Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-23 / 165. szám, vasárnap

UJSZ0 19" r* r'-^'ťw ?3 lán ^veleszületett* ellenségeskedés a mi kis emberünk és a magyar kis­ember között. És nincs is rajtunk kívül álló ok, amely az Ilyen ellen­ségeskedésre indítana; ezek az okok eltávolíthatók és ahogyan ezt hang­súlyoztam, el is fogjuk távolítani mindkét oldalon. A nyelv, szokások, szükségletek stb. kölcsönös tisztelet­ben tartása alapján barátságosan meg fognak egyezni a mi kisembe­reink a magyar kisemberrel. Nem fognak azonban megegyezni az Esz­terházyakkal, Mindszentiekkel ak­kor sem, ha ezeknek a világi és egy­házi főuraknak szlovák és csehszlo­vák hasonmásai egymás között meg is egyeznének. Még akkor sem! A feudális és tőkés hatalom kép­viselőinek eltávolításával a magyar oldalon és a kapitalista hatalom kép­viselőinek eltávolításával a mi olda­lunkon megteremtettük azonban, — ahogy már hangsúlyoztam — a bé­kés és testvéri együttélésnek előfel­tételeit. Nagyon ls tudatában vá­gunk annak, hogy ezzel még nem teremtettük meg magát a békés és testvéri együttélést. A régi gondol­kozás maradványai 1 »;g az embe­rekben vannak és még azokban is, akiknek békésen és testvériesen kel­lene együttélniók, sőt még azokban is, akiknek feladatuk az ilyen békés és testvéri együttélést a magyarok és szlovákok között megteremteni. Még igen sok a bizalmatlanság, a sovinista elfogultság, a nacionalista előítélet szlovák részen és ugyan­ilyen indokolt és nem indokolt fáj­dalomérzetbe burkolt jelenségekkel találkozunk magyar részen is. Ha fel tudtuk ismerni a nacionalista gyűlölet okát és ha ki tudtuk irtani a magyar és csehszlovák oldalon is a kapitalizmus és politikai véde'me elle­ni döntő harccal, tudnunk kell majd leküzdeni mindazokat a jelenségeket is, amelyekkel ma magyar-szlovák vo­natkozásban találkozunk. Es itt lesz jelentős feladata az iskolának s a ben­ne tanító működésének. Jelentős fel­adata lesz itt mind a szlovák iskolá­nak és a szlovák tanítónak, mind a magyar gyerekek iskolájának és a ta­nítónak, aki őket tanítja. A kit nép egymáshoz való viszonyáról Nem.lenne jogom követelni önöktől, a magyar gyerekeink tanítóitól, hogy az önökre bízott líjúságot egyetér­tésre buzdítsák és a szlovák lakosság­gal való testvéri együttélés szellemé­ben neveljék, ha ugyanazt nem köve­telném a szlovák tanítótól is és a szlo­vák iskolától magyar lakosságunk iránt, Es biztosítani akarom önöket arról, hogy amikor megkívánjuk önöktől, hogy ápolják a szlovák nem­zethez és közös hazánkhoz ,a Cseh­szlovák Köztársasághoz való ragasz­kodást az önök magyar diákjaiban, követelhetjük és minél tovább, annál nyomatékosabban követelni fogjuk a szlovák tanítóktól, a szlovák iskolák­tól, az egész közéletünktől a magyar ember iránti tiszteletet és baráti vi­szonyt, a tiszteletet az ő szükségletei­vel szemben, a nyelvének és nemzeti tudatának tiszteletben tartását. Kérem önöket, hogy ne tévesztes­sék meg magukat egyes esdtek vagy taián több eset által, amelyek ezzel az elvvel ellentétben vannak, mint ahogy minket szlovákokat sem sza­bad, hogy megtévesszenek és elked­vetlenítsenek a csehszlovákiai szlová­kok és magyarok közötti viszony ki­alaku'ása közben az olyan velünk szemben ellenséges