Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-30 / 145. szám, péntek

UJSZ§ 1949 szeptember 30 Az Albán népköztársaság két hírhedt gonosztevő kiadatását követeli a Tito-bandától Az Albán Népköztársaság kormá­nya jegyzéket intézett a jugoszláv kormányhoz, amelyben Cen Élezi és Dan Kalocsí, a hírhedt bűnösöknek és az albán nép esküdt ellenségei­nek kiadatását követeli. A jugoszláv kormány már régeb­ben elismerte, hogy ezek a bűnösök jugoszláv hatóságok kezében vannak és megígérte, hogy kiadja őket. Bár azóta hosszú idö telt el, a jugoszláv kormány nem adott választ a bűnö­sök kiadása ügyében. A jugoszláv kormány azzal, hogy nem adja ki Cen Elezit és Dan Kalocsit, bizo­nyítja, hogy segíti és szervezi a Ju­goszláviába szökött albán bűnösö­ket és teljes egyetértésben az albán nép esküdt ellenségeivel, akiket az angol-amerikai imperialisták, me 0 az athéni monarchofasiszták oltal­maztak, arra bujtogatja őket, hogy az Albán Népköztársaság ellen aljas cselekedeteket kövessenek el. Az angol sajtó beismeri, hogy Tito az imperialisták eszköze Az áruló Tito-klikk és a görög monarchofasiszták barátkozása már abba a stádiumba lépett, amikor az imperialista sajtó nem tartja szük­ségesnek a titkolódzást. Az angol rá­dió hírmagyarázója hosszasan kom­mentálja Diomédisz görög minisz­terelnöknek azt a nyilatkozatát, amely szerint a két ország között „nincsen olyan komoly kérdés, amely a baráti kapcsolatokat megakadá­lyozhatná". A hírmagyarázó a to­vábbiakban rámutat „a görög-jugo­szláv vasúti közlekedés helyreállítá­sának fontosságára", majd elégedet­ten állapítja meg, hogy a nyugati hatalmak politikája érlelte meg „a kedvező döntést". Jugoszlávia ese­tében. A hírmagyarázó szerint Tito politikája ,,a legjobb eszköznek" fog bizonyulni a Kominform ellen. A londoni News Chronicle arról számol be, hogy a Tito és az athéni kormány közötti egyezmény „rövi­desen várható". A Szakszervezeti Világszövetség a Nemzetközi Békenapról Rendíthetetlen békefrontot állítunk a háborús uszítók ellen. A Szakszer­vezeti Világszövetség a Nemzetközi Békenap alkalmából szózatot intézett az egész világ dolgozóihoz, melyben felhívja őket a béke megvédésére és megtartására A szózatban többek kö­zött a következőket találjuk: Dolgozók és dolgozó nők! Az egyes ál'amok szakszervezetei melegen üd­vözölték a Szakszervezeti Világszö­vetség ama elhatározását, mely sze­rint október 2-án az egész vi'ágon Békenapot rendezünk. Ez^n a napon a világ dolgozoi fajra, nemre, vallási vagy politikai hovatartozásra való te­kintet nélkül, kifejezésre juttatják bé­kés törekvéseiket. Az ez alkalomból tett előkészületek egyre nagyobb mé­reteket öltenek A Békenap rendkívü­li jelentőségére való tekintettel a Szakszervezeti Világszövetség szük­ségesnek tartja ismételten felhívni a világ dolgozóit és dölgoző nőit, hogy szenteljenek nagy figyelmet ennek a Békenapnak és hogy mindenki kap­csolódjon bele ebbe a békemozgalom­ba. Mindenki tudatában van annak, 100.000 péld myban je'enik meg A „KÉK KÖNYV" a Rcrk-banda bű^perprő A francia gyarmati háború újabb ágyútölteléket követel Marseilleből az elmúlt napokban indult Vietnam felé a Pasteur nevű francia személyszállító gőzös, amely­nek fedélzetén a francia honvédelmi minisztérium utasítására 3200 kato­nát hajóztak be, akiket a vietnami frontra visznek. A jelentések szerint az északafrikai Tuniszból ugyancsak a napokban egy afrikaj lövészekből álló katonai egységet indítottak út­nak Vietnam felé, hogy azokat a viet­nami nép elleni harcokban használ­ják fel. A Franc Tireur e hírrel kap­csolatosan megállapítja, hogy Fran­ciaország vietnami politikája ellen­tétben áll a Nemzetek Szövetségének alapokmányával. A japán kereskedelem deficitje 46 V» milliárd A japán pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy a japán kereskedelem öt­hónapos időszakának mérlege 46 mil­liárd 446,000.000 millió yen deficit­tel zárult. Az augusztus havi beho­zatal értéke is meghaladja a kivitel értékét. Az ipar- és külkereskedelmi minisztériumok által közölt adatok szerint csökkent a textilipari rende­lések értéke is. Minden kormány, amely gazdasá­gilag Amerikára támaszkodik, ment­hetetlenül válságba sodorja országa gazdasági életét. Az amerikai impe­rialistákat mindenütt nyomon követi az éhség és nyomor. Hollywood és a font leértékelése A font leértékelése következtében a hollywoodi filmtröszt kétmillió dollárt vesztett. Ugyanis hétmillió dollár ér­tékű követelése volt Londonban, amely egyik napról a másikra már csak öt­millió dollárt ért. Az angol munkást, az angol kisem­bert egyáltalán nem vigasztalja az, hogy az imperialisták profithajszolás közben egymásnak is okoznak káro­kat. Ez nem változtat azon a ke­gyetlen valóságon, hogy az angol gyermek ezentúl kevesebb tejet és ke­vesebb kényért ehet. Budapest. — Tegnap délután meg­jelent a Szikra kiadásában a Kék könyv, amely ,,Rajk László és tár­sai a népbíróság előtt" címen az össszeesküvő kémbanda ellen kiadott vádirat, a főtárgyaláson elhangzott beismerő vallomások, a tanúvallomá­sok, a vád- és védőbeszédek, az utolsó szó jogán elhangzott felszóla­lások szószerinti szövegét tartal­mazza. A Kék könyv közli a nép­bíróság ítéletét, valamint felsorolja az összeesküvők bünperének főtár­gyalásán résztvett 47 külföldi újság­író nevét és az általuk képviselt la­pokat és hírszolgálati ügynöksége­ket. Alig kerültek ki az első példányok a nyomdából, hétfőn délután máris autókon szállítottk az üzemekbe és könyvesboltokba. A csepeli WM-ben azonnal szétkapkodták az első példá­nyokat s a többi gyárban is hatalmas érdeklődést mutattak a dolgozók a Kék könyv iránt. A tegnap forga­lomba került példányok az utolsó darabig elfogytak mind az üzemek­ben. mind a könyvesboltokban. A to­vábbi példányok folyamatosan kerül­nek ki a nyomdából. Előreláthatólag százezer példányban jelenik meg az utóbbi évek egyik legnagyobb bűn­perének történelmi jelentőségű do­kumentuma. hogy a békétől függ elsősonban saját élele vagy halála, vaiamint gyerme­kei és hozzátartozói jobb jövője. Azokban az államokban, amelyek a Marshall-terv martalékai lettek vagy Atlanti-paktum „gyümölcseit!" élvezik, a munkásság egyre inkább belátja, hogy a költségvetés főrésze háborús célokat szolgál. Ez természetesen az életszínvonal rovására megy. Ezek a dolgozók október másodikán adjanak kifejezést tiltakozásuknak az ilyen po­litika ellen. Meg kell erősíteni a dol­gozók nemzetközi egységét, mely egy­szersmind a nemzetközi békeerőkef is jelenti. Meg kell szüntetni a nemzeti­ségi, vallási hovatartozásból eredő gyűlöletet, mert ez a reakció leghat­hatósabb fegyvere az együttműködés ellen. A Nemzetközi Békenapon tömeges tüntetéssel juttassuk kifejezésre, hogy nem akarunk többé háborút, nem aka­runk vért s nem akarunk nyomort. Tudomására kell adni az imperialista világnak, hogy a béketábor összeha­sonlíthatalanul nagyobb és erősebb az uszítók táboránál Felhívjuk ezért min­den állam szakszervezeti elöljáróit, hogy a ff. Szakszervezeti Világ­kongresszus határozata értelmében já­ruljanak hozzá a világbéke megszilár­dításához, a dolgozók nemzetközi egy­ségének megteremtéséhez és csírá iá­ban fojtsák el az imperialisták minden háborús gondolatát Éljen a dolgozók békéért, demokra­tikus szabadságért és szociális haladás­ért folytatott harci egysége! Éljen az egész vi'ág haladó erőinek en-ysérre, amely minden háborús pró­bUlkozást meghiúsít. A Szakszervezeti Világszövetség. SZ8KSZ RVEZEII HÍRADÚ Pearsoa kanadai külügyminiszter rendőri szervezetet szeretne a Biztonsági Tanácsból A Nemzetek Szövetségének leg- t utolsó ülésén, mint már jelentettúK, dr. Clementis külügyminiszter tar­totta meg nagy hatást keltett beszé­dét. A csehszlovák külügyminiszter után először Libanon képviselője, majd Tito Jugoszláviájának küldötte emelkedett szólásra, aki vérszegény és hazug beszédében Tito áruló politi­káját úgy akarja beállítani, mintha az két tábor között foglalna álláspon­tot. Ezzel szemben már régen köz­ismert, hogy Tito és bankrotizált kormánya, amely elárulta a jugo­szláv nép érdekeit, az imperializ­mus és az agresszió táborába szö­kött. A jugoszláv delegátus az Egye­sült Nemzetek delegátusai előtt azt akarta bizonyítani, hogy amikor a szovjet kormány Jugoszláviában tartózkodó szovjet állampolgárok érdekeit védi és azok üldöztetése és megkínoztatása miatt tiltakozást je­lentett be Belgrádban, akkor Jugo­szlávia belügyeibe „avatkozott". A Tito-klikk megbízottja a Nem­zetek Szövetségének ülésén a szov­jet népet és a népi demokratikus or­szágok népeit, a görög hazafiakat támadta és becsmérlően nyilatkozott, de semmilyen tényt nem tudott fel­hozni azokkal a leleplezett aljas­ságokkal szemben, amelyek napvi­lágra kerültek a Rajk-perrel kap­csolatosan Budapesten és amelyek bizonyságul szolgálták az egész vi­lág számára a Tito-klikk felháborító bűncselekményeiről. A Szovjetúnió javaslatával nyíltan szembehelyez­kedni nem lehet. Csak hamis je­zsuita álszenteskedéssel kívánta be­folyásolni a közgyűlést a javasla­tokkal szemben. A görög Tsaldaris tulajdonképpen szóról szóra megismételte mindazo­kat a lázálmokat, amelyeket az angol­amerikai blokk képviselői már el­mondottak Görögország „fenyege­tett" helyzetéről. Pearsonnak, a kanadai külügymi­niszternek beszédéből a tényleges angol-amerikai kísérleteknek csőd­jéről kaphattunk világos képet. Be­széde azt bizonyítja, hogy az angol­amerikai blokk zsákmányra éhes tervei balul ütöttek ki. Pearson rá­mutatott arra, hogy ne foglalkozza­nak olyan kérdésekkel, amelyekkel szemben nincsen elégséges hathatós eszköz. Sajnálatának adott kifeje­zést afelett is, hogy a bizottság an­gol-amerikai többségének nincs kel­lő lehetősége, hogV beavatkozzék egyes államok belpolitikájába. Pear­son továbbá azt ajánlotta a Bizton­sági Tanácsnak, hogy az ne foglal­kozzék Indonézia, Palesztina vagy az India és Pakisztán közti vitás kérdésekkel, hanem bízza a döntést egyenesen az „érdekelt nemzetekre". Nyilvánvaló, hogy a kanadai meg­bízott az angol-amerikai „arbitrázs" gondolata mellett szállt síkra, mert hiszen, mint köztudomású, ezeknek az országoknak lakossága nem tud résztvenni a kérdések megoldásá­ban. A kanadai megbízott beszédé­ben felhívta a Biztonsági Tanácsot, hogy a „zendülések" elnyomására kell összpontosítania összes figyel­mét és azokat mingyárt csírájában kell elfojtani. Pearson tehát a Biz­tonsági Tanácsból egy rendőri szer­vezetet szeretne alakítani, amely a gyarmatokon megindult nemzeti fel­szabadító mozgalmak elnyomására kapna megbízatást. A kanadai kül­ügyminiszter beszédének második ré­sze durva és goromba támadás volt a Szovjetúnió ellen, bár nyíltan nem lépett fel a szovjet javaslattal szem­ben. Stúrovoi keményítőgyár dolgozói teljesítik kötelezettségeiket A Szlovákiai Keményítőgyárak nem­zeti vállalat sturovói üzemének alkal­mazottai küldetésük tudatában minden erejük megfeszítésével kívánnak hoz­zájárulni a szocializmus útján haladó államunk kitűzött céljainak mielőbbi eléréséhez. 1919 szeptember 19-én tar­tott üzemi gyűlésükön a következő kötelezettségeket vállalták magukra az üzem dolgozói: 1. Az 1949. évre előírt búzakemé­nyítő gyártását a Kongresszus nap­jáig 100 százalékra teljesítik. 2. A kukorica-keményítő gyártásá­nál kötelezik magukat annak ellenére, hogy a termelési tervet igen magasan állapították meg, a mostanihoz viszo­nyítva 17 százalékkal emelni a terme­lést. 3. Ezer munkaóra ledolgozására kö­telezték magukat. Önkéntes brigád­munkálatokkal rendbehozzák üzemüket, amivel több mint 15.000 koronát taka­rítanak meg. 4. Hulladékgyűjtést is rendeznek s az ebből befolyott pénzen 4.000 koro­na értékben szocialista könyveket és 10.000 koronáért berendezési tárgya­kat vásárolnak klubhelyiségükbe. 5. A munkából való távolmaradást a minimumra csökkentik s a mégis előforduló mulasztásokat pótlólag le­dolgozzák és ezzel utó'agosan pótolják a kárbaveszett munkaidőt. 6. Ezenkívül a Kongresszusig két vasárnapon nyolc-nyolc órát ledolgoz­nak normális fizetési feltételek mel­lett, amivel egy vagonnal emelik ter­melésüket. 7. Végül arra kötelezték magukat, hogy a havi éztekezleten egyórás elő­adásokban iskoláztatni fogják alkal­mazottaikat a szocializmus szellemé­ben. A fenti kötelezettségeket a Kon­gresszus napjáig 100 százalékra telje­sítjük és ígérjük — írják az üzem al­kalmazottai —. hogy a jövőben gyá­runkból példás üzemet építünk ki, mely a népi demokratikus köztársaságunk egyik szilárd bástyája lesz. KÜLFÖLDI HÍREK Uövelillic a munScaiitemet, hogy meggyorsítsuk Szlovákia iparosítását V. Siroky kormányelnökhelyettes, dr Husák, a Megbízottak Testülete einöke, valamint Bastovansky elv­társ naponta több táviratot kapnak, melyekben Szlovákia üzemei, falvai köszönetüket fejezik ki a kenyér és több más áru szabaddátételéért. A Csehszlovák rádió kosicei állo­mása a következő táviratot küldte dr G. Husáknak: „Tisztelt elvtárs! A kenyér felszabadítása módot ad ne­künk arra. hogy kifejezzük Neked hálánkat azokért a fáradozásokért, melyeket Pártunk és népünk jobb jö­vőjéért, életszínvonalának emeléséért tettél. ígérjük, hogy munkánkat jól teljesítjük és így hozzájárulunk az ötéves terv megval.sításához". Egy oravai brigád a következőket írja dr Husáknak: „Tisztelt Elvtárs! Kellemes meglepetésként ért ben­nünket a kenyér- és lisztfelszabadí­tás híre. ígérjük, hogy meggyorsít­juk a munkaütemet, mert gyorsítani akarjuk Szlovákia iparosítását s ez­által a jobb jövő biztosítását". Nem tudjuk közölni valamennyi táviratnak szövegét, melyekkel ál­lamférfiainkat elhalmozzák. Dolgo­zóink most már valóban kivétel nél­kül értékelik a kormány törekvé­seit, mert meggyőződtek arról, hogy nemcsak propagálunk, és nem ter­jesztünk csalóka híreket, hanem terv­szerűen gazdálkodunk és a fellendü­lés útján járunk. London dolgozói tiltakoznak a font áaveifácsóia ellen A Daily Worker jelentése szerint azalatt, míg Cripps. a brit kormány pénzügyminisztere parlamenti beszá­molóját tartotta, az Alsóház épülete előtt hatalmas tüntető tömeg gyüle­kezett, hogy az angliai dolgozók ne­vében kifejezésre jutassa tiltakozását a fontsterling devalvációja miatt. A tüntetők az Alsóház előtt rendezett tiltakozó manifesztáció után London utcáin vonultak fel és hatalmas transzparensekkel hívták fel Lon­don dolgozóinak figyelmét az októ­ber 9-én tartandó nagygyűlésre, ami­koris a Trafaigar Squaren a haladó munkáspártok gyűlést tartanak, me­lyen tiltakozni akarnak a devalváció, az Egyesült Államokkal szembeni angol kormánypolitika kapitulációjá­nak következménye ellen. Betiltották Szimonov filmdrámáját Hollandiában és Palesztinában A marshallizált Hollandia kormá­nya betiltotta Szimonov: „Az orosz kérdés"- című darabjának filmválto­zatát. A kormány intézkedését a kö­zönség na&y megdöbbenéssel fogad-" ta. Az izraeli kormány is ugyanezt az intézkedést foganatosította a da­rabbal kapcsolatosan. Az izraeli saj­tó most követeli a film- és színpadi cenzúra megszüntetését és síkra­száll. hogy a közönség kívánságára vegyék újra mÜTorra a darabot. Szimonov drámája Hollandiában és Palesztinában is nagy közönség­sikert aratott. Mindkét ország im­perialista zsoldban álló kormánya attól retteg, hogy a két ország kö­zönségének az amerikai giccstől megfertőzött ízlése a Szimonov-da­rab hatása alatt megváltozik és az Egyesült Államok profitra dolgozó filmvállalatai nem kereshetnek majd eleget ezekben az országokban. Budapesten szeptember 30-án tart­ja meg a Magyar Dolgozók Pártja szervezési aktíváját, amelyben a Bu­dapestről érkezett jelentések szerint Rákosi Mátyás beszámolot tart. Luxemburgban általálos sztrájk in­dult meg a Typografiában dolgozó munkások között. A sztrájkot a nyomdatulajdonosok kizsákmányoló politikája váltotta ki. Moszkvából érkezett jelentések sze­rint Pavlov, a kiváló orosz tudós és akadémikus születésének évfordulója alkalmából a szovjet kommunikációs minisztérium bélyegsoiozatot ad ki \ bélyegen Pavlov arcképe van a kö­vetkiz'3 felirattal: „Bármit is tegyek, mindig arra gondolok, azért teszem, hogy hazámat szolgáljam". — ítéletek a volt ravensbrücki fel­iigyeló'nők ellen. A francia katonai bíróság nemrég hozott ítéletet a ra­vensbrücki női koncentrációs tábor volt nöi SS őrei ellen. Mária Minges, Ingeborg Schulz, Ruth Schumann volt felilgyelönőket a koncentrációs táborban elkövetett kegyetlenekedé­sek miatt halálra ítélték. A 28 éves Hildegard Backet 20 évi, Irén Moet 18 évi és Hildegard Dalt 8 évi kény­szermunkára ítélték. — Sztrájkok Olaszországban. Az olasz textilipari alkalmazottak sztájkja már második hete tart, melyen az al­kalmazottak 90 százaléka vesz részt. A pardenói, margherei és velencei munkásság naponta egy órára abba­hagyja a munkát A ncvarai és lavag­hi dolgozók naponta két órát sztráj­kolnak. Ezekhez a sztrájkokhoz ál­landóan újabb textilgyárak csatlakoz­nak, úgy, hogy naponta a szirájkolók száma 100.000 körül mozog és kö­vtelik a munkaszerződések megújítá­sát. Az egy hete tartó tengerész- és kikötőmunkás sztrájk lassan befejező­dik. Az elért megegyezés következté­ben a janovai, nápolyi és velencei ki­kötőben megkezdődik a rendes munka. A sztrájkolok vezetői és a hajótulaj­donosok között még folytatódnak a tanácskozások. Kedden kezdődött a grosecki bányavidék 80 000 bányá­szának általános sztrájkja tiltakozá­sul a „Bacinello" és „Crna" bányák­nak a rendőrök által való megszállása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents