Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-08 / 152. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 október 8, szombat 3 Kčs II. évfolyam, 152. szám M közellátásügyi miniszternő a nemzeti élelmiszeripar pénzügyi kérdéseiről Jankovcová mérnöknó, közellátás­ügyi miniszter mai beszédében fog' la.kozott a közellátási ipar pénzügyi kérdéseivel. Ezt a beszédét a közel­látásügyi és pénzügyi minisztérium és a beruházási bank képviselői előtt mondotta. Beszédének fonlosabb ré­szét itt közöljük: „Az államosított élelmiszeripari üzemek vagyonának újjáértékelését lehetővé tette a kölcsönös összeha­sonlítás, azonban nem olyan mér­tékben, mint ahogy azt egész nem­zetgazdaságunk tervezése egyre ponto­sabban és kimerítőbben megkívánja. Ezért rendeztük az üzem: könyvelés minden fajtáját egységesen és m'vel EZ egyes nemzeti vállalatoknak a terv termelési feladatokat szab meg, meg kellett tennünk anyagi és pénz­ügyi téren is mindent, hogy nemzeti üzemeink feladataikat teljesíteni tudják. A gazdasági terv hathatós ellenőrzésének lehetővé tétele céljá­ból elkülönítettük a beruházások pénzelését az üzem fenntartásának pénzelésétől és bevezettük a nemze­ti üzemekben a pénzügyi ellenőrzést. Ebben az irányban alapvető fontos­sága van annak a törvénynek, ame­lyet képviselőházunk csak a februári események után szavazhatott meg és amely megveti az államosított gaz­dasági élet alapját. Ez a törvény jogi alapot nyújtott a nemzeti vállalaíok néhány vagyonrészének átvételéhez és a nemzeti vállalatok elviselhe'et­len kötelezettségeit átvitte az álla­mosított Gazdasági Alapra, hogy az egyes nemzeti vállalatok törzsvagyo­na megfelelő viszonyban legyen a rájuk rótt feladatokkal. A törzsva­gyon rendezésével ki tudtuk egyen­líteni azokat a mérlegveszteségeket, amelyeket a nemzeti vállalatok mű­ködésük első két évében szenvedtek. Nemzeti gazdálkodásunk szocialista szektora így az államosított Gazda­ság Alapjának pénzügyi segítségével egy egységes testté vált, amelynek egyes részei hasznuk fölöslegét le­adják és saját anyagi eszközeiket egy helyről irányítják. Különleges örömmel mutatott rá a miniszternő arra, hogy a szlovákiai élelmiszeripari vállalatok az új rend­szer bevezetésével néhány csoportban az élén helyezkedtek el és eredmé­nyeiktől sok helyen hamarább számol­tak be, mint a cseh országrészek nemzeti vállalatai Ebből látható, hogy a szlovákiai szakemberek munkakáde­rei ma már annyira értékesek, hogy sok irányban nemcsak elérik a cseh országrészek kádereinek színvonal: t, de sokban meg is előzik. Az élelmi­szeripari nemzeti vállalatok mérlegé­nek tisztázásával egyszerűsítettük pénzügyi viszonyainkat, mert mente­sítettük őket aktív és passzív oldalon egyaránt a terhektől. Az új pénzügyi rendszer a vá lalatokat mentesíti a be­ruházási tevékanység útján keletke­zett adósságtól is, mert a beruházási hitel csak időleges jellegű és a törzs­vagyon rendezésénél a törzsvagyon kiegészítésével pótolják. Az államosí­tott Gazdaság Alapja 1 milliárd 624 millió Kčs. A szlovákiai nemzeti vál­lalatokra ebből majdnem 500 millió Kčs jut. Legnagyobb összeggel szere­pel a cukoripar, kb. 176 millió Kčs-sel. Itt érdekes megemlíteni azt, hogy a cukoripar szenvedte a legnagyobb veszteségeket a száraz időszakban. A miniszternő végezetül hangoztat­ta, hogy utunknak még csak a felén tartunk és még igen sok kérdést kell megoldani és néhány elkobzott va­gyonértéket csatolni a nemzeti válla­latokhoz. Megjelent a szabadpiacon már a sertés-, marhahús és a hentes­áruk egész sora. Bratislavában hatalmas tömegek fordulnak meg a szabad húsüzletekben. A Szovjetunió fejlődésünk biztos záloga A magyar Ecöiiársaség köveit Kopeck ý miniszternél Október 7-én délután Szkladán Ágoston, a magyar köztársaság prá­gai követe, Medve Zsigmond követ­ségi tanácsossal látogatást tett Ko­pecký elvtárs tájékoztatásügyi mi­niszternél. A Kopecký miniszterrel folytatott szívélyes és baráti beszél­getésben megtárgyalták a csehszlo­vák-magyar kulturális kapcsolatok összes kérdéseit. Az osztrák választások Október 9-én, vasárnap tartják meg Ausztriában az új parlamenti választásokat, sőt egyes vidéke­ken a városi közigazgatás szervei­nek a megválasztását is. Helmer miniszter bejelentése szerint a vá­lasztásokon 4,356.562 szavazónak részvétele várható, tehát 906.952 személlyel több rendelkezik sza­vazati joggal, mint 1945 november 25-én. Vasárnap 165 képviselő megválasztására kerül sor. Az új választó polgárok között van kb. 450.000 nácista, akiket az 1945"ös választások során nem engedtek az urnák elé. Az 1945. november 25"i választásokon a néppárt 85 képviselőt kapott, a szocialista párt 76-ot, a harmadik párt a kommunista párt volt, amely 4 mandátummal rendelkezett. Az idei választásokon 6 párt vesz részt. A néppárt és a szocialista párt önállóan vesznek részt a vá­lasztásokon, úgy mint 1945'ben. A kommunista párt a baloldali szo­cialistákkal közösen indul. Cj párt a független szövetség, a demokra­tikus únió és az. úgynevezett ne­gyedik párt. A függetlenségi szö­vetség kimondottan neofasiszta szervezet, a demokratikus únió liberális gazdasági grogramot hirdet és semlegességet, az ergo­kraták, azaz a negyedik párt a Schwundgeld, azaz az elvesző pénz bevezetését javasolja. Ez a pénz mindennap elvesztené érté­két. amivel tulajdonképpen bizto­sítanák annak gyors forgalmát. Gazdasági depresszió Angliában A Daily Worker jelentése sze­rint az angliai gazdasági depresz­szió állandóan fokozódik. A lap egyik munkatársa az elmúlt na­pok során látogatást tett Észak­kelet-Angliában. Djarrow városá­ban a munkanélküliség tragikus méreteket ölt. Az elmúlt hetek során is nem kevesebb mint 1500 munkást bocsátottak el. A Labour­párt választási propagandája elle­i nére is. amelyben a munkanélkü­| liség megszüntetését Ígérgetik, a városban még sem tudják biztosí­tani a munkásság munkalehető­ségét és a munkások nagy csopor­tokban gyülekeznek az utcákon, mert munka nélkül vannak. New Castleban a munkásság rendkívü­li népgyűlést hívott egybe, hogy kivezető utat keressenek a munka­nélküliség leküzdésére. E vidéken 28 ezer a munkanélküliek száma s ezek közül 11 ezer munkásnál a munkanélküliség már több hónap óta tart. A banskábystricai kerület építőmunkásai szocialista versenyeket kezdtek A besztercebányai kerület építkezé­si munkásai, mérnökei és alkalmazot­tai a II. Összszakszervezeti kongresz­szus alkalmábó' elhatározták, hogy az ötéves terv 1949-re eső részét de­cember l-ig teljesitik. F.zt a terveta szocialista verseny kiszélesítésével és rr unkateljesítményünk növelésével szándékoznak elérni. Igy akarják be­bizonyítani, hogv a szocializmus épí­tésében az elsők között akarnak lenni. Néhány hónappal ezelőtt a besz­tercebányai kerületben újítójavasla­tokat léptettek életbe, melyek fő­kép a teljesítmény növelését céloz­ták. Elhatározták, hogy egyet­len munkahely sem lesz él­munkáscsoport nélkül. A tanoncin­ternátus építésénél máris működésbe lépett néhány ilyen élcsoport. Lisko­vics Pál. Tóth János élmunkások elő­ző teljesítményüket 100 százalékkal növelték. Ugyancsak növelik tejesít­ményüket az ácsok is. Kocs János, Koza József és Hlavács János szintén növelték teljesítményüket. Virág Fe­renc šturovói pallér is jó munkás. Ezek mindnyájan a tanoncinternátus építésénél dolgoznak és elhatározták, hogy az internátust, melynek befeje­zését eredetileg 1950-re tervezték, már a II. Összszakeszervezeti kong­resszusig tető alá teszik. Hasonló jelentéseket kapunk Dolné Hámryból is, ahol elemi iskolát építe­nek. Itt különösen Filip Károly és tár­sai tűnnek ki, akik be akarják bizo­nyítani a II. összszakszervezeti kong­resszus alkalmából, hogy ők is aktív részt akarnak venni az államépítésben. (H. L,.) Aki figyelemmel kísérte az elmúlt emberöltő politikai életét, az tisztában van azzal, hogy a vilá­gon csak egyetlenegy hatalom van, amely születésétől kezdve következe­tesen a békéért harcol, születésétől kezdve a mai napig következetesen elismeri a nemzetek önredelkezésí jogát és a népek szabadságának legfőbb hirdetője, nem ismer nemze­tiségi és szociális elnyomást, nem űz gyarmatpolitikát, jóllehet a világ egyhatodát öleli magába és e hatal­mas területen a világ mindenfajta népcsoportja megtalálható. Ez az ál­lam a .szocialista szovjet köztársasa­gok szövetsége, a Szovjetunió. A világ arénájában ismét nagy küzdelem folyik. Az egyik oldalon a tőkés imperialista hatalmak és ful­lajtárjaik tábora, a másik oldalon a békearcvonal, élén a Szovjetúnió­val. Az egyik oldalon az atomzsa­rolás diplomáciája, a másik oldalon következetes, szinte mániákus harc a béke fenntartása érdekében. Mint a legutóbbi hetek egyik legnagyobb eseményét taglaltuk Trumannak azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió hat különböző pontján atombomba­robbantási kísérletek történtek, bár a Szovjetunió atombombájával soha­sem Kérkedett és e robbantások Is csak azért kerültek napvilágra, mert a kanadai és aljaszkai szeizmográ­fok érzékenyen reagáltak ezekre a hatalmas erejű földelváltozásokra. A Szovjetunió válasza igen nyugodt volt. Igen, van atomerőnk é« mivel a Szovjetunió területén óriási arányú építkezések és teriné­szetátformáló kísérletek folynak, ezen munkáknál felhasználjuk a legmodernebb technikai eszközöket is. Így hangzott a Szovjetúnió vá­lasza és hozzáfűzték ehhez azt, hogy Molotov elvtárs már 1947-ben meg­mondta, hogy az atomfegyver titka nem titok többé és a Szovjetunió is birtokában van ennek a fegyvernek. Íme, az egyik oldal az atomfegy­ver birtokában zsarol, háborúval fe­nyegetőzik, nyugtalanságot idéz elő, a világra akarja rákényszeríteni az akaratát, a másik oldal ezt a rette­netes erejű fegyvert az építés szol­gálatába állítja. Az Egyesült Nem­zetek közgyűlésén ismét felhangzik az ősz tudós Visinszkij nyugodt és meggyőződéstől áthatott hangja, amikor kijelenti, hogy a Szovjetunió az atomfegyver birtokában is ugyan­azt kívánja, amit kezdettől fogva hangsúlyozott, az atomfegyver meg­semmisítését és az atomerő ellenőr­zését. Párizsban a négyhatalom kiküldöttei nemrég megegyeztek abban, hogy a német kérdést közösen oldják meg, Németország egységét tiszteletben tartják és az országot a potsdami szerződés alapján a náciktól men­tesítik, fegyveriparát megsemmisí­tik. A nyugati hatalmak ezt az egyezményt ismét nem tartották be. Űjabb kísérlet indult: a bonni kor­mány, a külön nyugatnémet állam, I Adenauerrel az élén. A nyugatnémet kormány megalakítása és Adenauer miniszterelnöki kinevezése veszedel­mes játék, de csak természetes kö­vetkezménye a nyugati megszálló­hatalmak politikájának, amelyet mat hosszú idő óta gyakorolnak a nyu­gati német területeken. A nyugatné­met kormány felállítása a csehszlo­vák köztársaság biztonságát és létét közvetlenül fenyegeti. A nyugatné­met kormány revizionista, neofasisz­ta, nacionalista politikájával csatla­kozót azok táborához, akik Európá­ban újra az imperializmust akarják uralomra juttatni. A csehszlovák kormány jegyzéke élesen rávilágított ezekre a tényekre és követelte, liogy a nyugati hatalmak térjenek vissza a potsdami politikához, va«yls a Szovjetúnióval együtt lét> :«nek a négyhatalmi megegyezés, a/, európai béke megőrzésének útjára. A nyugatnémet kormány fellépése veszélyes tűzfészket teremtett meg. Azonban a hatalmi viszonyok a® utolsó öt évben gyökeresen megvál­toztak. Németország mint imperia­lista támadó nagyhatalom nem léte­zik többé és a nyugati bábkormány gyenge és hatalom nélküli kreatúra, amely csak arra jó, hogy az európai konszolidációt késleltesse, a népi de­mokráciák között nyugtalanságot Idézzen elő. Síiben változott meg még a nagyhatalmak helyzete! Rö­viden így jellemezhetnénk. Mig a Szovjetúnió hatalma és erőssége a háború óta szemmelláthatólag nő, technikai fejlődése során szorosan az Egyesült Államok nyomában halad, sőt azt sok tekintetben megelőzi; a népi demokráciákban a népek rálép­tek a szocializmus építésének útjá­ra és ezekben az államokban a dol­gozók életszínvonala egyre javul, addig a nyugati államok ismét elér­keztek a finánetőke válságához és a jelentések már a munkanélküliek millióiról szólnak. A nyugati imperialista államok, mivel a Szovjetúnió és a népi de­mokráciák elleni frontális támadás eleve sikertelenségre volna Ítélve es meghozná a világ felszabadulását a töke járma alól, most új taktikával kísérleteznek. Cj nemzetközi mozga­lom ütötte fel a fejét, amely a tro<^ kizmus helyébe lépett és célja az, hogy belülről mint a vakondok túrja fel a szocializmus felé haladó álla­mok életét és belülről próbálja meg­dönteni azt, ami kívülről nem sike­rülhet. A titóizmus leleplezte magát és a népi demokráciákban működő ügynökeit a munkásosztály ébersége leplezi le. A haladást megállítani nem lehet és a tervgazdálkodás or­szágai minden agyafúrt kémközpont és szabotázst előidéző reakciós cso­port munkája ellenére napról napra erősödnek. A titólsta csoportok min­den erejükkel megkísérlik, hogy a népi demokratikus államokban a Szovjetúnió ellen hangulatot keltse­nek, mert tudják, hogy a szovjet a béke, a szocializmus és a népi de­mokráciák biztonságának legfőbb tá­masza és hatalmas őre. Es pedig nemcsak katonailag ŕ* biztonság szempontjából. A Szovjet­únió gazdaságilag is legerősebb tá­masza népeink előrehaladásának és mi a szocializmus építése közben felhasználjuk azokat a tapasztalato­kat, amelykre bennünket a bolsevik párt és a Szovjetúnió munkásmoz­galmának fejlődése tanít. A tapasztalatokon kívül, amelyek számunkra Igen értékesek, a Szov­jetúnió kézzelfogható segítséget Is nyújt a népi demokráciák államai­nak. Az a tény, hogy ma szabadon és olcsón vásárolhatunk kenyeret, kizárólag a Szovjetúniónak köszön­hető. A szükség óráiban Ismét csak S nyújtott nekünk kezet és amikor úgy látszott, hogy az ország éhezés előtt áll, a „Szövetség vasútvonalán" egymásután gördültek felénk a jó ukrajnai búzával megrakott vége­láthatatlan vonatszerelvények. A Szovjetúnió által nyújtott gabona­segítség még most is tart és tarta­lék arra az esetre, ha saját termé­sünk erre nem volna elegendő. A „szovjet-csehszlovák barátság" most következő napjaira a szlová­kiai városok és falvak házaiba be­kopognak a szovjetbarátok szövetsé­gének kettes csoportjai, hogy a tö­meges tagg-yűjtést elősegítsék. A Szovjetúnió iránti hálánkat, szerete­tiinket és nagyrabecsülésünket csak úgy mutathat juk ki Igazán, ba mind­annyian tömegesen és tüntetően lé­pünk be a szovjetbarátok szövetsé­gébe és népeink életét egyre szoro­sabban fűzzük egymáshoz. A Szov­jetunió és Csehszlovákia népeinek vérrel pecsételt barátságát tovább fejlesztjük, mert tudjuk, hogy csak­is ezen az úton lehetünk biztosak a nyugati imperializmus ármánykodá­saitól és csakis ez az út biztosítja számunkra a haladást és a nyugodt fejlődést. « £

Next

/
Thumbnails
Contents