Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-23 / 139. szám, péntek

1949 szeptember 23' UJSZ0 nek, a földreform likvidálásának kor­mánya lett volna. Nyilvánvaló, hogy ez az u] Kor mány nemcsak egyeszeruen a nagy birtok és nagytőke visszaallitásának kormánya lett volna, hanem olyan fasiszta kormány, amely veres teror ral gyilkolással igyekezett volna felszámolni demokráciánk történel­mi vívmányait. Hiszen a katonai puccs végrehajtására nemcsak ka tonai alakulatok álltak volna rendel kezesre, hanem az angol es ame k ­övezetben megszervezett regi nyilas és csendőralakulatok. Pá'ffy György azt mondta, teje cen tisztában voltam azzal, hogy egy ilyen megindított folyamat nem ál meg félúton. Egy ilyen burzsoade mokratikus változás, akár akarjuk, akár nem, visszamegy egész a Horthy fasizmusig. És azzal is tisztában va gyünk, hogy ilyen visszatérés a fa lizmust jellemző brutális rendeszet elnyomást jelenti a munkásokkal szemben. Rajk is kijelentette. volt a következményekkel, tudja, hogy mi történt volna, ha a fasisz­tákműködni kezdtek volna. Rajfc az t mondta, hogy mindenesetre a legmesszebbmenő ügyetlenkedés és mészárlás lett volna azokkal szemben, akik ezeket a regi fasisz­tákat helyekről, hatalmukból, va gyanúkból kiszorítottak. Erre nyilvánvalóan gondoltam, mon­doHa Rajk, hiszen politikus ember vagyok. íme, Rajk szerint a dolgozo tömeg szolgaságba ta 5zít a=a, nemze tünk legjobb képviselői tízezreinek a Gestapón keresztül Tito és Ranko­vics kémszervezetéig. Abból, hogy Rajk és cinkosal a masvar függetlenség elárulasara szo vetkeztek, következik, hogy kimar­ták tépni országunkat a hatalmas demokrácia béketáborából és szem­befordítani a Szovjetunióval Rajkák szovjetellenesek ^ ta k' mert a Szovjetunióban lattax. a béke és a magyar függetlenség legfőbb támaszát és szovjetellene­sek voltak, azért is, mert eUense­gei roítak a békének és a magyar nép függetlenségenek. A magyar népi demokracia egesz po lit kai fejlődésé bizonyítja, hogy aki a Szovjetúnió ellensége, az a magyar dolgozók hatalmának, az ország füg­getlenségének és békéjének ellensé ^Természetes, hogy összeesküvők, akiknek célja a kapitalizmus vissza­állítása, a fasiszta diktatúra beve zeiése, a nemzeti függetlenseg elaru; lása az imperialisták szamara va.o gyarmatosítás volt, figyelmüket es erőfeszítésüket annak a poimkaiero n°k annak a nagy pártnak.mcggyen­gtóere fordították, amely Magyar­országon a dolgozó nep gyoze.menek szervezője, amelynek politikai céltu­datosságán és harci elszántságán il hLemazegsz országazza ^útíA. és vessünk egy országi szovjet hadsereg eUenikém­kedés Rajk megbízásából Szebeiu a Nagy Ferenc-féle összeeskuves egész anyagát átadja CtcmUn.Jc. Brankov' eto^dta! W ' Kardélj .f^^^tkuYaesosság geng--I ~ társa ság ez? A v = no rsaK e«y Pocspewi . I Ford tsuk ei "" .. . po V szádban, hanem az égsz ország a® , h a,araitól és vésünk egy SZ 3° ' ,ötétben bujkálás maszki- P^ ' á t a vádlottakra. M.