Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-17 / 134. szám, szombat

IIJ SZKf — Üzemeink bekapcsolódnak a II. Összszakszervezeti kongresszus alkalmábó megindult ajándékakcióba szervezeti illésen. Ezek az ülések j szeptember 18-án és szeptember 25-én lesznek. Az utolsó kongresszus előtti szak- j szervezeti gyűlésen A. Zápotocky 1 kormányelnök és a Csehszlovákiai Szakszervezetek (ROH) elnöke ismerteti a szakszervezetek feladatát a II. Összszakszervezeti kongresszus előtt. Ezen a gyűlésen nyilvánosságra hozzák az ország ROH-tagjainak politikai rezolucióját. Az egyes üzemekben a szakszervezetek október 2-től 20-ig közgyűlést tartanak, melyen megválasztják az összszakszervezeti kiküldötteket. Az egyes kerületek Cseh- és Morvaországban október 1-én és 2-án, Szlovákiában 8-án és 9-én tartják a kongresszus előtti gyűlésüket. Mint a fentiekből látjuk, mind az üzemek, mind a járások, mind pedig a kerületek megteszik a szükséges előkészületeket a II. összszakszervezeti kongresszusra. A vállalt kötelezettségek háromfélék: 1. Teljesíteni fogjuk az ötéves terv 1949-re eső részét már a kongresszusig, azaz egy hónappal előbb. Ez a mozgalom már minden üzemben meghonosodott. Meg kell említenünk, hogy ez az elhatározás nem az üzemek adminisztratív vezetőitől, hanem magától a munkásságtól származik. 2. Az egyes üzemek terveket dolgoznak ki 1950-re. Ezek a tervek legtöbb üzemben túlhaladják az ötéves terv által rájuk rótt feladatokat. 3. A II. összszakszervezeti kongresszus alkalmából még jobban kiszélesítjük a szocialista versenyt, az ujítómozgalmat és a termelés minden ágában az a jelszó, hogy többet, jobbat és olcsóbbat termeljünk. Z Újabb külföldi vendégek érkeztek a IV. csehszlovák jogászgyűlésre A IV. prágai csehszlovák jogászikongresszusra dr JOB Nordmann, híres francia védőügyvéd is megérkezik, aki a „Lettres Francais" hasábjain a Kravcsenko-perrel foglalkozott. Kéttagú lengyel küldöttség, valamint M. Porfyrogenis, a demokratikus görög kormány igazságügyminisztere is résztvesz a gyűlésen. Nagy éhínség dühöng az angol gyarmatokon Az „Asz-Sark" nevű folyóirat jelenti, hogy sok közeikeleti angol gyarmaton és a brit fennhatóság alatt álló országokban a lakosság éhínségben szenved. Igy Hadramautban az éhség kövtkeztében több ezer ember pusztult el. Irak, mely szintén angol fennhatóság alatt áll. nagy gazdasági válsággal küzd. A Jordánon túli lakosságot is fenyegeti az éhinség. Az angolok semmiféle rendelkezést nem foganatosítottak abban ag irányban, hogy megmentsék a gyarmati lakosságot az éhínségtől, sőt ellenkezőleg, ezekből a gyarmatokból nagy menynyiségben szállítják el az élelmiszert. A bányászkórnyezetböl vett fiimtéma-pályázat eredménye Az ostrava—karvini bányászok művészi együttesének első nyilvános szereplése alkalmával a Csehszlovák állami film kihirdette annak a versenynek az eredményét, amelyet a bányászkörnyezetből vett filmtémákra hirdetett. A pályázatra 120 ezer korona összjutalmat tűztek ki. Ezt az összeget úgy osztották szét, hogy négy résztvevő á 25 ezer koronát kapott és további négy résztvevő egyénenként 5 ezer korona tiszteletdíjat kapott. Az első csoportban kitűntették V Miskovec ostravai lakos „Két világ" című témáját, mely rámutat a bányászhivatás nagyságára és kiemeli az iíjú bányásznemzedék feladatait. 0. Sulá? témáját, a bányászbrigádok munkájának plasztikus és drámai ábrázolásáért tűntették ki és azért a rajzért, amelyet a hivatásos bányászoknak a brigádosokkal való együttműködéséről nyújt. A további két első csoportba tartózó díjat O. Jendrül, J. S. Kupka kapták, akik együtt dolgoztak és B. Kunec. Az 5 ezer korona tiszteletdíjat, O. Prudel nyerte, aki „Vilem Hájn című témájával felhívja figyelmünket a bánya példás hősére. Továbbá J. 5igut, aki „A szén táplált minket" témában az ostravai bányászok szociális elnyomatását rajzolja a szénkirályok ellen folytatott harcban. A további két díjat. L. Subrt és K. Zucek kapták. Lenin mindenki másnál jobban megértette az elmélet nagy jelentőségét, de különösen az olyan párt részére, amilyen a miénk, melynek az jutott osztályrészül, hogy a nemzetközi proletariátusnak legyen élenjáró harcosa és melyet annyira bonyolult belső és nemzetközi helyzet vesz körül. Pártunknak ezt. a különleges szerepét már 1902-ben előre látva, már akkor szükségesnek tartotta, hogy erre emlékeztessen: „Az élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet." Aligha kell bizonyítani, hogy most, amikor Lenin jóslata pártunk szerepéről már valósággá vált, Leninnek ez a tétele is különös erőre és különös jelentőségre tesz szert. Hogy milyen kimagasló jelentőséget tulajdonított Lenin az elméletnek, annak legvilágosabb jelét talán abban a tényben kell felismerni, hogy éppen Lenin vállalta azt a rendkívül komoly feladatot, hogy elméletileg általánosítsa a legfontosabbat abból, amit a tudomány Engelstöl Leninig a materialista filozófia terén adott, s hogy a marxisták között mutatkozó materialistaellenes áramlatokat sokoldalú kritikának vesse alá. Engels kijelentése szerint a „materializmusnak minden új nagy felfedezéssel új alakot kell öltenie". Ismeretes, hogy éppen Lenin volt az, aki a maga idejére vonatkozólag ezt a feladatot a „Materializmus és empiriokriticizmus" című kitűnő könyvével teljesítette. Ismeretes, hogy az a Plecbánov. aki szeretett Lenin filozófiai „közömbösségén" tréfálkozni, még csak arra sem szánta rá magát. Smidmajer, a Csehszlovákiai Szakszervezetek (ROH) szlovákiai központi bizottságának szervező referense, a napokban ismertette a II. Összszakszervezeti kongresszus alkalmából megindult ajándékakció eddigi eredményeit. Többek között a következőket jelentette ki: — Az ajéndákació az országban két szervezési részre oszlott. Meg kellett szervezni azokat a küldöttségeket, melyek képviselni fogják az egyes üzemeket a járási gyűléseken, a másik rész, hogy meg kellett választani azokat a kiküldötteket, akik a járásokat a U. Összszakszervezeti kongresszuson képviselik. E két feladat közül az első máris nagy eredményeket ért el. Üzemeink szakszervezetei közgyűléseket tartottak, melyen megválasztották azokat a kiküldötteket, akik képviselni fogják az egyes üzemeket a járási szakhogy komolyan hozzáfogjon e feladat megvalósításához. 2. Az ösztönösség „elméletének" kritikája, vagy az élcsapat szerepe a mozgalomban. Az ösztönösség „elmélete" az opportunizmus elmélete, amely meghajol a munkásmozgalom ösztönössége előtt; olyan elmélet, mely valójában tagadja a munkásosztály élcsapatának, a munkásosztály pártjának vezető szerepét. Az ösztönösség előtti meghajlás elmélete határozottan ellenzi a munkásmozgalom forradalmi jellegét, ellenzi, hogy a mozgalom a kapitalizmusnak alapjai ellen irányuló harc vonalán haladjon; — azt akarja, hogy a mozgalom csakis a kapitalizmus számára „teljesíthető", „elfogadható" követelések vonalán haladjon, mindenképpen a „legkisebb ellenállás vonala" mellett van. Az ösztönösség elmélete a tradeunionizmusnak ideológiája. Az ösztönösség előtti meghajlás elmélete határozottan ellenzi azt, hogy az ösztönös mozgalomnak tudatos, tervszerű jelleget adjunk, ellenzi, hogy a párt a munkásosztály élén haladjon, hogy a párt a tömegeket a tudatosság színvonalára emelje, hogy a párt vezesse a mozgalmat, azt akarja, hogy a mozgalom tudatos elemei ne zavarják a mozgalmat abban, hogy a saját útján menjen, azt akarja, hogy a párt csak figyelje az ösztönös mozgalmat és annak uszályában vonszolódjék. Az ösztönösség elmélete olyan elmélet, mely a tudatos elem szerepét a mozgalomban lekicsinyli, az „uszálypolitika" ideológiája, logikai alapja mindenfajta opportunizmusnak. Ez az elmélet, mely Oroszországban még az első forradalom előtt lépett színre, a gyakorlatban arra vezetett, hogy követői az úgynevezett „ökonomisták" tagadták az önálló munkáspárt szükségességét Oroszorezágban, állást foglaltak a munkásosztálynak a cárizmus megdöntéséért folytatott forradalmi harca ellen, a mozgalomban tradeunionista politikát prédikáltak és a munkásmozgalmat általában a liberális burzsoázia hegemóniájának szolgáltatták ki. A régi „Iszkra" harca és az „uszálypolitika" elméletének az a ragyogó kritikája, melyet Lenin „Mi a teendő?" című brosúrájában adott, nemcsak az úgynevezett „ökonomizmust" semmisítette meg, hanem az orosz munkásosztály valóban forradalmi mozgalmának elméleti alapjait is megteremtette. Enélkül a harc nélkül gondolni sem lehetett önálló munkáspárt megteremtésére Oroszországban és ennek a munkáspártnak vezető szerepére a forradalomban. De az ösztönösség előtti meghajlás elmélete nemcsak orosz jelenség. A legnagyobb mértékben el van terjedve — ha némileg más formában is — a II. Internacionálé öszszes pártjaiban, kivétel nélkül. A II. Internacionálé vezérei által elposványosított úgynevezett „termelőerő" teóriára gondolok itt, mely mindent igazol és mindenkit kibékít, mely a tényeket akkor állapítja meg és magyarázza, mikor már mindenkinek a könyökén nőttek ki és miután megállapította őket, megnyugszik bennük. Marx szavai szerint a materialista elmélet nem szorítkozhatik a világ megmagyarázására, meg is kell változtatnia a világot. Kautsky és társai azonban ezzel nem sokat törődnek, ők jobbnak látják, ha a marxi tétel első felénél maradnak meg. Lássunk egy példát a sok közül arra, hogyan alkalmazzák ezt az . elméletet". Beszélik, hogy az imperialista háború előtt a II. Internacionálé pártjai fenyegetödztek, hogy megüzenik a „háborút a háborúnak" ha az imperialisták háborút kezdenének. Beszélik, hogy közvetlenül a háború megkezdése előtt ugyanezek a pártok „háborút a háború ellen" jelszavát sutba dobták és a vele ellentétes jelszót valósították meg, a „háborút az imperialista hazáért". Beszélik, hogy ennek a jelszó cserének sok millió munkás esett áldozatul. De hiba volna azt hinni hogy valaki bűnös ebben, hogy valaki elárulta vagy eladta a munkásosztályt. Erről szó sincs! Minden úgy történt, ahogy történnie kellett. Először is, mert az Internacionálé a „béke eszköze" és nem a háborúé. Másodszor, mert a „termelőerők" akkori „színvonala" mellett semmi mást tenni nem lehetett. „Bűnösök" a „termelőerők". Mindezt pontosan megvilágítja „számunkra" Kautsky úr „elmélete a termelőerőkről". S aki nem hisz ebben az „elméletben", az nem marxista. A pártok szerepe? Jelentőségük a mozgalomban? De mit tehet a Párt egy olyan döntő tényező ellen. amiyen a „termelőerők színvonala" ? ... A marxizmus meghamisításának ilyen példáit halomszámra lehetne idézni. Aligha kell bizonyítgatni, hogy ez a meghamisított marxizmus, melynek csak az a hivatása, hogy az opportunizmus mezítelenségét elfedje, csupán annak az „uszálypolitikának" az európai kiadása, mely ellen Lenin már az első orosz forradalom előtt küzdött. Aligha kell bizonyítgatni, hogy ennek az elmélet hamisításnak a. megsemmisítése előfeltétele annak, hogy nyugaton valóban forradalmi pártok alakuljanak. 1949 szeptember 17 j n Csehszlovákiai ifjúság i i Szövetségének felhívása j i i • A CSM Szlovákiai Központi Bt- • i zottsága felkéri nr-idazokat. akik J • megkapták behívójukat az okta- , j tóképző tanfolyamra és valamely i i technikai ok folytán a rendes idő- j J pontban nem utazhattak el, hogy • i az akadály elhárítása esetén még J J vasárnapon, 18-án elindulhatnak • i Knazicere. A tanfolyamon részt J J nem vehetők helyett a CSM egyes i i helyi csoportjai azonnal jelöljenek • • és küldjenek ki mást. | Cím Knazice. Chata Alojzia, ok- • i res Zlaté Moravce. Vasárnaptól kibővül a csehszlovákiai rádió magyar műsora A csehszlovákiai rádió folyó hó 18tól, azaz vasárnaptól kezdi meg őszi adását, mely a csehszlovákiai magyar rádió műsorában is jelentős változásokat hoz. Az eddig' magyar adás kibővül és ideje is megváltozik. Vasárnaptól minden nap 13.50-től 14.10-ig sugározza műsorát a Bratislava, Kosice, Banská Bystrica és Tátra adóállomások hullámhosszain. A napi 20 perces magyar adás keretében bel- és külpolitikai híranyagot, munkásmozgalmi szakszervezeti híradót, kulturális műsort, földműves negyedórát közvetít, melyekhez sportadások, hangos heti híradó, az ifjúság hangja címmel ifjúságunkat érdeklő beszámolók csatlakoznak. Felhívjuk a csehszlovákiai magyar dolgozókat, hogy kísérjék figyelemmel a vasárnaptól kibővülő magyar küldéseket és értesítsék a Rádió vezetőségét vagy az tJj Szó szerkesztőségét, hogy a csehszlovákiai magyar rádió adásai keretében mit szeretnének hallani. A duklai fiaccok színteién Október 2-tól 9-ig az egész ország népe megemlékezik a duklai harcok ötödik évfordulójáról. Ezidén az évfordulóra rendezett ünnepségeket országszerte minden városban megtartják, de a legnagyobb jelentőségű és legnagyobb méretű ünnepélyt a duklai szorosban és országunk fővárosában, Prágában rendezik. Az ünnepségeken a Szovjetunió és Lengyelország kiküldöttei is résztvesznek. A duklai harcok nagy történelmi jelentőségét dokumentálják ezek az ünnepségek. A dukloi harctéren, mely méltó színhelye lesz az ünnepélynek, október elején a katonák és önkéntes brigádok munkája nyomán épül ki az ünnepi színtér, Az erdővel borított hegyek közt húzódó szoros mélyéből fehéren emelkedik ki az az emlékmű, mely alakjával azt a hősies előrenyomulást jelképezi, amelyet a győzedelmes hadseregek itt végrehajtottak és azt az éket, amelyet a körömszakadtáig védekező nácista megszállók pozíciójába vágtak. Az emlékmű egyik részén egy márványalapon katona szobrát állítják fel. A katona arccal a háromszög területű temető felé fordul. A temető zöld pázsitján, a fiatal fák árnyékában fehér négyszögek világítanak, amelyekre rá van vésve a helység neve és az ott elesett hősök száma, akik itt áldozták életüket szabadságunkért. A temető legalsó részében, a hbmlokrészen van Sázavsky tábornok sírja, aki néhány lépésre a határtól esett el, miután azt átlépt

e és az itt hősi halált halt tiszteknek a sírja, köztük V. Nejedly hadnagyé, az ismert volt zeneszerzőé is. A katonák önkéntes munkabrigádjai most dolgoznak a temető rendbehozatalán. A sírokon itt-ott virágcsokrok hervadnak, amelyeket ' az üzemekből és az egész országból idezarándfíkló emberek hoztak. Nem messze a temetőtől a csehszlováklengyel határhoz vezető utat javítják, hogy az ünnepségek alkalmából járhatók legyenek. A nem messze lévő újonnan épített Svindnikben a katonák és a brigádosok a szovjet hősök sírhalmait díszítik. A kis kőfejfák a vörös csillaggal 7.500 DukIánál elesett szovjet hős sírját jelzik. E történelmi helyek felé néz egész országunk népé, de a jövő hónap eleién még ficrvelmesebben és áhítatosabban fog függni országunk hálás népének tekintete és gondolata a duklai harcok színterén. Egy Moszkvában elhangzott beszéd visszhangja Angliában Brammer, az Ismert angol egyetemi tanár, a híres fizikus az elmúlt napokban tért vissza Moszkvából Nagy-Britanniába. Brammer tanár, aki Moszkvában a békekongresszuson nagyjelentőségű beszédet tartott, Angliában súlyos konfliktusa támadt beszéde miatt a brit politikai élet hivatalos vezetőivel. Az angol tudományos tanács, amelynek tagjai sorába kellett volna most Brammert felvenni, politikai körök nyomására a tagfelvételt elutasította és Brammer felvételét jóváhagyni mindaddig nem szándékozza, míg a tudós felvilágosítással nem szolgál moszkvai beszédét illetően. Brammer a hír vétele után nyilatkozatot tett a sajtónak, amelyben rámutatott arra, hogy moszkvai beszédében ugyanazt mondotta, amit már számtalanszor Nagy-Britanniában kiA fontsterling devalvációja elkerülhetetlen A „New York Herald Tribüné", mely a nagyvállalkozók, pénzmágnások és nagytőkések érdekeit képviseli, azt írja, hogy az Anglia, Amerika és Kanada közt fplyó washingtoni konferenciák még nem jelentik azt, hogy Anglia nem valósítja meg a íontsterling-devalvációt. fejezésre juttatott. Ügylátszik az a fontos, hgoy az ember hol mond valamit és nem az, hogy mit —. hangsúlyozta a sajtónak tett nyilatkozatában a híres angol fizikus. — Moszkvai beszédemet jól átgondoltam és bebizonyítható tényekre alapítottam. Nyilatkozata további részében megállapította, hogy moszkvai beszédét az angliai békekonferencián is megismétli. Moszkvában a most megtámadott Brammer professzor többek között ezeket mondotta: „Nem az ekrazit és a gyújtóbombák törték meg Németországot, de a győzedelmes Vörös Hadsereg, nem az átómbomba győzte le Japánt, de a japánok beismerték, hogy a Szovjetúnió olyar erőt jelent, amely nem ismer ellenállást". Szovjet szakszervezeti tagok Szlovákiában Csütörtökön Bratislavába érkezett a szovjet szakszervezeti küldöttség, mely három hetet tölt Csehszlovákiában. Ez alatt az idő alatt tanulmányozni fogja szakszervezetünk működését, valamint a szocializmusért folytatott harcunkban elért eredményeket. A küldöttséget A. Oszipov vezeti s a tagjai Ivan ÁbramOv, Mihail Ivanov, Vaszil Karjagin, Vaszil Kolenov, Nivikov, Kakarov stb. Az érkező vendégeket Bacílek megbízott és a bratislavai szovjet konzul fogadták. A küldöttség csütörtökön délután látogatást tett CKD Kriván és Dvnamit Nobel üzemekben. Az üzemek I élmunkásai és élmunkásnői melegen üdvözölték a vendégeket, akik érdeklődtek a szocialista verseny révén elért eredmények iránt. A Szakszervezetek Házában folytatott beszélgetések során a szlovákiai szakszervezeti elöljárók ismertették az ötéves terv eddigi eredményeit és a II. Összszakszervezeti kongresszusra tett előkészületeket. Oszipov, a küldöttség vezetője kifejezésre juttatta, nagyon örül, hogy ilyen haladást és ily szép eredményeket tapasztal Csehszlovákiában. Már ittléte első napján arról győződött meg, hogy Csehszlovákia munkássága valóban megértette az idők szavát és építi a jobb holnapot, • Marxista-leninista sarok Az elmélet