Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-21 / 84. szám, csütörtök

UJ SZ0 1949 július 21 Ifjúsági falu Csallóközön Úgyszólván az egész Csallóköznek a természet nehéz viszontagságaival kell megküzdenie. Különösképpen sokat szenved a délkeleti rész, ahol a Vág a Kisdunába ömlik. Ez a vidék tavasszal tengerré és nyáron kiszikkadt pusztasággá válik. A folyókat töltések fékezik meg, hogy el ne árasszák az őket környező, 3—4 méterrel mélyebben fekvő termőföldeket. Sokhelyütt talajvíz jelentkezik, ez a kavicsos alsórétegeken keresztültörve elönti a felületet és ezeket a vadvizeket le kell csapolni. A nyár forróság alatt azonban a vidék vízszegénnyé válik és öntözésre szorul. A szántóföldek, hogy jól teremjenek, egyenletes vízmennyiséfet kívánnak meg. Ez csak az embernek a természettel való harca árán érhető el. Ennek megvalósítása érdekében a csehszlovák Ifjúság

1 válogatott brigádjai láttak hozzá, hogy ezt a földdarabot az ország legtermékenyebb részévé varázsolják. A Vág és Kisduna között 1000 hektárnyi területen éoöl az Ifjúság falnia. A fiatalok a jövőben itt fognak dolgozni a falujukban, ahol állandó traktorállomást állítanak fel, m^ ző^azdssá"' iparhoz sz^ksé-^es la

ftenyésztést vezetnek be és elélett tanfolyamokat rendednek. E-ek a f'atalok elhatíroz^ík. hogy e«-ész életüket e darab földnek szentelik. Már hozzáláttak a munkához. Első feladatuk egy erős szivattyúállomás felállítása, melv a vizet a Kisdunába fogja vezetni. Az állomás különböző csptomák gócoontla les*, amellvel a. százára* ~ va°-v az esőzések' Ideién a földek öntözéséről, Illetve lecsapolásáról fognak gondoskodni. Az efész homokrétegeket hordozó éles alföldi szelek ellen fásítással fognak védekezni. A fiatalok Idevonatkozó tervel már készek. Az új falu jövendőbeli lakosai csak akkor láthatnak hozzá lakóházaik, farmjaik felépítéséhez, va'amint az összes modern mezőgazdasági vívmány alkalmazásához, amikor ezekkel az első feladatokkal már elkészültek. FS!M¥@S gazdák, figyelem! Tekintettel arra, hogy egyes gazdák a beszolgáltatási és egyéb, őket érdeklő kérdéssel fordultak a Kommunista Párt központi földműves titkárságához, ezúton adunk felvilágosítást a felvetett kérdésekre. 1. Az a gazda, aki az előírt kontingensét beszolgáltatta, eladhatj-e a szabad p'acon az azon felül fennmaradt feleslegét? Válasz: Igen! Ha a beszolgáltatási kötelezettségének eleget tett és azt igazolni tudja a helyi nemzeti bizottság által kiadott igazolvánnyal, gabonafölöslegét eladhatja Szabad áron. 2. Fizethető-e gabonában a cséplési díj, ha beszolgáltatási kötelezettségének eleget tett a gazda? Válasz: Igen! H

a beszolgáltatási kötelezettségeit teljesítette a gazda, a fennmaradt felesleggel szabadon rendelkezik. 3. Vehet-e a gazda a maga saját szükségleteinek k'elégífésére gabonát és kaphat-e erre őrlési engedélyt? Válasz; A gazda a földnélküli munkástól vásárolt gabonára nem kaphat őrlési engedélyt. Ha azonban az aratási vagy cséplési munkálatoknál gabonában kapta a bért és ha ezt a MNV igazolja, őrlési engedélyt kaphat. Egyébként mindazok a gazdák, akik a beszolgáltatási kötelezettségeiknek már eleget tettek és földbirtokuk nem haladja meg a 15 hektárt, korlátlan mennyiségre kaphatnak őrlési engedélyt. — Szövetkezeti iskola Szlovenszkón. Vasárnap a Bratislava melletti Modrán megnyitották az első szövetkezeti iskolát. Az ünnepies megnyitáson résztvett Pavel Bacilek közlekedésügyi megbízott is. í^eoelezőlap UCele{-J^zlooensz kó / oocirosa u Mint ahogy az utas, amint a Tátra közelébe ér, megérzi az ózondús, tiszta, fenyó'illatú levegőt, hasonlókép, amint Kassa közelébe ér, azonnal megérzi a város vonzó és Kellemes bűvkörét. Poprád után szó esik Kassáról és egy asszony megjegyzi, hogy sehol a köztársaságban nincs olyan hetipiac, mint ebben a városban. Az asszony hangján észrevenni, hogy szereti a várost, de viszont a piacot még jobban szereti és a piacról szóló vallomása ránk egy szavahihető szakember benyomását kelti. Az asszony azt állítja, hogy ezen a piacon a zöldségtől kezdve a gyümölcsig minden képviselve van és a te itermék minden változata is kapható. A vidék és Kassa városa között van valami felbonthatatlan és elszakíthatatlan kapocs. Így például a város mé<r ma, ls megőrizte azt a régi, meghitt falusi ha-yományt, hogy a szomszédasszonyok a hftzp.'c kapni elé állnak és megtár"yalják barátságosan a nani esei^énye'-et. A falu asszon'-a ebben a beszélgetésben nvn<rodtau ré=7.tve*""t. a falu hangja Itt a város ban«riával minden d'sszonanc'a nélkül egybeolvad. Ezért ezt a várost mé" «oba a Vdék el nem hnn*-a'

ro'ta. F'+artó h'ílAV'l-el m'*><'" < a amit a földműves munkája, a napfény és a föld érlel. Kassa vidéke a legszűkösebb napokban is megtette a városért mindazt, ami módjában állt, hozta a tejet, a vajat, a kis szalonnát, hatalmas kosarakban a zöldséget és gyümölcsöt és a hagymáról és foghagymáról sem feledkezett meg soha. Kassa városa ritkán panaszkodik, rendkívül t.in'ntntos, kényes és érzékeny, a vidék ezt tudia, ezért gondja van rá, hogy a várost tánlál'a, minden jóval ellássa és a kapott pénzért természetesen bevásárolta nar>i szükségleteit az üzletekben, amivel viszont a város dolgozója ellát'a a falut. Hp'lao'n.tó'aTOS n>e~p"-,-e7&s van körtük és iTvkwit'k hHVsen alkalmazkodni. A vAros nélíK"'! na "-von szereti ez éde^sé^et. e»M a Vl^k ls udvprfasan ve'" tart f*<K p V*5rm"lv ^r^-'^^fln nt* 'ehet ? á t*? 1 p ?" Iq o f^Tj-i-ps '-'ességgel csillapítja napi fí vnf'-'Trflít. Erek a cukrászdál<- egész nan, a lr*VS e-tl őrlkl- nv-'tva vannak és el'ent'-tben Brafslavé.val, Itt vp.sárnar> is, p"«sr.N™N édes^é^-TL STO!pál'ák W a város Es ez, véo-Predm^T-^n érthető ls, a dolP-OZÓ LE-FELJEBB VP~V IINne«n"nekon ér r^. csa!M>*"al. <"ye*-pn'-p'vp! 7

1"—élvezni az cdesség Ínycsiklandozó ízét. Va$<írn<xb Kattan Kassa jókedve elpusztíthatatlan és miután elvégzi lieti munkáját, hát ünneoelt. Ötletekben gazdag és kimeríthetetlen ez a város. Vasárnap délután 3 órakor érkezünk a varosba és alighogy leiénünk a vonatról, arról értesülünk. hogy a gyere'rbazár á'laml vállalat gyermeknapot rendezett. Ezen a gyermelmapon gyermekek apró kerékpárokon egymással versenyeztek és a győztest a cég díjjal jutalmazta mc. Ebből az alkalomból az anyák felöltöztették j-yermelleiket legszebb rubáikbaN és maguk az anyák ls kicsinosították magukat és díszesen vonultak fel anrósá

0-alkkal a Sokol-kertbe, az iinnen színhelyére. Ezen a gvermekrppjálfson résztvettek mindazok, akik a gyermekneveléssel törődnek. Ott láttuk szerepe'nl az RKS (a kassai dolgozók kultúregyesülete) táncegyüttesét, amely Bratlslavában is komoly sikert aratott közvetlen népi táncművészeiével a Bratíslaváhsn megalakult Magyar Dolrozók Kult 'reryesületének első tínnepé'vén. Még híven az emlékezetünkben él az ünnepi ováció és óriási tapssiker, amiben Bcat'slava magyar közönsége részesítette e tónccsonort működését. A táncegyüttes itt ls kitett ma^-á^rt. Az anró. a feílőflő primadonnákkal eiryütt néni öltözetben a zenekíséret hangial me'lett rafiar, szlovák és orosz népi táncokat mutattak he az anvák és "yermekek ó'szinte tetszésmilváp'tása me'vtt. A t-'nc ut*n az eT'

lttes e'4r»''elte az ö**ves t°rv és a p-v^f-nekek finom szonrón a m'krof^pon kereszt'

1! töltötte he a kPrnv*ket. MI * (Mr^lr " " f .,T-.. ». I,, 1 r pi Iiow a P

T

rS v}*

,f,

v»it nó^aTTi^fatlan í munkát végez ebben a városban. A szépségverseny A munkadal ntán következett a gyermekszépsé"verseny. A gyermekek számmal lettek megjelölve és ezzel a számjeggyel kellett elvomilnlok a pódiumon a bírálóbizottság előtt. A kislánykák ünnepi ruháinkban, a hajukban az elmaradhatatlan selyemszalaggal ott szorongtak anyáik mellett és várták, mikor kerül rájuk sor. Es látni kellett volna az apróholgyeket felvonulni .. Volt olyan is, aki keserves bőgésre fakadt a bírálóbizottság előtt, mintha Irírpadra vitték volna, de olyan 1« volt, aki fe'mérte nagy horderejű szerepét és forgolódva pukedlit csinf't és hailongott szegény, előrehátra, jobbra és balra. Mindent elkövetett szegény, hogfr tessék, hogy elnyerje a szépség rangját. De olyan is volt köztük, aki szemérmesen, lesütött pillantással vonult el a bizottság előtt. Mindezek az apró, négy-öt éves fruskák azonban kivétel nélkül elragadó bájt, kedvességet és derűt árasztottak. Szerény véleményünk szerint a szépségverseny győztes pálmáját annak a kis primadonnának kellett volna odaítélni, aki oly őszintén és becsületesen elbőgte magát, mintha előre megsejtette volna, hogy neki még mennyi gondja lesz azzal, hogy ápolja és gondozza szépségét. Ismételjük, neki kellett volna a győztesnek lenni elsősorban azért, mert így bőgve ls na-yon bájos volt, másrészt pedig eddig nem ismert igen eredeti módon próbálta megnyerni a bírálóbizottság ro' onszenvét. A bl| arottság ugyanis felnőttekből állott és ez annyira e'szoniorította, ho"y csak bő"nl tudott, b'ztos ha a bizottság Iskolásn-vermeke'-bóT tevődött volna öss»e, ő a ]«—«--»rV>'> mosolyával vonult volna el előttük. Udvarias renaö ö'.z mérkőzése: A szépségverseny eredményéről, sajnos, nem tudunk számot adni, mert nem várhattuk be a végét. Jelen kellett lennünk azon a barátságos labdarúgómérkőzésen, a kassai és miskolci rendőrök között. A pályán a csehszlovák nemzeti zászló mellett a magyar zászló is lobogott. A pálya bejáratánál rendőrök ellenőrizték a belépőjegyeket. A mérkőzés 2:1 -es eredménnyel a miskolci rendőrök javára végződött. A mérkőzés annyiban hasonlított a gyermekszépségversenyhez, hogy derűt, mosolyt jókedvet váltott kl a nézőközönségből. A hatalmas legények mindkét részről mindent elkövettek, hogy barátságos szellem emelje a játék nívóját. Ha egy kassai rendőr elesett a játék nagy hevében, a miskolci rendőr porolta le és fordítva ugyanez volt a helyzet. Izzadtak szegények, futottak, rohantak, nagyokat rúgtak, les ls volt ezen a mérkó'zésen, kornert is rúgtak többízben, sőt sérülés is volt. Egyszóval nem lehetett panaszkodni, a kassal közönség méltányolta is a mérkőzés baráti voltát és a végén itt-ott hallottunk olyan hangokat, amelyek határozottan azt állították, hogy Igenis, ez a játék hasonlított egy labdarúgómérkőzéshez, (sz. b.) FÖLDMŰVESEK! A farléhukfafá&f, azaz a sekély tarlószántást mieSébb végezzétek el! Tarlóbuktatással beszántjuk a learatott termény és gyom növénymaradványait, tarlóbuktatással írtjuk a gyomot,, amely a földben elkorhad, kipergeti magja kikel, de nem érik be, tarlóbuktatással megakadályozzuk a szántóföld alsóbb rétegeinek kiszáradását. Idejében végzett tarlóbuktatás megkönnyíti a vetés alá való szántást és kedvezően hat a föld öszszetételére. A tarlóbuktatás akkor jár teljes sikerrel, ha közvetlen a termés keresztberakása esetleg behordása után végezzük, ha a buktatott tarlót lesimítjuk, meghengerezzük és később megboronáljuk. TERMELJÜNK TARLÓNÖVÉNYEKET! A tarlónövénytermesztés akkor jár sikerrel, ha a megfelelő vetőmagot közvetlen a tarlószántás után elvetjük. Tarlószántásba -ajánlatos vetni: Nyári takarmánykeverékeket (bükköny, lóbab, borsó stb.). Vermelésre (erjesztésre, savanyitásra) alkalmas növényeket, főleg tengerit (csalamádét). Tarlókapásnövényeket (tarlórépa) és zöldtrágyázásra alkalmas növé nyeket (csillagfürt, lóbab, bü köny, stb.). Ezzel gyarapítjuk takarmánykészleteinket és a föld növenytáp anyagait. Egy júl'usi nap megfelel egy augusztusi hétnek! vé M, J ___ ?ve. Egy júliusi nap alatt tehát anynyit fejlődik a növény, mint augusztusban egy hét alatt. Ezért gyorsan le és be a terméssel és tarlór

a az ekével. Ha nem bírjátok saját igaerővel mielőbb elvégezni a tarlóbuktatást, forduljatok bizalommal az állami gépállomásokhoz, melyek jól, jutányosán és gyorsan végzik a tarlóbuktatást. Egy hektár tarlóbuktatás dija csak 360.— Kés. A csak 20 hektárig terjedő ántófölddel bíró földművesek, ik tagjai az Egységes Földműves Szövetkezeteknek (J. R. D.) és szerződést kötöttek (kötnek) az állami gépállomással — 20% kedvezményben részesülnek úgy, hogy egy hektár tarlóbuktatás díja ezek részére Kis 288.—. A többi 20 hektárig terjedő szántófölddel bíró földmű vetek, ha szerződésük van az állami gépállomással és teljesítik termelési és beszolgáltatási kötelezettségeiket, 10% kedvezméyt kapnak, tehát a tarlóbuktatás díja ezek részére hektáronkint Kcs 324.—. Az állami gépállomások 150.— Kös-val olcsóbban végzik a vetés alá való szántást hektáronkint az olyan szántóföldön, ahol a tarló előzőleg idejében le volt buktatva. Kössetek mielőbb szerződést az illetékes gépállomással! Földművelésügyi megbízotti hivatal. Egységes Földműves Szövetkezet. Állami gépállomás igazgatósága. Szlovenszkói magyar parasztarc 1949-ben (yj) Lehajolt az elejtett kalász után, felemelte és szétmorzsolta markában. Felcsillant a szeme s nevetve, boldogan kiáltott fel: — Néz?!, itt a mag — s szaladt már felém. Egyet fújva megállt előttem és orrom alá dugva mutatta a búzaszemeket. — Nézd, ez már a mienk. Az elsíí termés, amelyre azt mondhatjuk, hogy sajátunk. 47 évet éltem meg, cseléd voltam egész életemen át. Nem Ismertem eddig mást. mint a tőkés számára dolgo7,ni. Másnak a kenyerét, másnak a borát szanorítottpm. Másnak a vagyonáért verejtékeztem, líe idén m^r a sa'átomon dolgoztam. A sajátomon és negyvenné^ térsamén, aikkel összefogtunk Itt Nagytőrén s együtt szántottuk a ml földünket, a szövetkezeti földet és együtt vetettük a magot. Zsíros kalapját mélyebbre húzta, pedert egyet a bajuszán, öntudatoran. büszkén mutat széjjel a határban. — Látod, ez a miénk. Valamikor ez a határ a Kazi Jánosoké, dr. Steiner, dr. Mészáros, Taubinger, Kempfner nagyságos uraké volt. Ma már mi is helyet kaptunk, a szövetkezet is. Ma senkisem rendelkezik már felettünk, csalt a kötelességünk tudata. Ma senkisem hait durva Mtóval munkába, esak lelkiismeretünk parancsszava. Nézz széjiel itt a határban, szerkesztő elvtárs, állapítsd meg, hos-v a blkacsek, a durva szó, a eselédember ezernyi könnye és bánata helyett a felszadult falusi mun'-íls nem termel-e jobbat, szebbet? Nézz széjjel Itt minálunk. Nem látsz-e nagyobb akarást. naTobb mt'n'-alendületet. ke<>"et, földszeretetet? Nem tagadhatod meg az igent. — Mi már tudjuk Itt Nagytőrén, hogy a ml a szövetkezet — folytatja. — Csodálkoztál ma reggel, amikor az aratási Idő leglázasabb szakában a napi munka felől érdeklődtél és én azt feleltem, hogy tagjaink ma kapálni mennek. Emlékszel, megdöbbenve néztél rám. Ajkadon volt már a kérdés. Most, aratás Idején mentek kapálni és hozzá csapatostul! Mi lesz akkor a legfontosabb munkával? A félig már feltett kérdéseket akkor elharaptad, mert megláttad a modern paraszt segítőtársát, a traktort, a mi traktorunkat, amint az önkötöző gépet maga után vonva végezte a paraszt verejtékes munkáját s hullott rendre a kalász. Igen, a naa-y munka, a hajnaltól késő estig tartó fáradságos munka egy nagy részét nálunk már átvett" a szövetkezeti traktor és e"yfb géni berendezés. Es bármennvire furcsán hangzik a régi elképzelések szerint. ml Igenis ma ree-"el karolni jöttünk ki, — mosolyogta el magát Dudás József. — Jövőre teljesen kiküszöböljük már a kézikaszát — szól bebele a beszélgetésbe Furinda elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Ma még nem tudtuk teljesen kiküszöbölni. Egyszerre sok feladattal kellett me<"küzdentl. Egyszerre a semmiből összehozni Ilyen nagv U~vet, kutvanehéz. volt. De mi szívünk m'»»den dobbanásával akartuk a szövetkezetet, mert tudtuk, hocv esakls a szövetkezeten keresztül tudja a kétkezi falusi ember a falu és családjának színvonalát a porból felemelni. Vem dicsekvés, sem önhlttsé~böl mondom, de a na«-"törel szövetkezetet odp * "'tMtjitok m'ndenkl számára például. S ml mindenki számára, aki kétkedik, ide frjuk: NAGYTŐKE!