Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-15 / 132. szám, csütörtök

! •- • • • , • PS A CSEHSZLOVAKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 15, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 132. szám Sk Szövetkezetek a fejlettebb mezőgazdasági termelés úttörői A m'jzsisi és bélai mintaszcvetkezeiek példát mutatnak (p—i) A sturovoi járás földműves szövetkezetei közül a muzslai és a bélai szövetkezeteket „mintaszöveike­zet" címmel tüntették ki. A bélai szö­vetkezet 600 holdon folytat táblás gazdálkodást. 32 szorgalmas szövet­kező végzi itt eredményesen a gaz­dasági munkát. Oiyan nagy náluk a munkakedv, hogy Ullmanék, a volt tulajdonosok nem is álmodhattak ar­ról, hogy földjeiken egyszer ilyen rendszeres és nagyarányú munkála­tok fognak folyni. Aluzslán több mint 200 tagja van a szövetkezetnek. A tagok legfőbb fel­adatuknak tartják, hogy az úrbéri le­gelőt, mely 700 holdat tesz ki és már a szövetkezethez tartozik, rendesen megműveljék. A legelő eddig olyan e'liagyatott állapotban volt. hogy az állatok csak koplaltak rapjta. Az urak eddig nem törődtek jókarbantartásá­val, eszünkbe sem jutott, hogy a kis­emberek érdekeit szolgálják. — Állatállományunk a háború kö­vetkeztében sanyarú állapotba jutott — mondja Darázs István földműves —, ami a község életszínvonalát rop­pant alacsonyra csökkentette. A fel­szabadulás után az volt az első ter­vünk, hogy az állatállományunkat új­ból növeljük és ezt csak az Egysé­ges Földműves Szövetkezet mega.a­kításával tudjuk elérni. Ezután néhány sövetkezeti taggal kimegyünk a legelőre. A nagykiterje­désű földdarab egyik felén nyugodtan legelésznek az állatok. A másik felén pedig, közel a Dunát övező erdők mellett, új építkezések láthatók. Ser­téshizlaldát és baromfitelepet építenek. A legelőt szántják Idcn 160 ho'dat törnek fel, melyet zabbal vagy más takarmánnyal vet­nek be az ősszel. Igy termékenyítik meg a szövetkezeti tagok az eddig száras füves, kiszikkadt földet. Az épülő sertéshizlaldában, amelyet a tagok maguk építenek és október­ben kerül fedél alá, 300 hízót és 32 anyadisznót helyeznek el. Ezenkívül 12 holdon halastavat is építenek. A szövetkezeti gazdasági gépek nagy segítségei nyújtottak az aratási munkálatoknál is. Nyolc nap a.att aratták le a határt, ami azelőtt soha nem történt meg. A szövetkezet pél­dásan működik s a gépszolgálat mel­let a mezőgazdaságot ellátja jó, ne­mes vetőmaggal és műtrágyával. A szövetkezetnek saját kultúrháza, tég­lagyára is vrn és rövidesen kezébe kerül a községi szeszfőzde is. Növekszik a gazdagság A jó megértés és a gazdák együtt­működése tette lehetővé, hogy Muzs­lán a szövetkezet i:yen nagyarányúan kifejlődhetett. Nagy érdeme van eb­ben Darázs Istvánnak, Vajda József­nek, Pató Józsefnek, Kuesera Imré­nek, Faragó Imrének, Szorád András­nak. Ooda László kovácsmesternek, nemkülönben Nagy FerencneK, a szö­vekezet e'nökének. Nagy Ferenc nem a szó embere. Fáradhatatlanul és önfeláldozóan dol­gozik a szövetkezet fejlesztése érde­kében. — Meg vagyok győződve arról — mondja Nagy Ferenc —, hogy csak az Egységes Földműves Szövetkezet­tel biztosíthatjuk a falu számára a szebb holnapot, ez pedig csak mind­nyájunk közös harcából születhetik meg. Óriási lehetőségek állanak a szövet­kezet rendelkezésére. A hatalmas ki­terjedésű lege'őn, melynek egy részét szántónak is ingják használni, meg­mutatják majd a falu többi gazdáinak, hogyan kell rendszeresebben és szak­szerűbben gazdálkodni. — Az állam segítségével e'jutunk oda, ahová kell, — mondja Darázs István — a tagoknak és nem tagok­nak egyet azonban meg kell érteni, hogy új társadalmi rendet és új gaz­dasági rendszert építünk ki, me ybe mindnyájunknak be kell kapcsolódni. A muzslai szövetkezet az első a já­rásban, mely önállóan igyekszik ter­veit megvalósítani. A tagok a ver­senytől sem raidnak vissza és most beszélik meg, hogy a járás többi szö­velkeze'eit versenyre hívják fel a ki­tűzött tervek teljesítése érdekében. A szövetkezeti mozgalom már hatal­mas méreteket öltött egész hazunk­ban. A falvak ezzel új arculatot kap­nak. új embereK sorakoznak fel a szo­cia'izmus táborába "kik öníelá'.dozóar, épít :k a szebb jövőt. Nagy Ferenc a szövetkezet elnöke még ezel?et mondja: — Tudjátok, e'vtársak, mi nem tarf­irk be a munkaidőt, annyit dolgozunk itt, amennyi szükséges, mert szá­munkra az a fontos, hogy mielőbb fe­dcl alatt legyen a te'ep. Ez az igaz' rzocia'is'a ember tinusa, ?l:i szívvel-lélekkel küzd a fa'u Vtiiá­cpítéséért és akire minden időben biz­tosan számíthatunk Ajándék a II. összszakszervezeti gyűlésre A bratislavai népgondozási hivatal központjának alkalmazottai üzemi ülé­sükön elhatározták, hogy a II. 'össz­szakszervezeti gyűlésre szánt ajándé­kul 960 órát dolgoznak ingyen. Ezen­kívül elhatározták, ho<ry kíilön'eges 14 napos politkai iskolát tartanak. Magyarország és Csehszlovákia kölcsönösen segítik egymást a dolgozó nép életszínvonalának emelésében A prágai mintavásár magyar pavillonjában Skladán Ágoston prágai magyar követ fogadást rendezett, amelyet a követ nyi­tott meg. Megnyitójában hang­súlyozta, hogy az 1946 os évvel szemben a csehszlovák-magyar külkereskedelem 1947-ben annak 136 százalékra, 1948-ban 218 szá­zaikra emelkedett és ma úgy áll a helyzet, hogy az 1949-es évben nem kevesebb mint az 1946 os év 300 százalékára emelkedik. Az ötéves terv végére a csehszlo­vák-magyar külkereskedelem re­kordszámot ér majd el, amenv­nyiben eléri a 43-os év 400 szá­zalékát. Csehszlovákia ' Magyarország­nak főleg kokszot, fát, öntvénye­ket, gépeket, autókat, kerámikai anyagokat és technikai cikkeket szállít, míg Magyarországról fő­leg húst és más élelmiszereket, növényi olajokat, takarmányt, naftát, bauxitot, aluminiumké­szítményeket, elektrotechnikai, kémiai és más cikkeket kapunk. Csehszlovákia Magyarországon más értékeket is talált, egy test­véri dolgozó népet, amely min­denben készségesen segít ne­künk. Kapunk és adunk sok áru­cikket anélkül, hogy előre megegyeznénk az árakban. A csehszlovák-magyar keres­kedelmi kapcsolatok elmélyítését a mai mértékben az tette lehető­vé, hogy mindkét állam a tervgaz­dálkodás útjára lépett. Mindét ál-, lam tervgazdálkodásának alapja a termelőképesség emelése. A terv­gazdálkodás abból indul ki, hogy a termelőképesség emelése nem öncél, hanem eszköz a dolgozók magasabb életszínvonalának el­érésére és ez a tény határozza meg a népi demokratikus Cseh­szlovákia és Magyarország kül­kereskedelmi kapcsolatait is. fiCosicén a Szovjetunió iránti hűség ss a béke hatalmas manifesztáuójára készülnek A Szovjetbarátok Szövetségé­nek kosicei választmánya hét­főn, szeptember 12-én ülést tar­tott, amelyen letárgyalták a Szovjetbarátok Szövetségének ke­rületi kongresszusára foganatosí­tandó előkészületeket. A szep­tember 24-én kezdődő kongresz­saus másnapján, szeptember 25­én, vasárnap megrendezik a ko­Sicei kerület lakosságának ha­talmas manifesztációját a Szov­jetúnió iránti hűséges barátság és a békeakarat szellemében. A manifesztáción résztvesznek a munkásság tömeges csoportjai, a kosicei kerület összes falvainak földművesei és ifjúsága. Szom­baton délután a Szovjetbarátok Szövetsége csoportjai ülést tarta­nak, amelyen msjjválasztják a Szovjetúnió barátai szövetségé­nek kerületi választmányát. Va­sárnap délelőtt a Felszabadítók terén ünnepélyes népgyűlés lesz. A csehszlovák-szovjet barátság hetének keretében leleplezik V. I. Lenin és J. V. Sztálin szobrát és több kultúresemény megren­dezésére is sor kerül. k-i ^iT „ i Épülnek a munkáslakúházak. aktuális földműves irányvonalak Az idei aratás sikeres befeje­zése után és a közeledő ősz miatt az 1950-cs évre szóló termelési terv biztosítása céljából a mezei munkálatokat a leggyorsabb tem­póban kell elvégezni. A dentö körülmények az őszi mezei mun­kák s keres végrehajtásánál megint az időjárási viszonyek lesznek és éppen ezért minden igyekezetünkkel azen kc'l len­nünk, hogy meggyorsítsuk ezeket a munkálatokat, főleg a föld megmunkálását és a kapásnövé­nyek behordását. A földművelés­ügyi megbízotti hivatal c n-unká­lotck sikeres lebonyolítása céljá­ból már kiadta a helyi, járási és kerületi megbízottaknak a szük­séges utasításokat. A földművelésügyi megbízotti hivatal mellett irűkötíő aratási és cséplési bizottság, amely az aratás munkálatait vezette, ille­tőleg igazgatta, a kerület", járí.si és helyi merbízottakkal együtt­működve fegja az öszi mezei munkálatck irányítását i s végez­ni. Tehát a kerületi, járási és helyi megbízottrk funkciója to­vább tart cs munkakörük az öszi mezei rrunkák lebonyolításának cs végrehajtásának irányítása és ellenőrzése lesz. Az őszi mesei munkák folyamatos és sikeres végrehajtásáért a kerületi, járási és helyi megljízottpk, a népi igaz­gatás szervei, az UMEZ, a mező­gazdaság' gépesítés központja, az állami birtek'-k, az Egvséfcs Földműves Szövetség, az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek, a szakszervezetek, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek stb. felelősek és kötelesek a terv végrehajtásában közreműködni. Az őszi mezei munkálatokat az előr e megállapított tervek szerint kell végrehajtani, t'-hát terv szerint kell végbemennie rz öszi szántásnak, az ősz" vetésnek, a kapásnövények betakarításának egész Szlovákia területén az ille­tékes helyi, járási és kerületi ter­vek szerint. Nagyon nagy felelősség nyug­szik a helyi megb'Tcttpkcn, r^c-t mint helyi közegek, ott, ahol a terv tulajdonképpen valósággá lesz, számukra adód'k a legna­gyobb lehetőség, hogy közbelép­jenek, ahol erre lcg'nkább szük­ség mutatkozik. A helyi megbí­zotak (rendszerint a népi agro­nom) az Egységes Földműves Szövetkezettel, a helyi Nemzeti Bizottság közegeivel, az Egysé­ges Földműves Szövetség helyi szervezetével és a többi érdekelt és a b'zottsághoz tartozó tagek­kal egyetemesen leginkább az alábbi feladatok elvégzésére kö­telesek a legnagyobb .figyelmet szentelni: 1. Minden község rendelkezzék egy, az öszi munkálatok elvégzé­sére vonatkozó pontos tervvel és az összes munkálatokat eszerint a terv szerint kell lefclytatni. Azokban a községekben, ahol Egységes Földműves Szövetkezet már megalakult, ott a tervet a község részére az Egységes Föld­műves Szövetkezet dolgozza ki. Azokban a helységekben, ame­lyeknek határában állami, vagy más közb'rtokok vannak, ezek a gazdaságok saját maguk számára készítenek tervet, figyelembe vé­ve központjuk utasításait és ezt a tervet a helyi Nemzeti Bizott­sággal történt egyezség után be­sorozzák a község tervébe. 2. Az őszi munkák kivitelezését közösen kell megszervezni, ér­vényre kell juttatni az Egységes Földműves Szövetkezetek köz­belépcsi lehelőségét a közös mun­kák megszervezésénél, fclcí ami a burgonya, a cukorrépa és més kapásnövények felszedését illeti, a traktorok, vetőgépek közös használatát stb. 3. Gcndoskcdnia kell arról, hogy a gépállomások segítségét a l?<rnagyobb mértékben k'hasz­rálják, az e<*ész község számára közös szerződések megkötésével az Egységes Földműves Szőve'ke­zet tagjai számára biztosítani kell a gépmunkáknak a gépállo­más gépeivel való elvégzését. 4. Az egységes vetési területek kcresztülvitelezését kell propa­gálni az egész község területére, ezeknek propagá'ását és k'vite­lezésít azekban, főleg azonban a községekben kell fokozni, ahol az Egységes Földműves Szövetkeze­te^ már működnek. 5. A magánosok kezein levő trr.ktcrckat he kell vonni az Egy­séges Földműves Szövetkezet cs gépszövetkezetek munkáiba az 55/47. és 132/47. számú törvé nyek értelmében. Ugyancsak gondoskodni kell arról, hogy az összes gépeket, szerszámokat és igákat a szemszédi kisegítés el­vének figyelembe vétele mellett m'"él jcfcban kihasználják. 6. A 685/1949. számú hirdet­mény alánján gondoskodni kell arról, hogy a földművesek a leg­szélesebb méretekben tegyék ma­gukévá a vetőmagk'cserélési ak­c !ót, hogy minőség'leg elismert vetőmagot kaphasson. 7. Gondoskodni kell arról, hogy a földművesek saját vető­magjukat az állami tisztítóállo­másekon megt'sztítsák, a gabo­nát vetés előtt pácolják, a föld­művelésügyi megbízotti hivptel 1P49 augusztus 25-én kiadott H/2­814/81/1949. számú rendelete szerint. 8. A föld idei őszi rendes és gyors megmunkálása érdekéhen szükséges, hegy a gazdák, a köz­ségek, járások és a kerületek kö­zött a munkálatok befejezését verseny útján elősegítsék, mc« pedig mint gyorsaság, mint mi­nőség szemnontjából. 9. A munka menetéről a járási megbízottak minden hét pénte­kén jelentést kell tenni. A járási megbízottnak az első jclen'ése­ket 1949. szeptember 16 án kell megkapn'a. A kerületi operatív tervek alapján a területi bizottság, amely az őszi munkálatck elvég­zésének ellenőrzése céljából a földművelésügyi megbízotti hiva­tal mellett dolgozik, elintézi, hogy a szükséges termelési esz­közök időben és kellő mennyi­ségben álljanak rendelkezésre, különösen ami a trágyát, vető­magot, hajtóanyagot stb. illeti. Mindenütt, ahol a községben a gépek az őszi munkálatok el­végzésére nem bizonyulnak elég­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents