Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-22 / 164. szám, szombat

IIJ SHI 1949 ok+óber 22 A munka hősei A dolgozók államában az ember viszonya a munkához alapjaiban megváltozott. Régen úgyszólva ker­gették és kényszerltették a munká­hoz, amelyhez csupán a létminimum­ra leszorított bére fűzte és nem a maga érdeke. Nem önmagáért és munkástársaiért, a dolgozók összes­ségéért adta erejét, hanem egy k.s­számú kizsákmányoló felső rétegért, azokért a kevesekért, akik a burzsoá állam urai voltak. Ma a politikai hatalom a nép ke­zébe került, a dolgozók államát a dolgozók kiválasztottjai vezetik és ez a forradalmi tény dönti el a mun­kás álláspontját magával a munká­val szemben. Ma a helyzetét felisme­rő és öntudatra ébredt munkás gaz­dája a saját üzemének és tuaja, hogy többtermelésével nem egykori urait, a tőkés kizsákmányolókat, de önmaga és valamennyi társa jobb ellátását, a szociális építést, a hala­dást és a béke ügyét szolgálja. Köz­vetve és közvetlenül mindenhez a/, ő érdeke fűződik, hiszen többtcrme­iésének haszna az övé és a közös­ségé. napunk hasábjain nem egyszer beszámoltunk már a szovjet élet­forma munkaerkölcséröl. a stahano­vistákról és kolhózparasztokról, akik új tartalommal töltötték meg a mun­kát. akik önként adtak több munkát és időt, hogy személyes példaadá­sukkal magukkal ragadják társaikat a termelékenyebb és jobb munka­módszerek alkalmazására és így ro­hamléptekkel segítsék elő szov.iet hazájuk szocialista felépítését. Fá­radságot nem ismerő új hősök ezek a munka frontján, akik a munka mindennél hathatósabb fegyverével állnak a szocializmus építésének él­vonalában és a népi demdkrácia ál­lamai dolgozó társadalmának is példát mutatnak új munkaerköl­csükkel és magatartásukkal. Nap-nap után híven beszámolunk a mi épülő szocialista rendünk sta­chanov. sita hőseiről, az élmunlcásokról és újítókról is; figyelemm:l követjük és regisztráljuk eredményeiket azza. a kötelességérzettel, hogy példájuk felmutatása új kezdeményezőket gyűjt a mi élmunkásaink, újítóink és szocialista versenyzőink táborá­ba. Büszkén mutatunk rá a fcáhonv; kőművesekre, a füleki élmunkások" ra, a Lazik Máriákra, akik hatéko­nyabb és leegyszerűsített módszerek­kel többet és gazdaságosabban ter­melnek, jobban használják ki a munkaidőt, nem ismer munkából e.­maradást és önként vállalnak maga­sabb normákat, többtermelést és ezzel az öntudatos hősi munkájuk­kal harcolnak békénkért és erősí :k azok táborát, akik munkával felel­nek a békebentó imperialisták mesterkedéseire. De ismerjük a bekö ellenálló erőket is, magában a dolgozok társadalmában azokat a még öntudatra nem ébredte­ket, gáncsoskodókat és kishírüeket, akik értetlenül állnak ezzel a nagy­szerű és hősi munkaeikölccsel szem­ben. Nem beszélünk most ennek a bá­tor és szép erkölcsnek többé-kevésbé nyílt ellenségeiről, mert ezeket miha­marább el íogjuk távolítani soraink­ból, de beszélünk azokról a kishitűek, ről és lanyhákról, akiket meg aka­runk nyerni meggyőzéssel, új es újabb példaadüsokkal. Azokról, akik minden újabb normálart. termelékenyebb mun­kamódszerben nem a könnyítést, a munka gazdaságosabbá tételét, a min­dent átfogó nagy eredményeket lát­ják, de csupán a nehézségeket, fel­adatuk súlyosabbá tete.ét, nem tudván azt, hogy a kezdeti nehézségek ha­mar elmúlnak és az elmúit termelé­kenységének, a gazdaságosabb mun­kamódszernek haszna közvetlenül meg­mutatkozik az emelt bérekben és köz­vetve az élet minden frontján, a sza­bad kenyérben, a jobb e 1 látásban, a több textilben, de a több iskolában, óvodákban, több kórházban is, a rekreációkban, a gondtalanná tett öregségben, az aggkori ellátásban és mindennek tetejébe életnek abban a rendjében, amely a válságot, a kapi­talista világnak ezt a rettenetét örökre kiküszöbölte és így eltörülte minden dolgozó ember lelkében a holnap bi­zonytalanságát, a jövőtől való íélel­met. Ezek a ma még gáncscskodók és lanyhák gondoljanak vissza a Február előtti napokra, a felszabadulás előtti időre és vessék össze ezt a multat a mával. Nézzenek vissza és figyel iék nyitott szemmel napjainkat, példát mu­:ató élmunkástársaikat, ezeket a min­i'm áldozatra hai'ando harcos hősöket, • kik ott küzdenek az élefi a munka frontján és bo'dog jövőnk kapujában, törhetetlen hittel védve kivívott sza­badságunkat. A pé'dák — a munka ' ősei —, akik e'őttük állanak és aki­ét ma méltán övez az egész dolgozó 'rsadalom rajongó hálája és szerete­e. nem regényes ködlovagok, elérhe­tetlen álomképek, de a valóság embe rei, akik minden ha'adó ember bo'dog­ságáért és békéjéért küzdenek. Ezek­nek a sorába lénni és őket kövei ni a legnemesebb emberi eszmény és dicső­ség! E- V. A szovjet külügyminiszter sz atombamba kérdéséről (Folytatás az 1. oldalról) (hogy az egyezményt betartsák és ' technikai irányelveket szab az üzem hasonlóképpen az üzemek műszaki ellenőrzésének irá­Visinszkij szovjet külügyminiszter kihasználására a feltett kérdésre a következőkben válaszol. I nyitása céljából. Ez az okmány az „En a Biztonsági Tanácsba való ellenőrzés módjairól még öt pontban választásokról beszéltem, mert az a begz é, amel k mlnd a lefrhat4r o_ veiemenyem, hogy ez a valasztasok zottabban megcáfolják az ön elkép­' zeléseit. A Szovjetúnió azonban nem akceptálhatja az amerikai javasla­elóestéjén különös érdeklődésre tart hat számot. Ha valakit az atom­energia vagy az atombomba kérdése érdekel, válaszomat nem fogom megtagadni. Azt kérdezik hogy vájjon a Szovjetúnió ebben a kér­désben akar-e javaslattal élni. Nem­csakhogya akar, de javaslatát már elö is terjesztette. A szovjet delegáció szeptember 23-án beterjesztette új javaslatát kérdéssel kapcsolatosan, melynek második pontja a követke­zőket tartalmazza: A Szovjetúnió javasolja, hogy a közgyűlés furduijon az összes uem­tot az ellenőrzés tárgyában, mert ez a terv nem nemzetözi ellenőrzés, de hogy a Szovjetúnió álláspontja a egy amerikai szuppertröszt. i görög amnesztia és a görög válasz­A National Brodcasting Company képviselője ezután a következő kér­dést tette fel: „Erre hivatkozott ön, midőn meg­állapította, hogy az Egyesült Államok javaslatának megvalósulása a Szov­jetúnió függet'enségétiek megsértése lenne?" Visinszkij: „A függetlenség meg­sértése akkor kezdődik ha valaki az orrát egy idegen szuverén állam dol­gaiba dugja, amelytől erre engedélyt nem kapott. És olyanokat, akik az or­rukat idegen ügyekbe szívesen be'e­dugnák, itt láthatjuk szemünk előtt." A Balkán-kérdés feszegetése A Tele-Press mnukatársa a követke­ző kérdést tette fel ezután Visinsz. kijnek. „Visinszkij úr, a beszélgetésünket más irányba szeretném átvinni. Ké­rem lenne szíves pár szót mondani a Balkán kérdés Egyeztető Bizottságá­val kapcso atosan. Beszélhetne ne­zetekliez olyértelmü felhívással, ! künk a tárgyalások sikertelenségének amely megtiltja az atomfegyver . okairól?" használatát és tegyen gyakorlati j A szovjet külügyminiszter a feltett intézkedest, hogy ez a tilalom • kérdésre így válaszolt: megvalósuljon. A hirre vonatko- | „Természetesen, bár nem vagyok zóan, hogy a Szovjetunió 1947-től az egyeztető bizottság elnöke. Ugy atomfegyverrel rendelkezik, már j tudom, hogy a Balkán kérdésben a Molotov külügyminiszter kijelen- j tárgyalásod nem hoztak kedvező tette, hogy A Tele Press munkatársa ezután a görögországi béke és demokrácia lét­rehozása ügyében intézett kérdést Visinszkijhez. Visinszkij erre így felelt: Mi erre már megfeleltünk javasla­tunkban, amelyet a Tass-iroda 1949 május 20-án hozott nyilvánosságra. A Trans Rádió Press munkatársa adja fel ezután a kérdést: „Hivatkozhatunk az ön eredeti megállapítására a Biztonsági Ta­náccsal kapcsolatban, amelyben bi­zonyos békétlenséggel beszél a mi tások kérdésében végleges és változ­tathatatlan, vagy van lehetőség ar­ra, hogy egyezség jöjjön létre ezek­ben a kérdésekben? Visinszkij: „A szovjet álláspont szilárd éa ahogy azt az Agence Francé Presse munkatársa helyesen jegyezte meg, végleges is. Ami az egyezség lehetőségét illeti, tudni kell, hogy milyen alapon kerülhet egyezségre sor. Az Internacionál New Service ' munkatársnője itt megállapította: „Én optimista vagyok, megmond­hatná-e nekem, mire alapíthatná op­timizmusát a mostani korban a vi­lág ? Én úgy vélem, hogy a világnak nagy adag optimizmusra van szük­sége. „Az optimizmusnak beláhatatlan határai vannak — válaszolt Vi­sinszkij a feltett kérdésre. — Ha az ENSz-ről beszél, ott az opti­mizmushoz nem sok kell. Elégsé­ges lenne egyes alapszabályokat betartani, egyes szomszédokat nem elgáncsolni, a genfiemen egyez­ményt betartani, továbbá, nem rendezni kuloár-összeeskiivéseket és nem szúrni mások hátába tört. Nem lenne ez talán elég az optimiz­mushoz? Az én véleményem szerint ezek az előfeltételek elégségesek ahhoz, ho"y megszilárdítsák az _ egyes, nem állandó jellegű tagok Szovjetúnió "előtt ' eredményt"bizonyos pontok" miaít.' Az j képviseletét illeti. Helyesnek tartja ENSz-t és hogy hozzáláthassunk az - " /% * -- •«"—« —«• * észszerű együttmunkálkodáshoz ­a „ . } I nem titok az atombomba, de a egyik ilyen az albán-görög határ kér- j ön ezt a z állandó jellegű tagok e^e Szovjetúnió kitart szilárdan és kö- ( dése. A Szovjetúnió javaslatot tett, táben is? A Szovjetúnió kormánya vetkezetesen az atomfegyver tilal- ' hogy az egyezményben jelentsék ki, j elismerte Kina kormányát, miért ma és e tilalom szigorú nemzet- , hogy Albánia és Görögország közö- í nem kéri tehát a Szovjetúnió azon­közi ellenőrzésének bevezetésemel- sen kifejezésre juttatják, hogy az al- . nal a földrajzi képviselet jogán az lett." | bán-görög hatírok véglegesek. A ' azonnali kiigazítást Kínát illetően." A National Brodcasting Company kiküldötte a következő kérdést tet­te fel: ön gyakorlati intézkedésekről be­szélt. Nem monaanä meg, hogy a szovjet kormány miért neui azuiio­bán-görög hatírok véglegesek. A szovjet de'egációval szemben maid- I Visinszkij: „Én azt szeretném nem egyező alternatívát vetettek fel. \ megkérdezni, miér kell a Szovjet- „ , Azt javasolták, hogy oly nyilatkozat ! úniónak sietnie. Mindennek megvan fordulat mutatkozik ebben az irány­a különböző államokkal. Nem is be­szélek már arról, hogy el kellene hagyni a háborús propagandát és a háborút szolgáló előkészítő munkád latokat ,a bombákkal való fenyege­tőzéseket, főleg az atombombával. Igaz, most úgy tűnik, hogy valami jelenjen meg, mely szerint Albánia és Görögország kötelezik magukat, hogy nem élnek erőszakkal, fenyege­téssel a határra vonatkozó vélemény. sitja magát az eilenurzes egyezseges különbségek megoldásánál. Miť je­javaslataval, azaz az atomenergia | e nt ez? Ez annvit jelent, hogy a ha­ípari és mas lewasznaiásavfu, auu 0y azt a nyugati nataimaK javasoljam. Nem tucina határozottan megáiiap.­tani, hogy mi történik ez irányban? Visinszkij: „Ez teijeoen helytelen értelmezése a Szovjetuulo álláspont­tí.rok kérdése vitrs és hogy erre vissza ke! térni. A Szovjetunió úgy rtá'i meg, hogy az albán-görög hatá­rok kérdése vitán felül áll. Ismeretes, hogy Albánia nem akar semmit sem Görögországtól, viszont Görőgorsz'g az any­jának. Csodálkozásomnak keüene Esz-k-Epiruszt szeretné megknparítani kifejezést adnom, hogy a National és erre vonatkozó követe'éseit a gö­Brodcasting Company megbízottja rög kormány már többször kifejezés ennyire informálatlarmak mutatja re is juttatta. Ha az Egyeztető Bí­ma 0át. Hogy az összes ismert adatok ' zottsá.g nem akceptálja a nrob'émák­birtokában így magyarázza a Szov- j nak általunk való mego'dás't. jetúnió álláspontját. Vegyük elsősor­ban az 1947 jurnus 11-ről származó okmányt. Előterjesztem a bizonyíté­kok egész sorát, amelyek mind ar­ról beszéineK, hogy a Szovjetúnió egy ilyen nemzetközi ellenőrzés mel­lett van. Hogy megállapításaim ne legyenek hiányosak, az 1947 június a maga ideje. Ügy értelmezzük ezt, ban." megerati a béke frcüijai Ĺi imperšaSÉstäfc fcecsmsés'ték a BT-fca csatlósukét iisgoszíáv.ét g nem akar szembehelyezkedni a görög kormány hivata'os követései­vel. Mi nem fogadhatjuk el a prob'é­máknak ilyen megoldását". A Tass-iroda mult év áprilisi jelen­tése szerint Gromyko kijelentette, hogy két olyan kérdés van, amely 11-i okmány 1 "egy-két "gondolatát ncm nV® rt elin {ézést. Az egyik a gö­akarom figyelmükbe ajánlani. Az | rogorszagi amnesztia kerdese, a má­eilenórzés hatékonyságúnak bizto­sítása céljából a következőket szö- ' ,, . ,, , .... ,,, geztük le. A Nemzetközi Ellenőrző s z, e l> ^.f^n.gorog probléma lete­övetkezö módon fogja Arr a,... ebe t. . ebb o[, kovetkeztetn:, az ellenőrzést keresztülvinni -- < a tobb l kérdésekben mar e.lcn A közgyűlés csütörtökön tartotta meg a Biztonsági Tanács nem állan­dó jellegű tagjainak megválasztá­sát. A tagok megválasztásához 2/3 szótöbbség kell. A szavazásban 44 j tagállam vett részt, úgyhogy 39 sza­vaz it volt szükséges a megválasz­nyit jelent, hogy az Egyeztető B;zott. » táahoz> Az els ö választási meneti sík Görögországban az általános vá­lasztások kiírása ön most arról be­Bizottság a következő módon fogja , az < h°gy a , tétek nem állnak fenn? — adta fel en Indiába 50 szavazatot. Ecuadorra 57 szavazatot, Jugoszláviára 37 szava­zatot, Csehszlovákiára 20 szavaza­tot, Afganisztánra és a Filippinekre 1—1 szavazatot adtak. Így az első választási menetben kát új tag érte el a szükséges szavazat többséget, még pedig India és Ecuador. A má­sod k szavazati turnusban Jugoszlá­via .39, Csehszlovákia 19 szavaza­tot kapott. Így Jugoszlávia kapta a 2/3 szavazati többséget. Dr. Clementis csehszlovák külügy­miniszter Jugoszlávia megválasztá­atomerö előállításával foglalkozo j kérdést a newyorkj T| mes munkatá r. sával kapcsolatosan nyilatkozatot üzemekben: a) Figylemmel fogja kísérni azon üzemek működését, amelyek atom­energiát előállító nyersanyaggal bír­nak, továbbá, amelyek atomenergiát előállítanak és ellenőrizni fogja azok kimutatásait. b) Ez az ellenőrző szerv az ösz­szes készleteket, atomnyersanyago­kat, anyagokat és félkész árut el­lenőrizni fogja c) Figyelemmel fogja kísérni, ' alatt". sa. Visinszkij: „Én a határokról beszél­tem, hogy ez az egyik fő vitás kér­dés. A többi kérdesek, amelyeket Gromyko New Yorkb.in érintett, a régi állapotban vannak. Ezeket a javasla tokát az Egveztető Bizottság szintén nem fogadta el. Ez természetesen újabb bizonyítéka a fennálló e lenté­^ teknek. Nem értem azonban, hogy az j Egyeztető Bizottság mit ért holtpont tett a Csehszlovák Távirati Iroda munkatársának. •>Ez a tett, amelyet az Egyesült Államok nyomása alatt készítet­tek elö, amelyet SS bábkormány képviselője kény szerit itt ki, az Egyesült Nemzetek számára lr-r­nxgyobb csapást jelent... Senki sem kételkedik abban, még azok sem. akik az amerikai parancura hallgattak, hogy itt nyíltan meg­sértették azokat az egyezménye­k magyar dolgozók első sajtótalálkozója Az Űj Szó első munkássajtó érte­kezletén összegyűltek a gyárak, üze­mek dolgozói és a föld megművelő!. A BOH nagytermében hosszú asz­taloknál helyet foglal rnég a bratis­lavai CSEMADOK ifjúsági csoportja és az Űj Szó sajtóegyüttese. A ma­gyar sajtó Gottwald elnök utasítá­sához híven olyan sajtóorgánumot akar megteremteni, amely a dolgo­zók szócsöve volna és kiküszöbölve az olcsó szenzációhajhászás lég­körét, tisztán a dolsrozók érdekeit és a szocializmus épitőmunkáját szol­gálná. Ez az értekezlet ar első kézfogása a magyar szellemi és fizikai mun­kásnak, hogy összefogva, egyesült erővel haladjunk azon az úton, ame­lyet a Párt IX. Kongresszusa jelölt meg számunkra. A csehszlovákiai magyar sajtó történetében ez a lépés ünnepi pillanatot jelent és az itteni mag-var dolgozó életében nem kevés­bé döntő ez az összejövetel. Vég­eredményben arról van szó, hogy a maryar sajtó megértő segítséget és támogatást kér a magyar dolgozótól további munkájában. Az Üj Szó munkatársai pár perc­cel ezelőtt adták le a nyomdába a lap mai számának utolsó anyagát. Az izgalmat, a sürgés-forgást, a munka légkörét magukkal hozzák az. összejövetelre és a munkások arcán i ugyancsak látni, hogy ők ls nemiég ' liatry ták abba a munkát, nemrég tet­' ték le a munka szerszámait. Arcu­kon ott a figyelem, a komoly ér­deklődés, de ott a bizalmatlanság is a szellem embereivel, akik évszáza­. <lok óta nagyrészt egyebet sem tet­I tek, mint félrevezették a dolgozót. Ha a magyar dolgozók tudták volna I azt, hogy az Űj Szó együttesében ott a péksegéd, a szahósegéd, a gyári munkás és a lap szellemi Irányítása j olyan elvtársak kezében van, akik évek óta aktív harcosai a munkás­mozgalomnak, akkor ezt a bizal­matlanságot Is talán lerázták volna magtikról, mint a munka porát. Am ez a bizalmatlanság az össze­jövetel jelentőségét nem tudta csök­kenteni. A kialakult vita heve mé<r :s i azt bizonyította, hogy a csehszlová­kiai magyar szellemi és fizikai mun­kás között megtört a jég és a félre­értések és tájékozatlanságok kikü­szöbölése után bizonyára me"in<lul az őszinte bizalom megtermékenyítő áramlata és a csehszlovákiai ma­gyar sajtó a dolgozók közreműkö­désével teljesíteni fogja azt a felada­tát. nmit a szocializmus építőmun­kája megkövetel tőle. Es ta"-af1hatom. ez az össze­jövetel, a felejthetetlen és komoly I élmény eleven erejével hatott ránk. | Nem tudtam szabadulni attól a gon­í dolattól, hogy most vagyok első 1 ízben tanuja annak, amikor a mun­ka képviselője megszólal. A munká­nak és a munkásnak eddig nem volt hangja. A munka helye a gyárban volt és a dolgozó ott végezte el a munkáját a gyárban, mint egy za­katoló sírban, de hangja a szellemi életben, a törvényhozásban sohasem érvényesült. Ma felszínre akarjuk hornl ezt a hpn^ot, s>n""ly évszá za­dok óta sivár némaságba volt temet­ve. Figyeltem a munkásarcokat, fi­gyeltem kérges, kidolgozott kezüket, amely ott n'hent az asztalon és úgy tetszett, hogy a munka kérge az arcukat is elborítja, A szó, a hang ott vajúdott csillogó, eleven sz Qrri'k­ben. Amikor narynehezen, leküzdve aVsflálvt, bizalmatlanságot megszó­laltak a feneketlen mélyből k'törő mondatok ú<r botladoztak, mint a gyermekek első léptei. De mert ők azok, akik a munkában a csúcsered­ményeket érik el és még többet igyekeznek elérni, enyetlen pillana­tl" sem kételkedünk benne, hogy to­vábbi egyiittmfit-ödésünk során olv ! Tényekkel 'énnek maid fel, amel vele bennünket is «»o'l(>m| téren a 'eg­na'Mobh csúcsteljesítményekre fog­nak serkenteni. SZABÖ BÉLA ket, amelyeknek irányitaviok kel­lene az Egyesült Nemzeteket és hogy ennek a durva sértésnek sú­lyos következményei lesznek nem­csak az ENSZ-ben való együttmű­ködés tekintetében, de annak ke­retein kívül is. Másodsorban tisz­ta képet nyertünk az egész v víg közvéleménye, előtt, ha erre még egyáltalában szükséges volt. uz Egyesült Államok politikájáról. Az Egyesült Államok cinikusan meg­szegi azokat az alapelveket ós egyezségeket, amelyek megtarta­sára ünnepélyesen kötelezte magát. Annak ellenére, hogy ez a kétség­beesett gesztus, mint azt már hangsúlyoztam, súlyosan érinti az Egyesült Nemzeteket, a békeerok együttmunkálkodását fogja meg­erősíteni, annak a tábornak egy­beforradását, amely az egész vilá­gon feltartóztathatatlanul nyomul előre az imperialista intr ka min­den kétségbeesett kísérlete ellené­re. Visinszkij, a Szovjetunió külügy­minisztere, Jugoszláviának a Bizton­sági Tanácsba való megválasztása után megállapította, hogy ezzel a választással a Charta 23. pontját sértették meg és azokat a tradíció­kat, amelyek érvényben voltak. Eze­ket az alapelveket Jugoszlávia meg­választásával először sértették meg. Jugoszláviát nem a Charta értel­mében választották meg — állapí­totta meg Visinszkij külügymi­niszter, hanem egy kulissza mö­götti összeesküvés révén, amely­nek főmozgatói az Egyesült Álla­mok, Jugoszlávia és más delegátu­sok voltak, akik kétségtelenül sa­ját céljaik érdekében felakarták használni a Szovjetunió és Jugo­szlávia közötti politikai helyzetet. Ezek a tagok a Biztonsági Tanács­ból alázatos eszközt akartak csi­nálni az angol-amerikai blokk szá­mára. A Szovjetunió nem akcep­tálhatja Jugoszláviát a ke'eteuró­pai országok képviselőjének és megválasztását olyan tettnek mi­nősíti, amely nemcsak a Chartát ássa alá. de egyenesen az Egyesült Nemzetek Szövetségének alappil­léreit. Fieg! kormáswalakftásra kapstt megbízást Renner osztrák elnök fogadtp Fiegl volt miniszterelnököt, az osztrák' néppárt elnökét és meg­bízta öt az új osztrák kormány megalakításával. A hírek szerint Fiegl már megnyitotta a tárgyaláso­kat az osztrák szocialista párttal, hogy megállapodjon velük az új kormány összeállítását illetően.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents