Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-14 / 78. szám, csütörtök

Ká • Km Bratislava, 1949 július 14, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 78. szám Kisiparosakra szükségünk van Kiiment miniszter az iparosok helyzetéről A parlament ipari és kereskedelmi bizottság keddi ülésén G. Kiiment iparügyi miniszter az ipari termelésnek a szocialista gazdálkodásba való bekapcsolásáról adott ismertetést. Hangsúlyozta, hogy a népi demokratikus rendszer lehetővé tette és továbbra is lehetővé teszi iparosaink nyugodt és biztos megélhetést. Amellett elvárjuk azonban a kisipartól, hogy minden vállalkozási formájában a lehető legmagasabb termelőképességet és jobb minőséget érjen el. A kisiparosok számára is nagyon fontos, hogy bekapcsolódjanak a vállalkozás termelőképesebb formáiba — nemzeti szövetkezeti vállalkozásokba, ha a kisipar fokozottabb termelőképességét akarjuk. Az új munka és szervezeti rendszerek megvalósítása mind a kisiparosok, mind az egész dolgozó nép számára hasznot fognak jelenteni. Kiiment miniszter beszédében többek között ezeket mondotta: — Iparosaink elhatározták, hogy részt vesznek a szocializmus építésében. Nem kell félniök tehát, hogy fölösleges existenciát képviselnének akkor, mikor minden eszközzel támogatjuk az ipar további kiépítését és észszerüsítését. Már többször hangsúlyoztuk, hogy szükségünk van a kisiparosokra és iparunk fejlődésénél fontos szerepük lesz. Elkerülhetetlen azonban, hogy megértsék, nekik is a lehető legtöbbet, a leggazdaságosabban és a legolcsóbban is kell termelni. Ha az iparban mindenfelé az a törekvés mutatkozik, hogy a lehető legtöbbet termeljünk a nyersanyag adott piennyisége és a munkaerők szerint, ha az iparban a termelési költségeket folyton csökkentjük és olcsóbb termelést és jobb minőséget érünk el, jelentőségteljesen kell megmutatkozni ennek a törekvésnek kisiparosaink körében is. Az iparosoknak arra kell törekedniök, hogy tevékenységüket úgy tökéletesítsék, hogy tényleg a népnek szolgáljanak és azon gondolkozzanak, hogyan érhetik el ezt. Hogyan vehetnek részt a kisiparosok az építő munkában? A kisiparosoknak meg kell érteniök, hogy a szocialista termelés a modern termelésre .támaszkodik, mert a szükséglet megnőtt, állandóan nő és a kisipari termelés egyáltalán nem tudná ezt kielégíteni. A kisipari termelés nem teremt számunkra jólétet. Minden árut, amenynyiben ez lehetséges, tömegesen, jó minőségben és gazdaságosan kell termelnünk. Ott, ahol a nagybani termelés magas fokán áll, a kisiparosok és a kistermelők számára az egyetlen út. hogy belekapcsolódjanak a vállalkozás új, termelőképesebb formáiba, a kommunális és szövetkezeti vállalkozásokba. Ez magától értetődik, nem jelenti existenciájuk elvesztését, mint a kapitalizmus idejében, éppen fordítva, létük biztosítását rendszeres keresettel, szabadságra való igényt, betegség elleni és aggkori biztosítást, továbbá részt kaphatnak minden vívmányban, amit a népi demokrácia dolgozói már elnyertek. Ezek az új utak megnyilnak a falusi kisiparosok előtt is, ha belépnek az Egységes Földműves Szövetkezetbe. Magasabb termelőképességet és jobb minőséget kell elérni. A kisipartól azt várjuk, hogy a vállalkozó magasabb formáinak érvényre juttatásával magasabb termelőképességet és a jobb minőséget érjen el. A termékek minőségének problémája a termelés technikai fejlettségének feltételeitől is függ. A népi demokratikus rendszer lehetővé teszi az összes alkotó erök jobb kihasználásával nemcsak hogy többet. de hogy jobbat és tökéletesebbet termeljünk. Ebből világosan kitűnik. hogy nem likvidálni akarjuk a kisipari termelést, sőt, fordítva magasabb színvonalon meg akarjuk tartani és a kisipari termelésnek olyan existenciát biztosítunk, mint azt az alkotmány, és a KSC IX. kongresszusának határozatai alapján biztosítani kell. Azonban különbséget kell tenni a kisipari vállalatok közt, ahol a tulajdonos munkája, és azok közt a vállalatok közt, ahol a bérmunka van túlsúlyban. Azokat a kisiparosokat, akik nem zsákmányolják ki a bérért dolgozókat, nem soroljuk a kapitalisták kategóriájába, mert a dolgozók közé tartoznak, de tőlük is megköveteljük, hogy tartsák szem előtt az összesség, a tervgazdaság érdekét és a dolgozó nép szükségletét. A munkásosztály az összes dolgozókkal karöltve korlátozza és elnyomja a kapitalista elemeket mind a városokban, mind a vidéken, mert a szocializmus nem engedi meg az ember ember általi kizsákmányolását. Ez azt jelenti, hogy korlátot szabnak azoknak a kimondottan kapitalista elemeknek a nagyobb termelők között, akik alkalmazottaik munkájából élnek. A kisiparosoknak ellenkezőleg lehetővé tesszük a tisztességes munkát és hogy teljes mértékben érvényesüljenek, a vállalkozás tökéletesebb formáival ismertetjük meg őket és megmutatjuk nekik az előre vezető helyes útat. II vápsllyei járásban a rozs £'3%, a búza 40°/n és az árpa 30%-át learatták Galántán gabonában 25 métermázsás hektárhozam Dunaszerdahely és Nagymegyer környékén végéhez közelednek az aratási munkálatok A dél szlovenszkói aratás teljes erővel folyik. Az állami birtokokon eddig általában saját munkaerőikkel győzték a feladatokat. Csupán három udvar részére kérték az aratóbrigádok segítségét. A muka mostani üteme mellett és ha az időjárás kedvező lesz, a déli járásokban még ezen a héten befejezik az aratást. A galántai állami birtokon a hektárhozam a feltételezettnél 15—20 százalékkal nagyobb lett. Egy hektárról a feltételezett 23 mázsa helyett 25 mázsa gabonát fognak átadni. Ez az eredménv a szorgalmas és gondos munka következménye. Vágsellve járásban mér maidnem 1000 hektár rozsot. 3103 hektár búzát és 1451 hektár árpát arattak le. Ez az eredménv is bizonyítja, hogy a déli járások lakossága minden ereiével azon van, hogy biztosítsa a dolgozók kenyerét. Huris miniszter aratási jelentése. A kormány keddi ülésén a fö'.dművelésügvi miniszter jelentést tett az 1949. év első felében teljesített mezőgazdasági tervről. A végleges jelentések szerint a vetési tervet általában és egészében 100 százalékra teljesítették és az ezidőszerintj kilátások az új termésre jók. A számbeli termelési tervet a mnrhaállománv és sertésnevelés terén július l-ig túlhaladták. Eezeknek a jelentéseknek alap'án nvilvánvaló, hogy az idei mezőgazdasági tervet az állami birtokok és az ország dolgozó parasztsága teljesítőm fogja. Nem szük^ges hangsúlyoznunk, hogy a közellátás mezőgazdasági terményekben ebben az évben kielégítő lesz. A termények mai állapota és azok a szervezési intézkedések, ameliyeket az idei

1 aratás részére foganatba léptettünk, de parasztságunk munkamorálja is azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy az aratás teljes mértékben sikerülni fog és ez az ország jobb közellátását jelenti. Felárak a vágósertések beszolgáltatásánál. A közellátásügyi miniszter javaslatára a kormány beleegyezézét adta, hogy a parasztság, az állami birtokok és a hizlaldák felárakat kapjanak a rendes hivatalos áron felül, amennyiben túlteljesítik a rájuk rót beszolgáltatási feladatokat. Ezek a hivatalos áron felüli járulékok januártól kg-ként 10, júniusban 21, júliusban 21, augusztusban 18 és szeptemberben 15 Kős-t tesznek ki. Azok a személyek is megkapják a felárakat, akik bár nem esnek beszolgáltatási kötelezettség alá, mégis 1949es évben hízott disznót adnak át a közellátás céljaira. Itt a kormány azzal számol, hogy lesznek parasztok, akik meg akarván hálálni a kormány segítségét az 1947-es száraz esztendőben, idén önszántukból hozzájárulnak a közellátás javítására. Már most kössük meg a tarlótörési szerződéseket. A legjobb, ha az eke még júliusban, mingyárt a kasza után indul, mert a régi parasztközmondás a legkifejezőbb: egy júliusi nap felér egy augusztusi héttel! Épúgy mint az aratásra, a tarlótörésre is lehet; szerződéseket kötni a gépállomásokkal. Egy hektár tarlószántása 360 Kcs-ba kerül. 20 hektáron aluli kisés középparasztok, akik teljesítik termelési és beszolgáltatási kötelezettségeiket, ebből az összegből 10 százalékos engedményt kapnak, az Egységes Szövetkezetek tagjai pedig 20 százalékkal olcsóbban végeztethetik el ezt a munkát. A tarlóhántott földeken az őszi szántás hektáronként 150 koronával olcsóbb. Az őszi szántást, amennyiben a földek előzőleg tarlótörésnek voltak alávetve, a gépi állomások és a gépi szövetkezetek 150 koronával olcsóbban végzik el, mintha nem forgatták volna fel. Ezért igen nagy előny a tarlóhántás, amelyet a komáromi járásban sokhelyütt már meg is kezdtek. Természetesen ezek a munkálatok a gépi állomásoktól is nagyobb teljesítményt követelnek. Parasztságunk figyelmébe! Két munkajelszó adódik most, amely a falu munkájának következő korszakát jelzik: 1. Kasza után eke és vetőgép. Vessetek takarmánynövényeket és második termést kaptok. 2. Az első kenyér: a nemzeté. Ezért gondoskodjunk arról, hogy a termést minél előbb betakarítsuk és a kicsépelt áldott mag minél előbb közrak tárainkba kerüljön. Ilii Iratorai és önkötözői teljes erővel dolgoznak a déEszlovenszkói földek termésének betakarításán Patőes I.ajos és Szél Sándor traktoristák és gépkezelők ls elindultak a dunaszerdahelyt gépállomásról, hogy a padányi állami birtokol; gabonáját learassák. Gyorsan és jól dolgoznak, hogy jó helyezést érjenek el abban a versenyben, amely a traktoristák között megkezdődött és amelynek célja az, hogy minél nagyobb teriiletet arassanak le, minél kevesebb üzemanyagot használtának fel és a gép minél jobban dolgozzék. Patóe, s T.aiosnnk és Szél Sándornak, de a déli járásokban dolgozó többi traktoristáknak és gépkezelőknek is tiszta szívből jó munkát és sok sikert kívánunk. Munkához fátolt a Szakszervezeti Világszövetség ísj végreftaftófoizot&ága A Szakszervezeti Világszövetség újonnan megválasztott végrehajtóbizottsága megtartotta első ülését. Az ülésen egyhangúlag Di Vittoro elvtársat, az olasz szakszervezeti szövetség főtitkárát választották a Szakszervezeti Világszövetség elnökévé. Alelnökökké: Kuznyecovot, a szovjet szakszervezetek elnökét, Le Leapot, a francia CGT főtitkárá Liu-Ning-Y-t, a kínai szakszervezet szövetség elnökét, Lombardo Tőle danot, a latinamerikai szakszerveze ti szövetség elnökét, a holland Blockzijlt, a csehszlovák Zupkát, i kubai Penat és az afrikai szervezett dolgozókat képviselő Abdulaht. A számok beszélnek Mii ők suttognak és mi a valóság fiz állam 1948-ban 74 r. k. templomot javíttatott meg 45 miili; korona költséggel Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a dolgozók még m^t i olyan ostobák, hogy mindent elhisznek, amit a reakció állít. Mi ner. szeretjük a hangzatos szavakat és a körmönfont szónoklatokat, de erre nincs is szükségünk, mert a tények helyettünk beszélnek. És a tények nem azt mondják, amivel a hamis hírek verői szeretnék a dolgozók lelkét megmételyezni. Templomokat rombolunk, papokat zárunk le. istentiszteleteket tiltunk meg? Nem! és nem! Alávaló hazugság minden szavuk. Az állam, a sokat ócsárolt népi demokrácia az 1948-as évben majdnem 50 millió koronát áldozott a templomok újjáépítésére, tatarozására. hogy az istentiszteleteket a nép méltó keretek között tarthassa meg. Ehhez az összeghez további 50 milliót kell adnunk, mely összeget az egyházi épületek és műemlékek helyreállítására fordítottak. Tehát így áll a helyzet! Sokkal többet fordítottunk templomok helyreállítására, mint például a sokezer templomos Olaszországban va°"y Franciaországban. Nem beszélve egész sor tiszta katolikus államról, de amelyekről te*Tnésretes°n nem szól a hírverés, hiszen ezek reakciós államok. És most beszéljenek a megtámadhatatlan számok: A Műszaki Megbízotti Hivatal irányítása alatt álló Állami Építészeti Hivatal 1948 év végéig a következő római katolikus templomok javítására és átépítésére nyújtott építkezési segélyt: 1 milliót Aranvosmarótnak, 800.000 koronát Újbányának, 1,500.000 koronát Bela pri Varin községnek. 300.000 koronát Farkasdnak,, Keresztúrnfk 1 millió 700.000, Sv. Júrnak 1 millió 100.000. Nemsovának 700.000. Érsekúivárnak 700.000, Nagylevárdnak P00.000, Námestovónak 1.600.00O. Nvitrának 1.980.000, ViSflovának 1,200.000.. Ruttk«nak 500.000. aVraftov melletti Sedl'skánpk ? 500.000. Kiogi'Prmptnak 300.000. Kluknpvá"ak 300 000, Na"-n'dának 150.000. •Rre^nieának 250.000, ("V-ove^nak 220.000. MokrPncenak °00.000. <"*erVaromnak 300.000. Gaidelnek 300.000. Tavoirripk 400.000. Szer>°ss7.omba

f""k ?00 000. ViHpSskí

5 Pn500.000. PpludMnak 450.000. Tuíinénsk 500.000. 7'iekovnak 570 »»cr. a T-"sor\c me'Wti B'sku^'eének 30O onn 700 °00, a Vr-pnov melletti HpnFnvronqk 4 OOO.OOO t^nprieonek 5.000 000. PpfnroT-np

1*> P.0O 000. a fom-Ti^rm-k: 1,200.000 és Udvardnak P0O 000 Nem teW'nk említést ctv Qnr 1-^7-cécrŐI pmplAV f-nmT"

1lomaira százezres összegeket fordítottak. A kimutatás szerint 1948ban összesen 74 római katolikus templomot részesítettek 44.683.000 korona segélyben. Ugyanakkor óriási összegeket bocsátottak rendelkezésre az evangélikus egyházi épületek megjavítására és felépítésére. A következő községek egyházai kaptak erre a célra se^élvt: 200.000 koronát Vel'ká Ves. 240.000 koronát Hlboké, 380.000 koronát Oinobánya, 1 milliót PlieSovce. 500.000 koronát Zólyom, 300.000 koronát Turipkvt. összesen 6.120.000 kóroná* fordítottak az evangélikus egyházi épületek céljaira. íme, csak Szlovenszkón ezt miitatiák a megcáfolhatatlan számok. Kell-e ennél többet mondanunk? Üty hisszük, nem! Mert a köztársapfir Mi polfrársá"-a ezt saiát tapasztalatából túdia és akik a zavarosban halásznak, azokkal úgy serr lehet okosan beszélni. És mésr sokkal többet is foínink adni a .iövöber és eliön az az idő. amikor lesz pénzünk arra, hogv pr egyhárnk igéidéit télies mértékben kielégíthetüik. A háború szörnyű sebeinek gvó- " me^ett *eMt már az eW években volt időnk és volt pén•'""k is arra, hop-v templomoka' építsünk újjá. Munkát és kenyere* i^fimk. tfe nem feledkeznék me*-" Tc(P

n b-í^ír^i pom, t'z a tény és ezt letagadni nem lehet! Nagy előkészületek a Szovjetunióban Petőfi halála megünneplésére A Szovjetúnióban nagy előkészületek folynak Petőfi halála százéves évfordulójának megünneplésére. Ebből az alkalomból iskolai sorozatban jelentetik meg Petőfi válogatott verseit, egv zenei kiadó pedig a napckban adja ki Miimán, ismert szovjet zeneszerző nagy sikert aratott Petőfi dalait. Július 16-án, budapesti idő szerint 20 óra 30 perckor a mosj vai rádió első hullámcsoportján hosszán megismétlik „A demokra kus Magyarország költői" című ki vetítést, amelyen Hidas Antal be\ zetőjével Illyés Gyula, Zelk Zolt; Fodor József, Juhász Ferenc, Kuc • Pét-r és Tóth Gyula verseiből a tak elő részleteket.