Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-11 / 129. szám, vasárnap

1949 szeptember 11 UJ SZO IfJSZÖ Nyaraló bányászok vitája szebb természeti szépségekkel rendelkező fürdői és pihenői. Bányáink környékén már mindenütt munkásházak épülnek modern és egészséges lakásokkal. Még jól emlékszünk arra, hogy a múltban bányászainknak 5—10 km távolságról, sok esetben még meszszebbről is gyalog kellett be jármok munkahelyükre és már akkor is fáradtak voltak, amikor az üzemet elérték. Ma ingyenes közlekedési eszközök, autóbuszok állnak a bányászok rendelkezésére. A nemzeti biztosítás és az orvosi kezelés ma már n°m aszpirin-módszert alkalmaz, mert ba a munkásnak szüksége van rá, a legdrágább orvosságot is megkapja a biztosító intézettől. Pe nemcsak munkaideje alatt gondoskodik róla ez az intézmény, az áflnm biztosította bányásza'n'mak a jól rresvérderr.elt nvu~almat is. Tiidiuk a7t. hogy r"»a réif élelp?zésl neF;ézségei vsnna't, <'e ezek kör zött a körülményék között ls bánvaszalnknak juttattunk m'nflrit, a-n-ft adhattunk. Ez méf mim!'" r-^i o!vi>n, miit amilyet me""éi"'o*"p

|

r>*'n°k, de bizonvo«ak va"vnnk ho®y eazí'a.sá'H! he'vzetíink inv-'ás^ezek a nfh^^^p'í is r;; v" 1 — elhárulnak ry. fitb^l. A *"

l>sé'>giö"

s

,%, nyelvet e'vté»-s a kp-— (Po.) — Kohout elvtárs, a Csehszlovák Bányász Szövetség főtitkára meglátogatta és esle megbeszélésre iűvta össze a bulgáriai St. Konslantinban üdülő csehszlovákiai bányászokat. A megbeszélésen kb, 20 bányász és bányamunkásnő jelent meg. Egy szlovák bdnyász, Klobusickv György, aki a kremnicai aranybányában dolgozik, érdekes ( beszámolót adott lapunk részére a vitaest lefolyásáról. Kohout elvtárs különböző

1 kérdéseket velett fel, melyek .között főpontként szerepelt a bányászok életszínvonalának emelése. Kifejtette, hogy a b nyászlakások építése az egész köz ársaságban tervszerűen folyik, év végié" 16 ezer, a jövő év végéig liiabb' 17 ezer bányászlakás épül fel. Kohout e'vtárs elmondotta — folytnt'a beszámoló :át Klobusickv György —, hogy Gottwald e'vtárssal való személyes megbeszélésekor köztársasági elnökünk' különös nyómntékkrt hangsúlyozta, mennyire szükséges, bony e'snsorhnn a'

v bányamunkások lakáskérdése ker^'ön megoldásra és hogy ezért maguk a bányászok is öntiiditosan és mm^en erejükkel küzdjenek. A bányászok létszámánaki szaporítása érdekében akció indul. Felvetődött a ..kultúrszínvonal emelésének ícérdése is. Kohout elvtárs kifejtette a bányászok előtt, mennyire szükséges és iontos felvenniök a kapcsolatot az értelmiségi körökkel és ezáltal műveltségükét fejleszteni. A továbbiakban az egészségügyi kérdésekre került soi. Csillik József kremnicai tárnamestei azzal a kéréssel fordult K"hout elvtárshoz, járjon közre a Bányász Szövetségnél, hogy mé gfoki.zoftabb gondot fordítsanak a bányászok egészségére és tegyék le'ietővé. hogy olyan egészségügyi berendezések (vízporlasztok) kerüljenek a bányákba, amelyek például az aranybányákban képződő port eltávolítják Kohout elvtárs megígérte. hogy ez a kérdés is a jövőben megoldásra kerül, úgyszintén állandó speciális orvosi felügyeetet helyezett kilátásba. A bánvászok munkateljesítményével kipcso'atban megállapították, hogy az áltp'ánosan megkívánt időnorma 350 perc rnpontn. Természetesen a bányászok fizetését trmdenkor a munkatelje<-'tménv szerint. á'hnítiák meg. Kohout elvtárs beszámolt aztán az angliai bínyászviszonyokról, amelyeket Angliában tett látogatása során tapasztalt. A bányászok helyzete ott a következő: A havi fizetést részletekben kapják meg, kétszer adnak rá előleget és harmadszorra a fizetést. Egy heti fizetés kb. 4—9.font. A tize tett szabadság eléréséhez 5 szolgálati év szükséges es egy hét a pihenő iiteje. Öregségi segélyre az angol bányásznak csak 65 téves korában van igénye, míg nálunk 55 év a bányamunkások szolgálati korhatára. Angliában az öregek és az esetleges özvegyek a segélyt egy összégben végkielégítés formájában kapják ki és az összeg nagysága a ledolgozott évek számától függ, míg nálunk az öregségi segélyt havonta utalják ki, csaknem olyan ma^as összegben, an.ennyi a bányász havi rendes kerese'e \^olt. Mindezekből láthatjuk, mennyive! elónyösebb a mi bányászaink helyzete és hogy iparunk éltető erejének sorsi és jövője a lehető leglelkiismeretesebb kezekbe ván lejéve. A közel jövőben ;>z ötéves terv keretén belül r erk-'piák az államtól mindazt, ami őket jogosan megilleti. SMuQáa kritika az <

rLZ/ Szótól Szerkesztőségünket szeptember hó 9-en délelőtt felkereste Sebők Dezső munkás, aki a főpályaudvarán dolgozik a támaszfal építésénél. Kérésünkre a következőket mondja önmagáról: Szakszervezeti bizalmi vagyok, két éve dolgozom az építésnél. Napi 8 órás munkaidő mellett havonta átlag 4500 Kcs-t keresek, ez azonban akkordmunkánál, ami majdnem állandóan van, felmegy 8000 Kis-re. Minden adódó munKat elvégzek, kőbon'tágnál, betonozásnál, kovács- és ácsmunkánál dolgozom. Az itt dolgozó munkások 85 százaléka magyar. Nitra, Nyitragerencsér, Szene, Galánta, Nyárasd környékéről. A szocialista munkaverseny még nines kiépítve, az élmunkás csoportok már mega.akultak és a munkaveisenyt most akarjuk bevezetni. — Hogy állunk az Űj Szóval? Milyen o.vasótábura van ott a munkások körében lapunknak? — Az Űj Szót minden nap vesszük és olvassuk. — Hogy vannak megelégedve az Cj Szóval es milyen kívariságaik vannak? — Az Új Szót nagyon szeretjük, meg is vagyunk elégedve vele, de egyes kéréseink vannak. Szerelnénk, ha a falvak életével többet foglalkozna, hisz ezek élete képezi a mi prob.émáinkat is és a viásik kérésünk a sportrovat kibővítése, mégpedig a vidéki sportmérkőzésekre vagyunk kíváncsiak, falvaink, üzemeink csapataira. — Mit olvastok először, mikor kezetekbe veszitek az Új Szót? — Sportot és munkáslevelezőt, mert kíváncsiak vagyunk a dolgozó munkások véleményére. — Azután átnézünk néhány számot, majd Sebők Dezső elmondja, hogy a nyitrai kerületi pártiskola hallgatói szómbatonkéni a falvakat járják ps tanítják a népet. — A marxista-leninista sarkot olvassák' — Igen, sőt nemcsak a párttagok, de a pártonkívüliek is. Ezzel kapcsolatban kérésünk csak az, hogy az egyes idegen politikai kifejezésekhez, melyeket nem értünk, ajánlatos volna magyarázatot fűzni. — Rendeltetek Népnaptárt? — Most indítok akciót a Népnaptár rendelésére a faluban. — Még égy kérésünk van — fejezi be mondanivalóját Sebők Dezső. — Szeretnénk több hírt Magyarországról, a fejlődő népi demokráciáról. Erről keveset tudunk. Köszönjük az értékes kritikát. Igyekezni fogunk eleget tenni dolgozóink kívánságának. — Mi győzni fogunk, mert az , igazság a mi oldalunkon áll. A béke és szabadság erői, amelyek élén a Szovjetúnió áll őrt, győzedelmesen kerülnek ki ebből a küzdelemből, mert ügyük igaz ügy, mert zászlójukra a legszentebb jelszó van írva: „Szabadság"! E szó varázsos erejétől újra kitör a lelkes taps és éljenzés, szájról szájra terjeti a dal, mint az ige és miközben hangot kap a Gellérthegy, a tábortűz fényében megvilágosodik előttem a Szabadság igazi fogalma. A Szabadság az emberiség legnemesebb és legértékesebb anyaga, Minden dolgozó szíve mélyében a szabadságvágy nyomai kétségtelenül fellehetők, csak az öntudatos dolgozó hozhatja felszínre szabadságakaratát. A Szabadság nemes anyaga illanó, láthatatlan és elpusztíthatatlan. Évezredek hosszú és változatos elnyomatása sem. tudta a Szabadság fényét és vonzó erejét elhomályosítani, sőt a történelem folyamán bebizonyosodott, hogy minél kíméletlenebb az elnyomatása, annál hevesebben, tör magának utat a világosság felé. A Szabadság talaja a szocializmus, ahol mély és erős gyökeret ereszthet, tápanyaga az építőmunka és a béke ragyogó fénye mellett az eeész világra terjesztheti ki áldását. Ott fent a dobogón a tábortűz fényénél egy indokinai ifjú ősei évezredes táncát mutatja be. Fürge, heves és határozott mozdulataiból az elnyomott népek elpusztíthatatlan szabadságvágya árad és ez a tábortűz ünnepe a Világifjúság .elismerését dokumentálja, hogy a világ bármelyik táján is lobbanjon fel a szabadságharc lángja, közös erővel támogatni kell ezt a harcot, mert csakis egyesült erővel gondozhatják és őrizhetik meg a Szabadsághoz valö hűségüket. mánv keddi tvié^n ip'fntet s ame'vet a l>f' pn1 n 1-' v' < ki, további ie'°ntős >—

Rrtékbon javít a bányászok belvzet

An. A munkásság ezt megérti, a megértésnek szá^taVn t?.nii'«

>

,*t adja. BánvAszaink kö""

ft e~yr"tgbb az élmunkás, pttc többen vesznek részt a s^oeiali^ta T-^v^-pi-f,*1-ben. Miért teszik ezt? Mert látják és érzik, h<i"T v'szonyi'k a «r>"nkához megváltozott. Amit csinálnak, amiért vereité'-e"nek: az érc, amit ők hoz.nak a föld méhéből, a szocializmus országának fp!*p!tWt szolgálja. Ma nem a tőkések al'as, önző érdekeket ha"l"

í'<7Ő csoport ia uralja az áfa^iot. Fhben az országban, a ma "a a mun'-As. a bányában ma<*a a 1>> ny'sz 37 úr. Sn'át ma "a életet én'ti. töM>~tterry "lésével a maga életszínvonalát emeli. A februári "•'"PV"! a "vnkiSco^-t^lv vett" '-ezíbe PZ iiirv-'n^'í in

4-*—*sét. sorsánf

,

r 'Ti^"ítí""=ét. P"eretptt r>árt

:T. a Cse^z'ovi

1'! elvtárs '-^n-f^-^'-oi h^i""! r

1"r

p V-t-vTl ^.TT^-O''"!? ]vircn. Ac a I-"s t*'. -1..rt^ooft.... 4., j flO"tr,V{ P-n- t;.,,.., _ f* — ép"

1'" (1 rw ' 1- <" i fv. T-,,, .'I f ma^ábé'. a ^s a s7oe'a

,

!--ta vei~en°"'"s b^^elt, PT Í®ÍI1gozó t

! ^s rr""becsülését vívták ki. A nnin' a hősei között az első sorokban menetei a bányász. Pénzegységiiiik egészséges fejlődése A nemzetgazdasági tevékenység emelekdése folytán megnőt:ek a Nemzeti Bankiul szemben támasztott hiteligények i.s. Ez a folyamat pénzegysegünk megsziláidulásán is megmutatkozik, bár sokkal mérsékeltebb módon. A fejlődés azt bizonyítja, hogy nemzetgrzdaságunkban az inflációs törekvések teljesen megszün'ek. A pénzfelesleget a kivételesen kedvező adefejlődés a postatakarékpénztár állami kasszáiba összpontosította. A Nemzeti Bank álláspontja mint hi'eforrásé, emellett i'

Ter nagy je'entőségii, mert hitelpolitikája a pénzszükséglet szabályozásának eszköze és a kamatokkal arra köte'ezi a hitelt igénylőket, hogy gazdaságosan használják fel a pénzt 1949 e'eién a Nemzeti Bsnkná! fennálló 'hiteiüzlelek 30 mÜ'iárd 234 mi

!lió koronát, a pénzállomány és a forgalom együttesen 7] mjlliárd 997 koronát, a giróáüomány pedig 2 milliárd 30 millió koronát tettek ki. Június 3'1-án a hitelüzle'ek 22 milliárd 618 millió koronát! a forgalom 61 milliárd S^O mi'lfó koronát, a giroáí'on'ány 7«8 millió koronát , tett ki. Jüili"s 3!-én a hi'e'iizletek összege 24 milliárd 522 mi'lió korona rF. anf'szlus. 31-én az összeg már ?5 mi'liárd 843 mi'lió koronára emelkedett. A forgalom összege jú'ius 3lyni 65 millárd 171 millió koronára, ;íugusztus 31 én 65 milliárd 599 mii'ió ko- koronára emelkedett. Mindezek az rónára emelkedett, a giro július 31-én 473 mii'ió koronára csökkent^ ezzel adatok azt bizonyítják, hogy tervgazdaságunkban (.egészséges törekvészemben augusztus 31-én 549 millió j sek valósulnak meg. Meghall Richárd Siraiiss, a nagy német zeneszerző Az ausztriai Garmisch-Partenkir- ! c'-enhen csütörtökön, e hó 8-án Richárd Stravss. a na°y német, zeneszerző életének 85 évében elhúnyt, A zeneszerző 1861 június 11-én Münchenben született, 1908-ban Berlinben zeneföigazgató lett, 1918-ig mint ucivari karmester szerepelt, 1917-20ig a művészeti akadémia zeneszerzői müvéázi osztályát vezette, és lS19-24-ig Franz Schalkal együtt a bécsi állami operát igazgatta. Ettől kezdve állandóan Garmisch^Fartenkirchenben tartózkodott és mindenekelőtt szerzői alkotó munkájának szentelte miden idejét. 1933-tól 1935ig, tehét már a náci reszim idejében a birodalmi zenekamara elnöke volt. Ezért az állásáért és a vezető nácistákkal való kapcsolatai miatt, továbbá az ismert zenei kiadóvállalat arizálásánál való részvételéért i a mult évben bíróság elé Került. S bár felmentették, mégis komoly ellenhangok szólaltait fel a közélet terén folytatandó munkássága ellen. Zeneszerzői munkássága nagy kiterjedésű és a kamarazenétől az operáig és a balettig mindenféle zeneformát magábanfoglal Szimfonikus költeményei közt világhírre tettek szert a következő szerzemények: »Don Juan«, »Halál és megdicsőülés*. >, Symphonia dornestica«, Egy hősi. élet«, »Tíll < Eulenspiegel«, Zejv.'drdníaPközt a leghíresebbek: »Salofne«, >Elektra«, Ariadné Naxaszon« és »r^.-iae«. Strauss a "legnagyobb sikereket a »Rózsalovag« cimü vígoperájaval aratta. Balettjei közt a legjelentékenyebb a ;>JózsefIegenda«. Straussszerzeményei a mi zenei és opera életünkben is jelentős szerepet játszottak. TÁBORTŰZ Irta: Szabó Béla Tovaillanő napok érlelő távolságából kell fizaiiiotcuuoiu a vj....u.,^ taoortuzeioi, inaij ei a oei^xx-^e^y sziklás üregében róttak meg. a tábortűz Képe az os^ei eazltnjtK gyüleKezőheijere einléiieitei., aiuK flacolva a pogányság^al, életük árán is diaaeilra vittek meogyozouesuiíei.. Ma a béke eszméje egyesítette a felszabadult népek ifjúságát az elnyomott népek halaaó iij.aságával. A világosságot árasztó béKe lényét jelképezve tábortüzet gyújtottak és dacolva a kapitalizmus imperialistáival, aki ezt a fényt* pusztító robbanó anyaggal akarják táplálni, hogy lángralobbantsák a dolgozók világát: a világifjúság egyöntetűen elhatározta, hogy megvédi a békét a kegyetlen kalandorok és zsarnokok minden aljas szándéka és terve ellen. Estefelé a pesti Dunapartról oly közeinek látszott a-Gellért-hegy csúcsán kimagasló Szabadsá "-szobor, hogy gyalog indultam útnak. Egyszer már alaposan szemügyre akartam venni ezt a várost, amely komoly elfoglaltsága és munkája közepette oly tökéletes hozzáértéssel tudta megrendezni a Világifjúsági Találkozó ünnep,ét, mintha világéletében állandóan a békét ünnepelte volna. A Szabadásg-hídon népviseletbe öltözött hosszú menet vonult át a Gellért-hegy felé a tábortűz színhelyére, hogy a békeünnep fellobbanó lángjainál összeforrjon a világ nemzeteinek ifjúsága és egységes erővel támogassák, erősítsék egymást a béke megvédésében és a szabadságért folyó harcban. Budapest népe hozzászegődött ehhez" a menethez, lelkesen vele tart, üzemek és gyárak dolgozói ezek, pontosan tudják, hogy miről van most szó, ezért a döntő órában ott akarnak lenni, hogy jelen lehessenek az ifjúság forró kézfogásánál és jelenlétükkel emeljék az ünnep jelentőségét. Mielőtt megtekinteném a tábortüzet, ú.,y érzem, hogy ínég a Szabadság-szobornál van valami sürgős és halaszthatatlan tennivalóm. Gyermekkoromban éreztem nasonlót a'okban a ritka pillanatokban, amikor valami várrtlah öröm ért -és szívemet, egész lényemet elárasztotta az alázat és az a tudat, hogy van otthonom, apám. anyám és vannak testvéreim, akiket szeretek. Akkor a magányt kerestem és a magányban emberi arcok sohasem látott, idegen, rózsaszínű tájak villantak fel bennem, a szeretet vívódott, ágaskodott, feszítette az otthon szfikkörü fogalmát, kifelé vágyott., ki a világba. Ma azonban nem köt töbhé sem szülő, sem fivér, sem szükkörü otthon, korlátlanul szabad vagyok és egyedül a szocializmus felé v'vő út szabja mr ; lénteimet. ea-vedül a szocializmus világot átölelő képe, a szahadsíg kötél"7 en'em megadásra, aláz?*ra és feltétel nélküli engedelmességre. A háború ideje, platt p-vUkosok közt éltem, szemrebbenés né'ktU néztem a szemükbe, mert halálraszántan feküdtem le éjjel és ébredtem reggel és halálraszántan. védtem meg azokat, akiket szerettem. A szeretet adóját igy fizettem le, ez volt életemnek a könnyebbik része, a nehezebbik része csak most következik. Ma már kétségtelen határozottsággal tudom, hogy a szocializmusért harcolni kell és meg kell érte fizetni az árat, csak igy nyerheti el az ember a szabadsághoz az elvtársjogot. Ezért volt az, hogy Prágában a Névtelen katona sírjánál, a 'lelkiismeret felvillanó, kíméletlen fényénél kellett számotvetnem a névtelen hős szenvedéseivel. És a névtelen szovjetkatona számonkérése kényszerített a Szabadság-szoborhoz is. aki mindörökre elhagyta otthonát, hazáját és fiatal vérét hullatta el az elnyomott népekért folytatott szabadságharcában. Az, akit üldözött a fasiszta-éra és túlé.te azt, ktll .hogy hátralévő éveit ajándek-évekneK te.-intse es leitétienal szükséges, hogy odaauó hálával gondoljon az elesen. hősökre, ak k lehetővé tették számára azt, hogy ma élvezheti a napfényt és ünnepelheti a béke ünnepét. Ezek a gondolatok tartottak erősen fogva a Gellerthegyen a SzauadságszoDor előtt. A felösmerés tiszta pillanatai voltak ezek, amikor az ember lehántja magáról a gőgöt, a sallangot és a sebeznetetlen lényeghez, az igazsághoz én. Én, aki sosem énekeltem, mert a dal könnyedén szálló hangja is panasszá vált bennem, oly keservesen kellett harcolnom emberi méltóságomért, ezen az estén még s testem minden paránya diadalittasan énekelt bennem. ) Egy vendég magatartásával, akit nem érhet többé bántodás, néztem. a ragyogó és ünneplő várost. Lent az ős Duna széles, elevensodrú vize ezerszeresen verte vissza a szint, a fényt. Ügy tetszett, mintha fényoszlopok tartanak a karcsú vonalakban ívelő mesebeli hidakat. Mert majdnem tündéri mesének tün k az a munka, amit a magyar dolgozók a népi demokrácia egynéhány éve alatt végeztek. Így avatja a szépség ragyogó fénnyé a dolgozók verejtékes épitömunkáját. A békevágy, az ünnep heve, ragyogó,, világító fáklyává avatja a Világifjuság tábortüzét. Több mint húszezer ifjú a világ nynden tájáról gyűlt össze ezen az estén, hogy béke és szabadságvágyának tanújelét adhassa. A rögtönzött szabadtéri színpadon, amelyet reflektorok világítanak meg, a DÍVSZ vezetői között ott ül Mihajlov is, a Komszomol vezetője. A színpad körül Kína. Spanyolország, Indonézia, Vietnam, Görögország ifjú harcosai lelkes izgalommal lesik a vezetők. szavát. Enyhe szél lobogtatja a nemzetek számtalan zászlóit és a színpadtól kétoldalt, mint két vörösen izzó szem hirtelen fellobban a tűz. A tábortüzek lángoló színe áttör a reflektorok fehéren izzó világításán és vörös árnyalattal vonja be az összegyűlt ifjak hatalmas tömegét. Egyszerre a dal zengő hangján szólal meg a Világifjúság, amikor a Komszomol küldöttsége megérkezik. A dal egyre erősödik és a magasba száll a tábortűz lángjával együtt. Megható jelenetek játszódnak le a színpadon, az ifjúság kiküldöttei virágcsokrokkal ajándékozzák meg egymást és kitörő lelkes örömükben testvéri ölelkezéssel borulnak egymás nyakába. Ezekben a jelenetekben volt valami mélyen megrendítő, ahogy a görög szabadságharcos megcsókólta az indonéz harcost, ahogy a megviselt spanyol megcsókolta az elnyomott délafrikai négert. Az egymásra találásról és a szabadságharcban való egységes felelöségteljes vállalásról tanúskodott a Világifjúságának ez a spontánul kitörő lelkes magatartása. Majd egymásután a mikrofon elé lépnek az elnyomott nemzetek ifjú harcosai. Mindannyian kivétel íjélkül az imperialisták, az elnyomók, a kizsákmányolók ellen emelik fel hangjukat. Egy séges, megbonthatatlan erő árad a szavukból a közös ellenség, a kapitalizmus ellen, amely béklyókba verte szabadságukat. A tábortűz lángja már hamvasztotta azt a palipot, . amely ragadozó karjaival a világot fenyegette. Játszva emésztette fel a láng a hatalmas rajzot, amelyet egy néger, egy vietnami és egy amerikai ifjú dobott jelkéjse sen táplálékul a tűznek. A jelenet, az új ünnep, a béke ünnepének a szertartásával ment végbe és amig a béke lángjai vidám elevenséggel falták a polipot, Guy de Boyson a következőket mondotta a Világifjúsági Találkozó jelentőségéről: