Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-30 / 92. szám, szombat

UJSZ© 1949 július 30 Az ipari dolgozók feladata A szocializmus építése hazánkban elválaszthatatlanul összefügg az ipar fejlődésével. Az ipar ugyanis közgazdasági életünk egyik pillére, mely sokszázezer ember számára biztosítja a munkát, ennélfogva a bevételt s az egyre emelkedő ipari termelés folytán ez biztosítja a dolgozók anyagi jólétét és magas kulturális színvonalát s egyben hozzájárul a szocializmus, a népi demokrácia megerősítéséhez. Ahhoz, hogy az Ipar teljesítse a kitűzött tervet, elvégezze a rábízott feladatokat, egyre több munkalehetőséget nyújtson s ennélfogva nagyobb bevételt biztosítson a munkásságnak és elkerüljük a kríziseket, szükséges, hogy minden ipari munkás lelkén hordja a rábízott feladatokat, azaz teljesítse a tervet. A szociális tervezés ereje abban rejlik, hogy tervszerűen toborozza az ország többmillió munkását egy olyan cél elérésére, mely mindenkinek világos és éppen ezért a világosságáért és öncélüsáfáért a dolgozók legnagyobb megértésére talál. Ebben van a marva az újító mozgalomnak és • a szocialista versenynek. A mull hibái R. Slánskys a csehszlovákiai Kommunista Párt országos titkára már a IX. kongresszuson rámutatott arra, hogy a termelés több ágában hiányt szenvedünk. „A munka termelékenysége még alacsony, az egyes gyártmányok minősége még nem megfelelő, takarékoskodni keli az üzemanyaggal és csökkenteni kell a gyártási költségeket stb." Ebből a pár szóból látjuk, hogy micsoda nagy feladatok várnak a termelés eme ágaiban a dolgozó munkásokra. A szocializmust, a jólétet, a magasabb életszinvonalt csak úgy érjük el, ha az ipari termelés fentemlített gátjait eltávolítjuk s ennél fogva természetesen fokozzuk a termelést. Htsgyao kerüljük őket A szocialista állam Iparának nemcsak a gyártott áruk mennyiségét, hanem annak minőségét is szem előtt kell tartania. Ilymódon kell túltennünk a kapitalista államokon. A gyártásnak és a termelésnek gazdaságosnak keli lennie. Minél gazdaságosabban termelünk, minél kisebbek lesznek a termelési költségek, minél inkább takarékoskodunk az üzem- és nyersanyagokkal, annál gazdagabb lesz az államunk, annál gazdagabbak leszünk ml is. E feladatok teljesítésének feltétele, hogy a szakértők által megállapított normákat teljesítsük és pedig úgy teljesítjük. hogy elkerüljük a cikkünk fenti részében felsorolt hátrányokat. Ez különösen a külföldről behozott nyersanyagokra és a gépek szakszerű, gondos kezelésére vonatkozik. Az ipari munkásság, mint a szocializmus élharcosa, figyelembe kell, hogv vegye, hogy nem a kapitalistáknak dolgozik, hogy munkájuk gyümölcsét ők, családjuk, gyermekeik élvezik. A szocialista versenyben és az újító mozgalomban való részvétel tehát minden munkásnak saját, jól felfogott érdeke. A felismeri h&atésá? Az ipari munkásság és az államosított gyárak közötti viszony nem olyan, mint a régi kapitalista és a kizsákmányolt munkás viszonya. Tudomásul kell venniük, hogy a munkásság mindenkor egyenjogú a munkaadóval és hogy munkájukkal mindnyájuk számára a jobb jövőt építik. Munkájukkal hozzájárulnak a legtökéletesebb társadalmi forma — a szocializmus építéséhez. Ha sikert akarunk, a következő Jelszóhoz kell tartani magunkat: „Takarékoskodnunk kell nyersanyaggal, üzemanyaggal, az egyes gépek gyártásánál a modern technika legtökéletesebb vívmányait kell felhasználnunk, le kell szállítanunk a termelési költségeket, egyeszerüsíteni kell az adminisztrációs munkákat, újjá kell szervezni a termelést." Ezek azok a feladatok, melyeknek teljesítésére munkásságunk vrypn ké-i, de még nem találta meg "á végrehajtás helyes módját. A jövő évben először termelünk olyan terv alapján melyet a munkásság Javaslata alaoján készítettünk el. Mivel ez a terv egyenesen a tervek végre^aitőitól, a munkásságtól ered, - '"'