íele emM zás, kétkulacsosság geng" P^ m i, ye n társaság ez? A vád.oUaK 7ptpben Rankovics igc e i „j;A n kis spiclik es nagy y az angolok és amerikaiak. Tito _ kapcsolatait az amerikai kémszerve „tettel bizonyítja az, hogy Himler Raikot átadta és alárendelte Mato adott át az amerikaiaknak - es en nek segélyével formálisan is ügynök­ké szervezte be a magyar belügy­minisztert Ezt a fényképmásolat | "vics csakis az amerikai kem­szervezettől kaphatta meg. A jugoszláv partizánharc kulissza­titka rol szóló lények új megv-iagi tásba helyezik Titoék egészszerepet. vtoék az amsriKa: es angol mrs^er zőUsztek révén már a háború alatt az amerikai és angol imperia.iznu.s felé vettek irányt és egyuMnukod­tek vele a Szövőtűn ó elien ugyan­ad RajknttK, ""V., g o. | ágensei , :.,.. h é g például Og­v ét arról, hogyan fogjak ok a jug° nem nagy a kulonnseg. v .. szláv tömegeket a nepi demokracia nyenov.cs es Rajk kozt csa ^„^ e lT z Stnak ezt . X^ST^ talekeZk bevezetni Magyarorsza- hanem re ndőrs P>clikenkezdte paty f ahol a puccs után kiált- já t Nem is ez a ku'onbseg n ^ Tnyt 'akartak kiadni és benne-| vannak.kozt,A közönséges^ ^^^^ vánvt akan^K — - . közvetítő szerepét Jugoszlavia es aSzov jetúnió között felajánlani. Az ország letérésére keszulve, a szovjetbarátság útjáról letérve egy­szersmind a munkásság becsapása m kszülnek és ez a banda ver tol csepegő kezét barátilag ak«r 3a oda­nyújtani a Szovjetuniónak.Jzze^ ' megtört a reakció minden próbálko­1 zása. Nem véletlen, hogy Rajk es Szőn y i imperialista gazda.tol »M» gyar Kommunista Párt harckep, Síné tételére kaptak megbízást. Az ellenség is megtanulta, hogy ez a oárt a nép, a demokracia, a koztar saság őre. A népi demokrácia ledo­féséhez azoknak a vezetőknek Lkv • • V -»«ínKh kéovi=elő. tízezreinek ' féséhez azoknak a vezewwiw fSMSS? ?«L£ következménye. Igy tanu.ta meg ! Raik a fasizmus abc-jet mestere,oi és művészétől, Titotól aki ezt az abc-t a szerb, horvát, bosnyák stb. nép hátán hajtja végre. Az is nyil­vánvaló, hogy Rajkék osszeeskuvese a magvar függetlenség eladására a nemzeti függetlenség felszamoxásara alapult. Ez a banda arra szövetkezett, hogy idegen igába hajtsák és külföldi gyar­ma tá tegvék Magyarországot hogy kormányzatát kémekből és idegen ügynökökből állítsák össze, szóval idegen szóra táncoló, a magyar er dekeket eláruló kormányt teremtse­nek. Rankovics a találkozón nem csinált titkot abból, hogy mit er Ju eosz 1 ávia vezető szerepen. Hiszen ízért akartak jugoszláv katonai szer­veket átdobni a határon, mert nem bLztak meg még a Pálffy és Koron­dy által megszervezendő magyar csa­jatokban sem és azért jugoszláv egy ségekkel akarták bekeretezni a ma gyar egységeket. Tito parancsnoksága a magyar ...i -Csii/i-tf óurrOsí a"munkásosztály legjobb vádol c_s demokratikus kormányunk b.ztos tá m!vcm' véletlen tehát, hogy az ö".z­szeesküvósi terv szerves és doiv o ré­sze volt a Magyar Doigozok Pan.a legfőbb vezetőinek kikapcsolása el­sásorban Rákosi, Gerő és Farkas meggyilkolása. Dolgozó nepunk to meqeí elsősorban ezen a galad ter ven háborodtak fel, megérezve, hegy ak? vezérünk ellen akarja felemelni véres kezét, az egyszersmind a n P hatalmának, felemelkedesenek es jo létének orgyi kosa. A nyugati imperialista korok szó vivői ezzel \ tervvel kapcsolatban kétségbevonják a magyar demokrá­cia igazságszolgálatanak tárgyüagOs ságát s ez azt bizonyítja hogy ez a per nem is Rajk és társai pere, hogy ebben a perben lulajdon.ctppen T^o és társai vannak a vádlottak padjan. Nem tagadom, hogy ebben jo adag igazság van. Nemcsak a köztien tetteseket, hanem a felbujtókat is a m>nt Pálífy és K^ondf és vannak akik az árulás mesterségéi: ,. munkás^ mozgalomba befurakodva fe^yta tak^ A társadalom scpredekerol van it szo, akik a harminca" evekhen az eloreto rö fasizmus légkareben lettek azza amié lettek. Szőnvi. Ra]k es Justus csepegő - - , , ^ dasodr ódtak a munkásmozgalomhoz, rJíZai ^oXZTéfezíf Í^ első megpróbáltatásnál árulok­aCódszerekke* folyt a ^öo- - ^'^'^ kapcs oi a tban nyugaton árulók és kémek ^unkaja min- V perr Hogyan került ennyi dentítt, mint ahogy ezt megmutat aa^ forradalmi mun kásmozgalom ek* irányt "és együ.tmukod- , ^gK és bűntársainak keíe'ne^l­a Szovjetúnió eiien Ugyan- ^ J áni ülne k azonban a e nf' t u a^ e kérdésre. Ezekért az akkor, amikor a szovjet hadsereg ^ ad3á n, hanem Titoék gaz;• «^»k e fe;elose k, akik be­Jugoszláv.a felszabaduasaért on^t vaa.o v a z amerikai impena- ^™k 0ket sorainkba a mozgalom t a vérét. Brankov vahomasanak aai, a > » ameri kai kémszerveze- kuldteK ok módsze r már az, 4-ik drárn., es f megdöbbenj resze | gákis. & háboi^én .óelőre ke- —tásár, g máits diplomáciai és politikai eszko- nal lelép & ^ kezünkben a endor­zökkel, hanem a demokrácia eroi a ^a. d e ^ egés z renuorségi forradalmi munkáspártok W ^ ^ amelyet nyug atra vittek, lasztásának alattomos eszkozeve . amerikai kézben van. Az amerikai imperialisták kereKen niai^^ ^^^^ a k. ruég t_ mier t kereken tagadják Field « £üglalkoz tunk itt a tár yalasoncsu­az amerikai ügynöksegek o^zekotte e felderítésével Miért téseit a jugoszláv és magyar kemcso P tak lelkével 8 ? itt portokkal. Nyilatkozatokat adnak ^ tán a vádlottak csele­hogy soha egyik tagjukkalsemta az d^ ntene k, a m ot.vumok mel­lálkoztak. Chapin, a volt budapesti Ke nehéz azonban me g. nem beszélt Rankovicesal valónál- ^keseK. vádlottak lelké t sem. követ kije.enti, hogy Rajkrol soha árulókká? Mert gya­kozójáról. Mindegyik tagad es ah ^ gerin ctelenek. Miért nem bit próbál bizonyítani. De ilyen ala ^ á k B abba a z árulást? Azért, pon tagadnak, amikor tetteik b.zo elkezdték gaz­•ar "vádlottak' padjára kellene • ül-etni. . Tito parancsnoksága a magyar , * • h « magyar népb.rosag j ^f • "7^v fcT és társi hadsereg felett, jugoszláv Ma , a o^ ^ i t, lkv e ítélkezik | ^^^^^'szakértök magyar hadsereg felett lugoszlap Ra nkovics, Kardél], Gi/üasz ben gyuK"- s úU evé.h áü 9am a magyar allam^, « « Szövetkezete fele t is. ^CrabláS szökUtéj ea| V hogy Sk tuáatosan küldték a biztos halálba a becsületes jugoszláv kommunisták százait azort. hojpr v,y b zCítsák hatalmukat a haboruutan az országban és a partban A jugoszláv uiailiodo-klikk es , J „„•;- i-;wti e"vü,tmukodes kemszervezei- közti e^yw^"" fényében könnyebosn val-k ertn-^o vé Titcék működi® Magyaroraagcn. Könnyebben érthetjük meg a jugo­szláv módszereket a magyar ncp demokrácia aláaknázására. Mivel r d"gen szervezet szolgaiadban a.ltak, eltanulták a nyugatiak gengszie módszereit, maguk is ezzket a mod Szereket alkalmazzák és bud képviseletüket kém- es összeesküvő központtá építik ki. Je-lemzo Ran­kovicsra, bo £y Kajkot Abbaziab-n hogyan zsarolja rasg. Nem el=g a pomikai együttműködés, hanem elő­húzva Rajk besúgói nyilatkozatát annak rendje és módja szerint jugo szláv besúgónak szervez: meg e 0 m.nt iiyenncl bánik vele. Jel'emző e módszerekre, hogy ma­gyarországi ügynökeiket kizárólag a regi horthysta besúgók kozul tooo rozzák. Nemcsak Rajkra. Rcorat, Sza­lagra Bánra, hanem az apróbb spx.i szolgálatokra is vonatkozik m.ndcz. S NL csodálatos hogy az amerikai kémszervezet iskoláit, a Gestapo módszereket dicsérő Rankovics ban­írtákat kémeket, gyilkosokat ku-d Magyarországra diplonriáe ai kon.os­hogy meggyilkoltatja Mo.csot • társa szemelye­et küld Bu­allam a m^gyu' értelme Jugoszlávia vezető s.ere p-nek. A paksi .találkozón R^n-o vics közölte a jugoszláv igenyeket ahatalom átvétele után. Rajk ezek­ről azt mondta, hogy eloszoris a IVI/ r-1.41 „Imy+nl' m (ír Tito, Rankovics, rvu/uei,, bűnszövetkezete felett is. bpp abban áll e per nemzetközi jelentősege, hogy a demokrácia és szocializmus jugoszláv szökevényei felett is ü^e­t et mondjunk. Leleplezzük ketkuia­ről azt m«nu-u, ~ - cs0 sságukat, orgyilkos terue:ket es íegyreres erők felett akartak ma- , c tct tJ et Ez a pe T leleplezte Titoék guknak teljes rendelkezni jogot . láviája mai kormany/ér/.a.­a honvédség és a rendorseg folott. I ^ 2Ömá t_ mi nt a z imperialista kem­Hosv ez megvalósuljon, Tito le.Tha- J szervez etek közönséges ügyj oke.i. A kívánsága volt, hogy Pal- i tárali aiás bőséges bizOnyitenoi sz i Hosv ez megv°..uauij,j", ­tározottabb kívánsága volt, hogy Pal ffy legyen a honvédelmi min^ter es Rob Antal a belügym.niszler Tuo természetesen szem előtt tar^ua ve céliát egy állarnblokk létrehozását. Azért' követelt Magyarországtól ga­ranciát arra, hogy külpolitikaja min dig összhangban álljon külpolitikával. Ez kulpolitika iag is a teljes allárendelést jelentette vo. na Végül, mivel Jugoszlávia ipari­Tag fejlettebb ország, Tito követelte hoV a teljes magyar ipar elsősor­ban a jugoszláv ötéves tervnek ren­de" tessék alá. . ••_ Nem csodálkozom, ha minden on tudatos dolgozó magyarnak akiben a hazafias érzés egy szikraja el, oko. beszorul a keze, ha ezeket a terveket a terveket hall á. Nemcsak Rajk es társa aljas tevékenysége világos e.ót­tünk ha e Altételeket és igényeket halljuk, hanem az is k^eru milyen mrhetetlen soviniszta gog, nagyzasi márra él Titoban és bandajaban, m. wen lenézés a magyar nép iránt. Egymagában az a tény, hogy komo­f/a yn gondolhattak .r«' - szam f szervezetek kozonseges u.yy.^y. - -­tárgyalás bőséges bizonyítékot szol „áltatott arra, hogy Tito k.ikkienek kapcsolatai az imperialistákkal nem a Tájékoztató Iroda ismeretes hatá­rozata után jöttek létre, hanem sok­kal régebbi keletűek. Mik erre a bizonyítékok? Rajk el­mondta, hogy a francia mteiWa­borokban tucatjával voltak olyan ju goszlávok, akik hozzá hasonloan kap­cso'atban álltak a francia kemszei­vezettel. Rajk vallomásához hozza­teszem, hogy a magyar tapasztalatok alapján valószínű, hogy ezen embe rek nagyrészét Pál jugoszláv régens­herceg rendőrsége küldte Spanyol­országba, úgy, ahogy Rajkot Horthy rendőrsége küldte ki. Raik és Brankov vallomasábol ki derűit, hogy ezek az emberek m vezető állásokat tö.tenek be a ma Jugoszláviában. Titoék emberei és az amerikai kémszervezet vezetői kozt vallott Brankovon kivul Szonyi is. Szőnyi kémcsoportja, szoros együtt­működésben az amerikai és jugo­szláv kémcsoport segitsegeve* keiu _ vissza Magyarországra. Lompar dapestre, hogy utleve hamisitás^l, emberrablással, szoktetessel fogla tozik Tehát nem csodálatos, hogy a főközpont a budapesti jugosziav ko­vetseThogy a Tilo-klikk az ango. es amerikai megszállási övezetben levő magyar fasiszta egysegek JWgo^v ffiten való átengedésével kesz segíteni az összeesküvőket. E-ek a gengszter módszerek egyutt­lírnál a jugoszláv politikai prog­rammal. Erre a politilcfli program­ra is fényt derített ez a tárgyalj A lényeg a nyugati impenauzmus kiszolgálása a demokrácia es szo­cializmus elleni harcban, elsősor­ban Délkelet-Európában. Raik és Brankov elmondtak a Bal kán szövetségről ezt a programot. A ?u«osz!áv vezetés arra szolgált vol­na hogy ezeket az országokat a Szov­jet'únió ellen fordítsák es kiszolgal; tássak az imperialistáknak. RaA tárgyalása} alapján kimentő es meg­győző képet rajzolt Titoék pomika­iáhól és taktikájáról, amely ennek a janoi t» » j ,At^^hn 7ására íra­pon tagadnak, TgaT^gy nem igaz, hogy Ausztria amerikai zónájában ott vannak Far­kas Ferenc fasiszta csapa ai? M re tartogatják őket? Milyen a.apon ta­radiák hogy Dullesnek köze volt & kémcsoportjához, amí^r Du­les fivére 1948 tavaszan, amikor li toék és Rajkék fokozott aktivitasba léptek! bejelentette az amenka. impe­ria izmus tervét, egy földalatti moz galom megszervezeset a nep, demo kráciákban. Ennek a titkos tervnek lényegét a Die Tat cimú svajc. lap 1949 április 26-1 száma összefoglaló­an közölte és azt írta, hogy a Nyu­gat megkísérelte, hogy hozzáférjen a nepi demokráciák elitiehez es ez irányban várakozáson fe;uli eredme­nyeket ért el. Nos, ebben a nehany sornyi vallomásában benne van az egész főtárgyalás anyaga Rajk Pálfiy, Szőnyi, Tito, Kardelj, Gyilasz, Rankovics mindenestől „„ 9kn r Az amerikai impenalis ák gyakor­lati tervének alkalmazasarol lehullott itt a lepel. Mire való akkor a tagadas? Az egyedül üdvözítő amerikai demo­krácia^ fasiszta eszközeire!, céljairól rántottuk le az álarcot ezen a targya láson Itt áll előttünk az úgynevezett demokrácia mint Hitler módszereinek és embereinek törvényes orokose. Rajkot, Schweinitzert, Kovácsot a fasizmustól vette át az amerikai de­mokrácia, hogy felhasznai ja a ma­gyar nép ellen. Tito es Rankovics terveinek és a puccsista terveknek kieszelöje az amerikai imperializmus. Az amerikai és angol kémszerveze­tek vették meg Titoékat, hogy meg­akadályozzák a Délkelet-Európa né­pe inek nemzeti és szocialista fel­szaduUsát, hogy elszigeteljek a Szovjetet és előkészítsek a harma­dik világháborút. A balkáni blokk eszméje .is * wa­shingtoni és londoni kemirodakban fyan gondolhattak arra és szarni as- ; issz a Magyarországra Lompar ha vehették tervük megvalositasaia, , ájcban L atinovics Marseilleben, hogy a magyar nép eltűrne, ilyen l Londonban egyszerre voltak hogy a magyar u^ ^—»> ­leigázást, mutatja, hogy se mm.be vet ték a magyar nép ragaszkodását füg petlensé^éhez. Soha arra, hogy n foék bekeretezzék a magyar fugget­en á'iamot, soha arra, hogy Magyar­orszá^nak ők állítanak kormányt r r ;"m kerülhetett, de je lemzo vádottakra, hogy erre komolyan vez e, ö] e, ^un., ------ ­gondoltak. Ezeknek a gyalázatos é szio ve ^^ lépet t kapcso­nveknek a fényénél ertkelhetjuk I egyenes vezetőjével ^ - nyugaü_ imperializmus ^az^ ^^ Ve^ebii^Londonban egy szerre voltak Tito és Amerika ügynökei. Ezek ma is vezetők Jugoszláviában. Es regi és ie en tevékenységük, az amenkai­akkal való kapcsolatuk Titoék tud­tával és jóváhagyásával történt. A tárgyaláson kiderült az is, hogy a budapesti jugoszláv katonai^misz­szió vezetője, Cicmil » jáhól és taktikájáról, amely ennek a mgUmt e. ^"r k-féle üces nem balkáni blokknak létrehozásara. irá "gtett meg. am e' rika i imperialisták nyúlt. A Tito-klikk pontika^nakkét ^nzetk^i "^terveivel való összefüggés -I A, szakaszban, | n é, küi E m, ékezzünk r á, mit mondott Raik a fegyveres puccs időzítéséről, ami alatt a kedvező nemzetközi idő­pont megválasztási értendő, mikor a szovjet le van kötve, hogy a jugo­szláv kalandoroknak szabad keze le­gyen a beavatkozás megvalósítására Kiderült, hogy Rajkék terve. 1949 február és június közti időre voltak időzítve. Szőnyi 1949 nyarara aka taa konferenciát összehívni. Pálffy 1949 tavaszát jelölte meg. Aligha tévedés azt állítani, hogy a berlini légi híd körül k.elezett konfliktus és a párizsi konferencián fokozódott idegháboru eppen a Rajk-féle időzítés céljait szolga ta, a Szovjetúnió lekötését, szabad kez biztosítását a magyar és jugosziav orgyilkosok számára. lkának 3s sajtojának"^gyékezetét arra hogy Rá kot és társait valam ­Wssís^s^A Tőrei számára nemzeti vonal Wp^ ^tóefWV^ hesúg­től és Dullestől a 2-iéme Bureau es és ve-e együtt dolgozott a szovetsé ges eílenőrző bizottság szovjet t ago 7ata ellen A Tito-klikk szovjetelle­nessége régfkeletü. Együttműködése az angol-amerikai imperialistákkal nem a Tájékoztató Iroda határozata utáni időből származik. külön megbízatása volt a magyar­írakasza volt. Az első szakaszban, mikor a keleteurópai országokban m5 nem dőlt el a harc a polgári fs a népi demokrácia közt es még számítani lehetett a reakció t«ge­rekedsére, Titok még nem mutattak kfa toguk fehérét, még nem leptek fel ilyen rohamcsapatként Csak a kcleteurópai fejlőds második szaka­szában léptek fel, mikor a demokra cia és a szocializmus erői már döntő svőzelmet arattak és a szovjetelle­nes politikai erőknek szervezeset mar nem lehetett rábízni a reakció szet­VínnTa tkét aszakasznak felelt meg az is hogy Titoék még kísérleteztek f demokrácia fejlődésének békés úton való megakadályozasaval. Csak azután térnek át a terrorista-puccsis­t a módszerekre. A háború utam első esztendők jugoszláv po.itikáában gura, hanem jegea^^. ^^ mert azzal, hogy elkezdték, gaz­dáik kezébe kerültek. Féltek, nem volt bátorságuk, hogy lezárjaK szennyes multjukat. Miért vallanak be mindent? Azért, mert le vannak leplezve és a tagadással nem segít­hetnek magukon. Megbánás nincs bennük, esik félelem. Vallomásuk a leleplezés eredménye, mentó körül­mények nincsenek, csak súlyosbító körülmények. Ha kimondják az ítéletet Rajk fe­lett ne feledkezzenek meg az el­áru't épitömunkásokról, ha Szalay felett ítélkeznek, jusson eszükbe a sátoraljaújhelyi 64 f orradalmar, akiknek halála az ő lelkén szárad, ha Justus felett ítélkeznek, ne fe­ledkezzenek meg. hogy ő volt Ran­kovics besúgója, ha Pálffy es Ko­rondy felett ítélkeznek, gondolja­nak példaképeikre, akiket utánoz­ni készültek, az 1919-es áldozatok tiszti gyilkosaira, Prónayra, Os_z­tenburgra. Ha Brankov felett ítél­keznek, gondoljanak a hoher Ran­koviesra, akiknek ez az ember fo­Utrvnöke volt, gondoljanak a jugo­szláv hazaíiak szenvedéseire, na Szőnvi felett ítélkeznek, gondolja­nak az amerikai imperialistákra, akik a magyar népet a görög nep sorsára akarják juttatni. Nepunk halált követel az árulókra es en magamévá teszem ezt a követe­lést. A kígyó fejét, amely megmar, szét kell taposni. Meg kell védem demokráciánkat, nemzeti függet­lenségünket, békés építő munkán­kat a hazai árulóktól és orgyilko­soktól. Olvan ítélet kell, amelyből minden imperialista kém és arulo megtanulja, n,i vár rá. ha kezet emel a népszabadságra. Legyen tudatában a bíróság annak, hogy legfőbb kötelessége a népet meg­megvédeni ab imperialisták ötö­dik hadoszlopával szemben. A nep érdeke a törvényben előírt lepu­lyosabb büntetés kiszabását köve­teli meg. A vádbeszéd elhangzása után a vádlottak védői mondták el védöbe­szédeiket. Rajk védője, dr . Koszó Elek arra hivatkozott, hogy Rajk csupán eszköz volt mások kezében és beismerése hozzájárult ahhoz, ho°-v az összeesküvés egész szöve­vényét fölfedezzék. Pálffy védője, dr Kovács István, Pálffy egész ne­velését, Rajk rája gyakorolt befo­lyását és töredelmes beismerését hozta fel enyhítő körülménynek. Szőnyi és Justus védői azzal mentet­ték védenceiket, hogy Gestapo-mod­szerekkel zsarolták, fenyegették és vonták be őket a bűnös szervezke­désbe. Szalay védője azt a mentsé­get hozta fel Szalay mellett, hogy . , . Í1Ű DlZlosiiaaai a -- j ~ Igét nuzia --­orgyilkosok számára. zsenge fiatal korában (16 éves volt) Mikor megkezdték az összeesküvők & rendörsé g karmai közé került és leartóztatását, akkor nemcsak a ma- | .._ A.. A Korondy a rendörseg Karmai ~~ csak a ma- begú áv á kényszerítették. Korondy gyar Népköztársaság aliamrenüjet Andrásná] a véd ö annak tekintetbe­, a„„ m csak segédeszköz. Csak | védték meg, hanem egyben keresztül^ kérte hogy Koro ndy katonai rencre már nem lene ei .

Next

/
Thumbnails
Contents