Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-28 / 143. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 28, szerda 2 Kcs II. évfolyam, 143. szám fi szabad kenyér után újabb köBtsyites az eflátásten A kormány szabaddá tette a maSacvásárlást A Földművelésügyi Megbízotti hi­vatal 199/1949. sz. rendelete szerint az elválasztott malacot csak gazda­könyvvel rendelkező személy vehe­tett eddig. Ez a rendelkezés az ál­lami hizlalók malacellátását volt hi­vatva biztosítani. A tilalmi rendeletet a kormánytényezők a közellátás biz­tosítása céljából hozták. A nyár végé­vel a helyzet annyira megjavult, hogy a kormánv ezt a korlátozó rendeletét a III/A.—109/1949. számú végzésé­vel hatályon kívül helyezte és a ma­lacvásárlást mindenki számára lehető­vé teszi, mégpedig az érdeklődők, akik gazdakönyvvel nem rendelkeznek, ai RSD útján szerezhetik be az elvá­lasztott malacokat, míg a gazda­könyvvel rendelkezők saját járásuk területén egyenesen a tenyésztőtől • a járás határán kívül pedig ugyancsak az RSD közvetítésével vásárolhatják fel. Az elválasztott malacok hivatalos ára: 15 kg-ig a 1 kg 80.— Kcs 16—20 kg-ig á I kg 75.— Kcs 21—25 kg-ig á I kg 70.— Kcs A 25 kg-on felüli malacoknál 25 kg-ig 70 Kcs, míg minden további kg után 20,50 Kcs-t. A III A—109/1949. számú rendelet értelmében a 30 kg. felüli malacokat továbbra is az állami sertéshizlaldák vehetik át. Visinszkij nagy beszéde: II Szovjetúnió a béke és ez együttműködés politikáját hirdeti az ENSZ közgyűlésén Az Egyesült Nemzetek közgyűlé­sének ülésén Hollandia, Franciaor­szág, Peru, Ecuador és Salvador kiküldötte szólalt fel az általános vitában. Az ülésterem üres volt az ameri­kai külügyminiszter és más küldöt­tek színtelen és lényegében üres fel­szólalása alatt, szeptember 23-án azonban zsúfolásig megtelt arra a hírre, hogy Visinszklj beszél. A szónoki emelvényre lépő Vi­sinszkijt hosszantartó taps fogadta. A szovjet küldöttség vezetőjének vi­lágos érvekkel alátámasztott és a nemzetközi együttműködés angol­amerikai ellenzőinek politikáját mélyrehatóan elemző beszédét a kül­döttek nagy figyelemmel hallgatták meg és gyakori tapssal szakították meg. Az USA és Anglia az ENSZ aláaknázására törekszik Visinszkij tények felsorakoztatá- kezdeményezésére létesített Észak­sával bizonyította be, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya az Egyesült Nemze­tek támogatásáról szóló hazug ki­jelentéseik ellenére az alapokmány megkerülésével az ENSZ háta mö­gött cselekszik. Az úgynevezett kisközgyülés, az úgynevezett Balkán Bizottság, a Koreai Bizottság, az egyhangúsági elv ellen meg nem szűnő hadjárat — mindez élő példaként mutatja, hogy az Egyesült Államok és Anglia az Egyesült Nemzetek Szervezetének aláaknázására törekszik. Az Egyesült Államok és Anglia Atlanti Szövetség az Egyesült Nem­zetek aláaknázása. Ez a Szövetség, szerzőinek minden hivatalos nyilat­kozata ellenére nemcsak hogy nem szilárdítja meg az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, hanem újabb csa­pást mér e Szervezetre és elősegíti további gyengülését. Az Eszak-Atlanti Szövetségben résztvevő államcsoportosulás léte­sítése — mondotta Visinszkij — eeyenesen ellentmond az Egyesült Nemzetek alapokmányának és megszegi azokat a kötelezettsé­geket, ameiveket az Egyesült Nem­zetek tagállamai ennek az alapok­mánvnak értelmében magukra vál­laltak. Visinszkij megemlítette ennek a cseppet sem áldásos helyzetnek az okait. Az Egyesült Államok és Anglia e^zeveseett fegyverkezési versenyt folytat, felduzzasztja katonai költ­ségvetését, egyre újabb és újabb támaszpontokat épit más államok területén és ezt egyre féktelenebb háborús propagandával kíséri. Az Egyesült Államok költségveté­sében a háborús célokra előirány­1 zott összegek az 1937—38. évihez képest tizenkétszeresére növekedtek. — A Szovjetúnió — fejezte be Visinszkij — most is, mint azelőtt,, hü azokhoz az elvekhez, amelyek nagy vezérének ezekben a szavai­ban jutnak kifejezésre. Óriási erkölcsi erővel hangzanak a szovjet lcormánvnak Visinszkij által kinyilvánított javaslatai, me­lyeket az a nemes törekvés i hat át, hogy biztosítsák a békét, a háború ellen fellépő, a békét és a népek közti barátságot követelő népeknek. A szovjet küldött befejező szavait az egész terem hosszantartó tapssal fogadta. Az Atlanti Szövetség a kisállamok függetlenségének felszámolására irányul Visinszkij részletesen felsorolja a szovjet kormány által felhozott té­nyeket, melyek leleplezik az Észak­Atlanti Szövetség támadó jellegét. Ez a Szövetség a kisállamok szu­verén egyenlőségének, független­ségének felszámolására irányul, továbbá arra, hogy alárendeljék őket az Egyesült Államok imperialista érdekeinek. A csődöt mondott Marshall-terv említése nyugtalan mozgolódást vál­tott ki az angol, francia és más marshallizáit küldöttség padjaiban. Bevin, Schuman, Stikker, Hollandia és a marshallizált országok jelenlevő többi minisztere éppen hogy vissza­tértek Washingtonból, ahol paran­csot kaptak pénzük leértékelésére. A marshallizált országok népeit kifosztó devalváció szemléltető bi­zonyítéka a Marshall-terv igazi céljainak. A küldöttek figyelmesen hallgat­ták meg a Visinszkij által felhozott tényeket, melyek arról tanúskodnak, hogy a kapitalista világ visszavonhatat­lanul új gazdasági válságba sod­ródik. Munkanélküliség, éhség _ ezek a Marshall-terv következmé­nyei, melyek ezeknek az országoknak dol­gozó tömegeit nyomorba taszítják. A Szovjetúnió képviselője ténye­ket hozott fel a Szovjetúnió szo­cialista gazdasági életének fejlő­déséről, a népi demokatikus orszá­gok nemzetgazdaságának sikerei­ről. Ezek a tények élénk ellentétben ál­lanak a kapitalista gazdasági élet rothadásával és a kapitalista álla­mok dolgozó tömegeinek szenvedé­seivel. A Biztonsági Tanács, az atóm­bizottság, a gazdasági és szociális tanács, a szokásos fegyverekkel foglalkozó bizottság nem teljesíti feladatait. Rámutatott arra, hogy a helyzet ja­vulása az ENSZ-ben csak abban az esetben várható, ha a szervezet va­lamennyi tagja betartja az alapok­mányt és ennek elveit, törődik az ENSZ tekintélyének megszilárdítá­sával, ahelyett, hogy a szervezet alapjait megingatnák csupán szűk csoportcélokat tartva szem előtt, amelyeknek semmi közük az ENSZ célkitűzéseihez. Alig néhány napja jelentettük, hogy a kormány felszabadította a kenyeret és lisztermékeket. Mai számunkban újabb örvendetes hírről adunk szamot. Szabadon vásárolható a malac. Akinek nincs gazdakönyve, az is szabadon vá­sárolhat. Ez az intézkedés közvetlenül érinti egész munkassagunkat. s A szabad kesiyéreSláfá biztosítva van A prágai Pondelník Jankovcová asszonynak, a közellátás miniszteré­nek a szabad kenyérre vonatkozólag néhány kérdést tett fel. Jankovcová válaszában