Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-21 / 84. szám, csütörtök
1949 július 16 UJSZ0 „La lucha continna" A HARC FOLYTATÓDIK Az alábbi cikket egy spanyol harcostól kaptuk, aki a madridi fronton ismerte meg a haladószeílemü, küzdő magyarságot. 1936 július 18 emlékezete örökké élni fog nemcsak a spanyol nép, hanem minden nép emlékezetében, amely szereti a békét és a haladást; örökké élni fog a spanyol níp hős tette, hogy szembe fordult a fasiszta lázadókkal és fegyvertelenül megmutatta a nemzetközi fasizmusnak, hogy el van szánva a szabadság és a haza függetlenségének védelmére. A spanyol nép harca forradalmi nemzeti függetlenségi harc volt; harc a nemzetközi fasizmus ellen. Franco és tábornokainak lázadását a spanyol nép ellen Hitler és Mussolini kcsz ;tették elő azzal a céllal, hogy po'lllkai állásokat és stratégiai bázisokat biztosítanak maguknak, amelyek segítségével nagyobb eréllyel intííthrssák meg az egész világ elnyomását célzó hadjáratukat. A spanyol n Ap gyorsan megértette az általa folytatott háború nemzetközi jellegét. Kct héttel a fasiszta lázadás után a spanvol Kommunista Párt pontosan és világos-n meghatározta a spanyol nép harcának nemzetközi mivoltát, leleplezve a világ előtt Hitler és Musso'lni fegyveres erőinek ny'lt beavatkozását. Smnyolorszígban vívták a legfontosabb harcok egyikét, amelyeket a történelem az 1917. Októberi Forradalcm óta ismer. A világ dolgozóinak nagy tanító la és vezére, Sztálin elvtárs a Spanyol Kommunista Párt lí<;zoonti bVottsá<*ához küldött táviratában a következőket mondotta: „A spanyol nép harca nemcsak a spanyol nép ügye, hanem az egész haladó emberiségé!" Az egész világ haladó erői lépésrőllépésre követték a spanyol nép hősi küzdelmét. Az együttérzésnek és a rokonszenvnek leynagyobbtokú megnyilvánulása a felejthetetlen emiékeze tü Nemzetközi Brigádok megszervezése volt. Kommunista és nem kommunista munkások ezrei távoli országokból, világrészekből érkeztek Spanyolországba, hogy együtt küzdjenek a spanyol néppel — közöttük a csehszlovákiai magyarok, csehek és szlovákok is. Ezeknek a hősöknek ezrei hagyták életüket a felperzselt spanyol vérmezőkön. A spanyol nép hősiessége ellenére a köztársaságot eltiporták. Nemcsak az olasz-német fegyveres erők, hanem az úgynevezett „Demokratikus" államok által létesített „be nem avatkozás' politikája volt a főoka a háború elvesztésének, no meg a londoni politikai körökben előkészített „junta Casadisca" áruló tőrdöfése, amely maga és a képmutató „be nem avatkozási politikára" támaszkodott. A nemzetközi munkásosztály nagy vezetője, L I nitrov elvtárs mondotta 1937 júliusában: „Nagyon nehéz volna a legújabb történelemben olyan aljasságokat Hálni, mint a m-g.'k-t büszkén demokratikusnak nevező nyugati országok magatartása volt a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért harcoló spanyol néppel szemben". De sem ezeket a vádakat, sem pedig Guernica és Almavia barbár bombázásait nem hallották meg a Blumok, Chamberleinek, Edenek és társaiak s így a spanyol népet letiporták — de le nem győzték. A spanyol nép 32 hónapig tartó hősi küzdelme óriási hatással volt az egész haladó emberiségre, a spanyol nép küzdelmével az egész emberiségnek tett felbecsülhetetlen szolgálatot. Éppen ezért a spanyol nép harca az idő muiásával sem csökkent, hanem ellenkezőleg, jobban nő, jobban erőse.T;. A Spanyol Kommunista Párt a köztársasági erűk eg-'esítéséért harcol. A tények bbonyítol : be, hogy az egység a győzelem a.apja. Ha az 1936-os februári választásokra emlékezünk, amikor a köztársasági politikusok nagy népe — szocialisták és atirelisták — elég hosszú időn keresztül lehetetlennek tartották, hogv Spanyolország a demokratikus fejlődés útjára léphessen s a kapitulác'ó politikáját hirdették, a bátor hősi Spanyol Kommunista Párt élén kedves elvtársainkkal Jose Diaz és Dolores Ibarrurival hirdették a „népfront" politika szükségességét, mint a hatalmon lévő reakció legyőzésének egyetlen lehetséges fegyverét. És eljött 1936 február 16-a és a „népfront" győzelme volt a legmeggyőzőbb válasz, amit mind a reakciósok, mind a megalkuvók kaohattak. De a Spanyol Kommunista Párt nemcsak a februári választási hadjárat idejére, hanem a győzelem után is megtartani kívánta a népfrontot, hogy egyesült erővel megsemmisíthető legyen a reakciós erők e!len*'!ása. A párt programja a választási győzelmek után a reakció anyagi bázisainak, a fasizmus gyökerének megsemmisítése volt. Jose Diaz ismételten és Ismételten elmagyarázta a párt programját: „Ezt végrehajtani csak a munkásosztály által vezelelt forradaimi népf ont-kormány lesz képes" és más kalomm.il 1936 február 23-án elhangzott beszédében kihangsúlyozta: ; Olyan forradalmi kormány nélkül, j amely kenyeret és földet, békét és ; szabadságot ad a dolgozó népnek, nem lesz lehetséges elkerülni a reakciós erők felkelését. De az állandó figyelmeztetések dacára sem valósult meg a Párt I programja. A megalkuvók ellenségei voltak ennek a programnak is, azért következett be a július 18, amelvet a Párt előrelátott és el akart kerülni. A fasl.zt'k támadása után a Párt figyelme teiése sokkal mé'yebb értelmezést nyert. Étben a helyzetben — . ahogy Jose Diaz figyelmeztetett — ; fé'úton megállni a teljes pusztulást ! jelenti. Éppen ezért a Spanyol KomI munista Párt azt hirdette, hogy amit ; július IS előtt elmularztotíak megtenni, azt a jelen helyzetben pótolni kell, azaz népfront-poüt'kával ugyanakkor, amikor a nép a nemzeti függetlenségért harcol, harcol demokratikus vívmányokért és a forradalomért. Ebben a harcban a Spanyol Kommunista Pírt bebizonyította, hogy nemcsak következetesen forradaimi párt, amelj l'c tudja, hogy hova megy és ml; rkrr, hanem azt is, hogy a nemzeti függetlenségi harc első harcosa. A Spanyol Kommunista PUrt az egység és a népfront-politikával sok bölcsességgel és lemondással megteremtett egy újtípusú köztársasagot. Dolores Ibarrurival 1937 június 17-én a Párt központi bizottsága előtt elmondott referátumában kijelentette: „Hirdetjük —, hittel és lelkesedéssel harcolunk érte —, egy újtípusú népit forradalmi, parlamentáris köztársaság ! jelszavát, mert ez a jelszó felel meg forradalmunk jelenlegi szakaszának és a belső ellenség, valamint a külföíái fasisztákkal folytatott harcunknak és mert a köztársaság felel meg hazánkban nemcsak a kommunistáknak, ha- ; nem a szocialistáknak, anarchistáknak, köztársaságiaknak, a demokrácia hívei legszélesebb rétegeinek, a kispolgárságnak is. Jose Diaz felvetette a kérdést: miért küzdünk? S maga válaszolt is rá. Váíaszában a nép sűrítve látta kifejezni saját reményeit. Valent libán 1937 március 5—8-ig a Párt központi bizottsága előtti referátumában mondotta: „Egy demokratikus köztársaságért küzdünk, egy újtípusú mély szocialista tartalmú parlamentáris demokratikus köztársaságért. A Spanyolország: ban jelenleg folyó küzdelem célja nem egy olyan demokratikus köztársaság létesítése, amilyet Franciaországban vagy más kapitalista államban lehet látni. Nem! Az a demokratikus köztársaság, arrljrt mi küzdünk, az más. Azért küzdünk, hogy leromboljuk azokat a gazdasági alapokat, amelyekre a reakció és a fasizmus támaszkodik, mert ezek elpusztítása nélkül nem létezhet egy igazi politikai demokrácia. Először létesül a világon egy újt'pusú demokrácia: A népi köztársaság". Ez nem volt a szocializmus. Nem voit tanácsköztársaság, tíe nem volt hasonló azokhoz a köztársaságokhoz sem, amelyek a kapitalista államokban eddig léteztek. A népfront-poii I ;ából megszületett a Népi Köztársaság. Ezért mondotta két évvel a spanyol háború kitörése után Dimitrov eivtárs: „A Népfront néil.ül a spanycl nép már régóla szétzüliött volna, belsőleg le lett volna verve és rabságba kényszerítve a hódító fasiszták által. A spanyol nép nem felejtette el azt a dicső tegnapot. És a spanyol nép tudja, hogy mit jelent nagytőkések és nagybirtokosok nélkül élni. Franco fasiszta diktatúrája képtelen volt térfre kényszeríteni a spanyol népet, legyőzni az ellenállását. A Kommunista Párt 1939 áprilisában II lott jelszava szerint „a harc nem fejeződött be, csak más formák között folyik". A nép nem adta meg magft Franconak, ellenkezőleg, a nép legjobb f ;ai, meg- i vetve a halált és a kincseket, harcol- ' nak a kommunisták vezetése alatt. Megalakultak a partizán egységek. Ata, a gátját szakított gazdasági krízis előtt, mely a rendszer politikájának következménye s amelyet nemcsak hogy megállítani nem sikerült, hanem napról-napra élesedik, még a Franco rendszer fenntartásában érdekelt spanyol és ango'szász politikusok és közgazdászok is tehetetlenek, látiák, hoTy te! ;es gazdasági katasztrófa elkerülhetetlen. Túltermeíé: I válság van abban a Spanyolországban, ahol a nép legszélesebb rétegei nem tudnak sem jóllakni, sem ruházkodni. A tönk szélén álló vén hitlerista ügynök, Franco, hogy uralmát meghosszabbíthassa nem átallotta a spanyol földet bocsátani áruba az amerikai imnerial'stáknak. A francisták ajánlgatják és áruba bocsátják a katonai bázisokat az amerikaiaknak, hangosan reklámozzák Spanyolország Bouüer abs»é : j} pápai határozat a béke ellesi irányul II Vatikán támadása a lelkiismereti szabadság elíen A Vatikán hivatalos közlönye, az „Acta Apostolicae Sedis" július 13-án határozatot tett közzé a kommunista párttagsággal és propagandával kapcsolatban. A hat ározat szerint nem részesíti, etek a szentségekben mindazok, akik tagjai vagy támogatói a Kommunista Pártnak, akik kommunista tant vagy gyakorlatot hirdető sajtótermékeket kiadnak, terjesztenek, illetilteg olvasnak. Mindazok, „akik a kommunizmus anyagelvü és keresztényellenes tanát vallják", vagy terjesztik „ipso facto", a-az pusztán e cselekmények elkövetése által mint hitehagyottak kiközösítés alá esnek. A külföldi sajtó a Vatikán e lépésével megállapítja, hogy a kiközösítéssel való fenye-retödzés nem gyakorolhat semmiféle hatást a kommunistákra. Farrett, az angol kikötőmunkások szakszervezetének főtitkára kijelentette, hogy a pápának nincs semmi joga bárkit is kiátkozni politikai nézetM miatt. „Tíz pápa kedvéírt sem sza'::tck a kommunista párttal" — mondotta Barrett. Prímában a korrránvkörc':höa ' öT-o'-y a rzentszcVi határozat b'zonvité^a nnni't. bo"*y a Vrtiü-'n h^vatVozik p néni íeTnokré^ák rt, 1t;ká !áb'» és ^ott a r**?a a t>o ,ó°ia nyrvt az < rn*-er'~' ,sti tᣠ-r pn-y >1,- t -r<- A-ílelWsr-Tet —*rSiw'ó ]-=<"*.-'étnek bc!ye~zl a Vatikán cikkbe" ff> l-'köttv-ne'?, kommunista Párt lapja, a I'Humer't*. „A F-* ;pa ezzel az intézkedéssel a szabadság ürügye alatt totális eszközökhöz folyamodott — állapítja mej a lap — a gondoíatszabatlságot nem is lehetna jobban megsérteni olyan területen, amelynek semmi köze sincs a valláshoz." A lap emlékeztet arra, hogy a Vatikán a „politikától való függetlenség" látszatát fenntartva sohasem tett hasonló lépest a hábor.':s febűnös Tiso, vagy a spanyol nép legjobb fiait — köztük számos katolikust is — legyilkoló Franco ellen. A Vatikán lépese a reakció félelmét tükrözi ai.ia mind szorosabb egység miatt, amely mindenütt létrejött a háborús bujtogatok ellen, hivők és nemhívők között. „A pápa határozata nem fogja me törni tudni ezt az egységet — állapítja meg a l'Humanité — Franciaországban hívők és nemhívők, éppúgy, mint az ellenállási mozgalom idején, együtt fognak harcolni az imperialisták háborús törekvései ellen." Boulier abbé, az ismert francia haladó katolikus pap, a Nemzetközi Béketanács tagja, aki jelenleg Prágában tartózkodik, szinti n foglalkozott a pápai határozattal. Megállapítja, hogy a határozat nem any' nyira a dialektikus materializmus alapján álló kommunistákat sújtja, mint inkább azokat a hívő tömegeket, akik helyeslik a Kommunista Párt programját: a béke frontiát az imperializmus erői cUen, a dolgozók pazdasági és politikai felszabadítását a monopolkapitalista elnyomás járma alól, a valódi demokráe'a mcTt"remtését —. de nem tudnak a dialektikus materializmusról. Svédországban fl fetia-sSvelt hikötádarukat száliíianak GötebargSsa Göteborg a közeljövőben egész sorozat új emelődarút kap. A plzeni Skoda-művek gyártjáK a svéd kiköt3nek szánt 15 emelőrudat. Ésped'g a legmodernebb típusúakat. A további nagyobb megrendelés ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a*. új tipusú kikötői emelődaruk valóban beválnak. A plzeni Skoda-műveknél új terveket dolgoznak ki, amelyek megfelelnének az előírt feltételeknek és ezek alapján kezdték meg a munkát. Az új típusú kikötői emelődaruk a régi típusú emelődarukkal szemben magas pertálú konstrukciójukkal tűnnek ki, ezeken mozognak a fordító és emelő részei az emelődarúnak és így lehetséges bármily áru ki- és berakása a legnagyobb tengeri áruhajókra is. Ezzel egyenlő mértékben meggyorsították a munkateljesítményt is és így az áruk kirakása a lehető legrövidebb idő alatt megtörténhet. Magának az emleődarúnak a működését is megjavították golyós csapágyak felhasználásával, nem szükséges tehát külön kiszolgálás és olajozás hozzá, mert az összes átviteli mozdulatok elzárt olajmedencéken futnak át. Az emelődaruknak ószszeállítását az ideiglenes emelődaru vonalon hajtják végre és az egyes, már kész nagyobb egységeket uszóemelődaruk segítségével viszik át a kijelölt mólóra, ahol aztán véglegesen összerakják az alkatrészeket és elhelyezik az emelődarut. SFJÚSáG, ELŐP.E A BÉKE VÉDELMÉÉRT! üz ifisái Világszövetsége Végrehajtó Bizottságának felitása a világ ifjúságához Ifjúság! Előre a béke megvédéséén! Előre az ifjúság világbéke fesztiváljáért! A béke harcosainak világkongreszszusan 72 állam képviseletében több mint 600 millió férií és nő adta a világ tudtára: Nem lesz többé háború! Mikor ezt bejelentették az egész világ békeharcosainak, főként az ifjúsághoz fordultak: „Az ifjúságnak meg kell hallani szavunkat", — és össze kell tartania, hogy szabaddá tegye a szebb iövö útját a tömeggyilkoiás borzalmaitól. Az ifjúság meghallgatta ezt a felhívást és éppen úgy az fjúság Világhetében, mint a gyarmatrendszer és Franco rémuralma elleni tüntetésekben megmutatta békeszeretetét. Az az ifjúság, mely számos tüntetésben „nem"-et kiáltott az Atlantik Paktum ellen, a párizsi békekon7reszszus határozataira hatalmas „igen"nel felelt. Világ ifjúsága! Most hozzátok fordul a Demokratikus Ifjúság Világszövetségének Végrehajtó Bizottsága es bizonyos abban, hogy meghallgatásra talál! A Demokratikus Ifjúság Világszövetsége kér, hogy minél nagyobb számban cs minél elszántabban tegyetek eleget a párizsi békekongreszszus határozatainak. A békeharcosok Világi Bizottságát államaitokban, városaitokban és falvakokban, üzemeitekben és iskoláitokban táriogassátok és dolgozzatok a Béke Bizottságban. A Végrehajtó Bizottság kér titeket, hogy a béke harcosaival együtt vegyetek részt a dolgozók, az értelmiség, az asszonyok és demokrata szerveeztekkel szoros kapcsolatban a demokrata ifjúság budapesti Világfesztiválján, augusztus 14-e és 28-a közt és a kongresszuson szeptember 2-a és 10-e közt. A fiataloknak azok a tízezrei, akiknek osztályrészül jut az a kitüntetés. hogy ezen a nyáron Budapestre jöhetnek. kiküldöttei lesznek annak a tízmillió fiatalnak, akik készek az egész világon védeni a békét. Az a számtalan'ifjú, aki nem jöhet el Budapestre, hazájukban nagy manifesztációkon vesz részt és így bizonyítékát adia annak, hogy a demokrata ifjúság világfesztiválját ők is támogatják. Ifjúság! Fiúk és leányok! Fiatal munkások, földművesek és iskolások! A mi szervezetünk tudatában van annak, hogy meghallgatjátok felhívásunkat, mert az ifjúság ismeri azokat a veszedelmeket, amelyek veszélyeztetik jövőjét — a háborús uszítókat. A jövőjét meg akarja védeni az ifjúság, hogy boldogan és szabadon éljen. Gvertek a világ demokrata ifjúságának a zászlai alá! Előre a tartós bekéért, a demokráciáért, a népi demokrata függetlenségért, a boldog jövendőért! stratégiai fontosságát a Szovjetúnió eller I háborúban. És a nemzetközi re akció jóakarata ellenére, úgy látszik, az amerikaiak nem nagyon szívesen adják a dollárokat. Élénken emlékez nek a Kuomintangnak adott támogatására. Ér Franco jó barátja, az argentínai diktátor sem nagyon hajlandó szállítani a búzát — eladni akar, nem pedig ajándékozni. Másrészről pedig a munkásosztály és a széles néptömegek fokozódó politikai aktivitása figyelhető meg az éhség és nyomorúság ama po.lí kája ellen. A diktátor által létesített úgynevezett „munkásszervezetek"-cn belül is nő és időnként kirobban a rendszer elleni gyűlölet. És az adókkal, beszolgáltatásokká! sanyargatott földművesek is szervezői a Franco rendszerrel szembeni ellenállásnak. A kispolgárság bizonyos rétegei között is nő aj. elégedetlenség. A spanyol népnek ebben a reménytelen helyzetében Frarco tartja még magát a hatalmon, de a spanyol nép millióinak forró vágya végezni ezzel a kaotikus állapottal. A spanyol nép követeli a rendszer felszámolását, a spanyol nén a demokráciát kívánia. Hogy ennek ellenére Franco még hatalmon van, annak egyik főoka a köztársasági erők egységének hiánya. Egy olyan közös program hiánya, amely a demokratikus spanyol nép millióinak egységes kívánságát foglalná ösze. A spanyol nép egységet követel, közös akciót a franco-izmiii. megdöntésére Egy olyan kormány megalakítását kövteli, ahol képviselve van az egyetlen szervezett erő, mely az ország területén küzd, a munkásosztály egyetlen képviselője, a spanyol nép legjobb fiait egyesítő: Kommunista Párt. Egy olyan kormány megalakítását követeli, amely ahelyett, hogy az amerikai kancellária felé tekintene, az ország belseje felé irányítaná figyelmét, ahogy Vicenta Urila elvtárs kijelentette 1949 június 17-én Párizsban elhangzott beszédében: „Egy kormány, amely harcol és küzd, amely összegyűjti a közös munkára hajlandó összes erőket a spa nyol nép felé tekintve, Spanyolország problémáit tartva szem előtt". A spanyol nép nem akar olyan kormányt, amelynek programja a „várakozás", amely azt várja, hogy a spanyolok problémáit az amerikaiak oldják meg és befolyásolni hagyja magát a szocial-faMszta Prieto, Trifon és társ: I által. A Spanyol Kommunista Párt az egységért harcol, olyan kormányért, amely a népre támaszkodik. 1945 decemberében Dolores Ibarruri elvtársnö ezt mondotta Toulouseban: / „Demokrat'kus köztársaságért harcolunk, természetesen olyanért, amely összeforrott a néppel s a népre támaszkodik". A spanyol nép illegalitásban harcol a francoizmus ellen. A Kommunista Párt vezeti ezt a harcot, készíti elő a francoizmus megdöntésének és a Népi Köztársaság megteremtésének előfeltételeit. Dolores Ibarruri 1947 márciusában rámutatott arra a tényre, hogy: „egy legyőzött nemzeti felszabadító harc, egy elbukott népi forraralom nem egy ökikké eltemetett forradalom. Ez csak egy elhalasztott forradalom, amely alkalmas körülmények között fel fog támadni". Spanyolország Ismét Népi Köztársaság lesz! Spanyolország nem fog harcolni a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen. Jüan Perez.
