Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-07 / 125. szám, szerda

2 UJSZ0 1949' szeptember t Mit tapasztaltak a Nyugat fiataljai a yiT-sn Truman harca a kongresszussal A Világifjúsági Találkozón alkalmam volt a MINSz központjában Hollós Ervinnel, a Magyar Ifjúsági Szövetség főtitkárával elbeszélgetni. Hollós Ervin a fesztivál ideje alatt Budapest e^yik legelfoglaltabb embere volt, mégis, amikor érdeklődünk nála a fesztiválról, az ünnep lezajlásáról és arról, vájjon ez a találkozó beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, készséggel állt rendelkezésünkre és kérdéseimre a következőket válaszolta: — Ma már határozottan megállapíthatom, hogy a fesztiválhoz fűzött remények felülmúlták várakozásunkat és a békéért folytatott harcnak kiemelkedő nagy állomása lett ez a VUágifjúsági lalálkozó. Itt bebizonyosodott, hogy a világ haladó demokratikus ifjúsága a háborút visszautasítja és meggyőződéssel harcol a békéért. Ez a találkozó a békéért folytatott harc őszinte megnyilvánulása volt: a világifjúság tekintélyes részét mozgósította és nyüt állásfoglalásra késztette az angol és amerikai háborús uszítók ellen. Megerősítette a Demokratikus Ifjúság Világszövetségét, a Nemzetközi Diákszövetséget, elmélyítette tehát a Világifjúság egységét. Hollós Ervin ezután így folytatta: — A fesztiválon résztvevő fiatalok látták és érezték a Szovjetúnió vezette béketábor egyre fejlődő és legyőzhetetlen erejét. Az ittlévő fiatalok szeretettel és odaadó ragaszkodással vették körül a szovjet ifjúságot, a lenini-sztálini Komszomol tagjait. A Komszomol a fesztivál programjában, kultúrmegnyílvánulásában most ls példát mutatott az összes nemzetek fiataljainak. A magyar nép és a magyar fiatalság osztatlan szeretettel és hálával gondol a Komszomol fáradhatatlan működésére, amely elősegítette az ünnep nagyszabású kibontakozását. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a népi demokráciák ifjúságáról, Hollós Ervin a következőket mondotta: — A népi demokráciák ifjúságának a fesztiválon való részvételénél kitűnt és bebizonyosodott, hogy A Federal Reserve Board július havi mérlege a termelési eredmények újabb visszaeséséről számolt be. Az ipari termelés jelzőszáma az előző hónaphoz képest több mint 4 százalékkal esett. A múltév novemberéhez képest a visszaesés 17 százalék. Az USA acélművei júliusban termelőképesséezekben az országokban elégedetten, szabadon és boldogan él az ifjúság, mert jövője biztosítva van és nem kell állandóan attól tartania, hogy holnap vagy holnapután munkanélkülivé válik. A népi demokráciák küldötteinek politikai előadásából, kultúrrendezéseiből szemléltetően lehetett észrevenni azt az óriási lendületes fejlődést, amelyen átmentek a felszabadulás óta. — Ezen a találkozón például — jegyzi meg Hollós Ervin — a csehszlovák és magyar ifjúság barátsága örvendetesen elmélyült. Ez volt az első komoly alkalom, amikor a két nemzet ifjúságának módjában volt egymással zavartalanul megismerkedni. Határozottan állítom, hogy mindkét nemzet ifjúsága kellemesen volt meglepve egymástól és kétségtelenül bebizonyosodott előttük, hogy csakis a reakció érdekében állott válaszfalat emelni és ellentéteket szítani közöttünk. — A kapitalista országok ifjúságának magatartásában — folytatja a főtitkár — viszont észre lehetett venni, hogy bizonytalan holnap elé néz, jövője nincsen biztosítva, munkája, megélhetése, tanulási, művelődési lehetősége a kapitalizmus labilis, ingadozó, kizsákmányoló rendszerének van alávetve és válságos, komoly helyzetében teljesen magára van utalva. A nyugati ifjúság számos megnyilvánulásából láthatóvá vált, hogy tiszta képet kaptak a népi demokráciákról ezen az összejövetelen és hogy minda^ amit országaik kapitalista sajtója állít a Szovjetúnióról és a népi demokráciákról, az rágalom és hazugság. Franciaország, Olaszország, Anglia és Amerika haladó ifjúsága látta azt az óriási horderejű építőmunkát, ami itt folvik, látta a meghitt együttműködést és Szovjetúnió és a néni demokráciák ifjúsága között, látta azt az őszinte lelkesedést, a feltétel nélküli odaadást, az öntudatos magatartást, ahogy a dolgozo építi szabad hazáját. Ezért a nyugati államok haladó Ifjúsága is egységesen sorakoztt fel a béke mögé. (sz. b.) güknek csak 71 százaléka erejéig voltak kihasználva. Csökkent a szén- és kőolajterme'és is. A kereskedelmi minisztérium adatai szerint júliusban a tőzsdei üzletkötések száma az előző hónaphoz képest 10 százalékkal volt kisebb, míg ,az általános áruforgalom 6 százalékkal csökkent. A Szlovák Nemzeti Felkelés ötödik évfordulójának megünneplése Decinben A cseh határ mellett fekvő Deöinbem, ahol igen sok szlovák dolgozik, már szombattól kezdve árbocra tűzték az állami zászlókat. Hétfőn este a helyi Nemzeti Bizottság helységében ünnepi estet tartottak, melyen méltatták a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét. A szlovák Ifjúsági Szövetség két kollektívje szlovák és orosz partizándalokat adott elő. Munkások figyelmébe! Munkások, jelentkezzetek a kosice-bohumini „Szövetségi Vasútvonal" építési munkálataira. A munkások akkordban dolgoznak, úgyhogy 35—38 Kés-t is megkereshetnek egy óra alatt. Jó és olcsó ellátásról, valamint a tiszta lakásról is gondoskodtak. Az érdeklődök jelentkezzenek a zilinai vagy a vrutkai Vasútigazgatóságnál. Hazautazási lehetőség minden héten. Turista menedékház a bratislavai várban A bratislavai Slovakotour szeptember 10-én adja át a forgalomnak legújabb turista menedékházát. Ez a turistaház, mely a braiislavai várban nyert elhelyezést, 150 ággyal rendelkezik. Az éjszakai szállás ára 15.—, 25.—, 33.— Kcs. 37 millió rubel tanítók üdültetésére 1949-re a Szovjetunió tanítóinak üdülésére 37 millió rubelt irányoztak elő. 67 ezer tanító teljesen ingyenesen vagy 70 százalékos kedvezménnyel töltheti szabadságát a Szovjetúnió különböző nyaralóhelyein. A szovjet vasutak, a tanító szakszervezetek minden támogatást megadnak az üdülőknek. Pekingben nem lesznek többé analfabéták A kínai demokratikus hivatalok és szakszervezetek megegyezése érte', mében Pekingben munkásgyermekek számára 35 elemi iskolát nyitottak. A demokratikus kínai rádióállomás közlése szerint a Kuomintang rendszerben a pekingi gyermekek tízezrei nem látogathatták az iskolákat, mivel pénzhiány következtében még ruhájuk sem volt. Az amerikai közvélemény furcsa szájízzel veszi tudomásul, hogy az idei kongresszusi ülésezések még nem értek véget, bár a tradíció szerinti nyári szünetnek már régen eljött az ideje. Ezt az újítást minden valószínűség szerint a Fehér Ház közbelépése okozta, amely azzal a követeléssel állt elő, hogy a kongresszus ülésezésének befejeztéig hagyja jóvá a külföldi államok felszerelési programját, amelyet Truman nyújtott be a kongresszushoz. Trumannak az utóbbi hónapokban nem sok sikere volt, s még kevesebb szerencséje. Sőt határozottan lehet állítani, hogy az utóbbi hónapok során érzékeny vereséget szenvedett, még pedig két esetben. Az elsőben, amikor a szenátus a Marsh all-sesély hitedből 10 százalékot törölt, második vereségét az idegen országok felszerelésével kapcsolatos javaslata során szenvedte. Truman számára ez utóbbi annál is inkább kellemetlen volt, mert hisz az ütközet megnyerése céljából legnehezebb tüzérségét vitte harcba: programjának csatasorba állított főszónokai Harriman, Acheson, Bradley és Greydy, a monarcho-fasiszta Görögország washingtoni követe voltak. Truman minden erőszakoskodása ellenére programját a szenátus csalc 50 százalékban ismerte el, sőt ez az erősen leszűkített és megcsonkított terv a szenátusban 122 ellenszavazattal találkozott. A kongresszusi á^ásfoglalásnak ez az eredménye Trumant annyira megvadította, hogy a külföldi frontharcosok országos kongreszszusán tartott beszédében éles kirohanást intézett azok ellen a „bizonyos emberek" ellen, akiknek „fogalmuk sincs a nemzetközi helyzetről" és határozott hangú felhívással fordult a törvényhozó testület tagjaihoz, hogy a katonai megsegítési javaslatát hasonlóképpen támogassák, mint ezt a múltban is megtették. A kongresszusi hangulatváltozás tényleges oka azonban nemcsak az előbb említettekből fakad. A tulajdonképpeni háttér a mindjobban érezhető gazdasági válságban keresendő, amely az amerikai nyilvánosság széles köreiben mindinkább nagyobb nyugtalanságot okoz és a republikánus párt ezzel a pánikkal számítva, a közvélemény hangulatának pánikszerű hullámzását azzal akarja tompítani, hogy az Egyesült Államok külfölddel szembeni gazdasági kötelezettségeit korlátozni kívánja. Ez az oka annag, hogy a republikánus szenátorok és kongresszusi tagok az utóbbi hónapokban oly következetesen hirdetik a takarékosság politikáját és ez az oka annak is, hogy szembehelyezkednek Truman követelményeivel is. A republikánusok már most számolnak az 1950. éves I kongresszusi választási kampánynyal és mostani állásfoglalásukkal akarnak maguk számára kedvező légkört teremteni. Angolszász emberrablás Brémából, .Németország angol övezetének amerikai kikötőjéből kedden Kanadába indult a Heinselmann hajó, fedélzetén 123 lengyel gyerekkel. Ezek a lengyel gyermekek a háború alatt menekültek el hazájukból és a nemzetközi menekültügyi szervezet „viselte gondjukat". Bár a gyermekek rokonai, hogy haladéktalanul engedjék őket vissza hazájukba, a menekültügyi szervezet Kanadába szállítja a gyermekeket. Ezzel újra bebizonyosodott, hogy a gyermekrabló nemzetközi menekültügyi szervezet tevékenységének főcélja: olcsó munkaerőt szállítani idegen országokba. A lengyel gyermekek elrablásában súlyos felelősség terheli az olasz és angol hatóságokat is, akik tudtak arról, hogy hova szállítják a gyermekeket és mégis megadták az átutazó vízmmokat Ugyanez áll az USA és Kanada hatóságaira is. Júliusi is csökkent sz USA ipari termeiesa ILLÉS BÉLA FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK Jobbra, balra, előre, majd ismét jobbra kígyózott a hosszú, néma autósor. Egy teherautónak eltört a tengelye. Néhány másodperc késedelem. A katonák hangtalanul ugrottak le a halott autóról és ugrottak föl új helyükre. Tovább, — jobbra, balra, előre, balra, jobbra... Későn és fáradtan kelt fel a nap. A fekete mocsár előbb szürkés, majd sárgás, barnás-zöldes színben játszott, — a szürke, a zöld, a barna és a sárga szín soksok árnyalatában. A teherautók néhol úgy mentek, mint a száraz aszfalton. Másutt a nehéz gumikerekek mély árkot vágták az iszapba. A zöldes-fekete, poshadtszagú mocsárié magosra fröccsent. — Békák nincsenek! — mondotta Levin. — Ha ősszel brekegést akarsz hallani, magadnak kell brekegned — felelt Morozov. Reggel hatkor saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy a falu, ahol a Szeliger szálló pincére valamikor régen első nadrágját szakította el, valóban létezik. Tizenkilenc viskó. A sziget — mint később megtudtuk — majdnem háromnegyed négyzetkilométer. Mögöttünk — messze keletre — hatalmas füstoszlop jelezte az égő várost. Az égen szurokfekete felhők úsztak. A falu lakói közül egyetlen egy sem volt a helyén. A falu erődítménnyé volt átépítve. Az erődítményben két üteg tüzérség és két szakasz gyalogság. Az erőd parancsnoka, Ignyatov százados, akit ezidőben már az egész hadosztály ismert. A katonák maguk között „Árboc tábornoknak" nevezték. Mikor a mi karavánunk élén járó autó (az utat mutató pincérrel) elérte a fordulót, ahonnét már látszott a falu, — tankcsapda állotta utunkat és egy gránát robbant fel előttünk. Két géppuska szórta a golyót — a fejünk fölé. Néhány perc múlva foglyok voltunk. Árboc tábornok foglyai. Árboc egy nádfedelű viskó — még ' egészen friss betonpincéjében tárgyalt Pavlov őrnaggyal. — Hogy kerülnek ide, ebbe az erődítménybe, melynek létezéséről senkinek sem szabad tudnia? Még a vezérkari térképre sincs berajzolva ... Pavlov őrnagy a Szeliger pincérét hívatta. — Beszélj, vagy agyonlőlek! — kiáltotta a pincérre Árboc tábornok. — Honnét tudod az idevezető utat? A pincér nem ijedt meg. — A százados elvtárs talán elfelejtette azt 3.Z utat, amelyik a szülőfalujába vezet? — felelt kérdéssel a kérdésre. — Idevalósi vagyok! — mondotta nagy büszkén. Árboc nevetve kergette ki. Aztán egy jő negyedórán át négyszemközt tárgyalt Pavlov őrnaggyal. — Nem szeretem, hogy idetaláltak — mondotta elgondolkozva Árboc. — Hasznunkat veszi! — felelte Pavlov. — Ha itt szükség lenne az elvtársakra, idevezényelték volna magukat. Nem vezényelték magukat ide, tehát fölöslegesek a szigeten. De — folytatta rövid szünet után — itt vannak. Ez tény. És ha már itt vannak — hm — munka akad. Tőlünk északra vasútvonal, tőlünk délre országút. A Moszkvát ostromló németek egyik legfontosabb utánpótlási vonala. Megállj Hitler! Árboc személyesen intézte elszállásolásukat. Mondhatom — szűken laktunk. Este hatkor járőrbe mentünk. Este kilenckor aknáztuk alá az első vasúti hidat. Este féltízkor zuhant le a töltésről az első (lőszerszállító) német katonavonat. Tizenegykor szállítottuk be a szigetre az első német foglyot. Éjféltájt egy bunkerben, száraz sáson heverve rágyújtottam utolsó szivaromra. — A fene egyen meg, — mondtam Levinnek, — ha nem hallgatok rád, most egész doboz szivarom lenne. Így meg.. * — Levin hibás, de. te fs az vagy, Voroncov! — vágott a szóba Morozov. — Nemcsak Levin, T- folytatta lassan, megfontolva, — de te is azt hitted, hogy — nincs tovább. A sors, vagy hogy a fenébe hívják, igazságosan büntet. Ha akkor nem esik a nadrágodba a szíved, most szivarozhatnál. Mondom, igazságos a büntetés. Gyávaságoddal rászolgáltál. Szivar helyett — most szívd a fogad. — Ami pedig a pincérünket illeti — folytatta — karriert csinált. Árboc tábornok konyhafőnöke. — És konyha is van a főnök mellé? — kérdezte Levin. — Hm. Erre nem ls gondoltain. Konyha biztosan nincs — hiszen a szigeten nem szabad tüzet rakni. De — azt hiszem — ilyen nehéz időkben akkor is nagy dolog konyhafőnöknek lenni, ha konyha — egyelőre — nincs. Lesz! Nekem elhiheted. SZOMORÚAN ZÚG A TICSIHAI ERDÖ. Három napos (három nap és három éjszakán át tartó) harc volt mögöttünk. Negyednap temettünk. Napkeltekor két-három egészségügyi katona kimerészkedett az erdőből. A honvédek megértették, hogy mit keresnek az ásókkal felfegyverzett szovjetkatonák a ticsihai erdő és a (sík, puszta földön húzódó) magyar állások közötti hatalmas mezőn. Nem lőttek. Mikor bizonyossá lett, hogy a magyarok nem zavarják meg a temetést, közel háromszáz szovjetkatona ment ki a senki földjére — sírt ásni. Egy helyt domb (valóságos kis hegy) emelkedett a merev mozdulatlan honvédekből. Itt egész, rohamra induló zászlóaljat kaszált le a gépfegyvertűz és az újabb rohamhullám ugyanott tört meg, ahol az előttejáró csatársor terült el a letaposott füvön. Másutt hosszú, majdnem szabályos csatárláncban feküdtek a halottak. Odébb szétszórva, egyenkint. Ezeket futás közben érte utói a golyó. Ahol akna vágott a honvédek közé, ott rozsdaszínű lett a fű és a koraőszi, halaványsárga mezei virág. (Folytatjuk.)