Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-08 / 152. szám, szombat

Í. I MIKLÓS: A Szaks-zeioezeÜ kanf&xenciák mag-jat kii döi e ez! A trnavai nagykerületi konferencia előkészíti a prágai összjzakszervszeti konferenciát, amelyet ^december 4.—8. napjaira hívtak össze. Bizonyára vaunak köztetek szorgalmas munkában szerzett tapasztalatokkal rendelkező „öreg" szakszervezeti munkások és fiatalok, akik nem ismerik teljesen a szakszervezet harcokban gazdag múltját. Ti tudjátok, hogy a szakszervezetek áí.oitak mögöttetek a kapitalista munkáltatóval szembeni harcban. Ti emlékeztek még arra, hogy a szakszervezetekhez kellett fordulnotok, ha mint szakmaközösségi érdekeiteket, mint egyeni panaszaitokat kellelt orvosolni. A szakszervezet ott állott az osztályharc frontján és a gazdasági bi.incssk széttörésével egyrészről lazította a kapitalista gazdasági rend létét, másrészről harcos neveléssel előkészített benneteket a dolgozók uralmának célkitűzéseire. A dolgozók uralma már itt van. A szakszervezetek a népköztársaságban is az osztályharc frontján állanak és folytatják megkezdett munkájukat, de most már új feladatokkal megrakodva. A szocializmust építjük! A szocializmust azonban a szakszervezetek nélkül nem tudjuk megvalósítani. megmondta ezt már Síánský Rudolf elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt vezrtiikára is. is hogy mi a szakszervezetek szerepe a szocializmushoz való átmenet idejében és hogy mit tud elérni az egységes szakszervezeti mozgalom, azt a hős szovjetorosz munkások 30 éves nagyszerű harca és példát adó eredmenyei igazolják. A magyar dolgozók együtt építik a cseh és szlovák munkásokai a szocializmust a csehszlovák népi köztársaságban és ezért együtt teljesítik a szakszervezetek feladatait. A szakszervezet nem készítheti elő a szocializmust, ha a magyar dolgozók minden tagja önkéntes és meggyőződéses munkájával nem segíti a minden dolgozók uralmát. Mi látjuk, hogy a magyar munkás mindenütt Szlovákiában, sőt Csehországban is együtt építia cseh és szlovák dolgozókkal a hat alma 3 ipartelepeket, o gigantikus vizierőműveket, az új vasutakat, utakat, repülőtereket, lakóházakat és iskolákat, kórházakat, gabonaraktárokat és traktorállomásokat: együtt építi az új, boldogabb és színesebb otthont minden dolgozó részére. Nem lennénk azonban őszinték, ha nem mondanánk meg a magyar dolgozóknak, hogy panaszokat is hallani reájuk. Azt mondják, hogy helyenként kevés érdeklődést mutatnak a munka iránt, nagy az abszencia, a munkából kimaradás, nem mindenütt vesznek részt a szakszervezet, a Párt és a munkásközösség életében. Tudjuk jól, hogy ez főleg a fiatalabbaknál fordulhat elő. A fiatal magyar dolgozók, magyar munkások az 1938-as okupáció után komoly pártés szakszervezeti irányítás nélkül a Horthy-fasizmus rothadó légkörében eltek és elnevelödtek. A szakszervezeteknek külön feladata, hogy erőteljesebben foglalkozzék nevelésükkel, viszont a magyar dolgozóknak fokozottabban érdekük, hogy átitatódjanak a marx-leninizmus munkásfelszabadító eszméjével. „öreg és fiatal szakszervezeti munkások! Értsétek meg, hogy a történelmet csináló és saját otthont építő munkában mindenkinek részt kell venni. Félre minden kishitűséggel, bízzatok a ti szervezetetekben, erősítsétek ezt, mert magatokért dolgoztok. Olyan népi köztársaságot, amelynek élén Klement Gottwald elvtárs áll, nemcsak kötelesége minden dolgozónak munkájával és minden erejével támogatni, hanem felemelő feladata is. Szívvel-lélekkel kell résztvenni abban a munkaközösségben, amely a nagy Sztálin elvein és szellemében harcol a szocializmusért. Magyar dolgozók! Tovább és mindig tovább, együtt a cseh és szlovák dolgozókkal, vállvetve előre a szociali?'maiért! Tanuljunk a szovjet szakszervezetektől! Még a Nagy Honvédő Háború idejében történ.. Egy külio.dl levelező meglátogatja a moszkvai „Sarló és Kalapács" gyárat és az üzemi bizottság