Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-29 / 170. szám, szombat

niMmr jfftBfffm W V n RŐTJÉT i • •HH^ flHHHHI A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava. 1949 október 29, szombat 3 Kčs II. évfolyam, 170. szám Az Egyesült Nemzetek Szövetségének ülésén a görög monarciiofasiszták kegyetlenkedéseit bélyegezték meg VisinssSrij és ManuHszklj nyilatkozatai Az Egyesült Nemzetek Szövetségének politikai bizottsága október 25-én ült újból össze és vitatta meg a görög monarchofasiszták állati kegyetlenkedéssel folytatott bestiális terrorcselekményeit. A szovjet delegáció javaslatát a politikai bizottság számos tagja támogatta, ezenkívül felfigyelt rá az amerikai haladó közvélemény is és hangosan tiltakozott a görög kegyetlenkedések ellen. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének elnökét felkereste a haladó és egyéb közszervezetek amerikai küldöttsége és követelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége lépjen közbe teljes határozottsággal a görög hazafiak érdekében, különösképpen mentse meg annak a görög tengerészek szakszervezetének tiz vezetőjét, akiket még 1948 novemberében ítélt halálra a görög monarchofasiszta kormány és a halálos ítélet végrehajtását az Egyesült Nemzetek Szövetségének közbelépése akadályozta meg. Mint ismeretes, az Egyesült 'Nemzetek Szövetsége 1948 novemberében közbelépett, azonban a halálraítéltek élete újból veszélyeztetve van, mert az athéni kormány intést adott a bíróságnak, hogy a kegyelmi kérvényt utasítsa el és a halálos ítéletet foganatosítsa. „Az egész emberiség' az ENSz-re tekint és elvárja, hogy biztos védelmet nyújt az ilyen terrorcselekmények ellen" .— hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szövetségének elnöke előtt az amerikai haladó szervezetek tiltakozó küldöttsége. A delegáció követelte, hogy az ENSZ tegyen meg mindent, amit csak megtehet a fasizmus ezen áldozatainak megmentésére. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége politikai bizottságának ülésén egymásután jelentkeztek tek szólásra az egyes kiküldöttek, akik lényegében elismerték az embertelen halálos ítélet brutalitását, azonban az amerikai és angol nyomás miatt nem merik támogatni a szovjet javaslatot. A sziámi francia, angol, belga delegátusok után Manuilszky ukrán delegátus emelkedett szólásra, aki leleplezte az athéni kormány aljas és felháborító manőverezését. Manuilszky figyelmeztette a polit kai bizottság tagjait, hogy a politikai bizottságnak még szept. 29-én a lengyel delegáció olyértelmü javaslatot tett, hogy lépjen közbe Katarina Zevgosz megmentése érdekében. Ezt a javaslatot egyes tagok támogatták. Szalvador és Kuba oly határozati javallatot Ierjesztettek elő, hogy a görögországi kivégzéseket szüntessék be. Az athéni kormány megbízottja akkor azzal beszélte ki magát, hogy a görög parlament előtt fekszik egy törvényjavaslat, amely amnesztiát fog hozni és hogy a halálos Ítéleteket a fellebbezési bíróság elé fogják terjeszteni. A közgyűlés elnöke, aki előtt ez a probléma szintén ismeretes volt, biztosította a tagokat, hogy azonnal érintkezésbe lép a görög delegáció elnökével. És Romuloi, a pol tikai bizottság elnöke biztosította a bizottság tagjait, hogy a bejelentett amnesztia meglesz. A bizottság következő ülésen a. görög kiküldött már arról beszélt, hogy az athéni korm.-kiy humánus rem'íell^ezéseket foganatosít, amelyek a halálos ítéleteit beszüntetései fog;ák maguk után vonni. Beszélt arról, hogy Görögországban táborok vannak a foglyok ^megjavítására* és hegy ezek a táborok nagyon jó eredményeket mutatnak fel. E bejelentés követkeaté'beni Szalvador és Kuba javaslataikat visszovanták. Mindnyájan tudjuk, hogy mi következett ezután. A politikai bizottság legközelebbi ülésén már értesült erről, hogy Demosthenos Georgiut Görögországban kivégezték és hogy Katarina Zevgoszt újból halálra ítélték. Vájjon nem a legnagyobb sértés ez a politikai bizottságra, ha ilyen tudatosan akarják őket hazug kijelentésekel becaapnl. A görög kiküldött október 29-én nem válaszolt arra a feltett kérdésre, hogy a görög demokratákkal szemben foganasitott ítéleteket elhalasztják-e. Az események az ukrán delegációt nagyon nyugtalanítják, mert feltehető, hogy a görög kormány parancsára az említett személyeket már kivégezték, vagy kivégzésükre a parancs már megjött. Megengedhetö-e, hogy ilyen eseményeket a politikai bizottság egészen langyosan kezeljen? Nagyon gyakoran beszélnek itt az emberi jogokról és a szabadságórl. A mai Görögországban éppen ez év októberében a kínzások legbrutálisabb módszereit használják. Kínozzák a vádlottakat, kínozzak a tanukat, ártatlan polgárokat gyötörnek. Vájjon megengedhetjük-e ezeket a brutális módszereket, amelyek Görögországot a legsötétebb középkori időkbe taskítják vissza. A politikai bizottságnak erélyesen kell megragadnia a hóhérok lecsapó kezeit és éppen ezért az ukrán delegátus csatlakoz k a Szovjetúnió javaslatához, amely a humanizmus alapelveit hirdeti és ^teljes jogon van ezt követelni éppen azért — jelentette ki emelt hangon Manuilszky ukrán delegátus—, mert egy olyan köztársaságnak vagyok kiköldöttje, amely a második világháború után megszüntette a halálos ítéleteket*. Az ukrán delegátus nylakozata után. Visinszkij a szovjet delegáció vezetője emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy az egyes delegációk tagjai hamis argumentumokkal igyekeznek a maguk igazát bizonygatni. A görög megbízott arról panaszkodott, hogy valaki itt /— természetesen a Szovjetúnióra gondolt — a görögországi jogi perekbe kíván beavatkozni. Mindenki, akinek füle van, hallhatta, amit a Szovjetúnió delegációja előadott, hallhetta azon országok képviselőinek a megállapítását, akik a szovjet delegáció javaslatához csatlakoztak, hogy itt egyáltalában szó sincs ilyen szándékokról. M'ndenki, akinek látó szeme van, el tudja olvasni azokat az okmányokat, amelyeket a Szovetúniő delegációja előterjesztett saját álláspontjának támogatására, és ebből nyilvánvaló, hogy ezek az okmányok sem tartalmaznak semmi (Folytatás a 2. oldalon) Fucsik József élmunkás munkaközben. TANÍTSUK MÍG A GÉPET DOLGOZNI! — mcn&a Fucsik elvtárs az „Itaguszíus 29."-iiism ólrakáca Terjed a mozgaSom az srcierifcai kommunista vezetők kiszabadítására Az Egyesült Államok különféle nemzeti, szakszervezeti és vallásos szervezeteinek vezetői NewYorkban rendkívüli konferenciát tartottak és bizottságot alakítottak a Kommunista Párt vezetőinek kiszabadítására. Széleskörű tiltakozásra adott okot az a körülmény, hogy Medina bíró megtagadta a kommunista vezetők óvadék ellenében törtéaiö szabadlábra helyezését fe* lebbezésük eldöntéséig. Még a kommunistaellenes és Trumanbarát Demokratikus Akció nevű szervezet is elismerte, hogy Medinának ez a határozata „felesle* ges bcsszú" eredménye és sérti az amerikai bíróságok hagyományait. Október 3G-án nagy ünnepségek lesznek az Ifjúsági Vasútvonalon A Szabadság napja ezidei központi ünnepélyeit e hó 30"án az Ifjúsági Vasútvonalon fogják megtartani, amelyen részt fog venni V. Široký kormányelnök helyettes, dr. Šefčik kormányelnök helyettes, Petr miniszter és a Megbízottak Testületének tagjai. A program vasárnap reggel 8 órakor kezdődik a hronské dubravai állomáson, ahol az Ifjúsági Vasútvonal parancsnoka Tcman jejentést tesz. Ezután V. Široký kormányelnök helyettes, és Sýkora képviselő a CSM Szlovák Központi Bizottságának elnöke díszszemlén vesznek részt. Az Ifjúsági Vasútvonalat ezután Petr miniszter megnyitja és a vendégek a „Kék nyíllal" végighaladnak a vasútvonalon Banská Štiavnicára, ahol a Kommunista Párt képviselője, a ČSM képviselője, és K. Bacilek kölekedésügyi megbízott fognak beszédet tartani. Tíz óra után a „Kék nyíl" a vendégekkel a harmadik táborhoz fog érkezni. A nagy szabadtéri színpadon Sýkora képviselő bevezető beszéde után az ünnepi beszédet V. Široký, kormányelnök helyettes fogja mondani. Utána Sbirovsky mérnök a közlekedésügyi megbízott által az Ifjúsági Vasútvonal számára meghatalmazott mérnök, és M. Toman az Ifjúsági Vasútvonal brigádjainak parancsnoka és az Ifjúsági Vasútvonal kultúrális, politikai, technikai és testnevelési osztagainak vezetői fognak beszédet mondani. Az ünnepély végeztével az érdemeket szerzett brigádosokat „az Ifjúsági Vasútvonal hősei" jelvényekkel tüntetik ki. A délután folyamán kultúrműsor lesz, melynek keretében a legjobb brigádos műked\ alőcsoportok lépnek fel, továbbá a prágai bolgár művészi együttes, katonai együttesek stb. Ezenkívül az ötödik táborban testnevelési versenyek lesznek. „A szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenységének alapján győzhet." (Sztálin) Nové Zámky. — Október 27-én Köztársaságunk elnöke fogadta az ország legjobb élmunkásait, akik a szocialista munkaversenyben a legj kimagaslóbb eredményeket érték el s »A munka áldozatkészségéért-!: bronzérmével tüntette ki őket. A 118 élmunkás között Fucsik József is ott volt, aki az érsekújvári Augusztus 29-e üzemében dolgozik. Nevét jót ismerjük, hiszen hónapokkal ezelőtt az újságok tele voltak a Partizanskei üzemben dolgozó Zaležák Ferenccel folytatott munkaversenyéről, melyben nagyobb teljesítményével biztosan győzött.Fucsik egyszerű, barátságos ember. Az üzem éttermébe megyünk fel, ahol nyugodtan elbeszélhetünk. Nem kell sokáig várnom szavaira, beszél magától. _ Már tizenhat éve dolgozom sz üzemben. A gyári munkának minden táját ismerem, mert már megfordultam minden tizemben. Most a felsőrész szabászatban dolgozom. Azelőtt is jő eredményeket értünk el, de az embert semmibe se vették. Nem fogadtait, hátat fordítottak az irodákban, vvárjál, amikor majd ráérünk*:, mondották. Ma pedig úgy fogadnak mindenhol bennünket, ahogy egy munkást fogadni kell. Az elsők vagyunk mindenhol s ez a számunkra a legnagyobb kitüntetés. Egy pillanatra elhallgat. Emlékezik. — Azelőtt gyakran fordult elő, hogy még az éjszakánkat is feláldoztuk a munkáért. Mindent meg kellett tennünk, amit követeltek tőlünk. Bizony úgy volt, mint mondották az urak, »ha te nem csinálod meg, megcsinálja más, elegen vannak a kapu előtt! — Többet termeltünk akkor is, de ez a többlet munkaerőink kizsákmányolását jelentette. Ma viszont minden töfcbtermelés a munkás javára történik. Gyárunkban nagyon becsületes munkások dolgoznak. Nálunk mindig híres bőrök készültek s nem engedjük mnst sem, hogy hírnevünket elveszítsük. MEGINDUL A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY. — Ez év januárjában megindult a mi üzemünkben is a szocialista munkaverseny, — kezdi el a történetet Fucsik elvtárs. — Az első dolgom az volt, hogy elmentem a referenshez s megkérdeztem tőle. hogy milyen is lesz ez a verseny? Ügy fogják-e elbírálni ezt a munkát, mint a múltban tették, amikor nem az érdem, hanem a protekció volt a mérvadó, vagy pedig pontosan megállapítják az eredményt s a dolgozót az

v elvégzett munka szerint tüntetik Iti . Az utóbbi szerint történt minden, — folytatja kisebb szünet után Fucsik elvtárs. — A fiúkkal megbeszéltük a dolgot s elkezdtük a versenyt. FUCSIK VERSENYBE HÍVJA ZALEŽÄKOT. Cigarettára gyujtunk s tovább folytatjuk beszélgetésünket. Műhelyünk 80%-a már bekapcsolódott a munkaversenybe. Ahogy magunk között versenyeztünk, felvetődött /bennem a gondolat, hogy nem érdemes csak az üzemben versenyeznünk. A partizánskel gyárban is ugyanezt a munkát végzik, ott is szép eredményeket érnek el. Felhívást tettem ekkor az újságban. Versenyre hívtam Zaležák Ferenc elvtársat. Elfogadta kihívásomat s munkacsoportjaink is versenybe léptek. Az egyéni versenyt én nyertem, a csoportom a második lett. Ezzel bebizonyosodott, hogy a munkás tudatában van annak, hogy csak a munka jó megszervezésében tudjuk erőinket teljesen kifejteni. S ma már kimutathatjuk azt is, hogy ha munkateljesítmény terén vannak is versenytársaink, de azért szégyent nem vallunk. A második versenyben is győztem, a csoportokat pedig már egyenlő díjazásban részesítették. Nem is ezért a díjazásért versenyzünk, hanem az elsőség 'megszervezéséért. ORSZÁGOS VERSENYT KÉSZÍT ELÖ AZ ELVTÁRS. Prágába utalása előtt beszéltem Fucsik elvtárssal s már akkor nagy örömmel újságolta, hogy országos versenyt készít elő s ezt hivatalosan elsőnek a köztársasági elnökünknek jelenti be a magas kitüntetés átvétele után. A bőr felsőrész szabásában fognak versenyezni. — Üzemünk kisebb a többinél, de azért mi indítjuk el ezt a versenyt, melyben résztvesz az egész műhely, — mondja bizakodó mosollyal. HOGYAN ÉRTE EL FFOSIK FLVTARS MAGAS MUNKATELJESÍTMÉNYÉT ? — Ma a legjobb barátunk a gép, ha annak nem történik baja, úgy parancsolhatunk neki, mint egy emberrrk. Ha kézbevesszük az anyagot gondolkoznunk kell a gépnél, hogyan végezhetjük el a munkát gyorsabban, hogyan érhetünk el nagyobb ereményeket. El kell hagynunk a felesleges mozdulatokat. Nem vesszük kézbe kétszer is a munkát, ha ez nem szükséges. Az ember, ha ránéz a bőrre, lájta, hogy hol hibás, s ezt a részt már előre elkerüli. Az természetes, ha az anyag hibátlan, jobban tudunk dolgozni. — A magasabb munkateljesítmény elérésének második dönfí tényezője az, hogy nem szabad pocsékolnunk az időt. Minden elveszett percért kár, mert ezzel a termelésből már bizonyos százalékot veszítünk. Egy embernek nyolc órai munkaidő alatt (Folytatás a 2. oldalon)