Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-22 / 138. szám, csütörtök

UJSZ0 1949 szeptember 402 tam Dobrovics Péternek. Azonkívül anyagot adtam neki a követség; működéséről és jellemzést személyzetéről és ugyancsak bizalmas adatokat arról az informatív anyagról, amelyet a külügyminisztérium küldött tájékoztatásképpen a követségnek. Elnök: Mikor Belgrádból hazarendelték Budapestre, felújította ! kapcsolatát Brankowal ? | Hepp: 1948 februárjában Erankov macához hivatott, összekötött engen Boárovval, a jugoszláv sajtó, attaséval és a továbbiakban Boárovnak adtam át bizalmas anyagot a külügyminisztérium, az állami hivatalok működéséről és néhány jellemzést a vezető funkcionárusokról. Hegedűs József a következő tanu. Elnök: Mióta működött ön együtt a jugoszláv hírszerző szervekkel ? Hogyan tették át illegálisan Jugoszláviából Magyarországra és hogyan leplezte itteni ille

0ális tevékenységét ? Hegedűs: 1944-ben jugoszláv katona voltam. Novemberben Szabadkán vőrosparancsnoksági tiszt voltam, ekkor szerveztek be. 1945 január végén katonaruhábr.n, illegálisan jöttünk át egy jugoszláv őrnaggyal és hadnaggyal. Hamis iratokkal, amelyek szerint egy jugoszláv újság levelezője voltam. Elnök: A jugoszláv hírszerzők közül Magyarországon ön kikkel állt kapcsolatban ? Hegedűs: Stumberger Belgrádba ment március elején és akkor érkezett Brankov és Jávorszky. Ezeknek adott át Stumberger. Később, 1946fcan, Milanics Nikola őrnagy érkezett, mint a jugoszláv misszió tagja, ekkor ővele kapcsolt össze Jávorszky. Majd januárban Ersnkovval vettem fel a kapcsolatot és Brankov adott át Boárovnak. Elnök: A Brankowal való kapcsolat után 1948-ban milyen feladatot kapott tőle a Magyar-Jugoszláv Társaság munkájára vonatkozóan? A Magyar-jugoszláv Társaságot hogyan használták fel ? Hegedűs: 1948 januárjában Rob Antal, az OZNA-ügynök felhívott telefonon, hogy keressem fel és egy fontos feladat yeben Brankovnoz küldött. Brankov azt mondta, hogy nekem a hírszerzők érdekében a Magyar-jugoszláv Társasághoz kell mennem és munkakört is adott. A vidéki és budapesti csoportoknál kémhálózatot kell kiépíteni és ezen az úton a gazdasági, politikai helyzetről tájékozást szerelni. El is mentem a Magyar-jugoszláv Társasághoz és arra igyekeztem, hogy minden csoport élére olyan egyéneket tegyünk, akik feltételenül megfelelnek. Ezek aztán kémanyagot juttattak nekünk. Minden rendezés előtt 30 perces politikai előadást tartottunk, amely lényegében mindenkor Tito személyének népszerűsítése volt. Február közepén kötött össze Brankov Boárovval, akitől konkrét utasításokat kaptam és aki munkámat ellenőrizte. Elnök: Értesült valamiről Brankov magyarországi kémtevékenységét illetően? Hegedűs: Én Erankovval azután sokáig nem találkoztam. 1948 november 29^én, mikor a Társaság fennállássít ünnepeltük, Brankov kihívott a dohányzóba és megmondta, hogy a magyar lapokban megjelent nyilatkozata színleges és ö továbbra is kitart Tito mellett és kér, hogy továbbra is gyűjtsek kémanvagot. Ezután még háromszor találkoztam Brankowal. 5űwj diplaifiácia. Eiiibesrasilás, zsarolás, stö. Ribár Ljubica kihalígaJája Elnök: Jávorszky és Csacsinovics hogyan vonták be önt a kémtevékenységbe ? Ribár: Csacsinovics Rudolfot a háború óta jól ismertem és jó barátsá

0ban voltam vele, mert mint menekült élt itt. Jávorszkyt 1945ben ismertem meg. A háború után a jugoszláv katonai missziónál jelentkeztem összeírás végett. Ott Jávorszky fogadott és kikérdezett, hogy milyen körülmények között élek, milyenek a kapcsolataim és Mrüezte, hogy nem akarok-e Jugoszláviába visszatérni. Azt feleltem, hogy itt akarok maiadni. Egy idő múlva ismét elmentem a misszióba egy igazolványért, mely arra jogosított fel, hogy itt é'hessek. Jávorszky újból kikérdezett. Kijelentette, hogy én mint Magyarországon élő jugoszláv állampolgár köteles vagyok a jugoszláv kormányt mindenben segíteni. Kijelentette, hogy tumása v£n róla, hogy nekem széleskörű arisztokrata és egyházi ismeretségem van és hogy ezek az emberek őt nagyon érdeklik. Kért, igykezzem megtudni, ho"-y viszonylanak ezek a jugoszláv és a magyar kormányhoz, milyenek a nézeteik és kapcsolataik, kért, tegyek mindezekről pontos jelentést. Szóval felszólított, ho y titokban dolgozzam a jugoszláv hírszerzők részére. Később Csacsinovics is rá akart beszélni erre a munkára, kihasználva régi barátságunkat. Mikor látta, hogy kísérlete szén szóval nem sikerül. fenyegetni kezdett. 1947 nyárin felhívott engem a Szt. Istvín kórhá-ba, hogy okvetlenül beszélni pkar velem. Amikor találkoztam vele, egy uj-íFTrcikket mutatott, amelyben azt írt"k. hogy bátyámat Jugoszláviában, mint kormányellenes összeesküvés résztvevőjét letartóztatták. Hozzátette, ha az TTTBA részére fogok dolgozni, akkor bátvímat megmenti. különben halá'rsv ítélik. Én nem válaszoltam és ö ezt a beleegyezés jelének vette. Így kerültem kapcsolatba a jugoszláv hírszerzőkkel. Elnök: Hogyan fosztották meg önt Szabadságától és hogyan vették volt Magyarországon, 1947-től kezdve pedig a jugoszláv hírszerző szervezet, az ÚTBA főrezidense. Ezt a szerepét előbb mint a katonai misszió tagja, majd később mint vezetője és 1947-ben miit a követség első tanácsosa takarta. Elnök: ön 1947. és 48. évek folyamán Brankovtól milyen hírszerző feladatokat kapott? Boárov: Brankov 1947-ben utasított arra, hogy népszerüsitsc-m Titot és az ő személyi kultuszát és politikáját Magyarországon, hogy irányítsam a jugoszláv politikának msgfelelően a Magyar-Jugoszláv Társaság munkáját és ugyanígy irányítsam a társaság folyóiratát, a Déli csillagot. Utasított továbbá, hogy a magyarországi délszlávok demokratikus szövetségének lapját is ennek megfelelően szabályozzam. Utasított, hogy iparkodjam hálózatot kiépíteni a különböző kulturális és társadalmi szervezetekben és e hálózatokon át szerezzenek adatokat a magyarországi politikai és gazdasági viszonyokról. Elnök: Mit tud, hogyan használták fel Magyarországon a Délszláv Társaságot és a Déli csillagot, valamint a szövetség lapját céljaik érdekében? Boárov: Brankov utasított arra, hogy vegyem kezembe a MagyarJugoszláv Társaságot s irányítsam a Déli csillaggal együtt a jugoszláv kormány politikájának megfelelően. Tehát felhasználtam a Magyar-jugoszláv Társaságot és a Déli csillagot arra, hogy Titot és politikáját népszerűsítstm A lapban kü.önbúző nacionalista és trockista cikkeket helyeztem el, jugoszláv sajtóanyag felhasználásával. Magam is írtam cikkeket és a szövetség lapját is abban az irányban vezettem, hogy a Magyarorszgon élő jugoszlávokat úgy neveljük, hogy azok Magyarországon megbízható támaszai legyenek a jugoszláv kormánynak. Elnök: Mondja «i, kiket Ismer ön a jugoszláv hírszerzők ügynökei közül, akik Brankowal álltak kapcsodban és ezek közül kiket adott át önnek Brankov, hogy kapcsolatot tartson velük? Boárov: Ilyeneknek ismertem Rex Józsefet, Rex Tibort, Hegedűs Józsefet, Csuka Zoltánt, Cseresnyés Sándort és Majort. Ezek közül Brankov átadta nekem Csukát, Hegedűst és Rex Tibort. Elnök: Most mondja el, hogy 1948ban Br&nkovtó. milyen feladatokat kapott, amely feladatok értelmében önnek bizonyos Jugoszláviából illegális úton Magyarországra áttett propagandaanyagot kellett terjesztenie? Boárov: 1948-ban, a Kominform határozat megjelenése után Brankov Jugoszláviába küldött egy beosztottat, aki onnan illegális sajtóanyagot hozott,' amely a Kominform határozata ellen uszított. Brankovtól utasítást kaptam, hogy ezt az anyagot postán küldj em szét a különböző társadalmi szervezetek és minisztériumok vezetőinek. Hasonló propagandaanyagot is hozattunk és terjesztettünk. Elnök: Moics Milost ön lőtte le. Milyen szerepe volt Brankovnak ebben a gyilkosságban? IC.tői kapta Brankov az utasitast a gyilkosság végrehajtására, ki adta önnek a fegyvert és kié volt a fegyver? Hiért ksliett itesnak meghalnia őrizetbe a jugoszláv követség épületében ? Ribár: 1847 decemberében Csacsinovics vízumkérelmem üyí-ben a ' jugoszláv konzulátusra küldött enI gem. Ott Miliarics konzul fogadott í és ki jelentette, hogy nem kapok vízumot, mert nem a lányom látogaj tására akarok Bércbe menni, hanem azért, mert me; akarok lógni. I.etartóztattak és ott két napig őrizetben tartottak. Elnök: Azután önt átvitték a magyar-jugoszláv határon és megint s visszahozták. Ez hogyan volt? Ribár: Két nap múlva két követségi beosztott levitt az utcára és kényszerltettek, ho~y iiljek autóba. Elindultunk a határ felé. A határon átjutottunk jugoszáiv területre, ott egy csukott teherkocsi várt, abba beültettek és egy katona őrizetével tovább IrülJtek. Rövid i-*fí múlva e«-y újabb megállónál bírom férfit is betettek a kocsiba. Aztán megérkeztünk e:r>' épület udvarába, a'vil kiszálltam. Szememet bekötöttek és bevittek az épaiftbe. Elnök: Hogyan tartott'k őrizetben az UDB-nál. ott ki hallgatta ki önt, miről és mit követeltek. Ribár: December vésrétől 1948 január 5-ig tartottak fogva. I<azsies és Jávorszky hallgattak ki és fó'leg a budapesti an^ol főkonzul iránt érdeklődtek. Azután utasítottak arra,, hogy Magyarorszá-on a magyar kormány ellen kémkedjek. Rám akarták bízni az összekötő szerepét a jugoszláv és angol hírszerző szervek között. Mikor ezt nem akartam elfogadni, megfenyegettek, hogy megsemmisítenek. Aláírattak azután velem egy nyilatkozatot, melyben köteleztem magamat, hogy a jugoszláv l

rTBA részére fogok dolgozni. Miután aláírtam, egy óra múlva újból kivittek, kocsiba tettek és a kocsiba beszállt Csacsinovics és a határon át Budapestre hoztak, Budapesten pedig elengedtek. Boárov: 1948-ban, a Kominform haiarozatának megjelenése u^-an egy ízben Blazsics közölte Brankowal jelenlétemben, hogy egyik ügynökünk, aki a Délszlávok Demokrata Szövetségében működik, névszerint Moics Milos, magáévá tette a Kominform határozatát és nyilvánosan fel akar lépni a magyar sajtóban Tito ellen és le akarja leplezni a Budapesten működű jugo

0Ziáv diplomatákat és kémeket. Ezzel kapcsolatban Brankov azt mondta, hogy Moics ügyében jelentést tett Belgrádban és onnan azt a választ kapta Rankovicstól, hogy Tito utasííása az, hogy Moicsot dobjuk ó*' jiifíOszíéHjUíba. Ha pedig ez nem sikerülne, akkor fizikailag semmisítsük meg. Brankov nekem adta át az utasítást, hogy e feladatot végrehajtani. Azt állította, hogy mint szerb, legközelebb állok Moicshoz és legtöbb lehetőségem van az utasítást végrehajtani. Ezt a feladatot én nem akartam vállalni, visszautasítottam. Ekkor Brankov és Blazsics Mrázovics köveihez vezettek, akinek előadták, hogy nem akarom vállalni a feladat végrehajtását. Mrázovics ismételte az utasítást, amely Belgrádból érkezett és rámparancsolt, hogy tegyem meg. Ekkor riSár nem mertem visszautasítani. Ekkor Mrázovics átadta pisztolyát a teladat végrehaj' tása céljából. Ezután július 10-én este elmentem Mo,.cs lakására és miután megállapítottam, hogy egyedül van, bementem hozzá és négyszemközt soká tárgyaltunk. Próbáltam őt rábírni, hogy hagyja el eredeti szándékát, próbáltam magammal vinni a követsegre, hogy ott beszéljen Brankovval. Ügy számítottam, hogy onnan sikerül ót átdobni. Sehogy sem akartam fegyvert használni. Azonban Moics mindent elutasított, Nem akart elállni szándékától, nem jött a követségre. Akkor kezdtem fenyegetni, hogy a fejével játszik. Ety.or goromba szavakra és dulakodásra került a sor. Elvesztettem a fejemet és rálőttem. Moics mec/liall. Aztán elmentem a követsegre és jelentettem az esetet. K^mSie adták a fegyvert és ráparancsoltak OYilkollani msg Múlts% vallja iaársv a budapesti fupszláv követség attaséfa Boárovnak, Moics gyilkosának kihallgatása következett azután. Elnök: Beszéljen arról, hogy önnek a jugoszláv hírszerző szervek közt Magyarországon milyen szerepe volt? Boárov: Én a jugoszláv hírszerző szervek egyik magyarországi munkatársa voltam. Ezt a szerepemet a jugoszláv követségnél betöltött sajtóattaséi állásommal takartam. Elnök: Tud-e ön arról, hogy Bran kovnak ennél a szervezetnél milyen szerepe volt és mivel takarta? Boárov: Brankov 1947-ig a jugoszláv hírszerző szervek munkatársa & SzSn^-kémsapoií aknamunkája A következő tanu Földi Iván. Einök: Mondja meg, mit tud Szőnyi Tibornak az amerikai és jugoszláv hírszeiző szervekkel tartolt kemkapcsolataíról, gyakorlati kémtevékenységéről és a magyar államrenddel szemben folytatott egyéb aknam unkájáról? Földi: Szőnyi Tibor és csoportjának az amer.kai és jugoszláv hírszolgálatok megbízásából folytatott kémkedéséről és egyéb káros cselekményeiről onnan van tudomásom, hogy az 1943—44. években tagja voltam Szőnyi svájci Rémüsopoi'Hk.nak. Továbbá onnan, hogy később az 1945—46. evekben futárszolgálatot teljüsitettem Szőnyi magyarországi kémcsoportja és az amerikai es jugoszláv kémszervezet svájci szervei közt. Továbbá onnan is, hogy 1947től egészen 1949 májusáig Szonyi utasításara Magyarországon káros tevékenységet folytattam a kormány érdekei eilen. Szőnyi 'libor 1942 v^gen Svájcban, Zürichben, politikailag ingadozó magyar emigránsokból csoportot szervezett, amelynek é.én ő állott. Ennek a csoportnak, amely Magyar Nemzet; Függetlenségi Front néven működött, lettem én is tagja. 1944 tavaszán Szőnyi Genfben személyes kapcsolatba lépett Noel Fielddei, az amerikai kémszolgáiat tagjával, aki ott ugy szerepelt, mint az unitárius segélyakció vezérigazgatója. Field közvetítésével ellenséges ideológiát vitt be csoportunkba és ezzel nagymértékben előkészítette arra, hogy a későbbiek folyamán az amerikaiak szolgálatába álljon. Szőnyi Fielddel való megbeszéléseiről magától Szőnyitöl értesültem 1944 nyarán Zürichben. Szönyi Lomparnak, a jugoszláv kémszervezet svájci vezetőjének kezdeményezésére és közreműködésvei Bernben kapcsolatba lépett Dullessel, az amerikai sztratégiai kémszolgálat európai vezetőjével. Dulles a berni követség beosztottjaként szerepelt. Ö Szőnyit beszervezte az amerikai kémszolgálat ügynökéül. Szőnyi Duilessel való megbeszéléseiről Demeter Györgytől értesültem, aki resztvett azon a megbeszélésen, amelyen Szőnyi beszámolt erről. Dulies megbízásából Szőnyi 1944 őszén az amerikai kémszoigálat javára' történő kémkedésre szervezte be Vági Ferencet, Demeter Györgyöt, Demeter Györgynet, Kálmán Andrást Dobit, Hódost és Balabánt. 1945 első három hónapjában Szőnyi Dulles megbízásából megszervezte és lebonyolítót.a kémesopurtja egy resztnek Magyarországra, a Vörös Hadsereg haiországaua való illegális átdobását, azért, hogy ez a kémcsoport Magyarországon kémkedést es aknamunkát joiytasson. Kémcsoportja többi tagjait, akiknek vezetésevei Szönyi engem bízott meg Svájcban hagyta és utasított, hogy egyreszt tartsuk fenn a kapcsolatot Szonyi magyarországi kémcsoportja és az amerikai és jugoszláv kémszer vezet svájci szervei közt, másrészt, hogy Svájcban folytassunk káros te vékenységet a magyar kormány ér dekej ellen. Attól az időlől kezdve hogy Szőnyi kémcsoportjának egy része 1945 márciusában Magyaror szágra érkezett, egszen 1949 májú sáig gyakorlatban hajtotta végre az amerikai és jugoszláv kémszolgálat által rája bízott feladatot, a kémke dést és kártevést. Einök: Mondja el, milyen felada tokkal érkezett ide Szönyi csoportja? Földi: Amikor Dulles 1944 őszén azzal a feladattal bízta meg Szőnyit, szervezze meg és bonyolítsa le kém csoportja Magyarországra való átdobását, utasította Szőnyt, hogy at tói kezdve, hogy kémcsoportja ideér, kezdje meg kémkedését, káros t« vékenységét a magyar kormány érdekei ellen, szabotálja a néphatósági terveket és általában az állami és gazdasági élet minden te rületén fejtsen ki romboló és dezorgamzáló munkát. A kémszervezet célja az volt, hogy a kialakult népi demokratikus rendet és annak törvényes kormányát megdöntsük. Szőnyi kémcsoportjának Magyarországra való átdobását két részletben szervezte meg. Az első részlet az amerikai és jugoszláv kémszolgálatok közös segítségével illegálisan 1945 januárja és márciusa közt jött át. Ennek a csoportnak vezetője Szőnyi, tagjai: Kálmán, Kuty és Gyulay voltak. A második csoport vezetője én voltam és 1946 folyamán tértünk vissza legális úton Tekintve, hogy Szönyi csoportja átdobásának előkészítésében én is résztvettem, tudomásom van arról, hogy az amerikai és a jugoszláv kémszolgálatok segítettek. Tudomásom van arról, hogy Field amerikai kém volt az, aki megszervezte Szőnyi kémcsoportjának a svájci-francia határon való átdobását, továbbutazásukat Marseillebe és 4000 svájci frankkal támogatta őket. Einök: Megérkezve Magyarországba, milyen kémtevékenyseget fejtett ki? Földi: 1945 januártól 1947 februárig Szőnyi utasítására Svájcban tartózkodtam és futárszolgálatot teljesítettem az ő csoportja és az amerikai és jugoszláv kémszolgálat svájci szervei közt. Ez idő alatt rendszeresen továbbítottam a Szőnyltől és Vágltól származó jelentéseket Fie.dnek és Dullesnek. A felszabadulás után 1915 októberében jöttem Magyarországra és két hónapig voltam itt. Ez idő alatt tiz alkalommal beszéltem Szőnyivel, oki közölte velem az ország belpolitikai és gazdasági életére vonatkozó bizalmas adatait, azért, hogy azotcat Genfben Eleidnek átadjam. Elutazásom előtt Szőnyi egy írásbeli je.entést is adott Field részére, amely gazdasági kérdésekkel foglalkozott, az újjáépítés eredményeive., az ipari es mezőgazdasági teimeles színvonalával, az inflációval és egyebekkel. 1945 novemberében Szönyi Dudapesti lakásán titkos értekezlet volt, amelyen rajtunk kivül Vági Ferenc is rt-sztvett. Szönyi ezen a megbeszélésen arra utasította Vagií, hogy az orszug politikai és gazdasági életére vonatkozó kémanyagot kü.ón jut árok útján juttassa el genfi címemre, hogy azokat én átuuhussam Eteuineu és általa DullesneK. Ettől az időtől kezdve 1946 augusztusáig rendszeresen kapjam Vagmjl kunjülenteseket es ezeket Svajcba tavaobltottam. Iü45 decemberebcn tertem vissza Svájcoa es neflany uv.*tel később Fieidet genfi irodájában kerestem fel. Akadtam neiii a it^uijeienttíseket. 1946 májusában jöttem ismét Budapestre, bzonynieit átadtam Fie.d zűrt borítékban levő levelét. Szőnyi közölte veiem, hogy kémcsoportunk tagjainak rövideden wozsza keli térnie Magyarországra ts u.asn-ott arra, hogy beszeljem meg 1 leiddel a kémkape&oiai tovaoui fenntartásának módjait. 1946 júniusában utaztam vissza Svájcoa. Genfben Fieidet irodajaban kerestem lel, akadtam Szőnyi üzenetét, nugy Fieid szervezze meg a kuriKapcsoiat további fenntartását, tieid ezt megígérte. Továbbá atadtain Szonyi zárt levelét és egy kemjelenlést az ország beipuii-iiiai nciyztterol. Itíi6 szep.embereuen jö*-tcin Újra Buu-tpestre, leikerestem Szőnyit és közöltem vele Field igeretét, hogy a kémkapcsoiat továboi fenntartására uj lehetőségeket fog találni, amelyeuel közölni fog. Szőnyi arra utasított, hogy kémcsoportunk svájci tagjai haladéktalanul térjenek haz^t. Tudomásom van arról, hogy rajtam kívül a csoport más tagjai is közvetítettek kemjelentesekei Szuny.K>1 Fieldhez. Így tudom, hogy Vagi Ferenc és Demeter Györgyné 1945 augusztusában Svájcba jutttn, aiiol Szonyi megbízásából Fieldnck kémjelentést adtak át. 1946 márciusában pedig Vági Ferenc jött Magyarországból Svájcba, hogy ott az amerikai kémszoigálat szerveinek kémjelentést adjon át. Elnök: Foglalja össze, hogy a kémjelentések milyen úton mentek? Földi: A kémjelentések egyrészét én közvetítettem. A jelentések zöme azonban jugoszláv kémek közvetítésével került Magyarországról Svájcba, olyanokéval, akik a jugoszláv diplomáciai misszióba és más állami szervekbe voltak beépítve Az útvonal, amelyen Budapestről Genfbe haladtak a jelentések, a következő volt: Cicmil ezredes Budapest, Ka(Folytatás a-6. oldalon.) Illés Béla regényének folytatását anyagtorlódás m att lapunk holnapi számában körösük!