elnökénél érdeklődött: — Hány szakszervezeti tag van önöknél? — Pontosan annyi, ahány munkás dolkozik a termelésben. — hs mennyi do^gozoja van az üzemnek? — Pontosan annyi, ahány szakszervezeti tagunk vau. Igen, ennek az óriási vállalatnak minden munkása szakképzettségétől to beUiltótt állásától függetlenül a kohászati ipar munkásain u-k szakszervezetébe tartozik. Az üzemi szakszervezet lükLe-tö é.etet éi. A tömegek kommunista nevelésének ez az iskolája. A szakszervezet munkájú- a paríszei vezet irányításával végzi. Ez azoknak a kommunistáknak út„áa valósul meg, akiket a szakmai szakszervezeti csoportok a muhelyi és üzemi bizottságokba választanak. A szakszervezet tevékenysegénck sokrétűségét és sokoldalúságát bizonyítja, hogy az üzemi bizottság mellett tijbb mint 10 kü^önoöző Albizottság és együttműködő tanács dolgozik, nevezetesen: az újítók és feltalálók bizottsága, a táisadalmi biztosítás, a munkabér, a munkásvédeiem, az egyéni kertgazdaság! bizottság slb. A pártbizottság és a műhelyi pártszervezetek rendszeresen elbírálják, hogy a szakszervezet kcmmun.sta aktivistái miként teljesítik társadalmi kötelességeiket, miként szervezik meg a szocialista versenyt, miként bontakoztatják ki a kulturál.s es testnevelési tömegmunkát, miként gondoskodnak az itjúságnak szabad.dejében való foglalkoztatásáról, a nyári üdültetési kampányról, stb. A pártszervezetek és a szakszervezeti aktíva nagy figyelmet íoľcu„anak a szocialista verseny vezetésére, amely Sztálin elvtárs tanítása szerint a dolgozók milliós tömegeinek maximális tevékenységén alapuló kommunista módszere a szocia-izmus építésének. A szocial'sta verseny a „Sarló és Kalapács" dolgozóinak úgyszólván életszükségletévé vált. Itt már nem kell azt a feladatot kitűzni, hogy „a versenyt szélesebb körben kibontakoztassák". Ezt a fejlődési szakaszt már túlhaladták. A versenyt tovább kiszélesíteni nem lehet, mert —> mindenki versenyben áll. A figyelmet másra kell fordítani: a verseny minőségi oldalára. Arra, hogy a verseny simán bonyolódjék ie, harcos e» hatékony legyen, a terv Ujabb hőseit, az acáio.va..z.ás kiváló mti-.z.eit adja, akiknek s keü-re iVi.o_-z.ivVu es az ország minden nOiit^za büszke lenet. A nylivaniariás a versenyzők tülc-. re. A „Yüi/'-es muiwa^.pnci fc- Mas ab

0ťt.

aaiOi£nál a munkát óránként jegyjuK. Az indexeket minden hatvan percben megújítják. Az elvUir^ík Könnyen megállapíthatják, hogy ki halad az e,en, kinek kell felzárkóznia, hogy az általános haladást biztosítsák. Az elkelt 21 ora m riogat m.nden műhelynél megvonják. A szakszervezet üzem; b.zo.^saga m nuan új hónap elején megyiziga.j _ t z fc.múpt hónap munkájának eredményét. Így határozza meg, melyik a legjobb müheiy és annak adia át a vu.Ja , Ulluorzász.ót. A íászlóért megfeszít.tt erővel folyik a küzdelem. Az a koilekiiv, amely a legjobb kollektív nevet elnyer.e, nem akar megválni a zá-zlótól. Az a műhely pedig, tme.y a második vagy harmadik hegyre került, arra töreksz.k, hogy elvegye a zíxszlót a győztestől, így múlt ev dteemoer.'.b t az 1. számú Riar tln-muhely győzőt, J. n u árban a zászló a formálókhoz és öntőkhöz került. Februárban a legjobb eredményt a minőségi acélhengeade kollektivje ér.e el.Márciusban, áprilisban és májusban újra az 1. számú vtartin-műhely került az élre. Mintnogy ez az ország valamennyi Mar,in-műhelye közölt a legkiválóbbnak mutatkozott, győztesen került ki a szövetségi szocialista versenyből is. Ennek a versenynek semmi köze a kapitalista konkurrenciához. Hiszen egyik műhely közvetlen és teljes technológiai függőségben van a másiktól. Egyik a másiknak bármikor „gáncsot vethet". De ez eszébe KÖTELEZETTSÉG: sem jut a szovjet embereknek. Ellenkezőleg: mindenki igyekszik társának segíteni, hogy az semmiben sem maradjon hátra, se önmaga, se szomszédjai, se a gyár egye-emes eredmenyeit ne rontja. A segítség a „Sarló és Kalapács dolgozói" sikeKĽiéuek titna. n!

0y alkalommal a lemeziien^erlőji azzal a kéressél fordultak „vetéiytársaiiihoz", az önműködő henger kezelőihez, hogy szocialista kötelezettségeik túlteljesítésénél segítren nekik. (Nem a teljesítésnél, hanem a túlteljesítésnél!) Magától érthető, hogy ezt a segítse, get me. adták és a lemeziiengerlőmühely került első helyre. Amikor azok -a minőségi acélt hengerlö munl kasoktól elragadták a vánciorzászlót és ebben a tárgyban értekezletet tartottak, a szónokok egyike s-m hányta fel, hogy segítették a lemezhengerlöket. Mindnyájan jól megértették, hogy elvtársaik sikerében saját munkájuknak is része van. Végeredményben a gyár nyert, amelyi nek becsülete drágább a munkás egyéni dicsőségénél. A gyár kollektivje jól ismeri nemcsak le jobb műhelyeit, hanem a műhelyek legjobb sztahanovistáig a termelési újítókat is. A legjobb acélolvasztő, a legjobb acálkovács és a legjobb hengerlö címéért való verseny itt már régen és szilárdan meghonosodott ... Előttünk van a legjobb acélolvasztó címért folyó szocialista verseny egyik résztvevőjének könyvecskéje. íme ez áll benne: Mfihelv: Martinkemence. Név: Ovcslnnikov. Szakma: Acélolvasztó. Az egyik lapon azok a kötelezettségek találhatók, amelyeket a3 acélolvasztó vállalt magára. A másik lapon pedig az van feltüntetve, hogy miként teljesítette azokat. Nézzük meg, hogyan festenek a májuso eredmények: TELJESÍTÉS: Felhívás a Szimata területén é!ő magyar áitam poigőrofefcoz A magyar köztársaság főkonzulátusa Bratislavában felhívja az összes Szlovákia területén élö magyar állampolgárokat, hogy a Magyar Minisztertanács rendelete értelmében (a rendelet száma j 4246/1949. M. T.) az itteni főkon" ' zulátu:on helyezzék letétbe ösz* szes idegenben kiadott és idegen pénzértékre szóló értékpapírjaikat (részvényeket, szelvényeket, adósságleveleket, zálogleveleket, katonai pénztári csekkeket). Részletesebb tájékoztatással szolgál a magyar főkonzulátus Bratis?.avá" i ban, Palisády 60. sz. Lépjük Íi2 a Szüiv'eföarátsk Síiúeíségébe | Az Oj Szó szerkesztősége és kiadóhivatalának minden tagja egyöntetűen csatlakozott a Szovjetbarátok Szövetségének nagy mozgalmához. A szerkesztőség és kiadóhivatal minden tagja belépett a Szovjetbarátok egyesületébe és ezzel is kifejezésre juttatta azt, hogy barátság a Szovjetúnió népeivel jelenti a csehsz'ovák köztársaság összes nepeinek békéjét és nyugodt fejlődését, minden dolgozó közös álmát, a szocializmus felépítésének megvalósítását. A Szovjetúnió barátsága és szövetsége biztosíthatja csak szabad életünket és az ő segítségével valósíthatjuk meg ötéves tervünket és az ő tapasztalatai alapján nyerhetjük meg küzdelmünket a bol. dogabb jövendőért. Reméljük, hogy az Üj Szó munká' sainak példáját a magyar dolgozók lelkesen fogják követni. 1. Terven felül 160 tonna fémet termelni 300 tonna 2. Két százalék kenőolajmegtakarítao 3. A kemencének nem szabad kiégni 4. A selejtet 1%-kal kell csökkenteni Eredmény: 3% Egyszer sem égett ki Selejtcsökkenés: 1%. A „Sarló és Kalapács" minden munkásnak van ilyen könyvecskéje. A pártszervezet és a szakszervezet érdeme, hogy ezeket a könyvecskéket valamennyi munkásnak a versenybe való bevonása hatékony eszközévé változtatták. Ez a könyvrendszer növelte a társadalmi szervezeteknek a versennyel kapcsolatos tevékenységét. Hiszen minden égyes sztahanovista elszámolása a gyárban már életbe vágó kötelezettség. Minden hónapban a kiskönyv alapján mondják a „Sarló és Kalapács" munkásaink: „Sztahanovista vagy", vagy „élmunkás vagy". Ha egy munkás a szakmai verseny első helyét három hónapon át tartja, arcképét kifüggesztik a „Becsület Táblájára". Ha hat hónapon át győztes, akkor nevét a gyár Arany Könyvébe írják. Levkén megalakult az Egységes Főműve? Szövetkezet Školník elvtárs fáradhatatlan munkájának eredményeképpen megalakult Levicén az Egyesült Földműves Szövetkezet. A gépállomás három traktora már megkezdte a munkát a földeken. A levicei CSEMADOK tagjai önkéntes brigádot alakítottak és a Szövetkezetek felajánlották segítségüket. Marxista-leninista sarok A proletariátus diktatúraja Marx gondolatát folytatva és továbbfejlesztve, Lenin ezt íjra: „A proletariátus diktatúrája alatt a parasztok és kistermelök millióit, az alkalmazottak, hivatalnokok, polgári értelmiségek százezreit kell átnevelni, valamennyiüket a proletár államnak és a proletár vezetésnek kell alárendelni, le kell bennük győzni a burzsoá szokásokat és hagyományokat", éppen úgy, mint ahogyan szintén szükséges lesz a „proletárdiktatúra talaján, hosszadalmas harcban átnevelni magukat a proletárokat is, akik saját kispolgári előítéleteiktől nem egyszerre szabadulnak meg, nem csoda útján, nem a szüzanya parancsára, nem valami jelszó, határozat, dekrétum parancsára, hanem csak a kispolgári tömegbefolyás ellen folytatott hoszszú és fáradságos tömegharc révén." 2. A proletariátus diktatúrája, mint a proletariátus uralma a burzsoázia felett. Már a mondottakból is látható, hogy a proletariátus diktatúrája nem egyszerű személycsere a kormányban, nem „kabinet''-változás, amely a régi gazdasági és politikai rendet érintetlenül hagyja. Az összes országok mensevikjei és opportunistát, akik úgy félnek a diktatúrától, mint a tüztöl s rémületükben a diktatúra fogalmát a „hatalom meghódításának" a fogalmával helyettesitik, a „hatalom meghódítását" rendesen „kabinet"-változásra korlátozzák, arra hogy a hatalmon új kormány jelenik meg, olyanfajta emberekből, mint Scheidemann és Noske, MacDonald és Henderson. Aligha szorul magyarázatra, hogy az ilyen és hasonló kabinetváltozásoknak semmi közük a proletariátus diktatúrájához, az igazi hatalom meghódításához az igazi proletariátus által. Ha a MacDonaldok és Sehetdenmannok vannak harend megmarad, akkor a MacDonaldok és Scheidemannok úgynevezett kormánya nem lehet más, mint kiszolgáló apparátus a burzsoázia kezében, mint lepel az imperializmus fekélyeire, mint a burzsoázia eszköze az elnyomott és kizsákmányolt tömegek forradalmi mozgalma ellen. A tőkének ezekre a kormányokra akkor van szüksége mint spanyolfalra, mikor a tömegeket nyíltan elnyomni és kizsákmányolni nehéz, kényelmetlen, nem előnyös. Az ilyenfajta kormányok megjelenése természetesen annak jele, hogy „ott náluk" (vagyis a kapitalistáknál), a „Sipkaszorosban"* nem minden csendes, de az efféle kormányok, tekintet nélkül erre, kikerülhetetlenül a töke kendőzött kormányai maradnak. Egy MacDonald- vagy Scheidemann-kormánytól a hatalomnak a proletariátus általi meghódításáig oly messze az út, mint földtől az égig. A proletariátus diktatúrája nem kormányváltozás, hanem új állam, a hatalom új szerveivel, a központban és az egész országban a porletariátus állama, mely a régi állam, a burzsoázia államának romjain jött létre. A proletá ritáus diktatúrája néma burzsoárendszer alapján keletkezik, hanem e rendszer szétzúzása folyamán. a burzsoázia megdöntése után, a földbirtokosok és kapitalisták kisajátítása folyamán a fő termelési eszközök szocializálása folyamán, a a proletariátus erőszakos forradalma folyamán. *• „A Sipka-szorosban minden csendes" — orosz szállói'e, mely az 1877/78-as orosz-török háború történetére vonatkozik. A Sipka-szorosban lefolyt harcokban az oroszoknak nagy veszteségeik voltak, de a cári seregek vezérkara csak ezt ismételte jelentéseiben: „A Sipka-szorosban talmon. de különben a régi burzsoá minden csendes." (A ford.) A proletariátus diktatúrája forradalmi hatalom, mely a burzsoázia elleni erőszakra támaszkodik. Az állam: gépezet az uralkodóosztály kezében, hogy vele osztályellenségei ellenállását elnyomja. Ebben a tekintetben a proletariátus diktatúrája lényegében semmiben sem különbözik bármely más osztály diktatúrájától, mert a proletárállam: gépezet a burzsoázia elnyomására. De van egy lényeges különbség. Es pedig az, hogy minden eddigi osztályállam a kizsákmányoló kisebbség diktatúrája volt a kizsákmányolt többség fölött, míg a proletariátus diktatúrája a kizsákmányolt többség diktatúrája a kizsákmányoló kisebbség fölött. Rövidebben a proletariátus diktatúrája a proletariátusnak törvény által nem korlátozott, erőszakra támaszkodó uralma a burzsoázia fölött, amely uralom a dolgozó és kizsákmányolt tömegek rokonszenvét és támogatását élvezi. („Álam és forradalom") Ebből két alapvető következtetés folyik: Első következtetés. A proletariátus diktatúrája nem lehet „teljes" demokrácia, nem mindenkire, gazdagra és szegényre is kiterjedő demokrácia — a proletariátus diktatúrájának „új módon demokratikus államnak kell lennie a proletárok és általában a vagyontalanok érdekeben és újmódon diktatórikusnak, a burzsoázia ellen ..." Kautskynak és társainak az általános egyenlőségről, a „tiszta" demoörációról, a „tökéletes" demokráciáról és hasonlókról fecsegése csak burzsoá elfedése an nak a kétségtelen ténynek, hogy kizsákmányolók és kizsákmányoltak egyenlősége lehetetlen. A „tiszta" demokrácia elmélete a munkásosztály azon felső rétegének elmélete, melyet az imperialista rablók kezessé tettek és hizlalnak. Azért jött létre, hogy a kapitalizmus fekélyeit takargassa, az imperializmust kendőzze és erkölcsi eröt adjon neki a kizsákmányolt tömegek elleni harcban. Nincs és nem lehet a kapitalizmusban „joguk" a kizsákmányol taknak már csak azért sem, mert a helyiségek, nyomdák, papirraktárak, stb., melyek a „jogok" gyakorlásához feltétlenül szükségesek, a kizsákmányolók privilégiumai. Nincs és nem lehet a kapitalizmusban a kizsákmányolt tömegeknek tényleges részük az ország igazgatásában, már csak azért sem, mert a kapitalizmusban még a legdemokratikusabb rend esetén is, a kormányokat nem a nép nevezi ki, hanem a Rothschildok és Stinnesek, a Rockefellerek és Morganok. A demokrácia a kapitalizmusban kapitalista demokrácia, a kizsákmányoló kisebbség demokráciája, mely a kizsákmányolt többség jogainak korlátozásán nyugszik és ez ellen a többség ellen irányulf Csak a proletárdiktatúrában lehetnek a kizsákmányoltaknak tényleges „jogai" és lehet a porletároknak és parasztoknak tényleges része az ország kormányzásában. A demokrácia a proletárdiktatúrában proletárdemokrácia, a kizsákmányolt többség demokráciája, mely a kizsákmányoló kisebbség jogainak korlátozásán nyugszik és ez ellen a kisebbség ellen irányul. Második következtetés. A proletariátus diktatúrája nem jöhet létre a burzsoá társadalom és burzsoá demokrácia békés fejlődésének eredményeként, hanem csak a burzsoá államgépezet, a burzsoá hadsereg, a burzsoá hivatalnoki apparátus, a burzsoá rendőrség összetörésének eredményeként jöhet létre. „A munkásosztály nem veheti egyszerűen birtokba a kész államgépezetet, hogy azt saját céljaira mozgásba hozza" — mondják Marx és Engels a Kommunista Kiáltvány előszavában. — A proletárforradalom feladata... nem az, hogy a bürokratikus katonai gépezetet egyik kézből a másikba adja, ahogy eddig történt, hanem, hogy összetörje .., — ez előfeltétele minden valódi népforradalomnak a kontinensen" — mondia. Marx Kugelmannhoz intézett levelében 1871-bea. k *