Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-01 / 146. szám, szombat

1949 október 1 UJSZÖ fl csehszlovák nök äiékeiizsaete d, magyar nőknek Nők, anyák! Mindnyájan átéltük a második vilá háború borzalmait. Mindnyájan szívből óhajtjuk a békét megőrizni. Mindnyájan békében akarjuk gyermekeinket felnevelni. Senki közülünk nem kívánja, hogy a drágáink és felebarátaink életét a csatatéren veszély fenyegesse. Mi csehszlovák nők, a müncheni kapituláció évfordulójának napjaiban ezzel a lángoló felhívással fordulunk Hozzátok: „Soha többé ne engedjetek meg egy "j háborútl" „Soha többé ne engedjetek meg egy íj Münchent!" Ezekben a napokban München évfordulóját emlegetjük. 1938 szeptember 30-án hazánkat a német fasiszták kénye-kedvére kiszolgáltatták. München kezdeményezői akkor a hazánkban elkövetett árulást a béke vágyával indokolták. Azt állították, hogy Csehszlovákia Európa békéje érdekében hozott áldozatot és sokan közülünk ezt el is hitték. Ma ismeretes, milyenek voltak München igazi következményei. Csehszlovákiát feldarabolták, nemzeti szabadságától me-rabolták és a népet a barbár fasizmusnak dobták oda. De a második világháborút nem gátolták meg. Sok tízmillió emberélet vádolja a borzalmak feli'lézőit. A háború városokat döntött romokba és békeszerető országokat tett tönkre. Középkori kínzókamrákban, újkori gázkamrákban és koncentrációs táborokban sínylődtek és pusztultak el valamennyi nemzet legjobb fiai. Hisszük, ho^ry az angol, francia és o'asz né») sem felejti el ezt a borzasztó háborút, mely saját országaira is romlást hozott. A háborŕban közösen hozott áldozatok mindnyájunkat arra köteleznek, ho"-y a békét minden erőnkbe! megvéd -ük. Emlékezzetek csak, milyen óriási volt a béke ára! Mi csehszlovák nők ma békében építjük felszabadult hazánkat és a magunk, valamint a világ valamennyi aszszonya nevében kötelezzük magunlot, hogy a békét buzgóan őrizni fogjuk s ezt az igéretünket becsületesen betartani akarjuk. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi csehszlovák kormányunk és országunk népe a viág békefrontjának szilárd alkotórésze. iV>tg vagyunk győződve arról, hogy ez a front a győzelem frontja! Ez a békefront nem csupán alyan nagyhatalomra, mint a Szovjetunió' és az öszszcs népi demokráciára támaszko- i'<, hanem a jó és becsületes emberek százmillióra valamennyi világrészben és országban is. Tudjuk, hogy a Ti országtok népe is a békefronihoz tartozik. Hányan vinník Nálatok, akik a háborút kívánják? Hányan vannak a Ti országotokban, ak k még ma is nyíltan vagy rejtve a nácikat és a fasisztákat támogatják, akik a béke ellen esküdtek össze? De azok, a! i'< a békét akarják, túlnyomó többségben vannak. Azért Titeket erre hívunk fel: — Őrizzétek meg a világbékét, leplezzétek le az ellenséget, akadályozzátok meg a támadó jellegű szerződéseket, amelyek egy új háború előkészítését is jc!?nt:!;. Ne engedjétek meg, hogy a világot két hatalmas táborra osszák fel, hogy a nemzeteket háborús uszítással, fenyegetéssel és ijesztgetéssel nyugtalaníthassák. Támogassatok rrintíen békeigvekezetet, m'n'Jen demokratikus és haladószellemű tettet, amely a nemzetek kör-HH sze'i paritást s~o'gálja. Tegyetek nie" min ?nt a béke megtartásának érdekéber! „Živena" — A Szlovák'ai Ar.szonyok Szövetségének elnöknője és a SNR képviselője. — Lobogózzuk ftl a házakat és középületeket. A belügyminisztérium. hivatalosan közli, hogy október 2-án reggel 8 órától este 20 óráig a duklai ünnepségek alkalmából a köztársaság területén lévő összes állami és középületeket fel kell lobogózni az állami zászlókkal. Ugyancsak felhívja a közlemény a lakosságot, hogy házait díszítse fel az állami zászlókkal. — A csehszlovák rádió megváltoztatja műsorát. A csehszlovák rádió az őszi és a téli szezon alatt megváltoztatja műsorát. Vonatkozik ez leginkább a rádióhírek időpontjára, melynél 19 óráról 20 órára változik a műsor. A csehszlovák rádióhírek 23 órás adása már 22 órakor kezdődik. A megváltozott műsorszámok október 2-án lépnek érvénybe. A magyar nők békeküldöttsége Bratislavában 1938-ra emlékezünk. Tizenegy C ve már, hogy Münchenben aláírták azt az egyezményt, melynek alapján Csehszlovákiát a nemet elnyomók kénye-kedvének szolgáltatták ki. ' Kegyetlenül belegázoltak legelemibb jogainkba és letiporták drága szabadságunkat, melyért oly sok éven át kellett küzdenünk és csak a nagy I Szovjetunió segítségével győzedelmeskedhettünk elnyomóink felett. Most, amikor a haladó békeerök tábora állandóan növekszik, amikor a világ összes dolgozói a béke mellett, a háború ellen tüntetnek, hazánk dolgozóinak milliós tömegei ezen a napon harcosan hirdetik, hogy soha többé nem akarunk újabb í Münchent átélni. Pénteken a reggeli órákban Ruszoveen a csehszlovák-magyar határon r.agy lelkesedéssel fo-adtuk a Magyar Demokratikus Nők Szövetségének öttagú küldöttségét, mely^ nek a délutáni órákban a csehszlovák asszonyok békeüzenetét adják át. A magyar nők küldöttségét, kara Anna miniszteri tanácsosnöt, dr. i Paunc Júliát, a Magyar Nöi Szö! vétség külügyi osztályának vezetö' jét, Sinkovics Ilonát, a szövetség központi kiküldöttjét, Keleti Ferenci nét, a békéscsabai szlovák leánykollégium igazgatónőjét és Csapó Irmát, a csepeli gyár munkásnöjét a Szlovákiai Asszonyok Szövetségének nevében Bachrata képviselőnő, Tvarožková képviselőnő, az UVKSS nevében fogadta. A Csehszlovák Asszonyok Szövetségének nevében Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés a'.elnöknője, Holečková, Vaverková és Ertingerová képviselőnők köszöntötték a magyar vendégeket. Elsőnek Bachrata képviselőnő üdvözölte a magyar asszonyokat, aki beszédében kiemelte, hogy. mindkét nemzet dolgozó rétegeit a kapitalista burzsoák ezer éven keresztül nyomták el és csak 1945-ben szabadulhattunk fel véglegesen az elnyomók járma alól és most minden erőnk egyesítésével küzdünk a kivívott béke és nyugalom megvédéséért. Hodinová-Spurna a képviselőház alelnöknője üdvözölte ezután a magyar asszonyok küldöttségét. — Ma Münchenre emlékezünk, amikor Csehszlovákiát eladták rrémet elnyomóinknak. A mai évforduló a kalmából államunk határain, lengyel, magyar, a szovjet övtzet német és osztrák asszonyok Küldöttségei békeüzenetüket adják át népeinknek, hogy hitünkben megerőrödve, az .új háborút kezdeményező imperialisták ellen fokozzuk és folytassuk a harcot a béke érdekében, hogy soha többé ne fordulhasson elő az 1938-as év. Közös úton haladnak országaink a szocializmus fele és közös harcot folytatunk a kapitalisták ellen a világ békéjének és szebb jövőnK kiépítése érdekében. A magyar asszonyok küldöttségének nevében Kara Anna köszönte meg a szeretetteljes üdvözléseket. Beszédében kiemelte, hogy a magyar dolgozók a Rajk-banda lelep'ezésével döntő csapást mértek a reakcióra. A népi demokráciák közös úton, becsületesen harcolnak a Szovjetunióval az élen dolgozóink és gyermekeink nyugodtabb, szebb életéért. PénteKen a délu'áni órákban a bratislavai Nemzeti Színház kamaratermében rendezett nagy bébemanifesztáción dolgozóink nagy tömege lelkesen tüntetett a harcos békéért, melyért a világ összes do'gozói is hangot emelnek. Ezen az ünnepségen a csehszlovák asszonyok békeüzenetüket adták át a baráti Magyarország asszonyai! n?k, melyet teljes egészében ieközI lünk. A Köztársaság elnöke válaszol a kftazRei politikai iskola magyar hallgatóinak üdvözletére A Köztársasági Elnck Irodája Prága, 1949. IX. 27. ČSM Bratislava A CSM keretén belül Kiíazicén megrendezett politikai iskola magyar résztvevői Köztársasági Elnök urunknak üdvözlő táviratot küldtek. A Köztársasági Elnök úr utasítására kérjük Önöket, hogy tolmácsolják az ô szívélyes köszönetét. Dr. Knapp s. k. a Köztársasági Elnök irodájának vezetője. Beszélgetés Tamás Aladárral, a Szikra vezérigazgatójával Illés Béla után a magyar szellemi életnek újabb kiváló munkását üdvözölhettüK ma szerkesztőségünkben. Ezúttal Tamás Aladár, a magyar könyvkiadás egyik vezetője, a Szikra kiadó vezérigazgatója látogatott el hozzánk. Tamás elvtárs a „Pravda" váilalaUa] folytatott tárgya, a.-oka t a Magyarországon megjelenő politikai, szociológiai és .rodaimi müvek itteni, csehszlovákiai terjesztése ügyében. Tekintettel, arra, hogy a régóta nélkülözött magyar könyv egyike legégetőbb kérdéseinknek, .megragadtuk az alkalmat, hogy a Szikra kiadó vezetőjéhez felvilágosításokért forduljunk. Tamás elvtárs készséggel állott rendeikezesünkre és elmondotta, hogy a Szikra, mellett, amely kimondottan a Párt kiadója és főleg párlirodaiom kiadásával foglalkozik, hat nemzeti könyvkiadóvállalat végzi a kiadás felelősségteljes feladatat abban az új szellemben, amelyet az ország építése, a dolgozók céltudatos menetelése a szocializmus útján, megszab. A szellemi irányítást és az ellenőrzést a Népművelődési minisztérium végzi, amely átvette az eddigi Könyvhivatal szerepét, A kiadók csak a könyvek iektorizálásávai, kiadásával foglalkoznak, szerepük tehát jobbára szellemi sikon mozog, miután a terjesztés feladata külön szervre, a Könyvterjesztő nemzeti vállalatra hárul. Kérdést intéztünk ezután vendégünkhöz, hogyan áll a bennünket közelebbről érintő ügy, a magyar könyvek itteni terjesztése. Tamás elvtárs a következőket válaszolta: — Már előzetesen is volt kapcsolatunk a Pravdával. A Pravda megbízottai többízben ellátogattak hozzánk Budapestre és az én mostani jövetelem a jól induló kapcsolataink elmélyítését célozza. E hónapban megkezdtük a magyar könyvek szállítását, az első küldemény már megérkezett és napokon belül itt lesz az újabb, nagyobb szállítmány. Elsősorban marxista irodalmat küldtünk és a haladószellemű szépíróknak néhány reprezentáló, nagy alkotását. — Kijelenthetem, hogy a kapcsolatok elmélyítésében magyar részről nemcsak hogy nem áll fönn nehézség, de a legteljesebb mértékben mindent megteszünk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók könyveinket minél előbb és korlátlan példányszámban megkaphassák Azt a törekvést, hogy az itteni magyar dolgozók a marxista irodalmat, az új szellem termékeit megismerhessék, mi mindenképpen támogatni akarjuk, adványainkat a lehelő legalacsonyabb Meg kell jegyeznem azt is, hogy kiáron bocsátjuk a forgalomba, a könyvvásárlás ma már nem a kiváltságosok dolga, kevesek fényűzése, de minden dolgozó természetes szükséglete és ezt az egyre fokozódó szükségletet árainkkal támogatjuk. A növekvő igényeket könyveink példányszáma igazolja. A fontos politikai könyvek példányszáma ma eléri a 60—70 ezret is. — Miféle új kiadásra készül a Szikra? — Október elején megjelenik Sztálin 16 kötetes életmüvének első kötete és december 21-re kihozzuk az emberiség hagy vezetője és tanító, a életművének második kötetét. Moszkva idén jelenteti meg a 11. kötetet és mi reméljük, hogy évente 3—4 kötetet adhatunk a magyar olvasó kezébe. Ugyanekkor új fordításban megjelentetjük Solochov nagy kétkötetes regényéposzát. a Csöndes Don-t ugyancsak 50.000 példányban. — Ez a hatalmas szám azt jelenti, jegyezzük meg, hogy a magyar olvasóközönség megszerette a leghaladóbb irodalmat, a szovjet szépirodalom remekeit. Miféle szovjet szépirodalmi müveket jelentetett meg a Szikra a felszabadulás óta? Azért kérdezzük ezt, mert tudni szeretnénk, mit kapnak a mi dolgozóink is rövidesen a kezükbe, akik e művekből a szovjet hazafiságot, a szovjet ember áldozatkészségét, közösségi szellemének ragyogó példáit megismerhetik. És megtanulhatják a szovjet bányásznak, élmunkásnak mindennapos törekvését a termelés fokozására és megismerhetik azt a küzdelmet, amelyet a magasabb életforma eléréséért folytat. — A felszabadulás óta egyedül nálunk, a Szikránál 400.000-nél több példányban jelentek meg a szovjet szépirodalmi művek, regények, elbeszélések és versek is. Gorkij egymaga 100000-él több példányszámot ért el, Solochov „Uj barázdát szánt az eke" című regényét 35 000, Ehrenburg „Vihar"-át és Katejev „Távolban egy fehér vitorla" című művét 15.000 példányban jelentettük meg. Miféle .csehszlovák műveket adott ki eddig a Szikra? — Néhány könyvet nevezhetek meg, így Jilemnicky „Töretlen föld" című regényét, amelynek igen nagy sikere volt, de ugyanígy Fucsik börtönnaplójának is. Megjelent azután Csapek négy meséje és a napokban adtuk ki Gottwald beszédét, amelyet a IX. kongresszuson mondott. Előkészületben van Mayerová „Sziréna" című nagy regénye. Végül kérdést intéztünk Tamás elvtárshoz, miféle hatást váltott ki a szovjet íróknak az a közlése, hogy a magyar dolgozók javára lemondanak a könyveik után járó tiszteletdíjról? — Ismét újabb bizonyítékát kaptuk a szovjet ember nagyságának. Olyan felemelő, nemes gesztus ez, amely példátlan a maga nemében és amelyet nem lehet eléggé értékelni. Mi, kiadók, a tiszteletdíjak ellenértékét könyvek formájában eljuttatjuk a nagy gyári üzemek, műhelyek könyvtáraiba. A szovjet írók jóvoltából így ezek a könyvtárak felfrissülnek, kiegészülnek és színvonaluk e jól összeválogatott könyvek révén hatalmasan emelkedni fog. A Szikra még idén a már említett „Csendes Don" mellett megjelenteti Fagyéjev „Ifjú gárdá"-ját, Marsak „Hol volt, hol nem volt" című ifjúsági regényét, Osztrovszkij „Az acéit megedzik" és Azsejev „Távol Moszkvától" című regényét. . Örömmel hallgatjuk ezeket a jólcsengö írói neveket, ezeket a sokatmondó címeket és reméljük, hogy Lenin és Sztálin standard művei, a marxista irodalom oktató és útmutató füzetei meilett ezek a könyvek is rövidesen elkerülnek hozzánk, hogy kielégítést nyerjen dolgozóink kultúrszomja és megsegítsenek bennünket is törekvéseinkben. Vendégünknek búcsúzóul átnyújthattuk a Tatran kiadásában a napokban megjelent diszes kiállítású Sztálin könyvet. Tamás elvtárs látható megindultsággal vette kezébe a vaskos művet, a szlovák könyvkiadásnak ezt a remekét és nem győzte csodálni pompás kiállítását, papírját, díszes kötését. — Mi sajnos, papír dolgában nem vagyunk olyan jól ellátva — jegyezte meg. Súlyos kérdés ez nálunk, jó papír kevés van, azonban az elsőrangú fontosságú könyvek tiszta, famentes papíron jelennek meg. Azt hiszem, valamennyi olvasónk nevében hozzátehetem: mi papír dolgában nem leszünk igényesek, csak jöjjenek mihozzánk mielőbb és minél nagyobb példányszámban ezek a könyvek. Azzal a szeretettel és bizalommal fogadjuk majd őket. amellyel a tudást vágyó lélek fogadja önzetlen mesterét. E. V, ííl idak, áj emúetek N. A. OSZTROVSZKIJ Szeptember 29-én ünnepelte a szovjet nep s ve.e együtt az egész haladó világ N. A. Osztrovszkij születésének 45. évfordulóját. A mi számunkra Osztrovszkijnuk, a nagy szovjet írónak művei kimeríthetetlen forrást jelentenek ma, mikor országunkban mindenfelé lüktet az építőmunka. Azokból a sorokból, amiket Osztrovszkij megírt s amelyek nevét már most naggyá tettek, eröt meríthetünk mindennapi munkánkhoz. N. A. Osztrovszkij fiatalságától kezdve a népé volt. Ve.

e élt, vele szenvedett, vele örült győzelmének és építette az országot. Az ö művei, mint minden szovjet író művei, a valódi élet hű tükörképet adják. Ukrajnában született, munkáscsalád gyermeke volt s Ukrajnában is nevelkedett. Eggyé vált az ukrán ember minden gondolatával, minden kívánságával. Figyelemmel kísérte a zajló eletet s lelkeben két ellentétes, nagy erzes született. Végtelenül szerette Ukrajna népét, a dolgos, szabadságravágyó, öntudatos unrajnai emberi; szerette vidékeit, falvait, városait, üzemeit és a messze kiterjedő ullámzó búzaföldjeit, amelyet az ukrán paraszt oly serényen megművelt. És szíve legmélyeből gyűlölte mindazokat, akik ezt a népet rabsorba tiporták, iga alá hajtották. Már 11 éves korától nehezen dolgozik, hogy n?mcsak magának, de egész családjának segítse megkeresni legalább a. betevő falatot. Az akkori rendszer ilyen fiatal gyermekek erejét is szipolyozta és Osztrovszkij napi 24, sőt több órát is kemény munkában tölt el. Bele került már ekkor az élet sodrába, a nehéz és nyomott üzemi légkörbe s amilyen nagy átérzéssel szemlélte munkástársainak verejtékes kínlódását, éppen olyan nagy lelkesedéssel és nagy tűzzel vett részt ® nagy Októberi Forradalomban Példájával hitet, harci kedvet öntött a Komszomol ifjúságaba. S a nagy Októberi Forradalom meghozta a szabadságot, meghozta mindazt, amiről mint fiatal gyermek, oly sokat álmodott. Mint ahogyan minden erejét a harcnak áldozta, most minden erejével résztvesz az új élet kialakításában. Visszatér szeretett otthonába, Ukrajnába és tevékeny munkásságával teljes odaadással dolgozik a Partnak. Ahogy ő maga mondja, ezek é.etének legszebb évei. Azonban a fiatal munkást, az új élet munkását letöri a betegség, elvesztette szemevilágát is. De testi fájdalmainál sokkal nagyobb lelki fájdalmat érez, mert látja, hogy betegsége talán örökre véget vetett munkájának. Akaratereje, tettrekészsége azonban csodát múve.t. Ezekben a nehéz, kinos órákban megszületett benne a gondolat: Írni, írni és úgy segíteni másoknak a munkában. így írja meg Osztrovszkij saját életét és ezzel együtt a legpontosabb és legcsodálatosabb képét nyújtja saját koráról. Ez a hatalmas mű „Az acélt megedzik" címmel jelenik meg. A cím maga már sokat elárul. Az acél edzésének képét átviszi Osztrovszkij a való életbe és megmutatja, hogy hogyan edződött meg az orosz ember s hogyan lett belőle törhetetlen bolsevik. Művének alapgondolata: a nép boldogságáért küzdeni. Ennek a gondolatnak szenteli egész életét Korcsagin,' a regény főhőse. Osztrovszkij könyvének minden oldala élő valóságot tükröz. Kora.agin enn?k a valóságnak a megtestesítője. Mint ember, millió társának arculatával áll elénk, akik éppen úg'i, mint ő, harcolnak és a győzelem hősökké teszi őket. Korcsagin szavai beláthatatlan távlatot tárnak elénk. Osztrovszkij Korcsáyinnak mondja: „Az ember legdrágább kincse a világon az élete — csak egyszer jut ez neki osztályrészül és ezért úgy kell leélni az életét, hogy ne égesse a szégyen a gyalázatos, silány múltért és hogy haldokolva mondhassa: Egész életemet s minden erőmet annak szenteltem, ami a legszebb a világon — az emberiség felszabadításáért folyó küzdelemnek". Ez az egy mondat elénk tárja azt a nagy célt, amely az ember életét vezérli; a bolsevista életét. Ez a könyv nemcsak a szovjet ember kincse, aki ebből merített az építés küzdelmes esztendeiben s a világháború ágyúdörgésének és véres valóságának idejében, ez a könyv a mi számunkra is kincsesláda, csak fel kell nyitni a tetejét és két tenyérrel markolhatunk belőle. Osztrovszkij azonnal új, nagy munkába kezdett, amint ezt a könyvét bevégezte Sajnos, a következő műve befejezetlen maradt. Címe „Akik a viharban születtek". Ez a mű nagy hősi eposznak készült és a megírt részlete az ukrajnai nép hősi harcát mutatja be. Igazán nagy veszteség érte a szovjet irodalmat, de az egész világirodalmat is, hogy ez a mű befejezetlen maradt. (—csk—)