Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-22 / 138. szám, csütörtök

1949 szeptember 401' UJSZ0 Rajk gyűlölte a munkásosztályt és megakadályozta minden eszközzel, hogy munkásszármazású egyének a belügyminisztériumban felelős állásba kerüljenek. Megtöltötte a belügyet horthysta csendőr és rendőr síb. elemekkel, mert tudta, hogy ezek a felforgató tevékenységben készseges eszközei lesznek. Fischer Gyula, az elnöki osztály vezetője, 1944-ben a német megszállás idején egy munkásszázad parancsnonoka volt, a városi osztály Zilahy László kezében volt, aki Rajk letartóztatásával egyidejűleg Párizsba szökött. Elnök: Ra.ikkal kapcsolatban nvlyen jugoszláv kémi'eiadatokat kapott? Vsdászat úm alatí A követktző tanú dr. Tarisznyás Györgyi tanárnő. Elnök: Beszéljen arról, hogy ön Mrazovics követtel hogyan ismerkedett meg? Tarisznyás: 1948 januárjában egy vadászaton, amelyet Klein Amál földbirtokos területén tartottak. Elnök: ön ez ismeretség kötése után a budapesti jugoszláv követségen is tett látogatásokat? Tarisznyás: Igen. Elnök: 1948 szeptemberében Mrazovics kérte önt, hogy tegyen egy vadászatot ismét lehetővé? Tarisznyás: 1948 szeptemberében, mikor az iskolából hazajöttem, találkoztam Mrazoviccsal. Arra kért, beszéljek Kleinnal, hogy tegye lehetővé, hogy néhány barátjával lejöhessen vadászni. Mivel Klein éppen itt volt és egy vendéglőben időzött, odavezettem Mrazovicsot és ott meg beszélték a vadászatot. Mrazovics arra kért, hogy én is kísérjem el a vadászatra. Ezt megígértem. Elnök: Mondja el, hogy az úgynevezett vadászat hogyan volt megszervezve? K.vel énkezett oda Mrazovics? Tarisznyás: A legközelebbi napokban Klein kiment a „Mávaut" megállóhoz, ott várakozott egy homokfutó két lóval Mrazovicsra. Félóra múlva feltűnt Mrazovics autója, amelyből egy másik férfivel szállt ki. A rendörségen megtudtam, hogy az illető Rajk. Akkor nem ismertem. Felüliünk a kocsira és elindultunk. A pusztán leszálltunk, Klein a kocsin maradt és megmutatta a tábori csőszkunyhót. Mrazovics és társa magukhoz vették a vadászpuskát és elindultak. E^nök: Ezen a vadászaton Mrazovics és Rajk hogyan viselkedtek? Tarisznyás: Mikor a csőszkunynóhoz értünk, ott már egy férfi várt. Mrazovics arra kért, hogy maradiak a kunyhóban és készítsek uzsonnát. Az idegeneket nem mutatta be. Aztán a kunyhó előtt fel-alá sétálva beszélgettek. Az ismeretlen férfi valami szláv nyelven beszélt, a zöld lodenkabátos, aki Mrazoviccsal érkezett, magyarul beszélt. Távolabb állott két másik férfi vadászpuskával. Mikor közelebb jöttek, megértettem néhány szót beszélgetésükből. MraCseresnyés: Feladatom volt, hogy tudaköljam ki Rajk hűségét Jugoszlávia iránt Meggyőződtem róla, hogy Rajk Tito híve, gyűlölettel beszél a magyar kormány egyes személyeiről, különösen kifogásolta azt, hogy a magyar kormány a magyar politika Intézését elsősorban Rákosi, Farkas és Gerőre bízza, holott ő van hivatva arra, hogy az ország sorsát vezesse. Elnök: ön többször beszélt Csacsinovicsról. Hogyan értékelte ez Rajk személyét? Cseresnyés: 1947-ben Csacsinovics azt mondta, hogy Rajk az a magyar po'itikus, akire a jugoszláv kormány a legnagyobb várakozással tekint. Rajkra ők biztosan számítanak. nemzetárulás zovics a

zt mondta például, hogy cselekedni kell. Rákosi és Farkas nevét is említették. Hosszú beszélgetés után bejöttek és meguzsonnáztak. Mrazovics lát a, hogy kedvetlen vagyok, hozzám fordult és velem beszélgetett. Az'.án visszafelé indultunk a kocsihoz. Az ismeretlen két kísérőjével együtt indu t el. Mikor a kocsihoz értünk, meg :s mondtam Mrázovlcsnak, hogy ugy érzem, nem akart vadászni. Felesleges volt engem magával hoznia, mert nem vadászni akart, hanem más célja volt. Erre Mrazovics azt mondta, hofey annyi megbeszélnivalójuk volt, hogy a vadászatról teljesen megfeledkeztek. A kocsi visszavitt a szekszárdi útra, Ea.jkék beühek az autóba. Mrazovics lelkemre kötötte, hogy senkinek se szóljak e találkozásról. Elnök: (odahívja Tarisznyáit és felmutat neki egy fényképet): Felismeri ezen a fényképen azt a személyt. aki a csőszkunyhónál várt? Tarisznyás: Igen, felismerem. Elnök: Megállapítom, hogy ez a kép Rankovlcs fényképe. Ezután Klein Amál kihallgatására kei ül sor. Elnök: Mondja el, mit tud azi úgynevezett vadászatról? Klein Antal: Természetesnek tartottam, hogy Mrazovics nálam kíván vadászni. Gondoltam azt is, hogy az én vadászterületemen azért szeretne vadászni, mert vadakban bővelkedő terület. Értettem azt is, hoe'y koc-it kért, mert a dűlőúton autóval iárni igen nehéz. Megértettem azt is, hogy arra kért, hogy magam hajtsak, rnert inkognitóban akart maradni. Mikor aztán leszálltak és aránylag rövid idő múlva visszajöttek vadászzsákmány nélkül, kezdett nekem a dolog gyanús lenni. Azt a zöldkabátos, feketeszemüveges férfit sem mutatta be nekem, legalább is nem érthető módim, tehát nem tudtam, hogy az kicsoda. Gyanússá vált azután az, hogy eljönnek vadászni, de az egész nem tart tovább, mint két és félóráig. Gyanús volt az is, hogy visszajönnek zsákmány nélkül. Mindez kétségtelenül gyanússá vált, de kényes dolog volt megkérdeznem, hogy tulajdonképpen mi volt itt. Gátlás nélkül érdfék el a katonai államtitkokat is Ezután az elnök Német Dezsőt szólítja tanúkihallgatásra. Elnök: Mondja el, mikor és milyen önt a jugoszláv hírszerző szervekhez önta jugoszláv hírszerző szervekhez és a jugoszláv hírszerzők közül kikkel állott kapcsolatban? Német: 1945 őszén a honvédelmi minisztériumban megismerkedtem Pálffyval. Meggyőződtem arról, hogy mindketten soviniszták vagyunk és ellenségei a népi demokratikus rendszernek. Azonos politikai nézeteink következtében kölcsönös jóviszony fejlődött ki köztünk és ennek következményeként 1946 őszén Pálffy segítségével én lettem a határőrség vezérkar: főnöke. Pálffy vo't a főparancsnok. Ettől kezdve viszonyunk még szorosabbá vált. Egymás előtt nem titkoltuk a népi demokráciával szemben való ellenséges érzésünket. 1946 végén vagy 47 elején Pálffy magához hivatott és közölte velem, hegy kémkapcsolatban áll Brankov Lázárral, aki az ö javaslata alapján velem is fel akarja venni a kapcsolatot. Pálffy utasított, hogy Brankovot részletesen informáljam mindenről a határrendörséggel kapcsolatban. .Megjegyezte, hogy a kapcsolat felvitelére azért szemelt ki. mert tudja, hogy én soviniszta vagyok és ennek következtében a demokratikus rendszer ellensége. A kapcsolat felvételének szükségét azzal indokolta meg, hogy fontos az, hogy Brankov a jö«é'Í>en a határrendőrsécre vonatkozó adatokat, ne keriilöúton. Pálffyn keresztül, hanem közvetlenül tőlem kapja meg. A javaslatba beleegveztem és kéthárom nap múlva felkerestem Brankovot irodájában, öt ekkor ismertem meg. Brankov Pálffyra való hivatkozással fogadott és közölte, hogy már várt rám. Először politikai kérdésekről kezdett beszélgetni. Az volt az érzésem, arról akar meggyőződni, hogy milyen a politikai beállítottságom. Utána rátért a kettőnk közt létesítendő kémkapcsolat részleteinek megbeszélésére, arra, hogy hogyan fogom én az általa kért kémadatokat hozzá eljuttatni. Abban állapodtunk meg, hogy az adatokat minden esetben magam, személyesen fogom hozzá elvinni, előzetes telefónmegbeszélés alapján. Brankov megjegyezte, hogy a továbbiakban Pálffyhoz is fog fordulni híranyagért, de akkor is nekem kell a kért részletadatokat hozzá elvinni. Elnök: milyen katonai államtitkokat továbbított ön a jugoszláv szerveknek? Német: Mindenekelőtt a határvadászok szervezésének kérdéseit, létszám, fegyverzet, va; amint a