Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-11 / 102. szám, csütörtök

msm 1P4TT pu^usztus II — 85 bolgár főiskolás m Ifjúság Vasútvonalán. Az augusztusi csoport­ban az Ifjúság Vasútvonalán 85 bol­gcr főiskolás dolgozik, akik a prágai egyetemen tanulnak. Az Ifjúság Vas­útvonalának legfontosabb vonalán dol­goznak. A bolgár főiskolások közül egyesek már a mult évben is dolgoztak az Ifjúság Vasútvonalán, úgy, hogy munkateljesítményeikkel kitűnnek a többiek közül. —• Franciaország ég Franco Bpanyolországa. Franciaország és a Franco Spanyolországa között megállapodás jött létre a határ­átlépési formaságok egyszerűsíté­sére. A határmenti lakosság egy évre szóló határátlépési enge­délyt kap. • — Jugoszlávia és Németország kereskedelme. A jugoszláv vezető körök és a nyugatnémetországi övezet vezetői között a kereske­delmi kapcsolatokra vonatkozó tanáskozások szerdán befejeződ­tek. A nyugat-német kereskedel­mi körök igen nagy hajlandósá­got mutatnak gépek és alkatré­szek exportálására Jugoszláviába. A Vatikán szerepe a német-lengyel fíáború kirobbanásánál A Trybuna Ludu a Vatikán nemzetközi politikájáról A lengyel munkáspárt központi lapja, a Trybuna Ludu legutóbbi számá­ban a Vatikánnak legutóbbi állásfoglalá sával foglalkozik és ezzel kapcsolatosan összehasonlításokat tesz Rómának a hitleri Németországgal és az amerikai imperializmussal fennálló viszonyáról. A Pravda-vállalat patronátusa Raca felett A Pravda nyomda- és kiadóvál­lalat patronátust vállalt a már Bratislavához tartozó Raéa köz„­ség felett. Kedden, e hó 9-én ün­nepi ülést tartott a raéai Kerületi Tanács, melyen Polák elvtára be­szédében értékelte a patronátus nagy jelentőségét Hangsúlyozta, mennyire szükséges a vidék föld­műves és munkás népének köze­ledése a város dolgozóihoz. A Ke­rületi Tanács ülésén résztvett a Pravda nyomda- és kiadóvállalat valamennyi Osztálya alkalmazót tainak és az igazgatóságának kép­viseletében egy húsztagú küldött­ség. Major István elvtárr. a Prav­da vezérigazgatója méltatta a patronát jelentőségét és felvázolta a politika és kultúra terén foly­tatandó együttműködés program­Ját. Bejelentette a kiadóvállalat határozatát, mely szerint a Pravda a kiadásában megjelenő összes új könyveket Raöa községi könyvtá­rának ajándékozza. A Pravda nyomda- és kiadóvállalat alkal­mazottai nevében Szatmári elv­társnő mondott beszédet A Vatikán a lengyel nép életérde­keit feláldozta annak a szovjetelienes támadás gondolatának áldozati oltá­rán, amelyért esztendőkön át fejtett ki szorgalmas tevékenységet. Ennek a harci támadásnak nevében vezette és irányította politikáját a Vatikán a munkásmozgalmak, a haladó erők ellen nemcsak Lengyelországban, de egész Európában. Ennek a politikai állásfoglalásnak befolyása alatt nyújtott erkölcsi és politikai segít­séget az olasz fasizmusnak és a né­met nácizmusnak is. Amikor Spanyolországban kitört a köztársaság elleni fasiszta lázadás, a Vatikán az elsők között volt. amely Franco oldalára állt. A szovjetelle­nes támadások föfészke azonban a Hitleri Németország volt. érthető te­hát, hogy a Vatikán a legnagyobb figyelemmel volt Németország Irá­nyában. Hogy milyen érdekközösség volt a németek és a pápa között, a vatikáni politika és Berlin között, a következő példa igazolja legjobban: 1939 február 13-án von Bergen, a Német Birodalom vatikáni nagykö­vete kihallgatásra jelentkezett a kar­dinálisok kollégiumánál. A bíboro­sok testülete előtt bejelentette, hogy Németországnak olyan pápára van szüksége, olyan emberre, aki mint a római katolikus anyaszentegyház fe­je, nem lesz a Német Birodalom po­litikája ellen Von Bergen szószerint a kővetkezőket mondotta: „Egy új világ alakításának vagyunk részesei A pápa ebben az új világot kialakító munkában kétségtelenül fontos fel­adatot fog betölteni. Meggyőződé­sünk, hogy a Szent Kollégium nagy Lengyelország balti kikötőit Európa legkorszerűbb kikötőivé építi ki A Keleti tenger németektől el­pusztított kikötőiben ismét pe­zseg az élet. A Duna—Odera-csa­torna, amelynek építését nemré­giben kezdték meg, a Fekete­tengert köti össze a Balti-tenger­reL Így lesz Szececzin a dnnai népi demo­kratikus államok kikötőjévé, a Keleti-tenger pedig második tengerévé. Évtizedek mulasztá­sait fogják a legrövidebb idő alatt pótolni. Az elmúlt négy esz­tendőben Lengyelország keleti­tengeri kikötőiben 43 millió ton­na exportárut raktak hajóra. A gdanszki és gdyniai. forgalom már 1948 ban felülmúlta a mar­seilel és hamburgi forgalmat. Lengyelország a balti kikötő­ket Európa legkorszerűbb és leg­szebb kikötőivé építi ki. A kikötőket a földrajzi adottsá­goknak megfelelően rendeziK be. Élelmiszer-, ipar- és halászki­kötőket létesítenek. Szezeczin a hatéves lengyel gazdasági terv keretében Európa legnagyobb szésnkikötőjévé lesz. Ax egész város képe megváltozott: hajó­gyárak, kikötöberendezések és konzervgyárak szinte a föld alól bújtak ki. A forgalom fejlesztése szorosan összefügg a kereskedelmi flotta helyzetével. Jelenleg 70 százalék­kal több lengyel hajó járja a nyílt tengert, mint a háború előtt. A lengyel kereskedelmi flotta a hatéves terv végéig 700 ezer tonna tartalmú lesz. felelősség előtt áll. hogy az elhúnyt XI. Pius helyébe méltó utódót állít­son.. 1939 április 24-én Hitler üdvözölte az újonnan megválasztott XII. Pius pápát és egyben bejelentette, hogy megtámadja a Szovjetuniót, de Szovjetúnió megtámadásával egyide­jűleg Lengyelországot is megszállja Amennyiben Lengyelország ellenál lást feitene ki, úgy eröszakot fogunk vele szemben alkalmazni, hangzik Hitler XII. Pius pápához írt levele majd a továbbiak során felkéri római püspököt hogy kényszerítse lengyel kormányt az esetleges ellen­állás feladására. A pápa beleegyezett Hitler terveibe és a német kérés tá­mogatásával szemben csak egy kí­vánsága volt, hogy a katolikus egy ház lengyelországi érdekeltségei kárt ne szenvedjenek. A Lengyelországba akrevitált pápai nuncius 1939 júniu­sában és júliusában tárgyalásokat folytatott a lengyel kormánnyal, hogy az hátráljon meg Hitler követelései előtt és ne fejtsen ki ellenállást. Amikor Lengyelországban a náci hordák ezerszámra gyilkolták l e hazafias katolikusokat — folytatja cikkét a lengyel lap, XII Pius ebben a zidőben megelégedett egy egysze­rű sajnálkozási nyilatkozattal. A len­gyel dolgozók pártjának hivatalos lapia cikkét a következő szavakkal zária: Az egyházi hierarchia vagy Len­gyelország valamennyi hívének ér­dekeit fogja szem előtt tartani, en­nek figyelembevételével fog dolgozni vagy a Washington—Vatikán politi­kai tengelyt és az amerikai impe­rializmus érdekeit kívánja szolgálni Oly dilemma ez, amelyben Lengyel­ország egyházi hierarchiájának dön­tenie kelL íjfiüB — A németországi lőszerraktárainkban történt robbanásoknak mindenesetre megvannak az előnyei is. Hozzájárulnak a munka nélküliség csökkentéséhez Marxista-Leninista sarol Kritika ás önkritika I. A marxizmus-leninizmus módszeré­nek legfontosabb s-'játossága a kri­tikai és forradalmi szellem. Marxizmus­leninizmus forradalmi kritikai módsze­re hatalmas eszköz volt a bolsevik Párt kezében a világ megismerésére és megváltoztatására, de nagyszerű eszköz a mi kezünkben is a szocializ­mushoz vezető útunkon. „A leninizmus alapjai" cfmű mun­kájában Sztálin elvtárs ezt írja: „A kritikai és forradalmi szellem Lenin módszerét elejétől végig áthatja". Zzdánov elvtárs a marxizmus-leniniz­mus harcos, támadó szellemét hang­súlyozta, amikor az eszmének az el­lenfelek felett gyakorolt kritikája fe­lől beszélt: Nem hiába félnek a mar­xizmus ellenségei világnézetünk e sa­játságától, nem hiába gyűlölik legin­kább a marxi-lenini eszmék harcos és kritikai szellemét. Egyetlen filozófiai rendszer sem váltott ki olyan féledmet és rettegést a kizsákmányoló osztá­lyokból. mint a dialektikus és történel­mi materializmus. Ez a sajátosság, vagyis az eszme harci és kritikai szelleme azonban nemcsak mások fe é. hanem önmagunk felé is megnyilvánul A marxizmuson kívül egyetlen .világnézetet, a kommu­nisták párt ián kíviii egyetlen pártot sem ieliemez az önkritika. Az önkriti­ka á'bindóan működő fegyver, amely­től nem leh »t megfosztani a marxiz­mus ípgvve tárát. Marx azt mondta — írtn Sztálin elvtár —. hogy a pro­letár forradalom többekkőzött abban kü'r-'hözik minden más forradalomtól, hogv mnga bírálja önmagát ^s önmagát bírálva megerősö­dik.. A forradalmi proletárlátus pártja elég erős ahhoz, hogy nyíl­tan kritika alá vegye saját logyaté­kosságait, anélkül, hogy ellenségei fecsegése zavarba hozná. Lenin azt tanította, hogy valamely politikai pártnak a saját hibáihoz való viszonya az illető párt komolyságának legfontosabb, legbizonyosabb kritériu­ma. A hibát nyíltan elismerni, okait fel­tárni, a helyzetet kielemezni, amely a hibát szülte, gondosan mérlegelni a hiba kijavításának eszközeit, ez jel­lemzi Pártunkat, így teljesíti a Párt kötelességét, igy neveli és tanítja a munkásosztályt és a tömegeket. A lenini-sztálini Párt az újítók Párt­ja, amely ellensége minden tespedés­nek és vaskalaposságnak. Bátran el­utasítja az elavultakat és erősíti azt, ami új és előrehaladott. Az elbizako­dottság, a gőg idegen tőle. Az összes forradalmi pártok, amelyek eddig el­pusztultak, azért pusztultak el, mert felfuvalkodottak voltán és nem mertek beszélni saját hibáikról, tanítja Lenin. A bolsevik Párt pedig azért erős, mert van bátorsága beszélni fogyatékossá­gairól és az önkritika útján leküzdi azokat. A kritika és önkritika szerepét, mint a Párt fejlődésének törvényét, ragyo­góan fogalmazta meg Sztálin elvtárs: „A Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha nem kendőzi el munkája hibáit és fogyaté­kosságait, ha kádereit a Pártmunka hibáin tanítja és neveli, ha a saját hi­báit idejében ki tudia javítani". A bolsevista kritika éltető erő, arrelv serkenti a gondolatot, előrevisz. megtöri a régit, távlatokat nyit a jö­vőbe. Magából Pártunk természeté­ből, forradalmi szelleméből következik a kommunisták türelmetlensége a hit­bákkal szemben. A kommunisták en­gesztelhetetlen ellenségei a maradiság­nak és a lanyhaságnak, soha nem elégszenek meg azzal, amit elértek, hanem mindig előretekintenek. A kritika és őnkrltiKa kizárólag a szocialista társadalom sajátossága. A kapitalista társadalom törvényei a ka­pitalista kizsákmányolás viszonyait fe­jezik ki, mig a szocializmus törvé­nyei a kizsákmányolástól mentes em­berek szocialista együttműködésének és kölcsönös segítségének viszonyait foglalják össze. A kapitalizmus gazda­sági törvényei, miután a termelőeszkö­zök magántulajdonban vannak és a termelésben anarchia uralkodik, En­gels szavai szerint démoni parancso­tokként lépnek fel és az emberek aka­rata felett uralkodnak. A szocialista viszonyok között, minthogy itt a ter­melőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, az állam felhasználja a gaz­dasági törvényeket a szocialista építés gyakorlatában. Nyilvánvaló, hogy e két rendszer tartalmában, törvénysze­rűségeiben és mozgatóerőiben gyöke­resen különbözik. Lenin az oroszországi szocialista forradalom, valamint a szocialista épí­tés első éveinek tapasztalatai alapján a marxizmust új törvényszerűségek­kel gazdagította, viszont Sztálin elv­társ a szocialista építés új tapasztala­tait általánosítva, továbbfejlesztette a társadalomról szóló marxi-lenini taní­tást. A szocializmusról szóló marxizmus alapelveit konkretizálva és továbbfej­lesztve, Sztálin elvtárs feltárta az el­lentmondások felderítésének és meg­oldásának új formá't,. rámutatott a kritika és önkritika szelepére, mint a szocialistta társadalom fejlődésének leghatalmasabb erejére Sztálin elv­társ azt tanítja, hogy az új és a régi, a fejlődő és az elhaló harca a szocia­lista társadaomnak is fejlődési tőrvé nye. Azonban az ellentétek harca itt másképpen működik, mint a kizsák­mányoló társadalmakban. „Az új és a régi harca • Szovjet únióban nem antagonisztikus harc, hí szen országunkban nincsenek egy­mással ellentétes, érdekű osztályok, ha­nem tervszerűen, tudatosan a szovjet nép egész szervezett ereje által oldó­dik meg." A szocializmusban a kriti­ka és az önkritika mindenkinek közös érdeke, mint ahogyan közös érdeke az is mindenkinek, hogy munkájával a legnagyobb hasznot biztosítsa, mert a munka nem magánügy többé, hanem közvetlenül társadalmi jellegű. A szocialista tásrsadalom emberei­nek viszonya a már elért eredmények­hez mindig kritikai. Itt a kritika és az önkritika, amely a szocialista társada­lom fejlődésének ütemét, anyagi és> szellemi erőinek növekedését meg­gyorsítja, segítségül szolgál, valósá­gos mótórikus ereje az építésnek. A dolgozók alkotó kezdeményezése kritika és önkritika formájában jele­nik meg. A kritika és önkritika hozzá­járul a technika fejlődéséhez, a terme­lési folyamat megszervezésének javí­tásához, a munka termelékenységének fokozásához. A kritika és önkritika világos megjelenési formája társadal­munkban a szocialista verseny. Sztá­lin elvtárs azt tanítja, hogy a szocia lista verseny a tömegek tárgyilagos, forradalmi önkritikájának kifejezése, amely a dolgozók alkotó kezdeménye­zésére támaszkodik A szocialista ver­seny folyamán szakadatlanul új kezde­ményezés születik, amely a tétlenség és megszikás, az elavult munkamód­szerek és a munkanormák ellen for­dul. Következőképpen a szocialista verseny az úi es a régi harcának küz­dőtere, annak a harcnak, amelyben az új legyőzi a régit és időszerűbb mun kamódszereket és normákat állapit meg. (Folytatása következik.) A tervgazdálkodás újabb sikerei Csehszlovákiában ^Csehszlovákia dolgozói elér­ték az ötéves terv teljesítése te­rén az első kedvező eredménye­ket. Az 1949. év hathónapos ter­vét 101.9 százalékban teljesítet­ték. Az ipar 13 ágazatából 10 túlteljesítette a tervet, 3 pedig kis híj ján elérte a 100 százalé­kot. Az ötéves terv első részének megvalósítása egyenletesebben ment végbe, mint a kétéves terv teljesítése. Csehszlovákia annak ellenére érte el ezeket a sikere­ket, hogy ezidőszerint az ipar átszervezése van folyamatban, ami alaposan megváltoztatta an­nak felépítését. Az átszervezés hozzájárul a termelés további ja­vításához. A gcttv/aldovói kőművesek észszerűsítik a munkát A termelés minden ágában megindult szocialista verseny és újítómozgalom az építészetben is meghozta a várt eredményeket. A „Csehszlovák Építkezési vállala­tok nemzeti üzem" svit—gott­waldovói osztálya több ilyen újító javaslatot léptetett életbe. A kő­művesek egyesületet alakítottak, melynek neve „ötéves terv" (Pat­roénica). A közösség máris terve­ket dolgozott ki a jövőre vonat­kozólag. A tervek között megta­láljuk az építkezési munkálatok gépesítését és az építőanyagok­kal, valamint az építkezésnél fel­használt faanyagokkal való taka­rékosságot is. A gottwaldovói építőmunkásoknak e téren már szép multjuk van. Uj szanatóriumok és öltötök Moszkva környékén Moszkvából jelentik: A szovjet főváros sokezer dolgozó­ja tölti szabadságát a Moszkva kör­nyéki festői szépségű szanatóriumok­ban és üdülőhelyeken. Moszkva kör­nyékén 208 szanatórium működik. Eb­ben az évben 130 új épülettel bővül­nek a szanatóriumok. Uránt akart eladni Az olasz rendőrség egy ismeret­len külföldi egyént tartóztatott le, aki 2300 gr uránt kísérelt meg el­adni, 50 millió líráért. A külföldi, akinek azonosságát nem sikerült megállapítani, 10 nappal ezelőtt érkezett New Yorkból. A rendőr­ség azt hiszi, hogy az urán, amely­lyel az idegen rendelkezett, az amerikai atómlaboratóriumokból származik. A tanítóság elősegíti az Ifjúság Vasútvonalának győzelmét Júlfcis hónapban az Ifjúság Vav útvonalán csehországi és szlo­venszkói tanítók brigádjai vettek részt, hogy segítsenek az ifjúság­nak abban, hogy szeptember 28-ig felépíthessék az Ifjúság Vasútvo­nalát A vasútvonal építésekor munka közben a tanítók politikai iskolázáson is résztvettek, ily módon bebizonyosodott, hogy az elmélet és gyakorlat egymással összeegyezhető és a tanítóság ma­gas munkateljesítményével bebi­zonyította, hogy tanítani is tud, de dolgozni is. Bizonyítéka ennek az a győzelem, amelyet a 80-as szá­mú tanítókból álló brigád aratott az egész hónapig tartó verseny­ben. Ez a győzelem világosan bi­zonyítja a tanítóság helytállását a munkában és a szocialista versen-, gésben.

Next

/
Thumbnails
Contents