Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-02 / 70. szám, szombat
8 UJSZ0 1949 Július ? Bol. ázatnál többet láttam! Vonaton, a Práca-t lapozó tzoms~„cU*m újságjába sandítva olvasom a nagybetűs cim.it: „Egy jő franc-.a i l.m". E napokban jómagam is látia;n két francia filmet Pozsonyban. Izgatoit tehát, hogy melyiket dicséri a Sráca. Az egyik, a sokáfutott „Mar. ;i!l<»is«", már lekerült a műsorról és ijy csak a maxikról lehet szó, annál is inkább, mert a Jules Renoir ren1 lezte Marseillaise-tttál unalmasabb, üresebb filmet — témája ellenére — reg láttam.: egy szabadságdal izületére, mely gyújtva és gyújtogatva diibörögtet elő új világot: mi mindent lehetett volna e tény szuggesztív felmutatásával elérni.' Gondoljunk csak a nagyszerű, magyar filmre, a „Valahol Európában" vezérmotí mintára, C.hol lehetetlen körülmények között, eldurvult emberpalánták között, ma jd 150 év mu Jva előttünk ele rí valósáivá a szabadság dala. És ennek a lényeges, teremtő, éltető, gyújtó ritmusnak Renoir széteső filmjében semmi nyoma. A „Marseillaise" tehát sammi körülmények közt. sem l'het a Práca által dicsért jó Iran-eia film. Ma-ad a másik: a• R-v* Clair rrndt— te Cheva-lMer-füm: ..Ha'.lratni arany". Vígjáték, kellemes, üde. franciásan pikáns és mégis diszkrét bohózat, pezsgőfröccs és — mégis nagy művészet, A francia formakészség — rz az utánozhatatlan, vérbement, tradicionális lényeg — itt csodálatram.étló, zökkenésnélküli művet eredményezett. Azonban e munka sajátrdeái, a fiavbert; művészi fegyelmet soh'se érezrűk nehezékként: a. nAző a kész éredmémnek tapsol, a könvnyedségnek, a kellemnek, forma és tartalom szerencsé* találkozásának. Amikor kipvulladnak a lámpák, még azt mondod szomszédodnak: jó film és 6 is bólint rá egyet: egész kellemes rrte volt. De kint az utcán vaay másr>fr> ú.ira eszedbe jut és máskép: oOndolkoz+at, v.ifucrta'anit. Mi ez? Tegnap nevettél sőt hahotáztál, vígjátékot Wtál utóvégre, burleszket és most emiszerre a történelemre döbbensz, Burleszk, melv történelem: rre is csak a Iranritk fc*p»*»V. t, ezfrrt és ennyiben jó film a „Hallgatni arany". Ha akarom: az egész csak a filmtörténelem egy epíródja. Mese a szerelemről a hőskorból, a füm kezdeti szakából, amikor a mozi még csak a vurstli bódéjainak egyike volt, újfajta panoptikum, kikiáltóval, becsalj cégérrel, lyukas tetővel és esernySs nézőtérrel, mese a forgató gépről, amikor m-ég csak néhány kótyagos esküdött örök hűséget a bűvös eelluloidsza-lcgnak, amikor az azóta v rémmé elmomutosodott fVmcsiná1 ás még romantika volt, meli/et fe'id.ézn.i csak adekvát szerelmi keretben lehet. A filmbeszerelmesedettek epi/másba *z°relmesedése burleszk helyzetnél többet eredménvez és pillanatokra C7 emberi sors ridegségére eszmé'ünk. De nem is lehet máskén: a hőskor mindig a romantika és tragédia keveréke. A film hőskora a piremekmvő m*g nem bírja a tragédiát. Drámáinak futkosó, ka.vkodó emberei m« tr^r nevetté;yként h"*ri"l*. A hnláWásI «'"»i<M»«tf en'rformán válthat ki a nézőből sírást vagy kacaaárt. A film hőskora; A „műterem" deszkabódékban vagy pajtákban volt, akárcsak az első romantikus pilótáké, akik gépeiket maguk kalapálták össze a hangárnak csúfolt csűrökben. Díszletezők, festők, maszkírozok, kellékesek, operatörök, színészek é$ rendezők még egy anyagból vannak: mindenki mindenkihez ért. A kecske ugyanolyan fontos kellék, mint gazdája. Ami kívülálló, ami idegen 6 környezetben, e „kollektívumban", az a pénz! Idegen anyag, ellenség, más. Re né Clair mutatóujja játékosan villan az ellenség felé: Vigyázz! Vigyázz: a pénz idegen. A pénznek gazdája van, kívülálló. A filmnek pénzelöje van: finanszírozója. A film még nem üzht r kaland csupán, de a pénz ingyen semmit sem ád, a finanszírozó tehát szere met zsarol. „Zsarol": e filmről szólva túlhangos e rendőri szó. A cilinderes habitué néha-néha ellátogat a „műhelybe", egyet-kettőt kacsint a hölgyek felé és mindig van, aki enged a csábításnak és elrobog az elegáns hintón. A filmben a pénzes kívülálló, csak a leerítési lehetőséget látja, a film még nem ipar, még nem profit, a „kapitalizmus" címszó e keretben sután hatna, de a pénz prostituáló volta a kizsákmányolásnak ez az ipari formája már kimutatható valóság. A burleszk egyeduralma még nem bírja el a harci kiállást, a film munkásai adekvát módon: burleszkkel, bohózat szerűen védekeznek. V®n egy nebá.ntsvirdguk. romlatlan üdvöskéjük: est a kincset, a tőkés nem szakíthatja le Udvarlás közben hol egy kulissza esik a fejére, hol a süVves-tőbe suhan, piszkos lesz, poros, hápog és A báhonyi kőművesek utal mutatnak Felhívás az építészetben dolgozókhoz Megindult az éimunkásmozgalom az építészetben is A Párt IX. kongresszusa az építészeire nagy feladatokat ró. Az építészetben dolgozó üzemi szervezetek kötelessége, hogy minden eszközzel előmozdítsák az építészet fellendülését, mert csak így tudjuk megvalósítani azokat & nagy feladatokat, amelyeket az ötéves terv ró reánk. Mik ezek a nagy feladatok? Elsősorban új iparüzemek felépítése, aho'. a dolgozók tízezre; juthatnak megfelelő életszínvonalat biztosító termékeny munkához, másodszor pedig a lakások, amelyre annyira szükségünk van. Ha országszert* szétnézünk, rögtön észrevesszük, hogy a kép mindenütt megváltozott. Mindenütt új gyárak, új gyárépületek nőnek ki a földből. Az épülő szocializmus nyomában haladva felötlik bennünk a kérdés, kik csinálják ezt? S a válasz nagyon egyszerű: az épi tőmunkások szürke serege, amelv sokszor még nehéz körülmények között dolgozik a szebb jövőért. Az Épitőművek nemzeti vállal?t bratislavai második kirendeltségén a dunai kiállítás területén fo'.yó munkálatok 90 százaléka már akkordban folyik. A szocialista munkavsrseny már egészen szépen fejlődik és ennek igen nagy a jelentősébe a terv megvalósítása szempontjából. Ezt az építkezést H5 százalékban teljesitik. A legnagyobb érdem ezért a kőművesek élcsapatét illeti. Nagv Péter és Kos Lajos v?zetik ert az él* csapatot. A tervet 130 százalékra t?ljesítílc A? ácsok közül a legjobb munkát Obi Vencel é« Mravik József élcsapata végzi. 100 százalékos teljesítményt mutat fel a csapat. A munkások politikai neveléséről is gondoskodtak itt. Ta'.én éppen ennek köszönhetik, hogy oly sikeresen haladnak előre. Üzemi könyvtárat szerveztek, ahol a marxista irodalom színe-java található. A műszaki főiskola bratislavai építkezése is jól halad. Naponta járunk erre és őszinte örömmel figyeljük azt a komoly eredményt, amelyet az itt dolgozó építőmunkásság elér. Szemmel láthatóan nőnek a betonépítmények és nincs messze az az idő, amikor a régi, rendezetlen nagv térság helyén lenyűgöző építmények emelkednek. Itt az élmunkáscsoportok egymással versenyeznek, ennek tudható be, hogy az alapásási munkálatokban és a betonozásban jóval túlhaladták az előírt telejsitménvt Itt is készülnek arra, hogy a szocialista munkaversenyt még jobban kiterjesszék, ha az építkezés előbbre halad. Örömirii?] jegyezzük fel Valentovics Ignác kőműves nagyszerű teljesítményét, aki Báhonyban. a Vakok Intézetének új építkezésénél 3 kőművesből és 3 segédmunkádból á"!ó élmunkáscsoportot szervezett. Közösen megállapodva elhatározták. ho«v az összes munkákat a norma feletti 10 százalékos túl teljesítménnyel elvégzik. Ezek az úttörők az építészeti mozgalom nagyszerű katonái és kötelezettségüket példásan teljesitik Az építkezés be'.ső vakolási munkálatainál a normát helyes munkaszervezéssel 60 százalékkal lépték túl. Egy kMves 8 smkaira alatt 32 m 2 falat vakolt be ami nagyon elismerérse méltó teljesítmény. Ezek az úttörők kötelezték magukat, hogy újabb munkáscsoportokat fs megimertetnek módszerükkel. Hajlandók arra, hogy bármikor elmennek más éoitkezések're is és megmutatják a többieknek, hogyan kel! dolgozni, hosy a fizikai ero fokozása nélkül a teljesítmény nagyobb legyen és a munka minősége ugyanolyan jó maradjon. Olvasóinkat bizonyára érdekli, kik ezek a kiváló újítók az építkezésben? Felsoroljuk neveiket, mert megérdemlik, Hogy például szolgáljanak az egész dolgozó társadalomnak, hogy munkájukon okulva az építőmunkásság soraiban új mozgalom Induljon, amely mozgalom célja a,, ötéves terv telies 1tése, ami a dolgozók boldogabb jövőjével egyértelmű. De hagyjuk beszélni a munka hőseit. Valentovlcs Ignác mondja: 40 éves vagyok, 22 éve kőműves és mesterségemet nagyon szeretem. Mint kommunista olvastam az újságokban Pártunk kongresszusáról és elhatároztam, hogy fzon leszek, hogy az építészet is teljesítse a tervet. Hiszen ezzel önmagunknak segítünk! Nem tudom, milyen mértékben sikerült ez nek'*m, de a jövőben példásan akarok dolgozni és segíteni társaimnak, akiknek még nem megy úgy a munka, mint nekünk. P a s k a János mondja: 45 éves vagyok. 25 éve kőműves. Nem vagyok tagja a Pártnak, de ügy látom, igazán fontos, hogy az ember többet csináljon, ha a jövőben jobban ' akar élni. És végül, minél többet csinálunk, annál többet keresünk. F u n o v i c s Lajos; 53 éves vagyok, 34 éve kőműves. Munkámat szeretem és éppen azért nagyon örülök, ha látom, hogyan nő kezeim között a munka. H u d e c Rudolf: 21 éves vagyok, a kőmfivesek mellett asak rövid ideje dolgozom, de elégedett vagyok. Aíert az olyan kőművesekkel, akik értik a munkájukat, az ember szívesen dolgozik. Záhorec Alajos csak 18 éves: — En szintén rövid idő óta dolgo-. rom csak kőművesek mellett, a munka tetszik nekem, mondja: — Büszke vagyok, hogy olyan kőművesekkel dolgozhatom, mint ezek hárman. X a v i c k i István 33 éves: — Csupán két hónap óta dolgozom kőművesek mellett — mondja. Ha jó mesterek vannak, akkor ég a kézben a munka, akkor öröm dolgozni! A kiváló élmtmkások a következő felhívást intézték az építészetben dolgozókhoz: Mi. a Csehszlovák Épitőművek Nemzeti Vállalat bratislavai VIII. kirendeltségének alkalmazottai munkaversenyre hívjuk fel a bratislavai kerületi üzem összes kirendeltségeinek alkalmazottait és az összes többi kerületi üzemeket is a lakóépitmények vakolása normájának túlhaladásáért. egy és több emeletes építményeknél 8 órai munkaidőben, a munka minőségének fenntartása mellett. A versenyző csoportok egymást ellenőrzik. Felhívásunk elfogadása után a részletes feltételeket megbeszéljük. Hisszük, hogy ez a felhívás a kőművesek és építőmunkások között széles visszhangra talál. Örömmel tesszük közzé azért, mert tudjuk, hogy a bratislavai kerületi Építő Vállalat munkássága között sok a magyar dolgozó az egész Csallóközből. A báhonyiak felhívása és munkája bizonyára újabb szocialista munkaversenyt fog elindítani. Köztudomású, hogy a magyar épitömunkásság az ötéves tervben igen fontos szerepet tölt be. Munkájukat a legfelsőbb helyek elismerését vívta ki. Kérjük a magyar épitőmunkás csoportokat, foglaljanak állást a báJionyiak felhívására és határozatukat közöljék lapunk szerkesztőségével. Az esetleges elért jó eredményeket, az élmunkás csoportok tagjainak nevével és fényképével együtt példa gyanánt közölni fogjuk. Vasi ZeefanM bízták mm az ú! belga korcnány megalakításával Károly herceg. Belgium kormányzója kedden este Van Zeelandot, a volt belga miniszterelnököt, a keresztény szocialista párt szenátorát bízta meg az új belga kormány megalakításával. Van Zeeland a jelölést elfogadta. A kormányalakítással megbízott belga minisz'erelnök a belga konzervatív politika megszemélyesítője és mint ilyen, erősen legitimista érzelmű. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy amennyiben sikerül kormányt alakítania, törvényjavaslatot fog benyújtani III. Lipót újbóli trónrajuttatása érdekében. III. Lipótot a hitleristákkal való együttmunkálkodása miatt Belgium népe nem engedte az országba visszatérni. A mezőgazdasági rohammunka eredményei a bratislavai kerületben Csütörtökön tartotta e heti ülését a bratislavai kerületi nemzeti bizottság tanácsa, amelyen több fontos beszámoló hangzott el. Az iskolaügyi referátus középiskolai brigádokat szervezett meg. Négy középiskola diákjai hét napon keresztül borsót szedtek, hat középiskola diákjai tizennégy napon keresztül a répaföldeken felburjánzó gazt gyomlálták. A munka- és népjóléti előadó szemlét tartott több községben és megállapította, hogy az állami birtokokon kevés a mezőgazdasági munkás. Számos község azonban sikerrel áthidalta ezt- a hiányt, mint Sered, ahol a nemzeti bizottság 300 munkást toborzott össze. A bratislavai kerületben június folyamán nagyszabású brigád-mozgalmat szerveztek meg a mezőgazdasági élmunkák elvégzésére. A kerületben 26.143 személy 210.979 munkaórát dolgozott le 1,500.000 Kcs értékben. Galántán összeszedtek 39.340 kg borsót a diószegi konzervgyár számára. Az aratási munkák biztosítására 11.500 munkást toboroztak össze. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szintén kiküld 1740 személyt az állami birtokokra. A munkaerők toborzása egyre kedvezőbben folyik és minden ONV székhelyén, valamint segítségért kiabál. A nevetség még a finanszírozónál is öl! A pénz a burleszk korában nevetségesen kelleti magát: rendjelre vágyik, elismerésre. A pajtát, mint korszerű egzotikumot egy keleti fejedelem látogatja meg; miniszterkíséretben, nagy felhajtással néz végig egy felvételt. Titkára az üdvözlő tőkés nyakába kasztja a láncon lógó nagy plecsnit. Végre! Rohan a tükörhöz, de a titkár közben boldog-boldogtalannak ajándékozza a rendjelet. A munkások eljátszanak vele, o kurblizó gépre, a kecske nyakába kasztják. Amikor a tőkés meglátja ezt a „devalválást", undorral dobja le a nyakából a pénz díszítő flastromát: a rendjelet. Nevetséges, bohózatszerű minden, de másnap rájössz, hogy történelmet láttál és filmtörténetnél többet: a munka és pénz burleszkjét, a munka és pénz összecsapásának egyik szemnyitó kezdeti epizódját. Vígjátékot hahotáztál és Balzac emberi komédiájára döbbentél, könyörtelen realitásra ott is, ahol erre nem gondoltál. Fábry Zoltán. az egyes községekben készültségi brigádokat állítanak Össze, hogy szükség esetén közbelépjenek ott, ahol hiány mutatkozik. Júlinsban megnyílt 3 újabb gazdasági otthon, ezzel az otthonok száma a bratislavai kerületben 34-re emelkedett, melyből 16 afc ipari és 18 a mezőgazdasági otthon. A bratislavai kerület 7 kombájnnal, 1230 traktorral, 300 villanygéppel, 100 gőzgéppel és egyéb mezőgazdasági géppel rendelkezik. Ugyancsak sikerült elegendő hajtóanyagot és zsákoláshoz szükséges kötelet biztosítani. A technikai referátus kiküldöttei a napokban kiszálltak a Senice melletti Sv. Martin községben, ahol megtekintették a kerület első mezőgazdasági termelési szövetkezetét. A szövetkezetet jugoszláviai repatriánsok alapították, akik földosztás idején a rájuk eső részt egy tagban hagyták, ami a kollektív gazdálkodás alapját képezte. A kerületi NV képviselői megígérték a szö vetkezet tagjainak, hogy a kerületi NV gondoskodni fog az új település villanyosításáról és új iskolát fog létesíteni. A bratislavai rádió szombaton este 9 órai kezdettel „Délre a Dunától" címmel a szövetséges, népi demokratikus Magyarország harcos múltjáról és mai életéről szlováknyelvű esemenyjátékot közvetít. Az ünnepi műsort az összes csehszlovákiai