Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-29 / 170. szám, szombat

1949 október 29 Tanítsuk meg a gépet dolgozni! (Folytatás az 1. oldalról) nem szabad 10—20 percnél többet veszítenie. — Ma már nem az a helyzet, — folytatja beszédét lelkesen Fucsik elvtárs — hogy a kiadott munkát lassan túlórában is elvégezhetjük, hanem azt a napi nyolc órai munkaidő alatt kell megcsinálnunk, tehát az időt ki kell használnunk. — Van nehezebb munka is. Nálunk úgy van bevezetve, hogy ennek elvégzésére ne kérjünk két embert, a nehézséget ráhárítjuk a gépre, az bírja a munkát. — Erre az évre 145%-os teljesítményre köteleztem magam. Ezt a normát már rég túlhaladtam és átlagos munkateljesítményem 170—180% lett — S azt mindig megtartod? — Ennek meg kell lenni! .— feleli erélyesen, — ha csökkenne a százalékom, akkor megint gondolkodnék, hogyan fokozhatnám újból teljesítményemet. De még a mostani eredményemmel sem vagyok megelégedve, többet és többet kívánok elérni! S ezt pedig mindnyájan úgy valósíthatjuk még, ha megtanítjuk a gépet rendesen dolgozni! EZT A RENSZERT PÁRTOLNI KELI, MINDEN MUNKÁSNAK! Ezután még elmond a Fucsik elvtárs, hogy az év végéig műhelye munkásainak 509r-a élmunkás lesz. Az üzemi dolgozók eddig 52%-ban kapcsolódtak be a munkaversenybe. Horváth József a bőrfeldolgozásban versenyre hívta a lipt.-sv.-mikuláäi tizem dolgozóit. Horváth már az első héten megmutatta, hogv a versenyben biztos, hogy számíthat a győzelemre. A munkaversenyzők 52%-át azzal indokolja Fucsik József, hogy az üzemi dolgozók fele része nő, akiket nehezebben lehet bekapcsolni a versenybe. Az év végére a versenyzők számát már 80%-ra emeljük. — Ma az a helyzet, — folytatja Fucsik elvtárs, — hogy a jő munkást vezető helyekre helyezik, mert bebizonyosodott, hogy csalt tőlük tanulhatunk többet és jobbat. És ezért mindnyájunknak arra kell törekedni, hogy uraljuk a munkát, hogy tanuljuk meg a vezetést, mert csak így virágoztathatjuk fel igazán munkáshazánkat. — Nem a pénzkereset ösztönöz a nagyobb munkateljesítményre, hanem az, hogy tudatában vagyunk annak, hogy becsülik a munkát és főleg a munkást. Azelőtt viszont csak a munkát értékelték és a munkás érdekét figyelembe se vették. — Én előretörök a munkában és ennek meg is van a maga eredménye, mert tudom, hogy csak így tudjuk otthonunkat felépíteni, boldog családi életet élni. Nemcsak a munkahelyen, de otthon is kell lennünk, ahol nyugodtan kipihenhetjük a napi munka utáni fáradságot és foglalkozhatok a családunkkal. Népi demokráciánk biztosít-'a számunkra, hogy jól, becsületesen elvégzett munkánkkal boldog otthont építhetünk kí magunknak. A munkás a saiát két kezével hozza meg a nyugalmat otthonába. — Kormányzatunk biztosítja a munkás rendes eúátását, új lakóházak egé=z tömegét építi fel, hogy rendes otthonhoz juthassunk. Ezt a rendszert pártolni kell minden munkásnak. Soha sem szabad magunktól eldobni, mert ha ezt megtesszük, mi, «"nkások soha többé rem kanhatjuk vissza az oly na?ry hprc és delem árán megszerzett drága szabadságunkat. Hit mmű egy éLirjnRáSRQ 1 Most Habina Mária lép hozzánk. A felsőrész-tüzö műhelyben dolgozik. Az üzem régi munkásnöje. Már tizenkét éve dolgozik itt. Átlagos munkateljesítménye 105—110%. — A nagyobb munkateljesltménynyel elérjük azt, — mondja, — hogy elégedett életet teremtünk hazánkban, jobb megélhetést nyújthatunk családunknak. Habina Máriának két gyermeke van. Otthon az édesanyja vigyáz rájuk. Jó teljesítményünknek az a titka, — folytatja ezután, — hogy teljesen tisztában vagyok a magam gépével. A kisebb javításokat magunk végezzük el, nem hívunk ehhez külön szerelöt. — Szalagrendszerrel dolgozunk és ez teszi szükségessé, hogy mindnyájan bekapcsolódjunk a versenybe, hogy a munka meg ne akadjon, mert ha az egyik késMkedik, akkor azzal a másik munkáját is hátráltatja. — A népi demokrácia nagy család, és benne otthon érezzük magunkat. Megteremtette számunkra az egyenjogúságot, hogy együtt kiizdhessünk a férfiakkal a munka frontján, a boldogabb munkáshaza felépítéséért. Ha kell elvégezzük a férfiak munkáját is, mert dolgozni akarunk családunk és hazánk szebb jövőjéért. — Az asszonyok körében is nagy a munkakedv. Brigádmunkákat is szívesen végzünk. Nemrégen lent szaggattunk a mezőkön, önként teszszük ezt, ha látjuk, hogy erre szükség van, ha látjuk hogy ezzel az áliam érdekét szolgáljuk. •— Fontos, hogy többet és jobbat termeljünk, hogy belőle több maradjon számunkra, mert csak így érhetjük el a magasabb életszínvonalat, a szabad kereskedelmet. Nemrég megalakítottuk üzemünkben a Szlovákiai asszonyok szövetségét is, a Szovjetbarátok Szövetségébe pedig az üzem összes dolgozói beléptek. MIÉRT LÉPNEK B^ A DOLGOZÓK A SZOTMETH ARATOK SZÖVETSÉGÉBE? Erre Fucsik József felel. — Nem vagyok politikus, csak az egyszerű munkás véleményét mondom. Ennek a belépésnek az a je'entösége, hogy még jobban egységbe tömörítsük a dolgozókat, hogy megvédjük kiharcolt ' vívmányainkat, hogy ne legyenek közöttünk nemzetiségi nézeteltérések. Minden nemzetiségnek egyforma joga van az élethez. A békét akarjuk megteremteni s jól tudjuk azt is, hogy a béke megtartása nemcsak a mi célunk, hanem az egész világ dolgozói ezután vágyakoznak. Ebbe a szövetségbe nemcsak azért lépünk be, hogy a Szovjetúnió iránti nagy hálánkat kifejezzük, hazánk felszabadításáért, hanem azzal a tudattal tesszük ezt, hogy ez is egy lépést jelent előre a dolgozók, a világ békeerői győzelmének elérésére, hogy valóraváltsuk a Szovjetúnió, a nemzetek egyedüli igaz védőjének, politikáját, mely biztosítja az összes oszágok,. népek békés együttélését. ii

j szö Visinszkij és ManuiSszkij nyilatkozatai És mii mená m újító? Az érsekújvári Augusztus 29-e üzemében már működik, az újítók i egyesülete is. Eddig harmincnyolc " újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, melyekből harminckettőt már meg is valósítottak. Főleg a gépek korszerűbbé tétedre irányulnak ezek a javaslatok, de nem maradnak el a nyersanyag észszerűbb felhasználását célozó újítások sem. Az újítók közül kitűntek: Je'inek Ferenc. Korvas József. Tabacsek János, Krupec Gvula. Belányi Ferenc. Vi^a Mihály, Füle János. Vida Mihállyal az tizem klubhelységében jötte?n össze. A hasított bélésbőr műhely vezetője. A boxbőrők készítésénél a marha és borjú pofarészek mindig kárbavesztek, — kezdi el felvilágosítását Vida Mihály. — Eddig ebből a hulladékból enyvet csináltunk. Ezek feldolgozása vagy lehetetlen volt. vagy pedig oly költséges, hogy nem volt érdemes vele foglalkozni. Füle Jánossal azon kezdtünk gondolkozni, hogvan dolgozhatnónk ki mégis jó bőrökké ezeket a fejrészeket. A bőrt. amikor a kidolgozás közben mar megpuhult, kocsonyássá vált, s ezáltal a bőr visszakapta eredeti frisseségét, üveglapokra ragasztjuk. Szóval nem kell deszkára szögelnünk és ezáltal megtakarítunk négy munkamenetet. Kísérletünk sikerült! Az eddig hulladékba dobott bőrt most cipők készítésére használhatjuk. Ezentúl, ha lehet a félbox bőröket is ezzel az eljárással szeretnőnk kikészíteni és így tíz-tizenöt százalékkal nagyobb felületet tudnánk előállítani. HOGVAN JÖTTEK RÁ ÜJÍTÁSTJKRA ? — A bőrök nedves állapotban márványlapon feküdtek és a súlyok nyomása alatt az első bőr sima lett, — világosít fel Vágó Mihály, — azután spekulálni kezdtünk. Elmentünk a kertészhez, tőle üveglapot hoztunk és működni kezdtünk. A bőröket az üveglapra ragasztottuk. De baj volt a ragasztóval, mert keményítette a bórt. Olyan ragasztót kellett kitalálnunk, mellyel elkerülhetjük a bőr keményedését. Ez is sikerült. Így valóraváltottuk újításunkat. Ezzel sok nyersanyagot takarítunk meg és egyben a termelést is növeljük. — Most egy másik újításra készülünk. Ezt ríég nem árulhatjuk el. Majd, ha sikerült... — mondja mo(Folytatás az 1. oldalról) olyant, ami a legkisebb mértékben is feljogosítaná valakit annak állítására, hogy valaki a görögországi jogi perekbe kívánna befolyni. Az ilyen argumentumok nem alapulnak való tényeken és egyáltalában puszta koholmányok. Mert a szovjet delegáció javaslata egy szóval sem tartalmaz ilyen dolgokat. Visinszkij ezután felemlítette a bizottságnak az athéni kormány képviselőjének kijelentését, hogy a partizánok kivéggeztetésének beszüntetése ^aligha használna az ügynek«. Mit jelent ez a kijelentés? Hogyan ítéljük meg ennek a nyilatkozatnak az értelmét' Különösen hogyan higgyünk a görög kormánynak, amely ugyan nem ígérte meg hogy újabb halálos Ítéleteket nem fog hozni, de ígéretet tett, hogy az ítéleteket nem fogja végrehajtani. Mit jelent akor az a kijelentés, hogy a kivégzések beszüntetése nem használna az ügy érdekeinek? Nem jelent mást.,mint hogy az athéni kormány nem tartja szükségesnek a halálos Ítéletek meghozatalának és azok foganatosításának beszüntetését. Más szóval ez annyit jelent, hogy a görög megbízott egészen ny ltan és cinikusa n beismerte, hogy a görög kormány a görög hazafiakat halálra Ítélte, és k végeztette és továbbra is fog halálos ítéleteket hozni és a kivégzéseket továbbra is foganasíttatni kívánja. A francia delegátus mindenekelőtt értékel ie helyesen a görög megbízott kijelentését, aki nem egyszer álli otta, hogy Görögországban az úgynevezett klasszikus demokrácia van és ezt a nyilatkozatot kísérje figyelemmel Chile és Salvador képviselője es a többi képviselő, közöttük az Egyesült Államok és Anglia megb zottja, akik mint főérvet állították a szovjet határczati javaslattal szemben, hegy szép "ember 29-e ó.a Görögországban kivégzések nincsenek, mert a görög kormány állítólag megígérte, hogy halálos ítéleteket n:m fog hozni, vagy legalábbis ezen íteleteket nem iogja foganatosítani. A francia megbízott kijelentette, hogy nem fog a szovjet határozati javaslat mellett szavazni, mert — mint mondotta — szeptember 29-től egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre. Ez hazugság. Ez csalás és ámítás. Demos'íheneš Georgijt szeptember 29-e után végezték ki és rajta kívül még több görög hazafit ugyancsak a szeptember 29-1 terminus után végezték ki. Mit jelent a francia kepviselő állítása? Nem mást, mint hogy a francia kormány a görög mnarchofasiszta kormány állításait minden fenntartás nélkül elfogadja, baráti szolgálatot akar neki tenni és a nyilatkozatot minden hiteit érdemlő bizonyíték nélkül elfogadja. Ezek után legátusnak a szeptember 29-i ülesen tett nyilatkozatát, amelyből megállapítható, hogy a görög kormány új törvényjavaslatokat terjeszt elő, amelyek majd állítólag enyhítik a görgországi terrort és amelyek különféle büntetéseket fognak érinteni, kivéve a halálos ítéleteket. A törvényjavaslat a halálos ítéletekre n:.m vonntkozik. Hogy itt semmi kétség ne merüljön fel, a görög delegátus ugyanakkor kijelentette, hogy az athéni kormány az ítéleteket „az alapelveknek megfelelően a fellebbezési bírósághoz küldi azzal, hogy csak a legszükségesebb, esetben kell foganatosítani." Egyes delegátusok ezt a kivégzések beszüntetésének minősítik. A kijelentésnek ez a formája nagyon tetszik Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Chile és a többi államok kiküldötteinek. Legfőképpen Chile kiküldöttjének tetszik ez. már csak azért is. mert ha figyelembe vesszük a görög nyilatkozat lényegét, tisztán áll előttünk, hogy az a kormány, amely ilyen álláspontot 'foglal el, feladná a halálos ítélet végrehajtását politikai ellenségeivel szemben. A görög kormány a következőket mondja: Csak a legszükségesebb mértékben büntetünk. A görög kormány azonban nem minősíti ennek az akasztást, a halálot ítéleteket, a tengerbefojtást, sem pedig a görög hazafiaknak az újkori tarpeji szikláról való letaszítását, Szaradeisz, Muratidisz, Ioannidisz, Barbunakisz, Iliopol, Famelisz, Sztrelak, Katarina Talaghani meghurcoltatását, akikre a görög kínzókamrákban a legborzalmasabb halál vár. Ezek olyan emberek, akiket az általam kegyetlen bűnözőknek nyilvánított görög katonai bírók, akik saját népük ellen dolgoznak (mert ezek az urak, az athéni megbízottak, az önök parancsait hajtják végre, elnyomják a népet, amely saját szabadságáért küzd és harcol a hazai és idegen elpiip-i p-rwp^p^ti. eze^ a bírák is elutasították a halálos ítélet kimondását, mint tették ezt Katarina Talaghani Zevgosz esetében. Felteszem a kérdést a bizottságnak. Vájjon nem nyilvánvaló-e, hogy , a görög kormány ahhoz a bestiális alapelvhez tartja magát, hogy a ha; lálos ítélet végrehajtása szükségszerűen fontos a hazafiakkal szemben, ! akik azzal követtek el „bűnt", hogy politikai ellenfelei a görög kormánynak. Ezeket a kivégzéseket nem olyan körülmények között foganatosítják, ahogy azt a görög kormány képviselője bejelentette, hanem amikor már a fegyveres harc megszűnt és amikor megszwnt minden érv és minden lehetőség, amely akármilyen móden is igazolná az ilyen brutális és teljes mértékben igazságtalan büntetéseket, mint a kivégzés. Elégséges volt, hogy Plpinelhz csak futólag megjegyezze, hogy a büntetéseket a szükséges mértékre fogják csökkenteni és a raonarchofasiszták támogatói ezt bizonyíték ként értelmezik, hogy Görőgországban már nem fognak halálos ítéleteket végrehajtani és hogy nem mutatkozik szükség arra, hogy a politikai bizottság az embertelen kivégzések megszüntetését követelje*. Ilyen hamis és csaló érveket használnak a szovjet határozat ellenzői, hogy megvédjék a görög hóhérokat. Visinszkij ezután hangsúlyozottan figyelmeztette a politikai bizottság tagjait, hogy mindazok, akik a szovjet határozati javaslattal szemb.n foglalnak állást, tulajdonképpen a görög kivégzések folytatása mellett szavaznak. A szovjet delegíció e.nöke ezután bebizonyította azon delegátusok állításainak hamisságát, akik azt hirdették, hogy nem támogatják a szovjet javaslatot azért, hogy azok nem teljesek és csak egyes görög hazafiakat érintenek és rámu'atott arra, milyen helytelen álláspont az, hogy dlyen fontos probléma megvitatásánál arra mutatnak rá egyesek, hogy ez a görög belügyekbe való bff.\a.kozást jelent. Ezek a kérdések nem jelentenek belügyet, legalábbis nem annyira, hogy azokkai ne foglalkozzunk. Véleményem egyenlő a mexikói képviselőnek azon kijelentésével, hogy vannak belpolitikai dolgok, amelyek már a külpolitika határán mozognak. Emlékeztetni szeretném a bizottságot, ha ez sokak számára kellemetlen is lesz, a Franco-tféle rendszer közgyűlési tárgyalására. A Franco-rendszer anynyira érintette a külpolitikát és a nemzetközi kapcsolatokat, hogy a közgyűlés lehetőnek tartotta ebben a kérdésben pontosan, határozottan állástfoglalni és elítélte ezt a fasiszta rendszert. Ez a ténv magában megdönti azt a helytelen érvet, amelyet egyes tagok erőnek erejével kívánnak védeni. Mintha egy valóságos kínai fal lenne a hazai és a külpolitikai dolgok között. Megismételem azt, amit ebben a kérdésben már kijelentettem. Azonban egy másik tek'ntet is fennáll, a humanitás tekintete: a fasizmus plieni harcosokkal szemben tanusitott embertelen bánásmód kérdése. Es már ebből a szempontból is indokolt az a követelmény, hogy véget vessenek a görögországi halálos ítéletek meghozatalának. Egyes bizottsági tagok azt állítják, hogv mi rá akarjuk venni a bizottságot, hogy az nyúljon bele a görög bíróságok ügykörébe. Ez puszta ráfogás. Olyan ráfogás, amelyet komolyan venni nem lehet. A belga delegátusnak állítása is ilyen, aki arról akar bennünket meggyőzni, hogy ebben az esetben a politikai bizottság egy felebbezési bírósággá alakul át és ezért fog a belga delegátus a szovjet határozati javaslat ellen sízavazni. Ez puszta mellébeszélés, amellyel ,a oeiga tag álcázni akarja valódi állásfoglalását. Visinszkij ezután rámutatott azon tagok sorára, akik felhívták a politikai bizottságot, hogy az tartsa tiszteletben a be nem avatkozás alapelvét. Tették ezt olyan államok, amelyek más esetben készségesen avatkoznak be más államok és nemzetek ügyeibe. A francia delegátus megállapításainak kritikai boncolgatására tért ezek után át Visinszkij, a Szovjetúnió delegációjának elnöke. A francia delegátus a fontos kérdés letárgyalását azzal akarja meggátolni, hogy újabb hamis tényeket kíván előhozni, újab gyalázkodásokat és alacsony jellemre valló ráfogásokat, akárcsak a régi jezsuita elv mondja: >:Csak vekmeröen rágalmazni. mindig rajta ragad valami a rágalmazotton.« A francia delegátus becstelenül védte ezt az álláspontot olyaténképpen mint az, aki tudatosan zavart akar kelteni és oly okokat akar felhozni, amelyek megakadályoznák a kérdés elintézését, hogy ne kelljen a görög hazafiak védelmében lépéseket tennie. A Szovjetúnió delegációját nem lehet megfélemlíteni rosszakaratú megjegyzésekkel, mert a Szovjetúnió delegátusa mindenkor megtalálja a módot arra. hogy a hamis állításokat tényekkel megcáfolja. A chilei delegátus feleljen becsületesen és nyíltan: a nyolc görög hazafi kivégeztetése mellett van-e vagy ellene van az ilyennek az ítéletnek. Ha a kivégzés ellen van. és ha önök is ellenzik ezeket az embertelen gyilkosságokat, fogadiák el a határozatot, amely megakadályozza ezeket a büntetéseket. Fogadják el ezt a mi általunk előterjesztett javaslatot anélkül, hogy saiát javaslatukkal állnának elő. Mi ezekben a kivégzésekben az athéni kormány részéről kegyetlen és súlyos bűncselekményeket látunk, amelyeket a görög nép ellen és a demokratikus Görögország ellen intéznek. Ha elutasítják a mi határozati javaslatunkat, amelyből nyilvánva'ó lenne, hogy a bizottság elítéli a gyilkosságokat, kivégzéseket, és véget akar vetni az ilyen büntetéseknek, ha nem mondják meg azt, smit önöktől, minden becsületes demokrata, minden becsületes ember elvár, h

a nem mondja ki a politikai bizottság a véleményét és nem ítéli el a görög hazafiak felett mondott Ítéleteket és ha nem száll síkra, hogy ezeket a halálos büntetéseket feifüggesszék és me"változtassák, a mocsok, amely e bűnös és áüati büntetések miatt most még csak a hóhérokon van, a politikai bizottság egyes tagjait is be fogja szennyezni. Visinszkij szovjet delegátus beszéde után a lengyel kiküldött emelkedett szólásra, aki bejelentette, hogy a Szovjetúnió határozati javaslatát támogatja. A Szovjetunió valamint Kolumbia és Paraguay javaslatának végleges tárgyalására a politikai bizottság legközelebbi ülésén kerül sor. solyogva, — a drága apró hulladékbőrt kívánjuk feldolgozni, értékes dolgot kihozni belőle, hogy ne kelljen többé feltüzelni, hogy dolgozóinknak ezzel újabb munkalehetőséget biztosítsunk, azoknak pedig, akik majd a készítményt megvásárolják, értékes holmijuk legyen. AZ IGAZGATÓ A MUNKÁSOK EMBERE. Befejeződött a munka első váltása. A munkások kiözönlenek az üzemből, lapjukat lepecsételik a kapunál és ki haza, ki pedig az üzem étkezdéjébe siet ebédre. Megszólítok néhány munkást, Kubin elvtársról, a termelési igazgatóról érdeklődöm. - ö ami emberünk ! — mondják az elvtársak. — azelőtt féltünk ránézni az igazgatóra. — Tessék kimenni! parancsolt ránk a hivatalában. Ma viszont mindenki bármikor bemehet az igazgatóhoz, de nem is annyira a munkások mennek hozzája, hanem ő jön közénk. Kérdezget bennünket, hogyan vagynuk, meg vagyunk-e elégedve s ha van valami ügyes-bajos dolgunk, segít annak elintézésében. Űjból Fucsik elvtárssal jövök öszsze. Épp haza készül, a családjához. — Velünk együtt él az igazgatónk, — mondja Fucsik elvtárs. — Sokszor megtörténik, amikor reggel munkába jövünk, ott látjuk a műhelyekben, az udvaron és ellenőrzi elő van-e rendesen készítve a nyersanyag, mellyel dolgoznunk kell. Tisztában van az üzemi munkával, ő azelőtt a gottwaldovoi üzem dolgozója volt. »Veletek érzek, mondja sokszor az igazgató, mert én is a gépek mellől kerültem ki.« Még sokat beszélgettünk, hiszen mondanivalónk bíven akad. A tervekről, a kötelezettségek teljesítéséről, a munkásság kultúrszínvonalának emeléséről, a. sportról, mely oly fontos kérdése lett az üzemi dolgozóknak, — mind, mind egy új riport anyagát képezhetnék ezek. De már haza kell mennünk. Megígérjük, hogy még többször is ellátogatunk ide, hogy foglalkozzunk a becsületes újvári dolgozókkal, akik tele vannak hittel, határozottsággal és fáradságot nem kímélve építik űj munkáshazánkat, mely békességet, jobb életet biztosit számunkra. Ütközben az üzemi tudósítókról kezdfrk beszélgetni. Egyszerre csak felvillanyozva szól hozzám Fucsik elvtárs. — Én az Oj Szó tudósítója leszek! — s utána még megígéri, hogy sokat fog lapunk számára írni. Örülünk ennek, mert így közelebb kerülünk az üzemükhöz, az üzem pedig hazánk többi dolgozóihoz. Most már végleg búcsúznunk kell. Sietek ki az állomásra, az elvtárs pedig haza, a családjához. Keményen kezet szorítunk és mielőbbi viszontlátásra búcsúzunk. Petrőci Bálint