Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-03 / 122. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 3, szombat 3 Kés II. évfolyam, 122. szám Az m pántok felszabadítása gazdasági helyzetünk szilárdságáról tanúskodik Amikor egy hónappal ezelőtt közöltük, hogy felszabadították az 51—60 pontokat, bizonyai a kevesen gondoltak arra, hagy egy hónap múlva újabb pontok válnak szabaddá. Csütörtökiől kezdve a lakosság százezrei vásárolnak mindennemű textilárukat a 61 — 65 és 71—75 számú pontokra. Nézzük csak meg, hogy az új pontrendszer bevezetése óta, azaz az év elejétől milyen fejlődésben ment át gazdasági életünk. Amikor 1949 elején bevezették az új pontrendszert, egyeseknek olyan előítélettel viseltettek, amilyen a régiekkel kapcsolatban volt. „Szemfényvesztés az egész" hangzott a rosszindulatúak véleménye Az első hónapok eredménye is megmutatta azonban, hogy a közellátás új szakaszába léptünk. Az új pontokra már akkor is mindennemű textilt vásárolhattunk. Nagy volt a vá'aszték. Wá eS ezt az eredményt? Az országszerte megindult szocialista versenyek, az élmunkásmozgalom, az újítójavaslatok és munkásságunk öntudata, melyek mind a termelés növelését, a termeivények minőségének javítását és nem legutolsó sorban dolgozó népünk életszínvonalának emelését szolgálták, hamar meghoztaK a várt eredményt. A kormány rövidesen újabb pontokat tett szabaddá. A lakosság körében még akkor is o'yrn vélemények hangzottak el. hogy a felszabadított pontok nem elegendők ahhoz, hogy minden fogyasztó ruhát és cipőt vásároljon. A kormány azonban a termelés növekedése következtében újabb intézkedésekhez nyúlt. A ruhajegy első 50 pontját mindennemű textil és a hátsó pontoKat mindennemű ruha és lábbeli felvásárlására érvényessé telte. Ezek az intézkedések végkép elvették az itt ott még előforduló reakciós propagandaterjesztők kedvét. A nép napról napra arról győződött meg, hogy ezek a bujtogató hírek hamisak. Munkásaink tovább folytatták öntudatos feladatukat. Már aratás előtt láttuk, hogy az idén aránylag jó a termés. Az aratási és cséplési munkálatoK idejében és rendben való elvégzése csak alátámasztották ezeket a feltevéseinket. A kormány a jó termés következtében tovább folytathatta azt a politikái, mellyel a közellátás minden téren való javítására törekszik. A több termés lehetővé teszi az ország dolgozóinak hazai kenyérrel v^'ó ellátását és í<ry sok devizát, sok kiviteli cikket takaríthatunk meg, melyeket a múltban csak fit ÍS azért kellett exportálnunk, .hogy biztosítsuk dolgozóink számára a mindennapi kenyeret. A jó termés tehát azt is eredményezte, hogy a jövőben kevesebb textilt kell exportálni. így íügo össze a földműves munkája az ipari terme'ésse', illetőleg az iparcikkekkel való ellásását. Ma már kétségtelen, hogy az ipari termelés, a közellátás javulása és az ezzel kapcsolatos életszínvonaleme'kedés ilyen gyors fejlődési ütemet kevés országban ért el a második világháború után. S mindez minek köszönhető? Első sorban annak, hogy.a szocializmus útján haladunk, ahol a mp maga irányítja sorsát, tudván azt, hogy magának termel és saját jövőjét épíii. Az ipari munkásság meg van győződve arról, hogy többtermelés az ő javát is szolgálja. Lehetővé teszi ezzel a munkásság, valamint a földművesek iparcikkekkel való ellátását. A földművesek viszont biztosítják sajátmaguk és a városi dolgozók kenyérellátását. Ez tulajdonképpen szociális politikánk főcélja, hogy összhangba hozzuk a városok munkásságát a földművesekkel, hogy karöltve haladjanak és épíisenek. Mi'yen óriási eredmény az, hogy az év elején kiosztott 1?0 pontból ma már minden fogyasztó 160-ra vásárolhat! S milyen eredményt érünk el, ha ezt a fejlődési ütemet továbbra is megtartjuk! Es az, hogy meg ártjuk e, az kizárólagosari csak tőlünk függ. tehát az, hogy munkásságunk és földműveseink továbbra is olyan öntudatosak maradjanak, mint eddig voltak. Az odaadó munka meghozta azt, amire .•

hy -évvel ezelőtt még nem is gondoltunk. Meghozta az ipari termelés növekedését, a kenyérrel való ellátás javulását. Az ország minden részében új gyárakat, iskolákit, • lakóházakat építenek. Munkához és keresethez jutottak az ország eddig elhanyagolt részei és bekapcsolódtak az állam vérkeringésébe. Mezőgazlasági termelésben is a munka észszerűsitése és a termelés gépesítése folyik. Minden vonalon új élet kezdődik. Rajta tehát, járuljunk hozzá valamennyien, hogy minél előbb még szebb, még nagyobb eredményeket érjünk el! fi szegéi m aggtam t is megilleti szociális segély Kormányzatunk a nagy országépítő munkában sem feledkezik meg a megöregedett, elhagyott szegény emberekről. Ez az intézkedés a szocialista államvezetés jelentős eredménye, mert a dolgozók minden jogának és követelményének biztosítása mellett a nemzeti biztosítás bevezetésével nagylelkű támogatást nyújt a több ezerre menő munkaképtelen öregeknek is. A gyermekek és rokonok nélküli idős emberek é'ete bizonv keserves volt mindig. A koldusgarasokra, az emberek jótékonyságára szorultak, hogy egy kis ennivalót szerezhessenek maguknak. A múltban egyes városokban létesítettek ugyan szegényházakat, de ezekben nem tudták elhelyezni az összes elhagyott szegény öregembereket s a koldulás égető kérdését sem tudták ezzel megoldani. Az új nemzeti biztosítás bevezetésével s az állami szociális aggkori s°gé!y megvalósításával végre elérkeztünk a helyes útra, e kérdés emberi megoldásához. A pszinaki szegényházban A napokban ellátogattunk a pezinoki városi szegényházba, hogy meggyőződjünk arról, hogy hogyan gondoskodnak az otthonnélküli szegény öregekről. Váratlanul toppantunk be. Nem találtunk itt semmi rendetlenséget. A szobák egyszerűen vannak ugyan berendezve, de tiszták és levegősek. Három férfiről és tizenkét asszonyról gondoskodnak itt. Az ellátás mondhatnánk kifogástalan. A városnak saját sertéshizlaldája van és itt évente a szegényház Részére 8—10 sertést is nevelnek. Hetenkint kétszer húsételt kapnak. Késő délután van. A gondozottak lassan hazatérnek. Demovics Anna és a 72 éves Sefcsik András bácsi majdnem egyszerre jönnek meg. Leülünk és beszélgetünk. Jól érzik itt magukat, meleg otthonra találtak. Ennek az intézménynek jó oldalait ismerjük, de vegyük csak elö a hibákat, melyeket orvosolnunk kell.. — Aki még nem öreg és nem munkaképtelen, nem szegény, — mondja András bácsi — mert meg tudja keresni a maga mindennapi kenyerét ... De én — s az első világháborúban tönkretett lábaira mutat — azért így is dolgozom! — majd kézenfogva szobájukba vezet. A kályha mellett egész kis farakást rendezett be András bácsi. Az erdőbe jár ki naponta hulladékfáért, amit idehaza türelmesen felaprít és a hetipiacokon csomagonként 10 koronáért elad. Kell egy kis pipadohányra való mondja — ezen a héten 60 koronát kerestem — dicsekszik azután. Anna néni türelmetlenül tekint reánk, bizonyára valamit akar mondani. — Két hónapja nem kaptuk meg cukorfejadagunkat — állapítja meg és utána elballag a konyhába, hogy burgonyát tisztítson vacsorára. Ez gondolkozóba ejt. Majd Sefcsik D ti esi fájós lábaira tekintek. Miért kell neki mindennap az erdőket járnia, amikor úgyis nehezére esik a járás. Azért a pár koronáért kell így kínlódnia, hogy hetenként egy kis pipadohányt, meg néhány pohár sört vehessen magának. Mi vin a szociális segéllyel? — Bizony azt nem kapjuk meg — mondja András bácsi Micrt? A szegényházat a helyi Nemzeti Bizottság kezeli és ők még nem intézték el a gondozottak szociális segélyenek ügyét Nagy mulasztást követett el a helyi Nemzeti Bizottság, hogy még eddig nem intézte el ezt a kél dést. Ebben az ügyben ezután eljártunk s a Nemzeti Biztosítás központi hivaatlában és azt a feleletet kaptuk, hogy tekintet nélkül aira, vájjon az elhagyott öregek a szegényházak ellátottjai vagy nem, megilleti őket az állami szociális aggkori segély, Reméljük, hogy a pezinoki helyi Nemzeti Bizottság rövidesen elintézi a gondozottak aggkon segélyét, hogy ne kelljen Árdrás bácsinak fájós lábbal az erdőket járnia kis darab fákért és Anna néninek meg a templomok és temetők mellett néhány koronáért könyörögnie. (P-i) A maléntai kastély, a Nilr

a kerületi magyar pártiskola színhelye. Az Ocskai kastélyban magyar munkásek és pTrasztck tanuln?k, készül az új káder. Az erkélynél állanak a pártiskola hallgatói, mind régi harcosok a munkásmozgalom kipróbált emberei. A moszkvai Pravda az USA és Anglia közötti ellentétekrö A moszkvai Pravda „A dollár támadás az angol font ellen" című vezércikkében Bevin és Cripps washingtoni tanácskozásait kommentálja. • A moszkvai Pravda cikkében megállapítja, hogy az Egyesült Államok és Anglia közötti ellentétek mindinkább elmérgesednek az állandóan erősödő gazdasági válság következtében, amelyet nem kis mértékben támogat még a levitézlett Marshall-terv. A harc kiélesedésére a legjellemzőbb, hogy az amerikai töke főleg a fontérdekeltségek ellen indított most döntő jellegű támadást. Angliának amerikai partnere Eszakatlanti Paktumba törtetve törekszik az angol fontsterling devalválására és egyáltalában a fontsterling érdekeltségének tönkretételére, a dollár korlátlan egyeduralmára, mert azzal azt reméli, hogy az amerikai iparcikkek felvásárlási területét kiszélesítheti és így Amerikától eltávolíthatja a fenyegető krízist, vagy legalább is meggyöngítheti hatását.. A V/all Street Londontól feltétel nélküli kapitulációt követel és az angol po'iiikának és gazdaságának teljes és végleges alárendeltségét és az amerikai diktátum teljes elismerését. Ezzel szembi.n mi Anglia állásfoglalása? A moszkvai Pravda megállapítása szerint: Az angol sajtó hírei arról ^adnak számot, hogy Anglia politikusai mindent elkövetnek, hogy a kérdést megoldhassák és minden lehetőt elkövetnek, hogy kiszabaduljana kebből a pénzügyi hínárból. Az angliai sajtó álláspontja szerint Bevin rugalmasabb álláspontot foglal el a fontsterling devalválásának kérdésében, mint Cr'pps, sőt az angol külügyminiszter hajlandó lesz komolyabb engedményekre is, ha az Egyesült Államok fokozza katonai segítségét. Ma meg nem tud|uk, hogy a washingtoni tárgyalásoknál kinek fog kedvezni a szerencse zsarolás alapján ki fog többet nyerni, egyet azonban már ma is kijelenthetünk, hogy azokat a mély ellentéteket, amelyek ma az Egyesült Államok és Anglia között fennállanak, félreállítani nem lehet, csak esetleg még jobban kielezni A szovjet jegyzék visszhangja A szovjet jegyzék, melyet az elmúlt napokban nyújtottak át Belgrádban, az egész világon nagy visszhangra talá't. A lengyel lapok hangsúlyozzák, hogy a Szovjetúnió a jugoszláv nemzetek érdékeit védi Tito hazaáruló klikkjével szemben. Tito és banditái a nyugati hatalmasságok parancsait teljesítik és titkolni akarják, hogy elárulták a karintiai szlovének és a jugoszlá viai nemzeti érdekektt. A magyaroiszági Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Ncp megállapítja, hogy a Szovjetúnió legújabb jegyzékében leleplezi a jugoszláv kormány legújabb politikáját és leszögezi, hogy a jugoszláv kormány az imperializmus táborába szökött át. A fnacia Kommunista Párt lapja, a L'Humanité arról ír, hogy ez a jegyzék az egyszerű, a kevésbé informált embereknek ts bebizonyítja, milyen is a becsülete a jugoszláv kormánynak, továbbá, hogy ez a rendszer ellensége és ellenfele a Szovjetúniónak. de egyben lepénzelt szolgája az idegen imperialista köröknek. Az egyesült Al'amokból érkezett jelentések szerint az összes newyorki lapok a szovjet jegyzék fontosságával hasábjaik első lapjain foglalkoznak. Szeptember 4-e a repülés napja A csehszlovákiai repülők mind a Szlovákiai Nemzeti Felkelésben mind pedig a keleti fronton küzdő kevert csehszlovák hadosztályban is jelentős szerepet játszottak. A hadügyminisztérium elhatározta, hogy minden évben a Szlovákiai Nemzeti Felkelés megünneplését követő vasárnapon Csehszlovákia egész területén megünnepli a Csehszlovák Repülők Napját. Szlovákiában idén Trenéinben rendezik a főünnepséget, melynek főcélja a katonaság, a repülők közeledése a dolgozókhoz. A Repülés Napját Szlovákia még több más több városaiban is megünneplik. Külkereskedelmünk komoSy sikerei A napokban a külkereskedelmi minisztériumban sajtóértekezletet tartottak, melyen a miniszter képviseletében Loebl elvtárs nyújtott tájékoztatást külkereskedelmünk ezévi eredményeiről. Elmondotta, hogy az év első két hó napjában kivitelünk 14 százalékkal nagyobb volt a multévivel szemben. A júliusi kivitelünk pl. 27 százalékkal magasabb a januá rihoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a világpiacon általánas áresés állott be. Ebből látható, hogy külkereskedelmi monopolunk nemcsak, hogy képes volt az új külkereskedelmi rendszert megszervezni, hanem azt meg is javította. Ha világviszonylatban is bíráljuk ezt az új rendszerünket, megállapíthatjuk, hogy a külkereskedelmi monopolunk jól bevált s hogy feladatait sikeresen oldja meg. Köszönhető ez az eredményes szocialista ipari termelésnek, ahol az árú minősége és mennyisége is állandóan javul és emelkedik. Csakis így tudhattuk, — mondotta Loebl —, külkereskedelmünk aktíváját 3.75 milliárd koronával emelni a mult évivel szemben.