Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-24 / 140. szám, szombat

1949' szeptember 20 UJ SZ0 Megnyílt a Párt hathónapos politikai iskolá

ja !Bast auandiú: „k S ajk-per tárgyalása elővigyázatosságra és éberségre serkenti az egész nemzetközi munkásosztáyt Csütörtökön nyitották meg a Módra melletti Harmóniában a KSS Központi állandó politikai iskolájának első hathónapos tanfolyamát. A tanfolyam ünnepi megnyitásán résztvett Baát'ovansky elvtárs, a KSS főtitkára, K. Moéko, a KSS Központi Bizottsága szervezeti osztályának titkára, Smidke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Bacilek közlekedésügyi megbízott, Sefrúnek, a KSS Központi Bizottsága kultúrpropagációs osztályának főnöke, Kaboá mérnök, a bratislavai Kerületi Pártbizottság politikai titkára és a Központi Bizottság kultúrpropagációs szakosztályának tagjai. Hanzel elvtárs, a KSS központi politikai iskolájának vezetője üdvözölte a vendégeket és hangsúlyozta a párttagok rendszeres iskolázásának fontosságát. A hallgatók nevében Balázs elvtárs biztosította a KSS Központi Bizottságának képviselőit, hogy a tanfolyam résztvevői nem fognak visszaélni Pártunk Központi Bizottságának beléjük helyezett bizalmával. Az iskola megnyitásáról üdvözlő táviratokat küldtek Gottwald köztársasági elnöknek, Slánsky és Siroky elvtársaknak. sa a tőke uralmát és lerombolja a dolgozó nép forradalmi vívmányait. A Rajk elleni tárgyalás leleplezte Titot és összes társait, a jugoszláv nép véres gyilkosait. Lehullott az utolsó álarc, a budapesti tárgyalás könyörtelenül lerántotta az utolsó leplet és még világosabban leleplezte Tito, Rankovics és a többi brutális társaik fekete kémarcát, akik együtt dolgoztak a gaztetten. Milyen gaztettről volt szó? Jugoszlávia árulással való eladásáról az amerikai imperialistáknak, arról a kísérletről, hogy elszakítsák a népi demokratikus államokat a Szovjetúniótól, alávessék Jugoszlávia vezetésének és ezen az úton az imperialista hatalmak fennhatósága alá vonják. ördögi terv, pokoli cselszövény! De leleplezték, lehetetlenné tették és széttiporták! Tito és Rajk az imperialisták szolgálatában S kinek a föérdeme ez? Ki volt az első, aki leleplezte a Tlto-árulás gyökereit és határozott hangon harcot üzent ennek az árulásnak? A szovjet nép és dicső SzK(b)P volt az. Az SzK(b)P Központi Bizottsága kezdeményezése alapján a Tájékoztató Iroda történelmi jelentőségű határozatot hozott a jugoszláviai Kommunista Pártnak a marxizmustól, leninizmustól való elhajlásáról és arról, hogy a burzsoá nacionalizmus mocsarába került. A mostani budapesti tárgyalás teljes mértékben megerősíti a Tájékoztató Iroda határozatának helyességét. Azt is feltárja, hogy a Tito-klikk árulsa estében a politikai szaksdárság egybe van kötve a külföldi kapitalisták szolgálatában való kémkedéssel — éppen úgy, mint ahogy a Trockij-bandának idejében történt —, hogy nemcsak burzsoá nacionalistákról van szó, haI nem az amerikai imperializmus fizetett kémeiről. Nehéz elképzelni nagyobb gyalázatot, mélyebb zuhanást és alábbvaló árulást. A Tito renegátjai ellen folytatott harcban nagy jelentősége van a Szovjetúnió diplomáciai jegyzékeinek, amelyeket a jugoszláv kormányhoz intézett és amelyek nagyon fontos dokumentumok s amelyeket gondosan tanulmányozni kell és okulást meríteni belőlük éppen úgy, mint a Tájékoztató Iroda történelmi jelentőségű határozatából, amely a Titobandának a marxizmus-leninizmus tanaitól való való elhajlásáról szól. Tito árulása és a Rajk ellen folytatott tárgyalás nekünk is számos feladatot adnak és nagy okulást. Övnak minket a könnyenhívőségtöl és gondatlanságtól és óvatosságra és éberségre serkentenek. Felhívnak minket, hogy fokozottabb figyelmet szenteljünk azoknak az elemeknek, amelyek a Párttal és a munkásosztállyal nem nőttek össze, hogy Pártunk tagjait újra és újra átigazoLjuk a mindennapi munka folyamán és az átigazolási folyamatot, amely a múlt évben kezdődött, semmiesetre se tekintsük befejezettnek. Sikeres harcunk előfeltételei Ez egyik előfeltétele az ellenséges elemek tevékenysége ellen folytatott sikeres harsnak, az ó alattomos kísérleteik ellen, hogy bejussanak a Pártba és annak védelme alatt — kezükben a pártigazolvánnyal — folytassák kártékony, bomlasztó működésüket. Második előfeltétel: szervezeteink intenzív politikai és szervezeti működése, minden párttag bevonása a párt- és építőmunkába, a feladatok helyes szétosztása és végrehajtásuk rendszeres ellenőrzése. A harmadik előfeltétel: a Párt belA megnyitáson ünnepi beszédet Baát'ovansky tartott, aki hangsúsúlyozta a Rajk-tárgyalás nemzetközi jelentőségét. Nagyjelentőségű beszédében többek között ezeket mondotta: — A budapesti tárgyalás megrendítő formában leplezte le azokat a veszedelmeket, amelyek a népi demokráciákat, a kommunista pártokat fenyegetik az osztályellenség részéről. Rámutatott arra az egyenesen állati gyűlöletre, amelyet a felborított kapitalista társadalom osztályai éreznek az új világgal, a szocializmus világával, a békének és a demokráciával szemben s végül pellengérre állította azokat a gaz, cselszövő, hihetetlen gonosz módszereket, amelyekkel a nyugati kapitalisták, az imperialisták a népi demokrácia országaiban saját „politikájukat" igyekeznek érvényre juttatni. Ezt a szót politika, idézőjelben írom, mert ez a fogalom a burzsoázia és a vilásimperializmus képviselőinek e» hordozóinak a szájában és tetteiben már régen elveszítette eredeti jelentőségét és eggyé olvadt a kémkedés, a szabotálás, a gyilkolás, árulás és felforgatás fogalmával. De a budapesti tárgyalás azt ls megmutatta, hogy a népi demokráciák és a kommunista pártok elég erősek arra, hogy ellenálljanak ezeknek a szégyenletes és hallatlan cselszövevényeknek, hogy azokat felfedjék, elhárítsák és megsemmisítsék. A budapesti tárgyalás végül is kemény csapást jelent a nemzetközi imperializmus és annak fegyverhordozói és ügynökei számára: főként a legfőbb kém, Tito számára is és az ő véres, gaz, trockista-fasiszta klikkjére. Az imperialistáknak ez az újabb súlyos veresége, alattomos és állatias terveik feltárása és széttiprása, a legpozitívabban kitűnik a budapesti tárgyalásból, melynek valóban nagy nemzetközi jelentősége van. A tárgyalás az imperialisták és semmirekelö ügynökeik „politikájának" a vereségét jelenti s egyszersmind nagy erkölcsi és politikai győzelme a béke, a demokrácia és szocializmus táborának. A budapesti tárgyalás két vüág küzdelmét tükrözi Ha figyelemmel kísérjük a budapesti tárgyalást, eszünkbe jut az a „nagy összeesküvés", amelyet évekkel ezelőtt szőttek a szocializmus imperialista ellenségei az ügynökök é3 árulók minden fajtájával és főleg a trockista renegátok és kémek segítségével a Szovjetúnió ellen, mint ahogy azt jól tudjuk, a haladó szellemű amerikai írók ismert könyveiből. A budapesti tárgyalásban kristálytisztán tükröződik két világ küzdelme: a munka, a béke, az építés világa áll az egyik oldalon és a másikon a kizsákmányolás, az elnyomás, a háború és felforgatás világa visszatetsző, becstelen, barbár eszközeivel. De miért kezdtem beszédemet éppen ezzel, Rajk, a rendőrségi besúgó és áruló és semmirekellő társai elleni tárgyalással ? Azért, mert ez a tárgyalás megdöbbentő tapasztalatokat nyújt. Azért, mert ez a tárgyalás elővigyázatosságra és éberségre serkenti az egész nemzetközi munkásosztályt. Azért, mert nyomós oktatást ad arra, hogyan igyekszik az osztályellenség bejutni saját sorainkba, mily vad kitartással, gyűlölettel és alattomossággal igyekszik felbomlasztani, meggyengíteni a népi demokráciákat a trójai faló taktikájával, a belső bomlasztás taktikájával, hogy aztán, ha uralomhoz juttatja ötödik hadoszlopát, idővel megújithasHozzászólások a „Tűz" című magyar filmhez Bratislava két mozijában a „Tűz" című magyar filmet forgatják, amely rövidesen egész köztársaságunk mozilátogató közönsége elé kerül. A film forgatókönyvét Méray Tibor elbeszélése után az új magyar drámaírás egyik legegyénibb mestere, a haladószellemü színpadokon sokat játszott Háy Gyula irta. A film körülbelül másfél esztendővel ezelőtt, tehát még a MunKa nagydíjával kitüntetett Ta.paiatnyi föld előtt készüli, amely határkövet jelentett a magyar film történetében. Fővárosunkban a magyar filmet zsúfolt nézőtér előtt, játszák; a dolgozók — magyarok és szlovákok egyaránt — szinte osztatlan érdeklődéssé! fogadták, értékelésükben hangsúlyozva, hogy a film azért nyerte meg tetszésüket, mert munkássorsukról, az életükről és problémáikról nyújt képet. A magyar film iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés arra késztetett, hogy az üj Szó szerkesztőihez forduljak, mondják el véleményüket, mutassanak rá a film pozitívumaira és tárják fel a hibáit is, hogyan értékelik újszerű mondanivalóját, vájjon témakörével valóban jelentős lépést jelent-e előre azon az úton, amelyen a megújult filmgyártásnak haladnia kell. • Horváth László válasza így hangzik: — Én a film esztétikai és dramaturgiai értékelésehez nem szolok hozzá, mert erre nem tartom magam mérvadónak. Ezt a filmet :s egy szempontból bírálom el: elősegíti-e a dolgozók harcát a szabad holnapért, segítőkezet nyujt-e a dolgozóknak a szocialista társadalom eléréséhez? Ha a filmet ebból a szempontból vizsgálom, meg kell mondanom, hogy ez a fü

m elősegíti a dolgozók törekvéseit. Mert egyrészt leleplezi a magántőkést, szerepét abban a fejlődési korszakban, amikor számára csak a becsületes munka lehetősége marad hátra és ő erre — híven kizsákmányoló kapitalista múltjához — szabotázzsal felel, rombolással fejezi be dicstelen szerepét. Tehát nem vállalja az építést, hanem a pusztítás szoigálatába szegődik. Másrészt leleplezi a munkásság soraiba férkőzött árulót. Ezzel tehát fokozottabb éberségre int. — Helyesen rajzolja meg aztán a helyét még nem találó értelmiségi szereplőnek viszonyát az őt bizalmatlanul néző munkássághoz és közelebb hozza a népi demokrácia biztonsági szerveinek munkáját a dolgozókhoz, akik a szabotázst leleplező nyomozóban nem a múltnak rosszemlékezetű rendőrét, de osztályához hű segítőtársukat látják, aki velük együtt harcol, a biztonságos jövőért, a szocializmusért. — A probléma, amelyet a film felvet, természetes és indokolt. A népi demokráciák szocializmus felé haladó útjában mindennapi jelenség Magyarországon, de nálunk is gyakorta megtörtént vagy megtörténhetett, amit a film mutat. A szabotázst, a

z építés keresztezését, a rombolását, — mindannak ellentétjét, ami mai életünk célja és értelme. . • Szabó Béla már fejrázásával is jelzi, hogy véleménye merőben más. De hadd mondja el maga: A film egy kémiai gyárban játszódik le, ahol szabotázs következtében tűz üt ki. A téma aktuális, a szerzőnek és a rendezőnek itt alkalma lenne szemléltetően megmutatni, mit jelent a munka és a munkahely a dolgozó számára. A munka forrásánál kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy kidomborítsuk a munka fontosságát, a dolgozó jelentőségét, nélkülözhetetlenségét és a dolgozónak az építőmunkához való ragaszkodását és hűségét. Minderről azonban itt s

zó sincs, munka és muknás itt tökéletesen a homályban maradt, a kitörő tűznél csak gomolygó füstöt látunk, amely homályba borítja az egész gyárat és hagy a homály még nagyobb legyen, a gyárigazgató szőnyeges szobájába viszik a nézőt, ahol az igazgató holtan hever, mellette a közismert revolverrel. Nem kérem, szó sincs róla, hogy itt öngyilkosság eset

e forog fenn. Már az első pillanatban megállapítják, hogy gyilkosság történt. Szerző és rendező itt a'aposan felfegyverkezve Wallacetől és Bettauertől kölcsönkért nagyágyúkkal, olyasmit produkál, hogy a nézőnek izgalmában eláll a lélegzete. Ez az izgalom egyre fokozódik és végül felveszi a versenyt akármelyik amerikai detektívfiltn hajmeresztő feszültségével. Miután a néző a tűzből megkapta a gomolygó füstöt, utána a gyilkosságot, színre lép a remekbeszaboit titkárnő különböző ruhamodellekben és oly kaiupoicban, hogy a nők szívdobogást kapnak tőlük. Ez a remek titkárnő remek ruháiban és remek kalapjaiban tizenhat éves korában a vezérigazgató szeretője lett, majd a nyilas igazolványt is megszerezte kényszerből, de a jelszabadulás óla szíve igazán csak a munkásságért dobog. Nem szabad ezt tőle rossznéven venni, ő egy i.yen titkárnő, aki, pedig róla az ellenkezőjét állítaná, az rágalmaz. Igenis rágalmaz, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a nagy szerelem, amit Veres mérnök iránt érez, aki ugyancsak a munkásság érdekeit tartja szem előtt, am'óta családja a háborúban elpusztult. Oly érvek ezek, amelyektől a józan észnek hátrálnia kell, mert hiszen el sem képzelhető, hogy egy mérnök a munkássághoz csatlakozzék akkor is, ha a családja tagjai történetesen életben maradtak. A néző ebben a magyar f ilmben ahelyett, hogy a munkáról és a munkásról kapna pontos képet, egy összeesküvő banda romlott, cinkos-tagjairól kap részletes felvilágosítást. A munkásság harca ezzel a bandával nagyon homályos és ez érthető is, mert a munkások tiszta papírmase-figurák. A munkásság győzelme véletlenen múlik. E szomorú, • szórakoztató filmnek az eredménye is csak szomorú lehet, mert maga a munkásság között is felfedezik az árulót. A végső következtetés az „Légy éber te dolgozó, ne bízzál senkiben, mert a sqját sol raidban is áruló él, de tökéletesen megbízhatsz egy elegáns titkárnőben, akit tizenhateves korában elcsábít a vezérigazgató, amellett tisztán formalitásból nyilas-igazolványt is szerzett és rajta kívül abban az intellektuelben is megbízhatsz, akinek a családját fasiszta banditák irtot • ládját fasiszta banditák irtották ki. Negatív véleményemet azzal a pozitívummal egészítem ki, hogy az alakító művészek elsőrangú munkát végeztek. • Nagy Jenőhöz fordulok, folytassa ő: — Mielőtt a filmet láttam volna, kritikát hallottam, amely fő.eg a hibáira mutatott rá. A film lepergése után azonban a nézők véleményéhez csatlakoztam, akik azt hangoztatták, hogy a film betöltötte célját és hivatását, szemben a kritikusokkal, akik túl szigorú mértékkel mérték a filmet. Igen, véleményem szerint célját betöltötte. — Célja: a tömegek előtt rámutatni a tőkésosztály káros befolyására, á.lamellenes törekvéseire, amellyel ez a magyar népi demokrácia vívmányait megsemmisíteni akarta. A cselekmény szövése mondhatnám detektívszerű és izgalmas menetbe szövődik, mint egyenrangú motívum, a film tulajdonképpeni mondanivalója: a népi demokratikus rendnek a régi rendszer megtestesítői ellen folyatott harca. — A hibája, hógy néha olcsó eszközökhöz nyúl. — A film a nép számára készült, a széles tömegeknek egyszerűen és mégis sokatmondóan akarta megmagyarázni, hogy ébereknek kell lennünk a leibukkanó kártevőkkel szemben. Ha ezt a szempontot veszem figyelembe, meg kell állapítanom, hogy a film tagadhatatlanul sok pozitívumot hozott. — A közönség szerintem helyesen értékelte a fijnet, amikor eleinte csak a cselekmény izgalmas, detektivhistóriára emlékeztető menete bilincselte le, de aztán ráébredt a filmnek értékeire, amit az izgalmas történet eltakar. — Mi a véleményed a szereplőkről, a rendezésről és íotografálásrói? Nagy Jenő így folytatja: — A szereplők közt a legjobb alakítást a munkásárulót játszó Patani Miklós nyújtotta. De Várkonyi Zoltán, a mérnök és Rajnay Gábor, a megvesztegetett magasrangú állami funkcionárus szerepében szintén kitűnőek voltak. — A gyárost játszó Apátv Imre, aki különben a fhmet rendezte, nem aknázta ki kellően szerepe lehetósageit, olykor mesterkélten hatott, különösen Tolnay Klárival való nagy jelenetében. Tolnay Klári pedig, eltekintve Várkonyival való meleg jelenetét, ahol elsőrangú volt, inkább ruhabemutatót tartott, ami részben a rendezés számlájára írható. — A rendezés, különösen a Tolnay-Várkonyi jelenetekben színvonalas volt. A tömegjelenetek gyengén hatottak, így a film elején a gyári tűz érzékeltetésénél. A felvételezés még nem érte el a talpalatnyi föld nívóját, bár egyes helyeken képei a legjobb francia filmekére emlékeztettek. — Végül még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy megértem a film nagy közönségsikerét: izgalmas cselekményben progresszív mondanivalóval jelentkezik és propagatív szándékát, az éberségre intést a cselekménybe szövi és nem mondatja el azt a szereplőkkel vezércikkízüen. * A fenti véleményekhez összegezve hozzáfűzöm: Helyeslem Horváth álláspontját, amely kiemeli a film célját, az éberségre intést a munkásságnak a kártevő elemekkel való harcában. Hibának tartom éspedig igen nagy hibának, hogy maga a munkásság erős típusokkal, jellegzetes arculattal nem jelenik meg a filmen. Egyetlen jellegzetes munkásalakja áruló — tehát negatív jellem. A partizánmulttal rendelkező másik munkás csupán sablon, szinte papirosfigura. Egyáltalában mesterkéltnek, papirosízűnek tartom a legtöbb figurát, köztük igazi emberi kontúrokkal csak a mérnök jelentkezik, ahogy a detektívhistóriára emlékeztető mesében is kifogásolom, hogy nem tükrözi a valóságot. Túlságosan csinált és mesterkélt a valóban detektívízü mesének kibontása. A filmnek egyetlen nőszereplöjét pedig rákényszeritett nyilas múltjával teljesen elrajzolnak tartom. Amíg a Talpalatnyi föld már mérföldnyi lépést jelent életközei jeleneteivel és realista ábrázoló módjával az új magyar film útján, a „Tűz" csak szándékaiban jelzi ezt az új utat, de a megoldásban még adósunk marad. Közönségsikerét annak a ténynek tudhatom be, hogy már maga a jószándék is visszhangra, kellő értékelésre találhat. Üjarculatú közönségünkre jellemző, hogy szívesebben fogadja minden hibája ellenére a népi demokráciáknak új utakat kereső filmjeit, mint a tökéletesen fo;ografált s tökéletesen megrendezett, de tartalmatlan amerikai nagyfilmeket, amelyek — roppant szerény kivétellel — végeredményben csak a kapitalista világ meddőségéről, mérhetetlen önzéséről és csődjéről tesznek tanti ságot. Mindenképpen dolgozóink érettségére vall tehát, ha a „Tüz"-et fölébehelyezik Hollywood agyonreklámozott, de már csak iparcikknek minősíthető „filmremekeinek". E. V. ső demokráciája alapelveinek pontos betartása, a kritika és önkritika elvének feltétlen érvényesítése a párt I összes szerveinek és szervezeteinek egész tevékenységében és munkájában. Beszéde zárószavaiban a következőket mondotta: Hatalmas építő felvirágzás távlata áll előttünk, népünk gazdasági és kulturális fejlődésének távlata, a szocializmus örömteljes távlata. De a szocializmus nem épül fel rnngától, a szocializmust embereknek kell építeniök és ebben a hatalmas alkotómunkában a vezetőszerep Pártunknak, a KSC-nek jut. Az adott pillanatban a főirányvonalat három nagy feladatban tűzhetjük ki konkréten: I. A szocializmusnak a faluba való bevitele és mindaz, ami vele összefügg. Nagy jelentősége van itt az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, amelyeket minednekelőtt a kollektív vetési tervre, az aratási munkálatok kollektív végrehajtására akarunk megszerezni éspedig kidolgozott pénzügyi terv alapján. 2. Továbbá itt va

n a munka termelőképessége emelésének és az üzemekben a normák megszilárdításának kérdése, éspedig az élmunkásmozgalom kiszélesítésének keretében. 3. Végül: a marxi-lenini nevelés, főleg az egész tagság oktatásának a megszervezése és biztosítása. Beszéde végén Basfovansky tolmácsolta a tanfolyam résztvevőinek a KSC központi Bizottságának szívélyes elvtársi üdvözletét és sok sikert kívánt munkájukhoz.