Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-07 / 72. szám, csütörtök

1849 július 7 UJSZ© fi braüsiavai alagúton át megindult a forgalom Vasárnap adták át ünnepélyes külsőségek között rendeltetésének Bratislava egyik legnagyobb épít­kezési művét, a látványosság­számba menő váraljai alagutat. Zápotocky miniszterelnök avatta fel az alagutat, átvágva a keleti bejárat előtti szalagot. Ezután nagyszámú kíséretével áthaladt az alagúton és nyugati bejárata előtt beszédet intézett a várakozó tömeghez. Az új alagút Bratislava egyik legfontosabb közlekedési útvona­lává vált és teljes mértékben iga­zolta ezt a Szláv Napon, amikor a Dévény felé irányuló óriási forga­lom lenagyobb terhét viselte. Rajta dübörögtek át a személy­és teherautók végtelen sorai, s ugyancsak rajta haladtak végig a város keleti térfeléből özönlő lá­togatók ezrei. Nem lesz talán min­den érdekesség híján, ha erről a nagy építkezési műről rövid is­mertetést közlünk. MEGNYÍLIK A ERATISLAVAI VÁR SZIKLAHEGYE. Az alagút megépítésének gon­dolata már az első köztársaság idején felmerült, de megvalósítá­sához csak az úgynevezett szlovák köztársaság idején lát­tak hozzá. Noha az ere­deti terv szerint az alagút közle­kedési szempontból volt szüksé­ges, miután megrövidítette az utat a város szivéből a Dunaparthoz, amit addig csak nagy kerülővel lehetett elérni, a szlovák állam ve­zetői szeme előtt más cél lebegett: az alagutat biztos légoltalmi óvó­helynek felhasználni. 1943-ban kezdték el a munkálatokat, de csak kis ütemben haladtak előre, mert a csehszlovák érzelmű mű­szaki vezetők a munkálatokat késleltették, attól tartva, hogy a kész alagút esetleg fontos hadá­szati szerepet játszhatna Brati­slava ostroma esetén. A világhá­ború, de kiváltképpen a győzel­mes február után gyorsult csak meg a munka és ma már jórész­ben elkészült Elsősorban meg kell említeni a dunai meg a Zámocká utcai bejá­ratok impozáns díszkapuit. Hatal­mas kőremekek ezek, melyek el­ső pillanatra figyelmeztetik a lá­togatót, hogy az emberi kéz és tudás bámulatos alkotásával áll szemben. A második nagy benyo­mást maga az alagút idézi elő. Belépve az az érzésünk támad, mintha valami óriás piramis fo­lyosójába kerültünk volna. Az alagút rézsut fut át a vár szikla­hegyén és hossza 795 méter. Az úttest 7 méter széles és mindkét oldalon 2—2 méternyi széles gya­logjáróval van szegélyezve. A hosszú úton végig kb. 6 méternyi­re egymástól reflektorok fénye árad, úgyhogy az alagút kellőleg I van kivilágítva. Az alagútnak a Védcölöp úti oldalában vészkijá­ratot fúrtak. Az alagút fala ha­talmas sziklakockákkal van ki­rakva, melynek vastagsága 2.5 méter. Bratislava egyik legna­gyobb jellegzetessége kétségkívül az ősrégi vár s a sziklahegy mé­lyében, amelyre egykor építet­ték, napjainkban megszületett a második nagy építkezési mű, az alagút. BEOMLOTT AZ ALAGCT. Az építkezés során könnyen végzetessé válható szerencsétlen­ség történt, ami egy csapásra megsemmisíthette volna sok évek munkájának gyümölcsét. A hatal­mas kőtömbök a 46-ik szakaszon, — így voltak számozva az alagút egyes szakaszai, — hirtelen nagy robajjal beomlottak. A hegytetőn a felső rétegek annyira meglazul­tak, hogy egyes villák süllyedni kezdtek. Az egyik 7 méert körzet­ben 2 méter mélyre süllyedt, úgy­hogy a lakókat ki kellett lakoltat­ni. Az alagútban ismét tárnát fúrtak és megerősítették a be­omlott szakaszt. Az alagút nyu­gati kapuja az egykori fégi zsidó temető helyén áll és az új Szláv úthoz vezet. Szerepét az a körül­mény is rendkívül növeli, hogy közvetlen közelében építik a du­nai mintavásár óriási pavillónját és kibővítik a Dunapartot Vpcfcz Háromhetes portyára jön az MIK Szombaton: NV Bratislava-MIK Jelentettük, hogy az MTK há­romhetes portyára jön Csehszlo­vákiába. Első mérkőzését 7-én Teplicben játsza. A magyar csa­pat szombaton, 9-én a bratislavai stádionban a kitűnő formában lévő NV Bratislava ellen áll ki. IA pozsonyi csapat a vasárnapi összeállításában veszi fel a küz­delmet. Az MTK további műso­ra: Július 10-én Nitra, 13-án Tren­csén, 16-án Tapolcsány, 17-én Érsekújvár, 20-án Turócszent­márton, 23-án Rózsahegy és 24,-én Eperjes. Meglepetésekkel zárult az KB Xiltúrest a bratislavai Ryba-gyárban A szocialista munkaverseny első fordulójának sikeres befejezése al­kalmából a Ryba-gyár üzemi kultúr­bizottsága folyó hó 2-án, szombaton kultúrdélutánt rendezett, melyre ben­nünket is meghívtak. Örömmel tettünk eleget a kedves mejjhívá .nak és a kitűzött idóre meg is jelentünk. Megérkezésünkkor az üzemi tanács részéről Kugler Gyula, az üzemi tanács elnöke és Gálffy elvtársnö, a gyár szociális referens­nője fogadtak bennünket igen szí­srélyesen. Mivel az előadás éppen kezdetét vette, a terembe siettünk, hogy vé­gighallgassuk a Ryba-üzem dolgozói első kultúr-megnyilvánulását. A te­rem igen ízlésesen volt feldíszítve, a falon felfedeztük a szocialista munkaverseny kifüggesztett névso­rát, eredményeivel./ Közben a műsor kezdetét vette. A 5oM üzemi szervezete részéről Ka­pus Vendel üdvözölte a megjelente­det, ismételte, hogy a kultúrelő­idást a szocialista verseny első for­lulóiának sikeres befejezésére ren­iézték. Méltatta az üzem fiatalsá­gának a versenyben való részvételét ;s a jövőben további szor-almas nrnkára hívta fel az üzem ifjúsá­rát. •""A további műsorszámokhoz csak innyi a hozzáfűzni valónk, hogy llgyesen volt összeállítva, egy szlo­vák és egy magyar szám váltako­zott. A szlovík és magyar szocialis­.a tárgyú költemények után magyar iorradalmi dalokat adott elő egy ifjúsági énekcsoport Kuglei* Gyula elvtárs vezetésével. Az énekegyüttes tagjai voltak: Kugler elvtárs, Poro­patics Mária, Posztos, Horváth, Ho­locsi, Szántó, Baliák és Bartal ifjú­munkások. Ez az énekegyüttes for­radalmi dalokon kívtil orosz népda­lokat énekelt magyar fordításban. Nem győztük csodálni a két baráti nemzet fiainak a megértő, szeretet­teljes együttműködését, amelynek, megnyilvánulását lépten-nyomon ta-í pasztaltuk. A szereplők között fel^ tűnt kellemes hangjával egy fiatal leány. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy ez a fiatal magyar munkásnő Poropatics Mária, az üzem élmun­kásnője. Természetesen beszédbe elegyedtünk vele és megkértük, hogy mondjon magáról, munkájáról és a szocialista versenyről valamit, így válaszolt: „Földmunkás gyer­meke vagyok, fiatalabb húgommal itt dolgozunk a Ryba-gyárban. Én egy halfejváp'ó gépet kezelek, ame­lyen sikerült a normát 153 százalék­ra emelnem s ezzel megnyertem a szocialista munkaverseny első for­dulóját az üzemben. Munkám jutal­máért egy „Tesla románc" rádiót kaptam és kéthetes szabadságon vol­tam a Magas Tátrában." Még megkérdeztük, mi késztette öt arra, hogy az üzem szocialista versenyében ilyen lelkesedéssel részt vegyen ? — Mivel az ötéves terv sikeres megvalósítása elsősorban minden dolgozótól megfeszített, becsületes munkát igényel, én ennek tudatában kötelességemnek éreztem, hogy a versenyben minden erőmmel részt vegyek. És ennek köszönhetem, hogy a vezetést az első perctől kezdve megtartottam. Mivel a verseny ál­talános volt, az esymásközötti ver­sengés a munkatempót úgy felfo­kozta, hogy az üzem termelése en­nek következtében megnövededett. Az üzemi tanács elnöke veszi át a szót ezután és elmondja, hogy az üzemi munkások 60 százaléka ma­gyar anyanyelvű és azért az üzemi tanács elhatározta, hogy a munká­sok és munkásnők részére magyar nyelven is smertetni fogják a szocia­lista nevelés lehetőségeit, azaz elő­adásokat és kultúrestéket fognak rendezni, ö is kiemelte, hogy az üzem szlovák és magyar nyelvű dol­gozói között a legszebb együttérzés és együttmunkálkodás uralkodik. Közben hozták már az Ízletes va­csorát a jelenlévőknek, természete­sen minket is megvendégeltek, így módunkban volt az üzemi konyha dicséretreméltó munkáját kitapasz­talnunk és megállapítottuk, hogy a Ryba-gyár munkásai jó üzemi kony­hával rendelkeznek, ahol nemcsak ízletesen és tisztán főznek, hanem bőséges adagokat is adnak. Vacsora után cigányzene mellett nagyszerű hangulatban szórakoztak a gyár al­kalmazottai. Szívélyes búcsúzásnál mindannyian kértek bennünket, hogy látogassuk meg őket gyakrabban, ők vtszom. szívügyükké teszik az „Űj Szó" ter­jesztését. H. E. Fölényesen gyözött A magyar labdarúgó-bajnokság utolsó fordulóját játszották vasár­nap. Meglepetés a Kispest—Csepel elleni döntetlenje, az ETO Győr— Vasas elleni győzelme, a SzAC gólnélküli döntetlenje az MTK ellen, és SalBTC döntetlenje a Kispest ellen. Eredmények: Fe­rencváros—Tatabánya 6:2, Cse­pel—Kistext 1:1, Mateosz—Sze­ged 2:1, ETO Győr—Vasas 2:1, a bajnok Ferencváros Haladás—Soroksár 3:0, SalBTC— Kispest 3:3, SzADC—MTK 0:0, Goldberger SE—Újpest 0:4. A bajnokságot 11 pont előnnyel a Fe^ncváros nyerte meg. Máso­dik az MTK, harmadik a Kispest A magyar Nemzeti Bajnokságból a Kistext, Goldberger SE, Szeged és Soroksár esnek ki. A magyar góllövő-király Deák lett 59 góllal, aki Zsengellér eddig (56 gólos)' tel­jesítményét is felülmulta. — Az ifjúság jó elhelyezkedési ihet ősegei a kertészetben. Is­leretes, hogy nem rendelkezünk ellő számú kertész-utánpótlással. l Csehszlovák Állami Birtokok ezetcsége ennek kiküszöbölése sljából elhatározta, hogy na­yobb számban vesznek fel ön­jdatos ifjakat, kiknek a kerté­jethez kedvük van. A litomefi­5i birtokok 30—40 fiút vesznek 4, kfcet internátusokban helyez­ek el,- ahol gyakorlati és elmé­:ti iskolázást kapnak. A növen­ékek munkaruhát kapnak és a sgjobb előmenetelűek a kertésze­iskolába kerülnek. A litomefi­u példát más birtokok is követ­i