kijelentette, hogy még mindig meg van a szovjet gabonatarta­lék nagy része és a mostani aratásból s/eptember 17-ig tobb mint 60 ezer vágón kenyérgabonát vásároltak fel. Ezek a készletek teljesen elegendőek. A malmok most hétköznapokon és vasárnap egyhuzamban ejjel es nappal dolgoznak, hogy a felszabadítás napjára valóban annyi liszt és annyi ke­nyér álljon rendelkezésre, amennyire éppen szükség lesz. Természetesen bízunk abban, mondotta a miniszternő, hogy gazdaasszonyaink tanusagot tesznek józan eszükről és csupán annyit fognak vásárolni, amennyire szük­ségük lesz és bizonyosan nem fogjákotthon penészedni hagyni a lisztet, ha bármikor és szabad mennyiségben bárhol vásárolhatják. Jankovcová elmondotta továbbá, hogy a Párt IX. kongresszusa nemcsak a jegyrendszer fokozatos megszüntetését tűzte ki célul, de a szabad piac ki­terjesztését é s a szabad élelmiszerek árainak csökkentését. Ezért az erre vonatkozó rendelkezések sem hagynak már sokáig váratni magukra. A sza­bad piacot újabb élelmiszerekkel bővítjük. Erről a kérdésről legközelebb már egés zpontos részleteket tudunk majd mondani. Az újságírónak adott válaszát közellátásunk minisztere azzal fejezte be, hogy abban az időben, amikor a kapitalista államokban és az általuk ki­zsákmányolt gyarmatokon a nép az éhezik, nálunk az alapélelmiszerek mennyisége jelentősen bővül éa legfontosabb élelmiszer, a kenyér ára ugyanakkor époly alacsony marad, mint azelőtt volt. Enver Hodzsa, az albán dolgozók vezetője az albán-szovjet barátságról Az albán-szovjet barátsági hét alkalmából Enver Hodzsa az „Al­bánia-SSSR" c. lapban a Szov­jetunióval való barátság címmel cikket írt. Enver Hodzsa ebben a cikkében megjegyzi, hogy ez a barátság biztosítéka volt az albán nép győzelmének, nemzeti sza­badságának és mai életében ez a barátság Albánia új életének fej­lődése és további élete szempont­jából bír jelentőséggel. Albánia gazdasága a Szovjet­únióval való baráti kapcsolatai­nak köszönheti létét és a baráti kapcsolat biztosítéka a szocializ­mus építésének Albániában. Az utóbbi időben Albániát egymás­után érik provokatív támadások a görög monarchofasiszták és az imperialisták szolgálatában álló reakciós sajtó részéről. Az albán nép fölháborodottan figyeli eze­ket a támadásokat, de az imperia­lista fenyegetésekkel nem törődik. Elítéli az agresszív aktusokat, amelyekkel az imperialista és gö­rög monarchofasiszta ügynökök lépnek fel. Feleletül az imperia­lista provokációkra az albán nép azzal válaszol, hogy a dolgozók pártja köré sorakozik fel szilárd elszántsággal és együttes erővel védi meg a nép hatalmát. Az al­bán-szovjet barátság hetében az albán nép bebizonyítja, hogy a Szovjetúnióval való barátságra úgy vigyáz, mint saját szemvilá­gára, mert ez a barátság számára oly szent, mint a szabadsága, füg­getlensége, népi hazája. Dr. VI. Clementis csehszlovák külügyminiszter beszéde az Egyesült Nemzetek plénuma előtt Ha megvizsgáljuk az idei munkát és elégtelenségeket, a sikereket és si­kertelenségeket, úgy előtérbe egy fontos és örvendetes tény kerül, amely azt bizonyítja, hogy a háború veszélye csökken. Ismételten bebizo­nyosodott hogy a világ békés fejlődé­se elsősorban a vezető hatalmak együttmunkálkodásától, az egyhangú­ság elvének legszélesebb és leggya­koribb érvényesítésétől függ elsősor­ban oly esetekben, amikor a még el nem intézett problémák felszámolásá­ról van szó, amelyet a legutolsó hábo­rú hagyott maga után. Nem kétséges, hogy a külügymi­niszterek tanácsának esetleges és a közgyűléssel paralell további össze­jövetele a további problémákat is meg­oldaná. Ez a feszültségnek újabb fel­oldásához vezetne és messzemenő ha­tással bírna a mi tárgyalásainkra is. A berlini eset legyen taulság azok számára, akik a Charta szellemében őszintén törekszenek arra, hogy a nemzetek szövetségének munkája si­keres legyen. Nem voltak azonban elégségesen reálisak, hogy feismerjék, respektálják és hangsúlyozzák e mun­ka sikeréhez szükséges előfeltételeket, amelyek a vezető nagyhatalmak együttmunkálkodásából eredtek. A nagyhatalmak együttmunkálkodásának fontossága oly egyszerű és szembetű­nő. hogy azt a csecsemőnek is meg kell értenie. Es amennyiben ez még sem valósul meg és ha kísérletek tör­ténnek ennek megkerülésére, úgy ez azt bizonyítja, hogy oly erők működ­nek közre, amelyek ellentétben állnak a Chartával, ami viszont azt jelenti, hogy más célokat követnek, mint melyeket nyilvánosan kijelentenek. Igy például azt, hogy Korea egységes és szabad legyen, de ugyanakkor idegen uralom alatt ^Uó ország, vagy hogy az atomfegyverek tilalmát lehessen elérni, hanem annak monopóluralmat biztosítsanak. Nincs harmadik út és e dilemma elől nem lehet kitérni, Amennyiben azon­ban megegyezünk abban, hogy a há­borútól való félelem valóban csökken és hogy ehhez az eredményhez alap­jában hozzájárult a párizsi külügymi­niszterek tanácskozása, úgy nem te­hetjük meg, hogy ne említsünk föl egy fontos és jelentőségteljes tényt, amely ezzel összefügg Ezalatt azt ér­tem. hogy a résztvevő nagyhatalmak egyik tagja, amely egyben a párizsi tanácskozáson kezdeményező is volt, saját közvéleménye előtt minden le­hetőt elkövetett, hogy a párizsi tanács­kozások értékét csökkentse, hogy így a nemzetközi feszültségben beállott megkönnyebbülés hullámát megállítsa. Ez az ellentétes lépés felvilágosítá­sára szorul éppen azért, mert az Egyesült Államokról van szó, amely ország a világban vezető poziciót kö­vetel magának és nem kétséges, hogy ép az Egyesült Államok az, amely nemcsak a kapitalista országok Kül­politikai irányelveit szabja meg, de gyakorta beavatkozik azok belpoliti­kájába is. Természetes, hogy az Egye­sült Államoknak a lépései a szocializ­mus táborában ellenszenvvel találkoz­nak. de ezt az ellenszenvet nemcsak ezekben az államokban észlelhetjük, hanem ezen államok lakosainál is, melyek az Egyesült AllamoK politikájának ve­tik alá magukat. Hol találta meg a dolgozó nép és a gondolkozó ember a támaszt? A newyorki, párizsi, prágai, buda­pesti, moszkvai és mexikói békeösz­szejövetelek kiküldöttei, akik száz­mliliók nevében juttatták kifejezés­re őszinte vágyakozásukat és elha­tározásukat, hogy a békét megvédik és megsemmisítik a hazai és a kül­földi háborús uszítók pusztító mü­veit, a Szovjetúnió iránt juttatták kifejezésre, amely körül egy tömbbe egyesültek a békeszerető népek tö­megei. Az emberi jogok legalapve­tőbb követelménye a béke, állandó veszélyben van és rajtunk áll, hogy az emberiséget a félelemtől meg­szabadítsuk, hogy a béke iránti jo­gát senki se sérthesse meg. (Lapzártakor Clementis külügy­miniszter beszéde még tart. Részle­tes beszámolót a nagyfontosságú ki­jelentéseiről lapunk holnapi számá­ban hozunk.)

Next

/
Thumbnails
Contents