Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-07 / 125. szám, szerda

1949 szeptember 7 UJSZ0 Szeptember 7, szerda. A nap | kél 6 óra 20 perckor, nyugszik i 19 óra 32 perckor. A róni. kat. | és a protestáns naptár szerint i Regina napja van. • Németország amerikai övezeté- J brn a „sajtószabadság" helyre- • áilítása után nyolc, a náci idő- J szakban megjelent újság óhajt t ismét megjelenni, közöttük m'n- i den idők Iegocsmányabb nyomda- J terméke, a „Stiirmer" is, amely i a közeli napokban Nürnbergben J fog ismét megjelenni. A lap fő- i szerkesztője Streicher e<rykori J jobbkeze, Vil'nv lesz. akit e-ry né- • met rácítlanító bíróság feddéssel J igazolt. i (Ha akadna még valaki, aki J kételkedne abban, hogy az angol­szász imperialista vezetők Hitler politikájának örökösei, a fenti iv'r olvasása után nem lesz többé kételye.) Ukrajna tudományos kutató­intézeteiben és főiskoláin már több mint kétezer nö folytat tu­dományos munkát. Csupán az Ukrán Tudományos Akadémia in­tézeteiben körülbelül 400 nő dol­gozik, köztük 13 doktor és 120 tanárielölt. A biológiai, mikro­bilológiai és szerveskémiai inte­zetekben a tudományos munká­sok fele nö. — A Nemzetközi Újságíró Szö­vetség üdvözli a mexikói béke­kongresszust. A Nemzetközi Újság­író-Szövetség központi titkársága üdvözlő táviratot küldött az össz­amerikai békekongresszusra, mely szeptember 5-én nyílik meg Mexi­kóban. A távirat felszólítja Ame­rika összes becsületes újságíróit, hogy minden erővel segítsék elő a Nemzetközi Újságíró Szövetség munkáját a béke megvédése, a haladás és a sajtószabadság érde­kében. — Csehszlovák tanítók iskolá­zása Magyarországon. A napok­ban fejeződött be Békéscsabán az a háromhetes tanfolyam, melyet azon tanítók számára rendeztek, akik a szlovák alsófokú iskolák­ban fognak tanítani. A tanfolya­mon 116 tanító vett részt, akik szlovák nyelvtant, iradolmat, csehszlovák történelmet és föld­rajzot tanultak. — Cj üzemi újság a bányászok és kohómunkások részére. A Rud­nabányai Nemzeti Üzem ROH csoportja és a banskáátiavnicai Kohó-müvek havonta megjelenő szakközlönyt szándékoznak kiad­ni. Az újságban kohó- és bánya­szakmunkások cikkein kívül helyi kulturális és iminkáshíreket is kö­zölnek. — A Szlovák Újságírók Szövetségének közgyűlése Bra­tislavában. A Szlovák Újság­írók Szövetsége szombaton tar­totta Bratislavában évi tag­gyűlését. A gyűlésen, melyen a ZAS vezérigazgatója, MikuláS §u­rina elnökö'-t, résztvett dr. G. Husák, a Megbízottak Testületé­nek elnöke, valamint Antonín Medved, a Csehszlovák Újságíró Szövetség elnöke is. A szövetség új elnökévé dr. E. Friáet, a Prav­da főszerkesztőjét, főtitkárrá L. Zajacot, a Práca főszerkesztőjét választották. — Szovjet hősök emlékműve. Veiké Kapusamy község elhatá­rozta, hogy emlékművet állít fel a szovjet hősök emlékére, akik a község felszabadításáért életüket áldozták. — Peter Jilemnicky-kiállítás. Szeptember 1-én a bratislavai kultúrházban Peter Jilemnicky, a nemrég elhúnyt nemzeti művész emlékére életét és munkásságát ismertető kiállítást rendeztek. Fényképek, irodalmi emlékek és más kiállítási anyag tárja fel a nagy szlovák költő művészi és emberi arcképét. A Peter Jilem­nicky-kiállítást Frano Král, szlo­vák költő rendezte, aki az el­húnytnak jó barátja volt. A KULAKOK TEVÉKENYSÉGE HRHOVON. Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Az Uj Szóban olvastam a farkasdi ku'ákok eddigi tevékenységéről, ami arra indított, hogy a mi hrhovi kulák­jaink munkáját ecseteljem. Községünkben van egy csoport, amely a község nagyobb gazdáiból alakult 1882-ben, amikor itt egy Bur­ger-íéle birtok eladásra került. Akkor néhány értelmesebb embernek indítvá­nyára ezt a birtokot a hakosság 60 ezer pengő forintért 60 részvényre osztva megvette és ez 34 ember bir­tokába ment át. Volt közöttük egy, akinek 5 részvénye volt, kettőnek négy részvénye stb. Magától értetődő, hogy a nagyobb részvényesek, a jobb gazdák irányították a gazdasági éle­tet. Mikor aztán az öregek lassan el­haltak, a birtokrészek az öröklött jog a'apján és a házasságok következté­ben egyre kisebbedtek. Az első világ­háború után a nagyobb gazdák utó­daiból alakult egy csoport, amely va­lóságos uralmat gyakorol a község fe­lett még ma is. Ezek a kulákok az első világháború­tól annyira vitték, hogy különösen a juhnyájaikkal valóságos rabiólegelte­tést folytattak és igen sok kárt tettek a kisgazdáknak. Juhászaik nem ismer­tek semilyen tilalmat, mert ha panaszt tettünk, a gazdáik minden esetben ne­ki kadtak igazat és a felsőbb hivata­lokban is elintézték az ő igazukat. A második világháború után, va­gyis 1946-tól ez a volt nyilas-csoport már annyira vitte, hogy kénytelen vol­tam a kisgazdák és a zsellérek pana­szát írásba foglalni és egyenesen a földmüvelésügyi minisztériumba ter­jesztettem fel, mert alsóbb helyeken mindig elutasítottak. De a kulákok még a minisztérium kiküldötteit is félre tudták vezetni. Ki is jöttek a kiküldöttek, én aznap nem voltam odahaza, mert a vőm helyett, aki tejgyüjtő, én bonyolítottam le a tejfuvart. Amikor hazafelé jövök, szemben velem egy motorkerékpár fut két úrral, akik intenek, hogy áll­jak meg. Az egyik hozzám lép és éles hangon azt mondja, hogy én irtam-e a minisztériumba Éti azt feleltem, hogy igen. Erre rámtámadt, hogy nem igaz, amit írtam. Megkérdeztem, ki mondta ezt neki. Mire ő azt felelte, hogy a komisszár úr és az igazgató. Én erre mondottam, nem én, hanem ők hazudtak. És tessék szemtől-szem­be letárgyalni a dolgot, mert így so­hasem lesz rend a legeltetéssel és hozzáfűztem, hogyha nem tesznek a törvény értelmében eleget, akkor húsz jelentést is fogok írni a minisztérium­ba. Erre a két úr elfordult és elment. Hát így vizsgálták ki az ügyet. A két igazgató, akiről említést tett, a két legtevékenyebb nyilas volt, az egyik a Burger-féle részvényesek igaz­gatója, a másik a közbirtokosság igaz­gatója. Ennek a két embernek a ju­hászai most is a legnagyobb rendetlen séget okozzák, önkényesen járnak olyan erdőrészekbe, amelyek a mienk és ahol már az öregek által is tilos volt legeltetni. A juhok nagy káro­kat tesznek, a nemesebb fák najtásait leharapják és így az erdő pusztul. Ezt a dolgot tisztázni kellene, mégpedig úgy, hogy egy részre nem hajló fel­sőbb kiküldött jönne le hozzánk az ügyet kivizsgálni. Lovász János, Hrhov. ÜDVÖZLET A N1TRAI PARTISKOLA HALLGATÓINAK. Az Uj Szó szeptember 3-i számát olvasva nem akartam hinni a szemeim­nek. De amint a képeket megláttam, mégis csak hinnem kellett. Nagyon örülök ennek, mert igen fontos az, hogy a mi kádereink is neve'ést kap­janak. A szocializmushoz vezető úton alaposan meg kell ismernünk az élet problémáit, az élet változását, a szo­cializmus felépítését és minden kér­dést, ami ezzel összefügg, akár poli­tikai, akár gazdasági az. Hogy mindezt megismerjük, tanul­í nunk kell Marx, Lenin és Sztálin elv­' társak szótárából, mert nem szabad azt gondolni, hogy a szocializmushoz I vezető úton rózsákat fognak lábunk t elé szórni, hanem tudnunk kell, hogy csak egyre élesedőbb osztályharccal juthatunk el oda, mert meg akarnak fékezni bennünket mindenütt. És ez­ért fel kell fegyverezni magunkat Marx és Lenin fegyverével, vagyis a tudással. Jó hazafiak csak úgy lehe­tünk, ha jó kommunisták vagyunk. El kell fojtani minden olyan kísérle­tet, ami bennünket valamiféle nemze­ti demagógiával akarna feltartóztatni. Vannak egyének, akik nem akarják megérteni az idő hangját és még min­dig várnak valamire, valamilyen cso­dára. Most voltam odahaza Bátorke­szin, ott bizony még nagyon hátra va­gyunk. A magyarok és a sz'ovákok még mindig "nem dolgoznak úgy együtt, mint ahogy kéne Csak egy cél van: a szocializmus felépítése és minden egyéni érdeknek háttérbe kell szorulnia. A szomszéd községekben ellenben jobb a helyzet. Ott az emberek már megértették egy­mást. Azoknak, akik a politikai iskolát végzik, az a kötelességük, hogy fel­világosítsák azokat, akik még sötét ut­cában botorkálnak. El kell utasítani minden burzsoá sovinizmust, vagy perlik raszizmust hirdetni kell a nem­zetközi proletáreszmét, mert csak a nemzetközi munkásszolidaritás vezethe­ti a munkásosztály harcát és vezet bennünket veszélytelenül és biztosan a szocializmus felé A Szovjetúnió se­gítségével és a népi demokráciákkal együttműködve eljutunk oda, ahová akarunk, az összes dolgozók szabad élete felé. Kedves Elvtársak, a nitrai pártisko­lán, mindnyájtoknak sok szerencsét kívánok, hogy sikeresen elvégezhes­sétek az iskolát és a Pártnak és a dol­gozóknak visszaadhassátok azt, amit nektek adtak: a tudást! Udv az ötéves tervnek! Tilicsek János, Üstl n. Orlicl. Utex üzem. HARCOLJUNK A SUTTOGOK ELLEN. Számonkénti vásárlója vagyok az Uj Szónak. Munkásleveleket Iátok benne. Ezért legyen szabad egyet ne­kem is beküldeni. Engedjétek meg, hogy én is leírjak egy olyan esetet, amely megvilágítja az imperializmus zsoldjába álló elemek és nyugatosok életét és háborús törekvéseiket. A minap a vonaton utaztam és egy velem szemben ülő utas, aki szintén magyar volt, átnyújtott nekem egy kis füzetet, amelynek címe „Hídverők" volt.. Ez egy sokszorosított salzburgi förmedvény, amelynek már a címe is merő ellentéte volt a valóságnak. Még ki se nyitottam a füzetet és már láttam, hogy ez a hazugságok­nak gyűjteménye lehet. A hídrobban­tók, aki Budapest gyönyörű hídjait tönkretették vagy legalábbis segédke­zet nyújtottak hozzá, olyan arcátla­nok, hogy szennyes förmedvényüknek hídverők címet mertek adni. De ez csak a külseje még. Lássuk a belsejét! Azok a nyugatosok, külföld­re emigrált szökevények, ahány or­szágba kerültek, annyi pártba szakad­tak és egymást marják. Azon vannak, hogy egyik a másiknak ártson és mi­nél jobban tudjanak nyalni az USA­• nak. Ebből a füzetből arra következ­i tetek, hogy 4—5 pártra szakadtak. ' Képzelem, hogy nevetnek rajtuk az USA-ban is. hogy mit művelnek ezek a nyugat pojácái. De nem baj, falják csak fel egymást szőröstül-bőröstül, annál kevesebb marad belőlük. Ezek nem érthetik meg a békére törekvők táborát, hiszen ők maguk is j önmagukban hordják a békétlenséget ' és a gyülö'etet. Egyatlen reményük van: a háború, mert hiszen a népek maguk rugdostak ki őket maguk kö­zül. De a háboiút sem így képzelik ők el, hogy saját maguk harcoljanak, hanem a munkásosztályt szeretnék a vágóhídra zavarni. A munkásosztály azonban ma már van annyira érett, hogy tudja honnét fuj a szél. Tudják ők azt, hogy a háború az öldöklés a haszonért, a kapitalisták hasznáért. Nem fogják kiszolgálni a halálgyáro­sokat és azok csahosait .Az egyik ol­dalon tehát a békétlenség és a gyű­lölet, a viszálykodás, az emberek egy­másrauszítással, sztrájkok és zavargá­sok, a mi oldalunkon a béke, a munka és az építés van. Eiősek vagyunk és egyre erősebbek leszünk és fenyegető kemény öklünkkel állunk szembe min­den kísérletükkel. Mladonicky Lajos, gyár) munkás, Sokolov, Rooseveltova 33. HOGY ALL A HELYZET TOPOL­NYIKON. A régi rossz közmondás azt mond­ja, hogy aki megmondja az igazat, annak beverik a lejét. Ezért sok ember még most is visszatartja magába az igazságot és nem me' szembeszállni a reakciósokkal és mindenféle más el­lenséggel, mert attól fél, hogy úgy jár, mint ahogyan első soraimban ír­tam. Tudjuk, hogy a reakciósoknak most minden baj, ami nekünk jó. To­polnikon nálunk egyre nagyobb szám­ban vannak azok az emberek, akik nem nézik azt, hogy hány órát dolgoz­nak, éjjelt nappallá tesznek, csak mi­nél többet tehessenek az államért, vagyis önmagukért. Nézzük csak meg az aratást. Teljes egy hónappal előbb fejeződött be a gabona betakarítása, mint 1948-ban. Ezért a gyors és oda­adó munkáért hálás köszönetet mon­dunk, le a kalappal a kisgazdáink és munkásaink előtt Az állami gazdaságokban lévő mun­kások gyors ütemben végezték el az aartást, a betakarítást és a cséplést. Csak az a baj, hogy még mindig nin­csenek rendesen megfizetve. S ez azért van, mert reakciósok igazgatása alatt dolgoznak, akik a munkások rovására tesznek intézkedéseket. Ezeket el kell távolítanunk minél hamarább és helyük­be munkásokat és kisgazdákat kell ül­tetni. Addig jár a korsó a kútra, míg eltörik. Kiss Oszkár, Topolniky. — A partizánskei brigádosek vízvezetéket építenek. Partizáns­ke keletkezése óta igen nagy víz­hiányban és a csatornázási elég­telenségben szenvedett. A kapita­lista vezetőség és a Bafa-rendszer ezzel a hiánnyal nem törődött. Ma azonban a helyi Nemzeti Bi­zottság elhatározta, hogy ezt a kérdést megoldja. A csatornázás, a fürdő és gyermekjátszótér épí­tése már folyamatban van. Ezt a munkát a kerület lakossága ön­kéntes brigádok keretében segí­tik elő, kik a munkálatok 50 szá­zalékát magukra vállalták. Parti­zánske lakói ilymódon maguk se­gítik elő, hogy városink ne szen­vedjen vízhiányban. A vízmű és csatornázás megépítése igen fon­tos, ha figyelembe vesszük, hogy Partizánskeban több mint nyolc­ezer alkalmazott van. — 62,600.000 könyv jelent meg ta­valy Lengyelországban. Tavaly Len­gyelországban négyszer annyi köny­vet adtak ki, mint a háború előtt. A kinvomtatott könyvek teljes • száma 62.6000.000. Az ezévl tervek szerintel akarják érni a 69 milliót. — Oj Ddülő Banská Bystrica mel­lett. A Banská Bystrica mellett épülő üdülőt a népgondozási megbízotti hi­vatal 3 millió Kcs költséggel építteti fel. Az új üdülő a dolgozók pihenőjét fogja szolgálni. — Elkészültek az első lengyel teher­autók. A napokban adták át a forga­lomnak a most elkészült első lengyel (Stár típusú) teherautókat. A lengyel automobilgyárak még ebben az évben 300 ilyen gépkocsit szándékoznak elő­állítani. Az első próbák beváltották' a gépekhez fűzött reményeket. — Tett már ön esküt? á — Igen, egyszer, hogy másodszor nem nősülök meg ... — Nylon háló a halászoknak. Az új Nylonból készült halászhá­lók, mellyel a halászok most végzik az első próbákat, igen jól beváltották a hozzá fűzött remé­nyeket. Egyharmaddal könnyebb, mint a legkiválóbb lenháló és olyan erős, hogy még egy cápa támadása sem tudja széttépni. A nyloból készült háló nem rongá­lódik meg a tenger vizétől, sem olajtól vagy benzintől. — A bratislavai kerületben az utolsó héten a húsfelvásárlás tel­jesen k elégítő volt. Az utolsó héten a bratislavai kerületben marhahúst 104.3 százalékban és disznóhúst 140.8 százalékban szolgáltattak be. Remélhető, hogy a húsfelvásárlás egyre jobb ered­ményeket fog felmutatni. — A tíúna—Tisza csatorna első szakasza befejezés előtt. Mint a ma­gyar sajtó jelenti, a Duna—Tisza csa­torna első szakasza 22 és fél kilomé­ter hosszúságban, ez év végéig elké­szül. Az egész csatorna 100 km hosz­szú lesz és nagy segítséget jelent majd a szállításnak. Mondta vagy nem mondta? Londonból jelentik: Anglia tu­dományos és politikai köreit élén­ken foglalkoztatja John Bernal professzornak a legutóbbi moszk­vai békekongresszuson elmondott beszéde. A fizika világhírű tudó­sa régóta tagja a brit tudomá­nyos szövetség elnöki tanácsá­nak. A szűkebb elnöki tanács tag­jait évenként újra választják, John Bernal ügyében azonban tegnap elhalasztották a döntést és úgy határoztak, hogy táviratot küldenek hozzá Moszkvába: felel­jen arra, hiteles-e moszkvai be­szédének anfol lapokban meg­jelent szPve.Te. A világhírű atomtudós azt mon­dotta moszkvai beszédében, hogy a kapitalista országokban a tu­dománv irányítása azok kezében van, akik gyűlölik a békét és háborút akarnak. Azt is bátran kijelentette, hoery fáradhatatlanul harcol a békéért és a demokrá­ciáért, a háborús gyujtogatók el­len. Ha Bernal professzor válasza nem lesz kielégítő, törlik a ta­nácstagok sorából. Moszkvai beszédében az atom­adós a^t is kijelentette, hosry nem a tömeges bombatámadások győz­ték le a náci birodalmat, hanem a hősi Szovjet Hadsere?. nem nz atombomba kényszerítette meg­adásra a fasiszta janán kor­mányt. hanem a Szovjetúnió min­dent elsöprő ereje. Az an^-ol „tudományos" körök­nek a jetok rrerint Inkűbb az ntrtbM kijelentés ellen van kifo­gásuk. í — A 20 tagú magyar nyomdász­küldöttség a Magas Tátrában tar­tózkodik, ahol közös megbeszélé­seket tartanak a, szlovák nyom­dászok vezetőivel. A megbeszélé­sek után meglátogatják Tűrő. Sv. Martint és Ruzomberokot is. — A Szovjetúnió különböző ke­rületedben a háború után egyes gyárakban megkezdték a kész fa­házak építését. A leningrádi gyárban egy- és kétcsaládos há­zak készülnek. A gyár évenként annyi lakóházat szándékozik épí­teni, hogy ezeknek lakófelülete 150.Ű00 négyzetmétert fog ki­tenni. — A nitrai Nemzetvédelmi Ha­tóság kerületi vezetősége a Hviezdoszláv-akció javára gyűj­tést rendezett. A gyűjtés eredmé­nye 20.034 Kcs volt. A Matica Slovenská a nitrai nemzetvédel­mi szerveknek köszönő levelet küldött. — Közkegyelem Bulgáriában. A bolgár igazságügyminisztérium hétfőn 1846 elítéltet a bolgár fel­szabadulási emlékünnep alkalmá­ból kegyelemben részesített. A hivatalos közlés szerint az am­nesztia szeptember 9-én léö élet­be. — A banskábystricai kerület­ben újítójavaslatokkal 27 és fél­millió koronát takarítottak meg. A kerület gyárai 1949 első felé­ben 398 újítójavaslatot nyújtot­tak be, melyből 269 valósítottak meg. — A íivena, a bratislavai szlo­vák asszonyszövetsé^ felhívja tag­jait, hogy vegyenek részt a Szlo­vák Nemzeti Felkelés alkalmá­ból elesett bolgár partizánok em­lékművének leleplezésén. A le­leplezést szeptember 3-án, 17 órakor Vajansky rakparton tart­ják. — A Csehszlovák Repülőtársaság közleménye. Az 50-ik prágai Nemzet­közi Várás alkalmával a Csehszlovák Repülőtársaság az összes belföldi vo­nalakról repülőjáratokat indít Prágába. — Dimitrov tér Bratislavában. A biatislavai Nemzeti Bizottság pénteki ülésén elhatározta, hogy a Főpálya­udvar előtti teret Dimitrovról nevezi el. — Voronezsber az ottmi cukorgyár egyik lakatosa egy olyan gépet terve­zett, amely egv 3 tonnás autót 2.6 perc alatt rak meg. A gépet a hiva­ta os szervek kipróbálták és azonnal megkezdték tömeges gyártását. A ra­kodógép leginkább a cukorrépa felra­kodására alkalmas. s 4 f

Next

/
Thumbnails
Contents