Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-14 / 78. szám, csütörtök

1949 július 7 UJ SZG ZOGAZDA Egyévi díjtalan lapküldéssel jutalmazta az Uj Szó szerkesztősége Nóvák Gyula újító gépészt az aranyosi állami gazdaság alkalmazottját Szép Lajos mezőgazdasági munkás 200 |,-os ncrmateljesífmércyo (yj.) Az elmúlt hét foh/amán a csehszlovák sajtóiroda köleményei között egy rövid hírt o'vastam, amely a csallóközaranyosi állami gatdaság munkaeredményeiről számolt be. A hír így szólt: A csallóközaranyosi állami gazdaság igazgatósága Csallóközaranyos környékén 1920, ha földön gazdálkodik. A nemzeti verseny hetedik fordulójában elismerő oklevelet szerzett, hogy a csehszlovákiai állami gazdaságok között az első helyet érte el. Különösen az állattenyésztés terén ért el ez a gazdaság kiváló eredményeket. Az állatállomány rendelkezésére a Dunaág szigetein 211 ha kiterjedésű bőséges legelő áll. A borjúk ezen a birtokon a 90 napos elválasztás után 130—150 kg-os súlyt érnek el. Fiatal bikák 120 nap után 240 kg súlyúak. A növendékállatoknál a havi súlytöbblet 30—50 kg-ot is elér és az egyéves bikák 500 kg-ot nyomnak. 158 anyadisznó átlagszaporulata kilenc és fél darab, a malacok az elválasztás után meghaladják a 18 kg-ot is. Juhtenyésztés terén is kiváló eredményeket mutatott fel a gazdaság. Főleg karrakuli és merinói juhokat tenyésztenek. Az anyaállatok a tavaszi nyírásnál átlag 5.25 kg gyapjút adtak. A növénytermelés terén főleg dohány, paprika, majorána, ánizs és egyéb gyógynövények termelésével foglalkoznak. Az elmúlt esztendőben 25 hektár területen termeltek dohányt. A termés 5 vágón volt, ami kétmillió Kés jövedelmet biztosított az aranyosi állami birtoknak. Új szeszgyára van, amely Közép-Európa egyik legmodernebbül felszerelt ily fajta üzeme. A mult évi kísérleti gyártás eredményei a'apján idén megkezdik a cukorcirok szeszfeldolgozását, amelyet 100 hektár területen termeltek ez évben. A szeszüzem egyéb termékek, mint burgonya és cukorrépa szeszfeldolgozására is alkalmas. E jelentésnek hatása alatt határoztam el, hogy felkeresem ezt a igazdaságot, már annál is inkább, mert hiszen annak dolgozói főként Az aranyosi szeszgyár Aranyos és vidékének mezőgazdasági munkásaiból állanak, tehát az eredmény, amelyet elértek, a csehszlovákiai magyar dolgozók kiváló munkateljesítményét igazolja. Aranyosra érve, a Duna irányában, messzi, rengő búzatáblákon túl, hatalmas, új épületet vettünk észre. Az új szeszgyár volt. Délután három óra lehetett, a júliusi nap forrón tűzött, szélcsend volt, amikor a központi udvarba megérkeztem. Az irodában elmondtam jövetelem célját. Szívélyes előzékenységgel fogadtak, rögtön két kísérőt is kaptam, Gregor Mátyás és Masaryk János tisztviselők személyében, akik végigvezettek az egész gazdaságon s meggyőződhettem az aranyosi állami birtok nagyszerű eredményeiről, amelyet nem csupán az állattenyésztés de a növényi termelés terén is újra igazoltak. Első útunk a Duna szigetére vezetett, hogy megtekintsük a marhaállománvt. Ütközben Gregor Mátyás elmondotta, hogy az aranyosi állami gazdaság az állattenyésztésben a vielasi állami birtokkal, növénytermelés tek

:ntetében pedig a bálvánv: állami birtokkal szállt versenvre Beszéd közben elértük az udvartól nem messze lévfl Duna part

;át, hogy megbeszélésünk szerint csónakba szállva, megtekintsük a gazdaság egyik legnagyobb büszkeségét, a tehénállományt. Nem kellett azonban a Dunán átmennünk. A c^sordát a tehenészek Szép Lajos vezetésével a szigetről ép akkor hajtották neki a Dunának és a tehenek lassú méltósággal, mintha csak érezték volna, hogy a városi ember és az újságíró fényképező len cséjének tűzpontjában állanak, akárcsak a büszke színpadi primadonnák, törtetnek mind közelebb. Partot érve méltóságteljes „múúiú" bőgések közepette, imitt-amott nehezebben érthető áriákat hallatva álltak meg a fényképezőgép előtt. Felaján'ott kedvességüket nem igen használtain ki s a fényképezőgépet visszacsúsztatva a tokba, Szép Lajos felé siet tem. kommenciós földet. Eldicsekszik, hogy a rendes fizetésén kívül, amely a kormányrendelet értelmében m nden kommenciós dolgozónak jár, most már prémiumot is kap a normák túlteljesítéséért. Szép Lajosnál érdeklődünk az állami birtok munkásainak helyzetéről. tőle tudjuk meg, hogy az udvar alkalmazottai közül hatnak van motorkerékpárja. Majdnem minden családnak két kerékpárja is van és harminckét munkáscsaládnak van rádiója. Megfürdött a csorda Magunk is elcsodálkozunk ezeken a számokon, különösen, amikor az adatok helyessége felől érdeklődünk Gregor Mátyásnál. Gregor igazolja Szép Lajos tehenész állítását és csak annyit fűz még a rádióvevő készülékek birtokosainak számához, hogy az udvarban összesen negyven család él. Novók Gyula: A legfontosabb a munkás parasztegység Elbúcsúzunk Szép Lajostól és családjától, amellyel időközben szintén megismerkedtem és folytatom útamat vezetőm kíséretében az állami gazdaságban. Legutoljára kerül sor a szeszgyár megtekintésére. A gyönyörűen berendezett gyárban ragyotisztaság uralkodik, amely még fokozza a hatalmas gyár benyomását. Itt találkozom Novak Gyulával, az ezermester gépésszel, aki, mint ahogy megtudtam, az állami birtok egi/ik legkiválóbb alkalmazottja és munkatársa. — Mindig barátja és harcosa voltam ennek a most kialakuló életnek, de legfőképpen a paraszt- és munkásszövetségnek, mert hisz az életben ez a kettő az. amelynek a legszorosabb összetartásban kell dolgozni. A múltban, a kapitalista világban a tőkések jól látták és mindent el is követtek, hogy az együttműködés hebiett a munkásság és a parasztság közé éket verjenek, mert tudták, hogy ha ez a két erő öszsze^on. úrin az ő hatalmuk azonnal Szép Lajos tehenész, a gazdaság egyik é!munkása Szép Lajos tehenésztől megtudtam, hogy három éve dolgozik az állami birtokon, azelőtt Fehérvári Géza császári és királyi kamarás birtokán harminc évig volt pásztor. Az aránylag fiatal embertől rögtön megkérdeztem, hogyan tölthetett fiatal kora ellenére már harmnic esztendőt munkában. Csodálkozva nézett rám, mint aki előtt a kérdés érthetetlen. Gyermekkorától kezdte el életét mesélni, ötéves korában veszítette el édesapját, két fitestvére volt, akik, míg éltek, még csak volt kenyere, de kitört a i Szép Lajos az aranyosi állami gazdaság legjobb munkása háború s a testvérek ott maradtak a kapitalisták által kiprovokált harc mezején s Szép Lajos gyermekéveivel itt maradt árván és kenyér nélkül. A Fehérvári birtokra szerződött el csordásgyereknek. Mai munkájáról kezdünk beszélni és Szép Lajosból csak úgy ömlik a szó, boldog büszkeséggel beszél elért eredményeiről. — öten vagyunk az én csapatomban és mindegyikünkre 8—9 tehén gondozása jut. Velem dolgozik már tizehatéves fiam is. Tavaly 48 borjút neveltem az állami gazdaságnak. Minden egyes borjú az elválasztás után túlhaladta a megállapított súlyt. Idén is ilyenek az eredmények s bizony büszke vagyok arra. hogy munkámmal meg vannak elégedve. Az előírt súly a kilencvennapos borjúknál az elválasztás után 80 kg. Az idén még nem volt olyan borjú, amely az elválasztás után meg nem haladta volna a 110 kg-ot, de volt olyan is, amely 160 kg-os volt. Szép Lajost beszélgetés közben lefényképeztem, igen szabodott, hogy inkább talán először ünnepi ruhájába öltözne át, de azután maga is azt mondta, hogy: — Munkástársaim nem fognak csodálkozni, hisz azok jól tudják, hogy az ember ezt a munkát ünneplőben nem tudja végezni. A pénzkereset; lehetőségekre terelődik a szó. Szép Lajos egyenként felsorolja járandóságait, amelyeket munkájáért kap. A gabonát, a tejet, a fát, a kertet és az 1000 négyszögöl I ^ sstm-•«-»»» lajMBSí WMmm Az aranyosi gazdaság büszkesége megrendül és kizsákmányoló politikájuk megsemmisül. — Azt hallottam, szögezem a kérdést Nóvák Gyu.ának, hogy te is újító vagy. Nóvák Gyula először szerénykedik, aztán kiveszem belőle a szót. Mindjobban belemelegszik mondókájába és elém tárul ennek az újítónak munkája, amellyel az állami birtokoknak jelentős erő-, anyag- és pénzmegtakarítást biztosított. — Tudod, szerkesztő elvtárs, az úgy volt, hogy a régi kézi hajtásos burgonyamosóval nem győzték a munkát Gregor intéző úr többször megfordult itt nálunk a gépműhelyben s panaszkodott, hogy meg kellene valahogy oldani a burgonyamosás kérdését. Nagy sertéshizlaldánk van. Hizlalásukra burgonyát főzünk, amelyeket szilókba elhelyezve raktározunk el. A kézi meghajtásos burgonyamosóval, amelynek kezeléséhez két emberre volt szüxség, óránként három métermázsa burgonyát tisztítottak meg a földtől. Bosszantott engim is a lassú munka, gondolkoztam, hogyan lehetne megoldani a dolgot. Volt egy régi répamosónk, illetőleg annak csak a teknője volt meg. Öcskavashulladék felhasználásával egy olyan gépet hoztam össze, amely most már gépierő hajtásával egy óra leforgása alatt harminc mázsa burgonya megtisztítására alkalmas. A burgonyamosókat úgy helyeztem el, hogy a burgonya főzésére szolgáló gőzkazán erejét felhasználhassam a burgonyamosó hajtására is. Így most ez a gőzkazán kettős munkát végez, a gőzével megfőzzük a burgonyát és a lendítőkerék hajtásának segítségével a burgonyamosó is elvégzi feladatát. Az intézőtől tudjuk meg, hogv Nóvák Gyula egy ötletes főzőüstöt is szerkesztett, amelynek segítségével egyszerre nagymennyiségű burgonyát tudnak az állami gazdaságon megfőzni. Nóvák Gyula aranyosi állami birtokon dolgozó gépész jó munkáját minden bizonnyal az állami razaság is kelló'képpen fogja jutalmazni. Az Cj Szó szerkesztősége elhatározta, hogy Nóvák Gyula részére egy évre Ingyen küldi a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapját. Nóvák Gyula arra kért bennünket, hogy a lapunk hasábjain szeretné üdvözölni a többi állami birtokok magyar munkásait. Azzal a kéréssel fordul hozzájuk, dolgozzanak lelkesedéssel, hogy az aranyosi birtok példájára minden egyes állami gazdaság kiváló eredményt tudjon felmutatni. — Ügy érzem — folytatta Nóvák Gyula újító, — ha mi magyar dolgozók öntudatosan fogjuk végezni a ránk háruló munkánkat, akkor Dél-Szlovenszkón j az állami birtokok, az ország közélelmezési bástyája, minden eddigi nehézséget meg foírnak oldani. ami ma még fennáll. Az állami birtokok munkásainak tudatosítaniok kell, hogy a baráti légkör és a szocialista bánásmód kialakításában rájuk felelősségteljes munka vár. Minden ma még esetleg fennálló hibát csak úgy tudunk leküzdeni, ha nemcsak a termelési munkában vesznek részt, de azon túlmenően tevékenyebben kapcsolódnak be az ál'aml birtokok szakszervezeteinek és helyi pártszervezeteink munkáiba. C«ak firv lehet, mn'd kiküszöbölni a Wbó'rnt. mégpedig ugyanolyan mértékben, mint ahogy az aranyosi birtokon már nagy mértékben sikerült. — A munkásságé, a dolgozóké az ország. Ha az állami birtokon munkásai szebb életet akarnak, ahhoz nem elégséges a kemenee padkáján való zsörtölődés, de tessék bekapcsolódni a szakszervezetek és a párt munkájába is, hogy így aktív irányítói legyenek az állami britokok életének. Nóvák Gyula helyettünk mondotta el, amit mi akartunk megállapítani. Az állami birtokokon a még mutatkozó hibákat és panaszokat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a munkásság Novík Gyula itteni üzenetét meghallgatja és bekapcsolódik abba a munkába, amelybe bekapcsolódnia minden öntudatos munkásnak nemcsak joga, de kötelessége is. Ilyen értelmű bekapcsolódásával maga fogja kiküszöbölni azokat az esetleges hibákat, amelyeket egyes birtokokon tapasztahatunk. A ranvoson öntudatos műnkésokkal találkoztunk, akik maguk gondoskodnak a félreértések kiküszöböléséről, a bajok orvoslásáról. A viszontlátásra augusztus 7-én az aranyosi állami gazdaság arató-ünnepélyén, amelyre Nagel igazgató-mérnök, az aranyosi állami gazdaság vezetője az Üj Szót meghívta. Örömmel várjuk augusztus első vasárnapját, hogy körötökben tölthes^ük legnagyobb ünnepeteket, a földműves nén legszentebb napját, az aratás ünnepélyét. Nóvák Gyula az újító gépcsz fl ruhajegy új megszerzési méűW A kereskedelem és iparügyi megbízotti hivatal a napokban rendeletet adott ki, mellyel szabályozza július l-e után kiadandó ruhajegyek viszonyait. Azok a földművesek, akik nem több mint 15 hektár földet müveinek és eddig nem kaptak ruha- és lábbelijegyet, mert nem teljesítették 1949 február l-ig az 1948ra előírt kötelezettségeiket, de teljesítették 1949 július l-ig előírt beszolgáltatásaikat, július 1-töl ruhajegyet kapnak. A ruhajegyekről levágják azokat a pontokat, amelyek 1949 első felére voltak felszabadítva. A ruhajegy kiadásának feltételei a következők: a) Ha a termelő teljesíti azokat a hús-, tej- és más állati eredetű termékek beszolgáltatási kötelezettségeit, melyeket szerződésben vállalt, vagy szerződés hiánya esetén törvényesen kivetettek rá. b) Ha a termelő teljesítette 1945 június végéig marhahús beszolgáltatási kötelezettségének legalább 40%át és sertéshús beszolgáltatási kötelezettségének 35%-át. Ezek a százalékok az egész évre előirt kötelezettségekből számítandók. Megkaphatják azok is, akik július l-ig ugyan nem teljesítették kötelességüket, de meg van minden előfeltétel arra, hogy egy szarvasmarha beszolgáltatásával letudják egész évi beszolgáltatási kötelezettségüket. — Azok tehát, akik beszolgáltatási célokra még csak most nevelik a sertést, illetőleg a szarvasmarhát. c) Szükséges, hogy a termelő mind tej, mind tojás beszolgáltatási kötelezettségének is eleget tegyen. d) Megkaphatják azok a földművesek is, akik szerződésben vállalt 1948-as vetési kötelezettségüknek eleget tettek. Egész kivételes esetekben a járási nemzeti bizottság engedélyével kiadhatják azoknak a ruha- és lábbelijegyet, akik valamilyen súlyos oknál fogva nem teljesíthették beszolgáltatási kötelezettségeiket. Eyen kivételek pl., ha a termelő tartósan megbetegszik, ha a sertés vagy szarvasmarha elpusztul, vagy a gazdát valami súlyos elemi csapás éri, melynek következtében nem tehet eleget kötelességének.