Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-30 / 145. szám, péntek

1949 szeptember 30' UJSZ0 SzeDtember 30, péntek. A nap kél 6 óra 58 ptickor, nyugszik 18 óra 42 perckor A róm. kat és a protestáns naptár szerint Hieron napja van. ^ A chilei kormány az autobuszdí­jak felemelése elleni tiltakozást arra használta fel, hogy diktátori rendeleteket foganatos tson. A til­takozást „kommunista forradalmi" kísérletnek minősítették és mint­hogy Gonzales elnök rendkívüli hatalmat nyert a kongiesszustól az egyéni szabadságjogok korlátozá­sára, természetesen élt ezzel a ha­talommal. (A santiagói tüntetőket, akik munkások, diákok és hivata'nokok voltak és akiket a vasutasok uni­ója tizenháromórás szimpátia­sztrájkkal támogatott, katonaság és rendőrség támadta meg. A két­napos harcnak nyolc halott és sok sebesült áldozata van.) Az Amerikában időző Kardelj, Tito egyik hóhérsegéde, nyilatko­zott egy amerikai újságírónak és közölte vele, hogy a jugoszláv kor­mány a fasiszta görög kormánnyal való jó kapcsolatok megszilárdítá­sa érdekében „revizió alá veszi" Görögországgal szemben tanúsított magatartását. (A jó kapcsolatokat a fasiszta görög kormánnyal a Tito-banda már bebizonyította akkor, amikor segítséget nyújtott a görög sza­badságharcosok elleni küzdelemben a fasiszta görög kormánynak és amikor megkezdte az Albánia el­leni szemérmetlen provokációkat. Kardelj most csak szavakkal erősí­tette meg azt, amit tettekkel már régen bebizonyított.) A Nemzetközi Békenap íij, fényes határkő lesz az em­bermillióknak az imperialista há­borús uszítók elleni mozgósítása útján. A földkerekség minden or­szágában, a kommunista pártok vezetésével, a szakszervezetek és a többi demokratikus tömegszer­vezetek október 2-án a béke hatal­mas seregszemléjére mozgósítják milliós tömegeiket. Franciaor­szágban, Olaszországban, Bel­giumban, Hollandiában, Norvé­giában, Dániában — Európa marshallizált országaiban csak­úgy, mint Irakban vagy Ausztrá­liában, Vietnamban, vagy Kíná­ban, a szakszervezetek az októ­ber 2-i Békenap előkészítésével is híven teljesitik azt a kötelezett­ségüket, amelyet — Kuznyecov elvtárs javaslatára — vállaltak a Szakszervezeti Világszövetség milánói kongresszusának határo­zatában. _ A KÖZTÁRSASÁG EI.NÖKE KÖSZÖNETET FEJEZI KI. Az az örömteli visszhang, melyet a dolgo­zó népünknél a kenyérfélék felsza­badítása keltett, száz és száz levél­ben nyilvánul meg. lilement Gott­waid köztái-sasági elnök naponta a köztársaság minden részéből köszönő­leveleket kap. Gyárak, szövetkezetek, hivatalok, legkülönfélébb üzemek, kereskedelmi társaságok, népi szer­vezetek alkalmazottai és magán­egyének fejezik ki köszönetüket a köztársaság elnökének, hogy lehetó'­vé tette a lakosság életszínvonalának ilyméretű emelkedését. Mind foga­dalmakat tesznek, kötelezettségeket vállalnak, hogy ötéves tervünk első évének előirányzatát idö előtt, vagy­is a II. Összszakszervezeti kongresz­szissra már teljesítik. Az elnöki iro­dát felhatalmazták arra, hogy tol­mácsolja a köztársaság elnökének köszönetét mindezekért a kötelezett­ségvállalásokért és készségnyilvání­tásokért. A szlovákiai egyetemek meg­nyitása. Október 2-án, fél 10 órakor a Hviezda-moziban ünnepélyes ke­retek között nyitják meg az iskolai évet és üdvözlik a diákságot. A megnyitó ünnepségen L. Novomes­ky iskolai megbízott, a Csehszlovák Főiskolások Szövetségének vezetői és az új munkásfőiskolák számos tagja mondanak beszédet. Az ünne­pélyen a CSM főiskolás csoportjának tánc- és énekegyüttese is fellép. A csehszlovák elektrotechnikus szakszervezetek munkakonferenciája. Szeptember 23 és 25-ike között tar­tották Mariánske Lázne fürdőn 800 kiküldött jelenlétében a csehszlovák =lktro technikusok szakszervezeti ve­setöinek ülését, melyen lengyel, ma­gyar és bolgár kiküldöttek is részt­vettek. A gyűlésen elektrotechnikai kiállítást is rendeztek és ismertették az újítójavaslatokat. A JÖVŐBEN TERVSZERŰBBEN GAZDÁLKODJUNK Kedves Elvtársak! Üzemünk au­gusztus hónapjában 98.39%-ra telje­sítette a feladatát, tehát kissé ter­ven alul. Nem is kell mondanom, hogy nem vagyunk az eredménnyel megelégedve. A hiba nem nálunk történt, hanem ismét a bányászok hibájából maradtunk kissé hátra. De mégis az év kezdetétől augusztus végéig a koksztermelés 100.62%-ra s a szénből kivont nyersanyagokkal együtt (szirán, naftalin, benzol stb.) 102.96%-ra teljesítettük. Ezidáig hét szocialista munkaszer­ződést kötöttek itt üzemünkbén, amelyet élmunkásaink szerveztek meg. Az év elejétől 42 újító javas­latot adtak be dolgozóink, ezekből a mai napig 24-et már felhasznál­tak. Ezeknek a javaslatoknak az alapján üzemünk 727.724 koronát ta­karítottunk meg s a javaslatokat 38.410 koronával jutalmazta. Ezek olyan nyílt számok, hogy mindenki megértheti és követheti újítóinkat azon az úton, amely a mi nagy esz­' ménk megvalósításához vezet. Üze­münk dolgozói tudatában vannak annak, hogy újításaikkal a köznek segítenek és éppen ezért nem lehet őket munkájukban megtántorítani. Hogy komolyan vesszük a terv­gazdálkodás minden formáját, az is mutatja, hogy már előkészítettük a tervet a jövő évre üzemünk tovább­fejlesztésére. A Svoboda tábornok­ról elnevezett koksztermelési mun­kahely határozatot hozott, hogy a szocialista munkatervet kiterjeszti 1950-ben az egész üzemre. Az sem véletlen, hogy dolgozóink az 1950. évre nagy megtakarítási akciót in­dítanak és a terv szerint összesen 2.178.430 koronát akarnak megtaka­rítani. Elvtársi üdvözlettel Hoksza István, Ipolyság. A MUNKAIDŐT HELYESEN KI KELL HASZNALNI. Jelenleg Be< hovicén dolgozom egy építkezésnél Még csak a kezdetnél vagyunk és a munka még nincs meg­szervezve, ezért nem megy úgy, ahogy kellene. Már említettem a mun­kásoknak, hogy így nem lesz jó, mert egy szocialista államban igy nem dol­gozhatunk, hogy az egyik dolgozik, a másik pedig húzza az időt és csak csavarog egyik helyről a másikra. A jövő héten szerdán a KSC előadó­ja jön ki hozzánk Prágából és akkor majd én is előhozom a munkaidő he­lyes kihasználásának a szükségessé­gét, mert nekem ez a mostani hely­zet így nem tetszik. Gombik Sándor, Bechovce u Prahy. MAGUNKNAK KÖVEZZÜK AZ UTAT, AMELVET ÖTÉVES TERV­NEK NEVEZÜNK. A sziléziai jesenki járásban nagy termelés folyik a gránitbányákban. A termelésben a 32 sz üzem áll az első helyen, melynek munkásai 60 száza­lékban szlovákiai magyarok Korlátról és Ajnácskáról. Az 1949-es év tervé­nek első felét 167 százalékra teljesí­tettük. Átlagban mindenki havi 140 százalékra közülünk. Június hónapban 190 százalékban teljesítettük a tervet és a szeptemberit is úgy számít­juk. Büszkék is vagyunk erre, hogy mi szlovákiai magyarok ily becsületesen megálljuk helyünket a munka front­ján s megmutathatjuk kormányunk nak és népünknek, hogy mi is lépést tartunk velük és nem tétlenkedünk. A mi üzemünk a jesenki járásban a legmintaszerübb A munkavezető Do­lejsi Vaclav egész fiatal munkás, már több esetben dicséretet kapott meg­rendelőinktől a kifogástalanul kidolgo­zott kövekért És mi többiek öntuda­tosan dolgozunk, mert tudjuk, hogy csupán saját magunknak és a mun­kásosztálynak segítjük kövezni azt a hatalmas méretű utat, amelyet általá­nosan ötéves tervnek nevezünk. Kuroli József, a 32. sz. üzem kovácsa. AZ ÁRULOK MEGKAPJAK BÜNTETÉSÜKET Vitába elegyedtem a Szárd község­ben lakó kovácsmesterrel, aki a Rajk­banda tárgyalásáról nyilatkozott és megmagyaráztan neki, hogy a demo­kratikus államok arra törekednek, hogy világos képet lásson a világ dolgozó népe az ilyen árulók tevé­kenységéről. Megmondtam neki, hogy aki árulója a dolgozó népnek és aki szövetkezik a háborús uszítókkal, azo­kat az elkövetett gaztetteiért a nép­bíróság a néf követelése szerint ir­galom nélkül meg fogja büntetni. Ilyenkor nincsenek tekintettel semmi­féle olyan hazug tényekre, amilyene­ket a velem vitatkozó mester felho­zott. Szeretném figyelmeztetni azokat, akik a nyugati háborús uszítók és a szabadságot megölni akaró reakciós emberek szolgálatában állnak és min­dent felhasználnak, hogy az itteni né­pet eltérítsék megkezdett útjától min­denféle kitalálásokkal rémhírterjesz­tésekkel, hogy annak semmi teteje sincs. Nálunk a nép érdekében csinál­nak mindent és biztosítom őket, hogy az egyedül a nep javára van. Kérem az Üj Szó olvasóit ezért, hogy terjesszék ? nép között lapun­kat, hogy minél többen olvassák az Üj Szót, mert csak így tudja meg a dolgozó nép, hogv ki az ő barátja és ki az ő ellensége. Dolinszky József. —A bratislavai IV. kerületi SEUB­szervezet felhívja tagjait, hogy szeptember 30-án, 19 órakor rend­kívüli taggyűlést tart a Vödric 42. szám alatt a KSS helyiségében. A tagok megjelenése kőtelező. — Nagy sikerrel fejeződött be a Hviezdoslav-kiállítás. A prágai Nem­zeti Múzeumban a napokban fejező­dött be a Hviezdoslav életét és mű­ködését ismertető kiállítás, amely különleges sikert aratott. 93 nap alatt 82.244 látogatója volt. A kiál­lítást a költő születésének 100. év­fordulója alkalmából, a Hviezdosláv­akció keretében, Klement Gottwald védnöksége alatt rendezték. Bemu­tatásra került közel 500 könyv, kéz­iratok, fényképek, újságok és más emlékek, melyek közül ezelőtt sok sok ismeretlen volt. Azonkívül olaj­és színes festményeket is mutattak be, melyek azokat a helyeket ábrá­zolták, ahol Hviezdoslav valaha tar­tózkodott. A látogatók fele az ifjú­ság sorából került ki. Júliusban 658 iskoláscsoport látogatott el a kiállí­tásra, ami legjobban bizonyítja, hogy Hviezdoslav kiállításának igen nagy sikere volt. Vasöntőmunkások konferenciá­ja. Turé. Sv. Martinban és Trené. Teplicen. Szeptember 30. és október 2-ika között tartják a vasöntök szakszervezetének ezévi rendes köz­gyűlését. A gyűlésen a cseh és szlo­vák vasötnömunkásság nagy szám­ban lesz képviselve. — Az iráni hadsereget angol fegy­verekkel szerelik fel. A „Bachtar" című újság közlése szerint London­ban az angol hadsereg vezetői az iráni hadsereg angol fegyverekkel való ellátásáról tanácskoznak. — Cyrankiewicz lengyel miniszter­elnök üzenete a nyugatnémet kor­mánynak. Szeptembe: 25-én ünnepies keretek között nyitották meg a lodzi elemi népiskolát, melyet a lengyel nép hősnője, a Lengyel Kommunista Párt harcosa Fornalsky Margit nevéről ne­vezték el. Az iskola hallgatói mind munkásifjak lesznek s ezért a meg­nyitás egyben a lodzi munkásság ün­nepe is volt. A megnyitáson J. Cy­rankiewicz lengyel miniszterelnök is jelen volt és a követkzőket mondot­ta: A békét, amelyet ma meg kell vé­denünk, nem kaptuk ajándékképpen, hanem embermilliók nehéz harca által. Ezeknek a békeharcosoknak száma egyre nő. Ezt jól jegyezzék meg a há­borús kezdeményezők, mindenek előtt pedig a Hitler művének folytatói, a bonni parlament tagjai, kiknek nem­csak a Hitler-uralom kezdetéről, ha­nem a Hitler-uralom végéről sem sza­bad megfeledkezniük. — Békenap Brnoban. Brno város Nemzeti Bizottsága szeptember 30-án, pénteken 19.30-kor a stádion­ban a Nemzetközi Békenap alkal­mából ünnepi estet rendez. Az ün­v pségek megemlékeznek München 11-ik évfordulójáról is. — Üzemi rendelők a bratislavai Cérnagyárban. Szeptember 28-án nyi­tották meg a bratislavai Cérnagyárban az üzemi rendelőt. A megnyitó ünne­pélyen képviselve volt az egészség­ügyi és munkaügyi megbízotti hivatal, a kerületi Nemzeti Bizottság, valamint a Szlovák Egyetem orvosi tanszéke is. A felszólalók méltányolták az üzemi rendelők nagy jelentőségét és azt a körülményt, mily nagy időmegtakarí­tást jelentenek a munkásság számára. — Bulgáriában megünnepelték a „Föld ünnepét" Szeptember 27-én, kedden egész Bulgária területén a parasztság legnagyobb ünnepe: — a „Föld napja" alkalmából ünnepies ösz­szejöveteleket tartottak. Az előadók felszólalásaikkal igen nagy sikert arat­tak. A szónokok beszámoltak a szö­vetkezeti és állami gazdaságokban el­ért eredményekről. — Lengyel szövetkezeti vezetők Csehszlovákiában. A csehszlovák­lengyel szövetkezeti cseremozgalom keretében a napokban hét szövetke­zeti főiskolán tanuló lengyel diák ér­kezett Prágába, akik egy hónapig fogják tanulmányozni a csehszlová­kiai szövetkezetek szervezetét és felépítését. Súlyos büntetéseket rónak ki a közlekedési szerencsétlenségek okozóira Gazdasági életünk fejlődésével pár­huzamosan a motoros járművek szá­ma is óriási arányban emeikdett. A statisztikai adatok kimutatják, hogy 1949 első felében a motoros jármű­vek száma már 400 százalékkal ha­ladja túl az 1945-ös létszámot. Ez­zel természetesen növekedtek a köz­lekedési balesetek is, melyek viszont csak háromszorosan emelkedtek. A sok anyagi kárt, életet és testi épségét veszélyeztető baleseteket a közlekedési rendszabályok be nem tartása okozza. Csakis így történhe­tett meg, hogy 1948-ba n 1672 közle­kedési baleset fordult elő, melyből 203 esetben emberhalált és 684 eset­ben súlyos testi sérüléseket okozott. A gépkocsivezetők gondatlansága, a gyorshajtás, a jobboldali irány be nem tartása, éjjel a gyors szemközti világítás mind-mind újabb és újabb szerencsétlenségek előidézői voltak. Ilyenkor mindig felvetődik az a kérdés, hogy kicsodák azok az egyé­nek, akik ennyi szerencsétlenség okozói voltak? Hivatalosan kimutat­ták, hogy a balesetek előioézöi főleg az 1915—1922 között született egyé­nek és azok, akik 1945 után jutot­tak hajtási engedélyhez. Ezek az em­berek merészségük s főleg ittas álla­potuk következtében sosem tartják be a közlekedési előírásokat és sok­szor bizony a saját testj épségüket kockára téve, rohannak a veszélybe. A balesetek állandó növekedésé- I nek egyik előidézője a rossz iskoláz­tatási módszer is. Sok helyen „sza­lagrendszerben gyártják" az új mo­tor- és traktorvezetőket, akik a rö­vid iskoláztatási idő alatt nem is tudhatják teljesen elsajátítani a köz­lekedési rendszabályokat. Ez év első felében csak a kihágá­sok száma meghaladja az ezerkétszá­zat A Nemzeti Közbiztonsági Testü­let tagjai e fél év alatt 51.508 eset­ben róttak ki blokkbüntetéseket, ami közel ötmillió koronát tesz ki. Ezek a kisebb kihágások is, elte­kintve a halált okozó balesetektől, gondolkodóba ejtik az embert. Uj rendeletre, újabb, szigorúbb intézke­désekre volt szükség, amit a Megbí­zottak Testülete ki is hozott, melyek alapján ezentúl az eddig hónapokig húzódó bírósági tárgyalást meggyor­sítják és a legsúlyosabb büntetése­ket róják ki a közlekedési balesetek okozóira. A kihágásoknál pedig, aki nem fizeti meg azonnal a közbizton­sági őrök által kirótt pénzbírságot, annak büntetését a többszörösére emelik. Ezenkívül ideiglenesen vagy véglegsen a hajtási engedélyeket is megvonják az illetőktől. A gépkocsi­vezetői tanfolyamokon ezentúl sok­kal szigorúbban fogják folyttani a vizsgáztatásokat s a hajtási engedé­lyekkel rendelkező egyének általá­nos iskoláztatásával reméljük, hogy a közlekedési balesetek száma a mi­nimumra csökken. Képek a Balti tenger mellől Sopot, a gdanski öböl híres fü~­dővárosa, közvetlen Gdínia alatt fekszik vagy 10 km-nyire délre. Valaha Zoppot néven Danzig sza­badállamhoz tartozott és híres volt rulett- és játékkaszinójáról. Jött a háború — a játékkaszinó a mult emlékeivel együtt martalékává vált; sopot ma lengyel és a fö­venyes tengerparton milliomosok helyett megfáradt dolgozók pihen­nek a nyárutó bágyadt, de még mindig meleg sugaraiban vagy lu­bickolnak a tenger vizében. Itt szokta kipihenni a napi munka terhét a lengyel köztársaság el­nöke, Bjerut is, akinek villája van a tengerparton. De talán nincs Lengyelországban olyan külföldi vagy diplomáciai delegáció, mely fel nem keresné a lengyelek e hí­res fürdőhelyét. Épp megérkezé­sem napján a Grandhotel csillá­ros éttermében, a szomszéd asz­talon kis magyar zászló díszelgett, várt egy magyar delegációt... Nagy haladás az, amikor az egy­kori luxushotel halljában dolgo­zókkal beszélgethettünk s nyegle lengyel grófok helyett a nép fiai lakják szobáit. A tenger hűs hab­jai, melyek azelőtt forrófejű kapi­talisták nyári szórakozásai vol­tak, — ma a szocializmus révén az egész lengyel nép közkincsévé vált... Sopot nem nagyváros, mint Gdinia, csak 20.000 lakosú, de ro­mantikus és kedves üdülő. Két nagyobb hotel, a Grand és a Nad­morsky, néhány kedves utca, ter­raszos kávéházak, nádfonatos szé­kekkel, akár a párizsi boulevar­dokon. Az egyik kávéház mögött szökőkút veti magasba sugarát, itt kezdődik a kispark és a móló, melyre jobbról és balról fedett betónkolonád vezet. A móló maga sértetlen és messzire nyúlik be a tenger opálos habjaiba. Ep móló különben elég ritkaság errefelé. Amikor Svinemündébe és Stettin­be akartunk kirándulni, a lengye­lek formálisan lebeszéltek, mert ott a tenger tulajdonképpen szét­lőtt part. Danzig kikötője teljesen sérült és a villamos még ma is nagyobbrészt romházak között f ut. A sopoti móló egyúttal a hajóál­lomás is és széléről pompás kilá­tás nyílik a tengerre. A hajójárat fehér gőzöse mögött sok fehér há­romszöget himbálnak a távolab­bi vizek; a vitorlásokat A hori­zont peremén pedig egy-két bi­zonytalan bodor füstfelhő: tenge­ri hajók és óceánjárók ... A mólótól jobbra és balra van a strand, utószezon van, de sok a fürdőző. A tenger vize hűvös, de nem hideg és üdítő. A hullámve­rés pedig pompás, nagy, mozgó, zöld vízhegyek verődnek szét a fövenyen fehér habfoszlányokká. A sirályok oly nagy számban rep­desnek, hogy ha valaki ételt dob feléjük, akkor kecses röptükhöz egyáltalában nem illő artikulátlan hangok kíséretében formálisan összeverekszenek ... Sopot azonban akkor a leg­szeb, ha kigyúlnak a lámpák. A kivilágított móló csillogó füzér és a parti szökőkút színes fényeket vet a tengerbe, a víz percenként veszi fel a szivárvány összes színárnyalatait. Képzeljük most ehhez hozzá a strandkávéházak kivilágított terraszát, ahol vígan folyik a tánc és diszkrét taktu­sokban játszik a jazz, miközben az égen végigfut itt-ott egy hulló csillag, mintha egyenesen a tenger tusfekete hullámaiba hullana. A hold valahonnan Svédország felől nagy vörös korongként búvik elő a horizonton és hatalmas „arany­híddal" szakítja két sötét mezőbe a tengert. Egyszeriben megértet­tem azt a fiatal párt a mólón, amely a tenger felett csüngő hold­ra bámult — és minden szó nél­kül egymáshoz simult. Minek is ide beszéd? Beszél a tenger árja, az ég lámpája és a part zsongása. S hogy Bártfay Tibor, a fiatal szlovákiai szobrászművész rövid ismeretség után épp Sopotban es­küdött örök hűséget a szép len­gyel Danusának... — egy percig sem csodlkoztam ... Mártonvölgyi László. — Cseh és szlovák asszonyok a békéért. Szeptember 30-án a cseh­szlovák asszonyok az összes környe­zd államok asszonyaival karöltve bé­kemanifesztációt rendeznek „Soha többé Münchent" jelszóval. A szov­jet asszonyokkal Ciernán, a lengyel asszonyokkal Tesinben, a magyar asszonyokkal Petráalkán, az osztrá­kokkal Ceské Velenicén és a német asszonyokkal Hfenskben tartanak közös tanácskozásokat asszonyaink.

Next

/
Thumbnails
Contents