adóállomások átveszik. A bratislavai rádiónak ezt az érdekes és figyelemreméltó közvetítését a csehszlovákiai magyar dolgozók figyelmébe ajánljuk. és az építés ngpj A szláv világra folyamatosan erősödött a gerniün szomszédság nj omása. A német fejedelmek a Kereszténység terjedését aira használták fel, hogy kiterjesszék liatáimukat a szomszédos szláv nemzetek felett és megsemmisítsék létezésüket. Kastisláv fejedelem, a csehmorva területek uralkodója, nemzett és állampolitikai okokból nagyon helyesen cselekedett, amikor a nemetek helyett a szláv hittéritökhöz fordult, Cyrillt és Metódot meghívta, hogy a nemzet közt a hitet és a tudást terjesszék. Ez a politikai tett, Rastisláv kezdeményezése egyúttal hatalmas kulturális cselekedetté lett: a hittérítők megalkották az ószláv ábécét, lefordították a Szentírást és így megteremtették a szláv Irodalom alapjait. Ezért olyan drága a szláv nemzeteknek a cyrill-metodlsta hagyomány. Szent Cyrill és Metód a szláv népekkel állandó összeköttetésben állva elhintették közöttük a keresztény hitet és a magasabb müveltsésret. Követőiket a nép sorából nevelték fel. a nép számára prédikáltak a nép nyelvén és a nép nyelvén Mrdették Isten Igéjét. Apostoli küldetésük természetesen nem tetszett a német fejedelmeknek és a német püspököknek. Féltek, hogy a szláv hittéritők nyomán a szláv világ felett elveszítik hatalmi befolyásukat. Irigyelték a szláv nemzetek szabad fejlődését. IrigvWték szépen induló kulturális felemelkedésüket. Ezért aljasul bevádolták Cyrill és Metód püspököket a pápánál, aki bár nem vethetett a szemükre semmit a hit kérdéseiben és nem ellenezhette a szláv nyelvű hitterjesztést, igazat adott a német, fejedelmeknek és püspököknek, kiadva a parancsot, hogy Cyrill és Metód a szláv népek akarata cüenére hagyják el működésűk területét. A két szláv hittérítő nagy munkája legsúlyosabb elnyomatás éveit ls világító fáklyaként sugározta be és könnyebbé tette a, szláv lélek szenvedését. Cyrill és Metód küldetése népiességével és haladó szellemével a jelen és a jövő nemzedékét is a szlávság nagy testvériségére és egyiittmunkálkodására tanítja. Arra oktat, hogy a papság mindig' haladjon együtt azokkal, akik közül származott, az egyszerű dolgozó néppel és segítsen felemelni öulturális és gazdasági életét. Arra tanít ja a papságot, hogy a haza boldogulásán fáradozzanak minden erejükkel, ahofry azt Cyrill és Metód tették. Arra tönít és azt célozza, hogy az e^yhnz a kereszténység „szeresdd felebarálója nem az, aki a nép vallásos érzését szláv- és államellenes célokra akarja kihasználni, de az, a'ci a szlávság nagy testvéri együttélését, a kekreszténység „szeresdd felebarátodat, mint tenmagadat" elvét szolgál >a és minden erejével a nép haladását és fejlődését mozdítja elő. A szláv gondo'at a szláv n"m/">tek életközösségének és együttmnnkálkodásának gondolata. S ez a gondolat elválaszthatatlanul összeforrott Cyrill és Metód korának hagyományaival. Nemcsak azzal a természetes jelleggel, hogy Cyrill és Metód hittérítők szlávok voltak. Nemcsak azért, hogy szláv környezetből jöttek, hanem mindenekelőtt azért, mert munkájukban, de Rastisláv fejedelem kezdeményezéséhen is, aki behívta őket ebbe az országba, az öntudatos szláv gondolkodás bizonyítékát látjuk. Hogy milyen öntudatos, hogy milyen célirányos volt Rastisláv dötnése a szláv apostolok behívásáról, azt bizonyítja az akkori helyzet, amely a következő' évszázadokban néhányszor megismétlődött. A maervarsájf, amely évszázadok óta együtt él a szláv nemzetekkel, tiszteli és becsüli a szláv nemzetek haladó hagyományait és abban a nagy testvéri egyiittmnnkálkodásban, a béke és építés nagy művében, amelyet a szláv nemzetek élén a Szovjetúnió vezet, minden erejé• vei és szeretetével résztvesz.