Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)
1949-07-01 / 69. szám, péntek
y —• UJ SZ0 1949 július í © Győzelmet arattak Pőstyénben a magyar úszók. Az egeri úszók kétnapos versenyen Pőstyénben vendégszerepeltek. A magyar ver envzők minden számban győztek. Eredmények: 10Ü m iiiL'il: .. üí.-si l:xv,i mp., 100 m hát: Kádas 1:14,1 mp., 400 m gyors: Válent 5:13,3 mp, 4X50 m statéfa: 1. Eger 2:145 mo., 100 m gyors: Kádas 59.8 mp. (!). 200 m mell: Utas; 2:55,4 mp., jro m hát: Válent 1:11.7 mp.100 m gyors (hölgy) 1. Nagv 1:14.9. A viz ;nólóméfkőzést az egeri csapat 9:2 (4:2) arányban nyert e meg. 9 Drcbny és Schro»d°r jutottak a wimbledoni döntőbe. Tegnpp az e'ódöntőket ját -ották a w :m v 1-doni nemzetközi tenniszversenyen. Eredmények: Schroeder—Sturges, 6:3, 6:7 7:5, 1:6, 2:6; Drobny—Bromwieh 6:1, 6:3, 6:2. Drobnv Si'oze'm? meglepetés. A csehszlovák tenniszező kitűnő formában van. A nöi versenyszámod elődöntőiében a következő eredmények voltak: Brop«h p.'a-> 6:2 6-3. Piiro-t H ;lton 6:1, 6:3. A küzdelmeket 17.000 néző előtt játszották. * Nemzetközi úszóversenyt rendeznek K«ssán. Július 2. és 3-án nemzetközi úszóversenvt, rendeznek Kassán. A verserven a kiváló egeri úszók is résztvesznek. • Csehszlovákia — L enrjyelország röplabdamérkőzés. Július 1-én nemzetközi rön'^bdamérkőzés színhelve lesz az NV Bratislava stádionjo. A csehszlovák válogatott első idei nemzetközi mérkőzését játsza. Ellenfele a kitűnő formában lévő lengyel válogatott lesz. O # Csehszlovákia atlétika; bajnokságát július 2. és 4-e között rendezik meg a prágai Masaryk stádionban. A műsor a következő: Szombat: 100 m, 800 m, 5000 m, 110 4X1C0 m, rúdugrás, súlv, magasugrás. Nők: távolugrás, 100 m. — Vasárnap: 400 m, tiztusa; távolugrás, súly és magasugrás. Délutín: 400 m, távol, diszkosz, 10.000 m. 1500 m és 4X100 m. Hétfő: 110 m gát, diszkosz, gerely, 1500 m, 2000 m, 400 m gát, hárro?.sugrá= 10.C99 m. kalapácsvetés és 4X400 m staféta. „MESTERSEGES ESŐ" A FÖLD ALATT Hoayan segít a tudomány ott, ahol eddig azt mendtáf;, nincs víz, nem lehet öntözni geit úgy a vízellátás, mint a mesterséges öntözés szempontjából. A példa egyre több követőre talál és nagy területek mezőgazdaságát virágoztatja fel. Most van például megoldás alatt a Kulindi mélyén elvonuló többszintű (karsztikus) folyó kihasználása, melynek feltételezett vízfolyása több, mint száz köbméter Látszólag vízszegény vidékeken is, a föld alatt, különböző mélységekben, majdnem mindenütt van víz, amely betölti a laza homokrétetek hézagait. A Szovjetunió számos kolnozában gondolkodóba estek, mikép tudnák ezeket a vizeket felhasználni veteményes kertek, gabonafélék, ipari és fontosabb mezőgazdasági növények öntözésére. Előbb aknás kutakkal, majd csőrendszerü kutakkal próbálkoztak. Mindkét kút létesítése nagy technikai nehézsé. ekkel járt és kevés vizet eredményezett. A kísérletek tehát abbamaradtalt. A szovjet tudósok és tudományos intézetek azonban nem nyugodtak. Kutatták, hogyan lehetne a csörendszerü kutakat úgy kiépíteni a föld alatt, hogy kellő mennyiségben, aránylag olcsón, felhozzák a föld Húszévvel ezelőtt a gorkiji autó alatti vizeket és így kifizetődjenek, központ lieiyén mindössze néhány A tudósok ugyanis a legendával j kunyhó ácsorgott, fázósan egymáshoz szemben megállapították, hogy 20 j simulva a sivár, szikes talajon, a sze100 és még több méter mélységben gényes legelők és mocsaras pusztasáa föld alatti vizek több rétegben is gok között. Aztán egy reggel szekefekszenek. i rek jelentek meg itt, a térképészek vízszegény vidék Ilyen értelemben levették szerszámaikat és beverték a j másodpercenként, több, mint három ! milliárd köbméter évente, ami bőségesen elegendő egymillió hektár terület öntözésére. Az öntözésnek ez a legújabb, immár kipróbált formája ismét hatalmas lépés a mező azdaság termelékenységnek nagyarányú növekedése terén. /ZEN Veíjjjex lUvek Fe hér csempe, rcappsü fény, itiárványlkarsdaHó — akár egy szanatórium, oiyan a Pobjeda-auíók szerelőműhelye úgyszólván nem is létezik. A tudósok kitartása forradalmi eredménnyel járt. Olyan csörendszerü kutakat sikerült kiépíteniök, melyek várakozásaikat is felülmúlták. Azelőtt egy 32.7 méter mély, 250 milliméteres szürőjü kútba 3161 kilogram fémet kellett beépíteni, mely munka 1030 munkanapot igényelt és óránként 10 köbméter vizet eredményezett. Az új csörendszerü kutak egyike 34.4 méter mély, 225 milliméteres szűrője van, 320 munkanappal beleépítettek 1800 kg fémet és óránként 63 köbméter vizet termel. A tudományos intézetek eredményein felbuzdulva, ezután az jiltaji táj kolhuzparar ' jai Sztálinhoz írt levelükben kötelezettséget vál'altak, hogy só ját felületükön 250 csőrendszerű kutat építenek. A kutak jelentős része már fel is épül t. Az altáji táj eredményei szemléltetően megmutatták a földalatti földbe az első cövekeket. A mérnöki irodákban akkor már készen álltak a leendő műhelyek, laboratóriumok és irodák tervei Azóta újabb és újabb modellek születtek s ma a gyár büszkesége a „P o b j e d a" személygépkocsi. A Pobjeda-kocsik szerelőműhelye olyan szcp és felemelő látvány, mint a Metró egyik állomáscsarnoka, vagy mint egy nagyszerű szanatórium. A falakat borító fehér csempelapok számtalan világítóíest fényét v°rik vissza, nappali fényt árasztva a műhelyben. A műkőből készült mozaik-padló ugyancsak a szemet iidítl. A különleges márvány kandallók télen fűtik, nyáron hűtik a termet. Különleges a futószalag is, mely nemcsak felülről és oldalról kapja a fényt, hanem alulról is, egy vastag, törhetetlen üvegen keresztül. A körben mozgó futószalagra először ráengedik az előkészítőből a motort és a hátsótengelyt, azután az összeszerelt karosszériát, majd a féligkész gépkocsi rákerül egy másik, állványos futószavizek széles felhasználási lehetősé- ! lagra, ahol a szerelés alulról és a gépkocsival egy szintben történik, végül a futószalag-sorozat utolsó állomásán megtöltik üzemanyaggal, vízzel és kipróbálják a motort. Aztán a gépkocsi a műhely főmesterével próbaútra indul a gyáron keresztül. A próbaút után a Pobjeda mégegyszer visszatér a gyárba. Üjból futószalagra kerül. A zajtalanul mozgó szalag a gépet egy nagy kamrába viszi, ahol sokszász forró vízsugár mossa nagy nyomással a kocsit. A futószalag megy tovább s egy másik Dróbakamrában zuhatagszerű záporeső zúdul a kocsira, veri a tetőt és a vízfüggöny elsötétíti az üveget. De a kocsi belseje száraz marad s ezzel az utolsó próbával befejeződik a Pobjeda útja a futószalagon, hogy elinduljon Moszkva és Leningrád műútjai, a Krím és a Kaukázus üdülőtelepei, a gyárak és kolhozok felé ... — Lengyel kőművesek rekerdteljesítménye. Varsói jelentés szerint három lodíi kőműves a napokban rekordteljesítményt ért el. Egy nap alatt felépítettek egy ópü e et. melyhez 25.000 darab tégla volt szükséges. — Faipari tanonciskola. A vágturányi „Drevina" gyár a legnagyobb és technikai gépekkel legjobban felszerelt tizem. Itt a napokban faipari-, ács- és fürészgép szakiskolát nyitottak. Az iskolát mindazok a 15—16 év körüli ifjak látogathatják, akik a négy középiskolát elvégezték. Az iskoláztatás három évig tart és gyakorlatilag oly módon történik, hogy a tanoncok mindennap 8 órán keresztül dolgoznak a különböző üzemekben és a munkaidő után kerül sor az elméleti oktatásra. Munkájukért rendes munkabért kapnak. A tanoncok internátusban fognak lakni, nevelők felügyelete alatt. Jelentkezni a következő címre lehet: „Drevina" nemzeti üzem Vágturány. A kérvényhez a születési és az iskolai bizonyítványokat kell mellékelni. — ÍJj óvoda Ivánkán. A napokban nyílt meg Ivánkán 1945 óta a második óvoda. A teljesen modern épületben tanulószobák, fürdők, zuhanyok stb. állnak a gyermekek rendelkezésére, hogy így legkisebbjeink második otthonává váljanak. — íí'inkásházak I^engyelországban. A varsói államtanács elhatározta, hogy az idén 20 millió zlotyval többet fordít a munkásházak építésére. A varsói, lodzi, gdanski és vratislavai helyi hivatalokhoz a legrövidebb időn belül átutalják a pénzsegélyt. — Az atombomba használatának tilalma. Flanders képviselő hét:őn közölte, hogy javaslatot terjeszt a kongresszus elé, hogy az atombombát tiltsák be mint háborús fegyvert. Flanders képviselő a továbbiakban kijelentette, hogy az atómbomba nem háto:ús fegyver, de tömeggyilko'ó szerszám. Flanders reméli, hogy az Egyesült Nemzetek elfogadták a Szovjetúnió tiltakozó javaslatát az atómbomba ellen. Ment a jegenyék között a bakm Sát, \ hátakon. Nem gondolt már se előre, se hátra, se táborra, se fogolytársakra, se a vezényszóra végzett ÚJ REGGEL Qct 6. Bá-yi V.iosQa : h gy legyen annak is, akinek edAz út, a jegenyék, az estébe bor • ó táj m^glbafogadta, mert • Az T'TE nyerte meg a vtzilabdavil lám tornát. Budapestről jelentik: Az UTE, a Vasas, az FTC és az MTK részvételével vieilabda-villámtornát rendeztek a Népszava-serlegért. A kétszer háromperces mérkőzéseken a csapatok a legjobb öszszeállításban álltak fel. FTC—Vasas De mi ez? A cseLdhaz te.ejerol 1:0, UTE—MTK 1:0, MTK—Vasas h ányzik a zsupp, a tet gerendák oda'art z. tt m ndemestől. A földeken már keresztben feküdt a búza, csak a zab hullámzott, mint valami lihpgő ezüstkebel és a dombról már lát zott is a major. 2:1. Végeredményben a tornát az UTE csapata nyerte meg, második az FTC, harmadik az MTK, negyedik a Vasas. # A csehszlovák diákok lelkesen készülnek a Nerr etl özi Diákszövetség budapesti Himnusz-versenyére. ( A Nemzetközi Diákszövetség ugyan- ; is versenyt hirdetett a világ ifjúsága között a Diáks7öve +^ég új himnuszának megírására. Néhány hét múlva megtartják a csehszlovák í nemzeti ifjúsági versenyt, amelyen ' a csehszlovák ifí'V-r 5"- kiválasztja a Világifjúsági Találkozó résztvevőit. | Olaszországban minden . tartományban alakult egy-egy vilásnfjúsági Találkozó előkés;tő bizottság. Az olasz ifjúság a tal'S'kozó'-a Olasz- j ország miaflen vidékéről cry-e-TV népviseletbe öltözött lányt és fiút küld. A volt part-izénok partján egyenruhában vom Inak majd fel. 0 A Szoyjetún'ó is résztvesz a röplabda-vilá "bajnokságon. Szeptember 10 és 18-ika között Prágában rendezik meg az idei röplabda-világbajnokságot. Eddig a következő országok jelentkeztek a versenyen való részvételre: Románia, Bulgária, Lengyelország, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország, Franciaország Hollandia, Belliim, Uruguay, Palesztina, Szovjetúnió és a rendező Csehszlovákia. munkára, s az aknára, amely le- dig [Sak te üj e yót Erted már? szakít tta a kar.;át. Régebbre se Így Uidta meg, hogy földje van. gond lt, ári a, ami volt egyszer. Nem nagy darabi de pata k f 0l ydoArra se, hogy vájjon mihez is gál a par tj án és kelet f ei é f eikakezd majd megmaradt balkezével. pagz odik a d mbr a — Gondoltuk, bejelentünk tég d is, h gy legyen valamid mire m.ggy.sz — mondták a többiek a ! astélyban. Mert most mind ott laktak, béresek, kanászok, juhászok. A tűz elől ide menekültek, aztán szépen itt maradtak. A kongó idegen termeket otthonossá tette azóta a gyereksírás, a vajúdó as zonyok nyögése és az a tudat, hogy inren kikerülnek majd saját otthonukba, saját földjükre. Péter is helyet kapott volna a kastélyban, de ő már inkább csak az istállóban hált. Az állatok nem kérdeznek, nem szörnyülködnek, könnyebb meglenni közöttük. A 1 ogy átment a régi parkon a h ldiényben, valaki elment mellette. Rá is köszönt halkan. Csak később, amikor már ott feküdt a szalmán, jutott az eszébe, hogy hi szen Vica vólt az, a csúf Vica, akinek egyszer mérgében odaadta a fa'u legszebb lányának vásárolt szívet. Még sütött a hold, amikor felébredt. Jóformán még azt se tudta, hol van, de a szívét már megf. gta valami rejtelmes öröm. Friss és erős lett tőle, mint beteg gyerek, akivel a nem várt ajándék cs dát tesz, meggyógyul tőle. Az ezüstfényű hajnalban elindult a földek felé. Nem kellett útmutató, megtalálta a földjét. Fű és vadvirág nőtt most rajta, de búzaföld volt ez, jófajta búza termett egykor rajta, ö is ott volt az aratók között. Először kapott akkor kaszát a kezébe és igen .... akkor töredezve bökdösik az eget. — Tűz lehetett, igen nagy tűz ... — g ndolta, de meglátta a vetés közt a harckocsi roncsát és kijav'totta a gondolatát: — Hát a háború ide is elért... persze ... Ment tovább. Az istálló jó, ismerős s aga ütötte meg az orrát és már emberi hanget is hallott, ör.ges.t, pipa mellől szűrődött. — No ni, hiszen ez a Péter! Meg yüttél? — Meg — felelte rá és az öreg tehe es Uvábbszítta a pipát. Nem nézett rá, mégis tud a Péter, hogy őt fürkészi. Ezek az öregek nem c ak szemmel látnak. — Kic it elébb jöhettél vóna — , m nd a, kiemelte a pipát a szájából, m gtömködte, visszadugta a foga közé és újra hallgatott. — Elébb e? Sokáig jött a vonat, merthogy messze voltunk — mondta Péter szerényen, mintha csak ép a szomszéd városban lett volna. — Most má nem lehet vetni semmit, most má úgy marad ... — Ügy marad? Mi marad úgy? — Hát a főded, amit jussoltál a fö.dosztásból, mert szétosztották, ölelt először asszonyt. Szántott is ezen a földön. Most is látta még, hegyan borultak egymásra a félté tépett rögök", Ahogy ezt vég :ggon dolta, vad türelmetlenség fogta el: fogni az e'.eszarvát, érezni lába a att a felpuhult talajt, érezni fv.ld szagát, vetni bele, lesni, mikor reped meg a kéreg és kérni az eget, hogy küldjön esőt, jó, bőségeset, hogy nőj jön tőle a vetés. Egy felhő alól előbuggyant a nap vérbő képe s aranysárgára festett eget-földet. A kukorica közt megcsillant valami. Szikrázott, villogott, mintha színezüst le 'ne. A gondatlan gazda otthagyta az ekét az este. Rátelepedett a harmat, mintha táplálni akarná, akárcsak a füveket, fákat, virágokat. — Ha volna lovam, megpróbálhatnom. Valamit csak vetnék belé. Ha mást nem, belefordítanám a földbe, hogy jövőre jobban teremjen — így töprengett és közben az ekét áthúzta a saját földjére. Eligazította, kihúzta a szíjat, mintha arra készülne, hogy elébe fog a a lovat. Majd bolond ötlettel a nyakába vette ... — Húzza csak Péter bácsi, én majd vezetem. A hangra megrándult a teste, m ntha ostor érte volna. Vica állt mögötte. Szeplős volt most is, a foga is kiállt, de a teste megnyúlt, kiformálódott. A melle gömbölyűén kifeszítette a ruhát. — Bá ... esi? Nem vagyok én bácsi — ezt tudta csak mondani, mert mit is mondott volna? Kezdett volna magyarázkodni a földről, szántás-vetésről, lóról, kapáról, kaszáról, amelyet nem vehet a kezébe többé soha? — Jó jó, hát menjen csak má, azt hiszi, én nem értem? Maguk mind elmentek, csak ml maradtunk, asszonyok, lányok. Még aratni t;dck — mondta a lány, a dereka kinyúlt, a szemében önkéntelen ajánlkozás volt. — Pióbáljuk meg te, megnézzük, könnyen szakad-e a föld •— mondta Péter, de nem mert a lányra nézni, félt, hogy kineveti. Hiszen lónak is elég ez, nemhogy embernek. Pláne ilyen legyöngült, ösz övér testtel... Nekifeszült a szíjnak. A bolond próbálkozás egyszerre halálosan komoly dolog lett. Az akarat tébolyában megs kszorozódott a test ereje, ropogva szakadt a föld, a pipacs kidőlt kétoldalt és lába alatt feltárult a föld: saját földje. Mégegyszer nekirugaszkodott, de már fogyott a lendület ereje és a szíve vé zt'elzjen dobolt. Ferdére fordultak előtte a nyárfák és az ájulás sötét karja nyúlt feléje. Nem ájult el, nem hagyta magát. Hátravetette súlyossá vált fejét és rákacsintott a lányra. Az zavarában, mint ahogy már a fehérnépek szokták, beszédbe menekü t. Megkérdezte, hogy babot vetnek e belé, mert az még tán ki is kel, ha egy k^s vizet kap. — Ugyan má, ki vet babot? — Hát akkor tán csalamádét, jól fog az állatnak ... — Dehogy dehogy, te csacska ... — Hát akkor meg mit? Ki nem találom... — Mit? Hát szívet, aztán aki szívet vet, az szívet is arat. Tudod-e már te ... te világcsúfja ... — mondta ingerkedve. A szavától eltűnt a könnyű mosoly a leány szép ős bőre, kiálló foga mögé. Komoly és ünnepi lett ez a rút leányarc a reggel nagy fényességében. Mert akkorra már előbújt a nap a felhő alól és teljes pompájában kibontakozott az új reggel. UJ SZO a csehszlovák ti magyar dolgozók napllapla. Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Bratislava Jesenského 8., II. em irányító postahivatal B< itisíava 11. Nyumja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalMok Kéziratokat nem adunk J 1 hónapra 45.— Kcs. Telelőn *?H2-77 Fő- és felelflsszerkoztő: L8.-tnc» Gyula. Feladó és vissza. Elöf'zetés. 1 évre 540.—, '/, évre 270.—, |/ 4 évre 135.—,