zászlóaljaknak és századoknak létszáma, állomáshelye, a parancsnokok névsora, politikai jellemzésük. Mindezeket az adatokat én mindig kiadtam neki. Ezenkívül a jugoszláv magyar határra vonatkozólag azt az utasítást adta, hogy itt a lehető legkisebb létszámú alakulatokat tartsuk, hogy a jugoszláv hírszerzők által kiépített illegális forgalom minél több helyen, minél kevesebb zavarral lebonyolítható legyen. A jugoszláv hírszerzők még utasítást adtak a román és csehszlovák határra vonatkozólag is, amellyel kapcsolatban az volt az utasításom, hogy ott olyan tevékenységet folytassunk, amelynek következtében a határsávban levő lakosság közt elégedetlenség, nyugtalanság és demokrácia ellenes hangulat keletkezzék, valamint, hogy ennek következtében a szomszédos országok politikai viszonya megromoljon. Legfőképpen azonban a szovjet határra vonatkozólag hangsúlyozta, hogy állapítsuk meg ezen a határon azokat a pontokat, amelyek a szovjet határőrség részéről gyengébben vannak ellenőrizve és alkalmasak arra, hogy ott a jugoszláv hírszerzők, benderisták, fasiszták és egyéb szovjete'lenes hírszerző szervek átküldeni t's áthozni tudjanak anyagot. Nemcsak az volt a feladatunk, hogv ezeket felderítsem, hanem az is, hogy a közlekedést arra előkészítsem. Elnök: Mikor 194<uhn Moszkvába kérült katonai attasénrk, kapott ön Pálffy tói valami speciális feladatokat? fóoszkva is az áruló kémek vadászterületévé váiik Német: 1948 május elején Pálífy magához hivatott és közö.te , velem, hogy a jugoszláv hírszerző szervek utasítására keresztül viszi, hogy engem küldjenek ki Moszkvába katonai attasénak. Megjegyezte, hogy a jugoszlávok meg vannsk elégedve ténykedésemmel és azzal küld ki, ho< v ezt Moszkvában folytassam. Pálffy ottani tevékenységemre azt az utasítást adta, hogy legfontosabb mielőbb megtanulnom az orosz nyelvet, hogy fel tudjam venni a kapcsolatot a Szovjetunióban az emberekkel, bizalmukba tudjak férkőzni és kérnadatok"t szerezni. Fontosnak tartotta Pá'ffy szoros kapcsolat kiépítését a tnbbi moszkvai kntónpj attaséval, mert ezektől is olyan fontos kémadatokat szerezhetek meg, amelyek a jtigosz'áv hírszerzők részére jelentősek. Pálífy utasított, hogy addig is, mig a jugoszláv hírszerzők fe'veszik velem a kapcsolatot, igyekezzek titkos adatokat szerezni a s?nviet hadsereg fe'éoítésére, fegyverzetére, anyagellátására, fegyelmibe vonatkozólag. Közölte ve'em. hogy a jugoszlávok r?ak később fogiák felvenni ve'em a kapcs»Wot. Ezt azzal magyarázta, hogy számolnak í>77»1. hogv a szovjet szervek az e'ső idő':en bizalmatlanok lesznek velem «7e<nben és ezért az első idő^n n»<ryen óvatos legvek. hogy eloszlassam" a kezdeü bizalmatlanságot. Elnök: Végül is mikor és kivel vette fel a kapcsolatot, talá,kozott Mrazoviccsal? Német: Mrazoviccsal 1949 tavaszán vettem fel a kapcsolatot. Egy fogadáson találkoztunk először, Mrazovics megszólított és Pálffyra, Brankovra hivatkozva közölte, hogy 6 fogja velem a jugoszláv hírszerző szervek nevében a kapcsolatot tartani. Utána megkérdezte, hogy Pálffy milyen utasításokkal látott el. En 'közöltem ezt és Mrazovics ezek alapján kérte tőlem az általam már addig összegyűjtött kémanyagot. A legközelebbi találkozó alkalmával egy fogadáson írásban zárt borítékban átadtam a kémanyagot a szovjet hadseregre vonatkozó anyagokkal. Mrazovics ekkor közölte velem, hogy a jövőben konspirációs okokból mindig a fogadásokon fogunk találkozni, hogv ott feltűnés nélkül beszélhessünk kettesben. A legközelebbi találkozásnál Mrazovics elmondta, hogy elsősorban az lesz a feladatom, hogy azokat az adatokat állapítsam meg. melyek azokra a változásokra utalnak, amelyek a szovjet hadseregben a legutosó kémjelentések óta lefolytak. Megbízott azzal, hogy a szovjet tisztektől igyekezzek titkos adatokat megtudni a hadseregre vonatkozólag, valamint utasításként adta. hogy állapítsam meg a moszkvai ' népi demokratikus katonai attasék és a magyar követség személyzetnek állásfoglalását Tito politikájával kapcsolatban. Mrazovics e megbízása alapján kémailatokat szereztem meg a szovjet hadsereg felépítéséről, fegyverzetéről, kiképzéséről, fegyelméről, valamint a moszkvai népi demokratikus országok katonai attaséinak és nagyköveti személyzetének állásfoglalásáról. Ezeket az adatokat annak a bizalomnak alapján tudtam megszerezni, amelyet irántam, mint a baráti ország katonai attaséja irányában a szovjet hadsereg tisztjei és a népi demokrata országok katonai attaséi tanúsítottak. Az általam megszerzett kémadatokat Mrazovicsnak szóban és írásban zárt borítékban adtam át és ezek az adatok teljes egészükben titkos adatok voltak. Mrazovicstól az átadás alkalmával megkérdeztem, hogy ml a helyzet Brankowal kapcsolatban. Annak következtében, hogy Brankovnak Tito-ellenes nyilatkozata köztudomásúvá vált. Mrazovics azt felelte, hogy nem kell attól tartani, hogy Brankov elárul, mert Brankov nyilatkozata csak provokációs blöft. ho£V helyén maradhasson és folytathassa kémtevékenységét. Megjelent Sztálin életrajza szlovák nyelven 1949 december 21-én ünnepli az egcsz művelt haladó világ J. V. Sztálin születésének 70-ik évfordulóját. A szocializmus és a kommunizmus felépítése és feljlődtse szctkapcsolhataüanul össze van nőve történelmünk legnagyobb alakjának, Joszif Visszarionov'cs Sztálin nevével. A 70-ik születésnap alkalmából a szlovák és cseh kiadóvállalatok több értékes könyvkiadványt készítenek elő <

s már a közeli napoki,an megjelenik a könyvpiacon Sztálin életrajza, amelyet nagy példányszámmal adott ki a Tatran könyvkiadó-vállalat. Pletnev, a mű összeállítója, művészi hozzáértéssel összegyűjti a műben a legjobb írásműveket, amelyet eddig Sztálinról írtak. Könyvében a legkiválóbb írók és művészek beszélnek a Szovjetállam nagy vezetőjéről és a világ munkásosztályának hölcs tanítójáról. Gorkij, Barbusse, Alexej Tolstoj, Eisenstein, Dovzsenko, Csiaureli és Alexundrov írásait látjuk, de mellettük megszólalnak az egyszerű szovjet emberek, a szocialista munka hősei, az újítók, mint pl. Staclianov, Dukanov, a V nogradov nővérek a Sarkvilág meghódítói, Papanin és Cskalov, a távoli szibériai vidékek és szülőhazájának, a Kaukázusnak fiai. Amellett Pletnev szigorúan megőrizte az időbeli sorrendet, úgy, hogy Sztálin könyvét úgy olvassuk, mint valami drámai életrajzi művet. Különösen értékes az az anvag, amelyben Sztálin barátai, osztály- és harcostársai, a kaukázusi forradalmár munkásság ír Sztálinról és gyermekéveiről, Sztálin szoc alista ébredéséről é

s illegális tevékenységéről a pravoszláv papnövelde falai között, valamint az útról, amelyet bejárt, míg a munkásmozgalom győzelmeinek nagy szervezője lett a Kaukázusban és első győzelmét aratta a cári hűbéri és kizsákmányoló rendszer ellen. A szibériai száműzetése éveiről azok írnak, ak'k száműzetésében vendégül látták öt, a mes szi telepek lakói. Forradalmi tevékenységéről környezete és a pétervári proletariátus. Élénk riport formájában játszódnak le előttünk az októberi forradalom képei, a polgárháború eseményei, ahol Sztálin tudását, marxi-lenin' tulajdonságait katonai téren fejlesztette ki. Carycin védelme va

n itt megörökítve, amelyet személyesen vezetett és amelyben a fiatal Vörös Hadsereg megverte az ellenforradalom csapatait. A további fejezetekben kibontakozik előttünk a Szovjetállrm vezetőjének, a nagy Len n méltó utódjának, a szocialista ipar szervezőjének a sztálini 5-éves tervek és a szocialista mezőgazdaság első harcosainak monumentális alakja. Az olvasó ragyogó képet kap vaskövetkezetességéről és zsenialitásáról, a szocialista társadalom felépítésében való döntő szerepéről. Más fejezetekben m'nt a szovjet tudomány és kultúra nagy kezdeményezőjéről, a szovjet légierők és tengerészet atyjáról beszél a gyönyörű könyv, míg külön fejezet rajzolja meg Sztálinnak, a szovjet alkotmány megalkotójának munkáját. Pletnev könyve 1940-ben jelent meg Moszkvában és igy a másod k világháború küszöbén végződik. Ezért a Tatran kiadása még hozzáfűzi a Nagy Honvédő Háború és a béke megalkotásának hősi korszakát. A Sztálin könyv képanyaga i

s igen gazdag. és reprezentálóan egészíti ki a szöveget. itt jegyezzük meg, hogy a magyarországi kiadásban magyarul is megjelenik ez a könyv, amelyet később olvasóink a -Dunaj" könyvüzletek magyar könyvei között szintén megtalálnak majd. Hasznos tanácsadója lesz ez a Sztálin-életrajz mindenkinek, akinek szívügye a szocializmus és a dolgozók szabad életének felépítéséhez munkájával hozzájárul. Zsarunak, lopnak és csalnak . j A kővetkező tanú Fo-pp József. Elnök: Mióta működik együtt a jugoszláv hírszerző szervekkel ? Repp: 1945 augusztus óta. Elnök: Ki szervezte önt be a jugoszláv hírszerzők közé? Repp: Brankov Lázár. Elnök: Ennél a beszervezésnél felhasznált-e Brankov önnel szemben kompromittáló iratokat? Repp: Igen. Egy alkalommal, mikor 1945 augusztusában nála voltam. Brankov közölte velem, hogy Rankovies kompromittáló iratokat küldött neki rámvonatkozólag, melyekből kiderül, hogy én 1941-ben a háború alatt a partizán alakulattól megszöktem és ezt a körülményt a magyar Kommunista Pártba való belépésemkor eltitkoltam. Először próbáltam tagadni, de aztán kénytelen voltam beismerni. Ekkor Brankov dilemma elé állított. Vagy beállok a jugoszláv hírszerző csoportba, vagy pedig átadja a kompromittáló iratot az illetékes magyar hatóságoknak. Nem volt más kiút: beleegyeztem. Elnök: 1946-ban milyen kémfeladatokat kapott ön Brankovtól a magyar külügyminisztériumra vonatkozólag? Repp: Azt a feladatot kaptam, hogy bizalmas anyagot gyűjtsek a külügyminisztérium szervezeti felépítésére vonatkozólag, továbbá jellemzéseket a külügyminisztérium tisztviselőiről és a külföldi magyar követségek diplomatáiról. Általában bizalmas anyagot a külügyminisztérium működéséről és a nemzetközi szerződésekről, amelyeket Magyarország kötött. Elnök: Hogyan lett ön a Magyar-Jugoszl.'.v Társaság titkára ? Van ebben Brankovnak valami része? Repp: Igen, a társaság megalakulása előtt már utasított ez állás megszerzésére Brankov azzal, hogy jelölésemet és megválasztásomat támogatni fogja. Brankov ezt el is érte 1945 októberében. Elnök: Tu ön arról valamit, hogy a jugoszláv hírszerző szervek és Brankov a Magyar-jugoszláv Társaságot is felhasználták kémtevé; kenység céljaira és általában a magyar állanirend elleni aknamunkára? Repp: Igen. Nemsokára megválasztásom után Brankov velem hoszszasabban beszélt a Magyar-Jugo| szláv Társasáarról és kifejtette. ho<ry a társaságnak azon kell lennie, hogy Tito és kormányát népszerűsítse és Tito személyét úgy állítsa be, mint nemcsak Jugoszlávia, hanem mint az egész Balkán és a környező államok vezérét. Brankov ugyancsak kifejtette, hogy a társaságnak nyomtatott propaganda -anyagot is kell kiadnia, j'iíroszláv nacionalista, soviniszta irányút és ugyanilyen tartalmú előadásokat, kiállításokat is kell rendezni. Még ee;y nagyfontosságú feladatként kijelölte, hogy a társaság építsen ki vidéki fiókhálózatot és ennek később fontos szerepe jut a jugoszláv hírszerző szervek munkájánál. Elnök: Igaz, hogy ön a belgrádi magyar követségen ellopott bizonyos magyar államtitkokat képező anyagot és átadta Dobrovics Péternek? Repp: Isren. Belgrádban, mikor követségi titkár Voltam, elloptam a i követségről ezt az anyagot és átad-