Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-17 / 134. szám, szombat

1949 szeptember 17 UJSZ0 Munkában a minta Epwséges Földműves Szövetkezetek írta : Kállai István képvise'ő, az SNR tagja Az Ejységes Földműves Szövet­kezeteink közül az úgynevezett min­taszövetkezetek a legjobbak. Ter­mészetes, hogy ezek be akarják bi­zonyítani, hogy büszke címüket meg is érdemlik. Innen ered törekvésük, hogy átvegyék a mezőgazdasági ter­melés tervezését és igazgatását. HOGYAN HAJTJÁK AZT VÉGRE? Mindenekelőtt az egységes vetési folyamat bevezetésével egyforma ter­ményeket fognak egymás mellett termelni, vagy az egész községi ha­tárban vagy a határnak egyes ré­szeiben. önként vetődik fel a kérdés, hogy a termésre ez kihatással lesz-e? Kétségtelenül igen. A növények nem fognak kereszteződni, a földműves nemesebb magot fog elérni és így terményének fajsúlya és ára is ma­gasabb lesz. Az egységes vetési folyamat ezen­kívül a gépi berendezések racionáli­sabb kihasználását segítik elő. Az aratásnál, szántásnál, vetésnél a gé­peknek nem kell fölösleges utakat megtenniök, ezáltal jelentős hajtó­anyag megtakarításra kerül sor, ami határozott költségcsökkenést ered­ményez. Ez komoly előnyt jelent a földművesnek. A csökkentett kiadá­sok csökkentik majd a gépi munka árát, természetesen csak a kis- és középföldmüvesnek, a 20 hektáron aluli birtok tulajdonosnak, az Egy­séges Földműves Szövetkezet tag­jának. HOGYAN ALAKUL EZ AZ ALACSONYABB GÉPI MUNKA­BÉR? Az Egységes Földműves Szövetke­zetek részére egységes vetési tervet vezetnek be. • A kis- és középföldmüvesek szá­mára 45 százalékos összengedmény van biztosítva. Ott pedig, ahol az egész község határában valósítják meg az egységes vetési tervet, ott az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Ezen engedmények biz­tosításánál azonban a rendelet meg­kívánja, hogy legalább 5 hektárnyi területen legyen egyforma a vete­mény és a 45 százalékos kedvez­mény biztosításánál a további köve­telmény még az, hogy az egységes vetési terv szerint dolgozó földmű­ves csoport legalább 50 hektár föld területtel rendelkezzen. Az Egységes Földműves Szövet­kezetek tagjai a mélyszántásért 332 Kcs-t, a középszántásért 247.50 Kős-t és a vetésért 84 Kcs-t fizet­nek hektáronként. Ahol pedig az egész község területén az egységes vetési terv szerint folyik a munka, az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai mélyszántásért 302 koronát, középszántásért 225 koroánt és a ve­tésért 76 koronát fizetnek. EzeK tehát jelentős kedvezményeket je­lentenek a földműves, az egységes szövetkezet tagjai részére, akik az említett módszer szerint dolgoznak. Az egységes vetési munkálatokat szakszerűen kell végrehajtani. Ezért szükséges, hogy az Egységes Föld­műves Szövetkezet a járási, kerületi agronómokat kérje fel tanácsadóul. A MINTA EGYSÉGES FÖLD­MŰVES SZÖVETKEZETEK TOVÁBBI FELADATA AZ ÖSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK MEG SZERVEZÉSE Hogyan fogják ezt végrehajtani? Megállapítják a rendelkezésre álló gépek és igák számát a községben és ezek számára rendes munkater­vet dolgoznak ki, még pedig, hogy a gép, az iga hol és mikor fog dol­gozni és a munkaerőket is észsze­rűen osztják el a megszervezett munka elvégzésére. Megint felmerül a kérdés, hasz­nára válik-e ez a földmüvelésnek ? Feleletünk: határozottan igen! Már az aratásnál és a cséplésnél tapasztalhattuk a jól megszervezett munka hatalmas előnyeit. Az ara­tást és a cséplést rekordidő alatt fe­jeztük be és földműveseink keveseb­bet dolgoztak, sőt voltak olyan köz­ségek, ahol asszonyainknak az ara­tás munkálataiban egyáltalán nem kellett résztvenniök. A tjól megszervezett őszi munka is sok fáradtságtól kíméli meg a földművest. Hogy példát említsünk, nem kell, hogy' a gazda kocsijával egy fél vagy egymétermázsa műtrá­gyáért a szövetkezet raktárába fá­radjon, mert ezt a munkát a szövet­kezet teherautója fogja valamennyi tag részére elvégezni. A burgonya­szántógép hihetetlen rövid és gyors idő alatt elintézi a burgonvafelsze­dés munkáját és ez is jelentős mér­tékben hozzájárul a földmű vesmun­ka racionálisabb elvégzéséhez. De további előnyt biztosít a föld­műves számára, ha a szántást és a vetést időben elvégezik. És tudatá­ban vagyunk annak, hogy az időben elvégzett vetéssel gazdagabb termést is biztosítunk. De a feijősteheneket sem kell majd az eke elé befogni és ez így tejtermelésünk szempont­jából is előnyt jelent. Az eddig igára is felhasznált tehenek ezentúl minő­ségi és mennyiségi szempontból is több hasznot jelentenek majd a gaz­dáknak. És végül dolgozó földművesünk nem lesz kiszolgáltatva a falusi ku­lákság önkényeskedésének, nem kell majd túlzott béreket fizetine az őszi munkálatok elvégzéséért, sem pedig könyörögnie, hogy biztosíthassa a kulák kezén lévő iga vagy gép hasz­nálatát. Természetes, hogy ezen mun­kálatoknál a dolgozó földműves elő­nyét kell szem előtt tartani, nem szabad őt megkárosítani és nem dol­gozhat ingyen a falusi kuláknak. Minden munkaórát, melyet emberi erő, gép vagy iga végez, fel kell je­gyezni. Meg kell határozni az elvég­zett munka árát óránként, fel kell tüntetni és a munka befejeztével mindenkivel el kell számolni. Ez egy egyszerű pénzügyi terv. Más vi­dékeken az elszámolást egy teljes pénzügyi terv szerint fogják végre­hajtani. Az utóbbira vonatkozólag a földművelésügyi megbízotti hiva­tal már kiadta a végrehajtási irány­elveket. Az egyszerű pénzügyi tervet, is­métlem, minden körülmények között be kell vezetnünk, mert máskülön­ben a kis- és középparasztok ráfi­zetnének és a falusi kulákság húzna csak hasznot. Válaszolni kell arra is, mi törté­nik abban az esetben, ha a gépek és igák a községben nincsenek elégsé­ges számban s így a rendelkezésre álló gép, illetőleg igaállománnyal nem lehet a tervet végrehajtani. Az Egységes Földműves Szövetkezet eb­ben az esetben az állami gépállomás­sal szerződést köt, amely a fennma­radó földterületeket megdolgozza. De az Egységes Földműves Szövet­kezet a munka végrehajtása érde­kében kölcsönös kisegítési szerződést köthet a legközelebbi állami birtok­kal is. A minta Egységes Földműves Szö­vetkezetek az egyének termelési és beszolgáltatási feladataiknak szét­írását is magára vehetik, természe­tesen nem az írásbeli munkát, mert ezt a helyi Nemzeti'Bizottság fogja végezni. Az Egységes Földműves Szö­vetkezeteknek irányító szervnek kell lennie, főként arra kell törekednie, hogy a kis földtulajdonosok helyze­tében könnyítés következzék be és a nagyobb kötelezettségeket a nagyobb földtulajdonosoktól pótolják be. A minta Egységes Földműves Szö­vetkezetek nem lesznek munkájuk közben elzárt hivatalos testületek vagy szervek. Minden felmerült kér­dést taggyűléseiken tárgyalják le, melyekre meghívják a helyi Nemzeti Bizottság, a Földműves Szövetség és a Nemzeti Front'akcióbizottságának kiküldötteit, -meghallgatják a nem tagok véleményét is és együttesen állapodnak meg. Igen, mert hisz az Egységes Földműves Szövetkezetek demokratikus alapokon lesznek meg­szervezve és ennek az elvnek min­den ténykedésben érvényesülnie kell. A minta Egységes Földműves Szö­vetkezetek munkálja nehéz, de biz­tosak vagyunk, hogy az akcióbizott­ság, az instruktorok, a Földműves Szövetség, a közigazgatás és az üze­mek segítségével minden akadállyal meg fognak küzdeni. Az aszkányijai micsursnisSák új, soha nem látott áüaSfajokat tenyésztenek ki Tito megtiltotta a Szovjetunió rádíáleatiómak hallgatását Tito kormánya az elmúlt napokban szigorú rendeletet bocsátott ki, amely­ben megtiltja a moszkvai rádió és a Szovjetúnió adóinak hallgatását. Számtalan esetbes a rendőrség elko bozta a rádióvevőkészülékeket. Egész Jugoszláviában a szovjetbarát és Ti­to-ellenes elvtársak letartóztatása fo­lyik. Egy munkást, akit Tito-ellenes röpirat terjesztésén tetten érték, a helyszínen agyonlőtték. A jugoszláv terrorral foglalkozik a L'Humanité és megállapítja, hogy véglegesen levetet­te álarcát, ma már nyíltan igazolja állításainkat, hogy az imperialisták és háljorús uszítók közönséges provoká­tora és ma njár mindenki előtt tisz­tán áll, hogy Tito az angolszász im­perialistáknak eladta hazáját és né­pének szabadságát, Jugoszlávia kor­mánya ma a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok legundorítófob rágalmazója. Tito, Rankovics és Kar. delj, meg a többi kormánytagok a szocializmus árulói és a szovjetellenes háború provokátorai. Használjuk a kukoricakórót takarmányozásra! A hússal való ellátás fontos sze­repet játszik közgazdasági életünk­ben. Ezért fontos, hogy minél több szarvasmarhát és sertést tenyész­szünk. A sertéstenyésztés előfeltéte­lei adva vannak. Dél-Szlovákiában ugyanis sok hektár burgonya vár begyűjtésre. Ugyancsak érik a ku­korica is, amely szintén fontos szere­pet játszik a sertéshízlalásban. A kukoricának azonban a szarvasmar­ha takarmányozásában is nagy jelen­tősége van. Szlovákia egyes vidékein még fenntartják azt a régi szokást, hogy a kukoricakórót a szántóföl­dön hagyják tavaszig s így ez termé­szetesen tönkremegy. Azonkívül az ilyen kukoricakóró menedékhelvül szolgál egyes kártevő férgeknek. Ez­zel a régi szokásai szakítani kell. Törpe- és kisbirtokosaink viszont betakarítják a kukoricakórót és cso­mókba rakjál^^z udvaron a pajta és a fák körü^Rragy a kerítéshez ál­lítják, ahol ugyanaz a sors vár rá, mint a mezon. Néhol takarmányozá­si célokra is felhasználják s a fenn­maradóit keménv szárakat fűtésre használják. A i'­1atosabb volna, ha kisbirtokosaink a kukoricakórót kü­lönálló csomókba raknák és lefed­nék. így megóvnák a penészedéstől és az esőtől. Nagyobb kazlakba nem ajánlatos rakni, mert akkor is meg­penészedik. Egyes vidékeken még a mezőn meggyújtják a kórót, így ter­mészetesen csak a felső része ég el és a gyökerek a földben maradnak, ami azután a szántásnál és boroná­lásnál mutatja meg káros hatását. A szántóföld éveken át nem művelhető meg kellőképpen Földműveseink ma­guk is tudják, hogy mily nemzetgaz­dasági kárt okoznak ezáltal. Tudományosan megállapították, hogy a kukoricakóró a törés után kb. olyan tápértékű, mint a közepes mi­nőségű széna. Ez a megállapítás te­hát világosan bizonyítja, hogy ész­szerű gazdálkodás mellett mennyire növelhetjük szarvasmarhaállomá­nyunkat és mennyire javíthatjuk a takarmányozási viszonyokat. Minden földműves saját jól felfo­gott érdekében tartsa kötelességének a kukoricakóró észszerű felhasználá­sát. Az egyik legközismertebb konzer­válási mód, hogy a kórót közönséges szecskavágó gépen összeaprítják és szilózzák. Az ilyen konzerválási mód­nál szükséges, hogy az összevágott és szilózott kórót sósvízzel vagy né­ha ritkított melasszal meglocsoljuk. Minél előbb konzerváljuk" törés után a kukoricakórót, annál jobb takar­mányt kapunk. A másik konzerválási mód az, hogy a kukoricakórót külön erre a célra készült géppel szétszaggatják s ugyancsak meglocsolják ritkított me­lasszal vagy sósvízzel és szilózzák. Ennek a konzerválási módnak az az előnye, hogy a szárakat vékonyabbra darobalja szét. a sósvíz jobban be­hatol és a szilózás tökéletesebben hajtható végre. A fentemlített két eljárás alapján elraktározott takar­mánnyal télen vagy tavaszkor is etet­hetjük- álatainkat. Az eljárások nem költségesek s mindenki számára meg­valósíthatók. Reméljük, hogy föld­műveseink felismerik a kukoricakó­ró takarmányozási célokra való fel­használásának fontosságát és ezáltal növeléséhez és nem legutolsó sorban közéleimezésünk javításához. Több napot töltöttem Aszkányija Novában, ebben az Ukrajna legdé­libb részén fekvő nagy pusztai falu­ban s tanulmányoztam azt a munkát, amelyet itt a szovjet állattenyésztő tudósoK, végeznek. Az aszkányijai ál­lattenyésztők munkája egy része an­nak a tervnek, amelynek célja a Szovjetúnió sztyeppéinek átalakítása. A szovjet ember a sztyeppéknek nem­csak növényvilágát, hanem állatvilá­gát is újjá akarja alakítani. A sztyeppe száraz, forró éghajlatát nem sok állat bírja. Mikor yorskhírei fehér fajsertést hoztak ide, az állatok megbetegedtem vagy silány utódokat hoztak világra. Ugyanez történt a fajtehenekkel és a juhokkal is. Az itt kitenyésztett disz- | nó, szarvasrharha és juhfajták nagy­szerűen bírták a hőséget, viszont nem nagy hasznot hajtottak, mert a sertés kevés szalonnát és húst adott, a birka gyapja igen durva volt. Üj fajtákat kellett tehát tenyészteni a dé­li sztyeppe-vidék számára. E feladat megoldásához Mihail Fjodorovics Iva­nov, a híres orosz tudós látott hoz­zá. Hosszú éveken át dogozott Asz­kányija Novában. 1935-ben halt meg s tudományos intézete most az ő nevét viseli, az intézet munkáját legkivá­lóbb tanítványa, Leonid Konsztantyino­vics Grebeny irányítja. SZTYEPPEI SERTÉS. Grebeny akadémikussal bejártam Aszkanyiját. Mikor a sertésfarmra ér­keztünk, megmutatott néhány impor­tált hatalmastestű, nehezen szuszogó yorkshireit és helyi kistermetű ser­tést. — Ivanov ezt a két fajt keresztez­te — mondotta. — Sok állattenyésztő azt hitte, hogy az új fajta felenagy­ságú lesz, mint yorkshirei és fele annyira sem fogja bírni a szárazsá­got, mint a helyi fajta. Mihail Fjodo­rovics más véleményen volt. Ha he­lyesen irányítjuk a keresztezést — tanította —, az utódoK mindkét szülő legjobb tulajdonságait fogják egyesí­teni. Sőt olyan nagyszerű tulajdonsá­gokat is ki lehet fejleszteni bennük, amelyek egyik szülőben sem voltak meg. Nézze csak meg az új sertés­fajtát, a „sztyeppei fehér angol ser­tést". Óriási sertést láttam, amely magas, erős lábakon állt s amely, mint Gre­beny elmondotta, nagyságát, a hízás gyorsaságát és a szalonnahozamot te­kintve, éppen olfan kiváló, mint a leg­jobb angol fajták, de lényegesen sza­porább, erősebb és sokkal jobban al­kalmazkodik a sztyeppei Klímához. ÖRIAS JUH. — Mihail Fjodorovics arra tanított bennünket, hogy új fajták kitenyész­téséhez három körülmény szükséges: 1. A legegészségesebb és a legna­gyobb állatokat kell kiválasztani a Ke­resztezésre, olyanokat, amelyek a ma­guk fajtájában a legkiválóbbak. 2. Nem minden importált állatfajtát lehet helyi fajtával keresztezni. Az egyes fajtákon belül is a legjobb párokat kell kiválasztani a keresztezésre, olyan párokat, amelyek a legjobban illenek egymához. 3. Igen fontos az állatok ilyen nevelése. Jól kell táplál­ni mind a szülőket, mind utódaikat, < gondosan ápolni őket és állandóan ed­• zeni szervezetüket. A Weissman és ' Mendel burzsoá tanaihoz ragaszkodó maradi tudósok tagadták, hogy a táp­lálék befolyásolhatja új fajták képző­dését. Ezek azt mondották, a jó ta­karmány és a gondozás természetesen még nagyobbra növelheti, még ellen­állóbbá teheti a sertést, fokozhatja szalonnahozamát, de ezek a tulajdon­ságok semmiképpen sem öröklődhet­nek át az utódokra. Ivanov és más szovjet tudósok kísérletek egész so­rával bizonyították be ennek az állí­tásnak az ellenkezőjét. A múltban évtizedekig, sőt évszá­zadokig tartott egy-egy állatfajta ki­tenyésztése. Ivanov tervszerű munká­val nyolc év alatt tenyésztette ki az új sztyeppei sertésfajtát. Ugyancsak néhány év alatt tenyésztette ki meg­határozott terv szerint az új juhfajtát, az aszkányijai meríno-juhot. Ilyen ha­talmas juh, amelynek ily finom és bő­séges a gyapjúhozama, nincs az egész világon. ÜJ KERESZTEZÉSEK. S Aszkányijában nemcsak új fajtá­kat, hanem egészen új állatfajokat is tenyésztenek. Ki látóit már valaha csavarosszarvú, szelídített juhot, vagy púpos tehenet? Ilyenek juhok és tehe­nek vannak Aszkányijában, olyan ál­latfajok, amilyenek még sohasem vol­tak a világon Miért és hogyan te­nyésztették ki ezeket? Régóta isme­retes, hogy bizonyos állatfajok ke­reszteződnek egymással. Tehenet ló­val nem lehet keresztezni, de a sza­már és a ló kereszteződéséből szár­mazhat és származik is egységes utód Az öszvér szívósabb, kitartóbb, erősebb, mint szülei, de nem hoz a vi­lágra utódokat, meddő. Aszkányija Novában sikerült létrehozni sok termé­keny hibridet (keresztezés útján létre­jött utódot) is. A bölény és a bivaly nem bírja a sztyeppei éghajlatot, vi­szont itt kitenyésztett keveréke nagy­szerűen érzi magát a sivatagos pusz­tán. A közönséges juh nem él meg ma­gas, szakadékos hegyek közt, túlságo­san nehézkes és gyenge ahhoz, hogy sziklákon ugráljon. A sziklák közt csak az aprótermetű, erős vadjuh, a muflon tenyészik. Keresztezésükkel Ivanov új állatfajt hozott létre, a he­gyi merinot, amely egyesíti legjobb tulajdonságaikat. Elszállították a Kau­kázusba, a Kabard köztársaságba s ma már nem hever kihasználatlanul a köztársaság sok nagyszerű hegyilege­lője. MEGSZELÍDÍTETT VADÁLLATOK De láttam itt struccokat és anti­lopokat, szarvasokat és zebrákat is. Ezeket a vadállatokat most akar­ják domesztikálni, háziállattá tenni, az ember szolgálatába állítani. Va­lamikor minden háziállat vad volt. A kutya őse: a vad farkas és a sa­kál, a sertés őse a vaddisznó. A lo­vat, a tehenet a macskát, a libát vad fajokból szelídítette az ember. Száz és száz, ezer és ezer év kellett az embernek e munka elvégzéséhez s még így is a természetben lévő mintegy egymillió különféle állatfaj­ból mindössze 80-at tudott megsze­lidíteni. Aszkányija Novában nagy eredményekkel folynak a vad állat­fajok megszelídítésére irányuló kí­sérletek. Van egy Ausztráliában vadon te­nyésző antilopfajta, a kannu. A vad szarvashoz hasonlít, igen félénk, nem engedi az embert a közelébe. Aszkányijában a kannu-borjakat mindjárt születésük utáni első na­pokban elválasztották az anyjuktól. Emberek nevelték őket, s utódaik már teljesen hozzászoktak az em­berhez, a kannu ma már szelid ál­lat lett. Teje egészen különös, sok benne a zsír, nem megy össze, nem savanyodik meg akkor sem, ha hó­napokon át tartják a legnagyobb melegben. Megkóstoltam a kannu­tejet: nagyon ízletes, sűrű, mint a tejfel. Milyen óriási hasznot hajthat ez a szelídített állat, ha kolhozok­ban tenyésztik. Az emu, az óriási struccmadár sokáig sehogysem akart szaporod­ni a Szovjetúnióban. Az volt ennek az oka, hogy hazájában, Ausztráliá­ban olyan hónapokban rakta tojá­sait, amikor ott nyár van, nálunk meg tél. Amikor Aszkányijába szál­lították, továbbra is januárban tojt, s így nem kelt ki egyetlen tojásból sem fióka. Különleges módszerek al­kalmazásával hozzászoktatták, hogy mindig később és később rakja to­jásait, s az ezekből kikelő strucc­fiókák már maguk is későbben, ta­vasszal vagy nyáron raktak tojáso­kat. Aszkányijában hozzászoktatták a sztyeppei klímához, a szarvast és fácánt, amelyek valaha bőségesen tenyésztek Ukrajna sztyeppéin, de amikor a sztyeppe kezdett kiszárad­ni, elköltöztek onnan. A szteppén az erdők, tehát be kell népesíteni azok­kal az állatokkal, amelyek valami­kor itt éltek, sőt új állatfajokat is kell ideköltöztetni. IVANOV KŐVETŐI A minisztertanács és a Bolsevik Párt Központi Bizottsága három­éves tervet dolgozott ki az állatte­nyésztés fejlesztésére. A közelmúlt­ban számos szovjet tudós kapott Sztálin-díjat új hátasló-, sertés- és juhfajták kitenyésztéséért. Ezek a tudósok valamennyien Ivanov köve­tőinek tekintik magukat. S az asz­kányijai állattenyésztők, akik a sztyeppe számára már eddig is ki­tűnő állatfajtákat tenyésztettek ki, most ujabbakkal kísérleteznek, úgy, ahogyan Mihajl Fjodorovics Ivanov, az állattenyésztés híres micsurinis­tája tanította őket. I. Agranovszkij. Olasz tengerészek sztrájkja Az olasz tengerészek sztrájkja már hatodik napja tart. Kedden egyetlenegy személyszállító hajó sem hagyta el Génua, Nápoly és Trieszt kikötőjét. Szeptember 13-án Genua kikötőjébe érkezett a „Saturnia" nevű amerikai hajó. Mihelyt az utasok elhagyták a hajót, a legénység kijelentette, hogy csatlakozik az olaSz tengerészek sztrájkjához. A ha jótulajdanosok fő­tanácsa hosszú tárgyalás után nyilvá­nosságra hozta azt a kommünikét melyben bejelenti, hogy visszautasítja a tengerészeK követeléseit és sürgeti, hogy törvényes szakciókat alkalmaz­zanak a sztrájkoló tengerészek el­k i

Next

/
Thumbnails
Contents