Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-02 / 70. szám, szombat

8 UJSZ0 1949 Július ? Bol. ázatnál többet láttam! Vonaton, a Práca-t lapozó tzom­s~„cU*m újságjába sandítva olvasom a nagybetűs cim.it: „Egy jő franc-.a i l.m". E napokban jómagam is lát­ia;n két francia filmet Pozsonyban. Izgatoit tehát, hogy melyiket dicséri a Sráca. Az egyik, a sokáfutott „Mar­. ;i!l<»is«", már lekerült a műsorról és ijy csak a maxikról lehet szó, annál is inkább, mert a Jules Renoir ren­1 lezte Marseillaise-tttál unalmasabb, üresebb filmet — témája ellenére — reg láttam.: egy szabadságdal izületé­re, mely gyújtva és gyújtogatva dii­börögtet elő új világot: mi mindent lehetett volna e tény szuggesztív fel­mutatásával elérni.' Gondoljunk csak a nagyszerű, magyar filmre, a „Vala­hol Európában" vezérmotí mintára, C.hol lehetetlen körülmények között, eldurvult emberpalánták között, ma jd 150 év mu Jva előttünk ele rí valósái­vá a szabadság dala. És ennek a lé­nyeges, teremtő, éltető, gyújtó rit­musnak Renoir széteső filmjében semmi nyoma. A „Marseillaise" tehát sammi körülmények közt. sem l'het a Práca által dicsért jó Iran-eia film. Ma-ad a másik: a• R-v* Clair rrndt— te Cheva-lMer-füm: ..Ha'.lratni arany". Vígjáték, kellemes, üde. franciásan pikáns és mégis diszkrét bohózat, pezsgőfröccs és — mégis nagy mű­vészet, A francia formakészség — rz az utánozhatatlan, vérbement, tra­dicionális lényeg — itt csodálatra­m.étló, zökkenésnélküli művet ered­ményezett. Azonban e munka saját­rdeái, a fiavbert; művészi fegyelmet soh'se érezrűk nehezékként: a. nAző a kész éredmémnek tapsol, a könv­nyedségnek, a kellemnek, forma és tartalom szerencsé* találkozásának. Amikor kipvulladnak a lámpák, még azt mondod szomszédodnak: jó film és 6 is bólint rá egyet: egész kellemes rrte volt. De kint az utcán vaay más­r>fr> ú.ira eszedbe jut és máskép: oOn­dolkoz+at, v.ifucrta'anit. Mi ez? Teg­nap nevettél sőt hahotáztál, vígjáté­kot Wtál utóvégre, burleszket és most emiszerre a történelemre döb­bensz, Burleszk, melv történelem: r­re is csak a Iranritk fc*p»*»V. t, ezfrrt és ennyiben jó film a „Hallgat­ni arany". Ha akarom: az egész csak a film­történelem egy epíródja. Mese a sze­relemről a hőskorból, a füm kezdeti szakából, amikor a mozi még csak a vurstli bódéjainak egyike volt, új­fajta panoptikum, kikiáltóval, becsalj cégérrel, lyukas tetővel és esernySs nézőtérrel, mese a forgató gépről, amikor m-ég csak néhány kótyagos esküdött örök hűséget a bűvös eel­luloidsza-lcgnak, amikor az azóta v rémmé elmomutosodott fVmcsiná­1 ás még romantika volt, meli/et fe'­id.ézn.i csak adekvát szerelmi keret­ben lehet. A filmbeszerelmesedettek epi/másba *z°relmesedése burleszk helyzetnél többet eredménvez és pil­lanatokra C7 emberi sors ridegségére eszmé'ünk. De nem is lehet máskén: a hőskor mindig a romantika és tra­gédia keveréke. A film hőskora a piremekmvő m*g nem bírja a tra­gédiát. Drámáinak futkosó, ka.vkodó emberei m« tr^r nevetté;yként h"*­ri"l*. A hnláWásI «'"»i<M»«tf en'rformán válthat ki a nézőből sírást vagy ka­caaárt. A film hőskora; A „műterem" desz­kabódékban vagy pajtákban volt, akárcsak az első romantikus pilótá­ké, akik gépeiket maguk kalapálták össze a hangárnak csúfolt csűrökben. Díszletezők, festők, maszkírozok, kel­lékesek, operatörök, színészek é$ ren­dezők még egy anyagból vannak: mindenki mindenkihez ért. A kecske ugyanolyan fontos kellék, mint gaz­dája. Ami kívülálló, ami idegen 6 környezetben, e „kollektívumban", az a pénz! Idegen anyag, ellenség, más. Re né Clair mutatóujja játéko­san villan az ellenség felé: Vigyázz! Vigyázz: a pénz idegen. A pénznek gazdája van, kívülálló. A filmnek pénzelöje van: finanszírozója. A film még nem üzht r kaland csupán, de a pénz ingyen semmit sem ád, a finan­szírozó tehát szere met zsarol. „Zsa­rol": e filmről szólva túlhangos e rendőri szó. A cilinderes habitué néha-néha ellátogat a „műhelybe", egyet-kettőt kacsint a hölgyek felé és mindig van, aki enged a csábítás­nak és elrobog az elegáns hintón. A filmben a pénzes kívülálló, csak a leerítési lehetőséget látja, a film még nem ipar, még nem profit, a „kapi­talizmus" címszó e keretben sután hatna, de a pénz prostituáló volta a kizsákmányolásnak ez az ipari for­mája már kimutatható valóság. A burleszk egyeduralma még nem bírja el a harci kiállást, a film munkásai adekvát módon: burleszkkel, bohózat szerűen védekeznek. V®n egy ne­bá.ntsvirdguk. romlatlan üdvöskéjük: est a kincset, a tőkés nem szakíthat­ja le Udvarlás közben hol egy ku­lissza esik a fejére, hol a süVves-tőbe suhan, piszkos lesz, poros, hápog és A báhonyi kőművesek utal mutatnak Felhívás az építészetben dolgozókhoz Megindult az éimunkásmozgalom az építészetben is A Párt IX. kongresszusa az építé­szeire nagy feladatokat ró. Az építé­szetben dolgozó üzemi szervezetek kötelessége, hogy minden eszközzel előmozdítsák az építészet fellendü­lését, mert csak így tudjuk megvaló­sítani azokat & nagy feladatokat, amelyeket az ötéves terv ró reánk. Mik ezek a nagy feladatok? Első­sorban új iparüzemek felépítése, aho'. a dolgozók tízezre; juthatnak meg­felelő életszínvonalat biztosító ter­mékeny munkához, másodszor pedig a lakások, amelyre annyira szüksé­günk van. Ha országszert* szétné­zünk, rögtön észrevesszük, hogy a kép mindenütt megváltozott. Min­denütt új gyárak, új gyárépületek nőnek ki a földből. Az épülő szocia­lizmus nyomában haladva felötlik bennünk a kérdés, kik csinálják ezt? S a válasz nagyon egyszerű: az épi tőmunkások szürke serege, amelv sokszor még nehéz körülmények kö­zött dolgozik a szebb jövőért. Az Épitőművek nemzeti vállal?t bratislavai második kirendeltségén a dunai kiállítás területén fo'.yó mun­kálatok 90 százaléka már akkordban folyik. A szocialista munkavsrseny már egészen szépen fejlődik és en­nek igen nagy a jelentősébe a terv megvalósítása szempontjából. Ezt az építkezést H5 százalékban teljesi­tik. A legnagyobb érdem ezért a kő­művesek élcsapatét illeti. Nagv Pé­ter és Kos Lajos v?zetik ert az él* csapatot. A tervet 130 százalékra t?l­jesítílc A? ácsok közül a legjobb munkát Obi Vencel é« Mravik Jó­zsef élcsapata végzi. 100 százalékos teljesítményt mutat fel a csapat. A munkások politikai neveléséről is gondoskodtak itt. Ta'.