Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-28 / 143. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 28, szerda 2 Kcs II. évfolyam, 143. szám fi szabad kenyér után újabb köBtsyites az eflátásten A kormány szabaddá tette a maSacvásárlást A Földművelésügyi Megbízotti hivatal 199/1949. sz. rendelete szerint az elválasztott malacot csak gazdakönyvvel rendelkező személy vehetett eddig. Ez a rendelkezés az állami hizlalók malacellátását volt hivatva biztosítani. A tilalmi rendeletet a kormánytényezők a közellátás biztosítása céljából hozták. A nyár végével a helyzet annyira megjavult, hogy a kormánv ezt a korlátozó rendeletét a III/A.—109/1949. számú végzésével hatályon kívül helyezte és a malacvásárlást mindenki számára lehetővé teszi, mégpedig az érdeklődők, akik gazdakönyvvel nem rendelkeznek, ai RSD útján szerezhetik be az elválasztott malacokat, míg a gazdakönyvvel rendelkezők saját járásuk területén egyenesen a tenyésztőtől • a járás határán kívül pedig ugyancsak az RSD közvetítésével vásárolhatják fel. Az elválasztott malacok hivatalos ára: 15 kg-ig a 1 kg 80.— Kcs 16—20 kg-ig á I kg 75.— Kcs 21—25 kg-ig á I kg 70.— Kcs A 25 kg-on felüli malacoknál 25 kg-ig 70 Kcs, míg minden további kg után 20,50 Kcs-t. A III A—109/1949. számú rendelet értelmében a 30 kg. felüli malacokat továbbra is az állami sertéshizlaldák vehetik át. Visinszkij nagy beszéde: II Szovjetúnió a béke és ez együttműködés politikáját hirdeti az ENSZ közgyűlésén Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének ülésén Hollandia, Franciaország, Peru, Ecuador és Salvador kiküldötte szólalt fel az általános vitában. Az ülésterem üres volt az amerikai külügyminiszter és más küldöttek színtelen és lényegében üres felszólalása alatt, szeptember 23-án azonban zsúfolásig megtelt arra a hírre, hogy Visinszklj beszél. A szónoki emelvényre lépő Visinszkijt hosszantartó taps fogadta. A szovjet küldöttség vezetőjének világos érvekkel alátámasztott és a nemzetközi együttműködés angolamerikai ellenzőinek politikáját mélyrehatóan elemző beszédét a küldöttek nagy figyelemmel hallgatták meg és gyakori tapssal szakították meg. Az USA és Anglia az ENSZ aláaknázására törekszik Visinszkij tények felsorakoztatá- kezdeményezésére létesített Északsával bizonyította be, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya az Egyesült Nemzetek támogatásáról szóló hazug kijelentéseik ellenére az alapokmány megkerülésével az ENSZ háta mögött cselekszik. Az úgynevezett kisközgyülés, az úgynevezett Balkán Bizottság, a Koreai Bizottság, az egyhangúsági elv ellen meg nem szűnő hadjárat — mindez élő példaként mutatja, hogy az Egyesült Államok és Anglia az Egyesült Nemzetek Szervezetének aláaknázására törekszik. Az Egyesült Államok és Anglia Atlanti Szövetség az Egyesült Nemzetek aláaknázása. Ez a Szövetség, szerzőinek minden hivatalos nyilatkozata ellenére nemcsak hogy nem szilárdítja meg az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hanem újabb csapást mér e Szervezetre és elősegíti további gyengülését. Az Eszak-Atlanti Szövetségben résztvevő államcsoportosulás létesítése — mondotta Visinszkij — eeyenesen ellentmond az Egyesült Nemzetek alapokmányának és megszegi azokat a kötelezettségeket, ameiveket az Egyesült Nemzetek tagállamai ennek az alapokmánvnak értelmében magukra vállaltak. Visinszkij megemlítette ennek a cseppet sem áldásos helyzetnek az okait. Az Egyesült Államok és Anglia e^zeveseett fegyverkezési versenyt folytat, felduzzasztja katonai költségvetését, egyre újabb és újabb támaszpontokat épit más államok területén és ezt egyre féktelenebb háborús propagandával kíséri. Az Egyesült Államok költségvetésében a háborús célokra előirány1 zott összegek az 1937—38. évihez képest tizenkétszeresére növekedtek. — A Szovjetúnió — fejezte be Visinszkij — most is, mint azelőtt,, hü azokhoz az elvekhez, amelyek nagy vezérének ezekben a szavaiban jutnak kifejezésre. Óriási erkölcsi erővel hangzanak a szovjet lcormánvnak Visinszkij által kinyilvánított javaslatai, melyeket az a nemes törekvés i hat át, hogy biztosítsák a békét, a háború ellen fellépő, a békét és a népek közti barátságot követelő népeknek. A szovjet küldött befejező szavait az egész terem hosszantartó tapssal fogadta. Az Atlanti Szövetség a kisállamok függetlenségének felszámolására irányul Visinszkij részletesen felsorolja a szovjet kormány által felhozott tényeket, melyek leleplezik az ÉszakAtlanti Szövetség támadó jellegét. Ez a Szövetség a kisállamok szuverén egyenlőségének, függetlenségének felszámolására irányul, továbbá arra, hogy alárendeljék őket az Egyesült Államok imperialista érdekeinek. A csődöt mondott Marshall-terv említése nyugtalan mozgolódást váltott ki az angol, francia és más marshallizáit küldöttség padjaiban. Bevin, Schuman, Stikker, Hollandia és a marshallizált országok jelenlevő többi minisztere éppen hogy visszatértek Washingtonból, ahol parancsot kaptak pénzük leértékelésére. A marshallizált országok népeit kifosztó devalváció szemléltető bizonyítéka a Marshall-terv igazi céljainak. A küldöttek figyelmesen hallgatták meg a Visinszkij által felhozott tényeket, melyek arról tanúskodnak, hogy a kapitalista világ visszavonhatatlanul új gazdasági válságba sodródik. Munkanélküliség, éhség _ ezek a Marshall-terv következményei, melyek ezeknek az országoknak dolgozó tömegeit nyomorba taszítják. A Szovjetúnió képviselője tényeket hozott fel a Szovjetúnió szocialista gazdasági életének fejlődéséről, a népi demokatikus országok nemzetgazdaságának sikereiről. Ezek a tények élénk ellentétben állanak a kapitalista gazdasági élet rothadásával és a kapitalista államok dolgozó tömegeinek szenvedéseivel. A Biztonsági Tanács, az atómbizottság, a gazdasági és szociális tanács, a szokásos fegyverekkel foglalkozó bizottság nem teljesíti feladatait. Rámutatott arra, hogy a helyzet javulása az ENSZ-ben csak abban az esetben várható, ha a szervezet valamennyi tagja betartja az alapokmányt és ennek elveit, törődik az ENSZ tekintélyének megszilárdításával, ahelyett, hogy a szervezet alapjait megingatnák csupán szűk csoportcélokat tartva szem előtt, amelyeknek semmi közük az ENSZ célkitűzéseihez. Alig néhány napja jelentettük, hogy a kormány felszabadította a kenyeret és lisztermékeket. Mai számunkban újabb örvendetes hírről adunk szamot. Szabadon vásárolható a malac. Akinek nincs gazdakönyve, az is szabadon vásárolhat. Ez az intézkedés közvetlenül érinti egész munkassagunkat. s A szabad kesiyéreSláfá biztosítva van A prágai Pondelník Jankovcová asszonynak, a közellátás miniszterének a szabad kenyérre vonatkozólag néhány kérdést tett fel. Jankovcová válaszában kijelentette, hogy még mindig meg van a szovjet gabonatartalék nagy része és a mostani aratásból s/eptember 17-ig tobb mint 60 ezer vágón kenyérgabonát vásároltak fel. Ezek a készletek teljesen elegendőek. A malmok most hétköznapokon és vasárnap egyhuzamban ejjel es nappal dolgoznak, hogy a felszabadítás napjára valóban annyi liszt és annyi kenyér álljon rendelkezésre, amennyire éppen szükség lesz. Természetesen bízunk abban, mondotta a miniszternő, hogy gazdaasszonyaink tanusagot tesznek józan eszükről és csupán annyit fognak vásárolni, amennyire szükségük lesz és bizonyosan nem fogjákotthon penészedni hagyni a lisztet, ha bármikor és szabad mennyiségben bárhol vásárolhatják. Jankovcová elmondotta továbbá, hogy a Párt IX. kongresszusa nemcsak a jegyrendszer fokozatos megszüntetését tűzte ki célul, de a szabad piac kiterjesztését é

s a szabad élelmiszerek árainak csökkentését. Ezért az erre vonatkozó rendelkezések sem hagynak már sokáig váratni magukra. A szabad piacot újabb élelmiszerekkel bővítjük. Erről a kérdésről legközelebb már egés zpontos részleteket tudunk majd mondani. Az újságírónak adott válaszát közellátásunk minisztere azzal fejezte be, hogy abban az időben, amikor a kapitalista államokban és az általuk kizsákmányolt gyarmatokon a nép az éhezik, nálunk az alapélelmiszerek mennyisége jelentősen bővül éa legfontosabb élelmiszer, a kenyér ára ugyanakkor époly alacsony marad, mint azelőtt volt. Enver Hodzsa, az albán dolgozók vezetője az albán-szovjet barátságról Az albán-szovjet barátsági hét alkalmából Enver Hodzsa az „Albánia-SSSR" c. lapban a Szovjetunióval való barátság címmel cikket írt. Enver Hodzsa ebben a cikkében megjegyzi, hogy ez a barátság biztosítéka volt az albán nép győzelmének, nemzeti szabadságának és mai életében ez a barátság Albánia új életének fejlődése és további élete szempontjából bír jelentőséggel. Albánia gazdasága a Szovjetúnióval való baráti kapcsolatainak köszönheti létét és a baráti kapcsolat biztosítéka a szocializmus építésének Albániában. Az utóbbi időben Albániát egymásután érik provokatív támadások a görög monarchofasiszták és az imperialisták szolgálatában álló reakciós sajtó részéről. Az albán nép fölháborodottan figyeli ezeket a támadásokat, de az imperialista fenyegetésekkel nem törődik. Elítéli az agresszív aktusokat, amelyekkel az imperialista és görög monarchofasiszta ügynökök lépnek fel. Feleletül az imperialista provokációkra az albán nép azzal válaszol, hogy a dolgozók pártja köré sorakozik fel szilárd elszántsággal és együttes erővel védi meg a nép hatalmát. Az albán-szovjet barátság hetében az albán nép bebizonyítja, hogy a Szovjetúnióval való barátságra úgy vigyáz, mint saját szemvilágára, mert ez a barátság számára oly szent, mint a szabadsága, függetlensége, népi hazája. Dr. VI. Clementis csehszlovák külügyminiszter beszéde az Egyesült Nemzetek plénuma előtt Ha megvizsgáljuk az idei munkát és elégtelenségeket, a sikereket és sikertelenségeket, úgy előtérbe egy fontos és örvendetes tény kerül, amely azt bizonyítja, hogy a háború veszélye csökken. Ismételten bebizonyosodott hogy a világ békés fejlődése elsősorban a vezető hatalmak együttmunkálkodásától, az egyhangúság elvének legszélesebb és leggyakoribb érvényesítésétől függ elsősorban oly esetekben, amikor a még el nem intézett problémák felszámolásáról van szó, amelyet a legutolsó háború hagyott maga után. Nem kétséges, hogy a külügyminiszterek tanácsának esetleges és a közgyűléssel paralell további összejövetele a további problémákat is megoldaná. Ez a feszültségnek újabb feloldásához vezetne és messzemenő hatással bírna a mi tárgyalásainkra is. A berlini eset legyen taulság azok számára, akik a Charta szellemében őszintén törekszenek arra, hogy a nemzetek szövetségének munkája sikeres legyen. Nem voltak azonban elégségesen reálisak, hogy feismerjék, respektálják és hangsúlyozzák e munka sikeréhez szükséges előfeltételeket, amelyek a vezető nagyhatalmak együttmunkálkodásából eredtek. A nagyhatalmak együttmunkálkodásának fontossága oly egyszerű és szembetűnő. hogy azt a csecsemőnek is meg kell értenie. Es amennyiben ez még sem valósul meg és ha kísérletek történnek ennek megkerülésére, úgy ez azt bizonyítja, hogy oly erők működnek közre, amelyek ellentétben állnak a Chartával, ami viszont azt jelenti, hogy más célokat követnek, mint melyeket nyilvánosan kijelentenek. Igy például azt, hogy Korea egységes és szabad legyen, de ugyanakkor idegen uralom alatt ^Uó ország, vagy hogy az atomfegyverek tilalmát lehessen elérni, hanem annak monopóluralmat biztosítsanak. Nincs harmadik út és e dilemma elől nem lehet kitérni, Amennyiben azonban megegyezünk abban, hogy a háborútól való félelem valóban csökken és hogy ehhez az eredményhez alapjában hozzájárult a párizsi külügyminiszterek tanácskozása, úgy nem tehetjük meg, hogy ne említsünk föl egy fontos és jelentőségteljes tényt, amely ezzel összefügg Ezalatt azt értem. hogy a résztvevő nagyhatalmak egyik tagja, amely egyben a párizsi tanácskozáson kezdeményező is volt, saját közvéleménye előtt minden lehetőt elkövetett, hogy a párizsi tanácskozások értékét csökkentse, hogy így a nemzetközi feszültségben beállott megkönnyebbülés hullámát megállítsa. Ez az ellentétes lépés felvilágosítására szorul éppen azért, mert az Egyesült Államokról van szó, amely ország a világban vezető poziciót követel magának és nem kétséges, hogy ép az Egyesült Államok az, amely nemcsak a kapitalista országok Külpolitikai irányelveit szabja meg, de gyakorta beavatkozik azok belpolitikájába is. Természetes, hogy az Egyesült Államoknak a lépései a szocializmus táborában ellenszenvvel találkoznak. de ezt az ellenszenvet nemcsak ezekben az államokban észlelhetjük, hanem ezen államok lakosainál is, melyek az Egyesült AllamoK politikájának vetik alá magukat. Hol találta meg a dolgozó nép és a gondolkozó ember a támaszt? A newyorki, párizsi, prágai, budapesti, moszkvai és mexikói békeöszszejövetelek kiküldöttei, akik százmliliók nevében juttatták kifejezésre őszinte vágyakozásukat és elhatározásukat, hogy a békét megvédik és megsemmisítik a hazai és a külföldi háborús uszítók pusztító müveit, a Szovjetúnió iránt juttatták kifejezésre, amely körül egy tömbbe egyesültek a békeszerető népek tömegei. Az emberi jogok legalapvetőbb követelménye a béke, állandó veszélyben van és rajtunk áll, hogy az emberiséget a félelemtől megszabadítsuk, hogy a béke iránti jogát senki se sérthesse meg. (Lapzártakor Clementis külügyminiszter beszéde még tart. Részletes beszámolót a nagyfontosságú kijelentéseiről lapunk holnapi számában hozunk.)