Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-02 / 70. szám, szombat

^mnjK^iMi^wPM a Blm irt iWT> » .MS^^BDV^IIB^HL. ' i • yIÍéÉíh fürt iii

1 rfni-írtra-jf ift'MiiAiii • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 július 2, szombat 3 KCS II. évfolyam, 70. szám A traktorállomások és a szövetkezetek ígérete a köztársasági elnöknek teveSek a földek egyszerű doSgozóitól — Ez az aratás a nép aratása Az aratás legintenzívebb előkészületeinek időszakában vagyunk és mindnyájan érezzük a felelősséget az idei jó aratás gyors és rendes lefolytatásáért. Ez a felelősség megnyilvánul a falu előkészítő aratási munkálataiban, megnyilvánul az üzemek és hivatalok védnökség vállalásában az egyes falvak, egységes szövetkezetek és állami birtokok felett,megnyilvánul azokban a levelekben, amelyeket a földművesek, traktoristák és az állami birtokok dolgozói küldenek a köztársaság elnökének. Ezekben a levelekben ígérik a köztársaság elnökének, az e-ész nemzetnek, hogy időben elvégzik az aratási munkálatokat. ígérik, hogy- a szövetkezeti önsegély jó megszervezésével munkaerőket takarítanak meg, hogy a gépek teljesítményét emelik és mindent megtesznek, hogy a gabona mielőbb a magtárakba és a malmokba kerüljön. Milyen szépek, milyen meghatóak ezek a levelek! A szocialista dolgozó tudja, hogy önmagának, az e^ész dolgozó munkásságnak, az egész népnek arat. Tudja, hogy teljesítményétől függ a nagyobb falat fehér kenyér, hogy a sok keserves esztendő után a dolgozók felett is kisüssön a nap. Tudja, hogy ez az aratás a nép aratása és a jó termés eredményét a dolgozó nép kapja s ezért kétszeresen! gyekszik munkája elvégzésében. Ügy hisszük, nem lesz érdektelen, ha a levelek tömegéből, amelyeket a köztárcasár elnöke és a kormány kapott, kiragadunk néhányat, hogy példaként állítsuk őket Szlovenszkó dolgozói elé. Köztársasági E'.nök úr! A Cerne na Sumave község 302. íz. állami gépállomása előterjeszti az 1349 június 25-én t?rtott üzemi munkagyűlés határozatát, melynek programpontja az aratás; munkák pontos és kötelező biztosítása. Mi, a Cerne na Sumave község állami gépállomásának alkalmazottai tudatiban vagyunk annak, mily nagy jel-íitösége van az aratási munkálatoknak országunk határsávjának területén és látjuk azokat az akadályokat, melyek a hegyes talaj, a tengerszín feletti fekvés, a változó időjárás é<= a kései aratási idő következteben itt felmerülnek és ezért kötelezzük magunkat, hogy feladatainkat SO százalékkal emelni fogiuk. A tarlótörésnél a tarlótörők befogadó képességének megfelelően feladatainkat 230 hektárral emeljük. Az aratási munkálatok és a tarlótörés a mai napig megállapított feladatai a kötelező szerződések alapján ©z aratási terményekre a következőképpen vannak megszabva: 630 hektár aratás és 280 hektár tarlőtörés. A további köte'ező megrende'ések, melyek június hó végéig az MNV és az egyes földművesek szerződése alaoján létrejöttök, 60 hektárt képeznek. Ezzel kitűzött feladatunk szilárd alapot nyert. A kitűzött feladatok szervezeti biztosítása: 1. Minden aratási munkálatot azoknak a feladatoknak alapján fogunk végrehajtani, melyeket a megállapított munkanomiák szabnak meg és melyek teljesítésére a traktoristák önként jelentkeztek. 2. A munkahelyek tervszerű rendes szétosztásával, tehát azzal, hogy b

:zonyos munkáscsoportok az aratás kezdetétől előre megállapított munkahelyeken fognak dolgozni és azzal. liory előre megismerkednek a helyi körülményekkel és feltételekkel s előre meghatározzák a munkahelyükre vonatkozó részlettervet. 3. Fokozottabb állandó munkakésziiltséggel biztosítjuk a munka gyors megkezdését. Ez azt jelenti, hogy hamarább munkába lépünk, hogy a munkanap kezdete előtt a gépek munkára készen álljanak. A hatjtóanyagot a gépekbe már előző este, a munkanap befejezése után betöltjük. Éppen úgy a munka befejezte után ellenőrizzük a gépeket, hogy az esetleges hibákat azonnal kijavíthassuk. 4. A gépek véétől kötelezik magukat, hogy a gépeket példás rendben fogják tartani, hogy így bármely időben készen álljanak a munka megkezdésére. Biztosítani fogják a géppark közlekedési képességét és í~y lehetővé teszik az aratási munkálatok sima lefolyását. A traktoristák, valamint a közlekedést biztosító személyzet, a vezető elvtárssal az élükön kötelezik magukat, hogy mindnyájan egyesült erővel, tanáccsal és munkával eleget fognak tenni ennek a feladatnak. Cerne na Sumave, 1949 június 25. Köztársasági Elnök úr! A Hlboká nad Vlt. állami birtok Kfesin nevü mezőgazdaságának vezetősége és alkalmazottai jelentjük önnek, hogy készen állunk az ezidei aratási és cséplési munkák legrövidebb idón belüli elvégzésére, a gazdasági alapelvek szigorú tekintetbevételével. Ebből a célból aprólékos és ruganyos aratási tervet dolgoztunk ki. Mindent megteszünk, hogy a lehető legnagyobb törekvéssel nemcsak az ezidei aratásnál, hanem további munkánkban is mezőgazdaságunkból mintagazdaságot építsünk ki, melv a földműveseknek például, közellátási politikánk támogatójául fog szolgálni abban az államban, mely az ön bölcs vezetése alatt halad a szocializmus felé. Köztársasági elnök úr! Mi földművesek, a íabovresky-I Egységes Földműves Szövetkezet tagjai kötelezzük magunkat, az idei aratási munkálatokat úgy hajtjuk végre, hogy a szövetkezet összes tagjai, főként a közép- és kisparasztok megismerjék azokat az előnyöket, amelyeket al Egységes Földműves Szövetkezet nyújt és ne érje őket csalódás abban a bizalomban, amellyel iránta viseltetnek. Ezzel meggyőzzük a többi földművest is, akik nem tagjai a szövetkezetnek, hogy mit jedent tulajdonképpen az Egységes Szövetkezet. Az idei aratási munkálatoknál teljesen kihasználjuk az összes gépek munkáját és így emberi munkát takarítunk meg. Ígérjük önnek, hogy az idei aratási munkálatokat az összes földművesekkel együiiműködve, 25 nap alatt elvégezzük a földművescsaládok összes földjein. A kézi aratást 70 földműves fogja elvégezni. Összesen 170 ember fog dolgozni, tehát egynegyeddel kevesebb, mint más éveken, habár a bevetett terület sokkal nagyobb és nagyobb a marhaállomány is. Ez az első nagyobb siker, melyet az Egységes Szövetkezet a földműveseknek jelent. Aratási tervünk: A termelési terv alapján az egyes gazdák 80 hektár rozst, 65 hektár búzát, 15 hektár árpa és 66 hektár zabot, tehát összesen 206 hektár terményt takarítanak be. Erre a munkára két traktoruk, egy önkötőzőgépük, 20 aratógépük áll rendelkezésűkre. A gépeket a éeské-budéjovice-i fűtőüzem lakatosai javítják ki nekünk, mert ennek az üzemnek az alkalmazottai patrónátust vállaltak a szövetkezett felett. A hajtóanyagok mennyiségét is biztosítottuk. Az aratásra összesen 960 literre lesz szkükségük. Az önkötözőgépbe a kévekető köteleket július 10-ig a ceské-budéjovice-i Gazdasági Szövetkezet szállítja le. Miután az aratógépek nem teljes 25 napot fognak dolgozni, azok a földművesek, akik a gépeknél vannak, a terményt keresztekbe is rakják, elszállítják és segítenek a cséplésnél. Egy traktor rögtön az aratás után tarlót fog törni. A munkaerők ilyen tökéletes kihasználásával az aratás befejezésekor már 60 hektár lesz feltörve és 60 hektárból kicsépelik a gabonát. ígérjük Elnök úr, hogy ezt a tervet, amelyet magunk elé tűztünk, meg is valósítjuk. Egységes mezőgazdasági szövetkezetünk így hozzájárul a városban dolgozók ellátásának a biztosításához és a földművesek munkáját megkönnyíti a falvakban. Zabovresky, 1949 június 28-án. Az élmunkások maguk határozták meg a munkanormát A munkához való új viszony kitűnik a feladatok megszabásából. A KSC IX. kongresszusa és Lazik elvtársnő, 2álezák elvtárs és több élmunkás példája nagy hatással volt az élmunkás-mozgalom kiterjesztésére a középszlovenszkói vasüzemnél Podbrezovában. Az acélművek munkásai jelentkeztek az acélművek országos versenyére. A tisolci kohóművek munkásai már résztvettek az országos versenyen és eddig a harmadik helyen vannak. A hengerelőállítás dolgozóinak soraiban nagy élmunkás csoportok alakulnak, ezek közt sok a munkavezető is. Ezekben a napokban új, nagyobb élmunkáscsoport alakult meg, melyben Kalisky Sándor munkavezetővel az élén 24 munkás vesz részt. Ez az élmunkáscsoport maga szabja meg a neki megfelelő szilárd normákat és nincs 6züksége idöellsnörökre. frss Ennek a csoportnak ar élmunkásai önként kérték a csoportvezetőséget, hogy az eddig 3 százalékkal emelt normákat 23 százalék kai emeljék a csövek cinkezésénél és megjavítják a minőséget is. Kötelézték magukat, hogy ezt a normát is példásan és tervszerűen túlhaladják. Más csoportokat is felhívtak, hogy hasonló kötelezettséget vállaljanak. Bratislava polgárai S Közeledik Bratislava legnagyobb ünnepnapja: A S/;Iáv Nap. Az idei Szláv Napon magasrangú kormánytényezők is rcsztvesznek, azonkívül a baráti szláv népek kiküldöttei is jelen lesznek. Városunk tehát a vidéki kiküldöttek és külföldi vendégek érdek' ->désenek középpontjába kerül. A Nemzeti Bizottság ezért felbí' ja a lakosság figelmct arra, hogy az idegen vendégeket figyelmess 'ggel és szeretettel fogadják. Ugyancsak ügyeljenek a várcs tisztrjágára és csinosságára. A városban minden bázat lobogózzanak fel állami és nemzeti zászlókkal. Ka ez nem lehetséges, akkor Irgalább az ablakokra papírzászlókat tűzzenek. Az UNV felhívja a háztulajdonosokat, hegy házaikat ezeken a napokon kötelesek fellő

1 3gózni. visí\SZK /,/•• A párizsi konferencián győzött a nemzetközi együttműködés politikájának efve A. Visinszkij, az SSSR külügyminisztere a moszkvai „jt'raviia' ts „Izvestija" újságíróinak kéréséré értékelte a külügyminiszterek tanácsa párizsi ülésének eredményeit. Visinszkij nyilatkozata bevezető részében rámutatott arra, hogy a tanács a német kérdéssel már harmadszor foglalkozott. Az 1947-i két ülésen a tanács nem ért el pozitív eredményeket, mert a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók a német problémát megoldani és a Németországgal való békeszerződést előkészíteni. Az USA és Nagy-Britannia kormányai már 1946-ban Németország felosztásának útját választották. Elvetették azokat a kötelezettségeket, amelyeket Potsdamban elfogadtak és a német kérdés megoldását minden mó'lon leyekeztek elodázni. A nyugati hatalmak már akkor törekedtek a Nyugat-Németország fölötti telihatalom megnyerésére és imperialista érdekekre akarták kihasználni. Ennek pz irányvonalnak az alanján, ami ellentmond a potsdami mes-e,evezésnek, az USA, Naey-Britannia és Franciaország kormányai az utolsó három évben olyan intézkedéseket valósítottak mer, melyek Németország végle«»* felosztására vonatkoznak és arra, ho<ry Nyugat-Németországot terjeszkedési terveik eszközéül használják. Visinszkij azután fgy folytatta: — Nem lehet elfelejteni, hogy a német kérdés megoldása nemcsak Németország, hanem mindazon nemzetek számára is fontos, akik a tartós béke kiépítésére törekszenek. Ezért volt a nyugati megszálló hatalmak politikája kezdettől fogva sikertelenségre ítélve. Továbbá azért, mert ellentmond Németország történelmi fejlődésének és elítéli ezt a politikát a demokratikus Európa és az egész világ demokratikus körei. A nyugateurópai hatalmak kormányai nem adták fel azt a reményüket, hogy sikerülni fog nekik a párizsi tárgyalásokat az ő úgynevezett .szilárd irányvonaluk" alapján vezetni és mindent megkíséreltek, hogy ezirányban sikert érjenek el. Űrre irányul Acheson, Bevin és Sehuman memoranduma, mellyel a szovjet küldöttségnek a német egységre vonatkozó javaslatára feleltek. A nyugati hatalmak arra törekedtek, hogy megnyerjék a külügyminiszterek tanácsát a Németországban megtett egyoldalú intézkedések számára, ami a felosztási tények legalizálását illeti, mikor előterjesztették memorandumukat, mint a program első pontját, ami Németország egységének kérdésére vonatkozott. Nem gondoltak ki ebben az esetben semmi jobbat, csak egyszerűen a keIetnémetorszá®1 övezetnek az úgynevezett bonni alkotmányhoz való csatolását javasolták és ezt az övezetet a három megszálló nyugati hatalomnak akarták alárendelni. VisinszldJ azután megvilágította ennek a javaslatnak demokráciaellenességét. Németország megszállásának a végtelenségig \ aló meghosszabbítását jelentené ez. A nyugati hatalmak nem valósíthatták meg ezt a programjukat a szovjet delegátusok szilárd álláspontja miatt. Kísérletük kudarcot vallott. A nyugati hatalmak külügyminiszterei ezért a német kérdés másféle megoldásával próbálkoztak. Három új javaslatot adtak be a német kérdés megoldására. Ezek a javaslatok távolról sem tartalmaztak olyasmit, ami arra mutatna, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak eddig folytatott politikája Németországgal szemben helyes volna. Ellenkezőleg, egyenesen arról a szükségességről beszéltek, hogy igyekezni kell Németország gazdasági és politikai egységének megújítására, hogy így a külügyminiszterek tanácsának következő ülésén eredményeket érjenek el. Kizárt dolog ezt a tényt Amerika részéről helyes politikának nevezni, mint azt az USA képviselői bizonyítani igykeznek. A valóságban a külügyminiszterek tanácsának párizsi konferenciáján a német kérdésben létrejött egyezmény nagymértékbe neltér az angol, francia és amerikai eredeti tervektől. Ha figyelmesen elolvassuk a külügyminiszterek nyilatkozatát, könnyen megláthatjuk, hogy ez a kommüniké, melyet négy miniszter elfogadott, azokat az alapgondolatokat tartalmazza, amelyeket a szovjet küldöttség javaslatában előadott a párizsi ülés első napjaiban. Visinszkij megismételte a 6 pontban összefoglalt szovjet álláspontot, melyre a párizsi konferencián helyezkedtek és amely ellen a nyugati hatalmak külügyminiszterei egész sor ellenvetést hoztak fel, de amelyből a szovjet küldöttség egy ir.l.iirnétert sem engedett. Ezért a nyugati hatalmaknak meg kellett változtatni politikájukat, új alapok után kellett nézni, amelyek szerint némely német részletkérdést meg lehetett volna oldani. A szovjet javaslatnak voltak ilyen alapjai. Akárhogy is próbálják most a nyugati hatalmak ezt tagadni, tény, hogy a négy miniszter nyilatkozata a szovjet javaslatok szellemében van kidolgozva. Visinszkij ezután a párizsi kommüniké egyes pontjaira rámutatva, bebizonyította az egyes amerikai politikai tényezők dicsekvő nyilatkozatának valótlanságát. Ezek az amerikai politikusok minden eszközzel arra törekszenek, hogy elhitessék » világgal a párizsi konferencián elért sikereiket. Visinszkij ezután az osztrák szerződés feletti tárgyalásról beszélt* Mindenekelőtt azért sikerült megegyezésre jutni, mert a nyugati hatalmak elismerték a Szovjetúnió jogos követelését, ami a Kelet-Ausztriában lévő volt német vagyont illeti. Ezt a külügyminiszterek képviselői az eddig tartott több mint 160 ülésen nem akarták elismerni. Jugoszláviának gazdasági érdekeit úgy biztosították, hogy átengedték a Jugoszláv területen lévő osztrák vagyont. Ami a Jugoszláv területi követeléseket illeti Ausztriával szemben, meg kell jegyezni, hogy már két évvel ezelőtt, tehát régen a külügyminiszterek páilzsi ülése előtt, Jugoszlávia képviselői az SSSR háta mögött titokban tárgyalásokat folytattak Noel Backerrel és McNeil miniszterrel, de nem értek el eredményt. Világos, hogy a szovjet kormány nem vállalhat felelősséget ezeknek a kuliszsza mögötti tárgyalásoknak a következményeiért. Ha a párizsi Clés eredményeiről beszélünk, meg kell említeni közülük a legfontosabbat. Ez a Németország felosztására és a nemzeti kapcsolatok zavarására vonatkozó politikának összeomlását és annak a politikának biztos sikerét jelenti, mely Németország egységének megújítására, a nemzetközi kapcsolatok megjavítására és a nemzetközi együttműködésére vonatkozik. Ez legfőbb eredménye • külügyminiszterek párizsi ülésének. Ami a Külügyminiszterek Tanácsa újabb összehívásának előkészületi lehetőségeit illeti, mint ismeretes ezen a téren engedmények történtek mind a három nyugati hatalom, mind a szovjet kormány részéről. A szovjet kormány kijelentette, hogy hajlandó megszüntetni a közlekedési és más korlátozásokat, ha a nyugati hatalmak is megszüntetik a közlekedésre és más korlátozásokra vonatkozó Intézkedéseiket, ha felhagynak a négy hatalom közti együttműködés bojkottálásával és kifejezik egyetértésüket a Külügyminiszterek Tanácsa meújítására vonatkozólag. A három nyugati kormány elfogadta ezeket az engedményeket. Azon a nézeten vagyok, hogy a jövőben is szükség lesz kölcsönös engedmények megtételére a potsdami megegyezés alapelveinek értelmében — fejezte be Visinszkij a „Pravda" és „Izvestija" újságíróinak tett nyilatkozatit,