én éppen en­nek köszönhetik, hogy oly sikeresen haladnak előre. Üzemi könyvtárat szerveztek, ahol a marxista irodalom színe-java található. A műszaki főiskola bratislavai épít­kezése is jól halad. Naponta járunk erre és őszinte örömmel figyeljük azt a komoly eredményt, amelyet az itt dolgozó építőmunkásság elér. Szemmel láthatóan nőnek a beton­építmények és nincs messze az az idő, amikor a régi, rendezetlen nagv térság helyén lenyűgöző építmények emelkednek. Itt az élmunkáscsopor­tok egymással versenyeznek, ennek tudható be, hogy az alapásási mun­kálatokban és a betonozásban jóval túlhaladták az előírt telejsitménvt Itt is készülnek arra, hogy a szocia­lista munkaversenyt még jobban ki­terjesszék, ha az építkezés előbbre halad. Örömirii?] jegyezzük fel Valento­vics Ignác kőműves nagyszerű telje­sítményét, aki Báhonyban. a Vakok Intézetének új építkezésénél 3 kő­művesből és 3 segédmunkádból á"!ó élmunkáscsoportot szervezett. Közö­sen megállapodva elhatározták. ho«v az összes munkákat a norma feletti 10 százalékos túl teljesítménnyel el­végzik. Ezek az úttörők az építésze­ti mozgalom nagyszerű katonái és kötelezettségüket példásan teljesitik Az építkezés be'.ső vakolási munkála­tainál a normát helyes munkaszerve­zéssel 60 százalékkal lépték túl. Egy kMves 8 smkaira alatt 32 m 2 falat vakolt be ami nagyon elismerérse méltó teljesít­mény. Ezek az úttörők kötelezték ma­gukat, hogy újabb munkáscsoportokat fs megimertetnek módszerükkel. Haj­landók arra, hogy bármikor elmennek más éoitkezések're is és megmutatják a többieknek, hogyan kel! dolgozni, hosy a fizikai ero fokozása nélkül a teljesítmény nagyobb legyen és a munka minősége ugyanolyan jó marad­jon. Olvasóinkat bizonyára érdekli, kik ezek a kiváló újítók az építkezésben? Felsoroljuk neveiket, mert megér­demlik, Hogy például szolgáljanak az egész dolgozó társadalomnak, hogy munkájukon okulva az építőmunkásság soraiban új mozgalom Induljon, amely mozgalom célja a,, ötéves terv telies 1­tése, ami a dolgozók boldogabb jövő­jével egyértelmű. De hagyjuk beszél­ni a munka hőseit. Valentovlcs Ignác mondja: 40 éves vagyok, 22 éve kőműves és mesterségemet nagyon szeretem. Mint kommunista olvastam az újságokban Pártunk kongresszusáról és elhatároz­tam, hogy fzon leszek, hogy az épí­tészet is teljesítse a tervet. Hiszen ez­zel önmagunknak segítünk! Nem tu­dom, milyen mértékben sikerült ez ne­k'*m, de a jövőben példásan akarok dolgozni és segíteni társaimnak, akik­nek még nem megy úgy a munka, mint nekünk. P a s k a János mondja: 45 éves vagyok. 25 éve kőműves. Nem vagyok tagja a Pártnak, de ügy látom, igazán fontos, hogy az ember többet csináljon, ha a jövőben jobban ' akar élni. És végül, minél többet csiná­lunk, annál többet keresünk. F u n o v i c s Lajos; 53 éves vagyok, 34 éve kőműves. Munkámat szeretem és éppen azért nagyon örülök, ha látom, hogyan nő kezeim között a munka. H u d e c Rudolf: 21 éves vagyok, a kőmfivesek mel­lett asak rövid ideje dolgozom, de elé­gedett vagyok. Aíert az olyan kőműve­sekkel, akik értik a munkájukat, az em­ber szívesen dolgozik. Záhorec Alajos csak 18 éves: — En szintén rövid idő óta dolgo-. rom csak kőművesek mellett, a munka tetszik nekem, mondja: — Büszke va­gyok, hogy olyan kőművesekkel dol­gozhatom, mint ezek hárman. X a v i c k i István 33 éves: — Csupán két hónap óta dolgozom kőművesek mellett — mondja. Ha jó mesterek vannak, akkor ég a kézben a munka, akkor öröm dolgozni! A kiváló élmtmkások a következő felhívást intézték az építészetben dol­gozókhoz: Mi. a Csehszlovák Épitőművek Nem­zeti Vállalat bratislavai VIII. kirendelt­ségének alkalmazottai munkaversenyre hívjuk fel a bratislavai kerületi üzem összes kirendeltségeinek alkalmazottait és az összes többi kerületi üzemeket is a lakóépitmények vakolása normájá­nak túlhaladásáért. egy és több eme­letes építményeknél 8 órai munkaidő­ben, a munka minőségének fenntartása mellett. A versenyző csoportok egy­mást ellenőrzik. Felhívásunk elfogadá­sa után a részletes feltételeket meg­beszéljük. Hisszük, hogy ez a felhívás a kő­művesek és építőmunkások között széles visszhangra talál. Örömmel tesszük közzé azért, mert tudjuk, hogy a bratislavai kerületi Építő Vállalat munkássága között sok a magyar dolgozó az egész Csalló­közből. A báhonyiak felhívása és munkája bizonyára újabb szocialista munkaversenyt fog elindítani. Köz­tudomású, hogy a magyar épitömun­kásság az ötéves tervben igen fon­tos szerepet tölt be. Munkájukat a legfelsőbb helyek elismerését vívta ki. Kérjük a magyar épitőmunkás csoportokat, foglaljanak állást a báJionyiak felhívására és határoza­tukat közöljék lapunk szerkesztősé­gével. Az esetleges elért jó ered­ményeket, az élmunkás csoportok tagjainak nevével és fényképével együtt példa gyanánt közölni fogjuk. Vasi ZeefanM bízták mm az ú! belga korcnány megalakításával Károly herceg. Belgium kormányzó­ja kedden este Van Zeelandot, a volt belga miniszterelnököt, a keresztény szocialista párt szenátorát bízta meg az új belga kormány megalakításával. Van Zeeland a jelölést elfogadta. A kormányalakítással megbízott belga minisz'erelnök a belga konzervatív po­litika megszemélyesítője és mint ilyen, erősen legitimista érzelmű. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy amennyiben sikerül kormányt alakíta­nia, törvényjavaslatot fog benyújtani III. Lipót újbóli trónrajuttatása érde­kében. III. Lipótot a hitleristákkal való együttmunkálkodása miatt Belgium né­pe nem engedte az országba vissza­térni. A mezőgazdasági rohammunka eredményei a bratislavai kerületben Csütörtökön tartotta e heti ülé­sét a bratislavai kerületi nemzeti bizottság tanácsa, amelyen több fontos beszámoló hangzott el. Az iskolaügyi referátus középiskolai brigádokat szervezett meg. Négy középiskola diákjai hét napon keresztül borsót szedtek, hat kö­zépiskola diákjai tizennégy na­pon keresztül a répaföldeken fel­burjánzó gazt gyomlálták. A munka- és népjóléti előadó szemlét tartott több községben és megállapította, hogy az állami birtokokon kevés a mezőgazdasá­gi munkás. Számos község azon­ban sikerrel áthidalta ezt- a hi­ányt, mint Sered, ahol a nemzeti bizottság 300 munkást toborzott össze. A bratislavai kerületben június folyamán nagyszabású brigád-mozgalmat szerveztek meg a mezőgazdasági élmunkák elvég­zésére. A kerületben 26.143 sze­mély 210.979 munkaórát dolgo­zott le 1,500.000 Kcs értékben. Galántán összeszedtek 39.340 kg borsót a diószegi konzervgyár számára. Az aratási munkák biz­tosítására 11.500 munkást tobo­roztak össze. A Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség szintén kiküld 1740 személyt az állami birto­kokra. A munkaerők toborzása egyre kedvezőbben folyik és min­den ONV székhelyén, valamint segítségért kiabál. A nevetség még a finanszírozónál is öl! A pénz a bur­leszk korában nevetségesen kelleti magát: rendjelre vágyik, elismerésre. A pajtát, mint korszerű egzotikumot egy keleti fejedelem látogatja meg; miniszterkíséretben, nagy felhajtás­sal néz végig egy felvételt. Titkára az üdvözlő tőkés nyakába kasztja a láncon lógó nagy plecsnit. Végre! Rohan a tükörhöz, de a titkár köz­ben boldog-boldogtalannak ajándé­kozza a rendjelet. A munkások elját­szanak vele, o kurblizó gépre, a kecs­ke nyakába kasztják. Amikor a tőkés meglátja ezt a „devalválást", undor­ral dobja le a nyakából a pénz dí­szítő flastromát: a rendjelet. Nevet­séges, bohózatszerű minden, de más­nap rájössz, hogy történelmet láttál és filmtörténetnél többet: a munka és pénz burleszkjét, a munka és pénz összecsapásának egyik szemnyitó kez­deti epizódját. Vígjátékot hahotáz­tál és Balzac emberi komédiájára döbbentél, könyörtelen realitásra ott is, ahol erre nem gondoltál. Fábry Zoltán. az egyes községekben készültségi brigádokat állítanak Össze, hogy szükség esetén közbelépjenek ott, ahol hiány mutatkozik. Júlinsban megnyílt 3 újabb gazdasági ott­hon, ezzel az otthonok száma a bratislavai kerületben 34-re emelkedett, melyből 16 afc ipari és 18 a mezőgazdasági otthon. A bratislavai kerület 7 kombájnnal, 1230 traktorral, 300 villanygép­pel, 100 gőzgéppel és egyéb mező­gazdasági géppel rendelkezik. Ugyancsak sikerült elegendő haj­tóanyagot és zsákoláshoz szüksé­ges kötelet biztosítani. A technikai referátus kikül­döttei a napokban kiszálltak a Senice melletti Sv. Martin köz­ségben, ahol megtekintették a kerület első mezőgazdasági ter­melési szövetkezetét. A szövetke­zetet jugoszláviai repatriánsok alapították, akik földosztás ide­jén a rájuk eső részt egy tagban hagyták, ami a kollektív gazdál­kodás alapját képezte. A kerületi NV képviselői megígérték a szö vetkezet tagjainak, hogy a kerü­leti NV gondoskodni fog az új település villanyosításáról és új iskolát fog létesíteni. A bratislavai rádió szomba­ton este 9 órai kezdettel „Délre a Dunától" címmel a szövetséges, népi demokratikus Magyarország harcos múltjá­ról és mai életéről szlovák­nyelvű esemenyjátékot köz­vetít. Az ünnepi műsort az összes csehszlovákiai adóállo­mások átveszik. A bratislavai rádiónak ezt az érdekes és figyelemreméltó közvetítését a csehszlovákiai magyar dolgo­zók figyelmébe ajánljuk. és az építés ngpj A szláv világra folyamatosan erő­södött a gerniün szomszédság nj o­mása. A német fejedelmek a Ke­reszténység terjedését aira használ­ták fel, hogy kiterjesszék liatáimu­kat a szomszédos szláv nemzetek felett és megsemmisítsék létezésü­ket. Kastisláv fejedelem, a cseh­morva területek uralkodója, nemzett és állampolitikai okokból nagyon he­lyesen cselekedett, amikor a neme­tek helyett a szláv hittéritökhöz for­dult, Cyrillt és Metódot meghívta, hogy a nemzet közt a hitet és a tu­dást terjesszék. Ez a politikai tett, Rastisláv kezdeményezése egyúttal hatalmas kulturális cselekedetté lett: a hittérítők megalkották az ószláv ábécét, lefordították a Szentírást és így megteremtették a szláv Iroda­lom alapjait. Ezért olyan drága a szláv nemzeteknek a cyrill-metodlsta hagyomány. Szent Cyrill és Metód a szláv né­pekkel állandó összeköttetésben áll­va elhintették közöttük a keresztény hitet és a magasabb müveltsésret. Követőiket a nép sorából nevelték fel. a nép számára prédikáltak a nép nyelvén és a nép nyelvén Mrdet­ték Isten Igéjét. Apostoli küldetésük természetesen nem tetszett a német fejedelmeknek és a német püspököknek. Féltek, hogy a szláv hittéritők nyomán a szláv világ felett elveszítik hatalmi befolyásukat. Irigyelték a szláv nemzetek szabad fejlődését. IrigvW­ték szépen induló kulturális felemel­kedésüket. Ezért aljasul bevádolták Cyrill és Metód püspököket a pápá­nál, aki bár nem vethetett a sze­mükre semmit a hit kérdéseiben és nem ellenezhette a szláv nyelvű hit­terjesztést, igazat adott a német, fe­jedelmeknek és püspököknek, kiad­va a parancsot, hogy Cyrill és Me­tód a szláv népek akarata cüenére hagyják el működésűk területét. A két szláv hittérítő nagy mun­kája legsúlyosabb elnyomatás éveit ls világító fáklyaként sugározta be és könnyebbé tette a, szláv lélek szenvedését. Cyrill és Metód küldetése népies­ségével és haladó szellemével a je­len és a jövő nemzedékét is a szláv­ság nagy testvériségére és egyiitt­munkálkodására tanítja. Arra oktat, hogy a papság mindig' haladjon együtt azokkal, akik közül szárma­zott, az egyszerű dolgozó néppel és segítsen felemelni öulturális és gaz­dasági életét. Arra tanít ja a papsá­got, hogy a haza boldogulásán fá­radozzanak minden erejükkel, ahofry azt Cyrill és Metód tették. Arra tö­nít és azt célozza, hogy az e^yhnz a kereszténység „szeresdd felebará­lója nem az, aki a nép vallásos ér­zését szláv- és államellenes célokra akarja kihasználni, de az, a'ci a szlávság nagy testvéri együttélését, a kekreszténység „szeresdd felebará­todat, mint tenmagadat" elvét szol­gál >a és minden erejével a nép ha­ladását és fejlődését mozdítja elő. A szláv gondo'at a szláv n"m/">­tek életközösségének és együttmnn­kálkodásának gondolata. S ez a gon­dolat elválaszthatatlanul összefor­rott Cyrill és Metód korának ha­gyományaival. Nemcsak azzal a természetes jelleggel, hogy Cyrill és Metód hittérítők szlávok voltak. Nemcsak azért, hogy szláv környe­zetből jöttek, hanem mindenekelőtt azért, mert munkájukban, de Rasti­sláv fejedelem kezdeményezéséhen is, aki behívta őket ebbe az ország­ba, az öntudatos szláv gondolkodás bizonyítékát látjuk. Hogy milyen öntudatos, hogy milyen célirányos volt Rastisláv dötnése a szláv apos­tolok behívásáról, azt bizonyítja az akkori helyzet, amely a következő' évszázadokban néhányszor megis­métlődött. A maervarsájf, amely évszázadok óta együtt él a szláv nemzetekkel, tiszteli és becsüli a szláv nemzetek haladó hagyományait és abban a nagy testvéri egyiittmnnkálkodás­ban, a béke és építés nagy művé­ben, amelyet a szláv nemzetek élén a Szovjetúnió vezet, minden erejé­• vei és szeretetével résztvesz.

Next

/
Thumbnails
Contents