Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-10 / 128. szám, szombat

1949 szeptember 10 m§m v A KENYÉR ÜNNEPE A szlovákiai földművesek Egysé­ges Szövetségének rimavská so'ootai tagozata az elmúlt napokban ünne­pélyes keretek között tartotta meg aratóünnepélyét. Fél kilenckor a ku­rincpusztai gazdaság aratói küldött­ségben keresték fel a városi közigaz­gatás vezetőségét, hogy ünnepélyes külsőségek között adják át az aratá­si és cséplési munkálatokat befejező szimbólumot, az aratási koszorút. A gazdaság aratómunkásainak és mnnkásnőinek ünnepségéi először egy szlovák, majd egy magyar k:s­•áiiy versben k.oszo'i.* -e a \ áros vezetőségét, utánuk Lén árt Ferenc szlovák és Rot Pál magyarnyelvű beszédben méltatta a dolgozón ne­vében a nap jelentőségét. Mindket­ten kihangsúlyozták, hogy a dolgo­zók megfeszített munkával, a termés biztosításával és nmlőbbí betakarí­tásával kívánták oebizonyítani hű­ségüket népi demokratikus köztársa­ságunk iránt. Az elhangzott köszöntésekre a köz­igazgatási bizottság nevében Lefko Rudolf, a helyi Nemzeti Bizottság el­nöke válaszolt, áki megköszönte a munkások által rendezett ünnepsé­get, melyben bizonyságot tettek ar­ról, hogy öntudatos harcosai akar­nak lenni a szocializmus útján hala­dó népi demokráciánknak. — Mint a Nemzeti Bizottság elnö­ke, elismerésem fejezem ki a kurin­ci dolgozóknak azért a szép teljesít­ményért, fáradhatatlan munkáért, amellyel nemcsak maguknak, de az egész ország dolgozó népének tettek nagy szolgálatot — mondotta Lefko. — A város vezetősége nevében biz­tosíthatom a dolgozókat, hogy a jö­vőben is a legteljesebb támogatásban fogjuk részesíteni a kurinci dolgozó­kat és a szocializmust építő munká­jukban minden tekintetben segítsé­gükre leszünk. Lefko Rudolf nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Koziner Imre, a városi közigazgatási bizottság al­elnöke magyar nyelven szólt a gaz­daság dolgozóihoz és a tiszteletükre egybegyűlt nagyszámú közönséghez. Beszédében többek között ezeket mondotta: — Köszönöm a város nevében az aratási koszorút, amelyet joggal te­kinthetünk a hűséges és becsülete­sen elvégzett munka szimbólumá­nak. Most egy éve is megjelentetek a városházán, hogy átnyújtsátok az aratási koszorút, mégis meg kell ál­lapítani, hogy ez a mostani arató­ünnep derűsebb, örömteljesebb és­pedig azért, mert dolgozó parasztsá­gunk ma már jól tudja, hogy már nem az elnyomó földesúrnak, de ön­magának dolgozik, lépten-nyomon látja, hogy népi demokratikus kor­mányunk egy év leforgása alatt számtalan intézkedést tett a dolgozók életszínvonalának megjavítása érde­kében. De örömteljesebb ez a mai aratóünnep azért is. mert az elmúlt egy év alatt az itt élő magyar dol­gozók szempontjából is sors döntő változások történtek: Gottwald elv­társ vezetése és irányítása alatt álló népi demokráciánk egyenjogú pol­gárrá tette az itt élő magyar dolgo­zókat. — Ma már a szlovák és magyar munkás és paraszt szoros és meg­bonthatatlan egységben építi orszá­gunkban a népi demokrácián keresz­tül a szocializmust. Dolgozó paraszt­ságunk a legjobban tudja, hogy a népi demokrácia felszabadította őt a földesurak kiszipolyozása alól és ezért szilárdan és hűségesen áll kor­mányzásunk mögött Tudja, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek megteremtésével az állam elősegítet­te dolgozó parasztságunk életszínvo­nalának emelését és a munkás és parasztegység megterem'lésével lehe­tővé tette, hogy a falvakban is meg­indulhasson a szocialista építőmun­ka. — Ez a szép aratási koszorú egy­ben igéret is a jövő számára, ígéret, hogy mint eddig, úgy a jövőben is hűséggel, ragaszkodással és becsü­letes munkával fogjátok szolgálni a szocialista építés igaz ügyét. — Mi értetek, ti pedig miértünk, így folyjon tovább az építőmunka, a magyar dolgozó a szlovák dolgozó­val együtt, kéz a kézben, vállvetett munkával teljesítse Gottwald elvtárs hatalmas 5 éves gazdasági program­ját, azt a programot, amely az itt élő dolgozóknak megteremti a szebb, boldogabb és elégedettebb jövőt és az egykori elnyomók országából megvalósítja az itt élő dolgozók leg­szebb álmát: a szabad, független, boldog szocialista Csehszlovák Köz­társaságot — fejezte be beszédét Koziner Imre. A városházi ünnepségek befejezte után a közönség az ünnepi nagygyű­lés színhelyére sietett, hogy részt­vegyen a földműves összejövetelen. Több mint 2000 főnyi tömeg jelen­létében nyitotta meg a nagygyűlést Trochta, a járási Nemzeti Bizottság alelnöke. Röviden ismertette a nap jelentőségét és felkérte Tomko a.­elnököt, a JSSR központi bizottságá­nak kiküldöttjét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Tomko elnök örömének adott kife­jezést afölött, hogy ezen az ünnepsé­gen nemcsak a dolgozó parasztok és földmunkások, de a munkásság, a katonaság, a közbiztonsági közegek, a haladó értelmiség is képviselve van. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a mai kenyérünnep minden dol­gozó ünnepe. Az ezévi termés ugyan gyengebb volt a tava.yinál, de orszá­gos viszonylatban jónak mondható. Maga ez a tény azt jelenti, hogy a dolgozó nép asztalára nagyobb falat kenyér jut. Polgári kötelessége te­hát minden becsületes dolgozó pa­rasztnak, hogy a rá kirótt mennyisé­get beszolgáltassa, mert ezzel a szo­cializmushoz vezető út a.apyait erő­síti. Az aratóünnepnek régi tradíciója van. A múltban, mikor a földesurak uralkodtak a föld és a dolgozó pa­rasztnép felett, az áratóünnep nem jelentett egyebet, mint néhány napi megérdemelt pihenést, ma azonban azt jelenti, hogy a dolgozó paraszt­nép saját földje gyümölcsét szedi és szabad hazában éL A mai kenyérünnep az öntudatos ember megértő és e.szánt akaratát bizonyítja, amellyel hazánkat nagy­gyá, igaz szocialista hazává kívánja átformálni. Országunk földműves társadalma sok esetben többet szolgáltat be a közeliátásra, mint amennj^t kiszab­tak reá. Teszi ezt azért, mert tuda­tában van annak, hogy ezzel a dol­gozó egységet és a dolgozók szebb jövőjét építi. A mai népi demokrati­kus kormány a földet azoknak adja, akik azt megművelik. A csehszlovák Kommunista Pártnak ebben a munká­ban harcot kellett vívnia o kormány­ba beférkőzött reakciós árulók ellen, mert ezek önös céloktól vezetve fé­kezték a fejlődést. Az 1948-as feb­ruári események azonban véget ve­tettek a népárulók garázdálkodásá­nak. A februári események egybe­estek a robot megszüntetésének 100 éves évfordulójával. — Célunk a szocializmus. Célunk az, hogy mindazokat, akik a dolgo­zók rovására akarnak meggazdagod­ni, a dolgozók társadalmának sorai­ból kitaszítsuk. — Köszönöm a becsületes dolgozó parasztok szorgalmas munkáját, kö­zös harcra hívom fel őket azok ellen, akik az egységet kívánják megbon­tani és a dolgozók rovására tétle­nül élősködnek és a propaganda mér­ges magvát hintik a becsületes dol­gozó parasztság tömegei közé, — fe­jezte be beszédét Tomkó alelnök. Az equadorl földrengés alkalmával az ambatoi székesegyház is romba­dölt. A földrengés pillanatában a székesegyházban annak egyik segéd­lelkésze, Jüan Bautista Palaeios ép­pen szentmisét mutatott be, ame­lyen rajta kívül CO-an vettek részt a ministránssal együtt. Hatnapi sza­kadatlan munka után sikerült a lel­készt, egy anyát és két gyermekét még élve a romok alól előhozni. A • többi 56 személy halálát lelte. A lel­kész, az édesanya és két gyermeke hat napig volt élve eltemetve a ro­. mok alatt. A csitai vasúti kórház szülőosz­tályán a jaoionovszki vonal egyik pályaőrének, Kosztirkinnak felesége jj négyes ikreket szült. Az anya és az újszülöttek jó egészségnek ör­vendenek. Külön szobában helyezték el őket, ápolásukra külön orvost és ápolónőt osztottak be. Kosztirkinék, j akiknek az ikreken kívül már van három gyermekük, állami segélyt kapnak a ritka gyermekáldás alkal­mából. Ugyanakkor a csitai körzeti tanács és a vasutas szakszervezet ötezer rubeles egyszeri segélyben t. részesítette őket. A bajkáli vasút • vezetői tehenet vásárolnak a Kosz­i tirkin-családnak. Kosstirkinnét isme­' rősel és idegenek is ajándékokkai halmozták el. Truman elnök résztvett a front­harcosok zeu--.nrl estXneK bankett­jén. A hajnali órákban hirtelen fel­állt és pohárral a kezében „önkriti­kát" gyakorolt. Kijelentette ugyanis, úgy érzi, hogy az ő élethivatása tu­lajdonképpen nem a po'itika, hanem a zene, még hozzá a fúvószene len­ne. 9 Leningrádban ,a Moszkvai-ország­úton hatalmas többemeletes lakó­házakat építenek elöregyártott fa­lakból. Egy-egy ház 3340 négyzet­méter területen épült. Az építkezé­seknél a legnagyobb mértékben gé­pesítették a munkát. Már előre el­készítették az összeszerelhető építő­anyagokat, amelyeket az építkezés színhelyére szállítottak és ott össze­állítottak. Egy-egy előregyártott fal­rész 2C0—700 tégla beépítését he­lyettesíti. A ház homlokzatát elö­regyártott c" tr.-ltő elemekkel teszik változatossá. Az elöregyártott fal­párkányok alkalmazása kiküszöböli a hosszadalnas kőművesmunkát. Az előcsarnok é3 a lépcsőház díszítésé­re szintén előregyártott gipszleme­zeket használnak. Feltűnik a hatalmas Ararát Uizás ői ményor szágbarx, a kő építmén y e H czszagoban „Képet akarunk adni a ' Szovjetunióról és megmutatni átalakulását, melyet a szovjet hatalomnak köszönhet." (Idézet N. Mihajlov és V. Poksisevszkij világhírű úti­naplójából, melynek nyomán készült az alábbi cikk.) ödményország szinte egészen szik­lás fensíkon fekszik. Az örmény fen­sík fölébe néhány hegyvonulat eme'jt kedik. Az Irán és Kelet-Törökország forró völgyeivel határos, a tengertől hegységgel elválasztott örmetnyor­szágnak száraz, kontienntális éghaj­lata van. Alig vannak hegyek, me­lyeknek csúcsait hó fedné. A hegyek lejtőin rendszerint nincs erdő. A napot szinte sohasem takarják fel­hők. Vakítóan és tikkasztóan áraszt­ja el fényével a szürkéssárga, felre­pedezett földet, ahol a kövek között Szanga folyó és igy a szomszédos hegyekből a tóba ömlő vízmennyiség kilenctizede elpárolog. Évente mint­egy 660 millió köbméter víz megy veszendőbe amelyet most örmény tudósok és mérnökök vízierőművek hajtására, az ember szolgálatába ál­lítanak. Nagyknerjcdésű termőföl­dek öntözése lesz ilyenkép lehetsé­gessé. A nagyszabású tervek egyike az, amely szerint ötven év leforgása alatt ötvenöt méterrel lesüllyesztik a Szevan tükrét, amiáltai a felszín a mostaninak hetedére, vagy éppen tizedére zsugorodik majd össze és így elpárolgása csökken. Az óriási víz­tömegek, amelyek eddig haszontala­nul elpárologtak, a jövőben teljes egészében az erőművek szolgálatá­ban fognak állni. A vízesés építését 1930-ban megkezdték s °2 első erő­művek már fel is épültek, pompás Opera Jerevánban nem nö egyéb száraz fűnél, legfel­| jebb itt-ott egy-egy cserje. Dél felé haladva feltűnik a hatalmas Ararát 3 (örményül: Maszisz). Egyre nagyobb " a forróság. Íj POMPÁS KERTEK, ÜLTETVÉNYEK AZ ÖRMÉNY FENSÍKON A koskei kerületben további falusi gyermekotthonokat állítanak fel A koiicei kerület vidéki lakossága eleinte nem tanúsított különös fi­gyelmet a falusi gyermekotthonok iránt, amelyeket a munkaügyi és népjóléti megbízotti hivatal gondos­kodása folytán létesítettek. Ezek a gyermekotthonok új intézményt je­lentettek a falu életében Bár a fa­lusi ember mindig bizalmatlanul te­kint az újításokra, a gyermekottho­nokat egymás után állították fel a falvakban. A gyermekotthonok nagy jelentő­ségét kiemelte Maurerová, a Kerü­leti Nemzeti Bizottság szociális elő­adója. Maurerová nemcsak népszerű­sítette a gyermekotthonokat, hanem igyekezett mindenkit, főleg a Zivena vidéki tagjait meggyőzni nemzetgaz­dasági és szociális jelentőségükről. Ez a szt'fj szociális intézmény ma már mindenütt megnyerte a falu asszonyait. A kosicei kerületben 32 gyermek­otthont létesítettek júniusban. Ezek­ben július és augusztus hónapokban több mint ezer 6 éven aluli gyermek­nek viselték gonclját Harmann, a kerületj Nemzeti Bizottság népgon­dozási osztályának főnöke rámutatott arra, hogy a gyermekotthonok iránti érdeklődés annyira megnövekedett, hogy a jövő évben azok számát 100 százalékkal fogják emelni. A koáicel kerület gyermekottho­naiban a nyár folyamán nagyrészt óvónők voltak alkalmazva, de a ta­nítónők is kisegítettek. A gyermekek ezekben a falusi gyermekotthonok­ban gondos felügyelet alatt töltötték el a napot és tápláló ellátásban ré­szesültek. Nyolc pizal lakos koleragyanús tünetek között megbetegedett. Vala­mennyien járványkórházba kerültek. Megállapították, hogy valameny­nyien közös vacsorán vettek részt megbetegedésük előtt és pulykát et­tek. Néhány nap múlva újabb ko­leragyanus megbetegedések történ­tek a városban. Az olasz egészség­ügyi hatóságok tehetetlenek a jár­vánnyal szemben. • A filadelfiai Keresztény Nők Egye­sületének számlálása szerint jelen­leg 800.000 alkoholista nö él az Egyesült Államokban. Az egyesület alelnöke a jelentéshez hozzátette, hogy az idült alkoholista nők száma évenként százhúszezerrel növekszik. A délnyugatnémetországl Mainz­ban hatvan farsangi mulatságot elő­készítő egyesület „munkaközösség­be" tömörült és tizenegy helyi tago­zatot és vérrel Tjtó-bizottságot ala­kított. A „munkaközösség" azt tűzte kl feladatául, hogy áthldaRa a jövő évben rendezendő farsangi mulat­ságok adónehézségeit. Ausztrállal jelentés szerint az Európából érkező bevándorlókat az ausztráliai hatóságok gyüjtőtáborok­ban összpontosítják. Az új Dél-Wa­lesben fekvő konegillal gyüjtőtábor­ban tizenkét gyermek meghalt. Egy sem volt közülük két évnél idősebb. • A breraM csillagvizsgáló Intézet közli, hogy augusztus 24-én este 10 órakor egy tizennegyedik nagyságú üstököst fedeztek fel. Örményország a kőépítmények or­szága. Erre emlékeztetnek a régi ör­mény templomok kúpalakú árnyraj­. zai, amelyek messze láthatók a sík­> ságon. Az ország pompás építészeti | emlékeit minden műtörténész és ré­ti gész ismeri. J Örményország vízben szegény. : Csak kevés folyója van és ezekben sem sok a víz. Viszont a folyók a hegyekből ömlenek alá és roppant energiatömegek vannak bennük. Ezért lett a modern Örményország a villamosítás országa. A folyóknál vizierőműveket építenek, amelyek az új iparnak és a városoknak szállít­ják az áramot. A leghíresebb és leg­monumentálisabb a Szevan-Szanga vízesés. A Szanga az óriási Szevan­tóban fakad, mely 1500 négyzetkilo­méter és két kilométerre fekszik a tenger színe fölött. Ilyen magasság­ban csak nagyon kevés ekkora tó van. A Szevan-tó széles völgykatlan­ban fekszik, vízbősége rendkívül nagy. Viszont egyetlen lefolyása a kerteket, ültetvényeket varázsolva az örmény fennsíkra. A SZÉP, HÓFEHÉR ARARÁT A VAROS FOLÉ EMELKEDIK Örményország fővárosa Jereván. Valamikor agyagból épült város volt, az Örményországon uralkodó török­tatárok székhelye. Később kis kor­mányzósági város lett, amely csak kevéssé különbözött egy nagyobb fa­lutól. A mai Jerevánban a régi lakó­negyedek helyét új házak foglalják el, amelyekben az építészek és építő­mesterek a régi örmény építészet legjobb hagyomáynait keltették új életre. Széles, aszfaltozott utcákat és árnyékos körutakat létesítettek. A városon át villamos jár. Lakossága az 1939-es népszámlálás szerint több, mint kétzsázezer főt tett ki. A vá­ros teljességgel megváltozott, csak a szép, hófehér Ararát emelkedik ma is változatlanul a város fölé. Jereván ma nemcsak főváros, ha­nem nagy ipari központ is, szövő-, vegyi- és gépiparral, borpincészetek­kel, hús, konyak- és konzervgyárak­kal és malomüzemekkel. Itt van a néhány évvel ezelőtt alapított ör­mény Tudományos Akadémia és több más tudományos intézet. Nem egy közülük az egész Szovjetúnió szem­pontjából jelentős. IH9H szervezetei a II. osszsza&szervezeti kongresszusig teljesíteni fogják a tervet Szeptember első felében Prágában a ROH központi szervezetei ülést tartanak, hogy működésűk eddigi eredményeiről beszámoljanak, fő­ként azokról a teljesítményekről, amelyeket a II. összszakszervezeti kongresszusra vállalt kötelezettségek teljesítésénél elértek. Az ülésen né­hány szakszervezti kérdés megoldá­sáról is szó lesz. E hét elején a mű­vészi és kultúrszolgálat alkalmazot­tainak szakszervezeti tanácsa tartott ülést. Pénteken a szociális és egész­ségügyi szolgálat alkalmazottainak szakszervezete, szombaton a bányász mező- és erdőgazdasági alkalmazot­tak szakszervezete, továbbá a belügy és külügyi hivatalok alkalmazottai­nak szakszervezete tart ülést. A jövő hét folyamán az összes szakszerve­zetek bizottságai összeülnek. A ROH és szervezetei a termelési kérdéseknek szentelik a legnagyobb figyelmet. Ez helyesnek mutatkozott, mert a lakosság életszínvonalának emelkedése a sikeres termeléstől függ. Az egyes szakszervezetek eddig már jelentős eredményeket értek el a munkaverseny és az élmunkás­mozgaiom terén. Az iparban a mun­katervet állandóan túlhaladják ép­pen a munkaversenyek ás a szocia­lista kötelezettségvállalások követ­keztében, amelyben egyesek, sőt egész csoportok vesznek részt. A nyá­ri hónapok folyamán, amikor általá­ban a nemzetgazdasági tevékenység diagrammja csökken, termelésünk jeletös sikereket ért el. A Blansko vasfeldolgozó üzem alkalmazottainak 100 százaléka bekapcsolódott a mun­kaversenvbe. A Topa-Klááterec fa­feldolgozó üzem alkalmazottainak 100 százaléka, a Svit-Gottwaldov textilüzem alkalmazottainak 87 szá­zaléka, a hrusovi vegyiipari üzem, a náchodi Rubena üzem alkalmazot­tainak közel 100 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A munkaver­seny önkéntes kötelezettségvállalá­sok alapján folyik. Ennek nagy je­lentősége van, mert nemcsak a ter­melés terén ölt napról-napra nagyobb méreteket, hanem a közigazgatás, a kultúr- és egészségügyi szolgálat al­kalmazottai között is terjed. A ROH szakszervezeti bizottságai­nak, valamint a szakszervezeti kon­ferenciák üléseinek főtárgyát az a feladat képezi, hogy a II összszak­szervezetj kongresszusig teljesítsék az ötéves nemzetgazdasági terv első »

Next

/
Thumbnails
Contents