Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-30 / 92. szám, szombat

UJSZ© 1949 július 30 Az ipari dolgozók feladata A szocializmus építése hazánkban elválaszthatatlanul összefügg az ipar fejlődésével. Az ipar ugyanis köz­gazdasági életünk egyik pillére, mely sokszázezer ember számára biztosít­ja a munkát, ennélfogva a bevételt s az egyre emelkedő ipari termelés folytán ez biztosítja a dolgozók anyagi jólétét és magas kulturális színvonalát s egyben hozzájárul a szocializmus, a népi demokrácia megerősítéséhez. Ahhoz, hogy az Ipar teljesítse a kitűzött tervet, el­végezze a rábízott feladatokat, egy­re több munkalehetőséget nyújtson s ennélfogva nagyobb bevételt bizto­sítson a munkásságnak és elkerül­jük a kríziseket, szükséges, hogy minden ipari munkás lelkén hord­ja a rábízott feladatokat, azaz telje­sítse a tervet. A szociális tervezés ereje abban rejlik, hogy tervszerűen toborozza az ország többmillió mun­kását egy olyan cél elérésére, mely mindenkinek világos és éppen ezért a világosságáért és öncélüsáfáért a dolgozók legnagyobb megértésére talál. Ebben van a marva az újító mozgalomnak és • a szocialista ver­senynek. A mull hibái R. Slánskys a csehszlovákiai Kom­munista Párt országos titkára már a IX. kongresszuson rámutatott ar­ra, hogy a termelés több ágában hiányt szenvedünk. „A munka ter­melékenysége még alacsony, az egyes gyártmányok minősége még nem megfelelő, takarékoskodni keli az üzemanyaggal és csökkenteni kell a gyártási költségeket stb." Ebből a pár szóból látjuk, hogy micsoda nagy feladatok várnak a termelés eme ágaiban a dolgozó munkásokra. A szocializmust, a jólétet, a maga­sabb életszinvonalt csak úgy érjük el, ha az ipari termelés fentemlített gátjait eltávolítjuk s ennél fogva természetesen fokozzuk a termelést. Htsgyao kerüljük őket A szocialista állam Iparának nem­csak a gyártott áruk mennyiségét, hanem annak minőségét is szem előtt kell tartania. Ilymódon kell túl­tennünk a kapitalista államokon. A gyártásnak és a termelésnek gazda­ságosnak keli lennie. Minél gazda­ságosabban termelünk, minél kiseb­bek lesznek a termelési költségek, minél inkább takarékoskodunk az üzem- és nyersanyagokkal, annál gazdagabb lesz az államunk, annál gazdagabbak leszünk ml is. E fel­adatok teljesítésének feltétele, hogy a szakértők által megállapított nor­mákat teljesítsük és pedig úgy tel­jesítjük. hogy elkerüljük a cikkünk fenti részében felsorolt hátrányokat. Ez különösen a külföldről behozott nyersanyagokra és a gépek szak­szerű, gondos kezelésére vonatkozik. Az ipari munkásság, mint a szocia­lizmus élharcosa, figyelembe kell, hogv vegye, hogy nem a kapitalis­táknak dolgozik, hogy munkájuk gyümölcsét ők, családjuk, gyerme­keik élvezik. A szocialista verseny­ben és az újító mozgalomban való részvétel tehát minden munkásnak saját, jól felfogott érdeke. A felismeri h&atésá? Az ipari munkásság és az államo­sított gyárak közötti viszony nem olyan, mint a régi kapitalista és a kizsákmányolt munkás viszonya. Tudomásul kell venniük, hogy a munkásság mindenkor egyenjogú a munkaadóval és hogy munkájukkal mindnyájuk számára a jobb jövőt építik. Munkájukkal hozzájárulnak a legtökéletesebb társadalmi forma — a szocializmus építéséhez. Ha sikert akarunk, a következő Jelszóhoz kell tartani magunkat: „Takarékoskodnunk kell nyers­anyaggal, üzemanyaggal, az egyes gépek gyártásánál a modern techni­ka legtökéletesebb vívmányait kell felhasználnunk, le kell szállítanunk a termelési költségeket, egyeszerü­síteni kell az adminisztrációs mun­kákat, újjá kell szervezni a terme­lést." Ezek