nézetek, hogy a dolgok így nem maradnak és hogy Szlovákiának ez — vagy amaz a ré­sze Magyarországhoz lesz csatolva. Ezeket a jelenségeket le kell küzdeni; ne vezettessük magunkat tőlük Sem tetteinkben, sem gondolkozásunkban. Kiemeltem már, hogy számunkra, szlovákok számár, a ami nemzeti rej­lődésünk szempontjából fontos megta­lálni a jó, barátságos és bajtársi vi­szonyt a magyarokka', mindenek előtt azokkal a magyarokkal, akik Cseh­szlovák terüieten laknak. A mi ma gyár lakosságunknak is eminens ér­Jkjeke, hogy ilyen jó viszonyuk legyen Szlovákiához és Csehszlovákiához. Hogyan kell építeni ezt a viszonyt, hogyan ápoljuk? Mindenek előtt a so­vinizmusnak következetes leküzdésé­vel. Rávezetjük embereinket, hogy ne legyen tövis a szemükben és ne ke­ressék az ellenségeskedést ott, ahol magyar szót, magyar beszédet halla­nak. Magyarul beszélni nem bún, ha­nem az itteni magyar emberek termé­szetes joga. Azon emberek ellen, akik ezzel ellentétes nézetet vallanak, a leg­elszántabb harcot mi fogjuk vezetni. Letörjük az ellenkező nézetüket, amely hamis, önökre hárul a feladat azt a nézetet letörni, hogy nem szük­séges, hogy a magyar gyerek, ennek az álamnak a jövő polgára, az állami nyelvet bírja, önöknek kell elsősorban azokat a nezeteket letörni, hogy a ma­gyar nemzetiségű gyerekeknek, az anyanyelvükben való tanítására irá* nyúló jog elismerése után nincs mit keresniök ebben vagv abb~n a szlová­kiai faluban a szlovák iskolában a szlá­vi k tanítónak, annak ellenére, hogy a falu lakosságának a fele szlovák. Igen sok a probléma. Különösen az iskolánkívüli problémák Del-Szlo­vákiában, amelyek éppen most ke­rülnek megoldásra és amelyek gá­tolják vagy legalább is bonyolultab­bá teszik az ebben az irányban ki­fejtett törekvéseket a szlovák és magyar oldalon is, a magyar olda­lon talán nagyobb mértékben, mint a szlovák oldalon. Ezek a problémák megoldás alatt vannak és meg lesz­nek oldva. Azonban nyomban jönnie kell a misszionárius törekvésnek, amelynek célja a baráti és testvéri vonatkozások létrehozása — amint itt feltüntettem — azon előítéletek leküzdése által, amelyeket itt röpti­ben megjelöltem. A magyar és szlovák emberek kö­zötti jóviszony kiépítésének fővo­vonala és a magyar lakosság ál­lamunkhoz való odaadása ápolá­sának fővonala: a szocializmusra való nevelés, a szocialista állam és benne a szocialista társadalom építésén való részvételre irányuló nevelés. Az ifjúság és a felnőttek rendsze­res serkentése, hogy résztvegyenek a mi építőmunkánkban, a magyar ifjúság érdekének a rendszeres ápo­lása minden iránt, ami útunkat a jobb szocialista jövőhöz kijelöli: eb­ben kell látnunk a legbiztosabb le­hetőséget a soviniszta és nacianalis­ta elfogultság maradványainak le­küzdésére. És itt sem csekély az is­kola küldetése. Csak arra akarom Önöket figyel­meztetni, hogy egyetlen egy nagy és figyelemreméltó mü sem képzelhe­tő el nálunk az iskolai ifjúság tevé­keny részvétele nélkül, de az sem képzelhető el, hogy változás álljon . he ifjúságunk mentalitásában ezen részvétel nélkül. A magyar gye­rekek iskoláiban a nevess és taní­tás szellemét feltétlenül át kell, hogy hassa a szocializmus felépítései e Irányuló törekvésünk Iránti tiszte­let és figyelmesség, át kell hatnia az építő törekvéseink legkézzelfog­hatóbb megnyilvánulásai iránti tif teletnek és figyelmességnek. A tevé­keny munka és a figyelem állandó összpontosítása reá es céljaira már igen sok változást tudott eszközöl­ni. Nálunk is. Le tudta küzdeni a társadalmi ellentéteket, mérsékel­ni tudta a vallási feszültséget és — meg vagyok győződve róla —, hogy ebben a vonatkozásban is, amelyet ez alkalommal kifejtettünk, a ma­gyar és szlovák lakosságunk közötti viszonyokban is, megteszi, amit se­milyen általános szónoklással nem lehet elérni. Iskoláink, a magyar if­júságot is céltudatosan szocialista szellemben nevelve, ily módon alap­kövei lesznek az új történelmi kor­szak kiépítésének, amelyről beszé­dem elején megemlékeztem, az állan­dóan erősbbödő, egyre elmélyedő ba­rátságos ás társi viszonyok kifejlő­dése korszakának a magyarok és szlovákok között. Ezen előadásom végén még azt szeretném leszögezni, hogy közös magyar-szlovák történelmünkből, a múltból nemcsak az ellenmondások, az ellentétek, az ellenségeskedés, meg a megnemértés tradíciója is­meretes, hanem egy közös megértés felé haladó akarat is. Valamikor, még az első háború előtti időkben igy értette meg Ady Endre, a nagy magyar költő, népe és népeink hely­zetét: Magyar Jakobinus dala Űjjunk hegyéből vér serken ki, Mikor Téged tapogatunk, Te álmos, szegény Magyarország, Vájjon vagy-e és mink vagyunk? Vájjon lehet e jobbra várni? Szemünk és lelkünk fáj bele, Vájjon felébred valahára A szolga-népek Bábele? Ezer zsibbadt vágybél mért nem lesz Végül egy erős akarat? , Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk sövöltve Az eszme bari Ikádokon? Dunának, Oltnak egy a hangja, Morajos, halk, halotti hang. Arpád hazájában jaj annak, Aki nem úr és nem bitang. Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem magyarok? Meddig lesz még úr a betyárság És pulya had mi, milliók? Magyarország népe meddig lesz Ka llkás seregély-fiók? ' Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a miénk lesz, Hogyha akarunk, ha merünk , A köztársasági elnök nyitja meg a Csehszlovák-Szovjet Barátság Napjait Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szö­vetsége Központi Bizottságának kül­döttsége pénteken tájékoztatta Kle­ment Gottwald köztársasági elnököt arról a kiterjedt akcióról, amelyet a Szövetség a Nemzeti Front összes tényezőivel és az országos tömeg­szervezetekkel együttműködve való­sít meg és készít elő a csehszlovák nénnek a Szovjetúnióhoz való kap­csolata további elmélyítése céljából. Dr. Nejedlý miniszter, a Szövetség elnöke, felkérte a köztársasági elnö­köt, hogy vegye át a védnökséget a Szövetség ez akciója felett és nyissa meg rádióbeszéddel a csehszlovák­szovjet barátság napjait. A köztársasági elnök megígérte hogy a kérésnek eleget tesz. Beszé­dét november 2-án 20 órakor közve­títi a csehszlovák rádió. Ez alkalom­mal, mint ahogy erről a köztársasági elnököt Dávid, a Szövetség alelnöke tájékoztatta, ülésre jönnek össze a helyi Nemzeti Bizottságok a Nemzeti Front sszes tényezőinek képviselői­vel. Ezen az ülésen meghallgatjuk a köztársasági elnök rádióbeszédét és helységükben kihirdetik a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Napjainak mű­sorát. Ezzel egyidőben megkezdik az üdvözlő ivek aláírását, amivel a csehszlovák nép kifejezi háláját és szeretetét Sztálin generalisszimusz iránt 70-ik születésnapja alkalmából. A szövetség akciójának további része a Nagy Októberi Forradalom j 32-ik évfordulójának a megünnenlé­| sére terjed ki. Ez alkalommal Köz­i társasagunk minden helységében ün­ne^sé^el-pt fosrnnk tartani. A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége akciója keretében gazdag kultúrműsort készít elő, így a szov­jet tudósokkal tudományos konferen­ciákat, szovjet művészek előadásait és fellépését, kultúrestéket, színházi és filmelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat, tájékoztató szakelőadá­sokat és a csehszlovák-szovjet barát­ság hagyományos stafétáját. V. Dávid, a Szövetség alelnöke. Je­lentést tett a köztársasági elnöknek arról, hogy az elmúlt napokban sike­resen lefolytatott taggyüjtési akció után a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség tagjainak száma túlhalad­ta az egy milliót. Cseh vidékeken több mint fél millió (Prágában 115.000), Szlovákiában több mint 120 ezer új tag jelentkezett a Szövetség­be. A dolgozó nép nagy lelkesedéssel üdvözölte az orosz nyelvtanfolyamo­kat, amelyeket a Szövetség szervez mindenütt és némely helységben eze­ket a tanfolyamokat már meg is nyi­tották. E tanfolyamokra több mint tízezer előadót biztosítottak és két­százezer tankönyvet adtak ki. A köztársasiági elnök szívélyes be­szélgetést folytatott a Szövetség Központi Bizottságának küldöttségé­vel, mindenről rzsletesen érdeklődött, ami az ünnepség előkészítését illeti és emüsorának kiegészítésére néhány igen jelentős javaslatot tett. Sikeresen indult a cukorrépa Slédkovüovon (Diószegen) A sládkoviíovói cukorgyár pénte­ken, október 21-én kezdte meg az ötéves terv első cukorrépa-feldolgozó idényét. Az üzem munkásai és veze­tősége az idényre példásan és kö­vetkezetesen felkészültek A terme­lés matadi és lassú menetét azzal szüntették meg, hogy azokat a ter­melő eszközöket amelyek nem fe­lelnek meg az építöiram kívánalmai­nak, kicserélték újakra és tökélete­sebbekre. A mult evi idényben az utolsó helyen végeztek a cukorfeldol­gozó üzemek közt. Ez évben köte­lezettséget vállaltak a második Összs3> kszervezebi kongresszusra, hogy a három első hely egyikét el­nyerik a szocialista munka verseny­ben. A jelek szer nt ezt a kötelezett­ségüket teljesítik. Nem szenvednek hiányt munkaerőben és a munkaer­kölcs is magas fokon áll. Péntekig a cukorgyár a termés 30%-át vette át körzetében. A cukorrépa egészsé­ges és jól raktározható, de a leg­előnyösebb, ha a cukorrépa a föl­dekről egyenesen a cukorgyárba ke­rül. A hosszú raktározás a cukorré­pa cukortaltalmát csökkenti. A slad­kovičovoi körzetben a cukorré­pa cukortartalma olyan, mint a mult évben volt és az átlagos hektár­hozam 160 q. Tiltakozó Jegyzék a Csehszlovákiában működő amerikai kémkedés ellen Csehszlovákia külűgyminlsztér.u­ma a következő tiltakozó jegyzéket adta át Prágában az Egyesült Álla­mok nagykövetségének: A csehszlovák hivataloknak meg­dönthetetlen tények alapján tudo­másuk van arról, hogy az amerikai nagykövetség diplomáciai hivatalno­ka, aki élvezi a diplomáciai kivált­ságokat, névszerint Isaac Patch úr és Sámuel Meryn, ugyancsak az amerikai nagykövetség hivatalnoka visszaélve ezekkel a kiváltságokkal, Csehszlovákia területén államellenes kémszervezetet vezettek. Ezt a szervezetet 1948-ban W. B rge, az amerikai nagykövetség volt diplomáciai hivatalnoka építet­te ki, olymódon, hogy e célra meg­nyerte Jaromir Nechanskyt és Ves­lav Wahlt és kioktatták őket, mint e szervezet vezetőit. Ezek néhány illegális csoportot építettek ki. Birge ezekkel a csehszlovák állampolgá­rokkal rendszeres összejöveteleket tartott és tevékenységüket vezette. Ez a tevékenység az Amerikai Egye­sült Államok érdekében Csehszlová­kia ellen folytatott kémkedésből állt. Az összejövetelek alkalmával •B:rge oktatta e csoportok vezetőit a kémmunkában és átvette tőlük a kémjelentéseket. Birge segítségével lépett kapcsolatba ezzel a szervezet­tel és vette át annak oktatását 1948 júliusában Spencer L. Taggart, ugyancsak a z amerikai nagykövet­ség volt diplomáciai hivatalnoka. E mellett azonban Birge továbbra is folytatta a szervezet felett a politi­kai ellenőrzést. Taggart részint köz­vetlen összeköttetésben állt e szer­vezet vezetőjével, Nechansky őr- , naggyal, részint pedig S. Meryn | közvetítésével, aki az amerikai nagykövetség hivatalnoka. Ezenkí­vül Meryn 1948 őszén egy „Hansa" jelzésű gépkocsival e kémszervezet egyes csoport jainak részére két rádió­le&dót ^zállított Slaný körzetébe és két másik rádió-leadót Písek körze­tébe a használati utasítással együtt, amely a rejtjeleket is magában fog­lalta. Ezek a rádlóleadók amerikai gyártmányúak, még hozzá a legtö­kéletesebb típusok. Birge, mielőtt visszautazott az Egyesült Államok­ba, a szervezet vezetőinek, mint helyettesét, aki átveszi az összekötő és oktató szerepét, Isaac Patch, diplomáciai hivatalnokot mutatta be, aki ezt a funkciót csak viszony­lag rövid ideig töltötte be. Patchot az illegális szervezet oktatásában és a szervezettel való kapcsolat fenntartásában az amerikai nagy­követség egy más diplomáciai hiva­talnoka váltotta fel. Schaffner Lujza a nagykövetség titkárnője, aki te­vékenységét egészen az egész cso­port letartóztatásáig folytatta. Az összes fentemlítettek tevékeny­sége tehát abban áll, hogy kémke­dési tevékenységükről jelentést ad­tak, átvették a részletjelentéseket, beszerezték a csoportok számára a kémtevékenységhez szükséges tech­nikai cikkeket és Birge és Taggart esetében szintén abból áll, hogy en­nek a szervezetnek a kapcsolatait közvetítésükkel lehetővé tették a külföldi áruló csoporttal, amely az úgynevezett Szabad Csehszlovákia Tanácsában tömörült. Schaffner Lujza ezenkívül megegyezett más il­legális szervezetekkel, hogy felve­szik a kapcsolatot ezzel a szervezet­tel és 1949 nyarán megvalósította a szervezet „rtiunka" bekapcsolódását egy másik illegális csoportba, mely az árulók idegen országba való me­nekülését szervezi. A külügyminisz­tériumnak tudomása van arról, ho^y Schaffner Lujza e hó 13-án elhagyta Csehszlovákia területét. Az összes itt felsorolt tények bizo­nyítékokkal vannak megerősítve, fő­ként e szervezet bebörtönözött veze­tőinek egybehangzó kijelentéseivel, akik az összes fentnevezettekkel fenntartották a kapcsolatot, továbbá a csoport többi tagjainak a vallomá­saival akik ezekről p ' •ps:'0iTv3król tudtak és Meryn esetében e szerve­zet csoportjának azon bebörtönzött tagjainak a vallomásaival, akik Meryntöl átvették Písek és Slaný körzetében a rádió-leadóállomáso­kat a tervekkel és titkos jelekkel együtt. További bizonyítékul szol­gálnak a felkutatott és megtalált rádió-leadók maguk, amelyeket Me­ryn adott át, A vázolt helyzet következtében a külügyminisztérium közli: 1. élesen tiltakozik az összes fent­említettek jelenlegi vagy volt ame­rikai nagykövetségi tagok tevékeny­sége ellen, mely tevékenység Cseh­szlovákia biztonsága ellen irányult, továbbá tiltakozik a diplomáciai ki­váltsággal és hivatali állásukkal va­ló visszaélés ellen. 2. Követeli, hogy Isaac Patch a legrövidebb időn, 24 órán belül hagyja el Csehszlovákia területét. 3. Bejelenti, hogy a csehszlovák közbiztonsági szervek a fent felso­rolt bizonyítékok alapján legrövi­debb időn belül letartóztatják Sá­muel Merynt, az amerikai nagykö­vetség hivatalnokát. És erre a költői felhívásra Így válaszolt Hviezdoslav, a szlovákság legmesszebblátó költője: Tak, herolde ty svitajúcich časov: nám v jednu vólu načim túžby sliať, po článkoch ochabnuté osamelých; keď žialime dnes kviľbou jednohlasou: by zajtra, dá-li Boh a -Šťastie smelých, sme rovnako sa mohli radovať. (Igen! Te hírnöke a szebb holnapoknak: egy akarattá öntsük vágyaink, ernyedteket a pusztába hangzó szótól; És ma a fájdalmunk egy közös panaszt ad: ne tagadja meg ég holnap a bátraktól, hogy egyforma öröm fűtse napjaink.) Engedjék meg, hogy ezekkel a szavakkal fejezhessem be előadáso­t mat azzal a kéréssel, hogy e hagyo­mány alapján folytassuk épitömun­kánkat. Laco Novomeský nagyhatású és az igazi lenini, sztálini elveket hir­dető beszéde mély hatást keltett az egybegyűlt hallgatóságban, és perce­ken át tartó hangos ütemes tapssal köszönték meg a csehszlovákiai ma­gyar tanítók. A taps még tart, ami­kor Lőrincz Gyula felemelkedik a helyéről és megilletődött szavakkal mond köszönetet a csehszlovákiai magyar dolgozók, a magyar munká­sok, parasztok és értelmiségiek ne­vében aszókért a szavakért és meg­nyilatkozásért, amelynek ő és ve­le együtt az itt összejött csehszlová­kiai magyar tanítók tanúi lehettek. Lőrincz Gyula köszönő szavai után az egybegyűltek az Internacionálét énekelték el. A dolgozók harci indulója és him­nusza hangjainak elhangzása után Markovics Ede rövid szünetet hirdet ki a tanfolyam hallgatói között. Az egybegyűltek mindnyájan a szálloda halijába tódulnak ki. Kipirult, bol­dog mosollyal arcukon vitatják meg egymás között a nagyhatást keltett beszédet. Egyszerre feltűnik a hall­ban Laco Novomesky magas alakja is, elvegyül a magyar tanítók közé, akikkel hosszasan, barátságosan el­beszélget. Ki-ki elmondja neki örö­mét és baját. Novomeský megbízott ugyancsak örömmel figyeli velünk együtt ezt a lelkes tanítógárdát és azzal az őszinte reménnyel búcsúzik a szlovákiai magyarság megvetőitöl, hogy azok a trencsénteplici pedagó­giai és politikai tanfolyamon hallot­takkal felvértezve indulnak meg mű­ködési helyükre, hogy ott, a két nép terstvériségének harcos hívekánt ter­jesszék a népi demokráciái és a szo­cializmus igéit, hogy jövő nemzedé­künk kéz a kézben haladhasson a kö­zös úton; a szebb és boldogabb jövő felé.

Next

/
Thumbnails
Contents