Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-06 / 98. szám, szombat

1949 augusztus 6 UJSZ0 A GYERMEKJELLEM FORMÁLÁSÁRÓL A szovjet lélekbúvárok szerint a Jeliem az embernek nem veleszületett és változhatatlan tulajdonsága, hanem cselekedetek révén alakul ki, s azokban formálódik. Schoppenhauer burzsoá bölcsész pesszimista nézeteivel ellentétben a szovjet nevelés azt tanítja, hogy a szocialista ország társadalmi feltételei között az ember valóban rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy erőit és képességeit kifejlessze. Nincsen olyan jel^ lein, melyet ne lehetne átformálni. A szovjet lélektan tanítja: a nevelő doIj,a állandóan megerősíteni a gyermek önbizalmát és hitét a maga erejében. Meg kell tanítani arra, hogy akarja és el is érje a kitűzött célt. A pedagógiai gyakorlat lépten-nyomon bizonyítja, a gyermekre károsan is hstni lehet oivképpen. hogy ha azt állítják: ezt vagy azt a dolgot nem képes felfogni va«y elvégezni s ezzel őt f"y időre értelmetlenné erőtlenné teszik. A nevelő arra köteles serkenteni a gyermeket, hogy mindent meg tud érteni és el is tud végezni, ha akarata van hozzá. A tanulót meg kell győzni arról, hogy erős akarata van s mindenképpen emelni kell a saját szemében, valamint az osztály közvéleménye előtt. Feltétlenül helyesen járnak el azok a nevelők és szülök, akik alkalmat keresnek és találnak arra, hogy a gyermeket megdicsérjék. Ez felkelti a gyermek önbecsülését, fejleszti alkotóerejébe vetett bizalmát. Ki nem vette még ésrre, hogy a gyermekek — éa a felnőttek is — igyekeznek a róluk elhangzott jó véleményt igazolni? Egy osztályfőnök mondotta, hogy ő sohasem panaszkodik a szülőknek a tanulókra. — Igyekszem megtalálni a legkisebb ürügyet is arra, hogy a szülök előtt megdicsérjem a gyermeküket. Tudom, hogy a szülök ezt elmondják gyermeküknek, akit így megbecsülés tölt el maga iránt, irántam pedig erősebb lesz a bizalma. Így könnyebb leküzdeni a jellem és magaviselet fogyatékosságait is. Természetesen a biztatásnak és a dicséretnek semmi köze sincs a gyermek „agyondícséréséhez". — Lehetőség szerint mellőzzük a lustaság miatt tett szemrehányásokat — tanácsolja E. A. Arkin professzor a szülőknek. Ellenkezőleg: minden alkalmat felhasználva serkentsük a gyermeket, hogy ereje megfeszítésével jó eredmén/eket érjen el. Megtörténik az is, hogy a tanuló lelkiismeretesen dolgozik s mégsem kapott kielégítő osztályzatot. Ilyen esetben különösen nincsen helye a szemrehányásoknak és megrovásoknak. Ha a gyermek igyekezete kevés eredménnyel jár, különösen fontos a tan'tó és a szülik tapintatos és igazságos magatartása. Sok tanító és szülő nem ügyel még eléggé a gyermekekkel való báKARINTIIY FERENC: násmődra. nem veszi észre, hogy szavaival időnként nem erősíti, hanem gyengíti a gyermek akaratát. Nemcsak a tanításban, hanem a jellemnevelésben is igen fontos, hogy tápláljuk neveltjeink hitét a magukerejében, ho"V segítséget nvujtsunk a rossz szokások és gyengeségek leküzdésére. A hajlam, a szokás, a tehetség a gyakorlatban és a munkában fejlődik és erősödik. A gyen-e nevelő arra hivatkozik, hogy növendékei rosszak, fegyelmezetlenek és hogy „nem lehet belőlük semmit csinálni". Ezzel szemben éppen a nevelőtől függ, hogy megtalálja a gyermekekben a jót és erre a pozitívumra támaszkodva növelje akaraterejét. Ha hisznek az emberben, akkor a legnehezebb dolgot is véghezviszik. Erről sohasem szabad megfeledkezni azoknak, akik a nevelés nemes ügyét vállalták magukra. J. Boriszov tanulmányából. A MOSZKVAI PRAVDA az anya- és gyermekvédelemről Még dúlt a német fasiszta háború, amikor 1944-ben a Párt és a szovjet kormány közzétette az anya- és gyermekvédelemre vonatkozó történelmi jelentőségű rendeletét, mely jelentékenyen felemelte a terhes, sokgyermekes és magányos anyák állami segélyét, megalapította az „Anyaság hőse", az ,.Anyai dicsőség" érdemrendet és az „Anyaság érmét". A szovjet rendszer hatalmas életerejének és mélységes humanizmusának egyik kifejező jei'e, hogy a Párt és a szovjet kormány éppen a háború föltételei között hozott és hozhatott ilyen rendeletet. „Az anyákról és gyermekekről való gondoskodás — írja a Pravda vezetőhelyen — mindig ís jellemző vonása volt a szovjet rendszernek, a szovjet államnak, ahol a hatalom a dolgozók kezében van s ahol a kormányt tevékenységében elsősorban a nép érdeke vezeti. A nők lealázó, jogtalan helyzete a kapitalista országokban éppen olyan elkerülhetetlen „útitársa", kísérője a kapitalizmusnak. mint a kizsákmányolás, a gazdasági krízisek, munkanélküliség. Nem volt olyan burzsoá forradalom, bármilyen jelszavak alatt született is, amely megoldotta, megoldhatta volna a nők egyenjogúsítását, mely megvalótotta volna e téren hangoztatott Ígéreteit. Csak a szocialista forradalom irtotta ki a leigázás és jogegyenlőség legmélyebb gyökereit. A szocialista forradalom azzal, hogy megsemmisített minden emberi kizsákmányolást, megsemmisítette a nők kizsákmányolását, jogfosztottságát is és lealázó osztályré

1szét a termelésben és a társalomban." A rendelet megje^náse óta lefolyt öt év alatt több min 14 milliárd rubelt adott ki az állam, a sokgyermekes és magános anyák támogatására, ez a segítség évről évre nő. A tavalyi két és félmilliárd rúbelnyi segéllyel szemben az idén több mint 3 milliárd rúbelt kaptak ezek az anyák. Egyre szélesedik a bölcsődék és gyermekintézetek hálózata. Ebben az évben a termelésben alkalmazott munkásnők több mint 2 millió gyermeke van gyermekkelekben és óvodákban elhelyezve. Jellemző, hogy Amerikában, ahol a háború alatt több mint 18 millió nő dolgozott a termelésben, a gyermekintézetek mindössze 10.000 helyet biztosítottak a dolgozó anyák részére. Olvassátok és terjesszétek az UJ SZOT — Zoli, rohamlépésben le a szalagokért! — intett a fejével Morzsa, aki türelmetlenül várta már, mikor léphet be ő is a cselekménybe. A tanonc nagy lendülettel nekiiramodott, de már az ajtónál megtorpant, visszafordult, lebiggyedő ajakkal mondta: — Az ám Béla bácsi, hisz azokat elégették a karusszelünkön! — No hiszen, még el is égették! — fakadt ki Romsauernéból újra az özönvíz — akkor aztán leshetik, mikor lesz kész az új lajstrom, én megesküszöm itt az élő Úristenre, nem kezdek neki újból, hogyisne, még csak az hiányzik, ki

f fizeti meg nekünk azt a külön munkát, majd maguk megcsinálják, kedveseim, ha olyan nagyon türelmetlenek, én csak annyit mondok ... — Elég már! — ordított fel Nagy Gábor olyan erővel, hogy az ablaktáblák belezendültek; az indulat percek óta gyűlt már benne s most teljes gazdagságában tört fel a tüdejéből. S hogy a mérgét kiordíthatta: soha nem ta pasztalt jókedvet s tetterőt érzett, fölkapott egy tapper-itatóst, lecsapott vele az asztalra s öblös, messzire csengő hangon kihirdette a teremben: — Addig innen nem megy el senki, amíg az új lajstromot el nem készítették. Hallották? — De nem ám! — vigyorodott el Morzsa Béla, sőt, még Zoli is kontrázott egyet fölvihogva: — De nem ám, nyanya! Romsauerné arcából e szavakra minden vér kiszaladt; pihegve leroskadt egy székre, aztán rögtön fel is ugrott, lázasan kezdte öszszekapkodni az íróasztalról és a fogasról a holmiját, három-négy zsebkendőt s más efféle kacatot betömködött a kézitáskájába, majd egyetlen, lihegő iramodással kirohant a helyiséből s dörrenve bevágta maga mögött az ajtót. — Vissza se kell gyönni immáron többé! — kiáltott utána Morzsa s dörzsölni kezdte a kezét. S mintha az asszonnyal az ingerültség is elhagyta volna az irodát: rögtön vidám sustorgás zörrent fél a sarokban, két fiatal lány összebújt s jókedvűen nagyot vihogott. — Hát elvtársak, — kezdte újra Nagy Gábor békülékenyebben, — amit mondtam, meg lett mondva. Szépen finoman abbahagyunk minden más munkát és rohammelóban összekalapáljuk az új lajstromot. — Kérem szépen, — hallatszott egy cingár női hangocska valamelyik asztaltól — hiszen megvan nekünk a gyorslista, meg a lebélyegzett órakártyát is föl lehet hozni, csakhogy ma nem lehet ám ezt a munkát négy óráig elvégezni... — Dehogynem lehet! — ütött az íróasztalra egy vastag, feketebajúszos férfi. — Ha muszáj, hát igenis lehet! Tán bizony az egész gyár le akar állni, ha nincs itt a Romsauerné!? — Majd együtt maradunk, kedves elvtársak, am

;g készen lesz, akárhogyan, — reszelte torkát Morzsa Béla — annál kellemesebb majd, kisasszonykám. Hiszen, hogy a kövér nagysága el sasszézott, annyit ér, mintha két új, pihent ember jött volna ide! — E szavakra itt ott nevetés csendült, többen letették a tollat, várták, miféle munkát kapnak. — Négykor szakszervezeti nap! — hallatszott egy másik ellenvetés. — Az is várhat egyszer, — kacsintott Morzsa egyszerre többek re; egy szőke kislány visszanevetett rá: — Aztán ad-e cédulát, bácsi, ha kérdik, miért nem vol tunk ott? ^Folytatjuk.) Hétfő, augusztus 8 BRATISLAVA 5.05 Reggeli rádió újságok. 5.20 Vígan a munkába. 6.0í> Sporthírek. 6.15 Szakszervezeti híradó. 7.00 A csehszlovák rádió hírei. 7.10 Napi program. 7.15 Kassa (Reggeli zene;. 10.45 Hazai sajtószemle. 11.00 Aszszonyok félórája. 12.15 Szakszervezeti közlemények. 12.30 A csehszlovák rádió hírei. 12.45 Szlovák népi dalok. 13.00 Mezőgazdasági hiradó. 13.45 Magyar negyedóra. 17.30 Hela néni meséi. 17.45 Müvészlemezek. 18.00 A csehszlovák rádió hírei. 18.20 Práea I. Rekreációs program. 20.00 Rádió újságok. 20.30 Nép-er dalok. 21.25 Arnaud d'Usseau James Gow: Mélyek a gyökerek. Sz'nmtt. 22.35 Néni dalok .Amerikáról. 23.00—23.15 Prága I. Hírek. KOSSUTH RÁDIÓ 6 30 Peggell muzsika. 7.20 Reggeli zene. 7.45 Csehszlovákia új iparvidéke a csehszlovák ifjúság lövője. 8.00 Szórakoztató zene. 11.30 Dalok. 11.40 A becsületszó. Elbeszélés. 12.15 A házi-együttes látszik. 13.00 Asztali muzsika. 14.15 Dvorzs°k műveiből 15 00 Női. szemmel... 15.30 A világ ifjúsága együtt énekel. 16.00 PM-'óiskola. Ifi 40 Sztálin élete: Sztálin, a Nsgy Honvédő Háború lángeszű versre. 17.T0 Debussv: Tpvasz — szvit. 17.25 Fekete Pál egvüttenések daiosközleménvei. 17.40 Szovjet napok — szovjet emberek. 18.15 Dalolj.velünH 19.00 Jószomczéd^ág muzsikája. 19 30 Fa'nrád'ó. 20 55 Népszerű or>eraré"->:letek. 2

1 55 Vnsért béradó. 22 *?0 N

Ager spirituálék. 22.50 Magjar muzsika, PETŐFI RÁDIÓ 7.30 Magyar nóták. 8.10 Heti zenés kalendárium. 9 00 Orosz zenekari művek. 10.15: Beethoven: Kreutzer szonáta. 10.50 Rádióiskola. 14 30 Elő antológia. 15.00 Orosz és magyar keringök. 15 30 Dr Szedő Miklós énekel. 16.00 Mi újság a rádióban? 16.15 Grieg: Peer Gvnt szvit. 16.30 Dávid Ojsztrah hegedül. 16.45 Kíváncsi mikrofon. 17.00 A Rádió tánczenekara játszik. 18.00 A rádió esti iskolád. 18.30 Szentendrei Imre zongorázik. 19 00 Professzor úr téved! 19.20 Vendégeink életéből. 19.35 Magvar nóták. 21.05 A MINSZ vllár'fiúsági hírei. 21.10 Szív küldi. 21.30 Mi történik a világgazdaságban? 21 45 Mi újság a sportvilágban? 22.05 Magyar nóták. szénbányász. 14.50 Könnyű dallamok. 15.20 Gyermekrádió. 16.00 Haydn: G-dur szimfónia. Hanglemez. 16.30 Századunk hangja. 17.00 Tánczenekar játszik. 18 00 A házi-együttes játszik. 18.30 Fényképészeti tanácsadó,. 18.45 Dolgozók "zeneiskolája. 19.15 Folyóiratszemle. 19.30 Szép esti muzsika. 21.05 A MINSZ világifjúsági hírei. 21.10 Szív küldi. 21.45 Mi újság a sportvilágban? 22.05 Magyar nóták. Kedd, augusztus 9 BRATISLAVA 5 05 Reggeli rádióhírek. 5.20 Prága I. (Vígan a munkába). 6.05 Külföldi sajtószemle. 6.15 Szakszervezeti híradó. 6.20 Kassa (reggeli zene). 7.00 A csehszlovák rádió hírei. 7.10 Napi program. 7.15 Regegli zene. 10.45 Hazai sajtószemle. 11.00 Asszonyok félórája. 11.30 Prága I. (vidám program). 12.15 Szakszervezeti kózkmények. 12.30 A csehszlovák rád ó hírei. 12.45 Kassa (népdalok). 13.45 Magyar negyedóra. 17.30 Katonahírek. 18.00 A csehszlovák rádió hírei. 18.45 Riporter üdülésen. 20.00 Rádió újságok. 20 30 Orosz .eav/e i. 22 00 A bratislavai zene az első világháborúban. 23.00—23.15 Prága I. Hírek. KOSSUTH RÁDIÓ 6.30 Regegli muzsika. 7.20 Szórakozkoztató zene. 7.45 Az Északi t«nger partján. 8.00 Orosz dallamok. II.30 Franck: A-dur zongora-hegedűszonáta, 12.15 Zongora- és énekszámok. 13.00 Asztali muzsika. 14.15 Szalonzenekar. 15.00 Ifjúsági énekkarok. 15.30 A Pro Musica énekegyüttes műsora. 16.00 Rádióiskola. 16.40 A Vöröskereszt közleményei. 17.30 Szicíliai vecsernye. 17.40 A Komszomol és az iskola. 1815: Termelési híradó. 19.00 Magyar népi muzsika. 19 30 Falurádió. 20.55 Zenopotámia 25. díszhangversenye. 22 20 Bimbó József elmondja ... Eseményjáték. 23.00 Lev Oborin zongorázik. 23 35 Tánczene. 0.30 Könnyű dallamok. 0.40 Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 7.20 Virágos ablakkal köszöntsük a VIT-et. 7.30 Szórakoztató muzsika. 8.10 Operarészletek. 9.00 Zenekari művek. 10.15 A moszkvai rádió műsorából. 10.50 Rádióiskola. 14 30 A technika úttörői: Bezcserevnij, a Szerda, augusztus 10 BRATISLAVA 5:05 Reggeli rádióuj ságok 5 20 Katowice (Vígan a munkába)., 6.00 Prága I. (Hírek). 6.05 Hazai sajtószemle. 6.15 Szakszervezeti híradó. 6.20 Reggeli zene. 7.00 A csehszlovák rádió hírei. 7.10 Napi program. 7.15 Lemezek 7 20 Brno I (Reggeli koncert). 10.45 Hazai sajtószemle 1100 Aszonyok félórája. 1130 Lemezek. 12.30 A csehszlovák rádió hírei. 12.45 Hanglemezek. 13 00 Mezőgazdasági közlemények. 13.15 Fúvószenekar. 13 45 Magyar negyedóra. 14.05 Lemezek. 17.30 Kassa (koncert). 18.00 A ceshsz'.ovák rádió hírei. 18.20 Ifjúsági kultúrbrigádok a falukban. 20.00 Rádióujságok. 20.30 Jozef Engelman gyermekszuitjéből. 2050 Dr Eugen Rosian kommentárja. 21.15 Marxistaleninista rádióiskola. 22.35 Bratislava táncol és dalol. 23.00—23.15 Prága I. Hírek. KOSSUTH RÁDIÓ 6.30 Reggeli muzsika. 7.20 Szórakoztató zene. 7.45 Egészségügyi negyedóra. 8.00 Zenekari muzsika. 11.30 Magyar szerzők műveiből. 12.15 A Harmónia művészegyüttes játszik. 13.00 Asztali muzsika. 14.15 Tánczenekar játszik. 15.00 Az ifjúság hangja. 15.30 Nagykovácsi Ilonával beszélget Kiszely Gyula. 16.00 Rádióiskola. 16.40 Hogyan dolgoznak az imperialista ügynökök a dolgozó nép hátában? Bethlen Oszkár előadása. 17.30 Hanglemez.- 17.40 Szovjet napok — szovjet emberek. 18.15 Termelési híradó. 18.30 Szabad Népek Hazája. 19 Dalok. 19.25 Falurádió. Ezt láttuk a Szovjetúnióban ... 20.55 A Rádiozenekar játszik. 22.20 Budap2Sti szerenád. 23.20 Rachmaninov saját szerzeményeiből zongorázik. PETŐFI RABIÓ 7 20 Hogyan főzzünk, mit együnk. 7.30 Szovjet és magyar kórusok énekelnek. 8.10 Cseh zeneszerzők műveiből. 9.00 Könnyű zene. 9.50 A Vöröskereszt közleményei. 10.15 Versenyművek. 10.50 Rádióiskola. 14.30 Iskolai versek új előadásban. 15.00 Hanglemezek. 15.30 Petőfi kora. 16.00 Mi újság a rádióban? 16.15 A földkerekség egyhatodán. 16.30 Ha'.my Lujza énekel, zongorán kíséri Halmy F. 17.00 Tánczene. 18.00 A rádió esti iskolája. 18.30 Prokofjev műveiből. 19 A tervgazdálkodás kérdései. Cipők a futószalagon. 19.15 A MÁV ,,Uj éelt" énekkara énekel. 19 45 Motoros tanácsadó. 20.00 Közért híradó. 20.05 Részletek Mascagni: Parasztbecsület c. operájából. 21.05 A MINSZ világifjúsági hírei. 21.10 Szív küldi. 21.45 Mi úiság a sportvilágban? 22.05 A „Cseh nonett" játszik. 22.50 Szalonzene. G Kossuth és Petőfi rádió állandó műsorszámai: 5.30 Hajnali muzsika. 6.30 Falurádió. 6.45 Reggeli torna. 7 Hírek, műsorismertetés. 8.15 Hanglemezek. 10 Hírek. 12 Harangszó, hírek. 14 Hírek. 15.55 Műsorismertetés. 17 Hírek. 17.50 Hírek oroszul. 18 Hírek szerb nyelven. 20 Hírek, sporthírek. 20.20 Hírek németül. 21.50 Hírek és krónika orosz nyelven. 22 Hírek. 22.20 Mit hallunk holnap? 24 Hírek. 0.10 Hírek és krónika franciául. 0.20 Hírek és krónika angolul. — Petőfi rádió: 5.30 Hajnali muzsika. 6.45 Reggeli torna. 7 Reggeli zene. 8 Hírek. 10 Hírek. 10.15 Rádióiskola. 17 ötórai tea. 20.30 Szabadegyetem. 21 Hírek. 21.15 Tíz perc sport. 21.25 Mit hallunk holnap?