azok a feladatok, me­lyeknek teljesítésére munkásságunk vrypn ké-i, de még nem találta meg "á végrehajtás helyes módját. A jövő évben először termelünk olyan terv alapján melyet a munkásság Javas­lata alaoján készítettünk el. Mivel ez a terv egyenesen a tervek vég­re^aitőitól, a munkásságtól ered, - '"' ii-*juk, hogy teljes siker­Hz 1350. évi vetési terv gazdáink kezében Az 1950. évre szóló vetési terv ki­dolgozásánál azú hangsúlyozták, hogy a tervnek magától a termelőtől, te­hát a földművestől, a termelő szö­vetkezettől és az állami tártokok vezetőitől kell erednie. Már az öt­éves terv első évében ilyen tervezé­si rendszert léptettünk életbe, hogy egyrészt összhangba hozzuk a mező­gazdasági termelést a többi terme­lési ágakkal és egyáltalában a z ál­lamai, másrészt, hogy a termelőktől eredő terv alapján gazdaságosabban kihasználjuk a talajt. Azt tapasztal­juk, hogy földműveseink a múlttal szembn most sokkal nagyobb érdek­lődést tanúsítanak az ilyen irányú tervek iránt. Ahol a tervet megvaló­síthatatlannak látták, ott az illetékes hivatalok íigyelemfcevették a ter­melők érvelését. Számtalanszor előfordult azonban olyan eset is, hogy a termelők a kivetett kötelezettséget túlkönnyűnek tartották s öhkent váilakoztak nagyobb teljesítmények­re. Gazdáink fe.isrnerték azt a tényt, hogy a jó közélelmezés a gazdasági élet egyik alapköve. Ez az állatte­nyésztésben is megnyilvánul. Vannak ugyan itt-ott olyan gazdák is, akik a tervet még nem méltatják kellő­képpen. Ezeket azonban a tervek egészséges volta és az elért eredmé­nyek csakhamar meggyőzik. Ha a terveket vizsgáljuk, megállapíthat­juk, hogy ezek nemcsak a búza-, rozs-, árpa-, zab- és burgonyater­melésről emlékeznek meg, hanem megtaláljuk a különböző olajos mag­vakat is, mint pl. a napraforgót, A KSC Központi ptílfeil iskoláiét 451. végezték A prágai Népház nagytermében szerdán ünnepélyes keretek kö­zött tartották meg a KSC Köz­ponti politikai iskolájának év­záró ünnepét. A Köz;ponti politi­kai iskolát az 1948/49-es tanév­ben összesen 451 hallgató végez­te el. A rövidebb tanfolyamokon 120 hallgató vett részt, köztük 70 szlovák. A Központi politikai iskola mint a politikai oktatás legmagasabb fóruma, bizonyítéka annak, hogy a pártvezetőség mennyire a szívén viseli a párt­munkások szükséges világnézeti nevelését. Az iskolaév záróünnepén a KSC elnökség tagjai közül megjelen­tek Fierlinger helyettes minisz­tereinek, Frank, Hendrycb kép­viselők és Blazek elvtárs a Köz­ponti politikai iskola vezetője. A párt vezértitkárának helyet­tese Frank elvtárs beszédében fi­gyelmeztetett arra, hogy a hall­gatók visszatérnek munkájuk­hoz, a párt IX. kongresszusa ál­tal kitűzött feladatok teljesítésé hez. Ezek a feladatok nagyok és fontosak, mert belső jelentőségü­kön túl nemzetközi jelentőségük is van; lévén a nyugati államok­hoz legközelebb eső ország győz­tes szocializmusának felépítésé­ről szól. A párt belső erejére ki­térVe Frank elvtárs megjegyezte, hogy náhink nem üthetik fel a fejüket a trockisták, mivel a pár­tot az igazi proletár nemzetközi­ség szelleme hatja át és ezt a szellemet egyre jobban ki kell mélyítenünk. Irgalmatlanul tör­jünk le minden pártbontó igyeke­zetet, zárjuk ki a párt kebeléből mindazokat, akik megpróbálnák sorainkat kozmopolita hatásokkal megfertőzni vagy a szovjethez fűződő jóbaráti viszonyunkat megzavarni. Ezután Fierlinger helyettes mi­niszterelnök emelkedett szólásra. Behatóan megmagyarázta a nemzetközi problémákat és a kül­politikai helyzetet. A hallgatók köszönőleveleket intéztek Gottwald köztársasági el­nökhöz, S'roky helyettes minisz­terelnökhöz, Slánsky vezértitkár­hoz és Bares elvtárshoz. szóját stb. Megtaláljuk továbbá a többi ipari nyersanyagokat is. A kender, len, cukorrépa, repce stb. a tervek egyik legfontosabb részeit alkotják. fi gazdák véleménye dönt A helyi Nemzeti Bizottságokon a tervek a napokban kerülnek kifüg­gesztésre, ahol a gazdák megtekint­hetik. Ajánlatos volna, ha a terme­lők nemcsak a rájuk vonatkozó ter­vet tanulmányoznák át, hanem az egész községét, hogy így ellenőrizzék a község össztervének helyes, ille­tőleg helytelen voltát. Ilymódon meg­állapíthatják, hogy valamelyik gaz­da nem termelhetne-e egy-egy ipa­ri nyersanyagból vagy más fontos növényből többet. Amennyiben a ter­vek teljesítése lehetetlennek mutat­kozik, a gazdák július végéig felleo­bezést nyújthatnak be a helyi ter­vezési bizottsághoz. A földművelés­ügyi megbízotti hivatal azt akarja, hogy a tervek igazságosak legyenek és minden talpalatnyi földet gazda­ságosan kihasználjanak. Az 1950. gazdasági évre szóló termelési ter­vek alapul szolgálnak a későbbi ter­vek kidolgozásához. Amennyiben a termelő nem fellebbez, a tervet jog­erősnek minősítik. A kormány lehetőséget nyújt arra, hogy a termelők azt itermel jenek, amire talajuk legalkalmasabb. A Szlovenszkói Földművesek Egységes Szövetsége (JSSR) minden község­ben közgyűlést tart, melyen megtár­gyalják a tervet. Különös tekintet­tel kell lenni a zöldségtermelésre is. Amennyiben egy törpe- vagy kis­birtokosra olyan mennyiségű ter­mény vetését szabnák ki, amit nem rfud teljesíteni, úgy szövetkezhet más kisbirtokossal s a kettőjüknek elő­írt mennyiséget közösen termelhe­tik. Nagy és fontos feladatok ezek. A szövetkezeik is terveznek Az Egységes Földműves Szövetke­zetek nagy figyelmet szentelnek a terveknek. Számi,tunk arra, hogy mint a mezőgazdasági termelés min­taüzemei, a legnagyobb mértékben betartják a termelés előírásait. Szá­mítunk arra, hogy a szövetkezetek tudatában vannak annak, hogy a szö­vetkezeti mozgalom a jövőben csak akkor vezet eredményhez, ha a már meglévők példásan teljesítik felada­tukat és úgy beigazolódik az a tény, hogy az Egységes Földműves Szö­vetkezet a mezőgazdaság legmoder­nebb formáit képezi. A szSovenszkói kerületek aratási és cséplési eredményei H szomszédi segítség fesitos szerepe A mezőgazdasági munkások jelen­legi legfőbb feladatául a cséplést és a gabonabetakarítást kell tekinteni. Már kezeink közt vannak az egyes kerületek aralási és cséplési ered­ményeiről szóló jelentések, melye­ket összehasonlítás céljából leköz­lünk. Dratislavai kerület: A déli járá­sokban az aratást befejezték és a termés egyharmadát betakarították. A Trencsénig terjedő kerületben a búzát 85, a rozst 80, az árpát 80 és a zabot 45 százalékban aratták le. A tarlóhántást a gabonaföldek egy­harmadán végezték el. Az állami gépállomások segítségével tizenegy­ezer métermázsa gabonát 405 mun­kaóra alatt hordtak be a magtárakba. Az állami gépállomás 40 cséplőgépe 329 óra Matt 5478 mázsa gabonát csé­pelt ki. Közös cséplésnél (állami trak­tor és magáncséplőgép összepárosí­tása) 38 cséplőgéppel 126 óra alatt 1167 métermázsa gabonát csépel­tek ki. Fontos volna a szomszédi se­gítség széle^ebbkörfi megtervezése, de ha ez is kevésnek bizonyulna, akkor a magánteherautókat is fel keil használni a betakarításra, Nyitrai kerület: A búzát és rozsot már 100 százalékban learatták. Ár­pában közelednek a 100 százalékhoz és zabban 70 százalékot értek ei. Jú­lius 28-ig a kerület összaratási ered­ménye 75 százalék, melyből kicsé­peltek 50 százalékot A szomszédi segítség, melyre nagy gondot fordí­tanak, különösképpen bevált Zsi­tavee, Víeska, Slepíanv, Dolná Sef, Vlóany és Semerov községekben. A betakarítás céljaira mozgósították az igás- és fuvarszekereket, A Járási megbízottak ülésén elhatározták, hogy Igénybe kell venni az összes kihasználatlanul álló járművet. Besztercebdni/ai kerület; Innen még hiavtalos jelentések nincsenek. Ma­gánértesülés szerint a déli járások­ban már csépelnek, míg a Selmecbá­nyái, hnústyai, körmöcbányai, újbá­nvai és breznói járásokban nz aratá­pok csak mosí kezdődtek. A kékkői járá'H«n már felszántották 50 szá­zalékban a tarlót és 48 hektáron tar­Követendő példát mutatott a CSEMADOK lévai helyi szervezete A CSEMADOK lévai helyi szerve­zete látva, hogy a mezőgazdasági munkáimái minden munkaerőre szük­ség van, saját kezdeményezéséből munkásbrigádokat alakított. A bri­gád a drzentcel állami birtokok ha­talmas lentábláján hatos csoportok­ba beosztva megkezdte a len nyflvé­sét. A csoportok egymást mnnka­versenyre hívták és folyt Is a mnn­ka énekszóval, szaporán. Kiérdemel­ték az Illetékes hatóságok elismeré­sét Is. A CSEMADOK helvl rsooort­,ia é* vezetősé-í- beblznnvította, ho«y nemcsak a kultúrvonalon tud 6zép eredményeket elérni, hanem ha a fa­lunak szüksége van rá, akkor teljes lelkesedéssel és odaadással áll mellé­je és segít a munkában a dolgozó parasztságnak. Örömmel állapítottuk meg, hogy a színpadi primadonnáink és bonvlvánjaink elfelejtették a szín­padi pózokat és a munkaversenyben az elsők közé kerültek. Reméljük, hogy a CSEMADOK lé­vai helyi szervezetének ezt a szép példáját a CSEMADOK többi helyi szervezetei is követni fogják a mun­kás-parasztegység szellemében. lótakarmányt vetettek el. Losoncon legrosszabb a helyzet. A tornaijai já­rásban már 60 százalékban készek a tarlószántással. Kassai kerület; A déli járásokban az aratás a végéhez közeledik. A rossz időjárás következtében a be­takarítást csak két nappal ezelőtt kezdték el. Jelenleg az állami bir­tokokon csépelnek. A királyhelmeci járásban munkabrigádok hordták el az árvízveszélyes területekről a ga­bonát. A járási megbízottak legutób­bi ülésén ezt a határozatot fogad­ták el: Az összes magán- és állami cséplőgépet tervszerűen be kell vonni a cséplési munkálatokba. Továbbá elhatározták, hogy a cséplést 10 nap­pal a tervezett határidő előtt befe­jezik. A termés a kerületben kitűnő. A kerület részt kíván venni az or­szágos aratási, cséplési és gabona­felvásárlási versenyben. A kerületi Nemzeti Bizottság 36 megjutalma­zott földmunkás számára in'gvenes kirándulást rendez Csehországba, ahol felkeresik a mintagazdaságo­kat. Eperjesi kerület: Az eperjesi ara­tási és cséplési kerületi megbízott megállapította, hogv az egyes közsé­gekben a gabona lábán pergeti sze­meit. Ennek oka, hogy a gazdák nem bírnak egyedül megbirkózni az ösz­szes munkával. A nehézségek leküz­dése céliából "a járási és helvj meg­bízottak kötelesek készültségi bri­gádokat szervezni, valamint a mező­gazdasági központ segítségére van szükség. Zsolnai kerület: Itt még nem kez­dődött el mindenütt az aratás. Je­lenleg az iliavai, vágbesztercei, bics­csei, túrócszentmártonl és rajeei já­rásokban aratnak. Az állami birto­kokon csépelnek is. A betakarítás még nem indult meg. Olvasóink figyelmébe! Ma kezdjük Karinthy Ferenc „Vidám esztergályosok" című kisregényének folytatólagos közlését. Karinthy Ferenc, az új magyar irodalom sokatigérő te­hetsége, fia Karinthy Frigyesnek, a világhírű magyar szatirikusnak és bölcsnek. E kisregény tárgyát az író a mai országépítő munka környezetéből merítette és benno egy izgalmas délután eseményei­ben ragyogó tollal ecseteli azt a hatalmas vajúdást, amely a népi demokratikus magyarság életében végbemegy. A rendkívül érdekes és realista művészettel megírt kisregényt ol­vasóink szíves figyelmébe ajánl­juk. MM It lt H (HI »tMt Ml tt>tWMHHMMm Hm HL'iikásIevelezGfRii írják Lidicei levél 1946 tavaszán egy középparaszt szolgája voltam. Ragyogó napsüté­ses iao volt, amikor a gazda egyik leányával szénát gyűjtöttem a ré­ten. Mi ketten beszéube'elegyeatünk és szerelmesek lettünk egymásba. Mint szegény proletár fiú hozzájuk szegődtem szolgálni, hogy meg le­gyen a mindennapi kenyerem. Éh­bérért húztam az igát. Amíg én, mint az állat éjjel-nappal dolgoztam és a fárasztó munka után a fülledt istálló pókhálós szalmaágyára pi­hentem le, addig ők vígan éltek, sö­röztek, boroztak, feketéztek. De a lányuk nem az apja nyomában ha­aldt és átsegített a szenvedéseken. Csak előtte voltam ember, csak ő tudott értem könnyet ejteni, de érezte azt, hogy az édesapja sem engem, sem őt nem hallgatná meg. Az apa Krisztus evangéliumát betűz­gette, rózsafüzért morzsolt és min­den nap a templom padjában ült. Ugyanekkor azonban lenézte a mun­kásnépet és kutyának tartotta. Hol volt ö a kereszténységtől? Később, amikor már kinyíltak az őszirózsák és mikor már a vándor­fecske is elszállt, nekem is meg­mondta a magáét. Saját gyermekét el akarta űzni a házából, csak azért, mert proletárt szeretett. Ilyenek az álkeresztények, akik csak azért jár­nak templomba, hogy mutogassák magukat, s azt mondhassák maguk­ról, hogy ők istenes emberek. Amíg sok munkásotthonban nem volt egy darab kenyér sem, addig ő otthon kotyvasztotta a pálinkát. Míg ők kényelmesen fehér ágyakban alud­tak, addig mi a bűzös istálló szalr maágyán rongyok közt hevertünk és még most is szeretnék, ha me­gint ilyen világ lenne. De már fel­ébredt a szegény nép és nem enge­di, hogy mégegyszer korbáccsal áll­janak fölötte. Legyen a föld azé, aki azt megdolgozza. Azelőtt a munkás­népet butának tartották, csak a ku­lákoknak volt eszük. Ml majd meg­mutatjuk nekik, hogy az eszünket jobban tudjuk használni. És akkor is volt eszünk, amikor még nagyon üres volt a gyomrunk. Ott van Pető­fi is, alig élt 27 évet, szegényember gyereke volt, rengeteget nyomorgott és mégis a világ egyik legnagyobb költője. Vigyázzunk a nép országára, so­rakozzunk fel a munkásság vörös zászlaja alá és védjük meg a békét. Világ proletárjai egyesüljetek! Lengyel János Lldlce, p. Bust'ehrád, okr. Kiadná Őrködünk! Levél Gálánsáról Alighogy a helyi rádió hangszóró­ja bejelentette a veszélyt, hogy a tő­lünk 80 kilométerre fekvő alsó ha­tárt árvíz fenyegeti, máris megin­dultak a polgárok százai. Szlovákok, magyarok, pártonkívüliek, kommu­nisták, katolikusok, reformátfcisok egyaránt tömegesen lepték el a per­cek alatt rendelkezésükre bocsátott szövetkezeti és a disztribúciós VDP teherautókat és máris a Duna part­ján, a veszély színhelyén termettünk és neki fogtunk a védelmi munká­nak. Alsóhatár dolgozó parasztjai meg­lepőd-e néztek, mert még ilyent so­hasem tapasztaltak, hogy a város egyetlen vészkiáltásukra percek alatt ott terem és lelkesen se~lt a föld dolgozó népének. Leugráltunk az autókról és máris repültek a dús búzakévék, nehosy elérje őket a víz. Villámgyorsan dolgoztunk, mert tud­tuk, hosy ez a búzakalász ls a miénk, a dolgozók kenyerét bizto­sítja. Tnn»n. nr, £rvíz wínhelvfríl a bú­zatáblái—ól üzeníük hazánk e'len^é­gelnek. V « ~v ré«»n vagyunk és egy­ségesek r árral szemben! Sörös J., Galánta 4

Next

/
Thumbnails
Contents