Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)
1949-10-06 / 150. szám, csütörtök
1949 október 7 - u J srn MEZŐGAZDASÁG »» Calovón (ISagymegy ereu) épül Csehszlovákia legnagyobb sertéshizlaldája (R) Népi demokratikus köztársaságunk mezőgazdasági termelése nehéz és felelősségteljes feladat elé van állítva. Aránytalanul több fogyasztó van, mint a kapitalizmus alatt, mivel ma minden dolgozó annyit keres, — vásárlóképessége olyan —, hogy gyakrabban megengedheti magának Pakszian Mihály két fiával önkéntes brigádmunkán drágább és értékesebb napi szükségleti cikkek bevásárlását. Ezért fektetjük a fősúlyt a szocializmus építésében a mezőgazdasági termelés észszerűsítésére és gépesítésére, hogy Az Egységes Földműves Szövetkezetek módot nyújtanak arra, hogy a falusi kézművesek és iparosok bekapcsolódjanak az EFSz-be, ami érthető is, hisz a falu kői itja az EFSz lesz, s így köréje töi. ..^ dl minden bizonnyal mindenki, akinek majd erre törvényadta lehetősége nyílik. Marának a szövetkezetnek is lesz szüksége pl. kovácsokra vagy kádárokra, de még inkább a tagoknak. Falun az iparosok és földműves dolgozók között rendszerint zavartalan jóviszony van, melyet az egymásrautaltság és az évszázadok kovácsoltak össze. Hol egy patkót kell felverni, hol az istállót kell megjavítani — lehetetlen volna tehát elképzelni, hogy az EFSz alapszabályai a falusi iparosok bekapcsolódási kérdését ne rendezzék. A kovácsok, ácsok, nyergesek, vagy kádárok sorsa ép azért, mert ők a falusi dolgozókra vannak utalva és viszont — a szövetkezeti mozgalom szellemében nyert megoldást. Az iparosok bekapcsolódási lehetősége kétféle: az EFSz vagy szerződéseket köt a falusi iparosokkal, hogy azok az EFSz tagjai számára munkát végezzenek önálló iparuk fenntartása mellett, vagy pedig megállapodhat velük, hogy átveszi egész iparukat a szövetkezet tulajdonába és üzeméhe. Hogy az iparos melyik utat választja, vagy hogy egyáltalában rálép-e erre az útra, az saját belátásától és józan mérlegelésétől függ. Senki sem kényszeríti az iparost, szabadon dönthet. Az a szövetkezet életképes, mely a szabad elhatározásból fakad és így kedvvel dolgozik. Ha az iparos csupán az iparosmunkák elvégzésére köt szerződést az EFSz-tel, úgy ez közjogi helyzetében semminemű változást nem eredményez, iparát tovább folytatja, mint eddig, a munkát azonban az EFSz tagjai számára sorrendben a többi megbízóé előtt végzi el és olyan fizetési feltételek mellett, melyeket a megkötött szerződés megállapít. Ha az iparos úgy határozott, hogy falusi iparát átruházza az EFSz-re, úgy iparát átadván, a szövetkezet alkalmazottjává válik és átruházott iparát az ÉFSz saját cége alatt folytatja. Természetesen ebben az esetben az üzlet további rizikóját az EFSz viseli. Az ipari vállalkozás átvételének kölcsönös, kétoldali szerződésen kell alapulnia. Ha az iparos a szövetkezet keretében biztosabb egzisztenciát lát, ügy az ilyen jelentkezőt az EFSz — már amennyiben az érdekéhen áll átveszi, még pedig egyszerű szerződés sdapján, feltéve, hogy az iparos munkássága a földművesek életével és szükségletével összefügg és nem terjed túl egy község határán. Érdekes példát mutatott ebben a tekintetben a Košice melletti Veľká Ida (Nagyida), ahol mint e sorok írója hivatalos küldetésében megállapította — az D többet, olcsóbban és jobban termeljünk, mint a mult nagybirtokosai. Hatalmas sertéshizlaldákat építünk. Minél nagyobbak lesznek ezek a hizlaldák, minél több sertést fogunk