Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-11 / 129. szám, vasárnap

1949 szeptember It ÜJSZÖ Kína és a Szovjetúnió közötti barátság a népből indult ki A KORLÁTI KŐBÁNYÁBAN Pejpingben e héten nyitották meg a Kina Szovjet baráti társaság elnekeszíiő bizottságának üléseit. Az előkészítő bizottság főként a megalakítandó ősszkina' Kína-Szovjet baráti társaság összehívásáról tárgyalt. A megnyitó beszédet az előkészítő bizottság nevében San-Jat-Sen asszony tartotta, aki ezeket mondotta: — Csaknem hegyedévszázad telt cl azóta, hogy kitűztem az akkor még elérhetetlennek vélt célt, amely ma valóra vált: a Kína-Szovjet bará.i társí ság létrejöttét. Nagyon jól emlékszünk még az Októberi forradalom idejére és arra a lelkesedésre, amelylyei ezt a kínai dolgozó nép fogadta. Huszonnégy év telt el, hogy ez az álom nálunk valóraválhatott. Es ma az országunk megújulási és újjáépítési fe'aaatainak teljesítésénél, az új világ a népi kultúiajés a szociális haladás építésének kezdeténél bízhatunk hatalmas szövetségesünkben és barátunkban, a Szovjetunióban. — Ma végre valóra vál az, amiért 1911-ben síkra szállt a kín:,i forrada lom. Most már nem lesz többé visszatérés, mert a mai forradalmi vezetőségünk nem íél szemtől szembe ntzni az eseményekkel. És a mai forradalmi vezetőség telies mértékben megbízhat a kínai népben, hogy teljesíteni fogja forrada'mi fe'adatait. — Kína és a Szovjetúnió közötti A bolgár kormány már tcbb ízben figyelmeztette a török kormányt, ne tűrje a törökországi bolgár emigráns fasiszták provokációit, a tiltakozás azonban minden esetben eredménytelen maradt. Június 6-án a bolgár kormány Szófiában az ott akicreditált toruk követségnek átnyújtotta jegyzékét, amelyre a török kormány mindezideig nem válaszolt. A török sajtó Bulgáriával szemben oly álláspontra nelyezkedett, amely csak támogatja a törökországi fasiszták provokatív tevékenységét. A Törökországba menekült és ott menedékjogot élvező bo gár fasiszták, akik népellenes magatartásuk miatt hagyták el Bulgária földjét, a török sajtóban nyílt támadásokat intéznek Subanov ankarai bolgár követ ellen. A török hivatalos körök a bolgár fasiszták provokáló tetteivel szemben nagycn nagyvonalú jóakarattal viseltetnek, annak ellenére, hogy ezek a hazaáruló, uszító viselkedésükkel a legérzékenyebben sertik és mérgezik a bolgár-török viszonyt. Hogy a török hivatalok mily elnéző magatartással viseltetnek ezekkel a provokálókkal szemben, arra mi barátság alapjaiban fog különbözni az „A paktumtól" és annak a csendesóceáni tuánzatátói. Az „A paktumot" az úgynevezett magas diplomáciai körök alkották meg, ame'yben a katonailag és gazdaságilag eiősebb államok ráerőszakolják e paktum közbenjöttével akaratukat a gyöngébb államokra. Ennek és az ehhez ha sonló egyezményeknek célja a rombolás és a kizsákmányolás, amint ez a Marshall-tervből is kitűnik, amely az egyébként el nem adható amerikai fölöslegeket rákényszeríti az európai országokra és lerombolja az európai termelést és ipart, hogy ennek segítségével csökkentse az Egyesült Államokban megindult gazdaságú válságot. Kína és a Szovjetúnió között létrejött barátságot, nem a „magas diplo mác'ai körök" hozták létre, de a* „alulról" nőtt ki, a nép között induh meg és a kinai és a szovjet dolgozók együttműködéséből és kölcsönös meg értéséből fakad. Kína és a Szovjetúnió között kialakult barátság biztosítja a béke és a demokrácia végleges győze'mét. Együtthaladva minden aka dálvt legyőzünk. Ezért kell kimélyíte ni és megerősíteni a Szovjetunió népei és Kína közötti barátságot, hogy cs'rájában semmisí'sük meg a hábo rús uszítók intríkáit — feiezte be beszédét San-Jat-Sen a Kína-Szovjet baráti társaséi? előkészítő bizottságának megnyitó ülésén Pejpingben. sem jellemző, hogy a bolgár konzulátus ellen intézett támadás rákövetkező napján engedélyt adtak egy körülbelül 100 emberből álló bo-gár emigráns csoport felvonulására, amely Kemal Atatürk szobrát koszorúzta meg, miközben ezt az ünnepséget a bolgár nemzet elleni támadásokra hasznaiul lel és az ott elhaladó bolgár konzulátusi tisztviselőt megfenyegette. A legutóbbi provokációból és provokációval kapcsolatosan kifejezésre juttatott csendörségi áliásíog.alásból tisztán kitűnik, hogy nem véletlen provokatív merényletről van csak szó, de a török kormány viselkedésének logikus következményéről. A konzulátus megtámadása túlmegy a közönséges diplomáciai incidensek határain, mert egy külfö-di állam hivatalos missziója elleni támadásról van szó, amellyel Törökország rendes diplomáciai kapcsolatot tart fenn. A török kormány — állapítja meg a bolgár hivatalos jelentés — felelős ezért a támadásért. Az ügyből kifolyólag a bolgár kormány erélyes tiltakozó jegyzéket nyújtott át követe útján a török kormánynak. A Filakovótól nem messzefekvő Bihovcen (Balogfalván) szálltául ki a vonatból. A merészen emeikedo hegyek koszorújában elnyúló íalu friss érzéseket ébreszí bennem. Az állomás mellett a környező vidék gazdái gabonájukat szólgá.tatják be. A hegyoldalak köves szántói itt bizony nem adnak éltet bő kalászoknak. Több helyau látom, hogv a . szegény guzdak teheneikkel szántják a rögöt. Keméjjv itt az élet s kemények az emb>ré\ is, akik a nehezebb viszonyok ellenire is öniudatisak és határozott-i'i teszik magukévá az új szociális célkitűzéseket. — Nekünk mindig sokat kellett dolgoznunk — mondja egy szegény munkásasszony —, de most szivesebben csinálunk mindent, mert látjuk, hogy munkáshazánk a mi érdekelnKet védi. Nem panaszkodunk, a sorsunk egyre jobban javul. Tudunk már venni is valamit, amit azelőtt nem telié liink meg. Mé'y barna szemében az elégedett- , / E munkások ség fénye tükröződik. Korlátí r-zszony, iéije, apja és fia a bányában dolgozik. — Oda indulok én is — mondom neki s együtt megyünk ki Korlátra, a kőbányába. A keskenyvágányú kis vasút egyik nagy csilléjébe szállunk Az visz ki Korlátra. Teri néni, a munkásasszony, mintha a szeméből olvasna, ezt mondja: — Nálunk azt fogjuk be a járomba, amink van. De rö\idesen itt is meg alakítják a szőve'kőzetet, az majd megkönnyíti munkánkat. Korlátra ertiink. A községet övező hegyvonulat-magaslatát, mintha valami óriási véső faragta volna le. Hatalmr.s mé'yedések látható'; s a tíizü napsütésben égő brrnán és mé'y kéKen izzik a megdolgozott kőhegy s a völgy mé'yéig lehúzódó hatalmas törmelék és hulladék halmaz, mely nagy terraszként szé'esíli ki a megcsorbitott, a falu lakóinak mindennapi kcI nyerct biztosító hegyet. — újítások... László, a KSC üzemi szervezetének elnöke s Vigli Ferenc, az üzemi bizottság elnöke kalauzolnak itl. Először az ötös bányát látogatjuk meg. Az elvtársak elmondják, hogy a dolgozók csoportokban termelnek, mert^ az eredményes termelésnek ez a legjobban bevált munkamódszere. A legjobb munkacsopoi tok közé Feke.e Sárr^br és Lichner János csoportja tartozik. Lassan dél lett. A kőtörők abbahagyják a munkát és a megszokott helyen a fűre lete'epedve kezdik fogyasztani jóétvággyal ebédjükel. A bányákban közben robbantanak s hatalmas porfelleget keltve omlik szét a kemény szikraréteg. . Ebédközben elbeszélgetünk. Privácsek János bácsi, a szocialista eszme öreg harcosa, örömmel mondja, ho»y végre elérkezett az az idő, mely után annyira áhítoztak. — Ha mi ebből keveset is élünk meg — mondja —, de legalább tudjuk, hogy az utódainknak szebb jövőt biztosítunk. Majd szeretettel emékezik meg Major Istvánról, vezető harcos társunkról s visszaemlékezik az 1930-as évre, amikor Korláton a csendörök szó.verték zárt gyűlésüket s néhányukat Major elvtárssal együtt csendörszuronyok között vezették el. Már teljesílet ék az ezévi tervet Erő és tudás szükséges a kőfejtés muiiKájaiioz. itt sui-tbzoi az anyag teszi az embert mesterré. A iúrásokon cs rojbantásokon kívül az összes munkát kézieruvel végzik. Es erre büszKtk is az itteni doi^ozuk. így ke rül szóba a gépesített gyári munka is. Az egyik kuieitó jókedvűen megjegyzi, hogy hiába akar az ember sitiin, na a gtp nem megy Csupa derús arcokat iátok, a mult borúját és keservét felváltotta a jókedv és az örömteli munka. A fiatalok boldogok, hogy új sportpályájuk van cs beszédtárgyuk mindig a lutballra terelődik. Most, hogy köztük vagyok, az első, amivel eldicsekszenek, hogy az ezévi munkatervet már augusztus 10 én beíejezték. Azóta pedig az ellentérvükcl teljesítik A szakszervezetek második kongresszusának tisziele.ére arra kötelezték magukat, hogy az ellentervet még 15—2U százalékkal túlteljesítik. A szocialista munkatermelés terén a koriatiak ezzel követésre méltó példát mutatnak. Zlman F.udoif megállapítja, menynyire érzik már az életszínvonal emelkedését. Ezelőtt „két ruha tette legénnyé az embert", ahogy mondja, most pedig mindnyájunknak öt-hat öltönye is van. Sztello Béla elmondja, hogy a múltban szoba-konyhás lakásban 14-en laktak, most pedig négyen vannak egy lakásban. Ma.,d újból Ziman szól közbe s örömmel liiiságo'.ja. hogy az augusztusi tervet 137.5 százalékban teljesítették. — Büszkék vagyunk arra, hogy élmunkások lehetünk! — teszi hozzá még Zlman. Az ebéd után újból hozzákezdenek a munkához. Itt fent kézicrővel hasítják a követ, mely sokkal jobb minőségű a géppel hasítottnál. A hetes bányában Együd Béla csoportjával találkozunk. — Mi korlátiak, mindig megálljuk a helyünket — mondja Együd Béla —, soha olyan nagy mennyiségben nem termeltünk, mint most, annak ellenére, hogy ma már naponta csak 8 órát dolgozunk. Szabadok vagyunk és tudjuk kötelességünket, mert csak a többtermelésscl emelhetjük életszínvonalunkat. A munkásság most már nincs megkárosítva, mert bármilyen munkát is végez az ember, mindenki megkapja munkája ellenértékét. Utána elmondják, hogy a mult hónapban Gottwald köztársasági elnökünknek táviratot küldtek, amelyben kötelezték magukat, hogy az ötéves tervet 110 százalékra teljesítik. Ezt a felajánlást a köztársasági elnök táviratban meg is köszönte nekik. Még elnézem a kőfejtőket. Jókedvűen dolgoznak. Napbarnította karjaikon duzzádva feszülnek az izmok. Majd a gömbalakú kőrétegre tekintek. A robbantásoknak s az emberi erőnek engedelmeskedő szilárd és megdönthetetlennek hitt kőórtás puha és engedékeny anyagnak tűnik. Szinte érzi az ember, hogy a kő foszlik, mint a jó kalács a „jóétvágyú" erős férfiak kezében. Végre sor kerül a búcsúzásra is. Nehezen válok meg tőlük, oly jól érzem magam köztük. Azzal a tudattal távozom Korlátról, hogy a kőfejtők jó munkát végeznek s az életszínvonaluk emelkedésével úi erőt és lendületet kapott a termelés, mely minden jólétnek egyik főbiztosítéka. (P—i) Bolgár fasiszták provokációja Törökországban Szeptember 4 cn az éjszakai órákban fegyveres támadók a konstantinápolyi boigár fökonzulátusról két bolgár emigránst akartak elrabolni, akik bejelentették, hogy hazájukba kívánnak visszatérni. A támadók kéz granatekkol és lőfegyverrel voltak felszerelve és emberrablási kísérletükkel esek akker hagytak fel, amidőn a megtámadot bolgár állampolgárok segélyhívására a főkonzulátus t szlviselői előfutcttak. A sikertelen támadás után a konzulátus kapuja előtt menetkészen álló autóba vágták magukat és gyorsan kereket oldottak. A bolgár főkonzulátus epülete a központban, a város egyik legnagyobb és legforgalmasabb utcájában fekszik, a rendőrfőkapitányság közvetlen közelében. Pontiev főkonzul azonnal a támadás után felkérte rcniiőrséget, hegy a támadókat vegye őrizetbe s bár a legpontosabb személyleírást adott róluk, a rendőrség „nem tudta" őket elfcgni. Bavint és Crippset füttykoncerttel üdvözölték Amerikában A newyorki kikötőbe befutó Mauretánia óceánjárót nagyszámú közönség várta, amely az Amerikába érkező két angol államférfit „kedves" szeretettel fogadta. A várakozók túlnyomó többsége ugyanis Amerikába kivándorolt írekből tevődött össze, akik azért gyűltek itt egybe, hogy hatalmas tüntetéssel tiltakozzanak az angol kormány ír politikája ellen. A Bevin és Cripps ellenes tüntetésekhez a kikötőmunkások is csatlakoztak, akik megtagadták a két miniszter málháinak kirakását. A kikötömunkások ezzel kifejezésre akarták juttatni, hogy a leghatározottabban elítélik az angol kormány és főleg Bevin, valamint Cripps munkásellenes politikáját. A brit miniszterek csomagjainak a hajóról való leszállítását végül is a hajó személyzeténele kellett elvégeznie. Korlát nagy munkásmozgalmi mu'ttal rendelkezik. Lakóinak erös kiizde'meket kellett v.'vniok érdeKeik megvédéséért, az emberi erőt kiuzsorázó tőkések ellen. Ha ez a harc a múltban nem is járt sok eredménVnyel, mert csendör^zuronyok állták útjukat, ha nyomorban és leigázoitan is éltek, de ez a hosszú időszek megedzette az embereket és most a néés mint Kubinyec Gyula mondja, n

:ncs szükségük felügyelőre. A háborúban az összes gépek tönkrementek. A 31 gép kézül már 10-et üzembe helyeztek s a többit fokozatosan hozzák rendbe. A munkavezető a nagy gepzajban a Kósa testvetekre, az üzem legjobb ' élmunkásaira mutat. Mielőtt velük beszélnék, Kubinyec Gyula még le'empi demokrácia, a szocializmus leg jobb építői. A lalu végén, a hegyoldal tövében húzódnak a nagy gepi műhelye*. Ut Kubinyec Gyula fogad. 1916 ota dolgozik a bányában. Mint egyszerű kőfaragó kezdie el pályáját s most mint munkavezető mesicr van itt a.kaimazásban. Az egész üzem a maga dogozóiból neveli ki vezetőit cs csak így alakulhat ki a jó együttműködés és a legszakszerűbben végzett munka. A régi bedolgozott munkaerőknek köszönhető a nagyszerű teljesítmény és a folyamatos munka biztosítása. — A múltban — mondja Kubinyec bácsi — csak arra törekedlek a bányatulajdonosok hogy minél nagyobb osztalékuk legyen. Számukra nem volt lényeges, hog> az i.lető munkás iizetéscből meg tud-e élni. Pro it és csak a profit volt a céljuk. A lakásviszonyok a legszörnyűbbek voltak. Két szobában s egy közös konyhában két család szorongott. A legtöbb helyen tizennégyen, tizenhatan éltek így nyomorúságos életüket. — A felszabadulás után ezt az állapotot teljesen felszámoltuk. A lakóházakat átépítettük, most. két újabb tömböt építünk 16 lakásegységgel. A régi kultúrházunkban mozit rendeztünk be s idén belefogtunk a hatalmas egyemeletes új kultúrház építésébe. Tavaly munkásfürdőt is építettünk. Ezt a munkások saját erejükből napi munkájuk után. mint rohammunkások építették fel. Az anyagi támogatást ehhez az üzemi tanács nyújtotta. Az idén pedig a fiatalságunkat sportpályával ajándékoztuk meg. Jól esik ezt hallani, mert látjuk azt, hogy a munkástársadalom felébredt és fokozatosan saját erejéből építi fel azokat az intézményeket, melyek oly szükségesek az egészségesebb élet biztosításához. Először a hasító-üzemet látogatjuk meg. Itt gép vágzi a kő formálását, kockákra való törését. Valamennyi ,muiikás nagy gyakorlattal rendekezik | líti, hogy a régi rendszerben egy emI ber itt 8 ura alatt hat-hétszáz Kuvet dolgozott meg, most ezerkétszázra emelkedett a szám és ezt az akkordmunka, a szocialista munkaverseny bevezetésével érték el. Kósa Józset élmunkás, aki harminchét éves és tizethat éve dolgoz.k itl az üzemben, ezeket mondja: — Jobb most dolgozni. Nyolc órai munkaidő alatt többet és minöséglieg jobbat termelünk, mint azelöit napi tizetkét óra alatt. Nem a nagyobb kereset miaít, hanem saját erdekünkben tesszük ezt. hogy ezzel bebizonyíthassuk, mi is beil eszkediink a számunkra oly rég kívánt rendszerbe. Szocialistákhoz méltóan dolgozunk, mert ebben látjuk szebb jövőnket. Es keményen kezet szorít. Igazi korláti ember, aki tudja, mit jelent szocialistának lenni. , Innen átmegyünk a gépjavító műhe'ybe, mely nélkül nehezen létezne a kőbánya. Itt Herceg Pali b.ácsi a mester, aki negyvenegy éve dolgozik a vállalatnál. E mondja, hogy azelőtt a megrongálódott üzemi gépeket mindig a gyárakba kü'dték javítás végett és hónapok teltek el, amíg azokat visszakapták. Most maguk végzik el rövid időn belül a javításokat és ezzel biztosítják a termelés zavartalan menetét Herceg bácsi Adamec elvtárs-' sal alvan újításokat vezetett be, melyekkel sikerült fúrógép-ka 'apacsokat és .stekliket" előállítani, amiket ma egyá'talán nem lehet beszerezni. Her ceg bácsi még elmondja, hogy új zúzóalkatrészek, feszítőlemezek és acélpeiselyek sem kaphatók még és hogy a termelés meg ne akadjon, a megrongálódott és a már ócskavasak közé dobott lemezeket és perselyeket forrasztás útján újból üzemképessé teszik. Ezt már négy éve csinálják ígv és évente ezzel az üzemnek közel 140 ezer koronát takarítanak meg. A vö'gy mélyéből siklóvasúton megyünk fel a meredek hegyre, Kacara i k