ii-*juk, hogy teljes sikerHz 1350. évi vetési terv gazdáink kezében Az 1950. évre szóló vetési terv kidolgozásánál azú hangsúlyozták, hogy a tervnek magától a termelőtől, tehát a földművestől, a termelő szövetkezettől és az állami tártokok vezetőitől kell erednie. Már az ötéves terv első évében ilyen tervezési rendszert léptettünk életbe, hogy egyrészt összhangba hozzuk a mezőgazdasági termelést a többi termelési ágakkal és egyáltalában a

z államai, másrészt, hogy a termelőktől eredő terv alapján gazdaságosabban kihasználjuk a talajt. Azt tapasztaljuk, hogy földműveseink a múlttal szembn most sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítanak az ilyen irányú tervek iránt. Ahol a tervet megvalósíthatatlannak látták, ott az illetékes hivatalok íigyelemfcevették a termelők érvelését. Számtalanszor előfordult azonban olyan eset is, hogy a termelők a kivetett kötelezettséget túlkönnyűnek tartották s öhkent váilakoztak nagyobb teljesítményekre. Gazdáink fe.isrnerték azt a tényt, hogy a jó közélelmezés a gazdasági élet egyik alapköve. Ez az állattenyésztésben is megnyilvánul. Vannak ugyan itt-ott olyan gazdák is, akik a tervet még nem méltatják kellőképpen. Ezeket azonban a tervek egészséges volta és az elért eredmények csakhamar meggyőzik. Ha a terveket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ezek nemcsak a búza-, rozs-, árpa-, zab- és burgonyatermelésről emlékeznek meg, hanem megtaláljuk a különböző olajos magvakat is, mint pl. a napraforgót, A KSC Központi ptílfeil iskoláiét 451. végezték A prágai Népház nagytermében szerdán ünnepélyes keretek között tartották meg a KSC Központi politikai iskolájának évzáró ünnepét. A Köz;ponti politikai iskolát az 1948/49-es tanévben összesen 451 hallgató végezte el. A rövidebb tanfolyamokon 120 hallgató vett részt, köztük 70 szlovák. A Központi politikai iskola mint a politikai oktatás legmagasabb fóruma, bizonyítéka annak, hogy a pártvezetőség mennyire a szívén viseli a pártmunkások szükséges világnézeti nevelését. Az iskolaév záróünnepén a KSC elnökség tagjai közül megjelentek Fierlinger helyettes minisztereinek, Frank, Hendrycb képviselők és Blazek elvtárs a Központi politikai iskola vezetője. A párt vezértitkárának helyettese Frank elvtárs beszédében figyelmeztetett arra, hogy a hallgatók visszatérnek munkájukhoz, a párt IX. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésé hez. Ezek a feladatok nagyok és fontosak, mert belső jelentőségükön túl nemzetközi jelentőségük is van; lévén a nyugati államokhoz legközelebb eső ország győztes szocializmusának felépítéséről szól. A párt belső erejére kitérVe Frank elvtárs megjegyezte, hogy náhink nem üthetik fel a fejüket a trockisták, mivel a pártot az igazi proletár nemzetköziség szelleme hatja át és ezt a szellemet egyre jobban ki kell mélyítenünk. Irgalmatlanul törjünk le minden pártbontó igyekezetet, zárjuk ki a párt kebeléből mindazokat, akik megpróbálnák sorainkat kozmopolita hatásokkal megfertőzni vagy a szovjethez fűződő jóbaráti viszonyunkat megzavarni. Ezután Fierlinger helyettes miniszterelnök emelkedett szólásra. Behatóan megmagyarázta a nemzetközi problémákat és a külpolitikai helyzetet. A hallgatók köszönőleveleket intéztek Gottwald köztársasági elnökhöz, S'roky helyettes miniszterelnökhöz, Slánsky vezértitkárhoz és Bares elvtárshoz. szóját stb. Megtaláljuk továbbá a többi ipari nyersanyagokat is. A kender, len, cukorrépa, repce stb. a tervek egyik legfontosabb részeit alkotják. fi gazdák véleménye dönt A helyi Nemzeti Bizottságokon a tervek a napokban kerülnek kifüggesztésre, ahol a gazdák megtekinthetik. Ajánlatos volna, ha a termelők nemcsak a rájuk vonatkozó tervet tanulmányoznák át, hanem az egész községét, hogy így ellenőrizzék a község össztervének helyes, illetőleg helytelen voltát. Ilymódon megállapíthatják, hogy valamelyik gazda nem termelhetne-e egy-egy ipari nyersanyagból vagy más fontos növényből többet. Amennyiben a tervek teljesítése lehetetlennek mutatkozik, a gazdák július végéig felleobezést nyújthatnak be a helyi tervezési bizottsághoz. A földművelésügyi megbízotti hivatal azt akarja, hogy a tervek igazságosak legyenek és minden talpalatnyi földet gazdaságosan kihasználjanak. Az 1950. gazdasági évre szóló termelési tervek alapul szolgálnak a későbbi tervek kidolgozásához. Amennyiben a termelő nem fellebbez, a tervet jogerősnek minősítik. A kormány lehetőséget nyújt arra, hogy a termelők azt itermel jenek, amire talajuk legalkalmasabb. A Szlovenszkói Földművesek Egységes Szövetsége (JSSR) minden községben közgyűlést tart, melyen megtárgyalják a tervet. Különös tekintettel kell lenni a zöldségtermelésre is. Amennyiben egy törpe- vagy kisbirtokosra olyan mennyiségű termény vetését szabnák ki, amit nem rfud teljesíteni, úgy szövetkezhet más kisbirtokossal s a kettőjüknek előírt mennyiséget közösen termelhetik. Nagy és fontos feladatok ezek. A szövetkezeik is terveznek Az Egységes Földműves Szövetkezetek nagy figyelmet szentelnek a terveknek. Számi,tunk arra, hogy mint a mezőgazdasági termelés mintaüzemei, a legnagyobb mértékben betartják a termelés előírásait. Számítunk arra, hogy a szövetkezetek tudatában vannak annak, hogy a szövetkezeti mozgalom a jövőben csak akkor vezet eredményhez, ha a már meglévők példásan teljesítik feladatukat és úgy beigazolódik az a tény, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet a mezőgazdaság legmodernebb formáit képezi. A szSovenszkói kerületek aratási és cséplési eredményei H szomszédi segítség fesitos szerepe A mezőgazdasági munkások jelenlegi legfőbb feladatául a cséplést és a gabonabetakarítást kell tekinteni. Már kezeink közt vannak az egyes kerületek aralási és cséplési eredményeiről szóló jelentések, melyeket összehasonlítás céljából leközlünk. Dratislavai kerület: A déli járásokban az aratást befejezték és a termés egyharmadát betakarították. A Trencsénig terjedő kerületben a búzát 85, a rozst 80, az árpát 80 és a zabot 45 százalékban aratták le. A tarlóhántást a gabonaföldek egyharmadán végezték el. Az állami gépállomások segítségével tizenegyezer métermázsa gabonát 405 munkaóra alatt hordtak be a magtárakba. Az állami gépállomás 40 cséplőgépe 329 óra Matt 5478 mázsa gabonát csépelt ki. Közös cséplésnél (állami traktor és magáncséplőgép összepárosítása) 38 cséplőgéppel 126 óra alatt 1167 métermázsa gabonát csépeltek ki. Fontos volna a szomszédi segítség széle^ebbkörfi megtervezése, de ha ez is kevésnek bizonyulna, akkor a magánteherautókat is fel keil használni a betakarításra, Nyitrai kerület: A búzát és rozsot már 100 százalékban learatták. Árpában közelednek a 100 százalékhoz és zabban 70 százalékot értek ei. Július 28-ig a kerület összaratási eredménye 75 százalék, melyből kicsépeltek 50 százalékot A szomszédi segítség, melyre nagy gondot fordítanak, különösképpen bevált Zsitavee, Víeska, Slepíanv, Dolná Sef, Vlóany és Semerov községekben. A betakarítás céljaira mozgósították az igás- és fuvarszekereket, A Járási megbízottak ülésén elhatározták, hogy Igénybe kell venni az összes kihasználatlanul álló járművet. Besztercebdni/ai kerület; Innen még hiavtalos jelentések nincsenek. Magánértesülés szerint a déli járásokban már csépelnek, míg a Selmecbányái, hnústyai, körmöcbányai, újbánvai és breznói járásokban nz aratápok csak mosí kezdődtek. A kékkői járá'H«n már felszántották 50 százalékban a tarlót és 48 hektáron tarKövetendő példát mutatott a CSEMADOK lévai helyi szervezete A CSEMADOK lévai helyi szervezete látva, hogy a mezőgazdasági munkáimái minden munkaerőre szükség van, saját kezdeményezéséből munkásbrigádokat alakított. A brigád a drzentcel állami birtokok hatalmas lentábláján hatos csoportokba beosztva megkezdte a len nyflvését. A csoportok egymást mnnkaversenyre hívták és folyt Is a mnnka énekszóval, szaporán. Kiérdemelték az Illetékes hatóságok elismerését Is. A CSEMADOK helvl rsooort,ia é* vezetősé-í- beblznnvította, ho«y nemcsak a kultúrvonalon tud 6zép eredményeket elérni, hanem ha a falunak szüksége van rá, akkor teljes lelkesedéssel és odaadással áll melléje és segít a munkában a dolgozó parasztságnak. Örömmel állapítottuk meg, hogy a színpadi primadonnáink és bonvlvánjaink elfelejtették a színpadi pózokat és a munkaversenyben az elsők közé kerültek. Reméljük, hogy a CSEMADOK lévai helyi szervezetének ezt a szép példáját a CSEMADOK többi helyi szervezetei is követni fogják a munkás-parasztegység szellemében. lótakarmányt vetettek el. Losoncon legrosszabb a helyzet. A tornaijai járásban már 60 százalékban készek a tarlószántással. Kassai kerület; A déli járásokban az aratás a végéhez közeledik. A rossz időjárás következtében a betakarítást csak két nappal ezelőtt kezdték el. Jelenleg az állami birtokokon csépelnek. A királyhelmeci járásban munkabrigádok hordták el az árvízveszélyes területekről a gabonát. A járási megbízottak legutóbbi ülésén ezt a határozatot fogadták el: Az összes magán- és állami cséplőgépet tervszerűen be kell vonni a cséplési munkálatokba. Továbbá elhatározták, hogy a cséplést 10 nappal a tervezett határidő előtt befejezik. A termés a kerületben kitűnő. A kerület részt kíván venni az országos aratási, cséplési és gabonafelvásárlási versenyben. A kerületi Nemzeti Bizottság 36 megjutalmazott földmunkás számára in'gvenes kirándulást rendez Csehországba, ahol felkeresik a mintagazdaságokat. Eperjesi kerület: Az eperjesi aratási és cséplési kerületi megbízott megállapította, hogv az egyes községekben a gabona lábán pergeti szemeit. Ennek oka, hogy a gazdák nem bírnak egyedül megbirkózni az öszszes munkával. A nehézségek leküzdése céliából "a járási és helvj megbízottak kötelesek készültségi brigádokat szervezni, valamint a mezőgazdasági központ segítségére van szükség. Zsolnai kerület: Itt még nem kezdődött el mindenütt az aratás. Jelenleg az iliavai, vágbesztercei, bicscsei, túrócszentmártonl és rajeei járásokban aratnak. Az állami birtokokon csépelnek is. A betakarítás még nem indult meg. Olvasóink figyelmébe! Ma kezdjük Karinthy Ferenc „Vidám esztergályosok" című kisregényének folytatólagos közlését. Karinthy Ferenc, az új magyar irodalom sokatigérő tehetsége, fia Karinthy Frigyesnek, a világhírű magyar szatirikusnak és bölcsnek. E kisregény tárgyát az író a mai országépítő munka környezetéből merítette és benno egy izgalmas délután eseményeiben ragyogó tollal ecseteli azt a hatalmas vajúdást, amely a népi demokratikus magyarság életében végbemegy. A rendkívül érdekes és realista művészettel megírt kisregényt olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk. MM

It

lt

H

(HI

»tMt

Ml

tt>tWMHHMMm

Hm HL'iikásIevelezGfRii írják Lidicei levél 1946 tavaszán egy középparaszt szolgája voltam. Ragyogó napsütéses iao volt, amikor a gazda egyik leányával szénát gyűjtöttem a réten. Mi ketten beszéube'elegyeatünk és szerelmesek lettünk egymásba. Mint szegény proletár fiú hozzájuk szegődtem szolgálni, hogy meg legyen a mindennapi kenyerem. Éhbérért húztam az igát. Amíg én, mint az állat éjjel-nappal dolgoztam és a fárasztó munka után a fülledt istálló pókhálós szalmaágyára pihentem le, addig ők vígan éltek, söröztek, boroztak, feketéztek. De a lányuk nem az apja nyomában haaldt és átsegített a szenvedéseken. Csak előtte voltam ember, csak ő tudott értem könnyet ejteni, de érezte azt, hogy az édesapja sem engem, sem őt nem hallgatná meg. Az apa Krisztus evangéliumát betűzgette, rózsafüzért morzsolt és minden nap a templom padjában ült. Ugyanekkor azonban lenézte a munkásnépet és kutyának tartotta. Hol volt ö a kereszténységtől? Később, amikor már kinyíltak az őszirózsák és mikor már a vándorfecske is elszállt, nekem is megmondta a magáét. Saját gyermekét el akarta űzni a házából, csak azért, mert proletárt szeretett. Ilyenek az álkeresztények, akik csak azért járnak templomba, hogy mutogassák magukat, s azt mondhassák magukról, hogy ők istenes emberek. Amíg sok munkásotthonban nem volt egy darab kenyér sem, addig ő otthon kotyvasztotta a pálinkát. Míg ők kényelmesen fehér ágyakban aludtak, addig mi a bűzös istálló szalr maágyán rongyok közt hevertünk és még most is szeretnék, ha megint ilyen világ lenne. De már felébredt a szegény nép és nem engedi, hogy mégegyszer korbáccsal álljanak fölötte. Legyen a föld azé, aki azt megdolgozza. Azelőtt a munkásnépet butának tartották, csak a kulákoknak volt eszük. Ml majd megmutatjuk nekik, hogy az eszünket jobban tudjuk használni. És akkor is volt eszünk, amikor még nagyon üres volt a gyomrunk. Ott van Petőfi is, alig élt 27 évet, szegényember gyereke volt, rengeteget nyomorgott és mégis a világ egyik legnagyobb költője. Vigyázzunk a nép országára, sorakozzunk fel a munkásság vörös zászlaja alá és védjük meg a békét. Világ proletárjai egyesüljetek! Lengyel János Lldlce, p. Bust'ehrád, okr. Kiadná Őrködünk! Levél Gálánsáról Alighogy a helyi rádió hangszórója bejelentette a veszélyt, hogy a tőlünk 80 kilométerre fekvő alsó határt árvíz fenyegeti, máris megindultak a polgárok százai. Szlovákok, magyarok, pártonkívüliek, kommunisták, katolikusok, reformátfcisok egyaránt tömegesen lepték el a percek alatt rendelkezésükre bocsátott szövetkezeti és a disztribúciós VDP teherautókat és máris a Duna partján, a veszély színhelyén termettünk és neki fogtunk a védelmi munkának. Alsóhatár dolgozó parasztjai meglepőd-e néztek, mert még ilyent sohasem tapasztaltak, hogy a város egyetlen vészkiáltásukra percek alatt ott terem és lelkesen se~lt a föld dolgozó népének. Leugráltunk az autókról és máris repültek a dús búzakévék, nehosy elérje őket a víz. Villámgyorsan dolgoztunk, mert tudtuk, hosy ez a búzakalász ls a miénk, a dolgozók kenyerét biztosítja. Tnn»n. nr, £rvíz wínhelvfríl a búzatáblái—ól üzeníük hazánk e'len^égelnek. V « ~v ré«»n vagyunk és egységesek r árral szemben! Sörös J., Galánta 4