Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-25 / 141. szám, vasárnap

Meglepetés a vonaton Vonaton könnyen ismerkedik az ember, különösen, ha fiatal és vele szemben az Ifjúsági Vasút Vasút kékzubUonyos brigádosa ül. Idén nem voltam a vasútépítésen, csak aratáson, ezért igen érdekelt, milyen most az élet Hronská Dúbrava és Banská Stiavnica között. S a bajtárs beszélt, beszélt, én pedig ámulva hallgattam. A Garam hídján már a mult héten átment a vágányrakó gép, rohammal nyeli a kilométereket és közeledik az első tábortól a másodikig. — És ha látnád a fiúkat dolgozni! ... — mindja lelkesen. Végig a völgyön finismunka folyik. Sok egyetemista, aki szeptemberre jelentkezett

( nem jött el, de október 28-ára minden akadály ellenére át kell haladnia az új vasútvonalon az első igazi vonatnak. A 15—16 éves fiúk is olyan iramot, lendületet adnak a munkának és olyan eredményeket mutatnak fel naponta, hogy őszinte csodálatot váltanak ki az emberből. — Hát magyar brigádosok va.nnak-e az Ifjúság Va-sútján? — Igen, sőt talán még sosem voltak ennyien, mint ebben a hónapban, részint közös brigádban, részint elszórva az egyes táborokban dolgoznak. Mind remekül végzi feladatát, de tudják, hogy van miért, mert ma már semmi sem különbözteti meg az embereket, talán csak a — jobb munkateljesítmény. Ezután felteszem azt a kérdést, vajjon az Ifjúság Vasútjára járó napilapok közül olvassák-e az Új Szót is? — Természetesen olvassuk, mert figyeljük az Ifjúsági Szemlét és mingyárt azt is megmondom, hogy többet foglalkozhatnának a vasútépítéstel. Kissé találva érzem magam, bevallom neki, hogy munkatársa vagyok a lapnak, de azonnal ellentámadásba megyek át: — Hát miért nem írtok? Miért kell megtudnunk egy idősebb elvtárs leveléből, hogy Dunajská Streda « küldött brigádosokat? Telitalálat volt. Kiderült ugyanis, hogy új barátom dunaszerdahelyi. Megígéri, hogy mindent elkövet majd és megmozgatja földiéit, hogy küldjenek verset, novellát és beszámolókat, mert hiszen őket csak fel kell bátorítani. Közeledünk útunk végcélja felé. Megtudom, hogy csak egy napra jött ide, holnap visszautazik. A brigádfőparancsnokság küldte Bratislavába. Eddig számos kitüntetése kápráztatott el, most azonban szemügyre veszem a karján virító piros K-betüt. E betű révén megtudom, hogy az Ifjúsg VO-sútjának kultúrvezetőjével kerültem össze. Közös területre értünk, mert én az aratóbrigád Jculturník"-ja voltom. — Hogyan tevékenykedsz? Üdvözlet az „örömök völgyéből" (A bratislavai CSEMADOK-fiataloknak küldi vasútépítő társuk) Takarodó után írom ezt a levelet, mialatt az alattam levő ágyon a szakaszkultúrvezetők tanakodnak. Nagy eseményre készülünk, a tábortűz programját akarjuk összeállítani. A mai nap örömteljes eseménnyel végződött, mert megszereztük a brigádzászlót, vagyis a legjobb eredménty értük el a táborban, most már másodszor. De kezdjük elölről. Ahogy megérkeztem az Ifjúság Vas (ltjára, nagy felhőszakadás fogadott. Sátortáborba lettünk beosztva és bizony félve néztük a ponyvát, hogy nem lesz-e részünk egy kis hideg zuhanyban. De nem történt semmi baj, gyorsan kitisztult az ég és azóta gyönyörű időnk van. Megérkezésünk utáni napon meg lettem választva brigádparancsnoknak. Brigádom 60 tanoncból és 70 egyetemistából áll. Később átköltöztünk a baraktáborba, ahol már nem kell aggódiü & zápor miatt. A fiúk kivétel nélkül lelkesen és teljes erőfeszítéssel dolgoznak és így táborunk a legjobb az egész Vasútvonalon, sőt, a mi brigádunk is az elsők között van. A Vasút befejezésének időpontja igen közeleg, elhatároztuk, hogy bizonyos kötelezettségeket vállalunk a normán felül. Az egész brigád úgy döntött, hogy 8 órát dolgozik az eddigi 6 helyett. Aki nem dolgozott valahol hasonló munkán, az el sem tudja képzelni, mit jelent az olyan iram, melyben mi dolgozunk. Hiszen átlagban 140— A CSM magyarnyelvű vezetőképző iskolájából (Folytatás az 1. oldalról.) Mi, akik most itt vagyunk mindnyáján a Csehszlovákiai Ifjúsági Szervezet magyarnyelvű iskolájában és mindannyiunkra egyaránt oly nagy feladatok teljesítése íái. mint ami a Szovjet ifjakra várt az Októberi fordalom után a szocializmus kiépítésében A mi legfontosabb feladatunk a KSC IX. kongreszszusának határozatait végrehajtani, amit Gottwald elvtárs tíz pontban fektetett le. belekapcsolódni az első ötéves tervünk építő munkájába és azt eredményes befejezéshez segíteni. Ahol csak segítségre van szüksége országépítő gépezetünknek, iparkodjunk mindenütt elsők lenni s valóra váltani Gottwald elvtársnak a csehszlovák ifjúságba vetett bizalmát. Félelemre nem ád okot semmi, mert a demokratikus világ ifjúsága a legkiemelkedőbb példával mutatta meg Budapesten, hogy tud építeni és minden erővel megvédi a világbékét. Éljen a világbékéért küzdő hatalmas Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Major Ágoston. Nélkülük is győzünk! Lebzseló'k akadnak ma is köztünk ... Csak süttessék a hasukat, Mi nélkülük is bevégezzük Októberben a Vasutat. Szabadság ünnepén áthalad rajt' Az első büszke gyorsvonat És akkor győzelmünk dala száll majd A etiavnicei völgyön át. Gyurica Olga. Bratislavai dalos ifjúság, figyelem! A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete felhívja a bnatislavai fiatalokat, lépjenek be a helyi szervezet énekkarába, amely már eddig is szép eredményeket ért el, de a jelentkező tagokkal megerősödve, még nagyobb sikerrel teljesítheti feladatát. Jeleitkezni lehet a CSEMADOK helyiségeiben, Rázusovo nábrezie 8. sz. alatt. A nagy munka mellett jut idő és erő a kulturára is? — Hát bizony, kevés, de azért a fiúk és lányok ezen a téren is kitesznek magukért. Talán hallottál a Brigádosok Alkotóversenyéről... — Szerényen teszi hozzá: — Magam is résztvettem és az „Eskü" c. indulóm például az első díjat nyerte. — Tehát zeneszerző t&gy?... kérdem m/ost izgalommal és a meglepetés csak most következik, mert kiderül, hogy van egy indulója, amit a szlovákiai magyar fiatalságnak írt. El is fütyüli és megbeszéljük, hogy amint meglesz hozzá a megfelelő szöveg, közöljük az Ifjúsági Szemlében. Szóval, tagtársak: Nemsokára Tölgyessy György szerzeményeit énekelhetjük, a csehszlovákiai ifjúsági mozgalom első magyar dalait! Szántó György. 150 százalék teljesítményt érünk el, ami azt jelenti, hogy például 80 brigádos 7 órás váltás alatt 120 csille sziklát vág ki és szállít el. A tanoncfiúk 12 órát akartak dolgozni, olyan náluk a lelkesedés, de még nagyan fiatalok és ezért lebeszélték őket erről. Itt őrzöm most a győztes brigádzászlót. Hogy milyen érzés volt az, amikor az egész tábor előtt átvettem a győzelmi trófeát, arról alig tudok beszélni. Ügy lépdeltem vele, mint egy generális ... Az egyetemi hallgatók azt állítják, hogy 8 órai munkánál többet nem lehet ilyen tempóban kibírni. Összeálltunk hárman, akik nem osztjuk ezt a véleményt és ma 12 órát dolgoztunk. Gyönyörűen ment és így most elhatároztuk, hogy folytatjuk a „12 órás akciót", hogy bebizonyítsuk a többinek az igazunkat. Drukkaljatok nekem, hogy jól menjen a dolog, mert sok függ ettől. Az Ifjúsági Vasútvonalnak Időre kell elkészülnie! Ezt minden brigádos megfogadta. Az ellátásunk kitűnő, kettős porciókat kapunk, meg aztán a szakácsunk magyar ember, volt lévai mészáros, úgyhogy gyomorkiapadásra nem kell sohasem panaszkodnunk. A kultúrvezetőink összejövetele a vége felé közeledik, két „tervezőnk" számolja és facsarja a mai nap munkaereaményének százalékait. Már látom, hogy a számok még magasabbak, mint eddig voltak, habár a normák rendkívül szigorúak és sokkal magasabb követelményeket támasztanak, mint a tavalyiak. Bocsássatok meg, hogy oly nagyon belejöttem a Bzóáradatba, de jól esik legalább gondolatban veletek lenni. Holnap lesz kultúrfellépéstek, sokat gondolok első kultúrfellépéstekre, remélem sikerül. Arra gondolok gyakran, vájjon leszoktutok-e végre a pontatlanságról ? Ide kellene jönnetek, itt aztán nem létezik az olyasmi; minden erőnket befektetjük az igyekezetbe, hogy elérjük a kitűzött célt. Ha hazajövök, sok mesélni valóm lesz, sok tapasztalattal meggazdagodva érkezem közétek. Igazán sajnálom, hogy közületek nem jött el senki, milyen gyönyörű lenne, ha a CSEMADOK legalább egy szakasznyi brigádost tudott volna küldeni! De hát fontos a ti munkátok a gyárakban, meg máshol, azonkívül a kultúrmunkátok is szép. Azt hiszem, eleget írtam már nektek, be kell fejeznem levelem. Holnap újra vár a munka! Jó munkát! GALY R., Ifjúság Vasútja, V. tábor, 146. brigád