egy helyen kihízialni, annál olcsóbb és hozzáférhetőbb lesz a sertéshús és annál több fogyasztót fogunk kielégíteni. A tőkések is többet, jobbat és olcsóbban igyekeztek termelni. De itt egy alapvető különbség van. Alig ők a termelés tökéletesítését a dolgozó nép terhére valósították meg, addig mi könnyebbé és tökéletesebbé a célból akarjuk tenni a, termelést, hogy mindannyiunk életszínvonala emelkedjen, hogy jobban és boldogabban éljünk, hogy megteremtsük az általános jólétet. Mert csak így, ilyen úton érjük el kitűzött célunkat, a szocializmust. A nemrégen megszervezett Calovói járásban az állami birtokok gigantikus sertéshizlaldát építenek, amely ez év november 15-ére készül el és melyben 10.640 sertést fognak hizlalni. Az építkezés egy részét az állami birtokok építési tervtúlteljesítčsének keretében fogják végrehajtani. Ehhez nagymennyiségű építési anyagra van szükség — és ezt szintén a tervtúlteljesítésben kell kitermelni — és természetesen annyi munkaerőre, hogy képesek legyenek ezt a feladatot végreh tani. Utunkon a szocializmus felé együtt halacl a munkásosztály és a kisgazdák tömege. A calovói Gigant építésénél találkozunk az építési munkások és a kisgazdák e példás együttműködésével. Ezek önkéntes munkabrigádokkal lehetővé teszik ennek az építkezésnek elkéA čalcvói Gigant Csehszlovákia legnagyobb sertéshizlaldája. szültét a tervezett időpontra. Az SNB tagjai is egy harminctagú munkabrigád segítségét Ígérték meg, amely hat napot fog dolgozni a Giga-nt építésénél. Csehországban Hradec Králové mellett az állami birtokokon szintén építenek egy sertéshízlaló Gigantot, amelynek kapacitása 10.000 darab sertés lesz. Calovo járás gazdái minden na p segédkeznek az építkezési anyag behordásában. Olyan nagy lelkesedéssel látnak a munkához, hogy vasárnap is dolgoznak, Kakszian Mihály, čalovói kisgazda, aki tizenegy gyermek apja és két hektár földet művel meg, vasárnap két fiával, egy 16 és egy 11 évessel segédkezett az építkezési anyag behordásában. Egy nem messze fekvő helyről homokot hordtak egylovas szekerükön. Arra a kérdésre, hogy miért jött segíteni, Pakszian Mihály ezt feleli: — Azért segítünk, hogy az ötéves építő terv ne csak teljesítve legyen, de túlteljesítve is. Tudom — folytatja —, hogy ha ez a nagy sertéshizlalda a tervezett időpontban elkészül, több hús fog jutni mindegyikünk számára és jobb dolgunk lesz, mert ha mindenütt úgy fognak tenni, mint nálunk, ha a munkahelyeinken többet termelünk, akkor természetesen több fog mindannyiunkra jutni. No és mi kisgazdák — teszi még hozzá Pakszián elvtárs —, azért jöttünk segíteni az állami birtokokon dolgozó munkás-elvtársainknak, mert tudjuk, hogy csak együttes igyekezettel építjük a jobb és boldogab életet. A legnagyobb teljesítményt Magyaríts Gusztáv čalovói kisgazda érte el, akinek nincsenek saját földjei, csak bérbevett földeken gazdálkodik. Ez a kisparaszt egy kétlovas szekerével és Feledi János segítségével vasárnap délelőtt félnapi munkaidő alatt húsz köbméter homokot, azaz húsz szekérre valót négyszáz méter távolságról szállított be. Ecsi Kálmán elvtárs, a csehszlovák állami birtokok ácsa, Calovón lelkesedéssel beszélt a kollektív munkáról. Többek között a multat is emlegeti. Jól emlékszik arra, mikor a mezőgazdasági munkások télen nem kaptak munkát és azt mondja, hogy most már egészen más a helyzet. Most nemcsak hogy biztos munkalehetőségeink vannak, hanem annyit dolgozhatunk, amennyit akarunk és ezért sokan