Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-17 / 81. szám, vasárnap

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 július 17, vasárnap 2 Kcs II. évfolyam, 81. szám TORTENELMI HATÁRKŐ AZ EGYHÁZ ÉS ÁLLAM VISZONYÁBAN A papság fizetésének törvényes rendezése — Az állam fedezi az egyház személyi és dologi kiadásait Prága. — A csehszlovák Nemzeti Front képviselői tárgyalásokat folytatnak az egyház és a katolikus akció elnökségének képviselőivel, amelynek tárgya az az új törvényjavaslat, amely szerint az. állam fedezi az egyházi és vallási egyesületek összes személyi és dologi kiadásait. Ezek a tárgyalások az egyház és állam viszonyának egész eddigi történelmében egyedülálló jelenségek. A népi demokratikus köztársaság ezeknek az óriási személyi és dologi kiadásoknak átvételével a napnál fényesebben bizonyítja, hogy a vallásszabadságot nemcsak ünnepélyesen proklamálja, de gondoskodik arról is, hogy ezek az alapelvek praktikus gyakorlásával biztosítsa a papság és az egyház dologi kiadásait. Még mindannyian emlékszünk arra, hogyan akarta a München előtti köztársaság megoldani a vallási kérdéseket. A Csehszlovák Köztársaság keletkezése után a tőkés politikusok csak nagy viszály után húztak ki az alkotmánylevél eredeti szövegéből ezt a mondatot: »Az állam és egyház között létrehozzuk a különválás állapotát.« Az első köztársaság alkotmánya szintén biztosította a különböző szabadsajtokat, de gyakorlatilag csupán az használhatta ezeket, akinek ezekre a szabadságokra tellett. A mai papság között élnek még olyanok, akik saját személyükön tapasztalták az egyházi ügyekre adott pénzbeli tételekkel való minden évi üzérkedést. A népi demokratikus köztársaság az ú.j törvénytervezettel a papság becsületes tagjainak munkájukért Igazságos jutalmat biztosít. Állami fizetés a papságnak Az új törvénytervezet értelmében az állam fedezi az egyház és egyházi vallásos egyesületek személyi kiadásait, Fedezik tehát a papok fizetését, akik nyilvános papi szolgálatban és az egyházi adminisztrációkban dolgoznak állami beleegyezéssel. Szolgálati járulékok azokat a papokat illetik, akik csehszlovák állampolgárok, erkölcsi, nemzeti és állampolgári szempontból megbízhatók és máskülönben a közalkalmazottak kinevezésére megállapított általános feltételeknek megfelelnek. Bizonyos esetekben, ami a csehszlovák állampolgárságot illeti, az iskolaügyl minisztérium kivételt engedélyezhet. A papok szolgálati járulékai Az új törvény értelmében a járulékok szolgálati alapfizetésből, lakás és nevelési pótlékból állanak. Teljesítményfizetést is lehet adni olyan papoknak, akiknek munkamegterhelése meghaladja a szokott mértéket, vagy akiknél rendkívüli körülmények forognak fenn. A teljesítmény-járuék megadásáról és magasságáról az iskolaügyi minisztérium dönt. Ezenkívül a papság állásának megfelelő járulékot is folyósítanak. A papok alapvető fizetését évi összegben jelzik, amely minden harmadik évben növekszik. Az alapfizetés meghatározásánál döntő tényező az eddigi egyházi vagy nyilvános funkció. Lakáspótlékot csak azok a papok kapnak, akiknek nincs természetbeni lakásuk és lakásjárulékot hasonlóan állapítják meg, mint az állami és közhivatalnokoknál. A nevelési iírulék színtan az állami é? nyilvános alkalmazottak igényjogosultsága szerint van megállapítva. Természetesen ezenkívül azok, akik magasabb állásokat, vagy felelős hivatalt töltenek be, arányosan magasabb fizetést is kapnak. A papok, akikre ez a törvény vonatkozik és akik az új törvény életbelépése után mennek nyugalomba, nyugdíjjogosultsággal rendelkeznek éppen úgy, mint az állami és közalkalmazottak. A nyugdíjat az utolsó nyugdíjalap szerint állapítják meg. Ez a rendelkezés azokra a papokra is vonatkozik, akik nyugállományba még a törvény hatálybalépése előtt mentek. A rendelet a papok családtagjaira is vonatkozik. A papok kinevezése, akik eszerint a törvény szerint kapják a fizetésüket, az állami hatóságok jóváhagvásától ls függ. Felszentelt püspökök, hercegérsekek, apostoli adminisztrátorok és tábori lelkészek, valamint az egyes egyházi elöljárók megválasztásakor az állam előzetes hozzájárulása szükséges. A kormány beleegyezését politikai okoból elutasíthatja. Az állam fedezi az egyházak rendes dologi kiadásait. Ezek a kiadások lehetnek igazgatásiak és kultusz-kiadások. Ezeknek a magasságát az előző évi számlák alapján határozzák meg. A rendkívüli dologi kiadásokra az állam külön segítséget nyújt. A bevételek megállapítására az egyházi szervek keresztülviszik az összes ingó és ingatlan vagyonok és vagyonjogok összeírását. Az összeírást a törvény hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül kötelesek az iskolaügyi minisztérimunak beadni. Az egyházi hatóságok összeállítják a következő évre az egész évi költségvetést, amelyet az iskolaügyi minisztériumnak szintén előterjesztenek jóváhagyás végett. Beterjesztik az elmúlt évre vonatkozó zárszámadást is, amelyet a zárszámlák alapján állítanak össze, azonkívül jelentik a vagyonban beálló esetleges változásokat. Az egyház vagyona fölötti legfelsőbb felügyelet a törvény értelmében az állami igazgatás keretébe tartozik. Az egyházi vagyon megterhelésére be kell kérni az állami igazgatás beleegyezését. A papság nevelési intézeteinek fenntartója szintén az állam. A templomok fölötti minden magán- vagy közvédnökség az álamra száll át. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a népi demokrácia állama barátian áll az egyházak oldalára és megoldja az egyházak legégetőbb kérdéseit. Minden uszítás és suttogó propaganda ellenére is népi demokratikus államunk bizalommal van az egyház képviselői iránt, hogy azok a vallást, mint nagy szociális erőt fogják felhasználni a nemzet építő munkájában. A Katolikus Akció szlovenszkói választmányának felhívása Attól az őszinte törekvéstől vezettetve, hogy igazságos dolgot sikerre vigyenek, a csehszlovákiai katolikus papok június 10-én összegyűltek, hogy a katolikus dolgozókkal olyan akciót indítsanak útnak, amely az alábbi célok teljesítését biztosítaná és módot keresne azok végrehajtására: az egyház és az állam közötti egyezség megvalósítása, a békés együttélés biztosítása, a vallási élet kimélyítése és fejlődésének ápolása, a népi demokratikus Csehszlovák köztársaságban a vallási élet felvirágzása. Meg volt a reményünk, hogy kiáltványunkat, amelyet megértéssel és együttértéssel fogadott a hívő nép és a papság nagy része, figyelemmel és jóakarattal fogadják a legmagasab egyházi körökben is. Azt vártuk — amint a kiáltványunkban is kifejezésre juttattuk —, hogy „főpásztorainknál megértésre fogunk találni", meggyőződésünknek adtunk kifejezést. hogy „senkisem fogja üldözni a papokat vagy a katolikus laikusokat az állam iránt tanusítottt pozitív magatartásuk miatt". Ezdn reményünknek kifejezésre juttatását több ok tette indokolttá. A Katolikus Akció olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyeket minden, az egyházhoz és államhoz hű, jó katolikusnak jóvá kell hagynia. Van-e katolikus, aki, ha az egyház boldogsága és vallási életének felvirágzása szívén nyugszik, valamit is kifogásolhat azokkal a célokkal szemben, amelyeket a Katolikus Akció így határozott meg: Hogy biztosítsuk hazánkban a katolikus egyház sikeres és békés fejlődését, a kezdeményezés munkájához kell látnunk és arra kell törekednünk, hogy: 1. Az egyházban legfőképpen intenzívebbé tegyük a vallási és erkölcsi életet s a papság és hívők közötti együttműködést kimélyítsük. 2. Biztosítani kívánjuk gyermekeink vallásos nevelését a jelenben és a jövőben egyaránt. 3. Gondoskodunk a katolikus sajtó terjesztéséről híveink között. 4. A földreform megvalósítása után törekedni fogunk arra, hogy az állam biztosítsa a templomok és vallási kultusz fenntartását és terjesztését. 5. Törekedni jogunk a katolikus jótékonysági tevékenység fejlesztéséről és kimélyítéséről. 6. Az államhoz való viszonyunkat Susil gyönyörű jeligéjének szellemében oldjuk meg: „Egyházam és államom kebelemben testvériesen szeressétek egymást, mindegyiknek szívem felét adom, mindégyiteknek egész szívemet adom". • H4;l van az a katolikuns, aki ha szeréti egyházát és államát, törekvésünkkel szemben más véleményt hangoztathatna, amikor a következőket hirdetjük: „Nemcsak az állammal szemben, de a római katolikus egyház kebelén belül az egyházzal szemben is kötelességünknek tartjuk, hogy minden eszközt felhasználva, mindent elkövessünk az állam és egyház közötti viszony megjavítása és a jóviszony kialakítása érdekében, mert az egyháznak jó tagjai, de egyben az államnak is jó polgárai vagyunk". Meg volt a reményünk rá. hogy hangunkat figyelmesen fogja a püspöki kar meghallgatni, különösképpen reméltük ezt Szlovenszkón. mert most adódott alkalom a bizalmatlanság elsimítására, amely a legmagasabb egyházi elöljáróknak az elmúlt A déli járásokban ontja mán a cséplő a jó kemény búzamagot. A szorgos kezek viszik a zsákokat és már is megjött az első jelentés: 500 vágón gabona van már a raktárakban. A Szlovák Nemzeti Tanács tizenegyedik ülése A Szlovák Nemzeti Tanács július 15-én, pénteken délelőtt 11 órakor tizenegyedik rendes ülését tartotta, melyen jelen voltak többek között L. Novomesky iskolaügyi, dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi, S. Takáé mérnök iparügyi, Lukaíoviő professzos építésügyi és dr. Soltész közélelmezésügyi megbízottak. Az ülést K. Smidke nyitotta meg. S. Sebesta a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője beszédében rámutatott arra, hogy az építészetet sok más tényező befolyásolja. Mint pl. az ipartermelés is. Igyekeznünk kell azonban e téren is egyenlővé válni a cseh vidékekkel. Szélesebb körökben kell megindítani a brigádmozgalmat, — mondotta. Nem szabad elhanyagolni Szlovenszkó egyetlen járását sem. Az építészet az építésügyi megbízotti hivatalt nagy feladatok elé állítja. Reméljük azonban, hogy e feladatokat kedvezően megoldja. A következő szónok F. Zorkóczy volt, aki beszédében méltatta az SNR és az államépltészeti hivatal eddigi nagy érdemeit, melyeket Szlovenszkó újjáépítésével szerzett. O. Kras Keletszlovákia építészeti problémáit tárgyalta. Ismertette a kassai kerület helyzetét. Beszédében hangsúlyozta, hogy az építészetben jelentkező szakerők hiányát úgy pótolhatnánk, hogyha a közigazgatásban alkalmazott építészeket áthelyeznénk eredeti hivatásukba, az építészetbe. A következő szónok prof. Lukaőoviő építésügyi megbízott volt. Kijelentette, hogy a szlovenszkói építőmunkások politikai öntudata sokban javult. Tudatában vagyunk annak, hogy nagy harcot kell vívnunk az új szakértők neveléséért. Már eddig több építőüzemben munkást helyeztünk a vezérigazgatói székbe, akik lelkiismeretesen teljesítik kötelességeiket. Több helyen szaktanfolyamokat rendeztünk, ahol új munkavezetőket képezünk ki. Nagy súlyt fektetünk az ifjak nevelésére is, hogy a jövőben, amennyire csak lehetséges, elkerüljük a szakértő munkás kezek hiányából eredő akadályokat. Stefán GaZik képviselő javaslatot terjesztett elő a 47/1927 Sb. törvény megújítására, melynek értelmében el kell rendelni a népszámlálást. A tanács a javaslatot elfogadta. Az ülés végén a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, K. Smidke bejelentette, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács szünideje július 16-tól szeptember 15-ig tart és az ülést bezárta. A csehszlovák ipar moszkvai kiállításának nagy sikere A csehszlovák Ipar moszkvai kiállítását a különböző üzemek munkásai nagy számban látogatják. A moszkvai textilüzem munkásai nagy figyelemmel nézték a csehszlovák textilipar termékeit. A moszkvai konfekcióipar dolgozói is megtekintették a csehszlovák ruhabemutatót. A látogatók könyvében a kiállítást megtekintők sok érdekességet jegyeznek fel. A szovjet hadseregnek egy hadnagya ezeket frta: Résztvettem Prága felszabadításában. Emlékszem 1945 feledhetetlen májusi napjaira. Sok kárnak voltunk a tanúi, melyet országotokban a háború okozott. Ml szovjet emberek most itt a csehszlovák ipar gyönyörű termékeit látjuk. Szivünkből kívánjuk a testvéri csehszlovák népnek, ljogy az ötéves terv teljesítésében teljes legyen a siker. Szép és kellemes a szabad baráti nemzetek munkáját látni. Éljenek Csehszlovákia nemzetei! Éljen a Szovjetúnió barátja, Klement Gottwald, — írja egy moszkvai munkás. A moszkvai állami egyetem diákja szívélyes üzenetet küld Ján Hus és Július l ufik szabadságszerető nemzetének, melyet áthat a szocializmus építésének gyönyörű célja. A messzi Jakut vidékéről jött költő szintén meglátogatta a kiállítást és anyanyelvén jegyezte fel benyomásait. Nemzete nevében üdvözli a cseheket és a szlovákokat. politikai akciókban történt sajnálatraméltó exponáltságukkal kapcsolatosan keletkezett, amelyek kiáltó ellentétben voltak a gyönyörű célokkal, de a népi demokratikus államunk létezésével szemben is. Ma már a katolikus közvélemény széles rétege tisztán látja, milyen helytelen volt szentegyházunkat oly célok támogatására felhasználni, amilyeneket az úgynevezett Szlovák Állam a német fasizmus ideje alatt követett, amikor háborút vezetett a lengyelországi katolikus és a Szovjetúnió szláv testvérei ellen. Ugyancsak világos, milyen meggondolatlan lépés volt a katolikus egyházunk autoritását 1946-ban egy politikai párt választási korteskedésének szolgálatába állítani, amely politikai pártnak egyházi és vallási érdekeltsége éppen annyira kevéssé volt szent, mint az állam és a néppel szemben' érdeke Még folytatni tudnánk a hasonló tettek felsorolását, amelyeket a katolikus nép és sok pap is elégedetlenséggel figyel, fis nyugtalansággal is, mert rossz fényt vethetnek az egyházra, mert gátolják az egyház és az állam közti harmonikus együttmunkálkodás lehetőségét és azt a veszélyt rejti magában, hogy az egyház elidegenül a néptől. Kppen ezért reméljük, hogy a főtisztelendő püspök urak is elfogulatlanul fogják megítélni törekvéseinket és maguk fognak hozzálátni az egyházi és vallási érdekeknek az állam és nemzeti érdekekkel való összhangba hozásához. Mély sajnálattal, de a legnagyobb erkölcsi felháborodással is vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy jóakaratú és jószándékú tetteink elkövetéséért most a gonoszság és a gyűlölet a bér. Főpásztoraink nem átalják a szennybe hurcolni oltári testvéreik jó nevét, akik egész életüket az Istennek és az egyháznak szentelték és a kánon jogban megállapított, az egyházi elöljárók iránt előírt engedelmességet mindenkor betartották. A legmagasabb egyházi büntetésekkel sújtják most a szlovenszkói római katolikusok százait és százait, akik mindig hűségesen szolgálták, de hűségesen kívánják továbbra is szolgálni egyházukat és a népet Miben követek el bűnt? Talán azzal, hogy békét kívánnak az egyházban, hogy az egyház és az állam ka-