Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-18 / 135. szám, vasárnap

?? Visszaülünk a termelés frontján!" Mult hét szombatja óta nemcsak a magyar, hanem az egész világsajtót foglalkoztatja az a gálád árulás, melyet Rajk László és társai — az imperialisták kenyeres pajtásai — készítettek a magyar nipi demokrácia ellen. E napon jutottak el hozzánk is a rádió hullámain a vádirat leleplező szavai, e napon láttuk meg igazi arcát ennek a néhány báránybőrbe bujt hazaárulónak, kémnek és fasiszta fenevadnak. Meg akarták dönteni a nép uralmát, tönkre a!:arták tenni a sok esztendős verítékes munka gyümölcsét, restaurálni akarták a kapitalista rendszert, tehát el akarták vinni a dolgozó néptől a gyárakat, üzemeket és a földet. Szovjetellenes federációba akarták Magyarországot kényszeríteni az imperialisták szolgálatában lévő Titoék és Rankoviesék vezetésével. A magyar dolgozók először megdermedve vették tudomásul ezeket a terveket, melyek a létére törtek, de aztán kitört elemi erővel a gyűlölet fellángolása- Üzemi röp gyűléseken egymásután hangzottak el a megbélyegző, a gyűlölettel és undorral teli felszólalások. A munkások mindenhol a legszigorúbb büntetéseket követelték. De a dolgozók jól tudják, hogy a gyűlölet egyedül még nem elég. 8 ezért szólalt meg a vörös Csepel munkássága: „A mi harcunk ellenük: a munka, a többtermelés, a termelékenység emelése." Felel a Hofherr öntöde is: „Azért, hogy tovább gyengítsiik a imperialisták, a háborús uszítók bíborát és még inkább erősítsük a béketábort, elhatároztuk, hogy az öntődében a jelenleginek felére csökkentjük a selejtet." A Magyar Acél dolgozói is keményen odaütnek: „Mi építünk és dolgozunk, hogy minél erősebbek legyünk, hogy annál jobban tudjunk küzdeni ellenségeink ellen. Mi nem akarunk börtönökben sínylődni, piszkos banditák golyóitól elesni, mi építeni akarjuk országunkat, a Szovjetunió példájára." Így felel az ország, így felel a nép azoknak, akik a szocializmus ellen törtek. A ma dolgozója jól tudja, liogy a szocializmus csak akkor van bebiztosítva, ha többet és • jobbat termelünk a kapltalis- | mely legyőzve az árulókat, táknál. j feltartózhatatlanu vezeti a És ezért fakad a gyűlölet- ; feltartóztathatatlanul vezeti a bői is új munkakedv, új erő dolgozókat a szocializmus fe• és erős bizalom a Tárt iránt, i lé. Gály Iván. A traktorosok dala — Jerzy Jesionowskl verse A mi lovainknak nem kell sem széna, sem abrak: a nü lovaink a kútnál, ahol víg szivattyú ugrál, finom naftát kapnak. Lovainkon minden acél az utolsó gombig, — ekénk alatt a termőföld, mint a kalács, omlik. A mi lovaink lágyékán tajték nem gőzölög, akkor sem, ha perzselő nyár forr a mezők fölött. Nem árt a ml lovainknak sem a nap, sem a zápor, körülöttük terhes a szél az olaj szagától. Lovainkat, hogyha baj van, nem orvos gyógyítja: gépszerelő nézi, hol a betegségük nyitja. Lovainkat estefelé «» gépállomás várja: hull az útra hűs eztlst fény s homlokukra tűzve büszkén világit a lámpa. Képes Géza fordítása A Sztwákiai JCwununista fád JiüípVAti !Bizott&ág.ának CeveCe a Csehsz'an. J^lúság- SzauetséQ-éhes, A Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége, értékelve az ezévi aratás eredményeit, örömmel ; állapítja meg, hogy az aratási munkálatok sikeres elvégzésénél a földmunkásságon kívül érdemeik vannak az üzemek és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség önkéntes brigádjainak. így lelt az idei aratás az egész nép ügye. Külön dicséretet érdemel az a sokezer ifjú és leány, akik kiváló eredménnyel dolgoztak az állami birtokokon és gyakran példaképei voltak a többi dolgozónak is. Örömteljes, új szellemet hoztak munkájukkal az állami birtokokra és lelkesedésükkel gyakran magukkal ragadták a környékbeli falvak lakosságát is, A Szlovákia Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége azért értékeli a CSM hazafias brigádjainak aratási munkáját, mert ezzel a Csehszlovákiai Ifjúság Szövetségében szervezett fiatalság bebizonyította pojiíjfco, és erkölcsi fejlettségét. A munkához való lelkes kapcsolat, amely az ifjúságnál az aratóbrigádokban megnyilvánult, erkölcsi és politikai előfeltétele országépítési igyekvésünknek. A Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége köszönetét és elismerését fejezi ki a földműves népnek, a gyári és az ifjúsági munkabrigádoknak és hiszi, hogy az ifjúság továbbra is ezen az úton, az építés útján fog haladni. Siroky, a KSS elnöke. BaStovanskT), a KSS központi titkára. Hazafiság cs nemzetköziség (Idézetek Bóka Lászlónak a „Közneveles" c. folyóiratban közzétett cikkéből.) A hazafiság és nemzetköziség kérdését napjainkban egy magyarországi kémbanda leleplezése vetette íöl, ám Rajknak és cinkosainak gyalázatos ügye csak kiemelte e kérdést mindennapi kérdéseink időszerű koréból. Mert a hazafiság és nemzetköziség helyes értelmezése mindadd.g időszerű marad, amíg a kapzsi tőkés nagyhatalmak a hazafiság helyett a nemzeti gyűlöletre akarják nevelni a népeket s a nemzetköziség helyébe a világpolgárság csalképét próbálják a népek tudatába csempészniSzamunkra elkerülhetetlenné teszi a határozott állásfoglalást az, hogy a nyugati tőkés nagyhatalmak sóvár gyarmatosító vágya teljes veszélyességében tárul elénk a TiU>csoport rémuralmán keresztül s ugyanakkor hatalmas szomszédunknak, a Szovjetuniónak pé.dája egyre magasabbra emeli előttünk a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség becsét. Most a Magyar Dolgozók Pártja emelte fel szavát s a trockista kémcsoport leleplezése alkalmából hozott hatarozatában pontosan meghatározta a nacionalizmus ket legveszedelmesebb fertőző gócát. „Különösen kíméletlenül kell küzdeni a sovinizmus, a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen. Ez a nacionalizmus néha nyilt szovjetellenességben jelentkezik, máskor a Szovjetunió szerepének, jelentőségének lebecsülésében, csökkentésében vagy elhallgatásában. Tápot ad a nacionalizmusnak saját eredményeinek túlbecsülése s a belőle folyó önteltség". A nyi.t vagy burkolt szovjetellenesség és a nemzeti I önimádat tehát a célja és tápI lálója a mai nacionalizmusnak, i Hódító és kizsákmányoló célokat szolgál a burzsoá nacionalizmus és a képmutató kozmopolitizmus s ezeknek áll útjában a Szovjetunió, a szocialista hazaszeretet' és a proletár nemzetköziség. A világfölszabadító Októberi Forr idalom kitörésétől nyilvánvalóvá vált ez. „Az Októberi Forradalom jellemző vonása az a tény, hogy ezeket a nemztU és gyarmati forradalmakat a