Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-22 / 138. szám, csütörtök

iij sm 1949 57pptpmbfT 22 Felvonulnak a nagy per tanúi MALIST VÁLLA A budapesti Népbíróság különta­nácsa ma folytatta Rajk és társai bűnperében a tárgyalást. —JTanukat hallgatót ki. Elsőnek dr Bokor Lajos, Rajk só­gora vallott. Elnök: Mondja el, milyen beosztá­sa volt önnek Horthy politikai rend­őrségén? Bokor: A budapesti főkapitányság állományában rendőrkapitány vol­tam, be voltam osztva a belügymi­nisztérium közbiztonsgi osztályába, amely felettes hatósága a rendőrség politikai osztályának. Elnök: Milyen körülmények között szervezte be Hetényi Rajkot? Bokor: 1931 őszén megjelent hiva­talomban Rajk László bátyja, Rajk Gyula és közölte velem, hogy öccsét előállították és őrizetbe vették. Arra kért, hogy járjak közbe érdekében. Vállaltam ezt és a politikai osztály vezetőjéhez, Hetényi főkapitányhe­lyetteshez mentem, akivel nemcsak hivatali, de magánérintkezésem is volt. Bizalommal fordulhattam hoz­zá. Kérésemet meghallgatva behívta a detektívcsoport vezetőjét, Borszé­kit és utasította, hogy Rajk Lászlót azonnal hallgassa ki részletesen és tegyen jelentést. Nem sok idő múlva a csoportvezető visszajött és jelen­tette, hogy Rajk László, aki röpirat terjesztése miatt került őrizetbe, mindent beismert és itt van az elő­szobában. Erre Hetényi behivatta Rajkot és az íróasztalán elébetolt egy gépírásos nyilatkozatot és azt mon­dotta: Amennyiben ezt aláírja, az ellene indított büntető eljárást be­szünteti s őt szabadon bocsátja. Rajk ezek után a nyilatkozatot aláírta Ennek a nyilatkozatnak a tartalma körülbelül ez volt: Alulírott kötelezem magamat, hogy minden tudomásomra jutó olyan ese­tet, amely a bolsevizmusnak, illető­leg a kommunista forradalomnak ma­gyarországi előkészítésére vonatko­zik, bizalmasan, haladéktalanul be­jelentek a rendőrség politikai osztá­lyán. Igy történt Rajk beszervezése. Elnök: ön kapott valami feladatot Sombor Schweinitzertől Rajknak Csehszlovákiába való illegális átdo­bását illetően? •Bokor: 1936 tavaszán felkeresett Sombor és bizalmasan közölte velem, hogy Losonc és Salgótarján között illegális kommunista futárszolgálat van és az a gyanúja, hogy ez a szol­gálat tartja az érintkezést a cseh­szlovákiai és a magyar kommunista pártok között. Továbbá közölte, hogy ennek a futárszolgálatnak felderíté­sére Rajk Lászlót szemelte ki. Arra kért engem, hogy járjak el Rajknak Szlovákiába való toloncolása ügyé­ben, de ez a toloncolás úgy történjék, hogy Rajk Csehszlovákiában úgy tűntessék fel, mint Magyarországon üldözött politikai menekült, aki ott keres menedéket. Vállaltam a felada­tot és teljesítettem. Rajk eltoionco­lása így megtörtént. jam át neki üzenetét, hogy 6 vlsz­szatért Magyarországra. Tekintve, hogy Rajk trockista múltját és a magyar politikai rendőrséghez va­ló kapcsolatait ismertem, elég vi lágos volt számomra, hogy ez a kérés az amerikai titkos szolgálat­tal való kapcsolat felvételének cél­ját szolgálja, mégis közelebbi kér­dést tettem fel neki. mire ő csak annyit válaszolt, hogy Sombor tudni fogja, mit kezdjen ezzel za üzenettel. Elnök: Sikerült önnek Sombort megtalálnia? Stolte: Igen, 1B45 decemberében értesültem róla, hogy Sombor a fel­sőbajorországi Treuenstein városban él és ott mint e;ry amerikai iroda hivatalos alkalmazottja dolgozik. Meg is látogattam 1946 január első • felében. Sombor ott mint a titkos amerikai szolgálat magyar tanács­adója szerepelt és döntően fontos ténykedést fejtett ki a Magyaror­szágra küldött kémek és politikai ügynökök kiválasztásában és beszer­vezésében. Emondtam neki Rajk üze­netét. Sombor ekkor bemutatott a trauensteini amerika titkos szolgá­lat főnökének, Caldvellnek. Ők együttesen számos kérdést intéztek hozzám az üzenettel kapcsolatban és az után is érdeklődtek, vájjon Rajk Ralk már 1931-ben megkezdte ümm szerepéi A bíróság ezután Borszéki, volt de­tektívcsoportvezető kihallgatását kezdte meg. Borszéki: Tudok arról, hogy Rajkot Hetényi rendőrkapitány hogyan szer­vezte be 1931-ben. Rajk Lászlót be­hozták az őrszobába és Hetényi el­rendelte, hogy hallgassam ki azon­nal, mert segíteni szeretne rajta. Rajk kérdéseimre közölte, hogy ő már beismerő vallomást tett. Ezt je­lentettem. Hetényi erre azt mondot­ta, okosabb volna, ha Rajk a politi­kai rendőrségnek tenne szolgálatot. A jövőben az illegális kommunista mozgalmakról a politikai rendőrség­nek jelentéseket kellene adni. Rajk beleegyező nyilatkozatot tett és azt mondta, hogy alkalmasnak-érzi ma­gát arra, hogy titkos szolgálatot tel­jesítsen. Erre eléje tették a nyilat­kozatot. A szövegre már nem emlék­szem, de tudom, hogy Rajk a titkos szolgálatra lekötötte magát. Elnök: Tud arról valamit, hogy ez­után Rajk kiadta a politikai rendőr­ségnek a főiskolások illegális cso­portját 1932-ben? Borszéki: Igen. 1932-ben Hain Pé­tertől értesültem arról, hogy Rajk besúgása révén sikerült a főiskolá­sok illegális csoportját felgöngyölí­teni. Elnök: Arról tud-e valamit, hogy Rajk besúgott a rendörségnek egy illegális nyomdát és azoknak a ne­veit, akik Kőbányán röplapokat ter­jesztettek? Borszéki: Igen, ugyancsak Hain Pétertől tudtam meg, hogy Rajk be­súgása révén az illegális nyomdát ki lehetett emelni és a röpcédulák ter­jesztőit elfogni. Elnök: Arról tud-e, hogv 1935-ben Rajk megbontotta az építőmunkások sztrájkját és provokáló fellépése kö­vetkeztében a rendőrség 200 sztráj­kolt letartóztatott? Borszéki: 1936-ban maga Hetényi mondta el, hogy meg van elégedve Rajkkal és megbízta őt, hogy a MEMOSz-ba furakodjék be és ott provokáló munkát végezzen, de úgy, hogy Hain mindenről tudjon. Rajk a feladatnak eleget tett. A MEMOSz tüntető felvonulásra adott be kér­vényt a belügyminisztériumhoz, ézX természetesen nem engedélyezték. Rajk kiprovokálta, hogy ennek elle­nére megtartsák, a rendőrség beavat­kozott, megakadályozta és 200 mun­kás került rendőri eljárás alá. Dr Jánossy Ferenc tanukénti ki­hallgatása következett ezután. Dr Jánossy képviselte a vádat a sopronkőhidai nyilas tárgyalás alkal­mával Rajk és több társai ellen. Elnök: Beszéljen arról, hogy ön milyen minőségben vett részt a fa­siszta kormány haditörvényszékének a Rajk ügyben tartott tárgyalásán? Dr Jánossy: Engem 1944 novem­berében vezényeltek ki a Szálasi-bí­rósághoz. 1945 március közepén tar­tottam Sopronkőhidán bírósági tár­gyalást az ellenállási mozgalom egy csoportjának ügyében. Ezen a főtár­gyaláson a vádat képviseltem. Elnök: Rajk ezen a tárgyaláson milyen érveket hozott fel védelmére? Jánossy: Azt mondotta, hogy nem­csak nem folytatott ellenséges maga­tartást, hanem hasznos szolgálatokat teljesített a rendőrségnek. Elnök: ön a haditörvényszék elnö­kétől milyen utasítást kapott ebben az ügyben? Jánossy: Közvetlenül a perbeszé­dek előtt utasítást kaptam, hogy Rajk ügyével csak röviden foglal­kozzam és a perbeszédben egyálta­lán meg se említsem összeköttetését a politikai rendőrséggel. Elnök: A fasiszta bíróság milyen ítéletet hozott Rajkról és a többi vádlottról? Jánossy: Rajkot felmentette, míg a többi vádlott súlyos büntetést ka­pott, halálos ítéletet, életfogytiglani és hosszú, súlyos szabadságvesztést. A következő tanú: Stolte István, a hSriied! provokátor Stoltet az államvédelmi hatóság egyik tisztje vezeti elő. Elnök: Milyen külföldi hírszerző szerv munkaársa volt, mondja el be­osztását ? Stolte: Az amerikai titkos szolgá­lat munkatársa voltam 1945 május 27-től 1947 szeptember l-ig. A felsö­bajorországi Rosenheim városban székelő amerikai kémcsoport kötelé­kébe tartoztam, mint nyomozó. Elnök: A Horthy-rendszer politi­kai rendőrségének hány évig dolgo­zott? ' Stolte: Megszakításokkal 1934 kö­zepétől 1944 május 19-ig. Elnök: Beszéljen arról, amikor Rajk önhöz kéréssel fordult, hogy Németország katonai zónájában ke­resse fel a Horthy-rendszer volt po­litikai rendőrfőnökét, Sombort és közölje vele, hogy Rajk elindult Né­metországból Budapestre, mit tett ön? Stolte: Rajkkal baráti kapcsolat­ban voltam és együtt mentünk ki Németországba Soprnhőhida után. Rajk tudta, hogy rövidesen kisza­badul, mert hisz a bíróság felmen­tette. Közölte velem, hogy biztos forrásból tudja, hogy Sombor Né­metországban van, München köze­lében és megkért, keressem fel szabadulásom után Sombort, ad­Justus Pál képes lesz-e tartósan kiemelkedő ; szerepet vinni a magyar Kommunis­í ta Pártban. E kérdések után Cald­well megköszönte a közölteket és I kijelentette, hogy meg fogják talál­| ni annak a módját, hogy Rajk üze­netét hasznosítsák. Szebeni Endre dr., volt miniszter­elnökségi államtitkár volt a követ­kező kihallgatott tanu. Elnök: Mi ttud ön Rajknak a bel­ügyminisztériumban kifejtett tevé­kenységéről, amikor Rajk minisz­terségét felhasználta arra, hogy az akkori köztársaságellenes össze­esküvésnek egyes résztvevőit, Barta Albertet, ifj. Nagy Ferencet meg­mentse ? Szebeni: 1946 végén és 1947 első harmadában folyt a belügyminiszté­rium államvédelmi osztályán Donáth Gyula és társai összeeesküvésének nyomozása. Ezt az ügyet maga Rajk vezette. A nyomozás egy ré­szében én is résztvettem és ezért ismerem Rajk akkori tevékenységét. A nyomozás során súlyosan terhe­lő adatok mutatkoztak Barta Al­bert honvédelmi miniszterrel és Nagy Ferenr fiával, ifj. Nagy Fe­renccel szemben. Rajk László a mindkettőre vonatkozó jegyzőköny­vet magához kérette és utasította a nyomzást végző közegeket, hogy a nyomozást velük szemben ne folytassák. Tudomásom van róla, hogy Rajk 1947 február havában magához hi­vatta Bartát, közölte vele, hogy el­lene terhelő adatok vannak, ajánlot­ta neki, hogy mondjon le és kilá­tásba helyezte, hogy a nyomozást nem folytatja. Barta lemondott és megszökött. Tudomásom van arról is Rajk közléséből, hogy Rajk 1947 február végén felke­reste Nagy Ferenc miniszterelnö­köt, közölte vele, hogy ifj. Nagy Ferencre nézve ^ terhelő adatok vannak és kilátásba helyezte, hogy vele szemben sem folytat nyomo­zást. Nagy Ferenc azután értesí­tette fiát erről Amerikában és ennek következménye az lett, ho«y mikor a mairyar kormány vissza­hívta, nem tért vissza és ezért ál­lampolgárságától megfosztották. Elnök: Mit tud ön arról, hogy a szóbanforgő összeesküvés nyomozá­sa során Rajk a nyomozati anyag­ból kiemelt bizonyos államellenes fü­zeteket, amelyeket lakásán találtak és egy levelet is? Szebeni: Tudomásom van Rajk e tevékenységéről. Ez következőleg történt: 1946 december végén az összeesküvésben szereplő Szentiványi Domokos lakásán lefoglaltak egy nyomtatványt, amely súlyosan ter­helő adatokat tartalmazott az ösz­szeeesküvés egyes személyeivel szemben, sőt magát Rajkot is kom­promittálta és pedig azért, mert Szentiványi arról írt, hogy a kor­mányon belül nacionalista csoport működik és ezt Rajk vezeti. Rajk ezt a brosúrát magához vette és a nyomozást végző személyeknek uta­sítást adott, hogy erről ne kérdezze­nek senkit. J947 januárjában az egyik gya­núsított lakásán lefoglaltak egy levelet, amelyet az egyik összees­küvő a másiknak Irt és amely ar­ról szólt, hogy egy ellenforradalmi csoport működik, amelynek veze­tője Nagy Ferenc. A levélben meg voltak említve Gyulai, Jaclci, Sa­láta Kálmán és Nagy Ferenc. Rajk e levelet is elvonta a bizonyí­tási eljárás alól. Azért volt erre le­hetősége, mert egyrészt a nyomo­zást saját maga irányította, más­részt igyekezett saját embereit be­hozni a nyomozás vezetésébe. És így Igyekezett a rendőrségen azokat az embereket minél nagyobb mértékben kivonni az összeeesküvők közül. Elnök: Mit tud Rajknak a jugo­szláv szervekkel folytatott együtt­működéséről ? Szebeni: 1946 márciusában lett Rajk belügyminiszter. Ekkor közölte velem, hogy főfeladatának tartja, hogy a legszorosabb viszonyt te­i'-erntse Jugoszláviával. Közölte, hogy ezt a bensőséges viszonyt azért kell megteremteni, mert Jugoszlávia a demokráciák mintaképe és Tito országának ve­zetőszerepe van és lesz Közép­Európában és a Balkánon. Ezért ö megbeszéléseket folytatott az itteni jugoszlávokkal és meg­egyezett Cicmillel, valamint Bran­kovval, hogy mindenképpen segíteni fogja munkájukat és minden olyan információt Magyarrszágra nézve, amelyre szükségük van, meg fog adni. Kiemelte, hogy az ország politi­kai, gazdasági kérdéseire az ál­lamvédelmi szenekre vonatkozó bizalmas információkat maga fog­ja megadni és engem utasított ar­ra, hogy amennyiben Brankov Is hozzám fordul és akár a rendőr­ségre, akár a közigazgatási szer­vekre vonatkozó adatokat kér, ad­jam ki neki, Rajknak. Abban az időben sürü vendég volt Rajknál Brankov és később állandó látogatója volt Mrazovics. Rajk mindkettőt kitüntető előzékenységgel fogadta és rendelkezésükre állott. Elnök: Milyen államtitkokat szol­gáltatott ön ki saját személyében 9 Szebeni: 1946., 1947. és 1948. években továbbítottam Brankovhoz a rendőrség működése, szervezésére, felépítésére vonatkozó adatokat. 1946 első felében továbbítottam hozzá Magyarország szigorúan bizalmas közigazgatási térképét. 1947 első felében ugyancsak Rajk utasítására továbbítottam hozzá a belügyminisz­térium költségvetési adatait. Rajk utasítására 1946 végén és 1947 első harmadában szóbelileg informáltam Brankovot az akkor folyamatban le­vő összeesküvési ügy bizalmas rész­leteiről. 1948 augusztusában, ami­kor Rajk a belügyből távozott, uta­sított arra, hogy bizonyos miniszter­tanáccsal kapcsolatos bizalmas alap­anyagot Brankovnak továbbítsak. Elnök: Jelen volt ön 1947-ben Rajk szobájában, mikor Brankovtól azt az utasítást kapta, hogy a jugo­szláv-magyar határsávon el kell tá­volítani a Titoval ellenséges ele­meket. Szebeni: Igen, ez 1947 márciusá­ban történt. Brankov követelte ak­kor Rajktól, hogy távolítsa el a ma­gyar-jugoszláv határsávból azokat a magyar állampolgárságú személye­ket, akik az UDB adatai szerint ellenségesen viseltetnek Tito Jugo­szláviájával szemben. Rajk késznek nyilatkozott ezt megtenni és teljesí­tésére nyomban utasította Horvát Ottó rendőralezredest. Elnök: Jelen volt ön akkor is, amikor Bozsanics Nikolájnak egy dossziét adott át államvédelmi tit­kokkal ? Szebeni: Igen, jelen voltam, ami­kor ezt a dossziét Rajk Bozsanics­nalt átadta. feol SiM§3 — belügyi sajtófőnök Ezután Cseresnyés Sándor, Rajk régi barátja tesz tanúvallomást. Elnök: Beszéljen arról, mennyi ideig teljesített ön szolgálatot az angol kémszervezetben? Cseresnyés: 1944 januárjában ke­rültem a lélektani hadviselési osz­tály című csoporthoz és az angol hadseregben való leszerelésemig szolgáltam ott. Szolgálatom során több angol tiszttel álltam kapcsolat­ban. Elnök: Mikor került kapcsolatba a jugoszláv kémszolgálattal ? Cseresnyés: 1944 szeptemberében vettem fel a kapcsolatot Bariban. Bariban Markovics, valódi nevén Löwi Sándor százados, Klagenfurt­ban egy másik jugoszláv tiszt, Bel­grádban Csobrda Szvetozár, Buda­pesten Csacsinovics Rudalf, a keres­kedelmi misszió helyettes vezetője voltak kapcsolataim. Elnök: Az angol és jugoszláv hír­szerző szolgálattól milyen általános feladatokat kapott? Cseresnyés: Hogy Budapesten ke­ressem fel régi barátomat, Rajkot és ő majd elhelyez a belügyminisz­tériumban. Elnök: Tud-e arról, kik voltak a trockistacsoport tagjai, amelyet Rajk szervezett Franciaországban ? Cseresnyés: Én Rajkot 1937 szep­temberében ismertem meg Spa­nyolországban. Később együtt vol­tunk Franciaországban koncentrá­ciós táborokban. Az internáló tábor­ban lévő önkéntesek soraiból troc­kista csoportot létesítettünk, amely egyesítette a jugoszláv csoport kom­munistaellenes elemeit. Ennek a cso­portnak célja az volt, hogy meg­ossza a jugoszláv csoport, a nemzet­közi brigádok egységét és a francia rendőrség kezére járjon. A jugo­szláv trockisták erőszakos fellépésé­nek tudható be, hogy irányító sze­repet kaptak. Elnök: Tud-e valamit Rajknak a spanyol trockisták vezetőjével való kapcsolatáról, akit 1938-ban a bar­celonai népbíróság halálra ítélt? Cseresnyés: 1937-ben Rajk kap­csolatot teremtett a spanyolországi trockista párt főtitkárával. Ez a titkár a felkelés során Barcelonában a fasiszta hadsereggel együttműköd­ve, felkelést szervezett a kormány ellen. Halálra ítélték, megszökött francia területre. Rajk ezzel terem­tett kapcsolatot és 1940 tavaszán Gironellát Mexikó Citybe mentették ki. Elnök: Rajknak a francia titkos szolgálattal való kapcsolatáról tud-e valamit? Cseresnyés: Rajk többször járt el a francia titkosszolgálatnál. Nekünk feltűntek ezek a látogatásai és baj­társaink kértek, kérdezzem meg tő­le, mit jelentenek ezek a látogatá­sok. Rajk azt mondotta, hogy oda­hivatták, mert egy Angliában'élő is­merőse hogyléte iránt érdeklődött. Egy másik alkalommal azt mondta, hogy a kapitány azt kérdezte, hogy kiszabadulása után hol óhajt letele­pedni. Ezeket a bajtársaknak elmon­dottam, de senki sem hitte el. Gya­nakodtunk, hogy kapcsolata van az úgynevezett 2-iéme Bureanval. Elnök: Segítette Rajk önt a kém­feladatok végrehajtásában, amelye­ket ön a jugoszlávoktól kapott? Lelepleződik Hajk muKkásgyííüfefe Cseresnyés: Amikor hazatértem Magyarországra, felmentem Rajkhoz és megmondtam, hogy angol szolgá­latban álltam. Rajk azt mondta er­re, hogy ő mindent túd. Azután fel­hívatott a belügyminisztériumba és közölte, hogy megbíz a sajtóosztály vezetésével. Azt mondta, hogy jelent­keznem nem kell sehol és 1947 janu­ár 13-án újból felhivatott és közölte velem, hogy a sajtóosztály megkezdi tevékenységét, melynek főfeladata személyének országos propagálása.

Next

/
Thumbnails
Contents