Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-29 / 170. szám, szombat

niMmr jfftBfffm W V n RŐTJÉT i • •HH^ flHHHHI A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava. 1949 október 29, szombat 3 Kčs II. évfolyam, 170. szám Az Egyesült Nemzetek Szövetségének ülésén a görög monarciiofasiszták kegyetlenkedéseit bélyegezték meg VisinssSrij és ManuHszklj nyilatkozatai Az Egyesült Nemzetek Szövetsé­gének politikai bizottsága október 25-én ült újból össze és vitatta meg a görög monarchofasiszták állati ke­gyetlenkedéssel folytatott bestiális terrorcselekményeit. A szovjet dele­gáció javaslatát a politikai bizottság számos tagja támogatta, ezenkívül felfigyelt rá az amerikai haladó köz­vélemény is és hangosan tiltakozott a görög kegyetlenkedések ellen. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének elnökét felkereste a haladó és egyéb közszervezetek amerikai küldöttsége és követelte, hogy az Egyesült Nem­zetek Szövetsége lépjen közbe teljes határozottsággal a görög hazafiak érdekében, különösképpen mentse meg annak a görög tengerészek szak­szervezetének tiz vezetőjét, akiket még 1948 novemberében ítélt halál­ra a görög monarchofasiszta kor­mány és a halálos ítélet végrehaj­tását az Egyesült Nemzetek Szövet­ségének közbelépése akadályozta meg. Mint ismeretes, az Egyesült 'Nemzetek Szövetsége 1948 novem­berében közbelépett, azonban a ha­lálraítéltek élete újból veszélyeztet­ve van, mert az athéni kormány in­tést adott a bíróságnak, hogy a ke­gyelmi kérvényt utasítsa el és a ha­lálos ítéletet foganatosítsa. „Az egész emberiség' az ENSz-re tekint és elvárja, hogy biztos vé­delmet nyújt az ilyen terrorcselek­mények ellen" .— hangoztatta az Egyesült Nemzetek Szövetségének elnöke előtt az amerikai haladó szer­vezetek tiltakozó küldöttsége. A de­legáció követelte, hogy az ENSZ te­gyen meg mindent, amit csak meg­tehet a fasizmus ezen áldozatainak megmentésére. Az Egyesült Nemze­tek Szövetsége politikai bizottságá­nak ülésén egymásután jelentkeztek tek szólásra az egyes kiküldöttek, akik lényegében elismerték az em­bertelen halálos ítélet brutalitását, azonban az amerikai és angol nyo­más miatt nem merik támogatni a szovjet javaslatot. A sziámi francia, angol, belga de­legátusok után Manuilszky ukrán delegátus emelkedett szólásra, aki leleplezte az athéni kormány aljas és felháborító manőverezését. Ma­nuilszky figyelmeztette a polit kai bizottság tagjait, hogy a politikai bizottságnak még szept. 29-én a len­gyel delegáció olyértelmü javasla­tot tett, hogy lépjen közbe Katarina Zevgosz megmentése érdekében. Ezt a javaslatot egyes tagok támogat­ták. Szalvador és Kuba oly hatá­rozati javallatot Ierjesztettek elő, hogy a görögországi kivégzéseket szüntessék be. Az athéni kormány megbízottja akkor azzal beszélte ki magát, hogy a görög parlament előtt fekszik egy törvényjavaslat, amely amnesztiát fog hozni és hogy a ha­lálos Ítéleteket a fellebbezési bíró­ság elé fogják terjeszteni. A köz­gyűlés elnöke, aki előtt ez a pro­bléma szintén ismeretes volt, bizto­sította a tagokat, hogy azonnal érintkezésbe lép a görög delegáció elnökével. És Romuloi, a pol tikai bizottság elnöke biztosította a bi­zottság tagjait, hogy a bejelentett amnesztia meglesz. A bizottság kö­vetkező ülésen a. görög kiküldött már arról beszélt, hogy az athéni korm.-kiy humánus rem'íell^ezéseket foganatosít, amelyek a halálos ítéle­teit beszüntetései fog;ák maguk után vonni. Beszélt arról, hogy Gö­rögországban táborok vannak a foglyok ^megjavítására* és hegy ezek a táborok nagyon jó eredmé­nyeket mutatnak fel. E bejelentés követkeaté'beni Szalvador és Kuba javaslataikat visszovanták. Mind­nyájan tudjuk, hogy mi következett ezután. A politikai bizottság legkö­zelebbi ülésén már értesült erről, hogy Demosthenos Georgiut Görög­országban kivégezték és hogy Kata­rina Zevgoszt újból halálra ítélték. Vájjon nem a legnagyobb sértés ez a politikai bizottságra, ha ilyen tu­datosan akarják őket hazug kijelen­tésekel becaapnl. A görög kikül­dött október 29-én nem válaszolt ar­ra a feltett kérdésre, hogy a görög demokratákkal szemben foganasitott ítéleteket elhalasztják-e. Az esemé­nyek az ukrán delegációt nagyon nyugtalanítják, mert feltehető, hogy a görög kormány parancsára az em­lített személyeket már kivégez­ték, vagy kivégzésükre a pa­rancs már megjött. Megengedhetö-e, hogy ilyen eseményeket a politikai bizottság egészen langyosan kezel­jen? Nagyon gyakoran beszélnek itt az emberi jogokról és a szabadság­órl. A mai Görögországban éppen ez év októberében a kínzások leg­brutálisabb módszereit használják. Kínozzák a vádlottakat, kínozzak a tanukat, ártatlan polgárokat gyö­törnek. Vájjon megengedhetjük-e ezeket a brutális módszereket, ame­lyek Görögországot a legsötétebb kö­zépkori időkbe taskítják vissza. A politikai bizottságnak erélyesen kell megragadnia a hóhérok lecsapó ke­zeit és éppen ezért az ukrán dele­gátus csatlakoz k a Szovjetúnió ja­vaslatához, amely a humanizmus alapelveit hirdeti és ^teljes jogon van ezt követelni éppen azért — jelen­tette ki emelt hangon Manuilszky ukrán delegátus—, mert egy olyan köztársaságnak vagyok kiköldöttje, amely a második világháború után megszüntette a halálos ítéleteket*. Az ukrán delegátus nylakozata után. Visinszkij a szovjet delegáció vezetője emelkedett szólásra és rá­mutatott arra, hogy az egyes dele­gációk tagjai hamis argumentumok­kal igyekeznek a maguk igazát bi­zonygatni. A görög megbízott arról panaszkodott, hogy valaki itt /— természetesen a Szovjetúnióra gon­dolt — a görögországi jogi perekbe kíván beavatkozni. Mindenki, akinek füle van, hallhatta, amit a Szovjet­únió delegációja előadott, hallhetta azon országok képviselőinek a meg­állapítását, akik a szovjet delegáció javaslatához csatlakoztak, hogy itt egyáltalában szó sincs ilyen szándé­kokról. M'ndenki, akinek látó szeme van, el tudja olvasni azokat az ok­mányokat, amelyeket a Szovetúniő delegációja előterjesztett saját ál­láspontjának támogatására, és eb­ből nyilvánvaló, hogy ezek az ok­mányok sem tartalmaznak semmi (Folytatás a 2. oldalon) Fucsik József élmunkás munkaközben. TANÍTSUK MÍG A GÉPET DOLGOZNI! — mcn&a Fucsik elvtárs az „Itaguszíus 29."-iiism ólrakáca Terjed a mozgaSom az srcierifcai kommunista vezetők kiszabadítására Az Egyesült Államok különféle nemzeti, szakszervezeti és vallá­sos szervezeteinek vezetői New­Yorkban rendkívüli konferenciát tartottak és bizottságot alakítot­tak a Kommunista Párt vezetői­nek kiszabadítására. Széleskörű tiltakozásra adott okot az a körülmény, hogy Medi­na bíró megtagadta a kommunis­ta vezetők óvadék ellenében tör­téaiö szabadlábra helyezését fe* lebbezésük eldöntéséig. Még a kommunistaellenes