Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-22 / 164. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 október 22, azombat 3 Kčs II. évfolyam, 164. szám Bratislava ünnepli a Szabadság napját Ai Idei Ünnepségek Bratislavában a Szabadság napja alkalmából október 27-én kezdődnek, este 20 órakor a Nemzeti Színházban, ahol a Szlovák Filharmónia ünnepélye® megnyitó hengversenyt rendez. Az ünnepi beszédet ez alkalommal K Novomeský megbízott tartja. A Szlovák Filharmóniát Rajter Lajos karmester vezényli és műsorán A. Moy•es „A Vágón lefelé" című szvitje é* A. Dvoŕák IV. szimfóniája szerepei. Október 28-án, pénteken, ünnepségeket tartanak e nagy nap alkalmából az iskolákban, üzemekben, hivatalokban. Október 30-án, vasárnap délelőtt az újoncok eskütétele után a katonaság, az SNB és a népi milícia alakulatai díszmenetben ünnepi katonaszemlén vesznek részt. A Szabadság napja alkalmából #tartandó bratislavai ünnepségek műsorát a Szlovákiai Nemzeti Front kerületi Akciós Bizottsága állította össze. Az USA választási mesterkedése támadás az ENSz ellen Visinszkij nyilatkozata a newyorki sajtókonferencián Visinszkij, s Szovjeiúniő delegációjának vezetője, 1949 október 18-án sajtókonferenciát tartott New Yorkban. A Szovjetúnió külügyminisztere a konferencián a következőket mondotta: Uraim, sajtókonferenciára kérettem önöket egy fontos kérdéssel kapcsolatban. A Szovjetúnió delegációja szükségesnek találja, hogy figyelmüket felhívjam rája. A Biztonsági Tanácsból három tag lép ki és pedig Argentína, Kanada és az USSR. E három tag helyébe kell most új tagokat választani. Felmerü hetne a kérdés: Mi tetie szükségessé, hogy sajtókonferenciát hívjak egybe és felszólaljak a választások előestéjén. Az ENSZ-be választások gyakran fordulnak elő és ezért a fentemlített kérdés teljesen helyénvalónak látszik. Mingyárt válaszolok is rá és bízom abban, hogy feleletemből megértik, hogy mi késztette a Szovjetúnió delegáció

jŕ t arra, hogy nyi'atkozzék e kérdésről a mai sa jtókonferenciánkon. Röviden akarok beszélni. Közömért, hogy a Biztonsági Tanács icloiglenes tagjainak választása körülményes és kényes ügy, mert hisz az ENSz-nek öl állandó tagján kívül a Biztonsági Tanácsnak 54 tagállama van, melyek közül mindegyiknek joga van megbi. zottjánnk megválasztását a Biztonsági Tan.'cs ideiglenes tagjainak sorŕba kérnie. Ideig'eoes tanság STámszfrint csak 6 van és ez okoz minden nehézs'get. Ez a nehézség az ENSz tagjai| nak jóakaratával és a charta 23. fejezetében foglalt tradíciók fenntartásával, könnyen kiküszöbölhető. E fejezetben, mint ismeretes, arról van szó, hogy a Biztonsági Tanács ideiglenes tagjainak megvá'asztásánál különleges figyelmet kell szentelni az igazságos földrajzi felosztásra. Az is ismeretes, hogy milyen egyezmény van érvényben ezzel a kérdéssel kapcsolatosan, úgynevezett gentleman egyezmény, amelyet siigorúan betartottunk és éppen ezért a Biztonsági Tanácsba va ó választásoknak az időszakonként felmerült véleménykülönbségek ellenére, kedvező eredményei voltak. Mit ie'ent az igazságos földrajzi felosztás? Ez az alapelv nem jelent semmi mást, mint azt, hogy a Biztonsági Tanácsban helyet kell kapnia a világ összes főteríi. le.einek és ez elv szerint kell a Biztonsági Tanács nem ál'andó je'Iegü tagjait megválasztani. Eszerint az alapelv és tradíció szerint állapodtak meg egymással jelöltjeikben a földrajzilag összefüggő területen fekvő államok és tettek javaslatot e jelö'tek megválasztására a Biztonsági Tanács tagjaiul. A többi delegáltak a javaslatokat, mint tényeket fogadlék e', nem vitatkoztak afelől, hogy miért hozzál; javaslatba ezt vagy azt az ál'amot. így intézték és oldották meg a Biztonsági Tanács ideiglenes tagjainak felvéte'ét és mindezideig eoiye'lpnpgy e'leníe'öttet sem hozlak javaslatba és nem választották meg. Az ideiglenes tagválasztásisál eddig követett eljárás Köztudomású hogy 1946-ban a B'ztonsági Tanácsba első hat ideiglenes tagul AusZtrá'iát, B

razi!iát, Egyiptomot, Mexikót, Hollandiát és Lengyelországot választották meg Ettől az időtől fogva a lelépő tagok helyébe a Biztonsági Tanácsba mindig azon állam képviselőjét választották meg, amely ugyanabba a fö'drajzi körzetbe tartozott. ITV 1916 végért a három le'épö nem állandó tag he'yébe egyévi időtartamra új tagokat választottak, amelyek ugyanazon földrajzi területhez tartoztak. így került Hollandia helyébe Belgium, Egyiptom helyébe Szíria. Me. x>kó helyébe Co'umbia. Amidőn Ausztrália, Brazília és Lengyelország ta?srgi ideje lejárt. 1947-ben Brazi'ia helyébe Argentína, Ausztrália helyébe Kanada és Lengyelország helyébe az LI^SR lépett. Ebben az esetben is következetesen két alape'vet tartottak Iie, a fö'drcjzi felosztás igazságos alapelvét és azt az alapelvet, hogy az új jelöltet azok az álamok hozzák javaslatba. amelyek ebbe a földrajzi körzetbe tartoznak. Így történt ez minden e^yes előző válas/.ÍJl^ során és ha szabad ezt a kifejezést használnom: ez helyes és törvényes volt. Törvényes azért, mert megfelelt a charta 23. fejezetének, helyes pedig azért, mert igazságos volt és megfelelt annak a tradíciónak, amelyet gentleman agreement-nek neveztek. Most ezt a megegyezést és a chartát meg akarják szegni és pedig bizonyos konjunkturális politikai meggondolásból. Közismert, hogy a kulisszák mögötti paktálás következtében, amely az Egyesült Államok és néhány más delegáció közt folyt le, a delegációk egy csoportja az Egyesült Államokkal karöltve. a jugoszláv delegációt hozta javaslatba a Biztonsági Tan' ?sba. Ez a csoport nem akarja tudomásul venni, hogy azok az államok, melyek a keleteurópai szférába tartoznak, nem Jugoszláviát, hanem a Csehszlovák köztársaságot jelölték és pedig kölcsönös' megegyezéssel. Ez minden valószínűség szerint nem felel meg az Egyesült Államok terveinek és szánékainak, mert hisz az USA hajlandó a jugoszláviai felforgató akciót támogatni, sőt befolyást gyakorolni ennek az országnak a Eiztonsági Tanácsba való beválasztása érdekében. Figyelmeztetni akarom Önöket, hogy 1947-ben egyes delegátusok hasonlóképpen az Egyesült Államok vezetése alatt a keleteurópai államok tagságára olyan államokat akartak javaslatba hozni, amely nem felelt meg a keleteurópai államok óhajtásának. Annak ellenére, hogy ezek az államok jelöltjükül az USSR-t nevezték meg, az Egyesült Államok kísérletet tettek, hogy Csehszlovákiát hozzák javaslatba és így az USSR-t Csehszlovákiával öszszeütközésbe akarták hozni. Ez a kísérlet akkor sikertelenül végződött. A csehszlovák köztársaság delegációja a közgyűlésen tiltakozott a z amerikai delegáció kezdeményezése ellen, valamint az ellen, hogy a törvényeket és tradíciókat bárki is megsértse. így vált sikertelenné ez a kísérlet is. A sikertelenség azonban nem csüggesztette el őket és most fel akarják újítani a múltbeli kívánságaikat. Föl akarják használni a népi demokratikus orszé'rek és Jugoszlávia között kiélesedett viszonyt. hogy ennek tüze mellett saját ügvük számára levesüket megfőzzék. Cgy vélik, hogy ezzel á manőverrel meggyöngítik a Szovjetúnió helyzetét a Biztonsági Tanácsban és egyes saitőszervek megemlítették már azt is. hogy ezzel a kísérlettel nyomást akarnak gyakorolni a Szovjetúnió kormányára, hogy a Szovjetunió bizonyos kérdésekben engedményekre legyen kapható. ' Ami Jugoszlávlát Illeti, az Egyesült Államok úgy határozott, mint azt a News-Week október 17-i számában olvashattuk, hogy Csehszlovákia helyett Jugoszlávia jelölését fogja támogatni és arra számítottak, hogy Jugoszlávia — ennek az áldozati báránynak — jelenléte, ahogy azt a News-Week Jugoszláviáról megállapította — „a Szovjetúnióra nézve a Biztonsági Tanácsban fékező tényező lesz". A jelen esetben Jugoszláviáról felesleges beszélni, mert hisz Jugoszláviának az Egyesült Államok kormányával való paktálása minden más helyett kellő nyomatékkal beszél. Amint látszik, a régi rómaiak tanítása érvényesül „do, ut des, facio, ut facias" adok, hogy adj, teszek, hogy tégy!" Mi oroszok ilyen ese* ben ezt mondjuk, hogy kéz kezet mos. Kísértet az ENSz aláásására Ha figyelmesen boncolgatjuk a kérdést, akkor nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy az ilyen machinációkkal, amilyeneket az Egyesült Államok és egyes más államok végeznek, nem az Egyesült Nemzttek , szervezetének megerősítésén fáradoznak, vagy e szerv autoritásának megszilárdításán, de az sem mondható, hogy az együttműködés és a kölcsönös megértés lebegne szemük előtt. Ellenkezőleg! Ezsk c lépések az ellentéteket csak növe hetik. Ezek csak az angolamerikai blokk közisvi.ert céljait ulatják: tovább kitartani az ellentétek elmélyítésének útján, további gyengítéseket okozni, hogy az EtľSZ't>i.K l*he*ô UgkUibbre csökkenjen az egyetértés. Ilyen lépést nem lehet másnak tartani, mint kihívásnak, amelyet a Szovjetunió és a népi demokráciák címére küldtek. Érthető, hogy az ilyen lépések bonyodalmakat okoznak az ENSZ-ben, az ilyen mesterkedések kétségtelenül az Egyesült Nemzetek szövetségének alapjait ássák alá és elsősorban a Biztonsági Tanácsét. De nem először történik meg, hogy kísérleteket tesznek a Biz.onsági Tanács alapjainak aláásására, hogy csökkentsék annak jelentőségét, megakadályozzák annak munkásságát, hogy aztán könnyebben lehessen pozitív eredmény meghiúsulásának búnét az ott érvényes egyhangúsági elv terhére írni. Mindez közismert és mindenki tökéletesen érti. Éppen ezért, nem lehet senki előtt titok, hogy mit szándékolnak ezek a Biztonsági Tanács megtámadására kísérleteket tevő személyek. Biztcsak lehetünk afelől, hogy a végső leszámolásnál ezek a mesterkedések meghiúsulnak és hogy azt a becstelen célt. amelyet követnek, nem érik el. Éppen ezért tudatosítanunk kell, hogy a nem állandó jellegű tagok megválasztása a chartának és a már élővé vált tradíciónak durva megsértése mellett, sem törvényesnek. sem igazságosnak mondható nem lesz. Ez lesz a szovjet delegáció véleménye a választásokkal kapcsolatbaní ha a közgyűlés többsége nem foglal állást e kulissza mögötti sötét machinációkkal szemben, amelyeket az ENSZ egységének és együltmunkálkodásának ellenségei akarnak végrehajtani. s ha nem tesz a: ENSZ szükséges intézkedéseket arra, hogy ne lehessen ily durván megsérteni a chartát. A Szovjetúnió sohasem nyugodott és sohasem nyugszik bele a charta megsértésébe és semmiesetre se olyanba, amely az ENSZ alapjait aláássa. Vis^szksj a sajtó kwšseloisiek viaszol A Szovjetúnió külügyminisztere ezután egyenként válaszolt a sajtó képviselőinek feltett kérdéseire. A National Brod Casting Company munkatársa a következő kérdést intéz.

e Visinszkijhez. „Elutasította volna-e a Szovjetúnió két évvel ezelőtt Jugoszláviának a Biztonsági Tanásba való beválasztását és ha igen. tudna-e feleletet adni, miért nem támogatja a Szovjetunió Jugoszlávia jelölését ma?" Visinszkij, a követ, a következőkben válaszol: A szovjet delegáció 2—3 évvel ezelőtt is azt a jelöltet támogatta és a jövőben is azt a jelöltet fogja támogatni, akit egy földrajzi körzetben helyet foglaló államok többsége hoz javaslatba. így példának okáért, ha a latin-amerikai államok 194."-ben Argentínát hozták javaslatba a Szovjjtúnió delegációja szavazatai az argentin jelölt javára adta le, bár Argentína és a Szovjetunió kŕ'zóK a viszony, sajnos a múltban és még tv.a is nem a legjobb. Ha egy bizonyos földrajzi körzetbe eső államok többsége bármilyen jelöltet javasol, a Szovjetunió delegációja a gentleman agreement alapján azt a jelöltet fogja javaslatba hozni, amelyet 3z illetékes földrajzi kerület szerinti államok többsége javasol. Jelen esetben az államok többsége, a Szovjetúnió, Csehsz.ovákia. Lengyelország, USSR és ESS a egyhangúan Csehszlovákiát és nem Jugoszláv át hozták javaslatba. Ezért Jugoszláviának, ha hü maradt volna a gentleman egyezményhez, ha követné a már élő valósággá vált tradíciókat, kötelessége lenne jelöléséről Csehszlovákia- javára lemondani. A BBC képviselője a következő kérdést intézte ezután Visinszkijhez: Jugoszlávia külügyminiszterének helyettese kijelentette, hogy Jugoszláviát megilleti a Biztonsági Tanács tagsága azért az áldozatvá'lalásért, amelyet felszabadítása érdekében hozott. Mi az Ön állásfoglalása ebben a kérdésben? Visinszkij a rádió külpolitikai munka, társának feltett kérdésére a következőkben válaszolt: Vajon a BBC nem érti a kérdést, amely Jugoszláviának nyilatkozatával kapcsolatos? Azt mondja, hogy Jugoszlávia ezt a helyet érdemei elismeréséül kéri, még pedig azon érdemei e ismeréséül,- amelyet a demokratikus országoknak a hitlerizmus alól való felszabadítása érdekében tett. Es vájjon a Csehszlovák Köztársaság nem járult-e ehhez a maga részével hozzá? Ügy vélem, hogy a BBC-nek, mint jól informált hírszolgálatnak, saját magának kel'ene erre megfelelnie. Az a kijelentés, hogy Jugoszlávia állító'ag sokat tett a hitlerizmus igája alól való felszabadításáért, he'ytelen. Mit tett Oroszország, Ukrajna, Csehszlovákia? Nem tettek kevesebbet, ellenkezőleg többet, mint azok, akli most sajat országukat dicsérgetik. A következő kérdést a Montreal Star munkatársa adta fel: Vajon nem szavazott-e a Szovjetúnió 1947-ben Kanada mellett? Visinszkij: „De igen, szavazatunkat 1947-ben Argentína javára adtuk le, ezt a jelöltet a Latin-Amerika állapította meg Kanadára, ez az úgynevezett brit birodalom jelölt j evol tés végű! az USS-re. Mi mindig becsületesen szavazunk", y Az Agence Franjaise tudósítójának kérdése: „Kijelentését úgy vegyük-e, mint hivatalos bejelentést, hogy az SSSR elutasítja a Biztonsági Tanácsba való részvételét, ha Jugoszláviát választják meg és részvételét a Biztonsági Tanácsban úgy kell-e venni, hogy azonosítja magát a választás eredményével?" Visinszkij: „Megmondottam, hogy a chartának ilyen durva megsértését a Szovjetúnió sem helyesnek, sem törvényesnek netn ismerheti el. Es amennyiben arról v^n szó. hogy a Szovjetúnió mit fog tenni, ú y a kérdést feltevő újságíró úrnak tudnia kellene, hogy a Szovjetúnió sohasem árulja el előre, hogy mit fog tenni. Es nem tartom íontosnak megszegni ezt a jó sztratégiai szabályt". „Azt mondotta, hogy Jugoszlávia megválasztása további amerikai kam. pányt jelent a Szovjetúnió ellen. Hogy egyeztethető ez össze azzal az elhatározással, hogy Nagy-Britannia Csehszlovákia mellett fog szavazni? Ez esetben bizonyára az amerikaiak és angolok közötti ellentétekről van szó, — adta fel a kérdést ezután az Associated Press képviselője. Visinszkij e feltett kérdésre a következőkben válaszol: „Ürömmel hallom, hogy Nagy-Britannia Csehszlovákia mellett adja le szavazatát. Ha az Associated Press igen tisztelt képviselője azt mondja, hogy Anglia a CsetiszlováK Köztársaság mellett adja le szavazatát, úgy ez helyénvaló. De ha azt kérdezi, hogy hogyan lehet összeegyeztetni Nagy-Britanniának ezt az áíasioglalását azzal a kijelentésemmel, amelyet arra vona.kozóan tettem, hogy az angol-amerikai blokk az ENSz szervezetében való együttinunkálkodás meggyöngltésén táradozik, úgy a kérdést Nagy-Britannia képviselőjének kellett vo na feladnia. Tényről beszélek, hogy a megbízottá,* egy sora, élén az Egyesült Államok kiküldöttéivé!, elhatározta. hogy a B

;ztonsági Tanács nem állandó jellegű tagjainak megválasztásinál Jugoszláviára adja le szavazatát. a keleteurópai csoport javaslatával e lentétesen Azt mondottam, hogy az ez a charta 23 cikkelyért a gentleman egyezségnek, az érdekelt államok javaslati jogának megsértése és,mit tesz Nagy-Britannia? Azt hiszem, hogy a hírmagyarázó nincs erről a kérdésről rosszabbul értesülve. Ha Nagy-Britannia tehát Csehszlovákia mellett adja le szavazatát, az helyes. De én nem tud >k ennek h'nni, mert ez ellenkezne minién tettével, amit a vrl?sztásokkal kapcsolatosan tett. Lehet, hogy tévedek. Örülnék ha tévednék". Az Associated Press ezek után to. vábbi kérdést intézett Visinszkijhez. „Egy kérdést szeretnék feltenni miniszter úrnak. Mondhatnn-e valamit az atomenergiával kapcsolatos szovjet javaslatról, ame'vet a közgyűlés elé terjeszthetnének?" (Fo'ytatás a 2. oldalon.) Vasárnap délelőtt 11 órakor a bratislavai Tatra-szálloda nagytermében megnyílik a ! „Magyar realista képzőművészet" kiállítása \ f