Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-15 / 132. szám, csütörtök

UJ SZ0 1949 szeptember 11 JÚLIUS FUCSIK Végre elolvastam Július Fucsik utolso müvét „üzenet az élőkhöz", amely tárgyilagos helyzetjelenfcest tartaimaz a pankráci fogház lakói­ról és a Petschek-palota kinzókam­rájárói a német fasiszták megszál­lása alatt. Egy szocialista író vallo­mása ez a füzet, aki embertelen megaláztatások és kínzások köze­pette élete utolsó leheletéig, mindvé­gig megőrizte a szocialista harcos hősi öntudatát. Az, aki azt állítja, hogy Fucsik szívében nem élt féle­lem, az téved. Fucsik a félelem ösz­szes skáláin keresztülment fogsága idején és nagysága, csodálatramél­tó ereje éppen abban rejlik, hogy páratlan szívóssággal és kitartás­sal tartani tudta magát, anélkül, hogy egyetlen pillanatra megingott volna. Testét hatalmába vehette a Gestapo, üthette, verhette, kínozhat­ta a leffmodornebb kínzóeszközeivel, szelleméhez azonban nem férkőzhe­tett. Vájjon mit is gondolhattak a Ge­stapo-gyilkosok, amikor ott hevert előttük Fucsik véresre sebzett teste rafatokban és esryetlen szót sem tud­tak belőle kicsikarni, amely ostort, fegyvert adott volna nekik a ke­zükbe, hogy a cseh nemzet szocialis­ta őreit, harcosait üldözőbe vegyék? Nem jutott-e az eszükbe e példa láttára, hogy bilincsbe verhetik ugyan az egész emberiséget, birto­kolhatják akár az egész világot, de a szocialista harcos szellemét le nem győzhetik? Erre csak azt a választ kaphatjuk, hogy a Gestapo-legé­nyek keveset gondolkoztak és mi­után nem tudták megkapni a szo­cialista mozgalom titkos kapcsola­tait, gonosztevők módjára megölték a kezükbe került szocialista eszme hívőit. De mindez mit sem használt, Fu­csik megingathatatlan hite hatvá­nyozottan kap életet e füzet lapjain és halhatatlan fényével példát és utat mutat a jövő szocialista harco­sai számára. A szenvedés, amit el kellett viselnie, csak csiszolta a szocializmusban vetett hitét és ön­feláldozó, hősi magatartása ott szer­zett híveket, ahol erre ő maga sem számított. Kolinszlcy, a fegyőr teszi számára lehetővé, hogy megírja utol­só művét, ő szerez neki papirt, ce­ri'zát és élete kockáztatásával csem­pészi ki a fogházból a teleírt papír­lapokat, hogy Fucsik maradéktala­nul teljesítse feladatát. Vannak növények, amelyek szívós­ságukkal a legkeményebb sziklából Is kisajtolják tápanyagukat, ugyan­ez volt Fucsikkal, a fo-házban sem tagadta me 1* önma^ít. Amióta ön­tudatát bírta, állandóan híveket to­borzott a Pártnak és a fogházban a legéberebb Gestapo-felügyelet alatt ls híveket tudott szerezni a szocia­lista eszmének. Fucsik hősies magatartásának hí­re mehetett a fogház erei és lakói között, különben el som tudom kép­zelni, hogy egy focházőr önként fel­a'ónlotta volna e jegyzetek kicsem­pészését. De olyanfajta jellemnek a kisugárzása, amelyen nem fogott a Gestapo alaposan kipróbált és be­vált tiranizmnsa, n<>m maradhatott batás nélkül és kePett, hoT meg­hódítsa azo'at, aki'-ben va'ahol a Ií'Vlc r^élvén még elrejtve élt v-'-i­rni er^beri szikra. A fo"házőr lísa is Fucs'k hősies magatartást dicséri és mindaz a ma"aszt»**s, amellyel eláraszt/a sorstársait, az ér­tékes," kincsekkel zsúfolt gazdag életét tükrözi vissza. Fucsik a nan­kráci fe^yhá'ban erymaga vívta meg hősi csatáját a fasizmus hatal­mas gépezetível szemben. A küzde­lem méreteiről az olvasó pontos fo­galm.it kap utolsó művében, vallo­másaiban, amelyekkel az élőkhöz, a jövő generációhoz, az utókorhoz for­dul. A bibliai Dávid toő'elme Góliít fe'ett elenyészik Fucsik győzetne ir-I'ett. Dávid küzdelme e<rvetlen pillanat alatt zajlott le, Fucsik ke­serves győzelme a fas'zmus f»!ett rr^sfcl évi baJtfoklással! ment vé~be és ez idő alatt nemcalf a szocializ­musért és nemzetéért küzdő harcos magatartását, hanem az alkotó író fölényét is meg kellett őriznie. Kil­esik mindkettőt tökéletesen me~­örizte. Irgalmatlan haláltusáját meg­ható és egyben megrendítő jellem­rajzaival sikerül enyhítenie egy író gondos, bátor és lelkiismeretes fel­készültségével. Amikor haldokl'k, Fucsik utolsó erőfeszítésével az é'ó'k­höz szól, azokhoz, akik élvezni fosr­ják a szocializmust, aminek ő fizeti mf az árát. LiiktetS, fájdalmas, eleven mon­dataiból az ember szinte érzi intő és figyelmeztető szavát, hoey fáradsá­got nem kímélve rrondozn"nk, ápol­nunk kell a szocializmust, mind­annyiunknak éltető' forrását. Ö har­colt érette utolsó lehelletéig, ezért nékünk megfeszített épitő-nunkával gondoznunk kell, hogy minél előbb megvalósítsuk. A szocializmus győ­zelmében való feltétlen hite teszi el­viselhetővé fogcsikorgató, elviselhe­tetlen kínjait. Ez a hite becsületes lényét telje­sen betölti és ellenállhatatlan von­zóerővel vonja körül. Fogolytársai azonnal megérzik benne a törhetet­len harcost és sebeit hideg boroga­tásokkal enyhítik, amikor önkívület­ben fekszik, agyonkinzott és agyon­sanyargatott teste a pankráci szal­mazsákon. De amikor 1942 május előestéjén magához tér és ezer fáj­dalomtól sajog a teste, már a szal­maszálak tövises érintésétől is felül­kerekedik benne az eszme és a fáj­dalmakon túl tért hódítanak benne a május elsejei megszokott nagy­arányú készülődések és az ünnepi felvonulások emlékei. Megrendítő erővel érzi, hogy e».­ren és ezren hullnak most el a sza­badságharcért és ő is a solseztr ál­dozat közé tartozik. A halál csak villanásszerűen szerepel nála, mint elkerülhetetlen jelenség, a halállal, a Gestapoval való vívódásában, mert fontos a győzelem, aminek jönnie kell, ami jönni fog és ez minden árat megérdemel. Az ő élete vagy halála mitsem számít, bár bevallja nagyon szemérmesen, hogy szereti az életet és m'ndazokat az élvezete­ket, amit az élet nyújtani tud. Ha­lálra ítélve a Gestapo karmai között nem siránkozik, meprta<"ad.ia a ha­lállal való közösséget. heves és ha­tártalan éln'akarásával az élőkhöz fordul, az elvtársakhoz, a szocializ­mus harcosaihoz, akikért harcolt minden lélekzetvételével az ingado­zás leghalványabb iele nélkül. Sem­mi kétség, ha Fucsik élve maradt vo'na és újra végié kellett vo'na szenv«dnie ezt a poklot, magatartá­sa mit sem változott volna. A szocializmus harcosai és hívői között vannak ilyen hősi lelkek, i'ven fáklyavívó'k. A dolgozók tör­inaid kiássa Bfcet a kapita­lista történelem homályából, de a'i" hissz'ik, hogy s'keriil fém't vetni m'ndaznkra a névtelen roá*-t>rol'ra. akik n &r r>án összeszorított fogakkal a f'oolellsta eszméért pusztultak el. Fncslk a Gestnno kbi'^ainak módszere'r'fl íi"" tf-«r említést, «'e e^-re IV 1*** is volt szü'-^é^e. fjMmi!. r-"!, akárkiről is beszél, han«*iábnn n+t ! :i'-tet a. barbároktól elszenve­dett Mn. rwM, olyan m'ivész. m'nt Fne^ik, volt kénes a na™ , rráei ha'"'-' tusából, a gyásznak e feketesé<^éböl kicsiholni a szivárvány ragyogó, ele­ven színeit. Ma Is rejtély előttem, hogy miért p«m filmesítették meg eddig Fucsik életét? Nem is tudom, ho«y kerül­hette el ilyesmi a filmrendezők fi­gyelmét. A keretet maira Fucsik ad­ja meg, amikor a Petschek-palota sárga faláról beszél, a kínzóterem r-o"! vásznáról, ahol mindazoknak az élete pergett le, akiket a Gestapo hóhérai munkába vettek. Alig hisz­szttk, hoe-v Fucsik asszonya, avagy hozzátartozói ilyesmi ellen tiltakoz­nának. Fues'k élete -és müve mind­annyiunk közös kincse lett és irrn­annyfan a legmélyebb hódolattal tar­tozunk neki. Egy jól rre-ren'ezett Fi'esik-film na-jyon sok embert pron­dolkodóba e.itene és még több öntu­datos dolfrozót hitében megerősítené. Ez az eredmény pedig pontosan mp»­egyezik azzal a céllal, amit Fucsik tűzött maga elé, amikor a pankráci fogházban utolsó betűit rótta pa­pírra. SZABÓ BÉLA Aktuális földműves irányvonalak (Folytatás az 1. oldalról) ségesnek, ott az állami gépállo­mások nyújtják a szükséges se­gítséget. A gépállomásokkal munkaszerződést kell kötni, me­lyet a földművesek ijevében ott, ahol Egysége s Földműves Szövet­kezet működik, a szövetkezet kö­ti meg. Azon községekben, ahol eddig Egységes Földműves Szö­vetkezet n'ncs és előkészítő bi­zottság sem alakult meg, ott a földművesek a szerződéseket a helyi Nemzeti Bizottság közben­jöttével kötik meg. Amennyiben a községben fölösleges gépek len­nének, vagy a gépekre nem mu­tatkozna szükség, úgy ezeket olyan helyekre irányítják a járá­si megbízott közbenjöttével, ahol a gépsegítségre szükség mutatko­zik. Az őszi munkák elvégzéséhez szükséges munkaerőket a helyi Nemzeti Bizottság mindenek­előtt a község erdőtartalékából fedezi. Amennyiben a szükségle­tet a helyi tartalékból nem lehet­ne fedezni, úgy a járási munka­védő és közjóiéti előadó segítsé­gével keil a szükséges munka­erőket megszerezni, szükség ese­tén a munkaerők biztosítása cél­jáéul a kerületi Nemzeti Bizott­ság illetékes előadójához kell fordulni. A mezőgazdaságban időczerű kérdés az 1950. évi termelési és beszolgáltatási tervek szétírása. A földműveseknek közvetítő ter­vei alkotják, ezeknek alapját. A kerületi Nemzeti Bizottság által meghatározott termelési és fel­vásárlási irányszámok szerint a járási Nemzeti Bizottság szét­írja a termelés és felvásárlás irányszámait a maga járása szá­mára. A járási Nemzeti Bizottsá­gok ezeket az irányszámokat a kerületi Nemzeti B zottságoktói megkapták és e hó 15-ig kötele­sek azokat tevábbítani közsé­geikbe és egyidejűleg ellenőrzik azoknak a községekben történő szétírását. A szétirás a községek­ben október 4-én ér véget és ak­kor a termelés és a felvásárlás közvetítő terve három napon ke­resztül a helyi Nemzeti Bizottsá­gon a község összes földművesei­nek betek ntés szempontjából rendelkezésre áll. Ez azért van, hogy állást foglalhassanak, indo­kolt kifogásokkal élhessenek és a kiírással kapcsolatos megjegy zcseiket megtehessek. Ily módon a földművesek kölcsönösen ellen­őrizhetik egymás termelési és beszolgáltatási terveit, amelyek tulajdonképpen alapjai lesznek a termelési és beszolgáltatási szer­ződések feldolgozásánál és ame­lyeknek megkötésére ez év végé­vel, illetőleg jövő év elejével ke­rül sor. Lelkes rozsnyavai fiatalok versenyben ezer példány Uj Szó-t adtak el a Bányásznapon Lapjaink bőven beszámoltak a rozsnyói bányásznapról. Mi most csak egy érdekes eseményt aka­runk lerögzíteni, amely velejáró­ja volt » rozsnyói bányásznap­nak. Az Cj Szó ez alkalomból külön kiadást adott ki, amelyet repülőgép hozott az ünnepség színhelyére. Későn érkezett az újság, a színes népviseletbe öltö­zött tömegek már gyülekezni kezdtek a főtéren, amikor a Párt kerületi székházába magyarruhás fiatalok rontottak be. Megtud­ták, hegy megérkezett az Cj Szó rozsnyói rendkívüli külön kia­dása és kijelentették, hogy ver­senyben kivánják eladni a külön kiadás ezer példányát. Mielőtt még közbeszólhattunk volna, már bontották is a csomagokat és felosztották egymás között az újságokat, önszántukból, boldcg, hangos kacagással. Oravec Éva a legerélyesebb, komoly képpel ült le az asztal mögé, félrecsapta kackiás pörgekalapját, plajbászt és noteszt vett a kezébe és meg­kezdte a fiatalok összeírását. Egymás után járultak az asz­tal elé: Lapsánszky Anna, Ka­szab Klári, Luca Mária, Kecsei Mária, Gruber Anna, Jobbágy Ella, T mkei Klára, Dolák Ica, Grieger Böske, Fehér Ica, Rákai Magda, Bukovics Irén és a töb­biek, hogy mindegyik annyi új­ságot vállaljon magára, amennyi­re a magabiztosságából és az ön­érzetéből tellett. Némelyik egy kics't meg is hökkent a feladat­tól, amikor Oravec Éva ellent­mondást nem tűrő hangon meg­jelölte az átveendő újságok mennyiségét. A kora délutáni órákban az­után, amikor már az ünnepség­nek vége volt, egymás után jöt­tek és boldog öröm sugárzott az arcukról. Mindegyik eldicseked­te, milyen sikert értek el, még a szlovák földművesek és bányá­szok is megvették a lapot em­lékbe, ahogyan mondták: emlék­be. Az elszámolásnál azután ki­tűnt, hogy első lett a versenyben Oravec Éva, aki társnőjével együtt 250 példányt adott el. Itt közöljük velük, hogy buzgalmuk­ért az Üj Szó szerkesztősége szép könyvajándékkal ajándékozza meg őket, amelyeket a napokban elküldünk. Ügyszintén a második díjnyertes, Kaszab Klári párjá­val együtt szintén könyvajándé­kot kap tőlünk. Ezúton köszönjük meg a lelkea rozsnyói fiataloknak igyekvésü­ket és a jó szolgálatot és kérjük őket, hogy továbbra is mindig ilyen lelkesedéssel szegődjenek I I m'nden magyar kultúrmegnyil­vánuláshoz, mint vasárnap tet­ték. Kötelező vatihúsbeszolgáltatás A közellátási megbízotti hivatal a földművelésügyi megbízotti hiva­tallal egyetértésben a Vadoászati Vé­dőegyesületek meghallgatásával meg­állapítja a vadhúsbeszolgáltatást és a Kerületi Nemzetj Bizottságok se­gítségével kihirdeti