Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-19 / 82. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA V Bratislava, 1949 július 19, kedd V 2 Kcs I II. évfolyam, 82. szám Arccal o valóság felé:;. T Az egyházi élet személyi és dologi kiadásait az állsüi teljes egészében magira , h Riágis msglesz a rcassgyezés! Dr. Cep!cka, igazságügyi mi­niszter és a Nemzeti Front köz­ponti akció bizottságának főtitkára nagyhatásn beszédben rávilágított a parlamentben a katolikus egy­ház helyzetét rendező törvényja­vaslat értelmére. A törvényjavas­lat, mely a kongrua rendezésére vonatkozik, még tavaly került sző­rvcgre, de az egyházzal folyta­tott tárgyalások, különösen Berán hercegérsek önkényes beavatkozá­sa folytán hajótörést szenvedtek. A törvényjavaslatot szétküldték az összes püspökségeknek és magas egyházi hivataloknak, amelyek örömmel üdvözölték az egyház to­vábbi felvirágoztatását biztosító törvényjavaslatot és elvben elfo­gadták. Éveste 2 miüliárd sz egyházak a és dologi kiadásaira A törvényjavaslat lényege, hogy a vallásszabadság és az egyházak egyenjogúsága ne csak az alkot­, mány holt betűi legyenek, hanem azok megvalósítása a kormány elsőrendű feladatát képezzék. Az államkincstár hathatós támogatá­sa szolgál bztosítékul eme fenkölt elvek megvalósítására. Az állam évi 2 milliárd koronával járul hoz­zá az egyház személyi és dologi kiadásaihoz. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy az egyház szilárd szervezetet építsen ki és javítson a papok anyagi helyzetén. Szocialista elyek alapján kell ho­norálni a papokat is az elvégzett munkáért. A törvényjavaslat to­vábbá biztosítja a nyugdíjasok il­letményeinek emelését. Ez a se­gély mentesíti az egyházat az anyagi gondoktól. így válaszol népünk és kormá­nya mindazokra a rágalmakra, melyeket a külföld az itteni üldöz­tetésekről terjeszt. Ez a tett bizo­nyítja továbbá, hogy államunkban üldözésről szó sem lehet és az egyháznak semmi veszélytől tarta­ni valója nincs, sőt, ellenkezőleg a dolgozók kellőleg tudják értékelni a papság becsületes munkáját. A papok évi aiapíizetése 36.000 Kcs, so 3 évenként 3600 Kcs-val emelkedik Már dolgoznak a törvényjavas­lat végrehajtási rendeletén, mely szerint a papok évi alapfizetése 36 ezer koronát tesz ki. Minden további 3 éves szolgálati idő 3600 koronás fizetés javítással jár. A papi méltósággal járó évi illet­mény az első fokon 12.000, a má­sodikon 24.000, a harmadikon 36.000 és a negyedik fokon 40.000 korona. A törvény meghozatala, mely lehetővé teszi az összes egyház- és vallásgyülekezet egyenjogúsági el­vének betartását, határkövet je­lent a vallási és egyházi viszonyok fejlődésében. A törvényjavaslatot a parlamenti szünetek után terjesz­tik be a parlamentbe. Dr. Cepicka miniszter a továb­biakban rámutatott azokra az ár­mánykodásokra, melyek a Vatikán és a főpapság köztársaságellenes aknamunkájának tekinthetők. Rá­mutatott arra, hogy a püspökök 1945-ben megtartott olmüci érte­kezletén nem arról tárgyaltak, hogyan segíthetnének a nép baján, hanem arról, hogy miképpen ránt­sák ki a csávából Vojtasák, Weter és Remigen püspököket, akik a ná­cizmus idején kcmpromitálták ma­gukat. PkEto. fíracfácktáiGvei püspök íciiyfcsdése Tanácskoztak továbbá azon, hogyan menthetnék meg a német katolikusok vagyonút és az árulókat méltó meg­büntetésük elől. Dr. Pícha, Hradec Králove püspöke 1946 májusában a választásokkal kapcsolatban pásztor­leveiet adott ki, mely átkot szór a né­pi demokrata rendszerre. Egész cso­mó pásztorlevél látott napvilágot, amely a főpapság szinte hazaáruló üzelmeiről tesz tanúságot. Szeretnénk választ kapni arra, mi­ért tértek Berán, Pícha, Vojtasák és a többi püspökök erre a kalandos és ártalmas útra. A válasz borzalmas vádként mered elénk. Ezek a püspö­kök miatt a Vatikán vak eszközei harcot indítottak minden haladó és igazságos kezdeményezés ellen. Tet­ték ezt azért a Vatikánért, amely el­választhatatlan része a kapitalisztikus kizsákmányoló rendnek. A lelep'ezé­sekről csak azért hallgattunk eddig, mert reméltünk, hogy a prágai érsek és a többi főpap tudatára ébredt nem csak személyi, de történelmi felelős­ségének és végül maguk találják meg az utat vissza a néphez. Közben azon­ban letelt minden időpont, amelyet Be­rán érsek jóslatai végső határának te­kintett. Ezek a jóslatok hamisaknak bi­zonyultak és a mult év végén Be­rán érsek észrevehette, iogy a papság es a becsületes hívők eltávojódtak tőle. A becsületes hazafias papság sza­vának hatása alatt Berán érsek végre hozz.ájárult ahhoz, hogy ismét felve­gyék a tárgyalásokat az állam és az egyház között. De már az elnökhöz küldött egyházi küldöttségből Berán érsek provokatív módon kimaradt. A parlament vallásügyi bizottságá­val folytatott tárgyalásokon, melyek 1949 január iában kezdődtek, az egyház részéről kilenctagú bizottság vett részt Dr. Trochta, litomeíici püspök­kel az élén A Nemzeti Front köz­(Folytatás a 3. oldalon}. Párizs önfeledten tüntet a Szovjetúnió mellett A moszkvai Pravda párizsi le­velezője a Bastille ostromának emléknapjával foglalkozva meg­állapítja, hogy a francia köztársa­ság tradicionális ünnepét idén a haladó erők összefogása jellemez­te. A francia nép ma a szabadság­ért és Franciaország függetlensé­géért harcol. Meg akarja szabadí­tani az országot az amerikai im­perialisták kizsákmányoló politi­kájától. A párizsi dolgozók önfe­ledten éltették a béke és szabad­ság harcosait, egységesen álltak ki azok mellett, akik az egységes manifesztáció keretében való tün­tetésre hívták fel a népet. A bé­ke mellett, a demokratikus sza­badság oldalán és az atlanti szer­ződés ratifikálása ellen tüntettek. A haladó erők összefogása és hatalmas méretekben kibontakozó tüntetések jegyében bonyolódott le a francia nép e sorsfordító tör­ténelmi napjának emlékünnepélye annak ellenére, hogy azon Leon Blum u. n. szociálist^ pártja és a katolikus népi republikánus párt nem vettek részt. A fölvonuláson a katolikusok és a szocialisták százezres tömegei jelentek meg, hogy Bastlle terén az egész fran­cia dolgozó néppel egységesen jut­tassák kifejezésre eltökélt szándé­kukat a béke megvédése és a sza­badság győzelmes megvívása ér­dekében. \ A menet élén ott halacftak a francia ellenállási mozgalom leg­kiválóbb tagjai és harcosai. A bé­ke és szabadság apostolait láttuk az első sorokban: Emánuel Da­stiert, Yves, Fargot, Grandier abbét, Jouhanville tábornokot és másokat. A békekongresszus vá­lasztmányának tagjai és a szak­szervezetek vezetői követték őket. A beláthatalan sokaságú tömeg kitörő lelkesedéssel köszöntötte a francia dolgozók és a haladó esz­mék harcosaiinak kiváló személyi­ségeit. Thorezt, Duclost, Martyt és Cachint. — Nem engedjük, hogy az amerikai milliárdosok továbbra is szipolyázzák a francia nép vérét —, káiltotta az ünneplő közönség —, elutasítjuk az At­lanti Paktumot, mert az háborút és a nyomor további fokozódását jelenti. A tüntetők a madagaszkári nép ne­vében hangosan követelték, hogy a há­rom jogtalanul elitélt képviselő ítéle­tét a bíróság azonnal semmisítse meg, de a manifesztáción résztvett Viet­nam népe is A francia dolgozó nép nagy szellemi múltjának történelmi parancsához híven, kéz a kézben ment a béke s a szabadság mellett tűntetni a Franciaországban élő lengyel, olasz, spanyol és magyar munkástestvérek­kel egyetemben. A nézők viharos ün­neplésben részesítették az angol de­mokratikus közvélemény kiküldötteit, az angol munkások, az angliai kikötők hős harcosainak megbízottait, akikkel szemben csak az elmúlt napok során az angol kormány oly drasztikus mód­szerekkel lépett fel. Párizs népe ismételten és meg-meg­újulva önfeiedten élteti a Szovjetúniót Bastille ostromának napján és a meg­húzódó és tehetetlen dühben forró re­akció felé odakiáltja a ma már Pá­rizsban jelszóvá alakult megállapítást. A francia nép sohasem fog harcolni a Szovjetúnió ellen! Az összes külföldi résztvevők kife­jezésre juttatták őszinte meggyőződé­süket, hocrv a világon bárhol a dolgo­zó nép táborának egy igazi barátja Alsó Szel'n kombájnnal learattak és kicsépeltek 1 hektár búzát 63 perc alatt. Az 1 hektárra eső munka kiadás a 148 Kcs volt. Ugyanakkor 1 hektár búzát 26 kaszás 140 perc alatt kaszált le. A kaszálás 480 Iíís-be került. Képünkön a földművesek nézik a kom­bájn munkáját. Kopecky miniszter a spanyol szabadságharc évfordulóién rendszett prágai ünnepségen A demokrata Spanyolország barátainak szövetsége Prágában a Szláv házban manifesztációs estét rendezett „A Franco-rendszer ellen folytatott harc a béke és a nemzeti függet­lenség harca" jelszóval. A meg­nyitó szónoklatok után Václav Kopecky tájékoztatásügyi minisz­ter mondott beszédet. Bevezető részében megemlékezett a spanyol népnek Franco generális fasiszta hordái ellen folytatott harcának 13-ik évfordulójáról. Jelenlétünkkel itt bizonyítjuk, mondotta a miniszter, hogy nem felejtjük el a spanyol nép hősies­ségét és nem feledkeztünk meg azokról a fasisztaellenes harco­sokról, akik akkor a világ minden részéről eljöttek Spanyolországba, hogy segítsenek a népnek a sza­badságáért folytatott harcban. Beszéde további részében Ko­pecky rámutatott arra, mily nagy jelentősege lett volna annak a ki­tartó part'zán harcnak, melyet a spanyol fasisztaellenes csoportok folytattak a második világháború időtartama alatt, ha nem végző­dött volna 1939 áprilisában áru­lással. Jellemző, hogy a nemzet­közi reakció az 1939 áprilisában bevégzett harccal igyekezett min denütt elnyomni a fasisztaellenes harci szellemet, melyet a spa­nyol nép harca szított fel. A to­vábbiakban értékelte G. Dimitrov feladatát a spanyol hazafias harc­ban. Dimitrov példájával buzdí­totta cs lelkesítette a fasiszta­ellenes harcokat cs széleskörű nemzetközi segítséget szervezett a spanyol nép megsegítésére a harcokban. A spanyol fasiszta­ellenes harcok történelme min­dig emlékeztetni fog arra, hogy a harcok zászlaját Dimitrov vitte és a nemzetközi fasisztaellenes csapatok egyik parancsnoka cseh­szlovák harcos, Pavel ezredes és képviselő volt. D'mitrov neve mellett ott állt Klement Gottwald köztársasági elnök neve. Soha­sem fogjuk tudni eléggé értékel­ni, mit jelentett a spanyolországi harc a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harcában, melyet a német fasizmus ellen folytatott. A spanyol nép harci erejét nem tudta megtörni Franco tábornok tízéves fasiszta diktatúrája sem. A spanyol nép újból és újból megmutatja hősiességét az állan­dóan növekvő partizánharcokban, melyeket a legnehezebb feltételek mellett folytat. Franco véres rezsimjéről szólva, Kopecky m'niszter rámutatott a másik reakciós hatalomra is, mely a spanyol népet rabszolga­sorsba dönteni segít. Ez a Vati­kán és Róma, melyeket a sors összekötött Franco tábornok fa­siszta rémuralmával. Segítettek neki a spanyol háború idejében és ma ezt a fasiszta nyakmetszőt a keresztény gondolat győztesé­nek mondják. És éppen ma, mi­kor nálunk a Vatikán segítségé­vel a katolikus főpapság egy alattomos komédiának az eljátszá­sára törekszik, mintha népi de­mokratikus rendszerünk nem nyújtana elcg szabadságot az egyháznak, éppen ma, mikor a reakciós katolikus főpapság a pápát az ártatlanság és a keresz­ténység nemeslelküség színeiben igyekszik feltüntetni, rá kell mu­tatni arra, mit csinált a Vatikán és mit tesz ma is a fasiszta Spa­nyolországban. XI. Pius pápa megáldotta a fasiszta zsoldoso­kat, akik harcolni mentek Spa­nyolországba és most XII. Pius pápa a kereszt jelét tartja Franco véres diktatúrája felett. Kopecky miniszter beszéde be­fejező részében éltette a de­mokrata Spanyolország harcosait, a Kommunista Pártot, annak dicső vezérét Dolores Ibarrurit, Gottwald köztársasági elnököt és Sztálin generalisszimust, az egész haladó emberiség nagy vezérét. Kopecky miniszter beszédét a demokrata Spanyolország képvi­seletében Gordon tábornok kö­szönte meg a spanyolok nevében, akik Prahában élnek és dolgoz­nak. Ö is megemlékezett a spa­nyol harc 13. évfordulójáról és hangsúlyozta, hogy a spanyol nép nem állt egyedül a harcban. Ol­dalán ott voltak a Szovjetúnió és a nemzetközi proletariátus. Az est spanyol dalok és az In­ternacionálé eléncklésével ért véget. van és ez a Szovjetúnió. Az angol de­mokratikus munkásküldöttség hatalmas táblát vitt maga előtt amelyen az aláb­bi felirat állott: A Szovjetúnióval való barátság a népek számára munkát és békét bizto­sit. Párizs lengyel dolgozói pedig a kö­vetkező jelszóval vonultak ki az utcá­ra: A lengyelek és franciák sohasem fognak megfeledkezni arró 1 az áldozat­ról, amelyet a Szovjetúnió a francia és lengyel ncp megmentése érdeké­ben hozott Amikor a de la Nation terére a fel­vonulók élén a szovjet-francia barát­ságot jelképező allegorikus kocsi meg­érkezett, amelyen ket fiatal lány fran­cia és orosz nemzeti viseletben egy­mással kezet fogva állt, a tömeget el­| ragadta az önfeledt és viharos lelke­I sedés, az emberek tapsoltak, a Mar­seillaiset énekelve ütemesen kiáltották: Éljen a Szovjetúnió. Éljen a nagy Sztálin, Éljen az örök és megbontha­tatlan szovjet-francia barátság! Egyöntetűen elutasították az Atlanti Paktum ratifikálását és a Bastille hő­seinek énekét énekelték. Bastille hősei­nek éneke és a Marseillaise ma kü­lönös jelentőséggel bír Mintha Párizs dolgozó népe e tüzes dalok hangjai melett mondaná. Re'tegjetek ti acél­és petróleumkirályok, akik a szabad francia népet akarjátok porba sújtani, reszkesselek ti koronátlan királyok és ne higyjétek. hogv Franciaországot a Wall-Street előtt térdre kénvszerítiiek népünk áruló kis csoport iával, mert a francia dolgozó nép szabadságát meg fogja védeni.

Next

/
Thumbnails
Contents