Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-12 / 76. szám, kedd

1949 július 7 UJ SZG A nyugdíjas bányász ö is a rozsnyói dolgos Fábry-csa­ládhoz tartozik, 1909-töi 1943-ig a bányában dolgozott. Tehát 39 hosz­•zú esztendőn keresztül szállt le na­ponta a tárnába, mélyen a föld alá, hogy kiaknázza embertársai számá­ra az értékes ércanyagot. 1921 óta tagja a Pártnak és az egész vidéken egyetlen komoly munkásmozgalom nem zajlott le aktív részvétele nél­kül. Rozsnyó városában a Kommu­nista Párt atyjának nevezik. Meg­ingathatatlan szocialista meggyőző­dése miatt többször fogházra ítélték, de a rácsos vasablakok még kemé­nyebbre edzették öntudatos maga­tartását. A legrosszabb dolga a ré­csel internálótáborban volt, ahová Horthy pribékjei hurcolták. Fábryval, a nyugdíjas bányásszal, Kozsnyó főterén találkozunk. Fábry kezet szorít velünk és nyugodt, bölcs hangján közli velünk, hogy az Üj Szónak alaposabban kéne foglalkoz­nia a szocializmussal. Határozott hangja annyira meglep bennünket, hogy csak zavart megindultsággal hallgatunk. Mit ls válaszolhattunk volna neki, ha abban a pillanatban megvaeyunk arról győződve, hogy ez a nyugdíjas bányász legszíveseb­ben Marx „Tőké"-jét olvasná lapunk hasábjain folytatásokban és valószí­nűnek tartjuk azt is, hogy oly lzga­lomma olvasná, mint egy szépirodal­mi mű feszült cselekményét. A nyugdíjas Fábryn, ahogy ott a téren előttünk állt és tiszta, komoly tekintetével a világba, a szines va­sárnapi reggelbe nézett, látni lehe­tett, hogy semmi sem érdekli, csak a szocializmus, az az erő, amely a dolgozók hatalmas tömegét össze­tartja, hogy előre lendítse az épitő és alkotó munkát. A dernői bányásznapon csöndes megindultsággal ünnepelte 33 éves bányászmunkájának gyümölcsét. A következő párszavas, bölcs és tömör beszédet tartotta a bányásznép előtt: Elvtársak, minden kezdet ne­héz. Gondol'átok arra. ha új házat akarunk építeni a réM helyén, meny­nyit kell rombolnunk, mennyi tör­meléket kell eltakarítanunk az útból és mennyi port kell a tüdőnkre szív­nunk munka közben. Gondoljatok arra, hogy mennyi fáradsággal és verejtékkel jár az építőmunka, de amikor feléniu a ház és ott áll előt­tünk munkánk eredménye, a ház e!r"enes, szilárd falaival, méo- szeb­ben, m'nt aboj-v a*t elképzeltek, ak­kor Játiuk. hop-y érdernes volt Igye­keznünk, törekednünk és dolgoznunk. Ezért mondom elvársak, hogy most. amikor a föld- és inari mun­kás hazáját építjük, meg kell feszí­tenünk minden erőnket a lecmesz­szebbmenőbb áldozatkézséggel az építőmunka érdekében. Ennek a ha­talmas törekvésnek nemzetiségre és vallásra vn'ó tekintet né!k»l kell megvalósulnia, mert a mi hazánk­ban, a népi demokráciánkban csak eirvetlen fajta ember nyer létjogo­sultságot és ez: a dolgozó. E beszédhez, fi<-v véljük. nem keli kommentár. F*bry ervszerfl sza­vait efrv munkásélet súlyos taofisz­talatal hitelesítették, 39 évi szaka­datlan bánvamunka sűrűsödött ösr­sze me^^yőzA han^'^ban és pi'ritán mondanivalódban, fis nincs senki, aki hlvatottahb lenne arra, ho°-v a szocialista mnnkaverseny jelentősé, eét a mae-a teües fontossá o-áhan és bordereiében felmérje és értékese, mint 8. (sz. b.) flz nyanoüermés Magyarországon Az újpesti Magyar Pamutipar meg­kezdte a magyaí gyapot első termésé­nek feldolgozását Ennek a gyapotnak magvát, amely fagyálló a Szovjet­unióban termesztették ki és Magyar­országon további keresztezéssel tették alkalmassá, hogy kibírja a dunántúli ég­hajlati viszonyokat. A szakemberek _ ál­lítása szerint a magyar gyapot minősé­ge semmivel sem rosszabb mint az in­diai gyapoté. Az idén a gyapottermelés még csak kísérleti volt és összesen 650 katasz­teri holdon történt. Azonban az ezidet sikerült kísérlet után a jövő évben már 2500 holdat vetnek be gyapottal és az ötéves terv végéig a termelési terület 100.000 kat holdra terjed ki. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ebben a "fontos nyersanyagban is önálló lesz' Magyarország és megfelelő vetőmag kitermelésével és a termelés kiterjesz­tésével önállóvá teheti egész Közép­Európát. ftz amerikai atléták meg­érkeztek Európába A7. amerikai atléták, akik a napok­ban Lisszabonban versenyeznek, meg­érkeztek Európába. A lisszaboni ver­seny után Oslóban szerepelnek, majd csoportokban több európai országot keresnek fél. Mi történt Gömörpanyitán? Kulákiak adták el a falu kútárjai a kisparasztoknak kiutalt traktort (yj) Az ötéves terv mezőgazdasá­gunkat és ezzel együtt a mező­gazdasági ágban dolgozó polgárain­kat nagy feladatok elé állítja. Ahogy az ipar terén a fejlődés, a technika vívmányai a termelés produktivitá­sát, valamint racionalizálását tette szükségessé, az ötéves terv mező­gazdasági vonalon a földműves tár­sadalom elavult elveinek és munka­módszereinek feladását követeli meg és ezzel egyidejűleg a technika és a tudomány fejlett eszközeivel a me­zőgazdasági termelés megjavítását tűzte ki céljául. Mi a falu szempontjából a mező­gazdasági ötéves terv legalapvetőbb elve? A kisparaszti munka észszerűvé tétele, a termelés felemelése, a mun­ka menetének megkönnyítése. Ea az a három alapelv, amelyet az ötéves terv a mezőgazdasági élet kisparaszti munka újjászervezése érdekében fő irányvonalul megsza­bott. A múltban, a kapitalista rendszer Idején, a nagybirtokos osztály és a kulákság nem tartotta fontosnak a mezőgazdasági munkák megkönnyí­tését, a gépesítést. A kulák csak a maga hasznára fordította a gépi erőt éa olcsó munkaerők kizsákmá­nyolásával, a szabad munkaerők versengése következtében a paraszt­ságot, a falusi földmunksságot leg­kegyetleenbbtil kizsarolta. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek alapszabályainak egyik leg­fontosabb megállapítása, hogy a bir­tokukban lévő gépi berendezésnek kizárólag a kis- és középparasztsá­got kell szolgálnia. E célok elérése érdekében a törvény rendelkező ré­sze meghatározza, hogy az EFSz vezetésében a túlnyomó többséget a kis- és középparasztságnak keli biz­tosítani, hogy a Jövőben ne fordul­hasson elö, hogy a szövetkezeteket a falusi zsíros parasztság és kulák­ság saját kapitalista érdekeire hasz­nálhassa fel. Hogy mennyire fontosak az Egy­séges Földműves Szövetkezeteket szabályozó rendeleteknek ilyértelmű megállapításai, legjobban igazolja az elmúlt napokban napvilágra ke­rült esemény, amely izgalomban tartja Gömörpanyita és a tornaijai járás földműves lakosságát. Mi történ! Gömörpanyiián? Két évvel ezelőtt néhány kulák, feketéző gazda és szerencselovag saját céljainak érdekében létrehozta a gömörpanyita! szövetkezeti alapon álló mezőgazdasági gépállomást. Hogy céljaikat leplezzék és az álla­mi hatóságokat félrevezessék „szö­vetkezetük" tagjai sorába a község több egyszerű és iskolázatlan kis­parasztját is bevonták és ezeknek közreműködésével megalakították a gömörpanyita! szövetkezeti gépállo­mást, amelynek élére a terveket már előre kikovácsoló érdekeltek Kuá Jánost állították. Sfsis János szocialista életszemlélete KuS János, a kis falu komiszárja, az egész falu közigazgatásának, földműves és kulturális életének ütő­erén tartotta kezét. Hogy teljes mér­tékben uralni tudja a vele egy hú­ron pendülő társaival a falu életét, megszerezte a traktorállomás elnöki tisztségét is. Ez az ember a község komiszárságán kívül a falu hentes­és mészárosmestere, a másokkal megművelt 12 katasztrális hold szántóföldön kívül házat utaltatott ki magának, kertet szerzett hasonló módon, az urbariátus elnöke, az ál­lami egykéz községi felvásárlója a mozi gondnoka és a község vendég­lőse. A felsorolt javadalmakat hozó foglalkozási ágakon éa tisztségeken kívül megszerezte magának a szö­vetkezeti elnökséget is, mert ebből is magának és hasonszőrű társainak akart javakat kovácsolni. Aszociális gondolkozás! módjára legjellemzőbb, hogy amikor a faluban az arra rá­szorulóknak fürdöbeutalását elutasí­totta, pompás egészségnek örvendő feleségét hamis jelentések alapján immár másodszor ingyenes állami nyaralásra utaltatta be. Üzelmeinek támogatására kiváló segítséget szerzett Kuchár József iskolaigazgató személyében, aki ra­vaszságával nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy KuS Jánosnok si­került a panyitai egyszerű szövetke­zeti tagokat félrevezetnie. ' .! » .'! .M Jiil . mii ( W 1 1 (1 .1 .1 I és Kuchár eladják a szövetkezeti traktort A központi szövetkezeti tanácstól a szövetkezeti gépállomás 1947-ben egy traktort kapott s ugyanakkor a traktor árának erejéig állami szub­venciót is. A gép bevonult a faluba, de nem teljesítette rendeltetését, nem szol­gálta a kis- és középparasztok ér­dekét, mert hisz a „szövetkezet" tagjai főként kulákok és aranyásók voltak. Az elnók úr és a pénztárnok úr óvatosan ügyeltek arra, hogy a traktor munkája csak a falu kulák­jainak és a „szövetkezet" bizottsági tagjainak érdekeit szolgálja. A trak­tor reggeltől estig KuS és Kuchár érdekében szántott és dolgozott. A szegény parasztok, — akik legin­kább rászorultak volna a traktor használatára —, ha gépi erőre volt szükségük, a községtől távoleső tornaijai állami gépállomásról kel­lett traktort rendelniök. Egy szép napon újabb traktor iránti kérvény érkezett me? Bratislavába a Köz­ponti Tanácshoz. A kifelé jól pros­peráló és szövetkzeti alapon működő gépállomás belső romlottságába a szövetkezeti tanács nem láthatott be. mert hiszen a falu elöljárósága KuS János aláírásával igazolta az újabb kérelem szükségességét. Így aztán megérkezett a faluba a másik traktor is. Most már két traktora volt a gépállomásnak, de továbbra is csak a 14 érdekelt cél­jait szolgálta. Az igazgatótanító ott­hagyta az iskolát, beteget jelentett felettes hatóságánál, „betegen" is rápattant a traktorra és maga járt dolgozni — „szövetkezeti alapon" a saját földjére és ha valami egyéb is Ígérkezett vagy kellemes volt az út, akkor a sofőrt félretolva maga indí­totta el a mótort és beszaladt a kel­lemes munka elvégzésére Tornaijára, így folyt a munka a kulákság javá­ra, mlg a falu parasztsága tehénké­jét volt kénytelen befogni az eke elé és így dolgozott a földjén. Egy szép napon KuS és Kuchár újabb tervvel lepte meg a „szövet­kezet" tagjait: Az egyik traktort el kell adni, — javasolták és a meglepett bizottsá­gi tagoknak rögtön be is mutatták a vevőt Kovács János pelsöci gép­tulajdonos személyében. Ajánlatuk alátámasztása céljából a szövetkeze­ti tagok részére ragyogóbbnál ra­gyogóbb magyarázatokkal szolgál­tak. Elővették minden szónoki ké­pességüket, egyenként és közösen „főzték" meg a többi tagot, hogy az egybehívandó ülésen szavazzák meg a traktor eladásának kérdését. Rámutattak arra, hogy a traktor­ral való munka nem fizetődik ki. Hogy a második traktor árát nem tudják kifizetni, mert erre szubven­ciót nem kaptak. (A hivatalos csend­őrség! vizsgálat megállapította, hogy a szövetkezet a második traktorra is 170.000 koronás államhitelt ka­pott, de ezt KuSék tudatosan elhall­gatták.) A legfőbb indító ok azonban az volt, hogy a traktor rossz. Mondanunk sem kell, hogy a fel­hozott érvek mind rosszakaratú, ha­mis beállítású, megtévesztő érvek voltak. A „rossz" és „használhatat lan" traktort a szövetkezeti tanács megkérdezése nélkül KuS és Kuchár eladták Kovács János géptulajdonos­nak. A tőkés, aki megvette a „rossz" traktort, az üzlet megköté­se után, amely minden bizonnyal nemcsak az ő számára volt jó, de KuS és Kuchár számára is, Panyitá­ról nem gyalogszerrel vagy kocsin, de a megvásárolt „hasznavehetetlen" traktoron távozott. KuSék traktoreladási javaslatának hátterét nem sikerült még kideríte ni, ezt majd a csendőrségi vizsgálat után a büntető blsóság fogja meg­áll api tan). Tény azonban, hogy a traktor nem azért került Gömörpanyitára. hogy egyes kufárszellemü emberek meggazdagodását segítse elő és ma­gántőkések kezébe kerüljön, A gömörpanyital traktorokat az állam azért utalta ki, hogy azok az ottani kis- és középparasztság nehéz munkáján segítsenek és nem azért, hogy KuSék és Kuchárék bűnös ér­dekeit szolgálják. A traktorok azért kerültek Gö­mörpanyitára, a tornaijai járás e kis falujába, hogy a kis- és középpa­rasztok termelési poroduktlvítását emeljék és nem azért, hogy a szö­vetkezet közvetítésével Kovács Já­nos, pelsöci tőkés új típusú trak­torhoz jusson és mások verejtékes munkájának gyümölcsét élvezze. Az ügyben a büntetőbíróság fog ítéletet mondani. Meggyőződésünk, hogy a bűnösök elnyerik a megérde­melt büntetést és KuSék és Kuchá­rék közreműködésétől az illetékes hatóságok a legrövidebb időn belül megszabadítják Gömörpanyita dol­gozó népét. A falu lakossága szá­mára pedig ez a traktoreset és az ezzel összefüggő egész bonyodalom kellő figyelmeztetésül for szolgálni, hogy a falu kis- és középparasztsá­ga még szorosabb egysérrbe tömö­rüljön. egysésres erővel küszöbölje ki a falu életéből azokat az erőket, amelyek az egység megbontásával essk arra törekszenek, hoey békét­lenséget és zavarokat szítsanak. A gömörpanyita! példa ezenkívül bizonyságul szolgál, hogy mennyire fontos a múltból visszamaradt kü­lönböző szövetkezetek azonnali fel­számolása és helyükbe az Egységes Földműves Szövetkezetek megvalósí­tása, mert egyedül az Egységes Földműves Szövetkezetek biztosítják és szolgálják a falu kis -és közép­parasztságának javát és érdekeit. Az Egységes Földműves Szövet­kezetek, amelveknek vezetőségében és tagjai sorában a kis- és közép­parasztok alkotják a döntő többsé­sret, biztosíthatják eervedül a falu jövőiének boldotulását. Az ilyen jól vezetettt szövetkezetekben nem for­dulhat maid elö, hoarv a falusi ku­lákság a ma?a érdekeinek szolgála­tába állítsa a p-épeket és a termelés eszközeit, amelyeket a kormánv a kis- és középparasztság munkáján akar könnyíteni. MMMWMWMHH Wt WWt Ht M HM WM MM Amerikai nyomás a Közép­kelet államaira Amerika egyre nagyobb nyo mást gyakorol a Középkelet álla­maira. A „Handenika" című iráni lap jelentése szerint Amerika te­heráni nagykövete kijelentette, hogy a Középkelet tájékoztatási központját Kairóból Teheránba helyezik át. A tájékoztatási köz­pont angol nyelven írt propagan da-lapokat fog kiadni, melyeknek célja ismeretes: Középkelet álla­mait az imperializmus szolgálatá­ig állítani. Panamából jelentik... Ezek a szabadságeívek odaát A moszkvai Trud hosszabb cikk­ben foglalkozik azzal a ténnyel, hogy Panama államban a Panama­csatorna megépítése &ta kétféle mértékkel mérik a munkásokat. A fehérbőrű munkafelügyelőket aranypénzben, a fekete munkásokat pedig ezüstpénzben fizetik. A néger *ezüst-munkás« bére ma is alig egy­harmada az ugyanazt a munkát végző fehérbőrű óarany-munkás* bé­rének. Az Amerikai *Munkás« Szö­vetség képviselői az Egyesült Álla­mok szenátusi bizottsága előtt nem­régiben kijelentették, hogy minden >ezüst-munkás« tolvaj és kém. A pa­namai munkások szakszervezeti ve­zetőjét, T. Molant, a közelmúltban letartóztatták. Egy másik panamai szakszervezeti vezetőt, J. Sachsot, kényszermunkára ítélték. Panama városában nz USA imperialista kor­mányának ténykedései ellen a pana­mai dolgozók ezrei tiltakozó felvonu­lást rendeztek. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség támogatja a panamai munkásokat és követeli, hogy Pana­ma tartsa tiszteletben a szakszerve­zet szabadságelveit. Százezer példányos Petőfi­kiadás a nagy költő halálának 100. évfordulójára Petőfi halálának közelgő százéves fordulója alkalmából a magyar könyvkiadás a nagy költő müveinek újabb kiadásaival az eddiginél is szé­lesebb tömegekhez hozza közelebb az örökbecsű alkotásokat. Legfontosabb kiadványa a Petőfi-centenáriumnak az összes költemények újabb kiadása lesz, amelyet az 1948-as centenáriu­mi kiadás kitűnő csoportosításában, de a tavalyinál sokkal szebb külső­ben, áttekinthetőbb tördelésben és jóval olcsóbb áron adja ki a Szikra és az Országos Könyvhivatal együtt. Ez a százezres példányszámú kiadás valóban alkalmas arra, hogy a tö­megekhez eljusson. Petőfi prózai írá­sainak gyűjteményét a Franklin Társulat hozza ki, szintén igen olcsó a 10 forintnál jóval alacsonyabb áron. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Petőfi és Arany János levelezé­se, amely nemcsak a magyar iroda­lom két halhatatlan klasszikusának baráti viszonyára vet fényt, de ra­gyogó dokumentuma annak az állás­foglalásnak is, amelyet a magyar költők legjava a magáénak vallott az 1848-as forradalom és szabadság­harc idején. A könyvet a Hungária Könyvkiadó hozza kt. Érdekes kísér­lete lesz a magyar könyvkiadásnak a két, kartonra nyomott képeskönyv, illetőleg leporelló, amelyek Petőfi néhány illusztrált versével már a legkisebb gyermekekhez ls elviszik a nagy költö művészetét. A kiadvá­nyok tartalma, ára és példányszáma annak jele, hogy a magyar könyvki­adás a megfelelő méretekben kívánja megünnepelni a dolgozó magyar nép halhatatlan költőjének emlékét. Múzeumot állítanak fel Sztálin szibériai száműzetése helyén Narim régi szibériai település nem régen ülte meg fennállásának 350. évfordulóját. Narim kietlen vidéke arról nevezetes, hogy az orosz cári kormány ide száműzte a politikai el­ítélteket, ide száműzték 1912-ben Sztálint is. A szovjethatalom évei alatt Narim képe teljesen megválto­zott: saját iskolája, klubja, könyvtá­ra, kórháza van, fafűrészüzemet és fafeldolgozó gyárat létesítettek. Nemrég ünnepélyes keretek között nyitották meg a Sztálin-múzeumot abban a kis házban, amelyben Sztá­lin a száműzetés keserű kenyerét ette. A házat azzal a berendezéssel bútorozták be, amelyet 1912-ben Sztálin használt. Egyszerű mosdó, két asztal, három szék és egy utazó­láda — ez az egész berendezés, amellyel Sztálin 1912-ben Narimba érkezeti. Tárgyalások az osztrák állami szerződésről A négy nagyhatalom külügymi­nisztereinek helyettesei, akik a pá­rizsi konferencia értelmében szep­tember 1-ére osztrák állami szerző­dést dolgoznak ki, Londonban két fijab pontban egyeztek meg. Később elo<radták a szovjet javaslatot, mely­nek értelmében Ausztria 150 milíió dollárt köteles fizetni a Szovjet­uniónak azokért a német javakért, melrek a háború után Ausztria t«* •Ak tén maradtak.

Next

/
Thumbnails
Contents