az egyes járások­ban 1949 szeptember 17-ig. A járási Nemzeti Bizottságok az illetékes Föld­művelésügyi raktárszövetkezetekkel karöltve és az illetékes Vadászati Védőegyesület meghallgatásával meg­szabják a vadászterület tulajdonosok és bérlők számára a kötelező vadhús­beszolgáltatást ez év szeptember hó 30-ig A beszolgáltatás 50 százalékát a hasítottkörmű vadak teszik. Hogyha páratlan számú a vadászzsákmány, a páratlan darabot teljes egészében kell beszolgáltatni. A nyúlhús köte­lező beszolgáltatását a járási Nem­zeti Bizottság szabja ki a vadász­terület tulajdonosoknak és bérlőknek a kerületi Vadászati Védőegyesüle­tekkel való megegyezés után. A fog­lyok beszolgáltatását pontosan nem szabják meg. Azonban a vadászterü­let tulajdonosa köteles a felesleget a mezőgazdasági termékekkel gazdál­kodó szövetkezetnek eladni. A fog­lyok szabad eladása tilos. A vadász­területtel bíró egyén köteles a fel­vásárlással megbízott szövetkezetnek egy héttel a nyúl-vadászidény meg­kezdése előtt bejelenteni a napot és a helyet, ahol a kiszabott nyúlhúst beszolgáltatja. A hasítottkörmű elejtett vadakat legkésőbb három napon belül, a nyu­lat és a foglyot azonnal, tehát az el­ejtés után legkésőbb 12 órán belül kell beszolgáltatni. A vadászterület tulajdonosa vagy bérlője a beszolgál­tatási kötelezettség teljesítése után a fennmaradt vadhúsmennyiséggel szabadon rendelkezhet, — A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének bratislavai csoportja szeptember 16-án este 20 órai kezdettel alakulú közgyűlést tart a Kor­mányépület hangversenytermé­ben (Vajanského nábrezie), mely-i re tisztelettel meghívjuk a n. b. közönséget. — 18-án, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel a megala­kult helyicsoport ének-, tánc-, zeneszámokkal, színpadi jelene­tekkel és szavalatokkal műsoros Matinét rendez a Nemzeti Szín­ház Nová scéna kamaraszínházá­ban (2ivnodom), melyre szeretet­tel meghívjuk a nagybecsű kö­zönséget. r- A CSEMADOK kultúrbizottsága. ftlarxigtii-lemisMsta saroh III. Az elmélet „A politikai pártnak saját hibái­hoz v aló viszonya eS'jik legjontosabb és legbiztosabb kritériuma a párt komolyságának s annak, hogy miként te jesíti a valóságban kötelességet osztályával és a dolgozó tömegekkel szemben. A hibát nyíltan elismeri, annak okait felfedni, kielemezni a körülményeket, melyek a hibát lét­rehozzák, gondosan mérlegelni, hogy mely eszközökkel lehet kijavítani: ime, ez jellemez egy komoly pártot, ilymódon teljesíti a párt kötelessé­gét, így neveli és tanítja az osztályt s azután a tömegeket is." Egyesek azt mondják, hogy saját hibáinak feltárása és az önkritika veszélyes a pártra, mert az ellenség ezt kihasználja a proletárpárt ellen. Lenin az ilyenfaj a ellenvetéseket komolytalannak és teljesen helyte­lennek vélte. íme. mit mond erről a kérdésről „Egy lépés előre, két lé­pés hátra" című brosúrájában még 1904-ben, amikor pártunk gyenge és kicsiny volt: „Ök (t. i. a marxisták ellenfelei —J. Szt.) kárörvendeznek és az or­rukat fintorgaták vitáink láttán, s magától értetődően meg fogják kísé­relni azt, hogy brosúrámból céljaik­nak megfelelően kiragadjanak egyes helyeket, melyeket pártunk fogyaté­kosságának és hibáinak szentelek. Az orosz marxisták már eléggé harc­edzeltek ahhoz, hogy az ilyenfajta tüszúrások által magukat ne zavar­tassák, hogy azok ellenére folytas­sák önkritikái munkájukat, hogy kí­méletlenül leleplezzék saját gyengéi­ket, amelyeket a munkásmozgalom növekedése feltétlenül és elmarad­hatatianul le fog küzdeni." Ezek a leninizmus módszerének jeilemző vonásai általábanvéve. Amit Lenin módszere ad. az alap­jábanvéve már meg volt Marx taní­tásában, amely Marx szavai szerint „lényegében kritikai és forradalmi". Éppen ez a kritikai és forradalmi szellem az, amely Lenin módszerét elejétől végig áthatja. De helytelen volna azt gondolni, hogy Lenin mód­szere egyszerűen helyreállítása an­nak. amit Marx adott. Valójában pedig Lenin módszere nemcsak hely­reállítása, hanem konkretizálása és továbbfejlesztése is Marx kritikai és forradalmi módszerének, materialista dialektikájának Ebből a témából három kérdést ragadok ki: 1. az elmélet jelentősé­gét a proletármozgalom számára; 2. az ösztönösség „elméletének" kri­tikáját; 3. a proletárforradalom el­méletét. 1. Az elmélet jelentőségéről. Egye­sek úgy vélik, hogy a leninizmus a gyakorlat elsőbbsége az elmélettel szemben, oly értelemben, hogy a leg­fontosabb benne a marxista tételek megvalósítása, ezeknek a tételeknek „végiehajtása", ami pedig az elmé­letet illeti, — e tekintetben a leni­nizmus állítólag meglehetősen kö­zömbös. Ismeretes, hogy Plechánov nem egyszer tréfálkozott azon. hogy Lenin „közömbös" az elmélet s kü­lönösen a filozófia iránt. Az is is­meretes. hogy a jelenlegi gyakorlati leninisták közül sokan nem nagy barátai az elméletnek, különösen azért nem, mert a viszonyok kény­szere következtében a gyakorlati munka hallatlan tömegét kell elvé­gezniük. Ki kell jelentenem, hogy ez a nézet Leninről és a leninizmus­ról több mint különös és teljesség­gel hibás, a valóságnak semmikép meg nem felel s hogy a gyakorlat embereinek az az igyekezete, hogy a teóriát maguktól elhessegessék, ellentmond a leninizmus egész szel­lemének és nagy veszélyekkel jár­hat az Jftgyre nézve. Az elmélet az összes országok munkásmozgalmának általánosított tapasztalata. Természetes, hogy az elmélet tárgytalanná válik, hanem kapcsolódik a forradalmi gyakorlat­tal, épúgy, mint ahogy a gyakorlat is vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradalmi elmélettel. De az elmélet a munkásmozgalom hatal­mas erejévé változhatik, ha a for­radalmi gyakorlattal elválaszthatat­lan kapcsolatban formálódik ki, mert az elmélet és csakis az elmélet ad­hatja meg a mozgalomnak a biz­tonságot, a tájékozódás ereiét és a körnvezö események belső összefüg­géseinek megértését, mert az elmé­let és csakis az elmélet segithet a gyakorlatnak megérteni nem csu­pán azt, hogy hogyan és hová ha­ladnak az osztályok a jelenben, ha­nem azt is. hogy hogyan és hová kell haladniok a közeljövőben. Ép­pen Lenin volt az, aki kimondotta, és egyre hajtogatta az ismert tételt: „Forradalmi elmélet nélkül nem lehet fórra .almi mozgalom sem."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents