Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-12 / 103. szám, péntek

ÖJ SIö 1949 augusztus 13' Tito pribékjei halálra kínozzák a Jugoszláviába menekült görög sebesült szabadságharcosokat A Bolgár Kommunista Párt központi lapja a Rabolnyicseszko Deio foglalkozik Kadlej jugoszláv külügyminiszter hazuy nyilatkozatával, amelyet a jugoszláv—görög kérdéssel kapcsolatban tett. Kardelj azt á'Iitolta, hogy a jugoszláv kormány eddig erkölcsi és politikai tamogatást nyújtott a görög demoktatikus hndseregnek. Ezt d képmutató, állítást azonban lelcp'ezle az Egei-macedóniai Kommunista Párt szervezetének nemrég nyilvánosságra hozott határozata, amely minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy Titoék állítólagos „segítségének" egyedül az volt a cél ia, hogy tévútra vezesse a demokratikus görög népet és az Egei-Macedóniát Szaíon. kivel egy ült Jugoszláviához csatolja. A cikk ezulán megállapítja, hogy amikor sebesült görög harcosok vagy a monarcho-fasiszta*'- lerror elől menekülők jugoszláv területre érnek, ott a legdurvábban bántalmazlak és kenyszerítik őket, hogy a Tájékoztató Iroda

1 határozata elleni nyilatkozatot írjanak alá. Ezeket a szerencsétlen sebesülteket és menekülíeket tehervagonokba rakták és szigorú ellenőrzés mellett a távoli keleti országrészekbe szá'lították, ahol vagy belehalnak sebeikbe, vagy pec'i", a kcmszolgálat és a milícia terrorjának áldozatai lesznek. A Wa I Street megfojtja Belgium gazdasági életét A belga sajtó és az üzleti körök megállapítása szerint, amióta Belgiumot bekapcsolták a Marshall-tervbe az ország gazdasági helyzete szüntelenül remiik. A háború befejezése utáni első években a belga kormány, amelyben ott voltak a Kommun

:sta Párt képviselői, elért bizonyos sikereket a nemzetközi újjáépítésben, sőt az USA és Anglia adósa volt Belgiumnak körülbelül 300 millió dollárral. Az angol—amerikai monopolisták nyomására azonban 1947 közepén a belga kommunisták — ugyanúgy mint a franciák — kénytelenek voltak kivonulni a kormányból, amely azután nyiltsn behódolt az óceántúli terjeszkedésnek. 1947 végén Belgium külkereskedelmi mérlege már 13 milliárd frank deficitet mutatott. Egy évvel később Belgium aláírta az Egyesült Államokkal az úgynevezett kétoldali egyezményt. Ennek az egyezménynek egyik pontja kimondja, „Belgium addig a mértékig folytathat külkereskedelmet más országokkal, am'g ez a kereskedelem nem sérti az Egyesült Államok érdekeit." Erre hivatkozva az amerikaik megt'ltották Belgiumnak a Marshell-tervet. így egész sor iparág, amely exportra dolgozott, kénytelen volt csökkenteni termelését. Belgium kükereskedelmének helyzete azonban marshallizált országokkal és Latinamerikával sem kedvezőbb. A belga áruk elhelyezése a belső p

:acon ugyancsak korlátozva van az amerikai versengés és vásárlóképességcsökkenés miatt. Ilyen gyilkos hatással van a belga gazdasági életre a Marshallterv végrehajtása. Belgium marshallizálása még azok körében is erős tiltakozást vált ki, akik egy évvel ezelőtt tevénkenyen támogatták kormányuk gazdasági politikáját. Eelgium példája, amelynek gazdasági életet az amerikai segély sodorta válságba, világosan leleplezi a Wall Streetnek a nyugateurópai gazdasági élet megfőjtására irányuló politikáját. Leaicbb csapatával rajtol Prágában az NV Bratislava Első őszi bajnoki mérkőzésére jelbnlegi legjobb összeállításában áll ki az NV Bratislava. Ime: Rajman — Venglár, Pokorny — DÍ Balázi, Vicán,, Jajcaj — Laskov, Pazicky, Ing. Tegelhoff, Prcn, Simansky. Változás legfeljebb a fedezetsorban len, a NV Bratislava viszont fenti lehetséges, Jajcaj ugyanis sérült, de összetételében a liga legerősebb remélik, hogy vasárnap'g rendbe- együttese. így a Bratislava többgójön. los győzelme sem lenne meglepetés A csapat jó kilátásokkal indul Reális játéklefolyás esetén a kékek Prágában. Az ATK az elmúlt vasár- vasárnap kettővel szaporítják majd nap csak nehéz küzdelem után győ- pontjaik számát, zött a második vonalbeli Náchod elAtléüki Három új világrekord Csehszlovák világrekord a gyaloglásban Jozef, DoleXál, a Prága—Podjebrad i közötti 59 km-e- nemzetközi gyaloglóversenyt 4 óra 31:47.6 perces idővel nyerte meg. Dole/ál ezzel az idejével 1949. évi világcsúcs eredményét döntötte meg, új világrekordot állítva fel. 2 Otokar Duhl (Csehszlovákia), 3. László Sándor Magyarország), 4 H. Anderson (Svédország), 5. M. Landrein (Franciaország), 6. G. Raymond (Svájc). A versenyben összesen 101 gyalogló indult el A svájci Godelt, aki a londoni olimpián ugyanezen a távon második helyen végzett, 36 km után izomgörcs miatt kénytelen volt a versenyt feladni. UMirskcídoi javítottak Stockholmban is Grevle nevű svéd sportklub síkíutó | 42.8 mp idővel állította fel az új világstafétája a 4X1 mérföldes távon 16 p | rekoidot. 53*41-re Miotfa D. Szmlrnickaía a rni gerelyhajítás világcsúcsát Moszkva város atlétikai bajnokságai során kimagasló eredmény született: a női gerelyhajításban Djatlova-Szmirnickaja 53:41 m-re javította a világcsúcsot, amelyet az osztrák Bauma tart 4S.6.3 m-rel Djatlova-Szmirnickaja legutóbb, a szovjet—csehszlovák viadalon állított fel 49:59 m-rel új világcsúcsot, ez az eredménye azonban meg gyengébb volt a Majucsaja állal tartott 50:32 m-es szovjet csúcseredménynél. Mostani eredményével a főiskolai bajnoknő ezt a csúcseredményt is alaposan, 2 m 9 centivel javílotta meg. Üj szovjet csúcsot dobott Kanaki, a legjobb orosz kalapácsvető: 57:85-re javította a szovjet—csehszlovák atléÉkni versenyen elért 56:15-ös eredmenyét. A Ferencváros szeptember 7-én Prágában a Sparta ellen játssza le esedékes visszavágó mérkőzését. Az osztrák atlétikai bajnokságokat Giácban rendezték. 100 méter: Struck 11. 200 m: Struckl 22.6, 400 m: Biöch 50.6, 800 m: Grill 1:59.5, 1500 m: Grill 4:03.8, 5000 m: Muschik 15:30.8. 10.000 m: Zauner 33:32, 110 m gát: Fritz 15.4, 400 m gát: Fritz 56.7, magas: Pilhatsch 185, távol: Kofbauer 685 rúd: Ohnesorg 350, hármas: Pilhatsch 13.88, súly: Ladst&tter 13.13, diszkosz: Tunner 46.26, gerely: Sack 58.05, kalapács Depil 43.58. Nők: 100 m: Jenny 12.4, 200 m: 26.6 800 m: Kladenskv 2:26.4, 80 m gát: Kopper 12.4, magas: Steinegger 153, távol: Steinegger 541, súly: Schláger 12.61, diszkosz: Schaffsr 42.53 (osztrák csúcs), Tiltsch 40.87, gerely: Bauma 40.14. Leginká^ úszójukban bízna* a finné!! az Rfi-n A finn sportolók FVB-előkészületeiról ad hírt Toldi Géza, a Finnországban élő magyar edző. Toldi többek között ezt írja a Budapesten megjelenő Népsportnak: „Még nem végleges a finn csapat összeállítása, de eddig három verseny zó't már meg is neveztek az együttesből. Ezek: Heiki Rautio vívó, Penttl Taavitsainen tízpróbás és Bror Labbart úszó. Közülük a legjobban Labbartban bíznak a finnek. 400-on 5 perchez közeli eredményt ért el az Idén. 1500-on pedig 21 percen belül tud. Az egyik lap közölte Labbart nyilatkozatát. A finn úszó 1500-on remél győzelmet. Taavitsainen tízpróbán kívül egyéni számokban is indul. Rautio pedig valószínűleg a szúrófegyvernemekben. érdeklődtem arról is, hogyan készülnek az FVB-re a finn versenyzők. Mindannyian szorgalmas edzésben vannak és augusztus 10-én indulnak el Budapestre vonaton KARINTHY FERENC: Jókedvű esztergályosok — Hát minderre én azt mondtam a csepeli elvtársaknak: ne is folytassátok kedves öregeim, mert mingyárt Ádám-Évához érünk, különben is honnan veszitek ti azt a marhaságét, hogy nem kapjátok meg tőlünk elsejére az új villanymotorokat? Talán bizony eddig egyetlen egyszer is elmaradtunk? Sőt, épp ellenkezőleg, kedves csepeli elvtársak, hát nem mi voltunk azok, akik mindig hamarább küldtük, amit küldtünk, mint ahogy megígértük? Mit akartok most hirtelen mitőlünk, vannak nálunk is olyan hegesztők, marók, szerelök, meg esztergályosok, fúrók, segédmunkások, mint tinálatok, ha nem jobbak is valamicskével! A hallgatók közt ismét mozgás támadt; Morzsa széles epikával folytatta. — Igen ám, mondták erre a csepeliek, dolgozni, azt tudnak tinálatok, el köll ismerni, hanem reakciós is akad jóegypár, meg olyan is nem kevés, aki inkább vakarja a hasát reggel héttől délután négyig, mint hogy a szerszám után nyúlna, aztán ha pofázni kell, vagy valami bajt csinálni, hát mégis ö a legelső mind között. — No és nálatok, kedves csepeli elvtársak, feleltem erre én, Morzsa Béla, nálatok talán nincs ilyen? Azt mondják erre: — Alig már, barátom, és aki van, az sem lesz soká, garantálhatjuk, mindegy, irodán dolgofcik, avagy a műhelyben. Hát mi csak azt tanácsolhatjuk nektek, nézzetek kicsit körül a magatok portáján, talán még akad valaki horogra, akinek éppen az a gondja, hogy ne ' legyenek kész azok a motorok elsejére, sokat nem kell vacakolni velük, szép simán ki lehet őket rúgni és kész! A hallgatók gyűrűjében itt-ott nevetés buggyant fel, mások pisszegni kezdtek. — Hát kérem szépen, kedves elvtársak, — folytatta Morzsa Béla — elgondolkoztam én azon, amit a csepeli vasas komák beszéltek, azt mondtam magamban: nézzünk csak körül egy kicsit, tán igaznak bizonyul mindez! És nem is kell valami nagyon meszszire menni, itt van rögtön a bérelszámoló iroda, piszkáljuk meg egy kevéssé, miért nem küldték le nekünk például ma délben a törvénykezés által előírt béreket? Hát csak ezért nem, mert volt ott egy illető, bizonyos Petrovics nevű úr, aki tegnap este szépen zsebrevágta a lajstromot, amivel fizetni kell, hazavitte, bedugta a kályhába, rögtön el is égette, ámbátor most már tavasz van, nem éppen szükséges valami nagyon tüzelni. El is mentünk mi néhány jó pajtásommal tüstént ehhez a Perovics nevű illetőhöz, de még a rendőrség is odakerült valahonnan, hát minden úgy volt, ahogy gondoltuk, ő égette el a mi lajstromunkat, de még ezen felül is tartogat a lakásán valami kilencszá?egynéhány dollárt a nehéz időre, meg egy kevés aranyrudakat is, továbbá zsírt, szalonnát, lisztet, cukrot annyit, de még sonkát, kolbászt is, hogy halála napjáig is sok volna az illetőnek, ámbátor most nem lesz szüksége rá, mert az állam ingyenes ellátást kíván juttatni neki, amit a rendőr elvtársak a helyszínen rögtön meg is ígértek. Mi csak annyit tettünk, jól beozsonnáztunk, aztán visszajöttünk, kicsúsztattunk még a bérelszámolóból egy Romsauerné nevű, kissé félbolond hölgyet, aki nem hagyta dolgozni a többieket; megkérdeztük, mikorra tudják újra összefirkálni azt a lajstromot. Hát négyre kész leesz, kedves elvtársak, ezt én mondom, Morzsa Béla, és akkor mindenkinek kifizetik, ami a törvény szerint jár neki. Minthogy közbeszólás nem hallatszott, az esztergályos rátért beszédének végső szakaszára: . — Mindezek után most még azt akartuk megvizsgálni, van-e igazság abban, hogy nálunk a műhelyben is kerülnek afféle vakarok, nagyot ordítozok, akik jobban szeretik a rendetlenséget meg a kaj abálást a munkánál. Hát vannak, kedves elvtársaim, itt van a példa okáért mindjárt a mi Biczó Béla elvtársunk, aki csak a délben is azt ordította mindnyájunk füle hallatára... — Ez egy hazugság! — kiáltott közbe a nagyerejű Biczó. —Olyat emelni egyik sem tud, mint én! — Nagy lárma támadt, egyszerre mindenki beszélni akart, de Morzsa Béla nem hagyta őket szóhozjutni, valamennyiüket túlkiabálta. — ... Azt ordította, hogy mi most. is csak kulik vagyunk. Hát kedves elvtársak, az meglehet, sőt való is, hogy a múltban kulik voltunk, mindazonáltal ezek az idők nem fognak többé visszatérni, mert a gyárban, de még az egész országban is az fog történni, amit mi akarunk, és akinek ez nem tetszik, az majd mind úgy jár. mint a Petrovics nevű illető, vagy a Romsauerné, aki nem is jön már többé vissza az üzembe, majd máskor meggondolja, mit tesz a kétkezi munkások ellen. És én, Morzsa Béla meg is mondtam a bérelszámolóban, hogy mi most nekikezdünk újra a munkának, nem várunk négyig, amíg azok összefirkálják az új laj.sc.omot, mert nekünk nem a? a gondunk, mint egyeseknek, hogy mit mozdítsunk hátra, hanem ezzel éppen ellentétesen, mi igenis, szépen finoman dolgozni akarunk amit ezennel is meg fogunk mutatni. Hát kérem, kedves jó elvtársak, a magam részérő] én csak ezt akartam itt elmondani, és miután látom, hogy hozzászólás nincs, mert áz egész szép világos, akár a tükör, és én már különben is mindent elmondtam, hát mély tisztelettel újból elkezdjük a munkát, énekeljük el együtt az Internacionálét ... Rögtön el is kezdte volna, ha Grotta Mihály, aki közben lemászott a darúról és a közelébe furakodott, meg nem ráncigálja a pepita kabátját: — Hát a vers, amit szavalni kell? — No akkor brekegd I — hunyorította szemét apróra Morzsa Béla és páros lábbal leugrott a padról. A darukezelő odaállt a helyére, egyet köhentett, hogy tiszta legyen a hangja, aztán bejelentette: — Csák Máté földjén, írta Ady Endre! Körül mindenki lecsöndesedett. A fiatal, olajosarcú munkás, elfogódottan kezdte, de a harmadik sorra már legyőzte zavarát. Hangosan, érthetően mondta: ... Frissek a vérben, nagyok a hitben Csák Máté földjén ti vagytok az Isten Előre, magyar proletárok! — Vége. — UJ SZO a csehszlovákéi magyar dolgozók napilapla. Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava Jesenského H., II. em. Telefon ?61-Ti F5- és felelSssíerkes/tS: 1.5,-tnc* Gyula. Feladó Irányító postahivatal Bratislava II. Nyumja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalatuk Kéziratokat nem adunk vissza. Elöl zetéí 1 ívre 54U.—, »/j évre 27ü- , >J

t évre 135.—< i hónapra 45.— Kcs,