Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-23 / 139. szám, péntek

Ili SZO 1949 szeptember 408 helyességében? Ki állíthatja, hogy még mindazt, ami súlyként nehezedik ránk, ami termelésünket és annak termelőképességét megnehezíti és hasznosságát csökkenti? nem teremtettük meg a szükséges előfeltételeket az új munkaerkölcs számára? Hogy így felszámoljuk Ms§ kell gyorsítanunk a munka ütemét Az országunkban végbemenő események egyenesen mutatják az irányt előre. Szükséges ezért, hogy minden lépést megtegyünk a munkaütem gyorsítására és aki szellemileg megöregedett és nem tud az új gyors munkaütemben előre haladni, annak félre kell állnia. Nem szabad, hogy az ilyen akadályozza azokat, akik dolgoz ni akarnak, akiknek van elegendő elszántságuk és akaratuk áttörni ar akadályokon és aki képes munkaversenyünkbe belevinni az új ütemet, amely gyors fejlődésre, a kapitalista elavultságok kiküszöbölésére és a szocializmus felépítésére törekszik. Ma csak olyan emberekre van szükségünk, akik ezt a gyors munkaütemet meg tudják valósítani. Attól tartunk, hogy szakszervezetünk több szakaszán I elavult és megkésett a termelés szempontjából. Ezeken a szakaszokon ren det kell teremteni. A kongresszus előtti munkafront a munkaütem meggyorsítására ad alkalmat. Csak egy tekintetet kell vetni az üzemekbe. Mindenekelőtt az ifjúságunk soraiba. Ifjúságunk a legutóbbi évek folyamán valóban éretté vált. Átformálódik és edződik. Ma már lehetetlen nem számolni vele és aláértékelni. Tanítani kell az ifjúságot, de tudomásul kel! venni azt, hogy mi is sok mindent tanulhatunk tőle. Nem szabad félni a fiatal funkcionáriusoknak ott nagy feladatokat adni, ahol azok teljesítésére valóban alkalmassá, vá'tak. A mi sokéves gyakorlati tapasztalatainkat és tudásunkat meg kel! osztozni velük, fi->t.

n'os lelkesedésükkel és harckészségükkel. A felelőtlen mun&sM'aszfss nssy Mvt okoz a Ezután a ROH elnöke rámutatott azokra a károkra, amelyeket az igazolatlan munkamulasztások okoztak: Az igazolatlan távollét szakszervezetünk szégyene, minden csoportunk, a kerületek, járások, üzemek, a funkcionáriusok, de minden munkás szégyene is. Azt bizonyítja ez, hogy sok olyan alkalmazottunk van még, akik eddig nem jutottak el a gazd? legelemibb kötelességének megismeréséhez. 1947-ben a munkások 2.41 milliárd órát dolgoztak és 329 millió órát mulasztottak. 1948-ban 2.47 milliárd órát dolgoztak le és 398.5 millió órát mulasztottak. Csehországban a felelőtlen munkamulasztás viszonyli gosan nagyobb, mint Szlovákiában, de köztársaságunk mindkét részében emelkedik. Akár abszolút, akár viszonylagos szempontból vesszük, az iparban a bányászat és a vasipar mutatja a legmagasabb számokat a munkaidő mulasztásában. Nézzétek meg egészen közelről egyszer a dolgokat. Csináljatok minden üzemben leijegyzéseket, hogy kik azok, akik kihagynak egy-egy váltást és miért hanyagoljátok el a munkát. A bányászoknál már megkezdtük ez ellen a harcot. Aki egy váltást igazolatlanul e'mulaszt, elveszíti a hűségpótlék 10 százalékát, aki ncgy váltást igazolatlanul elmulaszt, teljesen elveszíti igényét a hüségpótlékra. A statisztika szerint 1948 folyamán 270.884 munkaerőt soroztak be a munkafolyamatba, de ebből a számból csak 28 ezren maradtak a munkában. Teljesen kiküszöböltük a munkané küliséget, nálunk elég alkalom nyílik az embereknek a munkára és ez az oka annak, hogy válogatnak. Vannak emberek, akik minél több lehetőség mutatkozik, annál inkább fognak válogatni és elégedetlenkedni. A mi gazdaságunk érdeke azonban megköveteli, hogy ne hagyjuk az embereket örökké válogatni. A Raik-per tárgyalása Minden dolgozó érdem szerint kapja mm fizetését Ezután a kormányelnök a munka termelőképességével foglalkozott: — Nekünk az az üzem, amely kielégítette a kapitalistákat, határozottan nem felel meg. Ha azzal kellene beérnünk, akkor a nép életszínvonala emelésének ütemét is meg kellene lassítani vagy egészen megállítani. Ma azonban a munkás nemcsak azért jár a munkába, hogy megkapja a fizetését, hanem azért, hogy a maga és a többiek számára megteremtse a maga helyén és munkassakában azt, amire ma létünk biztosítására szükségünk van és főképpen azért, mert azt akarjuk, hogy ho'nap necsak az egész nép létét, hanem öröm teljesebb és nyugodtabb életet és jólétet biztosíthassunk. A termelés változik, egyre tökéletesebb lesz, ezéit meg kell változni és tökéletesíteni kell a normákat is. Olyan bérpolitikát kell teremteni. ahol minden dolgozót érdem szerint fizetnek. Szükséges továbbá, hogy megjutalmazzuk a rendkívüli teljesítményeket és ezáltal a normális teljesítményű munkásokat is nagyobb igyekezetre serkentsük Nem szabad korlátoznunk a munkás egyéni vállalkozását, meyekkel a termelést fokozni, a termelvényck minőségét javítani szándékozik, hanem ellenkező'eg mondén eszközzel támogatni kell törekvését. Még sokan abban a he'ytelen meggyőződésben élnek, hogy bérpolitikánk egyoldalú s minden vonalon egységesíteni törekszik a béreket. Ezek a vélemények kispolgári eredteűek és egy munkás sem azonosítja ve'e nézetét. Azok akadnrk leginkább fenn rajta, akiket a bérviszonyok érdemszerinti rendezése kellemetlenül érint, amennyiben munkaié'jesítményüknél fogva kisebb reálbért érdemelnek. Bérpolitikánk helyességéről Szabaddá tettük a lisztet, kenyeret, a malomipari termékeket és a burgonyát. A kenyér és a burgonya ára egyáltalában nem emelkedik, mig a süíeményvké csak néhány fillérrel, aminek ellensúlyozására emeltük a munkáscsaládok családi pótlékait. Figyelembe kell továbbá venni, hogy ná'unk sem koldusokat, sem kéregetöket, sem pedig munkanélkülieket nem találunk. Minden lakosnak joga van megélhetésre és minden lehetőség adva van, hogy életszükségleteit emberi módon kielégítse Ez a jog nemcsak formalitás, nem üres frázis, hanem mint a gyakorlat is mutatja, hathatós intézkedés. Teremtsünk pl. párhuzamot az USA és a mi gazdasági életünk között. Mig az USA-ban egyesek életszínvonala meghaladja munkásaink életszínvonalát, nyolc egész tíz millió munkás még a létminimumot sem keresheti meg munkanélküliség következtében. Helyes e tehát az a bérpoPénzünk szilárdságát a termelés "rótositiuk litika, amely egyeseket fényűző helyzetbe juttat, másoktol viszont megvonja még a legminimálisabb béreket is. A válasz egyenes: nem. Semmivel sem jobb a helyzet Angliában, a második imperialista államban. Az angol fontsterling értéke 30 százalékkal esett az amerikai dollárhoz viszonyítva. Ez nagy támadást jelent az angol munkás és dolgozó nép életszínvonala ellen. Az angol fontsterling devalvációjával egyídőben Cripps pénzügyminiszter bejelentette a kenyér árának emelését kg-ként 4.5 pennyról 6 pennyre. Beszédében jelezte a munkanélküliek számának további emelkedését, amely a hivatalos elismerés szerint eddig eléri a 260.000-et. „Természetesen tudom — mondotta az an; ol pénzügyminiszter —, hogy nem akadályozhatom meg a széles munkanélküliséget, amíg meg nem szüntetjük a bér, fizetés vagy más egyéni bevételek bármilyen emelését. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy pénzünk szilárdságát, fizetőképességét és nemzetközi vonatkozásban nagy értékét csak a termelés fokozásával őrizzük meg. Szükséges ezért tehát, hogy a termelésre mind minőségi, mind pedig mennyiségi téren a jövőben egyre nagyobb súlyt fektessünk. A rossz gazdálkodás, a termelés elhanvagolása, ami a legtöbb kapitalista államban a munkások kizsákmányolása révén jön létre, azt eredményezi. hogy az állam pénzgazdálkodása megrendül. Világos példája ennek Nagy-Britannia, amely sorsán sem a Marshall-terv, sem az Európai Gazdasági Tanács nem segített. A pénzgazdálkodás és a termelés egyes szektorai közötti összefüggések azok a fontos irányelvek, melyeket be kell tartanunk, ha észszerű haladást akarunk elérni. rancsainak közvetítőjeként, föügynökeiKent ők az imperialista uszítok rohamcsapatai. Azé a csoporté, amely ma a leigázott Jugoszlávia hősi népeit rabságban tartja és bitorolja a hatalmat Jugoszláviában. Ha végigtekintünk a főtárgyalás eredményein, szükséges, hogy ennek a bünpernek sajátosságait szemügyre vegyük. Tisztelt Népbíróság! A tárgyalás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a vádirat valamennyi állítása, a nyomozás valamennyi adata teljes bizonyítást nyert. A vádlottak és a tanuk vallomásai, a szembesítések eredményei maradéktalanul beigazolták a vádat. Akiben a tárgyilagosságnak és az elfogulatlanságnak csak a legkisebb maradványa van, annak el kell ismernie, ho.ry a tárgyaláson a vádlottak vallomásából és a perben szereplő tárgyi bizonyítékokból teljes fény derül az igazságra. Ebben az összefüggésben nemcsak azt kell kiemelnem, hogy a vádlottak szabadon védekezhettek, hanem azt is, hogy a vádlottak és a tanuk egymástól függetlenül világították meg az, eseményeket és hogy a szembesítések tisztázták az árnyalati eltéréseket, melyek erryes részletkérdésekben előfordultak. Ép ezért kaptunk világos képet ennek a hitvány bűnszövetkezetnek gp.lád munkájáról. Er tette lehetővé, hogy a főtárgyaláson a való tényállás a maga teljességében kibontakozzék. Hadd hívjam fel a Népbírősíg figyelmét arra, hogy például Rankovics és Raík paksi találkozójáról öten is va

1 Innak, Klein, Tarisznyás, Rajk, Pí.iffv és Brankov. De különböző részleteket világítanak me", olyanokat, amelyekről csak egyikük tudhatott és meg kell állapítanom, hogy nincs ellentmondás körtük sem időben, sem tényben. És ezek a különböző oldalról megvilágított részletek bizonyítják, hogy a tiszta igazságról van szó. Hadd hívjam fel a figyelmet arra is, ho^y Rajk és Rankovics titkos tárgyalásainak Kelebiában 1947 decemoerében lényegében ugyanaz volt a tartalma, mint Pálffy tárgyalásainak tartalma a római partizánkongiesszuson Neclelkoviccsal. Szétágazó összeesküvésről volt szó, amelynek megvalósításához több oldalról fogtak hozzá, oiy tervről, amelyen a vádlottak külföldi megbízóik utasítása szerint éveken át dolgoztak. Meg kell állapítanom azt is, hogy például Kajk és Brankov lényegében teljesen egyezően adják elő Titoék úgynevezett stratégiai tervét a népi demokráciák bomlasztásárúl, a Szovjetunióval való szembefordulásáról és az áruló jugoszláv szereplőkről ebben a tervben. A részleteket illető eltérések erre vonatkozólag Rajk és Brankov vallomásaiban azt bizonyítják, hogy mindketten egymástól függetlenül értesültek e tevékenységről és saját élményeik alapján adják elő. A lényeg mégis az, hogy mindkettő vallomásából kitűnik, hogy Titoék célja a Tájékoztató Iroda határozata előtt és után ugy-anaz volt, csali a módszerek és az eszközök váltottak. Ebben az össszefiiggésben felhívom a figyelmet arra is, hogy Pálffy a saját kapcsolatain keresztül ugyanazokat az utasításokat kapta, mint amelyeket Rajk kapott közvetlenül vagy közvétve Rankovicstól és ha Pálffy és Rajk vallomásában voltak is lényegtelen eltérések, igy például a tervezett puccs időpontjára vonatkozólag, vagy arra, hogy Rajk sürgette, halogatta a puccsot, ezek is az összeesküvő terv valódiságát bizonyítják. Azt mutatják, hogy Rajk is, Pálffy is azt mondták itt a főtárgyaláson, amit egymástól függetlenül tudtak meg a maguk saját jugoszláv kapcsolata útján. A tárgyaláson nemcsak a vádak igazolódtak be, hanem új fontos tények is napvilágra kerültek, amelyek sem a vádiratban, sem a nyomozás során nem merültek fel. így pl. új volt Brankov vallomásában, hogy Titoék bomlasztó munkájukat nemcsak a népi demokratikus országokban folytatták, hanem olyan nyu: ati kapitalista országokban is, ahol kommunista pártok vannak. Brankov vallomásában új volt az a leleplezés, hogy a fegyveres puccs megvalósítása után az új magyar kormányban Bán Antalnak is szerepet szántak. Ezt eddig nem tudtuk. És most Brankov leleplezte Bán Antal és a mai körök kapcsolatait. Öt is azért akarták bevenni, mert régi jugoszláv rendőrkém volt, akit ilymódon kézben tarthatttak. Rajk vallomása alapján bizonyos fokig új megvilágításba került Tito egész politikája a háború befejezése óta. Sőt a háború befejezése előtti időben is. Az, amit Rajk a tárgyaláson elmondott a kelebiai tárgyalás alapján arról, hogy amai jugoszláv veze(Folytatás az 1. oldalról) tőség közvetlenül a háború befejezése után, sót már a háború aiatt is szovjetellenes politikát folytatott, hogy Jugoszláviának kezdetben csupán a tartalék szerepét szánták a szovjetellenes hadjáratban és a nyüt szovjetellenes politika útjára csalt altkor tértek rá, mikor a szocialista erők csapást csapásra mértek a reakció erőire és nem lehetett többé hatalomrajutásra számítaniok. Mindez új volt, amit ilyen világosan a vádirat nem fogalmazhatott meg. A tárgyaláson felmerült új magyarázat megfelel a valóságnak, azt a tények bizonyítják. Brankov vallomásai az igazi Jugoszlávia politikájához szólaltatnak kulcsot, épúgy, mint ahogy Rajk vallomása a paksi találkozóról és arról, hogy Rankovics mit mondott Pakson a demokrata Görögéország elszigeteléséről, tökéletesen egybevág azzal, ami azóta történt Titoék és a monarchofasiszták egységfrontián a pörög szabadságharcosok ellen. Rajk vallomása Paksról megmagyarázza a görög monarchofasiszták és Titoék készülődését Albánia felosztására és bekebelezésére. Ismétlem, hogy a főtárgyaláson el| hangzott vallomások teljes egészükben beigazolták a vádakat. Elsősorban Ralkról beigazolódott, hogy 1931 óta már rendőrkém és agent-provokaíőr és saját szavai szerint folyamatosan tájékoztatta a Horthy-rendőrséget és hajtotta végre utasításait; hogy t Horthy-rendszer aiatt egy évt.zeden át szállította az áldozatokat, árulta el a rendőrségnek a munkásmozgalmat; provokátor volt a diákok közt, provokátor volt az építőmunkások közt, provokátor volt Spanyolországban és a francia internálótáborban is. Beigazolódott, hogy nemcsak a magyár rendőrsegnek szolgált, ha-nem természetesen vállalta a szolgálatot a 2-iéme Bureau számára is. Hain révén kapcsolatba került a Gestapóval, aztán az amerikai kémszervezet ügynöke lett, amelylyel már Field útján kapcsolatba került. Az OSS nevű amerikai kémszervezet révén Rajk már 1945-ben tudatosan azzal tért haza, hogy az amerikai kémszervezetnek jog szolgálatokat teljesíteni. Ezzel az üzenettel küldte Rajk Stolte Istvánt Sombor-Schweinitzerhez, akiről tudta, hogy Németország amerikai zónájában tartózkodik és amerikai kémszolgálatban áll. A felszabadulás után a Kommunista Párt soraiból rendszeresen szolgálta az amerikai kémszervezetet. Kovács és Himler közvetítette hozzá az amerikai utasításokat a Kommunista Párt bomiasztására. 1946-ban Rajkot, mint ahogy ő maga mondta, átteszik a jugoszláv vonalra. Jugoszláv ügynökké válik, anélkül, hogy megszűnne amerikai ügynök lenni. 1947 nyarán Abbáziában, 1947 decemberében Kelébiában, 1948-ban Pakson Rankovics jugoszláv belügyminiszterrel tárgyalja meg a magyar demokrácia aláaknázására és megdöntésére irányuló terveket és veszi át mint közönséges ügynök a fegyveres puccsra vonatkozó utasításokat. Beigazolódott, hogy pártja magas hivatalnokaként közönséges kém volt, idegen hatalmak eszköze, összeesküvő, orgyilkosságra készülő bandita. Pálffy Györgyről beigazolódott, hogy meggyőződéses fasiszta • volt, aki kétkulacsos módon férkőzött be a Pártba, azzal a szándékkal, hogy megtévessze a Pártot és az állam vezetőit és a demokrácia eszközeit a demokrácia megbuktatására használja fel. Rendszeresen és tervszerűen igyekezett fasiszta tisztekkel átitatni a honvédséget Beigazolódott, hogy már 1945 óta jugoszláv ügynökké vált, akit Lozito és Zsokál népellenes érzelmei alapján szerveztek be a jugoszláv kémhálózatba. Beigazolódott, hogy Pálffy már 1947-ben a római partizán-kongresszuson megtárgyalta Nedelkoviccsal a magyar demokrácia megbuktatására irányuló összeesküvés politikáját és taktikáját. _ Pálffy volt a népellenes összeesküvés vezetőjének legfontosabb cinkosa. Feladata volt, a tervezett puccsot katonailag előkészíteni és végrehajtani. Ő dolgozta ki a tervet Rákosi, Gerő és Farkas meggyilkolására. Három, egyenként tizenkét emberből álló különítményt szervezett meg erre a célra Tőle ered a puccs mozgósítási terve, ő adta ki az utasítást Korondynak a terv végrehajtására. V-enkívül igen fontos katonai titkokat árult el idegen országnak, rendszeresen tájékoztatta a jugoszláv ügynököket a magyar hadsereghői, hadiiparról, rendőrségről. Brankov Lázárról a tárgyaláson beigazolódott, hogy mint a jugoszláv misszió és követség tagja, egyik főszervezője volt a magyar demokrácia megdöntésére igyekező kémhálózat kiépítésének. Ö volt Rankovics fömegbízottja, ő ellenőrizte Rajk összeesküvő tevékenységét és ő közvetítette a parancsokat. Átállása Titoék Táborából a szocializmus híveinek táborába Tito és Rankovics utasítására történt, hogy így aktívabban és eredményesebben vehessen részt a magyar népszabadság megbuktatására irányuló szervezkedésben. Ugyancsak beigazolódott, hogy Brankov részes abban a gyilkosságban, amelyet Rankovics utasítására a budapesti jugoszláv követség szervezett és amelynek célja az volt, hogy eltegyék láb alól Moics Milost, attól tartva, hogy Moics leleplezi őket. Szőnyi Tiborról beigazolódott, hogy a háború alatt amerikai kém lett és Svájcban Field és Dulles utasítására magyar emigránsokból kémcsoportot szervezett, hogy az amerikai kémszervezet jugoszláv ügynökeinek segítségével érkezett haza és hogy itthoni tevékenysége e két kémszervezet szolgálatából állott. Beigazolódott, hogy amerikai és jugoszláv kémeket helyezett el a magyar igazságszolgáltatás és közigazgatás állásaiba, azért, hogy ott kémkedjenek, hogy Rajk egyik legfontosabb segítőtársa volt a magyar népszabadság megdöntésére irányuló szervezkedesben. A főtárgyalás beigazolta a Szalal András ellen felhozott vádakat is. Szalai hol Jugoszláviában, hol Magyarországon volt provokátor. Az ő lelkén szárad a Sátoraljaújhelyi börtön foglyainak elárulása és 64 szabadságharcos fogoly megöletése. Szálait Szmiljanics szervezte be a magyarországi jugoszláv kémhálózatba Fontos államtitkokat szolgáltatott ki a jugoszláv kémszervezeteknek. Ognyenovics Milán rendszeres kémtevékenységét is beigazolta a tárgyalás, a Korondy Béla elleni vádakat is. Korondy fasiszta csendőrszázados Rajk és Pálffy jóvoltából került a rendőrség szolgálatába és ott demokráciaellenes fegyveres erőt alakított és képzett ki. Rajk és Pálffy utasítására ő készítette elő a fegyveres puccs külön tiszti különítményét és előkészítette ezzel Rákosi, Gerő és Farkas meggyilkolását. Justus Pálról beigazolódott, hogy 1932 óta rendőri besúgó, aki Magyarországon és Franciaországban egyaránt kiszolgálta Horthyékat, de az is beigazolódott, hogy Justus Horthy besúgója, Tito és a francia kémhálózat ügynökévé is lett és a budapesti jugoszláv és francia követségnek gyűjtött és szolgáltatott ki a magyar politikai és gazdasági életről szóló államtitkokat, továbbá a szocialista párt, a Magyar Dolgozók Pártja ülésein megszerzett bizalmas adatokat. Justus besúgói és hírszerzői mivoltában ideológiai bomlasztó munkát is végzett; rendszeres demokráciaellenes nevelőmunkát, összeegyeztetve tevékenységét a népszabadság megdöntésére irányuló összeesküvéssel. Nem elég a vádlottak bűneit ismerni ahhoz, hogy ítélkezzünk felettük. Ismerni kell tetteik politikai hátterét és célját is. Látni kell ennek az öszszeesküvésnek teljes politikai összefüggését ahhoz, hogy felmérhessük a vádlottak bűneinek egész horderejét. Tulajdonképpen miről volt itt szó? M:k voltak ennek az összeesküvő bandának a céljai? Ennek a felderítésével sem kell - a vád képviselőjének sokat vesződnie, hiszen a főtárgyalás teljes világosságot derített rá. Visszű akarták állítani Magyarországon a kapitalizmust, visszaállítani a nagybirtokosok és tőkések uralmát. Rajk és Pálffy félreérthetetlen nyíltsággal beszéltek erről. Világossá lett a főtárgyaláson, hogy Rajk előbb arra törekedett, hogy segítsen megakadályozni a demokratikus és szocialisztikus erők győzelmét a magya

r reakció felett. Később, mikor a magyar munkásosztály erői felülkerekedtek, az összeesküvők a magyar népszabadság erőszakos megbuktatására, a régi rend restaurálására törekedtek. Rajk vezetése alatt a fegyveres puccs sikere után felállítandó kormány a jobboldaliak képviselőivel, Rajk, Pálffy, Rob részvételével a kapitalizmus visszaállítása, a népi demokrácia vívmányai megsemmisítésének kormánya lett volna. Nem véletlen, hogy Rankovics a fegyveres puccs előkészítése idején Rajknak lelkére köti a jobboldali erők tömörítését, a nacionalista és soviniszta, a klerikális és kulák erők felhasználását Kell-e még több bizonyíték, hogy egy kormány, amely magában foglalja a magyar reakció minden válfaját, a magyar demokrácia felszámolásának, az államosítások megsemmisítésé-