és Truman­barát Demokratikus Akció nevű szervezet is elismerte, hogy Me­dinának ez a határozata „felesle* ges bcsszú" eredménye és sérti az amerikai bíróságok hagyomá­nyait. Október 3G-án nagy ünnepségek lesznek az Ifjúsági Vasútvonalon A Szabadság napja ezidei köz­ponti ünnepélyeit e hó 30"án az Ifjúsági Vasútvonalon fogják meg­tartani, amelyen részt fog venni V. Široký kormányelnök helyet­tes, dr. Šefčik kormányelnök he­lyettes, Petr miniszter és a Megbízottak Testületének tagjai. A program vasárnap reggel 8 óra­kor kezdődik a hronské dubravai állomáson, ahol az Ifjúsági Vas­útvonal parancsnoka Tcman je­jentést tesz. Ezután V. Široký kormányelnök helyettes, és Sý­kora képviselő a CSM Szlovák Központi Bizottságának elnöke díszszemlén vesznek részt. Az If­júsági Vasútvonalat ezután Petr miniszter megnyitja és a vendé­gek a „Kék nyíllal" végighalad­nak a vasútvonalon Banská Štiavnicára, ahol a Kommunista Párt képviselője, a ČSM képvi­selője, és K. Bacilek kölekedés­ügyi megbízott fognak beszédet tartani. Tíz óra után a „Kék nyíl" a vendégekkel a harmadik táborhoz fog érkezni. A nagy sza­badtéri színpadon Sýkora képvi­selő bevezető beszéde után az ünnepi beszédet V. Široký, kor­mányelnök helyettes fogja mon­dani. Utána Sbirovsky mérnök a közlekedésügyi megbízott által az Ifjúsági Vasútvonal számára meghatalmazott mérnök, és M. Toman az Ifjúsági Vasútvonal brigádjainak parancsnoka és az Ifjúsági Vasútvonal kultúrális, politikai, technikai és testneve­lési osztagainak vezetői fognak beszédet mondani. Az ünnepély végeztével az érdemeket szerzett brigádosokat „az Ifjúsági Vasút­vonal hősei" jelvényekkel tünte­tik ki. A délután folyamán kul­túrműsor lesz, melynek kereté­ben a legjobb brigádos műked­\ alőcsoportok lépnek fel, továb­bá a prágai bolgár művészi együttes, katonai együttesek stb. Ezenkívül az ötödik táborban testnevelési versenyek lesznek. „A szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenységének alapján győzhet." (Sztálin) Nové Zámky. — Október 27-én Köztársaságunk elnöke fogadta az ország legjobb élmunkásait, akik a szocialista munkaversenyben a leg­j kimagaslóbb eredményeket érték el s »A munka áldozatkészségéért-!: bronzérmével tüntette ki őket. A 118 élmunkás között Fucsik József is ott volt, aki az érsekújvári Augusz­tus 29-e üzemében dolgozik. Nevét jót ismerjük, hiszen hónapokkal ez­előtt az újságok tele voltak a Parti­zanskei üzemben dolgozó Zaležák Fe­renccel folytatott munkaversenyéről, melyben nagyobb teljesítményével biztosan győzött.­Fucsik egyszerű, barátságos em­ber. Az üzem éttermébe megyünk fel, ahol nyugodtan elbeszélhetünk. Nem kell sokáig várnom szavaira, beszél magától. _ Már tizenhat éve dolgozom sz üzemben. A gyári munkának minden táját ismerem, mert már megfordul­tam minden tizemben. Most a felső­rész szabászatban dolgozom. Azelőtt is jő eredményeket értünk el, de az embert semmibe se vették. Nem fo­gadtait, hátat fordítottak az irodák­ban, vvárjál, amikor majd ráérünk*:, mondották. Ma pedig úgy fogadnak mindenhol bennünket, ahogy egy munkást fogadni kell. Az elsők va­gyunk mindenhol s ez a számunkra a legnagyobb kitüntetés. Egy pillanatra elhallgat. Emléke­zik. — Azelőtt gyakran fordult elő, hogy még az éjszakánkat is feláldoz­tuk a munkáért. Mindent meg kellett tennünk, amit követeltek tőlünk. Bi­zony úgy volt, mint mondották az urak, »ha te nem csinálod meg, meg­csinálja más, elegen vannak a kapu előtt! — Többet termeltünk akkor is, de ez a többlet munkaerőink ki­zsákmányolását jelentette. Ma vi­szont minden töfcbtermelés a munkás javára történik. Gyárunkban nagyon becsületes munkások dolgoznak. Ná­lunk mindig híres bőrök készültek s nem engedjük mnst sem, hogy hír­nevünket elveszítsük. MEGINDUL A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY. — Ez év januárjában megindult a mi üzemünkben is a szocialista mun­kaverseny, — kezdi el a történetet Fucsik elvtárs. — Az első dolgom az volt, hogy elmentem a referenshez s megkérdeztem tőle. hogy milyen is lesz ez a verseny? Ügy fogják-e elbí­rálni ezt a munkát, mint a múltban tették, amikor nem az érdem, hanem a protekció volt a mérvadó, vagy pe­dig pontosan megállapítják az ered­ményt s a dolgozót az v elvégzett mun­ka szerint tüntetik Iti . Az utóbbi szerint történt minden, — folytatja kisebb szünet után Fucsik elvtárs. — A fiúkkal megbeszéltük a dolgot s elkezdtük a versenyt. FUCSIK VERSENYBE HÍVJA ZALEŽÄKOT. Cigarettára gyujtunk s tovább folytatjuk beszélgetésünket. Műhelyünk 80%-a már bekapcso­lódott a munkaversenybe. Ahogy ma­gunk között versenyeztünk, felvető­dött /bennem a gondolat, hogy nem érdemes csak az üzemben versenyez­nünk. A partizánskel gyárban is ugyanezt a munkát végzik, ott is szép eredményeket érnek el. Felhí­vást tettem ekkor az újságban. Ver­senyre hívtam Zaležák Ferenc elv­társat. Elfogadta kihívásomat s mun­kacsoportjaink is versenybe léptek. Az egyéni versenyt én nyertem, a csoportom a második lett. Ezzel be­bizonyosodott, hogy a munkás tuda­tában van annak, hogy csak a mun­ka jó megszervezésében tudjuk erő­inket teljesen kifejteni. S ma már kimutathatjuk azt is, hogy ha mun­kateljesítmény terén vannak is ver­senytársaink, de azért szégyent nem vallunk. A második versenyben is győztem, a csoportokat pedig már egyenlő díjazásban részesítették. Nem is ezért a díjazásért verseny­zünk, hanem az elsőség 'megszerve­zéséért. ORSZÁGOS VERSENYT KÉSZÍT ELÖ AZ ELVTÁRS. Prágába utalása előtt beszéltem Fucsik elvtárssal s már akkor nagy örömmel újságolta, hogy országos versenyt készít elő s ezt hivatalosan elsőnek a köztársasági elnökünknek jelenti be a magas kitüntetés átvé­tele után. A bőr felsőrész szabásá­ban fognak versenyezni. — Üzemünk kisebb a többinél, de azért mi indítjuk el ezt a versenyt, melyben résztvesz az egész műhely, — mondja bizakodó mosollyal. HOGYAN ÉRTE EL FFOSIK FLVTARS MAGAS MUNKA­TELJESÍTMÉNYÉT ? — Ma a legjobb barátunk a gép, ha annak nem történik baja, úgy pa­rancsolhatunk neki, mint egy ember­rrk. Ha kézbevesszük az anyagot gondolkoznunk kell a gépnél, ho­gyan végezhetjük el a munkát gyor­sabban, hogyan érhetünk el nagyobb ereményeket. El kell hagynunk a fe­lesleges mozdulatokat. Nem vesszük kézbe kétszer is a munkát, ha ez nem szükséges. Az ember, ha ránéz a bőrre, lájta, hogy hol hibás, s ezt a részt már előre elkerüli. Az termé­szetes, ha az anyag hibátlan, jobban tudunk dolgozni. — A magasabb munkateljesítmény elérésének második dönfí tényezője az, hogy nem szabad pocsékolnunk az időt. Minden elveszett percért kár, mert ezzel a termelésből már bizonyos százalékot veszítünk. Egy embernek nyolc órai munkaidő alatt (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents