Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-15 / 132. szám, csütörtök

1949 szeptember 15 UJ SZO A népáruló Rajk és társai bűnügyében holnap kezdődik a tárgyalás A) Rajk Lászlót 1931-ben kommu­nista röpiratokkal kapcsolatban a rend­őrség Budapesten őrizetbe vette. Mi­után írásban kötelezte magát, hogy besúgó lesz, sogora, Bokor Lajos rendőrkapitány közbelépésére szabad­lábra kerii'.t. Ettől az időtől kezdve, mint rondőri besúgó és provokátor működött az egyetemen; 1932-ben le­buktatta Schöpfün Gyulát. Olt Károlyt é.i társait, 1933 ban Birki Ágnest, Széli .lenőt cs csoportjukat. 1934-ben a rendőrség a/ építőmunkások közé küldte. Az építőmunkások között eb­ben az időben erős volt a kommunista szervezet 1935-ben Rajk provokációja következtében egy építőmunkás­sztrájkkal kapcsolatban 2Ü0 letartózta­tás történt. Ezután Rajk egy időre eltűnt: a rendőrség Csehszlovákiába küldte, hogy a magyal kommunisták külföldi kapcsolatait kémle'je ki A spanyol pol­gárháború kitörése után Rajk a ma­gyar titkosrendőrségtől azt a feladatot kapta, hogy utazzon Spanyolországba, jelentse: a felszabadító háborúban ki vesz részt a magyír kommunisták közül s egyben igykezzék a Rákosi­zászlóaljban bomlasztó tevékenységet kifejteni. Rajk r provonációs és troc­kista működése Spanyolországban gya­nút keltett. Vizsgálat indult ellene; minden funkció viselésétől eltiltották, majd kizárták a Pártból. A spanyol szabadságharc veresége előtt Francia­országba szökött, ahol a saint-cyprieni, gursi, verneti internálótáborokban megismerkedett a külföldi kémszerve­zelek jugoszláv ügynökeivel, akin — mint Bebler, Koszta-Nagy, Gosznjak, Maszlarics, Mrázovics stb. — Rajkiioz hasonlóan Spanyolországban, vagy ké­sőbb az internálótáborokban folytatták provokációikat. F. táborokba beépültek a francia, az amerikai kémszervezetek és a Gestapo. Egv napon megje'ent Rajknál Noel H. Fieíd, az „Office of* Strategic Service" (OSS) nevű amerikai kémszervezet egyik svájci vezetője és közölte vele, hogy feletteseinek külön utasítására haza kívánja segíteni. Vernetbe érke­zett ecy német küldöttség is, melynek vezetője egy Gestapo-őrnagy, hivatta Rajkot és közölte vele, hogy Magyar­országra küldi „munKára". Rajk hazaérkezése titán azonnal je­lentkezett a politikai rendőrségen régi főpökénél. Hain Péternél, Szálasi ké s-'íbbi rendőrkapitányánál. Rajk erről íg/ vall: „Elmondtam neki mindent, ami Snarj olországban és Franciaorsz.íp b<n megtudtam. Hain közölte ve­lem, hogy a Gestapo tiszt az ő ké­réseié segített rajtam". Ilőir. utasításira Rajk, akinek kül­földi üzelmeit nem isrmrtéK itthon, be­kapcsolta a földalatti kommunista moz­galomba Gayer Imre provokaiort. Ga­y^-r besúgása alapján elfogták és ki­végezték Schönherz Zoltánt, a Kom­munsita Párt titkárát s meggyilkolták Rózsa Ferencet. Rajkot, hogy le ne lepleződjék, ugyancsak letartóztatták, de csak hat­hónapi fogházra ítélték. 1944 decem­berében a nyilas katonai nyomozók, rr.ásoKkal együtt, Rajkot is letartóztat­ták és 1945 márciusában Sopronkőhi­dán katonai bíróság elé került. A tár­gyalás ügyésze, dr. Jánosi Ferenc er­ről ezt vallja: „A tárgyalás során Rajk László védekezésképpen előadta, hogy a rendőrséggel régóta kapcsolatban áll, melynek nem egy esetben komoly szolgálatot teljesített". A zárt tárgyaláson megjelent és Rajk László érdekében " közbelépett bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár. Rajkót felmentették, ügyét áttettéK a polgári bírósághoz, mely később már Bajorországban szabadlábra helyezte Rajkot; négy vádlott társát azonban kivégezték. Rajk László tehát a Horthy-rendőr­ség és a Gestapo besúgója és provo­kátora volt: ezzel háborús és népelle­nes büntettet követett el. B) 1945 május végén Rajk László visszatért Magyarországra. Múltját si­került ellepleznie és megjátszotta a sokat üldözött, a spanyol harcokban megedzett kommunista szerepét. A Magyar Kommunista Párt nagybuda­pcsti titkára, országgyűlési ^épviselő, belügyminiszter, majd külügyminiszter lett. Természetesen folytatta régi te­vékenységét. Erre vonatkozóan vallo­másában beismeri­„Állandóan és rendszeresen tájé­koztattam az amerikai hírszerzőket a Belügyminisztérium, majd később a Külügyminisztérium minden kérdé­séről". Az amerikai kémkedés Magyaror­szágon egyre inkább a külföldi felde­rítés jugosz'áv kémeit, Tito küldötteit, tolta előtérbe. Aljasul visszaélve azzai a testvéri rokonszenvvel, melyet a ma; gvar demokrácia a jugoszláv dolgozó népnél szemben táplált. Tito diplomáciai képviselői és eeyéb hivatalos küldöttei attól a nillanattói kezdve, hoey 1045 «lejcn Magyarországi a tetté* lábu­kat, a legarcátlanabb módon építették ki kemhálózatukat. Elsősorban Rajk Lászlót állították szolgálatukba, akinek rendőrspicli és kém múltját ismerték. Rajk készséggel adta Cicmil ezredes­nek, a jugoszláv katonai bizottság ve­zetőjének, Mrázovics jugoszláv Kö­vetnek, Brankov követségi ügyvivő­nek és a hozzáforduló jugoszláv ké­mek hosszú sorának a legkülönbözőbb információkat. A bizalmas adatokat, melyeket mint miniszter, a magyar vi­szonyokról, a Szovjet Hadseregről, a szovjet diplomáciai testületről, stb. megtudott, a jugoszláv kémeknek ad­ta át. Átadta pédául a Xagy Ferec-féle összeesküvés felderítése Közben a nyomozat aktáit a jugoszláv kémek­nek, akik ezt rögtön továbbították az amerikai követségre A'lamtitkárát, dr;. Szcbenvi Endrét utasította, hogy a jugoszláv kémek által követelt minden biza'mas adatot szolgáltasson ki. A ju­goszláv kémszolgálat utasítására ma­ga mellé vette, mint belücyminisz'eri sajtófőnököt Cseresnyés Sándor ké­met, akikről tudta, hogy azélőtt az rn­gol felderítésnél do'eozott s aki kez­e és a iiifosz'áv követséTen jrník-"dő kémek között az összeköttetést meg­könnyítette. Rajk László, mint miniszter és az országgyűlés tagja, tehát közhivatal­nok, hivatali megbízásával visszaélve, a magyar á'lam érdekeit súlyosan ve­szélyezlelő titkokat közölt idegen ha­talmakkal, ami által kémkedés, hűtlen­ség bűntettét követte el. C) A jugoszláv kémek előtérbe nyo­mulása azzal függött össze, hogy a fel­szabadult Jugoszláviában a Rajkhoz hasonló amerikai kémek, provokátorok és trockisták — akik közül a Gestapo 1941-ben, Rajkkal egy időben, csak a francia táborokból kémmunkára vagy 150-et küldött haza — jutottak ura­lomra. Ezek a kémek képezték Tito Közvetlen körének zömét és rendsze­resen szorították vissza a jugoszláv partizánok becsületes, a néphez hü elemeit. E sikeren felbuzdulva, az ame­rikai imperialisták nem kisebb célt tűz­tek maguk elé, mint hogy a népi de­mokrácia onszágait Titoék segítségével a maguk oldalára állítsák. Rajk erről így vall: „Rankovics jugoszláv be'ügymi­niszter egyenesen megmondta ne­kem, hogy a népi demokratikus ál­lamok Jugoszláviával és Titoval az élükön kell, hogy egyesüljenek". E cél elérésére a jugoszláv, az ame­rikai és egyéb kémszervezetek teljes erejükkel támogatták Rajkot. 1946 novemberében alárendelték neki dr., Szőnyi Tibort, aki Svájcban az OSS nevű amerikai kémszervezet vezetőjé­nek, Allan Dullesnek utasítására az ot­tani magyar trockista emigránsokból kémcsoportot szervezett. Ezt a kém­csoportot Tito svájci és franciaországi ügynökei segítségével Dulles 1944—45. telén amerikai hadi repülőgépen Bel­grádon át, mint jugoszláv tiszti bizott­ságot, Magyarországra, a Szovjet Hadsereg hátába dobta. Rajkhoz kap­csolták a jugoszláv felderítők 1946 nyarán Pálííy Györgyöt, Horthy had­seregének fasiszta tisztjét. Pálffy, aki saját bevallása szerint 1945 nyara óta beszervezett jugoszláv kém volt, meg­játszotta a kommunista tisztet: fokoza­tosan altábornagy, a határőrség pa­rancsnoka, majd a honvédelmi minisz­ter helyettese lett. E cinkostársak se­gítségével Rajk szélesen elágazó szer­vezetet hozott létre. Ahová csak lehe­tett, magas állásokba juttatta az impe­rialisták ügynökeit, főleg volt trockis­tákat, provokátorokat, kémeket. így jutott a rendőrség és a külügyminisz­térium vezető állásaiba Szász Béla, az angol Intclligence Service Dél-Ameri­kából hazaküldött kéme, Major Fri­gyes, a „CIC" amerikai kémszervezet ügynöke, Marshall Lászlót, a francia „2-ieme Bureau" kémét, a rendőrség politikai nevelésével bízták meg; a trockiita Oszkó Gyula cs Mátyás. László rendőrezredesek lettek. A poli­tikai rendőrségbe Rajk beépítette dr. Beck Jánost, Ráth Károlyt, Kovács Ferencet, Kálcsics Józsefet s más régi kémbarátait. Korondy Béla volt csend­őrszázados mint rendőrezredes kapla azt a megbízatást, hogy volt csend­őrökből, horthysta tisztekből különle­ges belügyi készültségi zászlóaljat szervezzen. Pálffy ugyanakkor a honvédséget rakta meg fasiszta, horthysta tisztek­kel. Szőnyi pedi^ az államapparátus­ban. a gazdasági posztokon és a Kom­munista Pártban igyekezett ügynökeit elhelyezni. A népi demokrácia híveit, különösen a munkásokat és a parasz­tokat Rajk és kémbandáia rendszere­sen kiszorította a rendőrségből, 8 hadseregből, az államapparátusból; ugyanakkor kiszabadították az interná­lótáborokból az odakerült kémeket és provokátorokat. Politikai téren is nagy aktivitást fej- I tettek ki. Rajk felesége lett a Magyar ' Nők Demokratikus Szövetségének fő­titkára. A Népi Kollégiumok Országos Szövetségén keresztül, melyet Raik a Belügyminisztérium alapjaiból bőven támogatott, kiterjesztették befolyásu­kat a diákok, az ifjúság egy részére. Rajk, mint „tiszteletbeli építőmunkás" az Építőmunkások Szakszei vezetén ke­resztül megkísérelte befolyását a szak­szervezetekre is kiterjeszteni. Rajk lett a Magyar-jugoszláv Társaság elnöke, stb. stb. A Rajk-féie szervezkedés mellett a jugoszlávok "a ját kii'ön kémszerveze­teiket is kiépítették. Visszaélve a magyar népi demokrácia bizalmával, beépültek nemcsak az állami szervekbe, de a politikai pártokba, gazdasági in­tézményekbe, táisadalmi egyesületekbe is. Szervezetük olyan szerteágazónak és jelentősnek látszott, hogy Rajkra és bandájára támaszkodva 1917 őszén ir.ár irányt vettek a magyar népi de­mokrácia megdöntésere. Brankov Lá­zár. a jugoszláv követség volt ügy­vivője erről a kivetkezőket vallja: „Kémhá'ózatunk lassanként átfog­ta" az államapparátus va'nmennyi ágát, a hadsereget és a rendőrséget. Ugyanaz ? kémhálózat 1915-től kezdve benyomult a Magyar Kom­munista Párt és a Szociáidemakrata Párt vezetőségeibe is. valamint szá­mos társadalmi és politikai szervezet vezetőségébe. Az államapparátusban, valamint a hadseregben lévő kém­hálózat segítségével a jugoszláv kormánv Magyarország terü'etén nagyarányú kémtevékenységet fo'y­tatott a magyar kormány ellen. F.z tette lehetővé, hogy Rankovics ju­goszláv belügyminiszter Tito tervei szerint konkiét intézkedéseket te­hetett a kémhálózaton keresztül a magyar kormány megdöntésére. Ma­gyarország államrendjének megvál­toztatására". E terv végrehajtásának előkészüle­teié szolgálta Tito magyarországi lá­togatása 1917 decemberében. Ez a lá­togatás — mely sokban hasonlított egy hódító bevonuláshoz Budapestre — a jugosz'áv vezetők gondosan előkészí­tett terve iszerint történt és az volt a célja, hogy Tito, valamint Jugoszlávia tekintélyét Magyarországon megnövel­je, mint ahogy Rajkék és jugoszláv cinkosaik állandóan arra törekedtek, hogy megpróbálják Titot mestersége­sen népszerűsíteni és a Szovjetunió hatalmas népszerűségét csökkenteni. Bulapesti látogatásáról visszatérve Ti­to Kelebián. a jugoszláv határ közelé­ben vadászat íirügVe alatt egv napot tartózkodott. Vonatján utazott Rajk belügyminiszter is, aki már előzően is­mételten tárgyalt Titoval és a jugo­szláv vezetőkkel. Kelebia állomáson, Tito vonatán, Rankovics jugoszláv belügyminiszter magához kérette Raj­kot. Brankov tolmácsolásával részlete­sen közölte vele a tennivalókat. „A terv — mondotta Rajk vallo­mása szerint Rankovics — /bban áll, hogy észrevétlenül, a szomszéd á'lamok kormányainak éberségét ki­játszva, Belgrád központtal fokoza­tosan Jugoszlávia köré tömörítsék a népi demokratikus országokat". Ennek előkészítését szolgálta az ú. n. Balkáni Szakszervezeti Szövetség, a Balkáni Sportszövetség, a Balkáni Ifjú­munkás Szövetség, a Balkáni Nőszö­vetség, stb., melyeknek központja mind Belgrádban volt. A magyar belpoliti­kára vonatkozóan Rankovics utasította Rajkot, hogy: „Orientálódjék a nacionalista, so­viniszta elemekre a hadseregben, a rendőrségen, az államapparátusban, a kispolgári erőkre a városokban, de különösen a falun". Rankovics közölte Tito utasításait, mely szerint Rajk arra vegyen irányt, hogy likvidálják a magyar állam és a Kommunista Párt jelenlegi vezetőit s hogy ennek megtörténte után Ma­gyarország vezetését Rajk vegye ke­zébe. Rajk ezt a megbízatást vállalta és fokozta tevékenységét. 1948 március óta azonban szaporod­tak a jelek, melyek azt mutatják, hogy a jugoszláv—amerikai tervek kezdenek lelepleződni. Mint a Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Rajk ér­tesült arról, hogy a Tájékoztató Iroda leleplezni készül Titoék árulását. Erről a készülődésről Rajk folyamatosan ér­tesítette Titoékat. A Tájékoztató Iro­da határozatának nyilvánosságrahoza­tala leleplezte és meg is hiúsította Ti­toék tervét. Ezért Titoék közölték Rajkkal, hogy a változott helyzetnek megfelelő új taktika kidolgozására Rajknak titkos találkozást kell létre­hoznia Rankoviccsal, a jugoszláv bel­ügyminiszterrel. Ez a titkos találkozás 1948 október elején Klein Antal, hor­thysta földbirtokos Paks melletti va­dászterületén létre is jött. A magyar határőrség parancsnokának, Pálffynak segítségével Rankovics két kísérőjével együtt illegá'isan .átjött a határon és találkozott Rajkkal. akit Mrázovics budapesti jugoszláv követ és szerető­je. Tarisznyás Györgyi, paksi tanítónő kalauzoltak a találkozás színhelyére. A megbeszélés, mely egy csőszházban folvt le. két és fe'óráia 'ártott. Rankoivcs közölte Ra>' kai az ni ter­vet, melvre von?tl;"7'" • -'••.'..•.•,'•>. hogy az Tito személyes munkájának eredménye és rajta kívül csak Gyi'asz és Kardelj ismerj Közölte, hogy a tá­jékoztató Iroda határozata után a ré­gi célok megvalósítása érdekében új utakra kell térni. Közölte Tito „láng­| eszű" tervét arra vonatkozólag, hogy hogyan fogja fokozatosan a jugoszláv népet a Szov jetunió e len fordítani és hogyan viszi át e népet a nyugati im­perialisták táborába és egyben, hogy hogyan szándékozik megnövelni a né­pi demokratikus államok reakciós erőit és' biztosítani s-ervezeti összefogásu­kat s hogyan akarja őket az imperia'is­ták oldalára, a Szovjetúnió ellen állí­tani. ..Ti!o — mondotta Rankovics — e • cél megvalósítására az új helyzet­bon három feladatot jelő t meg. Elő­ször Jugoszlávia népe ;nek mozgósí­tását a Szovjetunió e!'en. Másodszor a népi demokratikus államok szovjet, ellenes erőinek növelését és szerve­zeti összefogását. Harmadszor, fel­használni a nemzetközi kérdésekben a Szovjetiirró és az angol-amerikai államok közötti nézeteltéréséket. Az ti'nbM esetben nekünk a Szovjetunió­val szemben, a nyugati nagyhatal­makra kell támaszkodnunk ... Tito lánrreszűen megoldotta ezt a problé­mát. kidolgozott egy tervet, mely s'erint a jn^ow.'-iv nép szovjetba-­rát hangulatát fokozatosan likvidálni lehet". Ennek a tervnek lényegét kifejt­ve, Rajk azt vallja: „Ennek a lángeszű tervnek alap­vető elvei — amint Rankovics ve­lem közölte — a következők: elő­ször csak bírálattal illetik a Ko­minform határozatát, utána a ha­tározatot rágalomnak minősítik, de ebben a periódusban még sem­miesetre sem bírálják a Szóvjet­úniót és vezetőit. Ellenkezőleg, ebben a szakaszban kiemelik a Szovjetúnió iránti barátságot... Utána — folytatta Rankovics — mi fokozatosan, de egyre erőtelje­sebben arról kezdünk beszélni, hogy a Szovjetunióra hárul a fe­lelősség azért, hogy nem tudjuk megvalósítani jugoszláv ötéves tervet és ezzel kapcsolatban a szo­cialista építés terveit és különö­sen őket tesszük felelőssé azért, hogy nem tudjuk megvalósítani a néptömegek életszínvonalának be­ígért növekedését ... Ez a pro­paganda kétségkívül nagyon ha­tásos lesz — jelentette ki Ranko­vics .— ennek segítségével a mi népünknek a Szovjetúnio iránt táplált barátsága gyűlöletté ala­kul át... Tito számításai sze­rint — mondotta Rankovics — ez a propaganda a mi néptömeg^ink előtt egyengeti az utat annak igazolására, hogy Tito miért orientálódik a nvugati nagyhatal­mak felé, ahelyett, hogy a Szov­jetúnióra venné az irányt." Magyarországra vonatkozólag, Rajk vallomása szerint: „Tito a legközelebbi időkben éles kampányt kezd a magyar kor­mány és az állam vezetői ellen. Rákosit revizionizmussal fogják megvádolni és azzal, hogy vezeté­se alatt a magyar kormány Ju­goszláviától el akarja szakítani a magyarlakta területeket. Miután ilyenmódon ellentéteket keltenek a magyar és jugoszláv nép kö­zött. a megfelelő pillanatban ezt a kérdést a jugoszláv parlamentben felvetik. Ezt az akciót határinci­densek fogiák követni, amelvek­ért Jugoszlávia Magyarországot teszi majd felelőssé." Ezek a határincidensek a Ranko­vics által kifejtett terv szerint azt a célt szolgálták volna, hogy Ju­goszláviának formális ürügyet szol­gáltassanak erőszakos katonai be-, avatkozásra Magyarország ellen, a magyar terület egy részének fegy­veres megszállására. Ez a beavatko­zás akkor történt volna meg, ami­kor a Szovjetúnio valamilyen nem­zetközi bonvodalorrmal kapcsolatban el lett volna foglalva. A fervveres katonai akció e<ry részét képezte volna a iugosr^v hadsereg magyar egyenruhába öltözött részének átdo­bása a, határon, valamint az an<rol és amerikai megszállási övezetben összeeyű.itött, tifrvancsak magyar eo-venri'Ms csendőrök, nvilasok és herthvsták Jugoszlávia területén tör­ténő átvonulása Magyarországra. A tervhez tartozott a magyar kor­mánv esryes minisztereinek, elsősor­ban Rákosi Mátví"*>*k. Farkas Mt­*álvnak és rerő Ernőnek „fizikai megsemmisítése". Pankovics az aggodalmaskodó kajkot megnyit-tattá, hogy nekik '"3'y gyakorlatuk van e téren: „Tito jelon-égei közül jónéhá­t"-fin >)r-r—rí' ütnének azokról a .. ,'ti l'l, melyekkel Tito és ö (Rankovics) ellenségeiket eltün­•tetik." Ranuovics azt javasolta Rajknak, hogy a magyar kormány vezető mi­nisztereinek meggyilkolását Pálffy és a hadseregben lévő emberei ve­gyék magukra. „Gondolkozzanak — mondta Ran­kovics — ennek a likvidálásnak a változatain, és pedig úgy, hogy egyiknél valamilyen szerencsétlen­séget okoznánk, a másiknál ön­gyilkosságot, a harmadik hirtelen bete ségben halna meg, vagy pe­dig megölnék őket a lakásukon és később megfelelő magyarázatot adnának, például, hogy szökés közben lőtték le őket." Rankovics befejezésül közölte Ti­to utasításait és feltételeit: „A jugoszláv segítség az új ma­gyar kormányra olyan természe­tes kötelezettségeket ró Jugoszlá­viával szemben, amelvek nem ké­pezhetik vita tárgyát. A magyar kül- és belpolitikai kérdéseket, melyeket én és Rob Anton irá­nyítunk, valamint a honvédség kérdéseit mind összhan"ba kell hozni Jugoszlávia érdekeivel. Má­sodszor: a mapyar iparnak a ju­goszláv gabdasáfri tervek végre­hajtására á'dozetot kell" hoznia." Rankovics közölte utasításait az új kormányra vonatkozólag. Az új kormány miniszterelnöke Rajk Lász­ló, belügyminisztere Rob Anton fa jugoszláv kémszoltálat, UDB egyik mafryarors"á'n vehetője), hadügymi­niszter Pálffy G.vörrry jugoszláv kém. Rankovics hozzátette: „Titonak nem lesz kifogása az ellen, ha az eljövendő "korpiányban résztvesznek a Szociáldemokrata Párt nyugatra menekült vezetői és több személy Nagy Ferenc köré­ből." ' , A politikai utasítások között sze­repelt az a követelés is, hogy R.ajk támaszkodjon Horthy és Szálasi hí­veire, a katolikus reakcióra, a kulá­kokra és az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozza ki Jugoszlávia pél­dáját, ahol „Tito nem folytat harcot a kulákság ellen". Végül közölte Rankovics, hogy a kormány fegy­veres megdöntésére saját katonai szakértőjét bocsátja majd Rajk ren­delkezésére. Rajk vállalta Tito utasításainak végrehajtását. Budapestre érkezése után megbízta Pálffy Györgyöt, hogy a Köztársaság megdöntésére tegye meg a hadseregen belül a megfelelő fegyveres előkészületeket. Pálffy, aki saját külön vonalán már érte­sülven volt a Rankovics által közölt tervről, jelentette Rajknak, hogy az előkészületeket már megkezdte és ismertette vele a fegyveres fellépés tervének részleteit. Rajk László hasonlóképpen utasí­totta Szőnyi Tibort, hogy ugyancsak tegye meg az előkészületeket, ké­szítsen elő pártkonferenciát, mely­nek feladata lett volna a Magyar Dolgozók Pártját Rajk vezetése alá helyezni. Rankovics a maga részé­ről két pribékjét, Joanovicsot és Jojkicsot, két politikai gyilkosságok­ban jártas egyént, mint jugoszláv diplomatát Magyarországra küldte. Azzal a feladattal bízta meg őket, hogy Rákosi Mátyás miniszterelnök­helyettes meggyilkolását előkészít­sék. Mindezeket a terveket keresztül­húzták a reakciós elemek és kémek ellen foganatosított rendszabályok, melyek eredményeképpen Rajk hívei­nek jelentékeny részét eltávolították a hadseregből, a rendőrségből, az ál­lamapparátusból. Május közepén pe­dig megkezdődött az összeesküvők letartóztatása. A fent felsorolt tényekből kivilág­lik, hogy Rajk László az 1946 :1. tc.-ben megalkotott demokratikus államrend, valamint a Köztársaság kormányának erőszakos megdönté­sére irányuló szervezkedést kezde­ményezett és annak vezetésével bün­tettet követett el. II. A) Pálffy György 1909-ben szüle­tett. Jómódú polgári családból szár­mazik. Mint Ludovica Akadémiát végzett nivatásos tiszt, a második világháború előtt egy évet szolgált az olasz fasiszta hadseregben, s on­nan, mint meggyőződéses fasiszta tért vissza. A Horthy-hadsereg tiszt­jeként résztvett Kárpát-Ukrajna megszállásában s ezzel kapcsolatban órásbeli dicséretet kapott az akko­ri honvédelmi minisztériumtól. A hadseregből felesége származása miatt ki kellett lépnie és ez módot adott neki arra, hogy 1945 elején, (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents