Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-18 / 108. szám, csütörtök

1949 augusztus 18 UJSZ0 Kugler titkár Léka Józsefnével, a közkedvelt Mari nénivel beszél. wEÉMm , '^ Í&NÍ' -v' mm. W : * • Ü Kurai Ferenr, magyarországi kiküldött, ünnepi beszédét mondja §t. Frank Faragót, az MDP párttitkárt üdvözli. A szónok a munkás parasztszövetséget élteti Szlovák és magyar nemzetiruhás lányok átadják az aratási koszorút Az új kenyér ünnepe Safarikovón 50-tagú parasztküldöttség Magyarország baráti szeretetét tolmácsolta —fyj) Safarikovo (Tornaija), ez akö­zépszlovenszkói határmenti járási székhely, ez a kevertajkú mezőváros szombaton és vasárnap a szlovák és a magyar lakosság nemzeti megbé­kélésének oly nagyszerű bizonyíté­kát adta, mely mint lelkesítő és irányt mutató pé'.da fog mindkét nép szeme előtt az elkövetkező időben ragyogni. Mi is történt Safarfkovon tulajdon­képpen, hogy az újságíró ilyen nagy és jelentőségteljes megállapítást tesz? Mi történt? Kézfogás, ölelkezés mun­kás és paraszt, szlovák és magyar között; Egyszerű, de szívbőlfakadó szavak hangzottak el, melyek köny­nyet sajtoltak ki az egyszerű kispa­rasztok. katonák és városi munkások szeméből. Hosszú, átkos évtizedek emléke szállt itt sírba, hogy soha többé ne keljen fel. hogv soha többé ne zavarja meg a magvar és szlovák nép közötti baráti együttélés hang­ját. Szombaton este kezdődött a Pető­fi esttel, amikor a város és a közeli községek politikai, társadalmi és kul­turális megbízottai a „Fehér ló" nagytermében összejöttek. hogy a magyar nép, de a nemzetközi test­vériség. a szocialista forradalom har­cos szellemű énekesének emléke előtt hódoljanak. Petőfi Sándor szelleme hatotta át a forró tornaijai est test­véri hangulatát. Az a Petőfi Sándor, aki megálmodta a piros zászló alatt meginduló hatalmas megmozdulást, amely a népek szívében a világsza­badság jelszavával fog mindörökre győzelmet aratni. Egymást követték ezen az esten a szlovák és magvar beszédek, egymást követték Petőfi forradalmi és a vi­lágszabadság szent eszméjét hirdető költeményei. Vasárna D reggel már a korahaj­nali órákban kocsik, szekerek, trak­torok Indultak útnak Tornaijára s ugyanakkor egy fellobogózott, hatal­mas teherautó indult meg a határ felé, hogy elhozza a áafarikovói ke­nyér ünnepére a magyar népköztár­saság 50-tagú pa­rasztküldöttségét. Sűrű esőfellegek nyomják a völgye­ket. a lelkes ren­dezőség aggódva nézi a rohanó fel­legeket, de imitt­amott már előtör a napsugár, mely reményt nyújt, hogy az újkenyér nagy ünnepét a já-' rás földműveg né­p« a munkás dol­gozókkai egyetem­ben méltó keretek között megünne­pelheti. 11 órára a ki­küldöttek már fel­sorakoztak a nagy 'téren, az ünnepi dobogó előtt. Ott látjuk a szlovák nemzeti ruhába öl­tözött földművese­ket és parasztié­in.vokat, ott van­nak már stárftai, gemerská horkai, harkácsi, panitai magyar földműve­sek. felsorakoztak már a feldíszített traktorok és ka­szálógépek, felvonultak az egyenru­hás alakulatok, a csendőrség, a ka­tonaság, a tűzoltóság, a kékinges üzemi munkások, a járás őszinte és odaadó dolgozó tömegei. Pontosan 11 órakor, a közönség lelkes tapsától kísérve érkezik meg Faragó Andor, a putnokx Magyar Dolgozók Pártja titkárának vezetésé­vel a magyar parasztküldöttség. Fa­ragó mellett halad a sajópüspöki Léka Józsefné és Kurai Ferenc put­noki kisparaszt. Mögöttük sűrű cso­portban haladnak Magyarország dol­gozó népének, parasztságának kikül­küldöttei, Rákosi Mátyás harcos ka­tonái, akik most Safarikovora jöttek el. hogy Gottwald népének a szocia­lizmus útját alakító és építő földmű­veseivel és munkásaival találkozza­nak és tegyenek közösen hitet azok mellett a nagy jcondolatok mellett, amelyeket Sztálin, Gottwald és Rá­kosi a béke és az emberi haladás megvalósítása céljából megállapított. Az ünnepi népgyűlést Frank Ist­ván, a járási Nemzeti Bizottság el­nöke nyitotta meg, aki szlovák és magyarnyelvű beszédével megkö­szönte a dolgozó parasztságnak azt a határtalan munkásságát. amellyel az ötéves terv mezőgazdasági részének első esztendejét végrehajtotta. Sze­retetteljes szavakkal köszöntötte a magyarországi vendégeket, akiknek jelenléte bizonyságtétel a népi de­mokratikus államok politikájának helyessége mellett, bizonyságtétel amellett, hogy Gottwald és Rákosi által vezetett út az egyetlen, amely a Duna mentén a békét és a testvéri egvüttmunkálkodást biztosítja. Frank elvtárs után Bakida képviselő, a cseh­szlovák Kommunista Párt kiküldött­je beszélt. Hruska Ferenc átadja az első ke­nyeret St. Franknak, az ONV elnökének. — Amidőn az idei aratási ünnepsé­geket megrendezzük, semmi újat nem teszünk és mégis, az idei kenyér ün­nepén valami egészen különös, ed­dig nem látott hangulatot tapasztal­hatunk, amelyről örömmel állapíthat­juk meg, hogy boldogabbak, lelke­sebbek, mint az eddigiek voltak — állapította meg Bakula képviselő. — önként adódik a kérdés, mi ennek az oka. Az idei aratási ünnepségek öt­éves építő munkásságunknak első ál­lomása, amelyen dolgozó földműve­seink szabadon örülhetnek már mun­kájuk gyümölcsének. A múlttól elté­rően földműves népünk ma már nem I siMj/. "í&ssOjS^ sS. wM, Sí: >' * <••>. ­IÍML " KtMmMmimmB 1 J ' 8 * .jumn--Tü •> 8 * .jumn--Tü BHs v^HH^^^^I lölllliÉ^ .. .><, <> WmM ÜiiÜ Hruska Ferenc szlovák kisparaszt mezőkövesdi menyecskékkel. a földesurak hasznáért folytatja ne­héz munkáját és ez az ünepség sem a földesurak ünnepsége többé, de a legszélesebb tömegeké, azoké, akiké a föld ma és akik a földet megdol­gozzák. Lehetett a múltban, a kapi­talizmus idején arról beszélni, hogy az aratási ünnepségek a földműve­sek, a dolgozó emberek ünnepe volt? Nem! Mert a földadta haszon nem azoké volt, akik azon dolgoztak, de azoké, akik a dolgozók munkáján élősködtek. Amíg a múltban a föld­műves nép járandósága a dob, a vég­rehajtó és az árverés volt, addig ma a földműves társadalom számára az állam és a dolgozó nép földet biz­tosított, gépeket állított rendelkezé­sére és minden erejével azon van, hogy a földműves nép• életszínvona­lát emelje. Ma már a városi munkás­ság és a falusi parasztság vállvetve halad egt/más mellett és ezt a szi­lárd szövetséget a reakció semmi­lyen ármánykodása nem tudja ket­tészakítani. A földműves és a mun­kás az emberiség legnagyobb ellen­sége, a népi szabadság legdühösebb ellenfele, a fasizmus ellen együtt harcolt. Együtt győzött a haza és a külföld reakciói felett is a februári forradalom ideién \t erpnitt fogiák felépíteni szocialista köztársaságun­kat. Bakula képviselő beszédének to­vábi részében az ötéves terv hatal­mas céltörekvéseivel foglalkozott és megállapította, hogy ezek minden tekintetben a kis- és középparaszt­ság és a földműves munkásság ma­gasabb életszínvonalát, kulturális előrehaladását és szociális helyzeté' nek megjavulását fogják előmozdí­tani. Maid rátért a kapitalisták uszí­tó politikájának bírálására. — A kapitalisták — folytatta be­szédét — a nemzeteket és a dolgozó népet azért akarják egymás elten uszítani, hogy a köztük felmerülő el­lentétekből hasznot húzzanak. En nek voltunk még a közelmúltban mi is részesei, amikor Magyarország és Csehszlovákia burzsoáziája a két nép között a sovinizmus mérgét hintette el és a két dolgozó népet egymás el­len uszította. A magyarországi népi demokratikus rendszer és Gottwald köztársasági elnökünk kormánya szétmorzsolták a burzsoá nacionaliz­must és ma ennek helyében a né­peink közötti, a proletár internacio­nalizmus alapján a népek közti együttműködés elve érvényesül. En­nek a tisztultabb és igazi szocialis­tákhoz méltó elvek érvényesülésének legjellemzőbb bizonyítéka ez a mai ünnepségünk, ahol szeretettel kö­szönthetjük körünkben a szomszédos népi demokratikus Magyarország dol­gozó parasztságának kiküldötteit akik eljöttek hozzánk, hogy becsüle­tes, szocialistákhoz méltó örömmel és szeretettel örüljenek és ünnepel­jenek velünk együtt és tegyenek ve­lünk együtt hitet a béke, a szocializ­mus gondolata mellett. Bakula képviselő beszédét lelkes tapssal köszönték meg. Utána a szónoki emelvényen Kug­ler János, a csehszlovákiai Kommu­nista Párt központi kiküldöttje je­lent meg. aki magyarnyelvű beszé­dében értékelte a nap fontosságát. Kugler János történelmi visszapil­lantást adott azokról a küzködések­ről. amelyen a kapitalista társadalom idején a kis- és középparasztságnak, a falu dolgozó né pének át kellett vergődnie. . — A felszabadu­lás után immár ötödik alkalommal jönnek össze föld­műveseink — han­goztatta —, hogy befejezve az ara­tást, számba ve­gyék a munkát, amit elvégeztek. 1945-től évről év­re az aratási ün­nepségek mindin­kább örömtelibbek lesznek. Ma már földműveseink, kis­paraszt jaink és kö­zépparasztjaink megszabadultak azoktól a kizsák mányolóktól, akik a múltban életüket és jövőjüket meg­keserítették. A múltban a kapita­lista társadalom idején a földmű­vesnek egyaránt kellett félni a rossz terméstől és a jó terméstől l». Ha jó termés volt, oly­annyira csökken­tet tik az árakat, hogy a )ó termésből sem tudta fedez­ni azokat a hiányokat, amelyeket a rossz termés okozta károk okoztak. Sietnie kellett a bankba, hogy meg­fizesse az adóssága utáni kamatot, hogy részletet fizessen az uzsorázó ügyvédnek, hogy megvédje magát az árverés veszélyétől. Ma már ez mind a múlté. És hogy ezt a földműves társadalom kellően értékeli, annak bizonyítéka az a munka, az a lelke­sedés, mellyel az idei aratási mun­kálatokat végrehajtotta. A földmű­vesek e hónapok során nyilt feleletet adtak mindazoknak, akik a népi de­mokratikus köztársaságunkat hátba akarták támadni. A legnyomatéko­sabb választ adták ezeknek a hazai és külföldi árulóknak éppen a gifor­san elvégzett aratással, csépléssel és a beszolgáltatások ünnepélyes telje­sítésével. Földműveseink nyilt fele­lete senkit sem téveszthet meg, tu­datában vannak kötelességeiknek, becsületesen telejesítik feladataikat és segítenek falvainkban a szocializ­must önmaguk ét az összes dolgozók javára építeni Kugler János beszéde után ® Szlo­venszkói Egységes Földműves Szö­vetség kiküldötte, Vyberál titkár méltatta a z EFSz jeletőségét. — Az állam az EFSz segítségével kívánja biztosítani a jobb, az egész­A szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása. • r • ' • ». ,£.*' j* w^ilÉlM % ** - f,„ j I 4 , >m-T­Ü í f ! .« » - Wt: Kugler János az UVKSS kiküldöttje beszél. Ktssling járási párttitkár üdvözli Balatoni elvtársat, a magyarországi parasztküldöttség vezetőjét. A gemerská horkai Egységes Földműves Szövetkezet csoportja. A Safarikovói munkásság kikül­dötte köszönti a földműveseket « k.

Next

/
Thumbnails
Contents