fogják, hogy a földműves ifjú­ig számára jobb boldogulást biz­>sítsanak. — Cj repülőgépmodellek Parti­zánokéban. E hó első felében meg­rendezik az első kerületi repülő­gépmodellek közötti versenyt, melyeket ezentúl minden évben megrendeznek. A versenyek cél­ja az, hogy lehetőséget adjanak a repülőgéptervező ifjúság felso­rakozására. A versenyeken rétzt­vesznek a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai, repülés iránt ér­deklődő középiskolák diákjai és repülő-klubok tagjai. Az aviatika fejlődése érdekében a nyitrai ke­rületi Nemzeti Bizottság elhatá­rozta, hogy erre a célra vándor­serleget adományoz. — Nem kell fizetni a mozik ruhatárában. A Csehszlovák Álla­mi Filmiroda július 3-ával meg­szüntette a mozikban a ruhatári díjakat. Ez az intézkedés nem je­lenti a ruhatárak megszüntetését, mivel ezek továbbra is átveszik a látogatók csomagjait, de ingye­nesen. — A magyar ifjúság szereplése Branicén. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség jelentése szerint a kö­zeljövőben a magyar ifjúsági tánc­és énekegyüttes fog vendégszere­pelni Braúicén. — A lengyelországi Glivicében rákkutató intézetet állítanak fel. Az intézetet a rád um felfedező­jének, a lengyel származású Curie asszonynrk egy k Jfnítványa, Zlo­tovski professzor fogja vezetni. Fájdalomtól megtört szív­vel jelentjük, hogy szere­tett feleségem és szeretett anyánk Mungyer Istvánná szül. REGÉCZY ÉVA, f. hó 2-án hajnalban vissza­adta lelkét az Crnak. 434 A gyászoló család. Kedves Uram, azt a tzáz koro­nát, amit címemre tetszett küldeni a potyaegyesület javára, azt posta­fordultával visszaküldöm önnek és S pedig több okból kifolyólag. Elsősor­ban ezúton közlöm önnel, hogy ne­. künk, potyátoknak nincsen pénztáro­' síink és mindjárt azt is közölhetem . önnel, hogy nem ij lesz soha, leg­alább is addig nem, amíg szavamnak és potyabecsületemnek némi súlya lesz az egyesületünkben. Másodsor­ban Uram, én sosem közöltem önnel azt, hogy én szegény vagyok, avagy, hogy egyesületünk bármely tagja is szegény lenne. £n csak annyit állítot­tam. hogy a nép gi/ermeke vagyok és ha ön tényleg tisztában lenne a néni demokrácia alapelveivel, akkor ön azt is tudhatná, hogy a nép gyerme­ke ma nem szegény, és azt is tessék egyszer és mindenkorra tudomásul venni, hogy Köztársaságunkban a szegénység fogalma szűnő félben van önnek, mint felnőttnek, ezt illene tudnia, hogy ma úgy fiatalról, mint felnőttről gondoskodás történik, hogy sportszenvedélye is kielégülést nyer­jen. ön most felteheti azt a kérdést hogy miért potyázom akkor? Nos. ön meg lesz lepve, Uram: én élvezetből potyázom. Igenis, élvezetből, mint­ahogy ön sakkozik, kártyázik vagy bélyegeket gyűjt élvezetből, ugyan­úgy potyázom én élvezetből és ezt senki sem tilthatja meg nekem. Sen­ki, érti Uram, még az apám sem aki a régi tnlághoz tartozik és min­den lehetőt elkövet, hogy a stafírozás munkájával kizsákmán íVjon en nem Éf tessék azt is mindjárt tudomásul venni, hogy én az apámtól sem ha­gyom maoam kizsákmányolni Neki szegénynek foqalmn sincs, mit fizet Ő egy 6'ai stafírozásért. Én ezért olyan pusztítást viszek vérthez a konyhá­ban édesanyám hallgatólagos bele­egyezésével, hogy apámnak mii f<-n haiaszála érmek meredne a rémület­től, ha erről tudomást szerezne. A potyázás igazi művészetét a kony­hánkban sajátítottam el. Az úgy tör­ténik kérem, ha én vasárnap példáu1 belépek & konyhába egy bizonyos órában, a\k.or az anyám kilép a kony­hából. A jó falatok már elő vannak készítve abban a sorrendben, ahogy azt az évek folyamán potyaművésze­temmel kiharcoltam magamvak. El­ső dolgom, hogy leszedem a tejről a bőrt. A kanál már elő van készítve és én egyetlen lendületei lepotyá­zom a bőrt. Aztán következik az ün­nepi sütemény, a dús, finom rész ami málik és omlik és amit, mégis valami csoda összetart. És végül ott a szalvéta elhelyezve és a'atta fino­man és tanintatosan elrejtve fekszik a belépődíj a sportpályára. Ha az anyám megfújja az orrát, ez annyit jelent, hogy veszély közeledik és ak­kor én gyorsan eltűntetem potyamű­vészetem kirívó nyomait. Anyámmal való szövetségem szilárd és megbonthatatlan és potyaművésze­tem gyökerei anyám hathatós támo­gatása mellett fejlődtek és megerő­södtek. Nekem nem kell sokat ma­gyaráznom az anyámnak. Neki is ugyanaz az álláspontja, mint nekem, ö azt mondja, ha vasárnap délelőtt templomba járhatok, akkor délután viszont megérdemlem a sportpályát. Ugyanakkor csöndesen azt is hozzá­teszem, ha potyán járhatok a tem­plomba. akkor nekem ugyanez a sportpályán is dukál. Restelem megmondani Uram, de őszintén bevallom, hogy majdnem híresebben iárok a pályára, mint a templomba. Mit tegyek Uram. ha ez így van és a szívnek parancsolni vem lehet. És azt j$ be kell vallanom ön­nek, hogy vannak pillanatok, amikor felzeng a közönség lelkesedése és ilyenkor az az érzésem, hogy egy szabadtéri templomban vagyok. Igaz, hogy néha veszekedést is hallani a pályán, viszont ez a temvlomban is megtörténik. És végül, Uram, hogy ily sértődötten és sürgősen visszn­küldöm önnek o száz koronát, azt fő­leg annak köszönheti, hony a Bra­ti"lava 4:l-re győzött a Sparta fe­lett. Oh, Uram. felmérh"t'-e ön e tv<ti­zei em igazi je'entőséoét? Tudja-e ön, hogy micsoda büszkeség daoadozik <*.* feszül potyái-öviemben, hogy a Brn+islavn ily fölényes és menérde­m"lt nyőz^met aratott Prfinában? Rv*?kesénem. honn a Bratislava csa­r>ata a linntáblázat első 'heh/fin rí'?. yneg-fi^ethotetlev és menvásárolhntnt­lan. Ha ön most történetesen, feladva, rfmrnve 1000 koronát, csak a-"*'t, honi/ iolki>*<>'iA<!pm 7ohnrtion, akkor n?t is azonnal viss?nkilld"ném és be­b1zonyf'"nfm önnnk potyajellemem m orHnnathatatlanságát. SrrinOs, ezen a mérkőzésen nem voltam jelen, am'től máig is szenve­dek. De azért Uram, önnek meg­mondhatom, hogy n mérkőzés újra és úha a szemem előtt zajlik le. Ott lá­tom csatá rainkat a mérkőzés ver­senyiramában száguldozni a Sparta válván, a hatalmas nézőközönség elő*t és magukhoz ragadják ragi/ogó iátékukkal a győzelem dicsőségét. Es ott vannak a halfok, a védőjátéko­sok, akik mint faltörő kosok, szét­rombolják a Sparta elszánt támadá­sait. És végül a Raiman, aki ez egy­szer megmutatta, hogy kapus ő a ja­vából és a ll-es bravi'tros kivédésé­vel megkoronázta a tavaszí forduló bajnoki csapatának megérdemelt győ­zelmét, Potya Marci.

Next

/
Thumbnails
Contents