Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-14 / 78. szám, csütörtök

Ili sin 1949 július 14' óc dolgozói a haladás útján Alighogy a dernői bányásznap meghitt ünnepe derűjével, gondtalan vidámságával felelevenítette bennünk életünk legszebb óráit, máris csqmagolnunk kellett tollat, füzetet t munkánk szerszámait és sürgős tempóval rohantunk tovább hegyen-völgyön át, a napsütötte rozsnyói tájon, hogy idejekorán Szalócon lehessünk, az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulásának ünnepén. Csöndes a faiu, amikor megérkezünk. Termékeny csönd ez és hasonlít a bevetett gabo-najöldek csöndjéhez, amikor csírázásnak,indul mélyében a búzamag. A falu ncpe e döntő órában istentiszteletet tart a református templomban, ahol a pap a szószékről ájtatos és alázatos hangon Isten áldását kéri mindazok számára, akik törődnek a falu népének és híveinek sorsával, akik meg akarják könnyíteni a dolgozó mindennapi munkáját, viaskodását a kenyérért. Isten áldását kéri mindazok számára, akik a kérges munkáskezeket összefogják, hogy közös erővel együttműködve felépítsék a szebl) és jobb jövőt. A falu dolgozói, földművesei ragyogó arccal lépnek ki a templomból, mintha az ég áldása pihenne arcukon. Csontos László református lelkész, hivatásának magaslatán, ezen a napon híveinek a legszebb ajándékát nyújtotta. Bátor hang volt ez, követésre méltó és nem tagadjuk, bennünk is megindított egy gondolatsorozatot, amely az imával volt rokon. A gondolatfüzér így pergett le bennünk: — Hozzád fordulunk, hozzád, ki birtokosa vagy a fény, a szín, az illat és mozdulat forrásának, add meg nekünk a mindennapi kenyérhez a mindennapi békét is! Te, aki a megmunkált fö'det áldással táplálod, és a búzamag termékeny hevét is gondozod, gondozz hát bennünket is, a falusi és városi dolgozót. Lásd, mi békét akarunk, mi közös erővel öszszefogva dolgozni akarunk, hogy kisdedeink, gyermekeink a munkánkból kiáradó szabadság vágyával emberré fejlődjenek. Munkánkból becsületesen és békében akarunk élni, de verejtékünkkel nem akarjuk többé táplálni az élősdieket, az ingyenélőket, akik a ragadozók kíméletlenségével ragadták el tőlünk és gyermekeinktől mindennapi munkánk gyümölcsét. Az imának hasonló szövege fénylett Szalóc hívőinek arcán, amikor kiléptek a templomból és összegyümegalakítsák az Egységes Földművé". Szőve'.kezetet és a haladás út;ára lé-ive elősegítsék az öl-éves terv gyors lekeztek a kultúrház termében, hogy | megvalósulását. Ünnepi deretek között megalakul az Eipéiss FiHdmíwes Szövetkeze! Miután az iskolásgyermekek el- ' vaszi munkálatok gyorsan befejeződéneklik a munka dalát. Józ-a Lász- hétnek, ezáltal a falu gazdaasszonya ló. a falu tanítója megnyitja a gyű- j is hamarabb felszabadul a mezei lést. Szívélyesen üdvözli a Párt. a ' munkától és a gazda maga is több KNB és pz Üj Szó kiküldötteit, majd . (időt szentelhet olvasásra, szellemi megköszöni a lelkész áldástosztó sza- kiképzésére. Az Egységes Földműves Szövetkezetnek az lesz a feladata, hogy gondoskodjék arról, hogy a faluban gőzmosoda működjön. A falu vait és azt a reményét fejezi ki, hogy a Párt szakemberei a további munkáknál is segítségükre lesznek. Beszédében hangsúlyozta, hogy ezt asszonyát a mosoda megkíméli a nca közgyűléfet azért hívták össze, hogy Szalóc dolgozói a szocializmust a gyakorlatban megvalósítsák. A közaljövőben rendbehozzák a sertéshizlaldát. hogy ezzel elősegítsék az ország jotb húsellátását. Természetesen ezt csak úgy lehet elérni, ha a termelést tervszerűin és. szakértelemmel fokozzák. Ha a szomszéd községben a bányászok ha'slmas léptekkel haladnak előre a munka.versenyben, akkor a földműveseknek is' lépést kell tartamok ezzel a törekvéssel. Nemcsak azt kell megvalósítani, amit a népi demokratikus kormányzat kíván tőlük, hanem ezen túlhaladva, még többet kell terme'.n

;ök. Józsa László tanító végül így fejezte be megnyitó bestéét: — Ml nem akarunk többé rabszolgái, har-rn urai karunk lenni a fö'dnek és előre megfon'.o't teiv fogja ezentúl megszabni munkánkát. Ezután Eobdanovszky, a Párt kassai kerülete fö'öművesügyi osztályának titkára szólal fel. — A mai gyűlésnek az a fontossága _ mondotta —, hogy Cs V.Szlovákiában elsőízben történik, hogy a földműves azért sz,ervezkidik, hogy megkönnyítse önmaga és az ország dolgozóinak helyzetét. Mlu'án a földművest már tebbízben becsapják, ma is lesznek o'.yanok, akik gyanús szemmel néz.'k az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulását. Mi azoknak esek azt válaszolhatjuk, hogy az EFSz előnyeit a munka eredményével fogjuk bizonyítani. Add

:g is — folytatta BohdanovS

71ív — azt akarom mondani, hogv az Egységes Földműves Szövetkezet n^m nyúl a magántulajdonhoz és elsősorban az a célja, hogy m-gkönynvítse a földek megművelését. Ez pedig olykéo történik, hogv a szövetkezet gondoskodik a megfelelő gépekről ha a szövetkezének nincs elegendő pénze, akkor állami támogatás vaev hitel me'lett vásárolhatja meg a szüksé""s traktorokat. A mezőgazdaság gépesítése révén az őszi és tahéz, megerőltető munkától Gondja lesz arra is, hogy a baromfi farmnak vagy a disznóhizlaldának megfelelő helyet találjon a községben. A disznóhizlalda fogja beszolgáltatni a hús mennyiséget is. Ha pedig történetesen egy disznó megdöglik, akkor a kár nem egy gazdára hárul, mint ahogv ez edd'g volt, hanem a kárt is a közösség vállalja. — Az EFSz párhuzamosan fog együttműködni a Nemzeti Tanácsai. Az igazi hatalom azonban a faluban az EFSz kezében lesz. Ha az EFSz valamire elhatározza magát, akkor ez parancsot jelent mindenki számára, még azok számára is, akik nincsenek benn az EFSz-ben. Ipv például ha a Szövetség elhatározza, hogy gátat vagy útat kell.építeni, amely munkában a község dolgozója résztvesz, akkor ebben a munkában kivétel nélkül mindenkinek részt kei! vennie. — Az állam — folytatta Bohdanovszky — csakis a szövetkezettel fog tárgyalni, ha hitelről vagy szubvencióról lesz szó. A beszolgáltatás: mennyiséget a falu gazdái számára ugyancsak az EFSz osztja ki. Mindenki tagja lehet az EFSz-nek. így pl. szabó, asztalos vagy akármilyen iparos, de fontos, hogy a tagok háromnegyed része földműves legyen, hogy maguk dönthesenek a földművelési munkálatokról. Az iparos, aki belép az EFSz-be. a szövetkezeti tagoknak 20 százalékkal olcsóbban végzi el a munkát. Nagyidán van már ilyen példa, a kovács ott az EFSznek alkalmazottja és nyolc órát dolgozik naponta. Fixfizetése van és a keresete az Egységes Földműves Szövetkezeté. Bohdanovszky így folytatta: — Nagyon öríi'ök. hogy itt Szalócon a lelkész kijelentette, hogy velünk együtt akar haladni a szocializmus útján. Ha ő felénk ily készséggel nyújtja a kezét, akkor mikéiszeres örömmel fordulunk feléje és biztosítjuk hűségünkről. A dolgozók hűsége pedig sokat jelent és bennük tökéletesen megbízhat. Bohdanovszky így fejezte be beszédét: — Népi demokratikus kormányunk a Pártra támaszkodik ,a Párt pedig a dolgozó népre, amely millió és millió hűséges dolgozó kézből tevődik össze. Egyet'.en nyugati államforma sincs, amely úgy gondoskodna fiatalról és öregről egyaránt, mint a mi nS|pi demokráciánk, amelynek irányítja nagy elnökünk, Klement Gottwald. Bohdanovszky beszédével azért foglalkozunk oly részletesen, mert p volt a Párt szlovák kiküldöttje és mégis hirtelen elhatározassal magyarul kezdett beszélni. A szláv haggsúlylyal átszőtt magyar beszéd rendkívüli tetszést váltott ki az egybegyűlt szalóci földművesek soraiból. Bohdanovsky egyébként is egy rendkívül rokonszenves előadó. Hangja élénk és szemléltető példákkal, képekkel fűszerezi beszédét, ami mondanivalóját színessé és könnyen érthetővé teszi. A fiatal fejlődő generációhoz tartozik és beszédében többízben hangoztatta, hogy előadásai során, miközben ő magyaráz, nagyon sokat tanul a faiu földműveseitől.. tf egalskuS az EFSz fpzgatál íz ísfllovelői tanácsa Ezután Fábry István, a Pártközpont káját és az erők egységesítése és tanevében üdvözli az egybegyűlteket, majd átadja a dernői bányászok jókívánságait. Fábry beszedéoen hangsúlyozta, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet főfeladata az le

tz. hogy a hatalmat fogja gyakorolni & község dolgozói nevében. Nagvon fontos ezért, hogy a bizottság tagjait olyan dolgozókból válogassák ki akikben a falu földművesei leginkább megbíznak. Fábry kifej:ztc abbeli reményét, hogy az EFSz működése sikerrel fog járni, mert úgv az állam, mint a Párt támogatni fogja törekvését és ez komoly biztosítéka lesz\az eredményes munkának. Fábry után a kassái KNB referense, Leukaniő mérnök emelkedik szólásra. Miután a KNB ?dvözletét to> mácsolta, a következőket mondotta: — A földműves nép ereje az egységben, a szövetkezeti tömörülésben rejlik. Az Egységes Földmunkás Szövetkezetnek az lesz a feladata,- hogy az állam segítségével beszerzett gépekkel és kitartó munkátokkal emeljétek EZ állattenyésztést és a növénytermelést. A veletek való beszélgetésből örömmel állapítom meg, hogy itt mindenki öntudatos szövetkezeti tag és jól tudja, hogy mik a kötelességei az EFSz-el szemben és hogv mit várhat tőle. Ezért felhívlak benneteket arra, hogy pé'dás munkátokkal* muta'spa+oic példát a járás (és a vidék többi kéaségeinek-és-falvainak. A kassai KNB nevében még egyszer ígérem, hogy minden segítséget e téren megadunk nektek. Sok szerencsét kívánok a közös munkátokhoz. Az előadók beszédeikben kivétel nélkül kihangsúlyozták, hogy rz E.gvséges Földmunkás Szövetkezetnek működését támogatni fogja úgy rz állam, mint a Párt. Aze gybegyűltek komoly és ünnepélyes arccal hallgattak őket. K:vctel nélkül m'ndrnnvian érezték, hogy itt nemcsak holmi ieér-t?kről van szó hanem negvherderejű segítségről. frezték, hogv nép: demokratikus kormánvzptunV ? do'gezó, a földműves hóna a'á nyúl, hogy gépekkel megkönnyítse a munmörítése révén megvalósítsa az ötéves tervet, amely, a közösséget, a szocializmust szolgálja. A szalóci EFSz-nek eddig 39 tagja vah. A tagok ezen az alakuló gyűlésen a következő öttagú igazgatósági tanácsot választották meg egyhangúan. Elnök: Benjámin Judel. alelnök: György Imre, igazgatósági tagok: Osvát Lajos, Lőrincz Albin és Józsa László. A felügyelőbizottság tagjai a következők: elnök: Lőr'ncz Béia. alelnök: Tomol Sándor, felügyelői tagok: Tömöl La'os. Básthv István és Csime István. Helvettes tagok: Poznam László és György Béla. A választás után Stefan József, rozsnvói párttitkár ünnepélyesen megígérte, hogv a szalóci Egységes Földműves Szövetkeeztnek ipinden támogatást meg fog adni a. Párt, hogv példás munkát végezhessen. Szalóc mér azért is megérdemli ezt a támogatást, mert az első község a járásban, amély megértette a kor szavát. Fzután Poznam Lajos és LÖr

;ncz Albin a JSSB nevében meghitt. ő5Z

!nt» szavakkal üdvözöltek a megalakult szövetkezetet. Az üdvözlő beszédeket azonban megkoronázta Csefo László, aki a f'atalok, a CSM nevében szólalt fel. Sz

An. megindító szavait .sTÓszerint közöljük. — Erősen" kívánom, hogv a szöVgtkcjzot felv'rágozzék és -"Cserem a fÍe>aV4^nevében,..-b^vs 'fejlődő és v'r'ágfeó munkájában úgv a jelenben, m'nt a jövőben, mindenkor segítségére lesjfünk. Csefo felszólalását nagv taps és é'jenzés '-övette és az ünneni za'j-l zsúfolt teremben felhangzott egy öblös, derűs hang: — Igén, a fiatal erőkre szükségünk van! Az alakuló gyűlés Benjámin Judel e'r-'ik szavaival zárul, aki azt mondo'ta, ho^v fel fogja használni az eddig: szövetkezeti élet összes hasznos itap?sz

,a

1"

fa

:t, hogy az EFSz közös munkáját sikerre vigye. Az elnök szavait a gvc-mekkórus hangja követ'. rmely elénekli az ifjúság himnuszát. Jázsa László tanító szerepe Szaíéccn Szalócon való rövid ottartózkodásunk alatt az volt a benyomásunk, hogy a község társadalmi életének összes szálai a tanitó kezében futnak össze. A község dolgozói* és a tanító között oly megértő és meghitt volt a kapcsolat, mint szülő és hű gyermeke között. Ennél a kapcso'atnál a tökéletes biza'iom jelei voltak tapasztalhatók mindkét részről. Nemcsak a gyehmekek nevelés: munkáját vállalta magára, hanem a szü'ők, a dolgozók sorsával • is törődik és egyengeti a szlovák és magyar dolgozó együttműködési útját.* Itt Sza-lócon lehetett tapasztalni azt. hogv egy jószándékú tanító, aki tényleg híve a népi demokratikus szellemnek, mily óriási munkát végezhet a haladás érdekében. A gyermekek nevelésénél a felesége segítségére van, mert ő is t?nít. Az alakuló ülés után kimegyünk az iskolaudvarba, ahol a tanítóék kis lánynövendékei táncművészetüket mutatják be az ünnep alkalmából a vendégek előtt. Színes papírruhájukban könnyed és kecses léptekkel lejtettek előttünk és a tanítónő harmonikával kísérte táncmozdulataikat. Fegyelmezett léptekkel hajlongtak és bújtak össze a szép kicsi fejek, hogy aztán újra táguljon a kör a színes apróságokkal és az embernek az volt a benyomása, hogy a szalóci iskolaudvarban, a hegyek tövében, eleven virágok táncot lejtenek. A tünet ktúft tóvstkezett a lakoma, ahol a nagv . iskolateremben három terített asztalnál helyet foglal a falu népe a vendégekkel. Hat óra lehetett, a dernői gulyás íze és illata már illanófélben volt és ez a díszvacsora tényleg idejekorán érkezett. (Megjegyezzük, akkor-még- nem tudtuk. hogv a szomszéd faluban, Szilicén micsoda vacsora vár ránk 1 Hozzáláttunk bizonv jóétvággva' EZ ételhez. Itt tapasztaltuk először, hogy a szegényes - krumplit milyen ragyogóan lehet megfőzni, keverni .és fálalni. A szakácsnő, aki főzte ezt a vacsorát, a konyhaművészet sokezeréves tapasztalatát gyűjtötte egybe, egybe, hogy kedveskedjen vendégeinek. Az íz és illat itt egvmást ellensúlyozták a yejtélves fűszerek pontos adagolásával. És a vacsora végén ott volt egy krémes, hát bizony, erről énekein' lehetne, az om'ot, tapadt, csúszott éj jaj, egy-kettőre elfogyott. Hát így, ilyen volt az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulása Szalócon. Nagvon szeretnénk, ha rövidesen ünnepelnék a szalóci EFSz eredményes munkáját. Mi ígérjük, hogy az ünenpségen okvetlen résztveszürk. Pz^lócot ezentúl éber szemmel figyeljük. Szabó Béla. Szlovenszkóí magyar paraszlarc 1949-ben — 19t5-ben, hogy a német iga alól a Sovjetúnió felszabadított bennünket, rögtön munkába léptem — mondja Bíró Pál. — Csaknem tizenhárom hónapon át. mint a község komiszáriusa intéztem falunk sorsát. Ma a község élelmezési bizottságának tagja vagyok és minden erőmet arra fordítom. Iiogy a falu gazdái és dolgozói velem együtt belekapcsolódjanak az új életet építő tervek megvalósításába. A februári változások nagyon jó hatással voltak a délszlovenszkói magyar vidékekre. A közhangulat lényegesen megváltozott, az emberek megnyugodtak. Ma már tudják, hogy nem esik bántódásuk azért, mert magyarok, nem tartanak attól, hogy ősi helyükről kimozdítják őket és így nyugodtabban dolgoznak, munkájukkal a köztársaság minden dolgozó polgárának élelmezési helyzetét javítva. — Mi tudjuk, — mondja Bíró Pál, — ki volt emberséges életünk kialakítója. Kinek köszönhetjük mi csehszlovákiai magyar parasztok és földmunkások, hogy megpróbáltatásokkal teli súlyos életünk jobbra fordult. És énpen ezért azon leszünk, hogy a Gottwald köztársasági elnök által megszabott mezőgazdasági tervet a mi részünkről pontosan teljesítsük. Johbat, olcsóbbat és többet fogunk termelni. Bizton hiszem, hogy minden jóakaratú és emberségesen gondolkozó csehszlovákiai magyar földmcnkástársani is ezen a véleményen van. — A falunak, a városi dolgozónak és a hivatalnokodnak azonban össze kell fo<*niok, mert a terveket csak együttes erővel, közös jóakaratú munkával tudjuk megvalósítani. Ez a eél vezetett bennünket heiryéteieket is, amikor az, elmúlt hetek során a kontingensek igazságos elosztásának érdekében eljártunk Dunaszerrtahel.ven » járási élelmezési bizottságnál — folytatja Bíró Pál. — Mert nálunk is vannak problémák és ha nem segítünk közös jóakarattal rajtuk, bajokká fejlődhetnek, ami viszont terveinket hátráltatná. Hegyétének nyolcszáz holdnyi földje van. A nyolcszáz holdból háromszázötven olyan gazdák birtoka, akik nem a község lakói. Ezek kiviszik a községből a termést és az ő hányaduk után a község lakóira vetik ki a kontingenst, mert hiszen a központi kivető bizottság erről esetleg nem is t";l. A nyolcszáz hold pedig fennáll, így hát természetesen a nyolcszáz hold után állapítja meg a beszolráltatási menynyiséget. Tudjuk, hogy a normát nem lehet csökkenteni, sőt a jó gazdálkodás előfeltétele mellett azt emelni kell. Ugyanakkor izonban fontos lene. hogy az idegen gazdák a mi határunkban birtokolt földmennyiség utén a kontingenst náhmk teljesítsék. — Mezőgazdasági gyermekotthonok segít'k a földműves aszszoi*yokat. A mezőgazdasági gyermekotthonok igen nagy segítségére vannak a földműves asszonyoknak, különösképpen aratás ideje alatt. Az utóbbi időben a földművesek a faluban mezőgazdasági gyermekotthonokat állítottak fel. Nemrégiben Banská Bvstricán, Dunaszerdahelyen és több más kerületben gyermekotthonokat állítottak fel. Ezekben az otthonokban a gyermekek száma egyre növekszik és remélhető, hogy rövid időn belül a kerület összes gyermekei látogatni fogják ezeket az otthonokat. Földműveseink, különösen pedig a földműves aszszonyok remélik, hogy a mezőgazdasági gyermekotthonok megkönnyítik nehéz munkájukat