aránylag többet is ekresnek. Emel1 " .y bertny munkáskezek építik a Gigantot. lett tudjuk azonban — folytatja, —, hogy az, amit kitermelünk, cumit alkotunk, nem fog a nagybirtokos és kapitalista zsebébe kerülni, hanem kormányunk mindannyiunk javára fordítja. Azt a helyet, ahol a Gigant sertéshizlalda állni fog, a čalovóiak Tábornak nevezik, mivel az első világháború alatt ezen a helyen fogolytábor volt, ahol a hadifoglyok ezrei hulltak el különféle járványokban. Ott, ahol sok ártatlan ember életét vesztette, ahol az imperializmus a legdrasztikusabb módon élt e ki magát, ott új élet alakul, önfeláldozó dolgozók alapoznak egy új, egészséges társadalmi rendszert, melyben nem zsákmányolja ki egyik ember a másikat. A sertéshizlalda épülete már be van fejezve és ide az állami birtokok már 6240 sertést helyeztek el. A további öt épület 4400 darab sertés részére befejezéséhez közeledik. De ezenkívül megkezdődött az adminisztratív épület építése, melyben kultúrhelyiség is lesz, ahol a sertéshizlalók szabad idejüket célszerűen Sajdík Ferenc drezináján tölthetik el, ahol művelődhetnek és szórakozhatnak. Folyamatban van egy 50—60 vagon takarmányt befogadó raktár építése is. Ebből a raktárból minden hizlaldába keskenyvágányú vasút fog vezetni és itt használják fel Sajdik Sándornak, az állami birtokok gépészének javító javaslatát, aki a kiselejtezett gépalkatrészekből kétmotoros drezinát készített, amely a takarmányt fogja szállítani a sertések számára s egyszersmind a hulladékot elszállítani. Parkot js ültetnek. Igen, parkot. A hizlaldák között diófák lesznek és szép pázsitok, teszik majd kellemessé a környezetet. A Gigant építésénél a szakerők hiányával küzdenek. Kevés a kőműves, pedig, ahogy azt janda elvtárs igazgató mondja, minden be nem fejezett épületnek a falait két hónap alatt tető alá kell hozni. Az állami birtokok a sertéshizlaldákat eddig nagyrészt a kisgazdáktól vásárolt növendékmalacokkal látták el. Ez azonban azért hátrányos, mivel a hizlalandó anyag nem egyenlő sem minőségben, sem növésre. Ezt a jövőben úgy akarják elkerülni, hogy berendezik a saját felnevelést. Calovón már 125 kontrolált mangalicakoca van és 675 másfajta koca. Nagy súlyt fektetnek az egészségügyi rendre. Üzemi állatori&s van itt, aki beoltotta a sertéseket. A sertések, amelyek felvásárlás útján kerülnek ide, 21 napig el vannak választva a többitől, hogy véletlenül se hozzanak be a hizlaldába valamilyen betegséget. Meg kelyl még említenünk, hogy ez évben Calovo községben voltak beteg sertések, míg a nagy hizlaldában nem fordult elő semmiféle megbetegedés. A Gigantnak az építése nemcsak az állami birtokok érdeke, hanem az egész járásé. A Járási Nemzeti Bizotság kötelezte magát, hogy abban az esetben, ha a téglák leszállítása késne, rendelkezésre bocsá'ja saját téglakészletét, hogy a nagyhizlalda építése a meghatározott időpontra bevégezhető legyen. A sertéseken kívül tyúk és viziszárnyas tenyésztésével is foglalkoznak majd és ezeknek részére tíz hektár területen mingyárt a hizlaldák mögött halastavat csinálnak. A baromfitenyésztés a sertéshízlalás mellett azért lesz előnyös, mivel ezzel kiirtható sok rovar, mely az istállókba és ólakba befészkeli magát. Ez ellen a rovar-ív vázió ellen Gesarollal fognak küzdeni, melynek oldatával befecskendezik a falakat és a legyek elpusztulnak. Az egész Gigant terjedelme öt és fél hektár. Ami a munkások munkakedvét illeti, valóban nagy lelkesedésnek voltunk szemtanúi és