Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-14 / 78. szám, csütörtök
1049 július 14 Munkáslevelezőnk írja Komáromból UJSZ0-— Bratislava Dimitrov emlékének hódolt K. Bacilek beszéde a gvásziinnepéiyen Sikeres larasi parlnsp RsiKaszombaSBan Közös a sorsunk, közös az eüeiségünk, közösen kell megvívni nagy harcunkat a szocializmusért Kedves Elvtársak! Az Üj Szó egyik legutóbbi számában olvd'tam felhívástokat, amelyben a munkássághoz, a dolgozókhoz fordultok, hogy közöljük ve etek, mi történik a vidéken. £n Komáromból írok és ígérem, hogy a jövőben minden héten legalább egyszer beiúmolok nektek arról, hogyan haladunk itt Komáromban. A Pravdának, pártunk szlováknyelvű lapjának van egy rovata, amelyben a város és falu egyszerű emberei megírják ügyes-bajos dolgalkat és a Pravda már nap::On sok ízben segítségükre volt ezeknek az embereinek. Most én is megkérnélek benneteket, adjatok helyet lapotokban, az Új Szóban, a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjában az egyszerű emberek hangjának, hogy közölni tudják mindennapi örömeiket és bánataikat. Férjem kitanult hajókovács. 44 éves, 6 gyermekünk van. Tehát öszszesen 8 tagú családot tart el. Minden erejével az ötéves terv érdekében dolgozik. Mielőtt itt, a komáromi hajógyárban megkezdte munkáját, önkéntesen csehországi munkára jelentkeztünk. 1946-ban el is mentünk dolgozni. Miért mentünk el Komáromból? Megmondom azt is. Kilenc korona hatvan fillér órabérből f Arjem n?m tudta eltartani a családot. Az idősebb gyermekemet, András fiama* pedig nem vették fel munkába és így nem tudott nekünk segíteni. Másfél esztendeig dolgoztunk Csehországban a Falknov-Sokolovi karbidgyárban. Itt Pista, a férjem, 17.60 Kis órabért kapott, hétköznapi túlóráért 25%-oí, vasárnapi túlóráért 75%-oí, de rendkívüli ünnepen 100%ot i s fizettek. Havonta 6.000 koronát keresett és a megfelelő életszínvonalat biztosította családunknak. Tavaly májusban eljöttünk Falknovból, mert Pista betegsége miatt nem tudott ott dolgozni. Régi gi^m.orbaját a karbidfüst, a meleg még jobban kiélezte és munkaképtelen lett. Néhány napi pihenés után, bár betegállományban jött haza, visszament régi heluére, mert hiszen valamiből élni kellett. Azóta a hajógyárban dolgozik, a munkavezető szerint jól és kedves Elvtársaim, akár hiszitek, rkár nem, 2.200.— koronát keres tisztán egy hónapban. Hát ez, elvtársak, kevés! NagiiOn l-evés és ebből megélni nem lehet. Főleg 6 gyermekkel, ,8 tagú családdal nem. Érdeklődjétek meg. hogy az állami hárkatalógus mennyit ír elő és miért vincs bevezetve már az üzemben. Mert a komáromi hajógvári ^munkásság mindig haladószellemű vo't (a most vem érdrmli meg ezt az állapotot. Dolgozni ukade elvárja, bogii munkájáért megkapja a megi'lrlő jutalmat is. Szocializmus jelé haindó államunkban ez az állapot tarthatatlan és mi tudjuk azt, hogy mrn is főij változni. Elvtársi szeretettel üdvözöl benneteket Kovács Istvánná szül. Tuba Aranka, Komárom. A szerkesztőség válasza: Az ügyet kivizsgáltattuk az Ércfeldolgozó üzemek nemzeti vállalat terű jeti igazgatóságán, ahová a ti üzemetek is tartozik. Ott megtudtuk a következőket: A komáromi hajópvárban a régi állami bérkatalógus sz.erirt fizetik a béreket. Férjed, aki tanult hajókovács, az V. munkaoszt-álvba tartozik, ahol .alap-órabére 12.90 Kés. Amennyiben különleges vasv nehezebb munkát végez, már átosztható a VI. munkaosztályba és nehéz vasdarabokkal folytatott ko"-ácmvnkában a VIT. osztályba sorolandó. ahol természetesen a bérek is m~gasabbak. Ha az általános munkák V. munkaosz tálvát vesszük a'apul. akkor is havi 200 óra ledolgozása mellettmin'máli-an 5#-os teliesitmény t>rém'umnál fizetése tisztán 2522.50 Kcs. A pv,írnak azonban módiában áll, föltét»>7ve, ho?v férjed jó munkás, a prémiumot 25%-ra emelni, aminél pzutín a havi alapfizetés a rendes nvnka'dőben csaknem 3000 Kós-ig szö 1"' 1' fel. Ehhez hozzáíárul 6 gver-lenéi 1650 Kés bztegsegélvző jé-uV v. amellve' együtt a fizetés 5 szá T r*MÉos nrómi' ,ui mellett havonta tiszt-'n 4.172.50 Kés. 25%-osnál t>ed'e :óval magasabb. Férjed adót r"v;'"ta'án nem fizet, betegsegélyző ::'.ri.»"ka havonta minimális, összesen 242 Kfs-t tesz ki. Ez a kiszámítás, mint már hangsű 1--óztuk, a rend<?s munkaórákra von„t'-'-'=v min'mális nrémiummal. Vis'^it bizonvosak vagyunk benne, férjed. aki 'ó munkás, a ren^Atköznapi túlórával újabb 2S tr* — 'ékos emelkedést is elérhet. Ez mind a normális munkateljesítményj G. Dimitrov emlékére kedden este a bratislavai Nemzeti színházban gyászünnepélyt tartottak, melyen K. Bacilek közlekedésügyi megbízott, a KSC Központi Bizottságának tagja értékelte a testvéri bolgár neD nagy fiának életmüvét. Beszédében többek között ezeket mondotta: Lenin halála óta a világ dolgozó népeinek nem volt nagyobb fájdalma, mint mikor 10 nappal ezelőtt átrepült a világon a szomorú hír: Georgij Michajlovics Dimitrov, a fasizmus eskütt ellensége meghalt. Az a tudat, hogy a szeretett férfiú többé nem tér vissza, milliók szívében éerő fájdalmat okoz. Es akkor — mindenkiben kérlelhetetlenül felmerül a kérdés: Ki foglalja el helyét? Ki fogja tovább vinni a győzedelmes harc zászlaját, ki teljesíti maid az elhún.vt akaratát? A halott Lenin sírja fölött dicső esküt tett a Szovjetúnió népeinek, az egész világ dolgozó millióinak, a munkás osztálynak, a dicső Kommunista Párt nevében Sztálin. Dimitrov sírjánál a proletariátus vezetői, a Kommunista Pártok Központi Bizottságai jöttek össze, hogy kifejezzék részvétüket a bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának. Es egyúttal kötelezték magukat, hogy a szocializmus ki építésé, nek nagy miivén az egész világon tovrbb munkálkodnak. Az e'húnyt koporsójánál mély megindulással haitanak fejet legközelebbi és legjobb munkástársai és Rimaszombatban vasárnap, július 10-én a KSC járási pártnapot tartott. A díszmenet 10 órakor állami. és pártzászlókkal a Városkertből a Masaryk térre vonult és a téren egybegyűltekkel együtt mintegy ezer ember hallgatta végig a nagygyűlés előadóit. A Csemadok helyi csoportjának dalárdája Lévai vezérletével elénekelte a himnuszokat, majd Kcziner Imre, a Kommunista Párt járási ve. zetöségének elnöke tartott megnyitó beszédet. Ezután szlovák nyelven Komeza képviselő a következőket mondotta: A földi javakban minden dolgozónak részesülnie kell, mert azo. kat az Isten nem egynek, hanem az egész emberiségnek adta. Ez vonatkozik különösen azokra a nagy birtokokra, melyeknek urai a földön schase m dolgoznak, hanem csak annak javait élvezik és a földet művelő népet kizsákmányolják. A reakció új módszerrel vezeti akna. munkáját, sz egyházat és az államot igyekszik egymás ellen uszítani. A reakció a nyugati imperialisták utasításait követve a katolikus hí vöket a nép ellen ingerli, hogy megbontsa egységét. Azt hirdeti, hogy államunk üldözi a papságot, bezárja a templomokat. Ezek hazugságok. Az igazság az, hogv álla. munk eddig s k nvlliót fordított a háborúban megrongált templomok újjáépítésére. — Pártunk nem fogja tűrni, hogy államunkban bárki is dolg-zó vallásos népünket egységbontó munkára uszítsa, vagy azt saját céljaira kizsákmányolja. Kormoza elvtárs beszédét többször tapsvihar szakította félbe és elhangzása után szűnni nem akaró tapsorkán következett. Ezután Koziner, a Kommunista Párt járási elnöke lépelt az emel. vényre. Köszöntötte az egybegyűlteket, majd így folytatta beszédét: — Ma már kéz a kézben összefogva, megfeszített munkával, közösen építjük a népi demokrác'án keresztül a reakció volt országából a dol. gozók szabad hazáját, a szocialista Csehszlovák Köztársaságot. _ Közös az itt élő dolgozók sorsa nemzetiségre való tekintet nélkül — mondotta, — de ugyanakkor ne felejtsük el, hogy közös az ellenségünk ls, tehát közösen kell megvívni nagy harcunkat a aíoclsl'zmusért. — A dolgozók az örök békét akarre vonatkozik, viszont) ha egy munkás különösképpen hozzájárul ahhoz, hogy az üzemben a munkatermelés emelkedjék, a szocialista munkaverseny keretében újabb jelentős öszszeggel emelheti keresményét Ez a mai helyzet, kedves elvtársnő és bizonyosak vagyunk benne. barátai. Ravatalánál díszörséget élit Sztálin, Malenkov, Beria. VoroSilov, Kaganovics, Mikojan, Svernik, Bulganov, akiket az SzP(b)K Központi Bizottságának többi tagjai váltottak le. A halott vezér ravatalához a moszkvai munkások, a Vörös Hadsereg katonáinak és a kolhozok tagjainak tízezrei jöttek. így tisztelte meg a szovjet nép legjobb barátjának az emlékét. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában a munkások keze erösebben szorítja meg a kalapács nyelét és a gépek emelörúdját, hogy erőfeszítésükkel bekapcsolódjanak Dimitrov üzenetének teljesítésébe — a szocializmus építésének nagy müvébe. Kitartani — a kapitalista kizsákmányolásnak nem alávetni magiunkat, ismétli Franciaország és Olaszország sztrájkoló munkása. Erösebben ragadja meg a puskát a partizán, a görög hegyek antifasiszta harcosa, a kínai demokrata hadsereg katonája. Dimitrovra, halálára és nagy harcára az emberiség iránt való szeretetére és példájára emlékezik az amerikai rnunkané'küli, a mexikói néger, a spanyol illegális mozgalom dolgozó tagja. ^Szabadok leszünk, ha Dimitrov útján fogur. haladni«, jelenti ki a vietnami felke'ő és az imperialista hatalom más gyarmati rabszolgája. Nincs a világon olyan ország, olyan vidék, ahol ne emlegetnék e ják, független szabad államot, megelégedett, boldeg, müveit és szabad néppel. Az ellenség a nyugati impe. rializmussal szövetkezett reakció pedig újabb gyilkos háborút, azon kérész ül a népi demokráciák megszüntetését, a kapitalista elnyomás uralmának a visszaállít "sát, újabb hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat akar. Tehát, semmivel sem kevesebbet, mint az egész nemzet sírját megásni. — A falu és város egymáshoz való közeledése, tehát a munkás és paraszt egyessége lesz. A proletár vasököl, amely pozdorjává zúz mindenfajta reakciós kísérletezést. Beszéde további részében Koziner Imre párhuzamot vont a falusi és a vár:si dolgozók munkaköre, életszínvonala között. Azután így foly atta: — A népi demokrácia felszabadíAz Egyesült Nemzetek gazdasági és szociális tanácsának ülése megkezdte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentésének tárgyalását. Ezzel kapcsolatban Morse, az ILO vezérigazgatója kénytelen volt beismerni, hogy a munkanélküliség több nyugati országban fokozódik. Arutjunjan, a Szovjetúnió képviselője szigorú bírálatnak vetette alá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységét. Megállapította: kizárólag a csehszlovák küldött kezdeményezésének köszönhető, hogy az ILO legutóbbi értekezletén egyáltalán foglalkozott a munkanélküliség kérdésével. A teljes és részleges munkanélküliség statisztikája mutatja, hogy itt nem időszaki jellegű süllyedésről, hanem válságjelenségről van szó. 1948 közepétől a munkanélküliség megszakítás nélkül emelkedett. Mindamellett az ILO nem hogy kellő felvilágosítással szolgáltunk. Az így elért összeg sem magas, ezt tudjuk. Viszont szocializmus felé haladó államunk igyekezete az, hogy a munkások reálbérét emelje, amit a gyakorlatban az árak általános leszállításával, a termeié^ fokozásával érhetünk el. totta a dolgozó parasztságot a földesurak járma alól és a nagybirtokokat felosztotta a dolgozó parasz ság között és ezzel a kis- ég középparasztság történelmében új korszak kezdődött. — Ma mindent el kell követnünk, — fejez e be beszédét Koziner elvtárs — a falu és a város testvéri megértése és közeledése érdekében. Mert csak a megbonthatatlan munkás- és parasztegység az egyedüli biztosíték arra, hogy országunkban a szocializmus győzni fog, hegy ötéves tervünket sikeresen és idő előtt be fogjuk fejezni és ezzel megvethetjük az alapját a munkások és parasztok bevehetetlen bástyájának, a szocialista Csehszlovák Köztársaságnak. A\ nagy tetszéssel fogadott beszéd u'án Internacionálé, hangjaival befejeződött a népgyűlés. (r. e.) látta szükségesnek mostani jelentésében a munkanélküliség problémáját érinteni. Az ILO mellőzi a munkásság számára életbevágóan fontos problémákat, különösen a társadalombiztosítási kérdéseket, a munkanélküliség elleni intézkedések előkészítését, a belső piacok kiterjesztésére és a lakosság vásárlóerejének növelésére vonatkozó javaslatokat. A Szakszervezeti Világszövetség a mnnkav/szonyok romlásáról már 1948 március 10-én emlékiratot intézett az ILO-hoz, de ez a szervezet eddig egyetlen kézzelfogható javaslatot sem terjesztett az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa elé. A kérdésnek ezt a halogatását — mondotta Arutjunjan — a munkáltatók befolyása magyarázza meg. Az ILO kerüli az egyenlő munkáért egyenlő bér megvalósítására alkalmas konkrét intézkedések elfogadását és ezzel egyrést a munkáltatók érdekeit védi, másrészt pedig megsérti az UNO gazdasági és szociális tanácsának már elfogadott határozata egyikét és gyakorlatilag szabotálja a tanács döntését ebben a kérdésben. Felhívás a lucaszertteheiYi járás munkás- és parasztlevelezőihez Mondok Gábor elvtárs, az Üj Szó ebben az ügyben kiadott körlevelére névjegyzéket küldött be nekünk, melyet itt közlünk: Dunaszerdahely: Horváth Róbert. Vel'ké Blahovo: Fleischmann Kálmán. Maié Blahovo: Póda Géza. Vásárát: Csomor Géza. Gabfikovo: Fenő András. Vrakuny: Nagy Imre. Eperjes: Sáfár Sándor. Csécsénypatony: Gálfi Lajos. Korcsa: Szenes Ferenc. Felsíívámos: Bugár János. Felkérjük ezeket az elvtársakat, hogy körzetükben vegyék át a munkás- és parasztlevelezői tisztet és legalább kéthetente egyszer írjanak hosszú levelet a falu vagy üzeni munkájáról. Közöljék a példásan dobozó parasztok neveit, az élmunká"5o'rat. a beaznlgá Itatási kötelezettség teljesítésit. ho™y olvasóinknak b" Wji'nk s^ámnln'. akiket nan-yon érdeke? az. ír' történik a ken. A leve'eket kér'íik ,.Űj Szó P.t"v;l .Te«enskéni. 8." c í rv>ro és a borítékon a círr«en ie»-vpzz Ak tw. M. L., vagyis mrr'-íslevelező, küldeni. nanokban Dimitrov nevét, életét, példáját és tanítását. A tisztelet érzésével gondolunk arra. hogy Dimitrov elvtárs életmüvének egyik utolsó munkája a bolgárcsehszlovák barátsági szerződés megkötése volt. A bolgár-csehszlovák barátsági szerződésnek nagy jelentősége van a béke megszilárdításánál és megerősíti az imperialisták ellen küzdő tábort. Befejezted munkádat. drága Dimitrov elvtárs! Te, nemzetközi harcos — személvedben nemzetednek legjobb vonásait kénviselted, annak a nemzetnek a vonásait, amelynek jólétéért harcoltál. Téged, aki lángoló szeretettel szeretted a Szovjetuniót, a szovjet nép szeretete övezett. Te, Dimitrov elvtárs, ahogy Téged ismertünk, mindig vidám, bátor, mélyen emberi és sriikség idején mégis kemény voltál. Te, a történelem egyik legnagyobb férfia, a taktika és sztratégia.. a nroletár-mozgalom ismerője már nem élsz! Gyakran mondottad: >Elni szén, meghalni még szebb, de legszebb harcolni a szabadságért!« Rajtunk áll. hogy a Dimitrov elvtárs kezéből kapott zászlót tovább vigyük és magasra emeljük. Dimitrov meghalt! Dimitrov szellemében Marx, Engels, Lenin, Sztálin fegyverével, Cottwald elvtiírs vezetése alatt — előre a szocializmus felé! S kapitalista országokban síMvő munkanélküliség már válságjelenség dokkmunkásszfrájk A londoni dokkmunkások sztrájkja — a londoni rádió jelentése szerint — tovább terjed. A dokkmunkásokon kívül kétezer tehergépkocsivezető is megtagadta a fuvarozást s nem hajlandók elszállítani a sztrájktörők által kirakott árut. A cseh film- és bábszínház sikere Eécsben Bécs egyik legnagyobb mozijában adták elő az osztrák-csehszlovák társaság rendezésében a „Spalicek" c. bábjátékot. Ugyancsak előadásra került a „Sziréna" és a,,Vlőie Diery" cimű film, mely telt házat vonzott. A filmek nemcsak a közönség körében találtak lelkes visszhangra, hanem a kritika is a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg róluk. Az előadásokon jelen volt a csehszlovákbécsi követ dr. Krnó. Az előadás kezdete előtt az osztrák-csehszlovák társaság nevében bevezetőt mondott dr. Frizeti főszerkesztő. Túrócszentmártoiiban megszüntettek tizenhat kocsmát A túrócszentmártoni nemzeti bizottság elhatározta, hogy tizenhat kocsmárostól megvonja az iparengedélyt. Ez az ottani kocsmák fele. Eddig az egész járásban huszonnégy kocsmát szüntettek meg, szonnégy kocsmát szüntettek meg, üresedett helyiségeket kultúrális és népjóLti célokra használják fel. Szlovenszká orvostudományának magas színvonala Szlovenszkó kultúréletében óriási fejlődéseket észlelhetünk.. Ez a fejlődés nemcsak művészi, hanem tudományos téren is megnyilvánul. Az új idők olyan tudományos munkák kiadását is lehetővé teszik, melyeknek közértéke nagy, de a múltban nem adták ki, mert kiadásuk nem volt a magánvállalkozók részére „jó üzlet". Ilyen korszakalkotó fejlődés megy végbe az orvostudomány terén is. A Tatran kiadóvállalat dr. Pavlik és Novomesky megbízottak kezdeményezésére „Egészségtan" címen tudományos munkát ad ki, melynek célja, hogy a nép széles rétegeivel megismertesse a legfontosabb egészségügyi óvintézkedéseket » s a leggyakrabban előforduló betegségek elkerülési módját. A mű tárgyalja többek között az orvos hivatását a szociális társadalomban. Az iskolák, könyvtárak és sok más magánszemély is nagy érdeklődést tanúsítanak a tudományos mű iránt.