Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-17 / 81. szám, vasárnap

— UJSZ0 1949 július 23 zöt az egyezséget szorgalmazzák? Vagy talán azért, mert nem akarják, hogy az Isten házába úri politizálást vigyenek be, ami már nem egyszer kegyetlenül megbosszulta magát. Az egyházi fennhatóságok fellépését úgy kell megítélnünk, hogy a Katolikus Akciót és annak követőit nem vallási, de politikai okoknál fogva ítélik el. Nem az egyház és a hívő nép érdekeit szolgálják, de azokét, akik nem kívánják államunk békéjét és fejlődését. Ezt a véleményünket igazolják a sajnálatraméltó események is, amelyek Szlovenszkó egyes vidékein lejátszódtak. Láttuk, hogy egyes emberek, akiknek élete a jó keresztény erkölcsökkel egyáltalában nem egyeztethető össze, békétlenséget vittek városainkba és falvainkba, hazug és lázító hírek terjesztésével a hívő népet rendzavarásokra, erőszakosságokra, sőt gyilkosságokra ragadták el. Elítéljük a gonoszságnak és a gyűlöletnek ezeket a tetteit. Elitéljük ezeket mindenekelőtt mint keresztények. Mert nem arra tanít Krisztus, hogy a hazugságot terjesszük, a gyűlöletet hintsük el és erőszakosságot kövessünk el. A szeretet, a béke és a megértés, ez a meg nem hamisított és örökké tartó keresztényi erkölcs és ez is marad. Szemtanúi vagyunk, hogy a nép vallásos érzületét milyen bűnös módon használják ki és müy cinizmussal élnek a hazugság és a csalás fegyvereivel. Felelőségünk teljes tudatában feljogosítottak vagyunk, hogy kijelentsük: Az egyházat, a vallást, a papokat nem fenyegeti semmilyen veszély! Nem volt és senkinek sem célja, hogy a papokat bezárják, hogy megakadályozzák a hívőknek, hogy templomaikban imádkozzanak vagy hogy részt vehessenek azokon az egyházi szertartásokon, amelyet a katolikus egyház előír. Aki ehhez haeonló hírek terjesztésével nyugtalanítja a hívőket, az a nép és az egyház ellensége, akiknél az egyház és a vallás csak álarc, amely mögött becstelen célok bújnak meg. Nyugtalansággal tölt el bennünket, nogy ezek a sajnálatraméltó jelenségek, amelyek oly nagyon ellenkeznek a kereszténység szellemével és tanításával, az egyház főfunkcionáriusal részéről nem voltak a leghatározottabban és nyilvánosan elítélve. Az egyházi főpapok nem követtek ei semmit, hogy a hívők oktalan félelmét megszüntessék, nem forrasztotta torkukra a szót azoknak, akik a hit nevében erőszakosságok és súlyos büntettek elkövetésére buzdítanak. Ugyanakkor oly parancsot adtak ki papjaiknak, hogy éppen ezekben az időkben a templomokban olvassák és terjesszék a hívők között a püspökök politikai megnyilatkozását, amely nem a megzavart lelkek megnyugtatását eredményezné, de azokat még Jobban megbolygatja. E napokban kiáltó hangunkat, a Katolikus Akció hangját hallatjuk. Mindenekelőtt a szlovenszkói lelkipásztorokhoz szólunk: Nagy felelősség nyugszik vállaltokon! Ne engedjétek a vallást és a templomokat az állam elleni gyűlöletes politika céljaira kihasználni! Szóljatok a néphez az igazság szavával, mert senkisem üldöz benneteket, senkisem ócsárolja az egyházat és senkisem gátol benneteket lelkipásztori kötelességeitek teljesítésében. A katolikus társadalom széles rétegeihez fordulunk: A vallási szabadság biztosítva van és az respektálva is lesz. Ne engedjétek magatokat megtéveszteni felelőtlen emberek felelőtlen híveitől! Ne engedjétek magatokat elragadtatni gyűlöletteljes és felelőtlen tettekre! Ne engedjétek meg, hogy a vallást népellenes és államellenes célokra használják fel! Teljesítsétek becsületesen vallási kötelességeiteket és teljesítsétek becsülettel állampolgári kötelességeiteket! A legutóbbi események még inkább igazolják a Katolikus Akció elhivatottságát, amely az egyház és állam közötti megegyezést tűzte ki céljául, a vallásos élet elményítésének és fejlődésének előfeltételeit kívánja kialakítani és céljául tűzte ki, hogy gátat fog szabni minden olyan törekvésnek, amely szent egyházunkat az állammal szembeni politikai akciókban valő részvételre ösztökéli és amely elsősorban az egyház részére lehet végzetes. Ezt az igazságos munkánkét, a jövőben még nagyobbb erővel fogjuk folytatni, nem hagyjuk magunkat eltántorítani és megfenyegetni. Tovább fogunk harcolni, terjeszteni és nagyobítani fogjuk a Katolikus Akciót az egyház, a nép és az állam érdekében. Ezen utunkon szent Cirill és szent Metód a két hittérítő hagyománya fog megerősíteni, akik népeinknek a keresztény hitet hozták el és akiknek jóságos közreműködését a német hercegek támadásai és intrikái sem tu'íták legyőzni. Munkánkban a katolikus papok nemzeti nagyjainak emA losonci rohammunkások dicsösséggel tértek haza az Ifjúság Vasútvonaláról Mindig a nehezebb munkát vállaltam — mondja Máy Kató Tűző napsütésben, esőben, kora reggel és késő este szakadatlanul dolgozott a losonci 46-os és 47-es brigád, az Ifjúság Vasútvonalán a többi brigádokkal együtt. Összesen 320-an voltak. Mindannyian dolgosak és munkaszeretök és többnyire egyszerű munkás és földműves csa-) Iádból származnak. Már kicsi koruk óta tudják, hogy mit jelent a munka, — ezért ragadták meg oly keményen és elszántan azt a csákányt, talpfákat, lapátokat az Ifjúság Vasútvonalán. Foglalkoznunk kell ezekkel a fiatalokkal, nemcsak azért, mert többnyire magyarok, de főleg azért, hogy a losonci 46-os brigád olyan eredményeket ért el, amilyeneket eddig az Ifjúság Vasútvonalán egyetlen birgád sem tudott felmutatni. A kilenc tábor brigádjai egymás között versengenek a Munka harcosának zászlajáért, melyet hetenként ítélik oda annak a brigádnak, mely a norma teljesítésében a leg-nagyobb eredményeket éri el. S ezt a dicsőséges zászlót a júniusi turnusban mind a négy alkalommal a losonci 46-os brigád nyerte el. Mégis, ml okozhatta azt, hogy a brigád ilyen szép eredményeket érhetett el, amilyet eddig egyetlen tábornak sem sikerült? Felkeresem ezért Máy Katót, az egyik losonci fényképészmühelyben, ahol alkalmazásban van, aki szintén most tért haza az Ifjúság Vasútjáról. Tizenkilencéves. Azon csodálkozok elöször, hogy hogyan lehetett ez a törékeny leányka élmunkásnö? Meg kell még jegyeznem, hogy a losonci lányok közül ö az egyetlen, alá a júniusi turnusban megszerezte az élrohammunkás kitüntetését. — Hogy hogyan lettem élmunkásnö? — ismétli a kérdésemet, — nagyon egyszerű — folytatja kissé habozva — rendesen dolgoztam, kötelességemet becsületesen elvégeztem. Eleinte félve és zavartan beszél, de azután, amikor lassan felelevenednek benne a Júniusi emlékek, gyorsan, iramló patakként eredt meg a beszéde. — Mint lánynak mindig könnyebb munkát akartak adni, amit utáltam. A fiúkkal mentem dolgozni s velük együtt végeztem el a nehéz munkát. Talpfákat, sziklákat raktunk ki a vagónokból. De nemcsak a munkaszeretet ösztönzött erre a nagyobb teljesítményre, hanem az is, hogy kitüntettek a politikai ismeretek legnagyobb fokával. A losonci magyar fiúk munkában Mégis Igaz, hogy a vér nem válik vízzé, mert a Kató apja, amíg élt, mindig a munkásérdekekért küzdött, ezt a lelkiismeretes törekvést apjától örökölte a lánya ls. — Azonkívül — folytatja — azt is szemelött tartottam mindig, hogy ennek a vasútnak késznek kell lennie október 28-ára! — Októberben újból visszatérek az Ifjúság Vasútjára, amikor is az öszszes élbrigádosok munkába lépnek, hogy ml fejezzük be az utolsó munkálatokat. Remélem, akkor mégegyszer megszerzem az élmunkás! kitüntetést. Igaz, hogy Máy Kató a 47-es losonci brigádban dolgozott, de mint élrohammunkás leány véleményére voltam kíváncsi. Amit 6 mondott, vallják a többiek is, mert csak ilyen erös öntudattal és határozottsággal végezhették el az Oláh Lajosok, Sós Andrásék, Elek Józsefek, Takács Lászlók azt a munkát, mellyel sikerült megszerezniök egy hónapban mind a négyszer a Munka harcosának zászlaját. Bucsúesf a táborban Már több mint egy hete, hogy hazajöttek a losonci ifjú rohammunkások. Még most ls a kék ing lázáben égnek. Dicsekedve feszítenek benne és többeken bizony még ma ott díszeleg az élmunkási kitüntetés is. A napokban találkoztam Llpták Sándorral, az apátfalusi fiúval, aki a 46-os brigád harmadik szakaszának vezetője volt. Vele még a táborban ís beszélgettem, tehát már mint régi ismerősök üdvözöljük egymást! Lipták elmondja, hogy örömmel dolgozták le az egy hónapot, söt egyeseknek szinte rosszul esett, hogy el kellett hagyniok a tábort, annyira megszokták ott a munkát. A búcsúesten tábortüzet gyújtottak és a felcsapó hatalmas lángnyelvek lelkes fiatal munkásarcokat világítottak meg. Mindannyian gyönyörködtek azokban a számokban, melyeket a szlovák és magyar fiúk egymás meglepetésére készítettek elő erre az estre. Llpták Sanyi és még néhány társa megilletődve énekelték el a tábortűz mellett, a Marosmenti fenyveserdő című ének dallamára írott éneket: Salgótarjáni ifjak érkeztek Losoncra A Csehszlovákia és Magyarország között létrejött barátsági szerződés teljesen megváltoztatta a két ország közötti viszonyok kialakulását. Ennek eredményeképpen végre felvehettük a rég óhajtott baráti, békés kapcsolatokat s megindulhatott azaz élet, mely elősegíti népeink igaz barátságának kifejlődését. A jó baráti viszony kimélyítése érdekében akciók indultak. A határmentj városok ifjúságai, sportegyesületei a szomszédos ország közeli városaiban bemutatják tudásukat és hirdetik a népi demokráciák szoros barátságát. Most a salgótarjáni üveggyár alkalmazottainak ifjúsági csoportja érkezett meg szombaton délben Losoncra, léke fog erősíteni, akik egyesíteni tudták a nép iránti szeretetüket az egyház iránti szeretettel és akiket nem tudott megtörni a magas egyházi funkcionáriusoknak régi soviniszta beállítottsága sem. Bennünket támogatni és erősíteni fog a hívő nép, aki meg akarja tartani vallását, dolgozni kíván és népi demokratikus államunkban becsülettel akar résztvermí az építés munkájában és és boldogan akar élni. Mindinkább nagyobb számban támogat bennünket papságunk, amely nem akar elidegenedni népétől, békében és egyetértésben akarja összhangba hozni a vallási és egyházi érdekeket a nemzeti és állami érdekekkel. A Szlovenszkói Katolikus Akció Bizottsága. Dubravai fenyveserdő aljába' ott van a mi kettes táborunk csinálva, gyere oda édes rózsám, nézd meg az én kicsi szobám, dubravai fenyveserdö aljába' ... A csatárunk búcsúzik a csatától, előveszi csatasípját s beléfúj, oly szépen szól csatasípja, a csatáját összehívja dubravai fenyveserdő aljába'... Lipták Sándor — Amikor a tábortűz elhamvadt és csak az izzó parázs maradt, — mondja Lipták Sanyi — a gyerekek szemébe könnyek szökkentek, tudta mindenki, hogy ez az utolsó este s felmérte azt is, hogy ezalatt az egy hónap alatt mennyire egybe forrtunk a munkában a szlovák ifjúsággal. Az összetartás jó iskolája a fiatalság számára ez a vasútépítés. Nemzetiségre való tekintet nélkül nemcsak hogy megtanulták Itt egymást szeretni, hanem ezzel párhuzamosan az új életforma, a szociális munkarendszer is teljes megértésre talál. Lipták Sanyi elmondja még, hogy a 46-os brigád 3-ik csatája, melynek vezetője volt, megfogadta neki, hogy mielőtt az élrohammunkások, Liptákkal együtt, októberben újból az Ifjúság Vasútjára mennek dolgozni, May Kató szeptemberben még csoportoslunak és elmennek a KoSice—Bohumin vasút átépítésére. Beszélgetésünk során lassan rá.terelődik a szó a jelenlegi helyzetre. Azok, akik a vasútépítéstől hazajöttek, egészen máskép tekintenek a CSM szervezetére. Ott egymás között testvériességben tanultak meg élni. Elvetik a réigmódi parancsoló rendszert. Ezért ajánlja Lipták élrohammunkás, hogy azokat a CSM vezetőket, akik még a régi szellemben élnek s akik eddig egyáltalában nem dolgoztak az Ifjúság Vasútvonalán, ki kellene küldeni oda brigádmunkára, vagy pedig helyettük. a hazakerülő élrohammunkásokkal töltsék be ezeket a felelőségteljes tisztségeket, melyektől a CSM egészséges szervezete függ. Nem kell a munkához nagy erő, mert Máy Katónak nem volt nagy fizikai ereje, de határozottság és szívós akarat szükséges ahhoz, hogy minden előirt teendőt becsületesen elvégezhessenek. Ezt pedig akarni kell! Enélkül senki sem lehet élrohammunkás. Akik a munkában az elsők, legyenek a vezetésben is, mert csak ők tudják teljesen megérteni és végrehajtani azokat a fontos feladatokat, melyek ifjúságunk á'.neveléséhez feltétlenül szükségesek, Csak így tovább, losonci brigádosok — továbbra is sok szerencsét és jó munkát kívánunk. (P—i) H „CSEMADOK" hírei • Pilis (PleS) községben július án tartotta s Csemadok helyi csoportja alakuló közgyűlését. A helyi szeTvek közül a Párt nevében Radfany elvtárs, a Slovenská Matica részéről Snekk és a CSM részéről pedig Korency kiküldöttek üdvözölték a közgyűlést. Mindhárom felszólaló az együttmunkálkodás fontosságát kiemelte beszédében és Radianv elvtárs különösen kihangsúlyozta a sztálini nemzetiségi kérdés elveit és reméli, hogy ezen az alapon kiküszöbölve minden nemzetiségi torzsalkodást, a két nemzet kulturális téren is szoros együttmunkálkodást fog kifejteni. A losonci helvi csoport nevében Sinka Gyula tartotta meg üdvözlő beszédét és javasolta, hogy Radcany, Snekk és Korency kiküldötteket, mint tiszteletbeli vezető'agokat vegyék fel a Csemadok tagjai közé. A javaslatot a közgyűlés örömmel elfogadta. Az elnöknek megválasztott ifj. Bodi András székfoglaló beszédében megköszönte a belé vetett bizalmat és a közgyűlést bezárta. • Simonovce—Rimasimonyiban f. hó 3-án megalakult a Csemadok helyi csoportja. Díszelnöknek Kovács Jánost, elnöknek Bőd Viktort, alelnöknek Balog Aladárt, titkárnak Geböd Lászlót, pénztárnoknak Adorján Bélát választották meg. A Slovenská Matica részéről Pahaníenik Stefan, a Csemadok részéről pedig Veres János ismertette a magyarszlovák együttmunkálkodás szükségességét és a Csemadokra váró feladatokat. A közgyűlés ünnepélyes, égét emelte a helybeli tanítónő által betanított iskolásgyermekek szlovák szavalókórusa és a magyarok részéről elszavalt Ady-vers. Minthogy ez az alakulás a feledi járásban az első, például szolgálhatna az ottani többi községeknek is és reméljük, hogy rövidesen számos példa fogja követni ezt az együttmunkálkodás jegyében lefolyó megalakulást Magyarországon 24 millió korona jutalmat osztanak szét a munkaverseny győzteseinek Július végén fejeződik be Magyarországon az első idei szocialista munkaverseny. Megkezdése a Weiss Manfréd csepeli üzem, továbbá a Ganz vagóngyára és az utóbbi időben a diósgyőri gyár munkásainak érdeme. A magyar kormány a munkaI verseny győzteseit anyagilag is ! megjutalmazza. A 7889 legjobb ' munkás között, akik új szocialista munkamódszerükkel a legóntudatosabb és legtevékenyebb I módon hozzájárultak a termelés ! emeléséhez, akik a hulladékok | mennyiségét csökkentették és I megjavították a termékek minőségét, akik sikeres munkamódszereiket nem tartották titokban, hanem a tapasztalatok kicserélésével a dolgozók közvagyonává tették, 24 millió korona értékben ajándékokat és pénzjutalmat osztanak szét. Négy és félezer kitüntetett a következő ajándékokat kapja: modren bútort, gyermekkocsit, kerékpárt, rádiót stb. Amellett tekintettel lesznek arra, hogy mindenki olyan jutalmat kapjon, amire a leginkább szüksége van. A többi kitüntetettek pénzjutalmat kapnak. A munkaverseny e szakaszában először tüntetnek ki olyan dolgozó csoportokat, amelyek eddig nem részesültek jutalmakban, mint pl. kereskedőket és magánalkalmazottakat. — Füleken néprajzi bemutatót tartottak a győztes ifjúsági együttesek. A füleki középiskola néprajzi együttese, mely Bratislavában és Ostravában is első lett az ifjúsági képességi versenyben, most vasárnap a győztes számokból bemutatót tartott a község lakosságának. Ugyanezen az estén fellépett a kokavai néprajzi együttes is, mely szintén győztesként került ki az országos ifjúsár gi képességi versenyből. 4 i