aki látja, hogyan dolgozik munkásnépünk, hogyan épít, hogyan alkot, tudva, hogy mindezt saját magának teszi, az nem kételkedik a szocializmus végső győzelmében. Mert csak ez az egyedüli út, melyen haladva a nép megalapozhatja jobb holnapját és létrehozhatja az országban a szocialista igazságot, biztosíthatja a jobb jövőt, amelyben nem lesz kizsákmányoló és kizsákmányolt. VEGYES HÍREK — Bolgár földműves küldöttség Duriš miniszternél. J. Duriš föld" művelésügyi miniszter dr. Nenčo Nikolájev bolgár követ jelenlétében hétfőn fogadta a bolgár földművesek 57"tagú küldöttsé" gét. Dr. Duríš üdvözlő beszédében kifejtette, hogy a bolgár vendégek maguk győződhetnek meg földműveseink építő törek" véseiről, nehézségeikről és sikereikről. Biztosította a bolgár földműveseket, hogy rr iaságunk újjáépítését semmi sem akadályozhatja meg. Földműveseink saját szemükkel láthatják, hogy az új mezőgazdasági forma az az út, amelyen legjobban halad a dolgozó nép magasabb életszínvonala felé. Kostov képviselő, a küldöttség vezetője, megköszönte a bolgár földművesek szíves fogadtatását Csehszlovákiában. Az 57-tagú küldöttség — mondotta Kostov képviselő —, nemcak a csehszlovák mezőgazdaság haladásának hirdetője lesz, de hirdetőjévé válik a két testvérnemzet barátságának is. Duriš miniszter a bolgár földmü" vesasszonyoknak szánt ajándékképpen egy elektromos mosógépet nyújtott át. — Gyümölcs- és zöldségk ;állítás Šafarikovón. A napokban az RSD, a z egységes földművesszövetkezettel karöltve, Šafarikovón gyümölcs-, zöldség- és egyéb terményekből mezőgazdasági kiállítást rendezett. A kiállítás igen szépen megmutatta, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni a termelők helyes és céltudatos gazdálkodással. Az egységes földműves szövetkezet a gyakorlatban... VI. A fa usi iparosok bekapcsolódása EFSz-hez csatlakozott a falu legtöbb kovácsa és szabója. Ha az EFSz úgy határozott, hogy a falusi iparos műhelyét és iparát átveszi, úgy hozzálát a szerződés megkötésével a leltár felvételéhez. Pontosan megállapítja az átveendő ipar aktíváit és passzíváit, megállapítja adó- és betegsegélyzö járulékait, egyszóval komplett vagyoni helyzetét. Amint az EFSz a falusi ipart átvette, egyszersmind átvette a volt tulajdonos adósságait is. Az EFSz azonban az adósságokért csak az átvett vagyontárgyak erejéig felel. Az ellenérték kifizetéséről azonban az EFSz csak akkor kezd tárgyalni, ha már pontosan megállapította az előző tulajdonos adósságainak összegét. Az ellenérték ugyanis az az összeg, mely az aktívák és a passzívák között mutatkozik, tehát a tiszta érték önmagában. A nyersanyagok és berendezések hivatalos árban számolandók el, a hitelezőkkel pedig az EFSz külön tárgyalásokat kezdhet. Vagy kifizeti az adósságokat rögtön és azt levonja a vételárból, vagy pedig a szövetkezet átveszi az adósságokat, a vételárból azonban így is levonja. Ha az iparhoz ingatlan is tartozik, úgy az EFSz, amennyiben az ingatlanra reflektál, azt bérbeveheti, vagy akár meg is veheti. (Bérbevétel esetén ajánlatos a bérszerződést annak időtartamával együtt telekkönyvileg elöjegyeztetni.) Az átvett iparos megszűnt önálló vállalkozóként dolgozni és a szövetkezet alkalmazottjává válik, amelylyel megállapodik a heti, illetve havi fizetést illetőleg. Ez persze nem zárja ki, hogy ne válhassék az EFSz tagjává is, amely esetben mindazon előnyökben részesül, mint az EFSz többi tagjai. Falusi iparosaink tehát szabadon dönthetnek, hogy bekapcsolódnak-e az EFSz-be és rajta át a szocialista szövetkezeti munkába. Cikkünk azonban kizárólag a fenti falusi iparosokat érinti. A városban az EFSz az ipari és gyárvállalatokkal kerülhet közvetlenebb kapcsolatba azáltal, hogy valamely városi üzemet patrónusává választ. (Ez persze nem zárja ki, hogy ne válasszon patrónusává esetleg valamilyen vidéki üzemet vagy fizikai személyt.) Ezeknek a patrónus-üzemeknek nem szabad csak a megválasztás tényére szorítkozniok, ténylegesen támogatniok kell az EFSz-et, melynek patronátusát elvállalták. A gyakorlatban pl. ez annyit jelent, hogy most, amikor az öszi munkaterv elkészítése aktuális, a pénzügyi terv összeállításához kikérhetik a patrónusüzem vagy vállalat segítségét. A kiadott nyomtatványok ugyan lehetővé teszik mindenki számára a pénzügyi terv összeállítását, de mégis könnyítést jelent, ha legalább az első pénzügyi terv összeállításánál segédkezet nyújt * patrónus-vállalat könyvelője vagy számvevője. A városi nagyüzem rutinos könyvelői számára gyerekjáték az, ami — legalább is első ízben — talán időveszteséget jelentene az EFSz-nelc. Dr. Ing. J. Koťátko, az EFSz kitűnő cseh szakembere és teoretikusa ép a prágai rádióban megtartott előadásában mutatott rá erre a lehetőségre, amit mi szerényen kiszélesítünk még azzal, hogy a patrónusüzem, szerepe nem fejeződik be az öszi munkaterv, illetve pénzügyi ] terv összeállításában nyújtott segítséggel, hanem az EFSz a jövőben is fordulhat a patrónus-íizemhez, hiszen a kerületi va'jy járási szövetkezeti tanácsok technikai vagy egyéb akadályok miatt sokszor legjobb akaratuk mellett sem tudnak megfelelő segítséget nyújtani. A városi nagyüzem olyan apparátussal dolgozik, hogy majd mindenre van szakembere és csakhamar fel is fog bukkanni egy új szakkérdés az EFSz-ek életében — az adózás kérdése. Az EFSz 1949-ben végzett ténykedése és elért gazdasági eredményei az 1950-es évben esnek majd adó alá. Az eddigi különkereseta adó (zválštna daň zárobková) megszűnik (eddig a szövetkezetek ezzel az adóval adóztak) és azt a vállalati adó helyettesíti (podniková daň) s így az EFSz-ek majd már az új adónem alá esnek. A vállalati adót a többi jogi személyek is fogják fizetni s ez valószínüleír ab.-zorbeálni fogja az eddigi föladót. Kapott információink alapján minden reménünk megvan ahhoz, hogy az EFSz az új adónem tekintetében igen lényeges és jelentős engedményekhez fog jutni. A másik új adót, az általános adót illetőleg (všeobecná daň) az EFSz elvileg máris kedvezményekhez jutott, mert a központi szövetkezeti tanács indítványára a pénzügyminiszter az 1949/758. Ü. list hirdetményével a törvény skáláját az EFSz javára korrigálták, a 283/49. sz. törvény pedig mentesíti az EFSz-t a C. és D. skála szerinti adó fizetésétől. Ha az EFSz iparost vesz át, aki a B. skála szerint fizet adót, úgy az EFSz-nek kellene ezt az adót tovább fizetnie. Indítvány történt azonban arra, hogy az EFSz-ek kapjanak e téren is adókönnyítést oly értelemben, hogy az esetben, ha az iparos a szövetkezetre ruházta át iparát, ne kelljen a szövetkezetnek a B. skála szerint továbbra adót fizetnie. Amint • rövid Ismertetésből ls látjuk, az EFSz-nek új adónemekkel, kivetési és fizetési módozatokkal fog kelleni megismerkednie. A nagyvárosi üzemek viszont rendszerint adószakemberekkel is rendelkeznek, akik az EFSz kezdeti adóproblémáit játszva elintézhetik. Érdekes kísérlet lenne, ha a patrónus-üzem e téren is gyakorolná megígért támogatását. (m: 1:)